Akos Jarjabka

A Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktoriskola oktatói 2016. március 31. és április 13. között Kőrösi Csoma Sándor nevét viselő emlékexpedíciót szerveztek Indiába, hogy közösen gondolják át az indiai magyar emlékezetet és emlékezetpolitikát. A programot dr. Pap Norbert és dr. Wilhelm Zoltán szervezték és vezették. A doktoriskolához kötődő oktatók, a Geopolitika doktori programot vezető, az indiai Goa történelmi szerepét vizsgáló dr. Szilágyi István, az iszlámmal és biztonságpolitikával foglalkozó dr. N. Rózsa Erzsébet, a különböző civilizációs hátterű nemzeti szervezeti kultúrákat kutató dr. Jarjabka Ákos, a kulturális turizmus szakértő dr. Gonda Tibor és a magyar arisztokrácia 19–20. századi indiai utazásait vizsgáló dr. Kitanics Máté csatlakoztak a kezdeményezéshez. Dr. Ács Marianna a kereszténység indiai helyzetével, az európai és amerikai missziós munkával, különösen pedig a magyar hozzájárulással foglalkozott, míg Nemes Viktória doktorandusz az indiai nőkérdés egyes aspektusaira reflektáló doktori kutatásaihoz szerzett helyi tapasztalatokat, intézményi kapcsolatokat és kutatási ötleteket. Dr. Wilhelm Zoltán, aki tizenöt éve kutatja India földrajzát, és ezalatt páratlan terepi tapasztalatokra tett szert, igen magas színvonalú szakmai vezetést biztosított, miközben a helyi intézményi találkozók megszervezésére is kiemelt hangsúlyt fordított. Ezen túl biztosította a magyar indiai jelenlétre, köztük a Kőrösi Csoma Sándorra vonatkozó ismereteket. Dr. Pap Norbert az indiai magyar emlékezethez kapcsolódó kutatási programot szervezte meg, és a talán leghíresebb magyar muszlim, Germanus Gyula és felesége, Hajnóczy Rózsa indiai tartózkodásával, az arabista tudósnak az iszlámra való áttérésével kapcsolatos emlékezeti kérdésekkel foglalkozott.
Az utazás során mintegy féltucatnyi magyar emlékhelyet kerestek fel, és mérték fel ezek helyzetét, általános állapotát, valamint hogy magyar emlékezeti szempontból milyen üzenetet közvetítenek és milyen színvonalon. Vizsgálták, hogy milyen fejlesztéseket igényelnek, illetve hogy a helyi kontextusban milyen szerepet és jelentőséget töltenek be. Az indiai–európai viszonylatot általában megterheli a koloniális idők emlékezete, ezzel szemben a magyarság indiai kapcsolatai jellegükben nem az elnyomáshoz, hanem a tudományhoz, a politikához és a művészetekhez kötődnek. A magyarok ázsiai eredete, a magyarság ázsiai őshazájának kutatása folyamatosan megjelenik az India iránti érdeklődésünkben. Ez egy különös és egyedi vonásokkal rendelkező kapcsolatrendszert alapozott meg. India az elmúlt évtizedekben szegény és elnyomott gyarmati területből a világ egyik legfontosabb országává vált, amelyben igen nagy fejlődési potenciál van. A magyar indiai emlékezetpolitika egy olyan páratlan lehetőségeket hordozó fejleszthető és fejlesztendő terület, amely Magyarország pozícióit Indiában jelentősen tudja javítani, nagyobb mértékben, mint az a méretünkből és fejlettségünkből következne.
Az utazás végén, az újdelhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központban tartott workshop keretében a résztvevők értékelték a tapasztalatokat, és megfogalmazták a „Kőrösi Csoma Sándor Magyar–Indiai Zarándokút” koncepcióját. Ez egy, az indiai magyar emlékhelyeket összegyűjtő, illetve összekapcsoló projekt, melynek egyes állomásai révén a kulturális összekapcsolódás magas intenzitással valósulhat meg. A nagy távolságokra és az erőforrások szűkösségére tekintettel ezeket az információkat és tartalmakat csak smart megoldásokkal érdemes létrehozni és eljuttatni a felhasználókhoz. Megegyeztek abban is, hogy a felhasználás nem elsősorban turisztikai, hanem kulturális diplomáciai lehet, bár érdemes lenne a magyarok indiai turisztikai útjaiba egyes elemeket beépíteni, ezáltal ezeket a helyeket és eseményeket megerősíteni a magyar nemzeti emlékezetben.
Az út mindezek mellett alkalmat kínált arra is, hogy intézményi kapcsolatokat építsen ki a csoport a mumbai magyar főkonzulátussal, egy goai magánalapítású felsőoktatási intézménnyel, Kolkatában a bengáli Ázsia Társasággal, valamint, hogy az emlékezés és a tisztelet koszorúit elhelyezze Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi sírjánál és az emlékezetére emelt kopjafánál. Az utazásról film és számos fotó is készült. Az egyes vizsgálati témákról tanulmányok születtek, amelyekből 2018 márciusban ezen önálló kötet jelent meg. Az útról készült filmet Pécsett a Mahatma Gandhi Gimnáziumban mutatták be.

Absztrakt

A COVID-19 járvány a 2020. év elején érte el az európai országokat, minek következményeképpen 2020. március közepén a magyar felsőoktatás is átállt az ún. „nem jelenléti oktatás”-ra. Ez a kötelező érvényű utasítás lényegében egy digitális alapokon nyugvó és online segédeszközök segítségével végzett home office munkavégzés (ügyvitel, oktatás, vizsgáztatás, felvételiztetés stb.) bevezetését jelentette 10 nap átmeneti időszakos felkészüléssel a Pécsi Tudományegyetem (PTE) oktatói/kutatói, illetve adminisztratív dolgozói és hallgatói számára. Olybá tűnt, mintha a vírus által keltett kényszer miatt – kis túlzással – 10 nap alatt 10 évet ugrott volna előre a digitális oktatás területén a felsőoktatási szféra, ami azonban természetesen igen felületes, de elemzést kínáló észlelés. Jelen tanulmány a PTE-n ezidőszakban végzett primer kérdőíves felméréséből származó adatbázis eredményeinek egy részét osztja meg az olvasóval, mely vizsgálat tárgyává teszi az oktató/kutató és adminisztratív dolgozói állomány alkalmazkodási erőfeszítéseit, különös tekintettel a szervezeti kommunikációs területre.
Kulcsszavak: felsőoktatás, home office, COVID-19

Abstract

The epidemic of COVID-19 reached European countries at the beginning of 2020, as a result of which in the middle of March 2020 the Hungarian higher education also switched to the method of so-called "non-attendance teaching". This binding instruction essentially meant the introduction of a digital-based and online tool for home office work (administration, education, examinations, preliminary, etc.) with a 10-day transition period of preparation for the University of Pécs (UP) faculty / researchers and administrative staff and for its students. It seemed as if, due to the compulsion caused by the virus, the higher education sphere had leap forward 10 years in 10 days in the field of digital education, which, of course, seems to be a very superficial but exciting finding. The present study shows some of the results of the research carried out at the UP during this period, which focuses on the topic of the organizational communication of the lecturers and the administrative staff.
Keywords: higher education, home office, COVID-19

Absztrakt
A Szigetvári Szulejmán Türbe kivételes adottságokkal rendelkező történelmi emlékhely, a tanulmány célja a tervezett kulturális-turisztikai Központ beruházás bemutatása. A kulturális és turisztikai sajátosságok jelentős mértékben befolyásolják az ilyen projektek megvalósulását. Az implementáció egyik fontos feltétele a meglévő kulturális örökségi tervekbe való illeszkedés, illetve az ehhez kapcsolódó bizonytalanságok megfelelő menedzselése.
A baranya megyei beruházás turisztikai jellemzői mellett a projektmenedzsment eszköztára használatával megalkotott elemzés egyik legfontosabb eleme a kockázatmenedzsment. Számos tényező befolyásolja a megvalósíthatóságot, a megalapozott döntéshez szükség van ezek listázása, kategorizálása és a hozzájuk köthető mitigációs stratégiák ismertetése.
A legjelentősebb kockázatok és kezelésük: Török befolyási szándék megjelenése: török-magyar konzultáció, intenzív egyeztetés a TIKA-val. Kisajátításhoz kapcsolódó problémák: preventív kommunikáció, jó kapcsolatok ápolása. Projekt megvalósításának időbeli csúszása: szakmai lobbi, szcenáriók készítése. A tanulmány célja, hogy bemutassa ennek a sokrétű, nemzetközi léptékű projektnek a tervezési modelljét.
Kulcsszavak: kulturális turizmus, Szulejmán Türbe, kockázatmenedzsment
Abstract
The Suleyman Turbe in Szigetvár is a historical monument with exceptional features, the aim of the study is to present the planned investment of the Cultural-Touristic Center. Cultural and tourism peculiarities significantly influence the realization of such projects. One of the most important conditions for the implementation is the integration into the existing cultural heritage plans and the proper management of the related uncertainties.
In addition to the tourism characteristics of the investment in Baranya County, in the analysis created using the project management toolkit the emphasis is on risk management. Many factors influence the feasibility, and a well-founded decision requires their listing, categorization and description of the mitigation strategies that can be linked to them.
The most significant risks and their management: Emergence of Turkish influence: Turkish-Hungarian consultation, intensive consultation with TIKA. Problems related to expropriation: preventive communication, cultivating good relations. Delay in project implementation: professional lobbying, preparation of scenarios.The objective of the article to introduce the project plan as a  model of a sophisticated, trans-national heritage management cooperation. 
Keywords: cultural tourism, Suleyman Turbe, risk management