Szigma, XLV. (2014) 1-2.
57
¶
Ä
¶
¶ MULTIPLIKATOR?
¶
LETEZIK
,,A" KOLTS
EGVET
ESI
¶
¶
¶
¶
¶ ES
¶
FISKALIS ES MONETARIS REAKCIOK, HITELESSEG
Ä
¶
¶ MULTIPLIKATOROK
¶
KOLTS
EGVET
ESI
1
¶
MAGYARORSZAGON
View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk
¶
¶
¶
BAKSA DANIEL
{ BENK SZILARD
{ JAKAB M. ZOLTAN
OGResearch, Pr¶
aga { NemzetkÄ
ozi Valutaalap, Washington, D.C.
A ¯sk¶alis politikai int¶ezked¶esek nÄ
oveked¶esi hat¶
as¶
ar¶
ol (a korm¶
anyzati multiplik¶atorok nagys¶ag¶ar¶ol) nem csup¶
an Magyarorsz¶
agon, hanem a fejlettebb
orsz¶agokban sem alakult ki konszenzus. Azt gondoljuk, hogy a multiplik¶
atorok nem sz¶amszer}
us¶³thet}oek egy¶ertelm}
uen. Vizsg¶
al¶
od¶
asunkhoz egy kis
nyitott gazdas¶ag dinamikus, sztochasztikus ¶
altal¶
anos egyens¶
ulyi modellj¶et
v¶
alasztottuk, melyet ¯sk¶alis politikai blokkal eg¶esz¶³tettÄ
unk ki, megkÄ
ulÄ
onbÄ
oztetve 5 kÄ
ulÄonbÄoz}o ¯sk¶alis instrumentumot. A becsÄ
ult modell alapj¶
an
az al¶abbi eredm¶enyeket kaptuk: Egyr¶eszt, az egyes ¯sk¶
alis instrumentumok
multiplik¶atorai szigni¯k¶ansan kÄ
ulÄ
onbÄ
oznek egym¶
ast¶
ol. M¶
asr¶eszt, az, hogy
a gazdas¶ag szerepl}oi milyen v¶arakoz¶
asokat alak¶³tanak ki az egyes l¶ep¶esek
tart¶oss¶ag¶aval kapcsolatban, nagyban befoly¶
asolja a multiplik¶
atorok m¶ert¶ek¶et.
Harmadr¶eszt, a multiplik¶ator m¶ert¶eke elt¶er}
oen alakulhat annak fÄ
uggv¶eny¶eben,
hogy a korm¶anyzat milyen de¯cit-¯nansz¶³roz¶
asi strat¶egi¶
at v¶
alaszt (ha a de¯citet a kiad¶asok csÄokkent¶es¶evel ¯nansz¶³rozz¶
ak, akkor nagyobb m¶ert¶ekben
csÄ
okken a multiplik¶ator, m¶³g ha m¶
as forr¶
asb¶
ol ¯nansz¶³rozza a de¯citet, akkor
a multiplik¶ator csÄokken¶ese kisebb m¶ert¶ek}
u). A monet¶
aris reakci¶
okkal kapcsolatban azt tal¶altuk, hogy egy kis nyitott gazdas¶
agban, ahol a monet¶
aris
politika els}osorban az in°¶aci¶ora reag¶
al, ott a ¯sk¶
alis politikai l¶ep¶est t¶
amogat¶
o
monet¶aris politika sem k¶epes nagyban m¶
odos¶³tani a multiplik¶
atort, szemben
a z¶
art gazdas¶agos modellek eredm¶enyeivel.
JEL: E17, E37, E60, E62, E63
1
Bevezet¶
es
A p¶enzÄ
ugyi v¶als¶ag ¶es a v¶als¶agra adott ¯sk¶
alis politikai v¶
alaszok komoly vit¶
at
¶
ind¶³tottak el a kÄozgazd¶aszok kÄozÄott az EgyesÄ
ult Allamok
nagyl¶ept¶ek}
u ¯sk¶
alis
¶el¶enk¶³t}o csomagj¶anak (American Reinvestment and Recovery Act) lehets¶eges
1 A tanulm¶
any eredetileg angol nyelven kerÄ
ul publik¶
al¶
asra ,,Does `The' Fiscal Multiplier
Exist? Fiscal and Monetary Reactions, Credibility and Fiscal Multipliers in Hungary"
c¶³mmel, a KÄ
olts¶
egvet¶
esi Tan¶
acs titk¶
ars¶
aga kiad¶
as¶
aban. A magyar nyelvre ford¶³t¶
as Se¶
besty¶
en Tam¶
as munk¶
aja. KÄ
oszÄ
onettel tartozunk Bencz¶
ur P¶
eternek, Csermely Agnesnek,
Kopits GyÄ
orgynek, Pete P¶
eternek, Romh¶
anyi Bal¶
azsnak, Szil¶
agyi Katalinnak valamint
Vonn¶
ak Bal¶
azsnak hasznos ¶
eszrev¶
eteleik¶
ert. Minden fennmarad¶
o hiba ¶
es t¶
eved¶
es a szerz}
ok¶
e.
Be¶
erkezett: 2013. j¶
ulius 11. E-mail: jakabz@mnb.hu.
provided by Repository of the Academy's Library
58
Baksa D¶aniel { Benk Szil¶
ard { Jakab M. Zolt¶
an
hat¶asait illet}oen. Romer ¶es Bernstein (2009) megbecsÄ
ult¶ek, hogy ez a ¯sk¶
alis
beavatkoz¶as milyen m¶ert¶ekben k¶epes enyh¶³teni a v¶
als¶
ag hat¶
asait. A Romer
¶es Bernstein (2009) tanulm¶anyt azonban tÄ
obb kÄ
ozgazd¶
asz is ¶elesen b¶³r¶
alta.
A vil¶agszerte megjelen}o ¯sk¶alis Ä
osztÄ
onz}
o programok a kÄ
olts¶egvet¶esi multiplik¶atorokkal kapcsolatos tanulm¶
anyok sz¶
am¶
anak nÄ
oveked¶es¶ehez vezettek.2
Van Brusselen hagyom¶anyos makorÄ
okon¶
omiai modellek, VAR modellek ¶es
DSGE modellek multiplik¶atorait hasonl¶³tja Ä
ossze. A VAR modellekkel becsÄ
ult
(ad¶ocsÄokkent¶essel vagy kÄolts¶egvet¶esi kiad¶
asokkal Ä
osszefÄ
ugg}
o) multiplik¶
atoroknak nincsen egy¶ertelm}
uen meghat¶
arozhat¶
o el}
ojele: a becsÄ
ult kiad¶
asi multiplik¶atorok ¡3,77 ¶es 3,68 kÄozÄotti tartom¶
anyban sz¶
or¶
odnak, m¶³g az ad¶
omultiplik¶atorok ¡4,75 ¶es 2,64 kÄozÄott v¶
altoznak. A standard makroÄ
okon¶
omiai
¶
¶es oÄkonometriai modellek hasonl¶
o eredm¶enyeket mutatnak, az EgyesÄ
ult Allamokra becsÄ
ult kÄolts¶egvet¶esi multiplik¶
atorok azonos nagys¶
agrend}
uek. A
kiad¶asi multiplik¶atorok ¶ert¶ek¶et ¡0,6 ¶es 1,6 kÄ
ozÄ
otti ¶ert¶ekekre becsÄ
ult¶ek, m¶³g
az ad¶omultiplik¶atorok ¶ert¶eke ¡0,4 ¶es 1,3 kÄ
ozÄ
ott v¶
altozott. A DSGE modellekben a multiplik¶atoroknak egy¶ertelm}
u el}
ojele ad¶
odik. Az IMF Glob¶
alis
Fisk¶alis Modellj¶eben a kiad¶asi multiplik¶
ator ¶ert¶eke 0 ¶es 3,9 kÄ
ozÄ
ott v¶
altozik,
az ad¶omultiplik¶ator pedig 0,23 ¶es 2,63 kÄ
ozÄ
ott tal¶
alhat¶
o (Bootman ¶es Kumar,
2006). Ezek a p¶eld¶ak j¶ol mutatj¶ak, hogy a ¯sk¶
alis beavatkoz¶
asokkal foglalkoz¶
o
nemzetkÄozi szakirodalom gyors nÄ
oveked¶ese ellen¶ere nem besz¶elhetÄ
unk konszenzusr¶ol a ¯sk¶alis politikai v¶altoz¶
asok hat¶
as¶
at illet}
oen.
Leeper ¶es szerz}ot¶arsai (2009) p¶eld¶
aul azzal ¶ervelnek, hogy (1) ,,a ¯sk¶
alis
beavatkoz¶as v¶egs}o hat¶as¶at illet}oen meghat¶
aroz¶
o, hogy milyen feltev¶essel ¶elÄ
unk
a hi¶any stabiliz¶al¶as¶ara alkalmas ¯sk¶
alis eszkÄ
ozÄ
okre vonatkoz¶
oan", (2) ,,a
¯sk¶alis beavatkoz¶ast kÄovet}o alkalmazkod¶
as sebess¶ege kiemelked}
o szerepet
j¶
atszik a beavatkoz¶as makrogazdas¶
agi hat¶
asai tekintet¶eben" ¶es (3) ,,mivel
a hitelb}ol ¯nansz¶³rozott ¯sk¶alis beavatkoz¶
asok nagyon hossz¶
u t¶
avon fennmarad¶o v¶altoz¶asokat induk¶alnak, a rÄ
ovid t¶
av¶
u hat¶
asok m¶eg teljesen konvencion¶alis modellekben is l¶enyegesen elt¶erhetnek a hosszabb t¶
av¶
u hat¶
asokt¶
ol,
ak¶
ar ellenkez}o el}ojel}
uek is lehetnek".
Cogan ¶es szerz}ot¶arsai (2009) Ä
osszehasonl¶³tja Romer ¶es Bernstein (2009)
szimul¶aci¶oit becsÄ
ult DSGE modellekb}
ol sz¶
armaz¶
o eredm¶enyekkel (Smets ¶es
Wouters, 2007). Arra az eredm¶enyre jutnak, hogy az u
¶j-keynesi DSGE modellben a ¯sk¶alis beavatkoz¶as GDP-re gyakorolt hat¶
asa mindÄ
ossze egyhatoda
a Romer ¶es Bernstein (2009) ¶altal kÄ
ozÄ
olt ¶ert¶eknek.
Valamennyi p¶elda azt mutatja, hogy a kÄ
olts¶egvet¶esi multiplik¶
atorok hat¶
a¶
sait er}os k¶ets¶egek Äovezik m¶eg az EgyesÄ
ult Allamok
gazdas¶
ag¶
ara vonatkoz¶
oan
is, ¶es a v¶egs}o eredm¶eny nagym¶ert¶ekben fÄ
ugg att¶
ol, hogy milyen feltev¶esekkel
¶elÄ
unk arra vonatkoz¶oan, hogy a gazdas¶
ag szerepl}
oi mit gondolnak a ¯sk¶
alis
csomagok jÄov}obeli ¯nansz¶³roz¶as¶anak m¶
odj¶
ar¶
ol.
2 Sz¶
amos, kÄ
olts¶
egvet¶
esi multiplik¶
atorokkal foglalkoz¶
ou
¶j szakirodalom jelent meg az ut¶
obbi id}
oben. Kit}
un}
o p¶
eld¶
ak Kilponen ¶
es szerz}
ot¶
arsai (2006), Batini ¶
es szerz}
ot¶
arsai (2009),
Blanchard ¶
es Perotti (1999), Burriel ¶
es szerz}
ot¶
arsai (2009), Cogan ¶
es szerz}
ot¶
arsai (2009),
Corsetti ¶
es szerz}
ot¶
arsai (2009), Forni ¶
es szerz}
ot¶
arsai (2009), Freedman ¶
es szerz}
ot¶
arsai
(2009), Gal¶³ ¶
es szerz}
ot¶
arsai (2007), Laxton ¶
es Kumhof (2009), Leeper ¶
es szerz}
ot¶
arsai (2009),
Lipinska ¶
es von Thadden (2009), Hansen ¶
es Sargent (2009), Mountford ¶
es Uhlig (2008),
van Brusselen (2009).
L¶etezik ,,a" kÄolts¶egvet¶esi multiplik¶
ator? Fisk¶
alis ¶es monet¶
aris reakci¶
ok . . . 59
Woodford (2009) r¶amutat n¶eh¶
any kulcst¶enyez}
ore, amely elm¶eleti szempontb¶ol meghat¶arozza a korm¶anyzati v¶
as¶
arl¶
asok hat¶ekonys¶
ag¶
at. N¶eh¶
any egyszer}
u p¶eld¶an keresztÄ
ul megmutatja, hogy a nagyobb multiplik¶
ator-¶ert¶ek abban az esetben val¶osz¶³n}
ubb, amikor a monet¶
aris politik¶
at a z¶erus kamatszint
korl¶atozza alulr¶ol, mikÄozben a multiplik¶
ator ¶ert¶eke l¶enyegesen kisebb azokban az esetekben, amikor a ¯sk¶alis beavatkoz¶
asb¶
ol fakad¶
o in°¶
aci¶
ora ¶es nÄ
ovekv}
o re¶algazdas¶agi aktivit¶asra v¶alaszul a monet¶
aris hat¶
os¶
ag emeli az ir¶
anyad¶
o
kamatl¶abat. Christiano, Eichenbaum ¶es Rebelo (2009) hasonl¶
oan ¶ervel, megmutatva, hogy a kiad¶asi multiplik¶
ator akkor nagyobb, amikor a nomin¶
alis
kamatl¶ab konstans (ami ahhoz vezet, hogy a ¯sk¶
alis beavatkoz¶
as hat¶
as¶
ara
emelked}o in°¶aci¶os v¶arakoz¶asok miatt a re¶
alkamatl¶
ab csÄ
okken).
A Magyarorsz¶aghoz hasonl¶o kis gazdas¶
agokra vonatkoz¶
o kutat¶
asok hi¶
anyosak. A jelen dolgozat ehhez a szakirodalomhoz k¶³v¶
an hozz¶
aj¶
arulni Ä
ot torz¶³t¶
o jelleg}
u ¯sk¶alis eszkÄoz hat¶asainak elemz¶es¶evel egy kis nyitott gazdas¶
agokra
fel¶³rt, becsÄ
ult DSGE modell seg¶³ts¶eg¶evel. Magyarorsz¶
ag speci¶
alis helyzetben van, mivel a kÄozelm¶
ultban jelent}
os m¶eret}
u ¯sk¶
alis expanzi¶
os ¶es konszolid¶
aci¶os id}oszakok v¶altott¶ak egym¶
ast. Ugyanakkor csak n¶eh¶
any tanulm¶
any
foglalkozik e ¯sk¶alis beavatkoz¶asok makrogazdas¶
agi hat¶
asaival. A n¶eh¶
any
tanulm¶any kÄozÄott eml¶³thet}o Horv¶
ath ¶es szerz}
ot¶
arsai (2006), Hornok ¶es szerz}
ot¶
arsai (2008), az MNB 2006. augusztusi In°¶
aci¶
os jelent¶es¶eben, valamint
a Magyar KÄozt¶arsas¶ag KÄolts¶egvet¶esi Tan¶
acs¶
anak egy kÄ
ozelm¶
ultbeli tanulm¶
anya.3
A megalapozott kutat¶asi eredm¶enyek hi¶
anya visszaveti a kÄ
oz¶eleti vit¶
at is
ezen a terÄ
uleten. Ahogy ezt 2010 szeptember¶eben a KÄ
olts¶egvet¶esi Tan¶
acs
kiemelte, Magyarorsz¶agon hi¶anyzik a kÄ
olts¶egvet¶esi tervez¶esi folyamat ¶
atl¶
athat¶os¶aga. Ez azt jelenti, hogy a korm¶
anyzat kÄ
olts¶egvet¶esi el}
orejelz¶esei mÄ
ogÄ
ott
h¶
uz¶od¶o m¶odszertan nincsen j¶ol dokument¶
alva. Ahhoz, hogy a ¯sk¶
alis eszkÄ
ozÄ
ok
alkalmazhat¶os¶aga valamint j¶ol¶eti hat¶
asai ¶ert¶ekelhet}
oek legyenek, a ¯sk¶
alis
multiplik¶atorokkal kapcsolatban alapvet}
o ismeretekre van szÄ
uks¶eg.
Jelen tanulm¶anyban a hazai ¯sk¶
alis politikai eszkÄ
ozÄ
ok hat¶
asainak h¶
arom
aspektus¶ara f¶okusz¶alunk egy Magyarorsz¶
agra becsÄ
ult DSGE modell seg¶³ts¶eg¶evel (a modell le¶³r¶as¶at Baksa ¶es szerz}
ot¶
arsai (2009) adj¶
ak). A modell a JakabKucsera-Szil¶agyi (2009) modell alapj¶
an k¶eszÄ
ult, ami pedig a Jakab ¶es Vil¶
agi
(2008) ¶altal bemutatott modell egy egyszer}
us¶³tett v¶
altozata. Az alapmodell
tartalmaz egy ¯sk¶alis blokkot k¶et kÄ
ulÄ
onbÄ
oz}
o kiad¶
asi t¶etellel (p¶enzÄ
ugyi transzferek ¶es korm¶anyzati kiad¶asok), h¶
arom torz¶³t¶
o ad¶
oval (hozz¶
aadott-¶ert¶ek
ad¶
o, szem¶elyi jÄovedelemad¶o, munk¶
altat¶
oi TB j¶
arul¶ek) valamint egyÄ
osszeg}
u
ad¶
oval. A becsÄ
ult alapmodell nem tartalmaz ¯sk¶
alis reakci¶
ofÄ
uggv¶enyeket a
rendelkez¶esre ¶all¶o adatsor rÄovids¶ege, illetve a hazai ¯sk¶
alis politika nagyfok¶
u
prociklikuss¶aga miatt (kÄolts¶egvet¶esi konszolid¶
aci¶
o csak ritk¶
an tÄ
ort¶ent, b¶
ar
akkor jelent¶ekeny m¶ert¶ekben).
A kÄolts¶egvet¶esi multiplik¶atorokat dinamikus multiplik¶
atorokk¶ent de¯ni¶
aljuk: azt vizsg¶aljuk meg, hogy a GDP kezdeti ¶ert¶ek¶enek egy sz¶
azal¶ek¶
at kitev}
o
¯sk¶alis sokk hat¶as¶ara h¶any sz¶azal¶ekkal v¶
altozik meg az adott v¶
altoz¶
o (tipiku3 A KÄ
olts¶
egvet¶
esi Tan¶
acs tanulm¶
any¶
anak egyedi von¶
asa, hogy mind rÄ
ovid, mind pedig
hossz¶
u t¶
av¶
u hat¶
asokat bemutat.
60
Baksa D¶aniel { Benk Szil¶
ard { Jakab M. Zolt¶
an
san a GDP). Ez a mutat¶osz¶am dinamikus, mivel a vizsg¶
alt v¶
altoz¶
o ¶ert¶eke minden id}oszakra meghat¶arozhat¶o. A sz¶
amszer}
u eredm¶enyek kÄ
ovetkeztet¶eseit az
al¶
abbiakban foglaljuk Äossze.
El}oszÄor, a multiplik¶atorok ¶ert¶eke nagy m¶ert¶ekben fÄ
ugg a modell strukt¶
ur¶
aj¶
at¶ol ¶es a gazdas¶agpolitikai reakci¶
okt¶
ol. Egy olyan DSGE modellt alkalmazunk, amelyben a gazdas¶agi szerepl}
ok v¶
arakoz¶
asai explicit m¶
odon megjelennek, tov¶abb¶a a monet¶aris politika (¶es n¶emely esetben a ¯sk¶
alis politika is)
adott reakci¶ofÄ
uggv¶enyt kÄovet. Egy ilyen modell tÄ
obb ponton kÄ
ulÄ
onbÄ
ozik a hagyom¶anyos makroÄokonometriai modellekt}
ol (l¶
asd pl. Horv¶
ath ¶es szerz}
ot¶
arsai
(2006), ahol az MNB negyed¶eves el}
orejelz}
o modellj¶et haszn¶
alj¶
ak), ahol a szerepl}ok v¶arakoz¶asainak ¶es a gazdas¶
agpolitikai reakci¶
oknak korl¶
atozott szerepe
van. Ezek alapj¶an a hagyom¶anyos modellekkel Ä
osszehasonl¶³tva rÄ
ovid t¶
avon
kisebb multiplik¶ator ¶ert¶ekeket v¶
arunk egy DSGE-t¶³pus¶
u modellben, mivel
mind a gazdas¶agpolitika, mind pedig a szerepl}
ok v¶
arakoz¶
asai alkalmazkodnak
a megv¶altozott felt¶etelekhez. Ez pontosan kimutathat¶
o a jelen esetben: a
becsÄ
ult rÄovid t¶av¶
u multiplik¶atorok a legtÄ
obb esetben kisebbek a Horv¶
ath ¶es
szerz}ot¶arsai (2006) ¶altal kÄozÄolt ¶er¶etkekn¶el (a kvantitat¶³v Ä
osszehasonl¶³t¶
ast a
FÄ
uggel¶ek tartalmazza).
A kÄ
ulÄonbÄoz}o kÄolts¶egvet¶esi eszkÄ
ozÄ
oket tekintve azt tal¶
aljuk, hogy az Ä
ot
kÄ
ulÄ
onbÄoz}o ¯sk¶alis beavatkoz¶as (nÄ
ovekv}
o korm¶
anyzati v¶
as¶
arl¶
asok vagy transzferek, csÄokken}o fogyaszt¶asi ad¶ok vagy szem¶elyi jÄ
ovedelemad¶
ok illetve munk¶
altat¶oi TB j¶arul¶ekok) l¶enyegesen kÄ
ulÄ
onbÄ
oz}
o kÄ
ovetkezm¶enyekkel j¶
ar mind
rÄ
ovid, mind pedig hossz¶
u t¶avon.
A kÄolts¶egvet¶esi multiplik¶atorok hat¶
asa fÄ
ugg tov¶
abb¶
a a gazdas¶
agi szerepl}
ok
v¶
arakoz¶asait¶ol, amelyet implicite a sokkok tart¶
oss¶
ag¶
aval jelen¶³thetÄ
unk meg.
Amennyiben a ¯sk¶alis hat¶os¶ag hitelesen k¶epes kommunik¶
alni, hogy a ¯sk¶
alis
politika v¶altoz¶asai tart¶osak lesznek, u
¶gy a gazdas¶
ag egyens¶
ulyi allok¶
aci¶
oja
megv¶altozhat. Ennek kÄovetkezt¶eben mindaddig, am¶³g elegend}
o sz¶
am¶
u el}
oretekint}o gazdas¶agi szerepl}ovel sz¶amolunk, a multiplik¶
ator ¶ert¶eke mark¶
ansan
elt¶er m¶eg rÄovid t¶avon is att¶ol, mint ami ¶
atmenetinek ¶erz¶ekelt ¯sk¶
alis sokkhat¶
as
eset¶en ad¶odna. ¶Igy a multiplik¶ator er}
oss¶ege att¶
ol fÄ
ugg, hogy a gazdas¶
ag szerepl}oi mit gondolnak a ¯sk¶alis eszkÄ
ozÄ
ok tart¶
oss¶
ag¶
ar¶
ol, vagyis a (bejelentett)
¯sk¶alis int¶ezked¶esek hiteless¶ege l¶enyeges hat¶
assal van a multiplik¶
atorra.
Amennyiben a ¯sk¶alis beavatkoz¶
as tart¶
os, a korm¶
anyzati kiad¶
as multiplik¶
atorhat¶asa a legnagyobb ¶es a transzferek¶e a legkisebb. Ennek az az oka,
hogy a modellben a transzfereket a nem-optimaliz¶
al¶
o (hÄ
uvelykujj-szab¶
alyt
kÄ
ovet}o) fogyaszt¶ok kapj¶ak, ¶es ugyan az }
o fogyaszt¶
asuk emelkedik, az optimaliz¶al¶o szerepl}ok az ad¶ok jÄov}obeli emelked¶es¶ere sz¶
am¶³tanak, ¶³gy csÄ
okkentik
fogyaszt¶asukat, ami v¶egÄ
ul relat¶³ve alacsony multiplik¶
atorhat¶
ast eredm¶enyez.
A fogyaszt¶asi t¶³pus¶
u ad¶o multiplik¶
atora kisebb a tÄ
obbi ad¶
ofajt¶
a¶en¶
al, aminek
az lehet az oka, hogy a fogyaszt¶asi ad¶
ok elt¶er}
o m¶
odon ¶erintik a hazai piacon
¶ert¶ekes¶³t}o ¶es az export¶al¶o v¶allalatokat. Egyfajta reallok¶
aci¶
ot ¯gyelhetÄ
unk
meg a hazai term¶ekeket ¶ert¶ekes¶³t}
ok ir¶
any¶
aba, ami egy addicion¶
alis hat¶
ast
gener¶al a tÄobbi torz¶³t¶o ad¶o eset¶en meg¯gyelhet}
o, a fogyaszt¶
as-szabadid}
o v¶
alaszt¶ast befoly¶asol¶o mechanizmuson felÄ
ul.
Amikor a ¯sk¶alis beavatkoz¶asok ¶
atmenetiek, a multiplik¶
atorok sorrendje
L¶etezik ,,a" kÄolts¶egvet¶esi multiplik¶
ator? Fisk¶
alis ¶es monet¶
aris reakci¶
ok . . . 61
l¶enyegesen elt¶er}o k¶epet mutat. B¶ar a sokkok nagys¶
ag¶
at u
¶gy kalibr¶
altuk, hogy
a de¯citre gyakorolt hat¶asuk az els}
o ¶evben azonos legyen, ezt kÄ
ovet}
oen egy
sztochasztikus folyamat ir¶any¶³tja a multiplik¶
atorhat¶
ast (egy becsÄ
ult autoregressz¶³v folyamat gener¶alja a v¶altoz¶
asokat). ¶Igy a sokkhat¶
asok becsÄ
ult tart¶
oss¶aga is fontos t¶enyez}ot jelent. Becsl¶eseink alapj¶
an a TB hozz¶
aj¶
arul¶
asokat
¶erint}o sokkhat¶as eset¶en nagyon hossz¶
u t¶
avon jelentkez}
o hat¶
as ¯gyelhet}
o meg,
m¶³g m¶as eszkÄozÄoket ¶erint}o sokkok hat¶
asa l¶enyegesen rÄ
ovidebb. A korm¶
anyzati
fogyaszt¶asn¶al tal¶alhat¶o a leger}osebb rÄ
ovid t¶
av¶
u multiplik¶
ator, m¶³g a leggyeng¶ebb a TB hozz¶aj¶arul¶asok eset¶en tapasztalhat¶
o. KÄ
oz¶ept¶
avon (4 ¶eves horizonton) azonban ¶eppen a TB hozz¶
aj¶
arul¶
asok multiplik¶
atora a legnagyobb,
mikÄozben a v¶as¶arl¶asokhoz kÄot}od}o multiplik¶
atorok ¶ert¶eke nulla kÄ
orÄ
ul alakul.
Egy tov¶abbi felvet}od}o k¶erd¶es az, hogy a ¯sk¶
alis beavatkoz¶
asok ¯nansz¶³roz¶
asi m¶odja milyen hat¶assal van a multiplik¶
atorok er}
oss¶eg¶ere. Ezt a k¶erd¶est
vizsg¶aland¶o kÄ
ulÄonbÄoz}o ¯sk¶alis reakci¶
ofÄ
uggv¶enyekkel eg¶esz¶³tettÄ
uk ki a modellt
oly m¶odon, hogy a kiad¶asok ¶es az ad¶
ok a fenn¶
all¶
o de¯cit nagys¶
ag¶
at¶
ol ¶es a
GDP ciklust¶ol fÄ
uggenek.
A szimul¶aci¶os eredm¶enyek azt mutatj¶
ak, hogy a ¯sk¶
alis reakci¶
ok nem befoly¶asolj¶ak jelent}os m¶ert¶ekben a multiplik¶
atorokat abban az esetben, amikor
a kezdeti ¯sk¶alis beavatkoz¶as a kiad¶
asi oldalt ¶erinti (korm¶
anyzati fogyaszt¶
as
vagy transzferek). Az ad¶ocsÄokkent¶esek eset¶eben azonban a de¯cit ¯nansz¶³roz¶
as¶anak m¶odja jelent}osebb hat¶
assal j¶
ar: a multiplik¶
atorok ¶ert¶eke ¶erz¶ekelhet}
oen csÄokken, amikor az ad¶okienged¶est a transzferek vagy korm¶
anyzati
v¶
as¶
arl¶asok visszafog¶as¶aval ellens¶
ulyozz¶
ak.
V¶egÄ
ul a lehets¶eges monet¶aris politikai reakci¶
ok (szisztematikus, illetve
nem reag¶al¶o) szerep¶et vizsg¶aljuk. Ebben a tekintetben azt tal¶
altuk, hogy a
¯sk¶alis beavatkoz¶as multiplik¶ator hat¶
asa alig kÄ
ulÄ
onbÄ
ozik annak fÄ
uggv¶eny¶eben,
hogy beavatkoz¶ast szisztematikus vagy nem reag¶
al¶
o monet¶
aris politika k¶³s¶eri.
Szemben pl. Freedman ¶es szerz}ot¶
arsai (2009) eredm¶enyeivel, ahol a passz¶³v
monet¶aris politika feler}os¶³ti a multiplik¶
atorhat¶
ast nagy orsz¶
agokban vagy valutaÄovezetekben, a jelen szimul¶aci¶
ok azt sugallj¶
ak, hogy a Magyarorsz¶
aghoz
hasonl¶o kis nyitott gazdas¶agokban, ahol a re¶
alkamat nagyobb r¶eszt az in°¶
aci¶ora ¶es kisebb r¶eszt a nomin¶
alis kamatl¶
abra reag¶
al, ez a hat¶
as kev¶esb¶e
mark¶ans.
2
A modell
Az alkalmazott modell egy becsÄ
ult dinamikus sztochasztikus ¶
altal¶
anos egyens¶
ulyi (DSGE) modell, amely Jakab ¶es Vil¶
agi (2008) k¶etszektoros DSGE modellj¶en alapul, ez ut¶obbi pedig v¶egs}
o soron Smets ¶es Wouters (2003) modellj¶ere ¶epÄ
ul.
A modellgazdas¶ag tÄobb speci¶alis jellemz}
ovel b¶³r Smets ¶es Wouters (2003)
modellj¶ehez k¶epest. A termel¶es (munka ¶es t}
oke mellett) import¶
alt inputok
felhaszn¶al¶as¶aval tÄort¶enik, mikÄozben a belfÄ
oldi termel¶es egy r¶esze exportra
kerÄ
ul. A fogyaszt¶ok egy r¶esze likvidit¶
as-korl¶
atos (nem ricard¶
oi), akik teljes
jÄ
ovedelmÄ
uket (munka- ¶es transzferjÄ
ovedelmeket) fogyaszt¶
asra ford¶³tj¶
ak. A
62
Baksa D¶aniel { Benk Szil¶
ard { Jakab M. Zolt¶
an
szerepl}ok adapt¶³v m¶odon alkalmazkodnak az in°¶
aci¶
os trendhez, felhaszn¶
alva
a megel}oz}o id}oszak in°¶aci¶os trendj¶et ¶es az aktu¶
alis in°¶
aci¶
ot.
Jakab ¶es Vil¶agi (2008) modellj¶ehez k¶epest sz¶
amos l¶enyeges kÄ
ulÄ
onbs¶eg tal¶
alhat¶o. B¶ar a modellben k¶et termel}
o szektorral dolgozunk (export ¶es belfÄ
oldi termel¶es), a k¶et szektor azonos a termel¶esi technol¶
ogi¶
at tekintve: mindkett}o kÄozbÄ
uls}o term¶ekeket ¶all¶³t el}
o importjavak ¶es munka felhaszn¶
al¶
as¶
aval,
majd a v¶egterm¶ekeket t}oke ¶es a kÄ
ozbÄ
uls}
o javak felhaszn¶
al¶
as¶
aval termelik. Az
exportterm¶ekek ¶ara azonban kÄ
ulfÄ
oldi p¶enznemben kerÄ
ul meghat¶
aroz¶
asra, m¶³g
a belfÄoldi fogyaszt¶asra kerÄ
ul}o term¶ekeket hazai p¶enznemben ¶
arazz¶
ak (mindk¶et
art¶enyez}ot nomin¶alis merevs¶eg terheli).
¶
A modell legfontosabb u
¶jdons¶
aga, hogy a ¯sk¶
alis politika explicit m¶
odon
modellez¶esre kerÄ
ul. Am¶³g a Jakab-Vil¶
agi modellben a korm¶
anyzati kÄ
olts¶egvet¶es csak implicit m¶odon jelenik meg u
¶gy, hogy a kÄ
olts¶egvet¶es mindig egyens¶
ulyba kerÄ
ul egyÄosszeg}
u ad¶okon ¶es transzfereken keresztÄ
ul, addig a jelen modellben kÄ
ulÄonbÄoz}o ad¶okat vezetÄ
unk be (szem¶elyi jÄ
ovedelemad¶
o, munk¶
altat¶
oi
hozz¶aj¶arul¶as, fogyaszt¶asi ad¶o) ¶es kÄ
ulÄ
onbÄ
oz}
o ¯sk¶
alis szab¶
alyokat alkalmazunk.
A ¯sk¶alis politik¶aval kieg¶esz¶³tett modellt az 1995 ¶es 2008 kÄ
ozÄ
otti mint¶
an
becsÄ
ultÄ
uk. Figyelembe vettÄ
uk, hogy 2001-ben rezsimv¶
alt¶
as tÄ
ort¶ent a monet¶
aris politik¶aban, ami (az ¶altal¶anos egyens¶
ulyi modellek eset¶eben) teljesen
elt¶er}o modellhez vezet. A gazdas¶
agpolitikai rezsimv¶
alt¶
as probl¶em¶
aj¶
at k¶et
kÄ
ulÄ
onbÄoz}o modell fel¶all¶³t¶as¶aval kezeltÄ
uk, a rezsimv¶
alt¶
ast ¯gyelembe v¶eve a
bayesi becsl¶es sor¶an Jakab ¶es K¶onya (2009) m¶
odszer¶evel kezeltÄ
uk. El}
oszÄ
or
az els}o id}oszakra becsÄ
ultÄ
uk a modellt, majd ezt kÄ
ovet}
oen a kapott posterior
atlagokat haszn¶altuk a m¶asodik id}
¶
oszak becsl¶es¶enek priorjaik¶ent.
A DSGE modellek kÄ
ulÄonÄosen hasznosak ¯sk¶
alis hat¶
asmechanizmusok vizsg¶
alat¶ara. Mivel ¶altal¶anos egyens¶
ulyt ¶³rnak le, alkalmasak arra, hogy modellezzÄ
uk a korm¶anyzati int¶ezked¶esek hossz¶
u t¶
av¶
u j¶
ol¶eti hat¶
asait, ami hagyom¶
anyos makroÄokonometriai modellek seg¶³ts¶eg¶evel nem lehets¶eges. Egy tov¶
abbi
el}
ony, hogy az el}oretekint}o gazdas¶
agi szerepl}
ok miatt kÄ
ulÄ
onbs¶eget tudunk
tenni v¶art ¶es nem v¶art esem¶enyek kÄ
ozÄ
ott. A modell m¶
ask¶epp viselkedik
akkor, ha a szerepl}ok sz¶am¶³tanak egy jÄ
ov}
obeli ad¶
oemel¶esre, ¶es akkor, amikor
az ad¶oemel¶es v¶aratlan. Mindazon¶
altal ez h¶
atr¶
anyokkal is j¶
ar a ¯sk¶
alis politikai szimul¶aci¶ok sor¶an, mivel a ¯sk¶
alis beavatkoz¶
asok egy r¶esze bizonyosan
megval¶osul, m¶³g m¶as r¶esze bizonytalan ¶es politikai egyezked¶es t¶
argya. Ennek ok¶an a modellez}onek el kell dÄ
ontenie, hogy milyen felt¶etelez¶essel ¶eljen
a jÄ
ov}obeli int¶ezked¶esek tart¶oss¶ag¶
at ¶es hiteless¶eg¶et illet}
oen. A ¯sk¶
alis politikai szimul¶aci¶ok eset¶en ezek a dÄont¶esek ak¶
ar a kapott eredm¶enyek el}
ojel¶et is
megv¶altoztathatj¶ak.
ModellÄ
unk a kÄovetkez}o jellemz}
okkel rendelkezik: az alapul szolg¶
al¶
o modell
egy neoklasszikus (RBC) modell, amelyet kÄ
ulÄ
onbÄ
oz}
o tÄ
ok¶eletlens¶egekkel ¶es
s¶
url¶od¶asokkal eg¶esz¶³tÄ
unk ki. A kapott modell rÄ
ovid t¶
avon keynesi, hossz¶
u
t¶
avon neoklasszikus jellemz}okkel b¶³r. A f}
obb s¶
url¶
od¶
asok a kÄ
ovetkez}
ok.
² Fogyaszt¶oi szok¶asok: a fogyaszt¶
ok nem csak a pillanatnyi hasznoss¶
agot
veszik ¯gyelembe dÄont¶eseik sor¶
an, hanem szok¶
asuk (m¶
ultbeli fogyaszt¶
asuk) is szerepet j¶atszik. Ez kisebb v¶
altoz¶ekonys¶
agot ¶es nagyobb perzisztenci¶at eredm¶enyez a fogyaszt¶
asban az RBC modellekhez k¶epest.
L¶etezik ,,a" kÄolts¶egvet¶esi multiplik¶
ator? Fisk¶
alis ¶es monet¶
aris reakci¶
ok . . . 63
² Termel¶es: a termel¶esnek ¯x kÄ
olts¶egei vannak ¶es a termel¶esi t¶enyez}
ok
kapacit¶as-kihaszn¶alts¶aga v¶altoz¶
o. A termel¶es a felt¶etelek v¶
altoz¶
as¶
ahoz
csak k¶esve tud alkalmazkodni.
² Beruh¶az¶as: a t}oke¶allom¶any v¶
altoztat¶
asa kÄ
olts¶eges. A beruh¶
az¶
asi dÄ
ont¶esek meghozatalakor a dÄont¶eshoz¶
onak a t}
okejavak pillanatnyi ¶es jÄ
ov}
obeli
¶ar¶at is ¯gyelembe kell vennie, ¶³gy a jÄ
ov}
obeli jÄ
ovedelmez}
os¶eg kulcsszerepet j¶atszik a t}ok¶evel kapcsolatos dÄ
ont¶esek meghozatalakor.
¶ as: az ¶arakat ¶es b¶ereket meghat¶
² Araz¶
aroz¶
o szerepl}
ok nomin¶
alis rugalmatlans¶aggal n¶eznek szembe: Calvo-¶
araz¶
ast alkalmaznak, vagyis nem
tudnak minden id}oszakban optim¶
alis ¶
arat ¶es b¶ert meg¶
allap¶³tani. Az
export}orÄok kÄ
ulfÄoldi p¶enznemben hat¶
arozz¶
ak meg ¶
araikat, a belfÄ
oldre
termel}o v¶allalatok pedig hazai p¶enznemben.
² L¶enyeges index¶al¶asi mechanizmus m}
ukÄ
odik a gazdas¶
agban. Azok a
szerepl}ok, akik nem tudnak optim¶
alis ¶
arat meghat¶
arozni, hÄ
uvelykujj
szab¶alyokat alkalmaznak ¶es az ¶
arakat ¶es b¶ereket r¶eszben a m¶
ultbeli
in°¶aci¶ohoz index¶alj¶ak. Ez azt eredm¶enyezi, hogy a monet¶
aris politika
dezin°¶aci¶os er}ofesz¶³t¶esei val¶
os gazdas¶
agi kÄ
olts¶egekkel j¶
arnak az ¶
arak rugalmatlans¶ag¶an t¶
ul is: a tart¶
osan alacsony in°¶
aci¶
os kÄ
ornyezet el¶er¶ese a
termel¶es visszaes¶es¶evel j¶ar.
¶ ekelt in°¶aci¶os trend van jelen a gazdas¶
² Erz¶
agban, amit a szerepl}
ok m¶
ultbeli esem¶enyekb}ol ,,tanulnak meg". ¶Igy az in°¶
aci¶
os trend a kÄ
ozponti
bank c¶elj¶at csak fokozatosan k¶epes el¶erni. A kÄ
ozponti bank ugyanakkor
hiteless¶egi probl¶em¶akkal szembesÄ
ul (legal¶
abbis ¶
atmenetileg), amennyiben u
¶j c¶elt hat¶arozna meg a jÄ
ov}
ore vonatkoz¶
oan.
² A gazdas¶ag kicsi ¶es nyitott: az import ¶
ara valamint az export ir¶
anti
kereslet exog¶en. M¶asr¶eszt viszont a kÄ
ulfÄ
oldi befektet}
ok bÄ
untetik az
orsz¶ag t¶
ulzott elad¶osod¶as¶at magasabb hozampr¶emiumon keresztÄ
ul.
² A monet¶aris hat¶os¶ag in°¶aci¶
os c¶elkÄ
ovet¶est alkalmaz kamatszab¶
allyal,
amely az in°¶aci¶os c¶elt¶ol val¶
o elt¶er¶est ¶es az ¶
arfolyam mozg¶
as¶
at veszi
¯gyelembe.
A fentieket kieg¶esz¶³tend}o, tov¶
abbi s¶
url¶
od¶
asokat vezettÄ
unk be a ¯sk¶
alis
politikai eszkÄozÄokkel kapcsolatban.
² A szerepl}ok egy r¶esze teljes m¶ert¶ekben likvidit¶
as-korl¶
atos, akik foly¶
o jÄ
ovedelmÄ
uket teljes eg¶esz¶eben fogyaszt¶
asra ford¶³tj¶
ak. Ez azt jelenti, hogy
b¶armely ¯sk¶alis politikai beavatkoz¶
as szigni¯k¶
ans re¶
alhat¶
asokat gener¶
al
rÄovid t¶avon (ilyen szerepl}ok hi¶
any¶
aban a tÄ
ok¶eletesen racion¶
alis ¶es el}
oretekint}o szerepl}ok tudn¶ak, hogy minden foly¶
o ¯sk¶
alis beavatkoz¶
as ad¶
oemel}o vagy ad¶ocsÄokkent}o hat¶
assal j¶
ar a jÄ
ov}
oben. Ezt a tud¶
ast be¶ep¶³tve
dÄont¶eseikbe { ricard¶oi fogyaszt¶
ok¶ent { magatart¶
asuk nem v¶
altozna).
64
Baksa D¶aniel { Benk Szil¶
ard { Jakab M. Zolt¶
an
² H¶arom kÄ
ulÄonbÄoz}o ad¶ot¶³pussal dolgozunk: a munkajÄ
ovedelmekre kivetett
¶es a foglalkoztatottak ¶altal ¯zetett ad¶
o, a munk¶
ara kivetett, de a munk¶altat¶o ¶altal ¯zetett ad¶o (j¶arul¶ek) ¶es a fogyaszt¶
asi ad¶
o. Nem ¶ep¶³tettÄ
uk
be a t}okejÄovedelmek ad¶oj¶at a modellbe, mivel ez igen komplex adatprobl¶em¶akat vetett volna fel. Ezek az ad¶
ok torz¶³t¶
o ad¶
ok ¶es befoly¶
asolj¶
ak
a gazdas¶ag hossz¶
u t¶av¶
u jÄovedelemtermel}
o k¶epess¶eg¶et. A fogyaszt¶
asi
t¶³pus¶
u ad¶o kulcs¶ara vonatkoz¶
oan azt felt¶etelezzÄ
uk, hogy a nett¶
o¶
arak rugalmatlanok, ¶³gy b¶armely v¶
altoz¶
as az ad¶
okulcsban az ¶
arak v¶
altoz¶
as¶
ahoz
vezet.
² A korm¶anyzat k¶et diszkrecion¶
alis kiad¶
asi t¶etellel oper¶
al: egyr¶eszt p¶enzu
Ägyi transzfereket ny¶
ujt a likvidit¶
as-korl¶
atos, nem-optimaliz¶
al¶
o h¶
aztart¶asoknak, valamint term¶ekeket ¶es szolg¶
altat¶
asokat v¶
as¶
arol a mag¶
anszf¶er¶at¶ol.
² A de¯cit¯nansz¶³roz¶as k¶erd¶esei meglehet}
osen leegyszer}
us¶³tettek a modellben. Az el}oretekint}o szerepl}
ok jelenl¶ete miatt a korm¶
anyzati de¯cit
¯nansz¶³roz¶asi strukt¶
ur¶aja dÄ
ont}
oen az ad¶
orendszer strukt¶
ur¶
aj¶
an alapul.
A modellben Äot szerepl}oi csoportot kÄ
ulÄ
on¶³tÄ
unk el: h¶
aztart¶
asokat, v¶
allalatokat, a korm¶anyzatot, a monet¶aris hat¶
os¶
agot ¶es a kÄ
ulfÄ
oldet. A h¶
aztart¶
asok ¶es
a v¶
allalatok eset¶eben azok c¶elfÄ
uggv¶enyei ¶es kÄ
olts¶egvet¶esi korl¶
atai seg¶³ts¶eg¶evel
hat¶arozzuk meg a viselked¶esi egyenleteket.
2.1
H¶
aztart¶
asok
A j-edik h¶aztart¶as hasznoss¶agi fÄ
uggv¶enye az al¶
abbi:
1
X
t=0
£
¡
¢¤
¯ t (1 + ´tc ) u(Ht0 (j)) ¡ (1 + ´tl )v(lt (j)) ;
0
ahol Ht0 (j) = (Ct0 (j) ¡ hCt¡1
)1¡¾ =(1 ¡ ¾) a j-edik h¶
aztart¶
as fogyaszt¶
asb¶
ol
sz¶
armaz¶o hasznoss¶aga adott fogyaszt¶
asi szok¶
asokat felt¶etelezve, v(lt (j)) =
lt (j)1+´ =(1 + ´) pedig implicite az egyedi h¶
aztart¶
asok szabadid}
ob}
ol sz¶
armaz¶
o
hasznoss¶ag¶at mutatja, ahol lt (j) a j fogyaszt¶
o ¶
altal a v¶
allalati szektorban
ledolgozott ¶or¶ak sz¶am¶at mutatja. A h¶
aztart¶
as szubjekt¶³v ¶es a gazdas¶
ag
hossz¶
u t¶av¶
u diszkontfaktor¶at a ¯ param¶eter jelÄ
oli. A h¶
aztart¶
asok ¶ert¶ekel¶ese a
fogyaszt¶ast ¶es a szabadid}ot illet}oen id}
ovel v¶
altozhat, amely v¶
altoz¶
asokat a fogyaszt¶ast (´tc ) ¶es a szabadid}ot (´tl ) ¶erint}
o preferencia-sokkon keresztÄ
ul ¶ep¶³tjÄ
uk
be a modellbe. A ¾ param¶eter a h¶
aztart¶
asok hasznoss¶
ag¶
anak intertempor¶
alis
helyettes¶³t¶esi rugalmass¶ag¶at jelÄoli, a h param¶eter pedig az egy¶eni szok¶
asok
er}
oss¶eg¶et m¶eri.
A h¶aztart¶asok a fenti hasznoss¶
agi fÄ
uggv¶enyt a kÄ
ovetkez}
o kÄ
olts¶egvet¶esi
korl¶at ment¶en maximaliz¶alj¶ak:
Bt (j)
= Bt¡1 (j) + Xtw (j) + (1 ¡ ¿tl )Wt (j)lt (j) +
1 + it
+ Pt rtk ut (j)kt¡1 (j) ¡ ª(ut (j))Pt kt¡1 (j) + Divt ¡ OTt :
(1 + ¿tc )Pt c0t (j) + Pt It (j) +
L¶etezik ,,a" kÄolts¶egvet¶esi multiplik¶
ator? Fisk¶
alis ¶es monet¶
aris reakci¶
ok . . . 65
Ennek megfelel}oen a h¶aztart¶asok a meg¶
allapod¶
as szerinti b¶erÄ
uknek megfelel}
o munkajÄovedelemhez jutnak (Wt (j)), amelyb}
ol jÄ
ovedelemad¶
ot ¯zetnek a
korm¶anyzat fel¶e (¿tl ). A jÄovedelmet a h¶
aztart¶
asok vagy elfogyasztj¶
ak, vagy
megtakar¶³tj¶ak. A fogyaszt¶ast (c0t (j)) fogyaszt¶
asi ad¶
o terheli (¿tc (j)). A megtakar¶³t¶ast vagy beruh¶az¶asokra ford¶³tj¶
ak, vagy kock¶
azatmentes kÄ
otv¶enyekbe
fektetik (Bt (j)), ami kamatjÄovedelmet biztos¶³t (it ). A beruh¶
az¶
as (It (j)) az
el¶erhet}o t}oke¶allom¶any nagys¶ag¶at nÄ
oveli (kt¡1 (j)) azzal a korl¶
atoz¶
assal, hogy
az adott peri¶odusban az Äosszes felhalmozott t}
ok¶enek csak egy r¶esz¶et (ut (j))
bocs¶atj¶ak a v¶allalatok rendelkez¶es¶ere. A h¶
aztart¶
asok a kor¶
abban felhalmozott t}oke ut¶an t}okejÄovedelmet realiz¶
alnak (rtk ). A v¶
allalatok r¶eszv¶enyeit
a h¶aztart¶asok birtokolj¶ak, ¶³gy amennyiben az el}
obbiek pro¯tot realiz¶
alnak
(Divt ), u
¶gy ez a pro¯t a h¶aztart¶
asok jÄ
ovedelm¶et tov¶
abb nÄ
oveli. OTt jelÄ
oli
a h¶
aztart¶asokra kivetett tov¶abbi egyÄ
osszeg}
u ad¶
okat. A h¶
aztart¶
asok differenci¶
alt munkak¶³n¶alattal jelennek meg, ugyanakkor adott egy ¶
allapotfÄ
ugg}
o biztos¶³t¶as (Xtw (j)), amely kikÄ
uszÄobÄ
oli a heterog¶en munkak¶³n¶
alat ¶es jÄ
ovedelem
kock¶azat¶at.
A ¯zikai t}oke felhalmoz¶as¶at az al¶
abbi Ä
osszefÄ
ugg¶es ¶³rja le:
µ
³ (1 + ´I )I ´¶
t t
kt = (1 ¡ ±)kt¡1 + 1 ¡ ÁI
It ;
It¡1
ahol konvex alkalmazkod¶asi kÄolts¶egeket felt¶etelezÄ
unk, ´tI pedig az alkalmazkod¶asi fÄ
uggv¶enyt ¶er}o sokkot jelÄoli.
A h¶aztart¶asok hasznoss¶agukat a teljes ¶elettartamukra maximaliz¶
alj¶
ak,
amelyb}ol a kÄovetkez}o egyens¶
ulyi felt¶etelek ad¶
odnak.
Euler-egyenlet:
¶
µ
¸t
¸t+1
= ¯(1 + it )Et
;
c
(1 + ¿tc )Pt
(1 + ¿t+1
)Pt+1
ahol ¸t a fogyaszt¶as hat¶arhaszn¶at jelÄ
oli a t-edik peri¶
odusban.
A beruh¶az¶asok mozg¶asegyenlete:
h
³
´
i
³ (1 + ´I )I ´
I
I
¸t
t t
0 (1 + ´t )It (1 + ´t )It
Q
1
¡
Á
¡
Á
=
t
I
I
1 + ¿tc
It¡1
It¡1
It¡1
³ (1 + ´I )I ´ (1 + ´I )I 2
¸t+1
¸t
t+1 t+1
t+1 t+1
Qt+1 ÁI
;
c ¡ ¯Et
1 + ¿t
1 + ¿t+1
It
It2
ahol Qt a beruh¶az¶asok ¶arny¶ek¶ara.
A ¯zikai t}okejavak ¶es a kÄotv¶enyek kÄ
ozÄ
otti portfoli¶
o-dÄ
ont¶est meghat¶
aroz¶
o
arbitr¶azsmentess¶egi felt¶etel:
¡
¢
k
¸t Qt = ¯Et ¸t+1 Qt+1 (1 ¡ ±) + ut+1 rt+1
¡ ª(ut+1 (j)) :
A t}oke-kihaszn¶alts¶agi szintet megad¶
o felt¶etel:
rtk = ª(ut (j)) :
66
Baksa D¶aniel { Benk Szil¶
ard { Jakab M. Zolt¶
an
A h¶aztart¶asok $ h¶anyada likvidit¶
as-korl¶
atos, akik nem k¶epesek a hasznoss¶
agukat maximaliz¶alni, ennek kÄovetkezt¶eben az adott peri¶
odus Ä
osszes munkajÄ
ovedelm¶et ¶es a korm¶anyzatt¶ol kapott p¶enzÄ
ugyi transzfereket (T Rt ) fogyaszt¶
asi
cikkekre kÄoltik (cno
t )
l
(1 + ¿tc )Pt cno
t = (1 ¡ ¿t )Wt lt +
T Rt
:
1¡$
A munkaer}opiacot monopolisztikus verseny ¶³rja le, a h¶
aztart¶
asok kÄ
ulÄ
onbÄ
oz}
o,
di®erenci¶alt munk¶at k¶³n¶alnak. A h¶
aztart¶
asok a munkapiacon egyfajta szakszervezetk¶ent l¶epnek fel, ami lehet}
ov¶e teszi sz¶
amukra, hogy a b¶ereken meghat¶arozott ¶arr¶est realiz¶aljanak. Ugyanakkor a h¶
aztart¶
asoknak csak (1 ¡ °w )
h¶
anyada k¶epes az optim¶alis nomin¶
alb¶er meg¶
allap¶³t¶
as¶
ara, a fennmarad¶
o r¶eszÄ
uk
a m¶
ultbeli in°¶aci¶ohoz kÄotÄott index¶
al¶
ast alkalmaz. Az eredm¶enyÄ
ul kapott (loglineariz¶alt) nomin¶alb¶er in°¶aci¶ora fel¶³rt Phillips-gÄ
orbe az al¶
abbi form¶
aj¶
u:
¾
(1 ¡ ° w )(1 ¡ ¯° w ) ³
'lt ¡ Wt + ´tl +
¼
^tw = w
(cl ¡ hclt¡1 ) +
° (1 + µ w Á)(1 + ¯#w )
1¡h t
´
¿c
¿l
¯
#w
c
l
w
w
+
¿
+
¿
+
»
+
E
¼
^
+
¼
^w ;
t
t
t+1
1 + ¿c t
1 + ¿l t
1 + ¯#w
1 + ¯#w t¡1
ahol #w az index¶al¶as m¶ert¶ek¶et jelÄ
oli, µ w a munkapiac rugalmass¶
ag¶
at jelÄ
oli,
l
m¶³g ct a k¶etf¶ele h¶aztart¶as s¶
ulyozott hat¶
arhaszna a t-edik peri¶
odusban. »tw a
(b¶er-oldali) ¶arr¶est ¶erint}o sokkhat¶
ast jelÄ
oli.
2.2
V¶
allalatok
A termel¶es k¶et f¶azisban tÄort¶enik. Az els}
o f¶
azisban a v¶
allalatok homog¶en kÄ
ozbÄ
uls}o javakat (zt ) ¶all¶³tanak el}o egy CES termel¶esi fÄ
uggv¶eny ment¶en, munk¶
at
(lt ) ¶es importot (mt ) haszn¶alva inputk¶ent. A t¶enyez}
o-inputok felhaszn¶
al¶
as¶
at
kvadratikus alkalmazkod¶asi kÄolts¶egek terhelik (Á1 ¶es Á2 ).
z
³ 1¡
¢ ½z ¡1
¢ ½z ¡1 ´ ½z½¡1
1 ¡
zt = ® ½z (1 + Á1 )¡1 lt ½z + (1 ¡ ®) ½z (1 + Á2 )¡1 mt ½z
;
ahol ® a termel¶esben haszn¶alt munka ar¶
any¶
at mutatja, ½z pedig a t¶enyez}
ok
kÄ
ozÄotti helyettes¶³t¶es rugalmass¶ag¶
at jelÄ
oli. Az alkalmazkod¶
asi kÄ
olts¶egek miatt a t¶enyez}ok e®ekt¶³v kÄolts¶ege elt¶er az inputok piaci ¶
ar¶
at¶
ol. A v¶
allalatok
kÄ
olts¶egminimaliz¶al¶o dÄont¶ese a kÄovetkez}
o eredm¶enyeket adja.
E®ekt¶³v b¶er (wt ):
wt =
(1 + ¿ts )wt
:
(1 + Á1 )¡1 ¡ lt (1 + Á1 )¡2 Á01
Ez az ÄosszefÄ
ugg¶es adja meg a piaci re¶
alb¶er (wt ) ¶es a v¶
allalatok ¶
altal ¶erz¶ekelt
munkaer}o-kÄolts¶egek kÄozÄotti ÄosszefÄ
ugg¶est.
E®ekt¶³v import-¶arsz¶³nvonal (qt Ptm ):
qt Ptm =
(1 + Á2
)¡1
qt Ptm
:
¡ mt (1 + Á2 )¡2 Á02
L¶etezik ,,a" kÄolts¶egvet¶esi multiplik¶
ator? Fisk¶
alis ¶es monet¶
aris reakci¶
ok . . . 67
Ez az ÄosszefÄ
ugg¶es az import ¶arak ¶es a v¶
allalatok ¶
altal ¶erz¶ekelt importkÄ
olts¶egek
kÄ
ozÄotti ÄosszefÄ
ugg¶est adja meg, ahol qt a re¶
al¶
arfolyam, Ptm pedig az importterm¶ekek kÄ
ulfÄoldi p¶enznemben kifejezett ¶
ara.
A kÄozbÄ
uls}o javak hat¶arkÄolts¶ege:
³
´ 1
1¡½z 1¡½z
wtz = ®wt1¡½z + (1 ¡ ®)qt Ptm
:
Az ÄosszefÄ
ugg¶es re¶al¶ert¶eken megmutatja, hogy mennyi a p¶
otl¶
olagos kÄ
ozbÄ
uls}
o
term¶ek el}o¶all¶³t¶asi kÄolts¶ege.
Munkakereslet:
³ wz ´½z
zt (1 + Á1 ) :
It = ® t
wt
Importkereslet:
³ wz ´½z
t
zt (1 + Á2 ) :
mt = (1 ¡ ®)
qt Ptm
A termel¶es m¶asodik f¶azis¶aban a homog¶en kÄ
ozbÄ
uls}
o javakat monopolisztikusan
versenyz}o v¶allalatok v¶as¶arolj¶ak meg ¶es egy CES termel¶esi technol¶
ogi¶
an keresztÄ
ul kombin¶alj¶ak a h¶aztart¶asok ¶
altal felhalmozott t}
okejavakkal. A termel¶es
e m¶asodik f¶azisa sor¶an a v¶egs}o felhaszn¶
al¶
asra kerÄ
ul}
o term¶ekek di®erenci¶
alt
k¶³n¶
alata kerÄ
ul el}o¶all¶³t¶asra:
½
´ ½¡1
³ 1
½¡1
½¡1
1
yt (i) = (1 + ´tA ) ® ½ kt (i) ½ + (1 ¡ ®) ½ zt (i) ½
¡ yf ;
ahol ® jelÄoli a t}oke ar¶any¶at a termel¶esben, ½ a helyettes¶³t¶esi rugalmass¶
ag,
f pedig a termel¶es ¯x kÄolts¶ege. A kÄ
olts¶egminimaliz¶
al¶
o probl¶ema els}
orend}
u
felt¶etelei az al¶abbiak.
A v¶egterm¶ekek re¶al¶ert¶eken sz¶
am¶³tott hat¶
arkÄ
olts¶ege:
mct =
1
´ 1¡½
³
®(rtk )1¡½ + (1 ¡ ®)(wtz )1¡½
1 + ´tA
:
A t}okekeresleti fÄ
uggv¶eny:
ut kt¡1 = ®
³ mc ´ DP y + yf
t
t t
;
rtk (1 + ´tA )1¡½
a kÄ
ozbÄ
uls}o term¶ekek ir¶anti kereslet fÄ
uggv¶enye:
³ mc ´ DP y + yf
t t
t
;
zt = (1 ¡ ®)
wtz (1 + ´tA )1¡½
ahol DPt jelÄoli az egyedi ¶arak ¶arindext}
ol vett sz¶
or¶
od¶
as¶
at.
FeltesszÄ
uk, hogy a v¶allalatok Calvo-f¶ele ¶
armeg¶
allap¶³t¶
ast alkalmaznak, azaz
csak (1 ¡ °d ) h¶anyaduk k¶epes egy adott peri¶
odusban optim¶
alis ¶
arat meg¶
allap¶³tani, m¶³g a tÄobbi v¶allalat az ¶erz¶ekelt in°¶
aci¶
os trendhez igaz¶³tja az ¶
arait. Az
68
Baksa D¶aniel { Benk Szil¶
ard { Jakab M. Zolt¶
an
¶³gy kapott log-lineariz¶alt u
¶jkeynesi Phillips-gÄ
orbe a belfÄ
oldi in°¶
aci¶
ora (^
¼t ) az
al¶
abbi form¶at Äolti:
¼^t =
(1 ¡ °d )(1 ¡ ¯° d )
¯
#d
d
)
+
E
(^
¼
)
+
¼^t¡1 ;
(mc
+
»
t
t
t+1
t
°d (1 + ¯#d )
1 + ¯#d
1 + ¯#d
ahol #d az index¶al¶as r¶at¶aj¶at jelÄoli, »td pedig az ¶
arr¶est ¶erint}
o sokkhat¶
as.
A v¶egterm¶ekek egy r¶esze exportra kerÄ
ul. Az exportra termel}
o v¶
allalatok {
a belfÄoldi v¶allalatokhoz hasonl¶oan { szint¶en monopolisztikusan versenyeznek
¶es Calvo-¶araz¶ast alkalmaznak. Az exportra termel}
o v¶
allalatok (1¡°x ) h¶
anyada k¶epes az optim¶alis ¶arat meg¶allap¶³tani egy adott peri¶
odusban, m¶³g a tÄ
obbi
v¶
allalat a kor¶abbi ¶arv¶altoz¶asokkal index¶
alja az ¶
arait. Az export¶
ar-in°¶
aci¶
ora
(^
¼tx ) kapott u
¶jkeynesi Phillips-gÄorbe az al¶
abbi alakot Ä
olti:
¼^tx =
¯
#x
(1 ¡ ° x )(1 ¡ ¯°x )
x
x
x
)
+
)
+
(¡P
¡
q
+
»
E
(^
¼
¼^ x ;
t
t
t
t+1
t
° x (1 + ¯#x )
1 + ¯#x
1 + ¯#x t¡1
ahol #x az index¶al¶as r¶at¶aj¶at jelÄoli, »tx az export ¶
arr¶est ¶erint}
o sokkhat¶
as, Ptx
pedig az exportterm¶ekek ¶ara kÄ
ulfÄ
oldi p¶enznemben kifejezve.
Az in°¶aci¶os trend tekintet¶eben a gazdas¶
agi szerepl}
oket egy egyszer}
u adapt¶³v tanul¶asi algoritmussal ¶³rjuk le: az in°¶
aci¶
os trendet a megel}
oz}
o peri¶
odus
trendje ¶es az aktu¶alis in°¶aci¶o alapj¶
an fokozatosan tanulj¶
ak meg.
³ 1 + ¼ ´g
t
1 + ¼t = (1 + ¼t¡1 )½¼
;
1 + ¼t
ahol ½¼ az in°¶aci¶os trend perzisztenci¶
aja, g pedig a tanul¶
asi sebess¶eg param¶etere.
FeltesszÄ
uk, hogy a fogyaszt¶asi ad¶
o v¶
altoz¶
asa a v¶
allalatok sz¶
am¶
ara irrelev¶
ans, ¶³gy a Phillips-gÄorbe nem tartalmazza a fogyaszt¶
asi ad¶
okat. A fogyaszt¶
asi ad¶okat elkÄ
ulÄonÄ
ulten vezetjÄ
uk be a modellbe, az aktu¶
alis in°¶
aci¶
ot kieg¶esz¶³tve
a brutt¶o ¶ar alap¶
u in°¶aci¶o de¯ni¶al¶
as¶
aval:
1 + ¼tgross = (1 + ¼1 )
2.3
1 + ¿tc
:
c
1 + ¿t¡1
Monet¶
aris politika
A monet¶aris hat¶os¶ag a kamatl¶abat egy Taylor-t¶³pus¶
u szab¶
alyon keresztÄ
ul hat¶
arozza meg. A c¶elfÄ
uggv¶eny tartalmazza a nett¶
o in°¶
aci¶
ot (vagyis az in°¶
aci¶
o
fogyaszt¶asi ad¶oval csÄokkentett m¶ert¶ek¶et) ¶es (kisebb s¶
ullyal) a nomin¶
alis ¶
arfolyamot:
´1¡³i
1 + it ³ 1 + it¡1 ´³i ³
(1 + ¼t )³¼ e³t e
=
(1 + ´ti ) ;
1+r
1+r
ahol ³i jelÄoli a kamatsim¶³t¶as fok¶
at, ³¼ az in°¶
aci¶
o s¶
uly¶
at, ³e a nomin¶
alis
¶rfolyam (et ) s¶
a
uly¶at. r az ¶alland¶
osult ¶
allapotbeli kamatl¶
abat jelÄ
oli, ´ti pedig
egy sztochasztikus exog¶en sokk.
L¶etezik ,,a" kÄolts¶egvet¶esi multiplik¶
ator? Fisk¶
alis ¶es monet¶
aris reakci¶
ok . . . 69
2.4
Fisk¶
alis politika
A ¯sk¶alis politik¶at n¶eh¶any egyszer}
u kÄ
olts¶egvet¶esi szab¶
aly seg¶³ts¶eg¶evel ¶ep¶³tjÄ
uk
be a modellbe. Az alapmodellben azonban a ¯sk¶
alis politika passz¶³v (egyosszeg}
Ä
u ad¶okkal ¶es egyÄosszeg}
u transzferekkel oper¶
al a kÄ
olts¶egvet¶esi egyens¶
uly
meg}orz¶ese ¶erdek¶eben). A korm¶anyzat a kiad¶
asait vagy az ad¶
obev¶etelek nÄ
ovel¶ese r¶ev¶en (fogyaszt¶asi ad¶o, szem¶elyi jÄ
ovedelemad¶
o, munk¶
altat¶
oi TB hozz¶
aj¶
arul¶as), vagy pedig de¯cit u
¶tj¶
an tudja ¯nansz¶³rozni. FeltesszÄ
uk, hogy a
p¶enzÄ
ugyi transzfereket a nem optimaliz¶
al¶
o (likvidit¶
as-korl¶
atos) kapj¶
ak. ¶Igy a
korm¶anyzat kÄolts¶egvet¶esi korl¶atja az al¶
abbi:
OTt + ¿tc ct + ¿tl wt lt + ¿ts wt lt = Pt (1 + ´tG )G + T Rt + Dt ¡
1 + it
gross Dt¡1 ;
1 + ¼t+1
ahol a korm¶anyzati v¶as¶arl¶asok egyens¶
ulyi nagys¶
aga, ´tG pedig a v¶
as¶
arl¶
asokat
¶erint}o exog¶en sokk, ami az egyens¶
ulyi kiad¶
asi szintt}
ol ¶
atmenetileg elt¶er¶³theti a
v¶
as¶
arl¶asok szintj¶et. A korm¶anyzati v¶
as¶
arl¶
asokat nem tekintjÄ
uk produkt¶³vnak,
azaz nem t¶etelezzÄ
uk fel, hogy az esetleges korm¶
anyzati beruh¶
az¶
asok pozit¶³v
extern¶ali¶akat gener¶aln¶anak. T Rt jelÄ
oli a nem optimaliz¶
al¶
o h¶
aztart¶
asoknak
juttatott p¶enzÄ
ugyi transzfereket, ¿tc a fogyaszt¶
asi ad¶
o kulcsa, ¿tl a szem¶elyi
jÄ
ovedelemad¶o kulcsa, ¿ts pedig a munk¶
altat¶
ok TB hozz¶
aj¶
arul¶
as¶
anak kulcsa.4
OTt az egy¶eb bev¶eteleket jelÄoli ¶es felt¶etelezzÄ
uk, hogy ezek az egy¶eb bev¶etelek
jellegÄ
uket tekintve egyÄosszeg}
u ad¶
onak min}
osÄ
ulnek. Dt a korm¶
anyzat ad¶
oss¶
ag¶
at jelÄoli, az egyszer}
us¶eg ¶erdek¶eben akkumul¶
alt de¯citk¶ent sz¶
am¶³tva. FeltesszÄ
uk tov¶abb¶a, hogy az egy¶eb bev¶etelek autoregressz¶³v folyamatot kÄ
ovetnek,
fÄ
uggetlen, azonos eloszl¶as¶
u (i.i.d.) sokkokkal:
OT t = ½OT OT t¡1 + »tOT :
A teljes de¯citet a kÄovetkez}o o
ÄsszefÄ
ugg¶es de¯ni¶
alja:
´
³ 1+i
t
Tt = P St +
gross ¡ 1 Dt¡1 ;
1 + ¼t+1
ahol Tt a teljes de¯cit vagy tÄobblet (az els}
odleges egyenleg ¶es a kamatkiad¶
asok
kÄ
ulÄ
onbs¶ege), P St pedig a kÄolts¶egvet¶es els}
odleges egyenlege. A korm¶
anyzati
ad¶
oss¶ag alakul¶asa az al¶abbi egyenlettel ¶³rhat¶
o le:
Dt = Dt¡1 + Tt :
A becsÄ
ult alapmodellben valamennyi ad¶
ot exog¶en folyamatk¶ent kezeljÄ
uk,
¶³gy a de¯citet egyÄosszeg}
u ad¶ok ¯nansz¶³rozz¶
ak. Ezt a becsl¶esi strat¶egi¶
at az a
meg¯gyel¶es motiv¶alta, hogy Magyarorsz¶
agon a ¯sk¶
alis politika meglehet}
osen
rosszul stabiliz¶alta a de¯citet: ¶³gy a modell reakci¶
ofÄ
uggv¶enyekkel egyÄ
utt
tÄ
ort¶en}o becsl¶ese szinte lehetetlen lett volna.
M¶asr¶eszr}ol a c¶elunk a ¯sk¶alis reakci¶
ok elemz¶ese. Ennek ¶erdek¶eben a reakci¶
ofÄ
uggv¶enyeket megbecsÄ
uljÄ
uk ¶es kÄ
ulÄ
onbÄ
oz}
o ¯sk¶
alis szab¶
alyokat alkalmazunk
4 A munkav¶
allal¶
ok ¶
altal ¯zetett TB hozz¶
aj¶
arul¶
asokat a szem¶
elyi jÄ
ovedelemad¶
o al¶
a
soroljuk.
70
Baksa D¶aniel { Benk Szil¶
ard { Jakab M. Zolt¶
an
Ä kÄ
az alternat¶³v szimul¶aci¶ok sor¶an. Ot
ulÄ
onbÄ
oz}
o szab¶
alyt de¯ni¶
alunk. A reakci¶
ofÄ
uggv¶enyeknek megfelel}oen a ¯sk¶
alis hat¶
os¶
ag az aktu¶
alis GDP-re (annak
egyens¶
ulyt¶ol val¶o elt¶er¶es¶ere) reag¶al annak ¶erdek¶eben, hogy betÄ
oltse stabiliz¶
al¶
o
szerep¶et (vagy egyszer}
uen hagyja az automatikus stabiliz¶
atorokat m}
ukÄ
odni).
Ett}ol eltekintve, vagy az ad¶okat, vagy pedig a kiad¶
asi oldalt u
¶gy ¶
all¶³tjuk be,
hogy a m¶
ultbeli de¯citre reag¶aljanak. ¶Igy a ¯sk¶
alis politika (hab¶
ar k¶esleltet¶essel) a de¯citet ¶es ez¶altal az ad¶
oss¶
agot pr¶
ob¶
alja stabiliz¶
alni.
Az ad¶ok reakci¶ofÄ
uggv¶enye az al¶
abbi:
i
i
i
i
i
¿^ti = ½¿ ¿^t¡1
+ (1 ¡ ½¿ )('¿GDP GDPt ¡ '¿T T^t¡1 ) + »ti ;
ahol i = fc; s; lg a h¶arom kÄ
ulÄonbÄ
oz}
o ad¶
ohoz kapcsol¶
od¶
o h¶
arom kÄ
ulÄ
onbÄ
oz}
o
szab¶alyt jelÄoli, »ti exog¶en sokkhat¶
ast jelent, a kalapok pedig log-elt¶er¶eseket
jelÄ
olnek.
A korm¶anyzati v¶as¶arl¶asokra ¶es a transzferekre a kÄ
ovetkez}
o szab¶
alyt alkalmazzuk:
i
i
i
x
^t = ½ x x
^t¡1 + (1 ¡ ½x )(¡'xGDP GDPt ¡ 'Tx T^t¡1 ) + »tx ;
ahol x = fT R; ´tGg.
Annak ¶erdek¶eben, hogy valamennyi szab¶
aly m}
ukÄ
od¶es¶et ¶
atl¶
athassuk, a szimul¶aci¶ok sor¶an az Äot reakci¶ofÄ
uggv¶eny kÄ
ozÄ
ul mindig csak az egyiket kapcsoljuk
be. A ¯sk¶alis reakci¶ofÄ
uggv¶enyek param¶etereit a 2. t¶
abl¶
azat tartalmazza.
2.5
A kÄ
ulfÄ
oldi szektor
A kÄ
ulfÄoldet ad hoc m¶odon ¶ep¶³tjÄ
uk be a modellbe. Az exportterm¶ekek (xt )
ir¶
anti keresletet az al¶abbi ÄosszefÄ
ugg¶es adja meg:
x
(1 + ´tx )x(Ptx )¡µ ;
u t¶
av¶
u ¶ert¶eke, ´tx pedig
ahol µ x az export ¶arrugalmass¶aga, x az export hossz¶
az exportkeresletet ¶erint}o exog¶en sokkhat¶
as. FeltesszÄ
uk, hogy az import¶
arak
exog¶en m¶odon alakulnak. A gazdas¶
agi szerepl}
ok ad¶
oss¶
agot halmozhatnak fel
a kÄ
ulfÄolddel szemben. A kÄ
ulfÄoldi kamatl¶
ab a nett¶
o kÄ
ulfÄ
oldi vagyoni poz¶³ci¶
ot¶
ol
(bt ) ¶es a kock¶azati pr¶emiumot ¶erint}
o sokkhat¶
ast¶
ol (´tP r ) fÄ
ugg:
1 + i¤t
= e¡º(bt ¡b) (1 + ´tP r ) :
1+r
A nett¶o kÄ
ulfÄoldi vagyon (kÄ
ulfÄoldi p¶enznemben kifejezett) ¶
allom¶
any¶
at az el}
oz}
o
peri¶odus vagyona ¶es a nett¶o export adja meg:
bt = (1 + i¤t¡1 )bt¡1 +
Ptx xt
Ptm mt
¡
:
GDP ss GDP ss
A nomin¶alis ¶arfolyamot a fedezetlen kamatparit¶
as hat¶
arozza meg:
et+1
1 + it
=
:
1 + i¤t
et
L¶etezik ,,a" kÄolts¶egvet¶esi multiplik¶
ator? Fisk¶
alis ¶es monet¶
aris reakci¶
ok . . . 71
2.6
Egyens¶
ulyi felt¶
etelek
A term¶ekpiaci egyens¶
uly felt¶etele az egyedi kÄ
olts¶egvet¶esi korl¶
atok aggreg¶
al¶
as¶
ab¶ol ered:
yt = ct + It + (1 + ´tG )G + DPtx xt + ª(ut (j))kt¡1 ;
ahol ct a k¶et t¶³pus¶
u fogyaszt¶oi csoport aggreg¶
alt fogyaszt¶
asa, ª(ut (j))kt¡1
a termel¶esben fel nem haszn¶alt t}
oke¶
allom¶
any nagys¶
aga, DPtx pedig az export¶arak sz¶or¶od¶asa. A gazdas¶ag GDP-j¶enek meghat¶
aroz¶
asa ¶erdek¶eben a fenti
osszefÄ
Ä
ugg¶est m¶eg korrig¶alni kell az exportbev¶etelekkel, az importkiad¶
asokkal
(mindkett}ot hazai p¶enznemben sz¶
amolva), valamint az exporttermel¶es sor¶
an
felmerÄ
ul}o kiad¶asokkal:
GDPt = yt + qt Ptx xt ¡ qt Ptm mt ¡ xt :
2.7
Becsl¶
esi eredm¶
enyek
Prior eloszl¶
as¤
BecsÄ
ult poszterior
1. rezsim
2. rezsim
¶
¶
¶
T¶³pus Atlag
Sz¶
or¶
as Atlag
90% int. Atlag
90% int.
Hasznoss¶
agi fÄ
uggv¶
eny
Intertempor¶
alis elaszticit¶
as
¾
N
2,0
0,4 1,787 1.24-2.34 1,530 1.19-1.82
Fogyaszt¶
oi megszok¶
as
h Beta 0,6
0,1 0,427 0.36-0.50 0,426 0.35-0.50
¶ asi, b¶
Araz¶
erez¶
esi param¶
eterek
B¶
erindex¶
al¶
as
#w Beta 0,5
0,15 0,336 0.19-0.48 0,109 0.02-0.20
Hazai term¶
ek ¶
arindex¶
al¶
as
#d Beta 0,5
0,15 0,692 0.56-0.84 0,683 0.52-0.87
Export term¶
ek ¶
arindex¶
al¶
as
#x Beta 0,5
0,15 0,704 0.56-0.86 0,613 0.45-0.78
Hazai term¶
ek Calvo param¶
eter ° d Beta 0,5
0,15 0,733 0.68-0.79 0,804 0.78-0.83
Export term¶
ek Calvo param¶
eter ° x Beta 0,5
0,15 0,412 0.32-0.51 0,462 0.42-0.51
B¶
er Calvo param¶
eter
° w Beta 0,5
0,15 0,406 0.32-0.48 0,542 0.48-0.60
Egy¶
eb param¶
eterek
Export ¶
arrugalmass¶
ag
µ x¤ Beta 0,5
0,15 0,660 0.60-0.73 0,362 0.28-0.44
Export sim¶³t¶
as
hx Beta 0,6
0,15 0,689 0.57-0.82 0,842 0.77-0.91
In°ation learning
g Beta 0,167 0,03 0,162 0.13-0.19 0,170 0.15-0.19
Kamatsim¶³t¶
as**
³i Beta 0,5
0,15
0,709 0.63-0.79
In°¶
aci¶
o a monet¶
aris reakci¶
o
fÄ
uggv¶
enyben**
³¼
N
1,5
0,16
1,465 1.33-1.66
Autoregressz¶³v param¶
eterek
Termel¶
ekenys¶
eg
½a Beta 0,8
0,1 0,579 0.45-0.70 0,472 0.40-0.57
Export kereslet
½x Beta 0,8
0,1 0,597 0.44-0.74 0,491 0.41-0.57
Kamatpr¶
emium
½pr Beta 0,8
0,1 0,413 0.32-0.52 0,503 0.43-0.60
Korm¶
anyzati fogyaszt¶
as
½g Beta 0,8
0,1 0,801 0.70-0.89 0,761 0.60-0.92
P¶
enzÄ
ugyi transzfer
½tr Beta 0,8
0,1 0,834 0.72-0.95 0,699 0.58-0.82
Preferencia
½c Beta 0,8
0,1 0,781 0.66-0.91 0,830 0.75-0.89
B¶
er-marzs
½w Beta 0,8
0,1 0,812 0.70-0.93 0,827 0.76-0.89
Beruh¶
az¶
as
½I Beta 0,8
0,1 0,848 0.79-0.90 0,554 0.45-0.68
Fogyaszt¶
asi ad¶
or¶
ata
½¿c Beta 0,8
0,1 0,855 0.76-0.95 0,742 0.62-0.85
Munkaad¶
oi ad¶
ok
½¿s Beta 0,8
0,1 0,938 0.90-0.98 0,980 0.96-1
Munkav¶
allal¶
oi ad¶
ok
½¿l Beta 0,8
0,1 0,893 0.84-0.95 0,884 0.83-0.95
¤ A prior eloszl¶
as az els}
o rezsimre vonatkozik. A m¶
asodik rezsimben a priort az els}
o rezsim
poszterior ¶
atlaga adja. A monet¶
aris politika reakci¶
ofÄ
uggv¶
enyeinek param¶
eterei kiv¶
etelt
k¶
epeznek. ¤¤ A param¶
etert csak a m¶
asodik rezsimben becsÄ
ultÄ
uk.
1. t¶
abl¶
azat. BecsÄ
ult param¶
eterek ¶
ert¶
ekei
72
Baksa D¶aniel { Benk Szil¶
ard { Jakab M. Zolt¶
an
A modellt bayesi m¶odszerrel becsÄ
ultÄ
uk meg k¶et, elt¶er}
o monet¶
aris strat¶egi¶
aval le¶³rhat¶o rezsimre. A k¶etl¶ep¶eses becsl¶esi m¶
odszer hasonlatos a Jakab
¶es K¶onya (2009) ¶altal haszn¶alt m¶
odszerhez. A becsl¶esi eredm¶enyeket az
1. t¶
abl¶
azat Äosszegzi. A becsl¶esek alapj¶
an azt mondhatjuk, hogy a nomin¶
alb¶erek
relat¶³ve rugalmasak ¶es a belfÄoldi ¶
arak a legrugalmatlanabbak. Az index¶
al¶
asi
mechanizmus a belfÄoldi ¶arak meghat¶
aroz¶
as¶
an¶
al az els}
o rezsim alatt (a p¶enznem
el}
ore bejelentett le¶ert¶ekel¶ese eset¶en) meghat¶
aroz¶
obb, m¶³g a m¶
asodik rezsim
alatt (in°¶aci¶os c¶elkÄovet¶es eset¶en) l¶enyegesen kisebb szerepe van. Jelent}
osen
kisebb m¶ert¶ekben, de ez a jelens¶eg felfedezhet}
o az export¶
arak ¶es a b¶erek index¶al¶as¶an¶al is. A becsl¶esi eredm¶enyek alapj¶
an a megszok¶
asnak relat¶³ve kicsi
szerepe van a fogyaszt¶asban, szemben Jakab ¶es Vil¶
agi (2008) valamint Jakab
¶es szerz}ot¶arsai (2009) eredm¶enyeivel. A kamatsim¶³t¶
as a m¶
asodik monet¶
aris
rezsimben nemzetkÄozi Äosszehasonl¶³t¶
asban alacsony fok¶
unak mutatkozik, m¶³g
a monet¶aris politika (nett¶o) in°¶aci¶
os reakci¶
oja nem kÄ
ulÄ
onbÄ
ozik nagyban az
eredeti Taylor-szab¶aly 1,5-es ¶ert¶ek¶et}
ol.
3
3.1
Eredm¶
enyek
Fisk¶
alis multiplik¶
atorok permanens ¶
es ¶
atmeneti ¯sk¶
alis beavatkoz¶
asok eset¶
en
Egy DSGE modellben kiemelt jelent}
os¶ege van annak, hogy a gazdas¶
ag szerepl}oi milyen v¶arakoz¶asokat k¶epeznek a kÄ
ulÄ
onbÄ
oz}
o ¯sk¶
alis beavatkoz¶
asok te¶
kintet¶eben. Eppen
ez¶ert a ¯sk¶alis beavatkoz¶
asok hat¶
asainak vizsg¶
alata sor¶
an
k¶et kÄ
ulÄonbÄoz}o szcen¶ari¶oval dolgozunk, amelyek k¶et kÄ
ulÄ
onbÄ
oz}
o felt¶etelez¶esen
alapulnak.
Az els}o szcen¶ari¶oban a gazdas¶
ag szerepl}
oi a ¯sk¶
alis beavatkoz¶
ast teljesen hitelesnek ¶es tart¶osnak gondolj¶
ak. Technikai ¶ertelemben ez permanens
sokkokon keresztÄ
ul ¶epÄ
ul be a modellbe, amelyek a modell egyens¶
ulyi helyzet¶et
v¶
altoztatj¶ak meg.
A m¶asodik szcen¶ari¶oban ¶atmeneti ¯sk¶
alis beavatkoz¶
ast vizsg¶
alunk. Ez
azt jelenti, hogy a beavatkoz¶as nem teljesen hiteles ¶es ¶³gy fenn¶
all a lehet}
os¶ege
annak, hogy valamikor a jÄov}oben a beavatkoz¶
as visszavon¶
asra kerÄ
ul. A visszal¶ep¶es id}opontja ugyan bizonytalan, de felt¶etelezzÄ
uk, hogy a meghozott int¶ezked¶esek legal¶abb egy ¶evig biztosan hat¶
alyban maradnak. Ezen t¶
ulmen}
oen
azt az esetet is vizsg¶aljuk, amikor a sokkok legal¶
abb n¶egy ¶evig a rendszerben
maradnak. Technikailag ez azt jelenti, hogy a gazdas¶
ag egy ¶ev (n¶egy ¶ev) ut¶
an
fokozatosan visszat¶er ez eredeti egyens¶
ulyi helyzethez.
Ä egyszer}
Ot
u ¯sk¶alis sokkot ¶ep¶³tÄ
unk be a modellbe valamennyi szcen¶
ari¶
o
eset¶en, ¶es Äosszehasonl¶³tjuk az ¶³gy kapott ¯sk¶
alis multiplik¶
atorokat. A permanens ¶es az ¶atmeneti beavatkoz¶
asok hat¶
asait tekintve l¶enyeges kÄ
ulÄ
onbs¶eget
¶
tal¶
alunk. Altal¶
anos szab¶alyk¶ent azt fogalmazhatjuk meg, hogy a tart¶
os sokkok
hat¶asa fokozatosabban jelenik meg, az els}
o ¶evben mindÄ
ossze a v¶egs}
o hat¶
as
kevesebb, mint fel¶et ¯gyelhetjÄ
uk meg. Az ¶
atmeneti beavatkoz¶
asok hat¶
asa
ezzel szemben ¶altal¶aban az els}o ¶evben a legnagyobb (amikor 100%-os val¶
osz¶³n}
us¶eggel hat¶alyosak az int¶ezked¶esek), majd fokozatosan csÄ
okken. Az egyes
L¶etezik ,,a" kÄolts¶egvet¶esi multiplik¶
ator? Fisk¶
alis ¶es monet¶
aris reakci¶ok . . . 73
r¶eszleteket a tov¶abbiakban foglaljuk Ä
ossze.
Fogyaszt¶
as t¶³pus¶
u ad¶
o
Az 1. a
¶bra mutatja a GDP 1%-¶
at kitev}
o ¯sk¶
alis beavatkoz¶
as multiplik¶ator¶at abban az esetben, amikor a beavatkoz¶
as a fogyaszt¶
asi ad¶
o csÄ
okkent¶es¶en
keresztÄ
ul val¶osul meg. Az ad¶ok tart¶
os kienged¶ese hozz¶
avet}
olegesen 0,15-os
multiplik¶ator ¶ert¶eket ad hossz¶
u t¶
avon. Az els}
o ¶evben ez a hat¶
as l¶enyegesen kisebb, mint az ¶atmeneti sokk eset¶en. Ezt a jelens¶eget az optimaliz¶al¶o
h¶aztart¶asok viselked¶ese magyar¶azza: ezek a h¶
aztart¶
asok ¯gyelembe veszik,
hogy az ad¶okienged¶es de¯citet gener¶
al, amely de¯citet ¯nansz¶³rozand¶o magasabb ad¶oterhel¶es v¶arhat¶o a jÄov}oben, ¶³gy a jelenben megtakar¶³tanak a k¶es}obbi
ad¶onÄoveked¶esre tekintettel. Amennyiben az ad¶
okienged¶es ¶
atmeneti, u
¶gy nyilv¶anval¶oan kisebb jÄov}obeli ad¶oemel¶esre sz¶
am¶³tanak, ¶³gy a foly¶
o fogyaszt¶as
csÄokken¶ese is kisebb.
Az optimaliz¶al¶o fogyaszt¶ok e reakci¶
oj¶
at tov¶
abb er}
os¶³ti a jelenbeli ¶es jÄov}obeli fogyaszt¶as relat¶³v ¶ara is. Ha az ad¶
ocsÄ
okkent¶es ¶
atmeneti, akkor a jÄov}obeli
magasabb fogyaszt¶asi ad¶ok miatt a jÄ
ov}
obeli fogyaszt¶
as dr¶
ag¶
abb¶
a v¶alik, ami
pedig a relat¶³ve olcs¶obb¶a v¶al¶o jelenbeli fogyaszt¶
ast Ä
osztÄ
onzi.
0,6
0,5
GDP százaléka
0,4
0,3
0,2
0,1
0
-0,1
-0,2
1
2
3
4
év
Determinisztikus permanens
Sztochasztikus 1 év fix
Sztochasztikus 4 év fix
1. ¶
abra. A fogyaszt¶
asi ad¶
ot ¶
erint}
o, a GDP 1%-¶
at kitev}
o ad¶
ocsÄ
okkent¶
es
hat¶
asa kÄ
ulÄ
onbÄ
oz}
o forgat¶
okÄ
onyvek eset¶
en
Szem¶
elyi jÄ
ovedelemad¶
o
A szem¶elyi jÄovedelemad¶o csÄokkent¶es¶en keresztÄ
ul megval¶
osul¶
o, a GDP 1%a¶t kitev}o ¯sk¶alis laz¶³t¶as hat¶as¶at mutatja a 2. a
¶bra. A tart¶
os ad¶
ocsÄokkent¶es
hossz¶
u t¶av¶
u multiplik¶atora 0,25 kÄ
orÄ
ul alakul, ami magasabb, mint a fogyaszt¶asi ad¶o csÄokkent¶ese eset¶en kapott multiplik¶
ator. Ennek az az oka, hogy a fogyaszt¶asi ad¶o csÄokkent¶ese elt¶er}o m¶
odon ¶erinti a belfÄ
oldi piacra ¶es az exportra
termel}o c¶egeket, egyfajta reallok¶aci¶
ot eredm¶enyezve a hazai piacra termel}ok
74
Baksa D¶aniel { Benk Szil¶
ard { Jakab M. Zolt¶
an
fel¶e. Ezen felÄ
ul, az alacsonyabb jÄ
ovedelemad¶
o nÄ
oveli a munkak¶³n¶
alatot, ¶es
mivel a ¯sk¶alis beavatkoz¶as hiteles ¶es tart¶
os, a gazdas¶
ag szerepl}
oi fokozatosan
alkalmazkodnak egy magasabb szint}
u foglalkoztat¶
ashoz ¶es fogyaszt¶
ashoz.
A szem¶elyi jÄovedelemad¶ot ¶erint}
o¶
atmeneti v¶
altoz¶
as kisebb hat¶
assal j¶
ar. Az
atmeneti jÄovedelem-nÄovekm¶enyt a h¶
¶
aztart¶
asok r¶eszben megtakar¶³tj¶
ak a jÄ
ov}
obeli ad¶onÄoveked¶es ¯nansz¶³roz¶asa miatt, ¶es r¶eszben elfogyasztj¶
ak, kisim¶³tva a
fogyaszt¶asi p¶aly¶at.
0,5
0,45
GDP százaléka
0,4
0,35
0,3
0,25
0,2
0,15
0,1
0,05
0
1
2
3
4
év
Determinisztikus permanens
Sztochasztikus 1 év fix
Sztochasztikus 4 év fix
2. ¶
abra. A szem¶
elyi jÄ
ovedelemad¶
ot ¶
erint}
o, a GDP 1%-¶
at kitev}
o ad¶
ocsÄ
okkent¶
es
hat¶
asa kÄ
ulÄ
onbÄ
oz}
o forgat¶
okÄ
onyvek eset¶
en
Munk¶
altat¶
oi TB hozz¶
aj¶
arul¶
as
A munk¶altat¶oi TB hozz¶aj¶arul¶as csÄ
okkent¶ese 0,15-os hossz¶
u t¶
av¶
u multiplik¶
atorral jellemezhet}o (3. a
¶bra). A hozz¶
aj¶
arul¶
as m¶ert¶ek¶enek tart¶
os csÄ
okkent¶ese
a v¶
allalatok kÄolts¶egeit csÄokkenti, nÄ
oveli a munkakeresletet ¶es a h¶
aztart¶
asok
rendelkez¶esre ¶all¶o jÄovedelm¶et. A kisz¶elesed}
o gazdas¶
agi tev¶ekenys¶eg a GDP
szintj¶et is tart¶osan megnÄoveli.
¶
Erdekes
azonban, hogy m¶eg az ¶
atmeneti csÄ
okkent¶esnek is relat¶³ve hosszan
tart¶o hat¶asa van a GDP-re. Ez azzal a t¶ennyel magyar¶
azhat¶
o, hogy a TB
hozz¶aj¶arul¶asok v¶altoz¶as¶anak perzisztenci¶
aja becsl¶eseink szerint Magyarorsz¶
agon magas, ¶³gy ezek a v¶altoz¶asok akkor is tÄ
obb ¶evig hatnak, ha a gazdas¶
ag
szerepl}oi ¶atmenetinek gondolj¶ak }
oket.
Fontos megjegyezni, hogy a tart¶
os sokkhat¶
as eset¶en a szem¶elyi jÄ
ovedelemad¶
o multiplik¶atora a legmagasabb, m¶³g a fogyaszt¶
asi ad¶
o ¶es a TB hozz¶
aj¶
arul¶
as
csÄ
okkent¶es¶enek multiplik¶atora 0,1 ¶es 0,15 kÄ
ozÄ
ott alakul. Amikor azonban a
beavatkoz¶asokat a szerepl}ok ¶atmenetinek tekintik, a munk¶
altat¶
oi TB hozz¶
aj¶
arul¶asok outputra gyakorolt hat¶
asa a legnagyobb.
L¶etezik ,,a" kÄolts¶egvet¶esi multiplik¶
ator? Fisk¶
alis ¶es monet¶
aris reakci¶
ok . . . 75
0,3
GDP százaléka
0,25
0,2
0,15
0,1
0,05
0
1
2
3
4
év
Sztochasztikus 1 év fix
Determinisztikus permanens
Sztochasztikus 4 év fix
3. ¶
abra. A munk¶
altat¶
oi TB hozz¶
aj¶
arul¶
ast ¶
erint}
o, a GDP 1%-¶
at kitev}
o ad¶
ocsÄ
okkent¶
es
hat¶
asa kÄ
ulÄ
onbÄ
oz}
o forgat¶
okÄ
onyvek eset¶
en
0,7
0,6
GDP százaléka
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0
-0,1
-0,2
1
2
3
4
év
Determinisztikus permanens
Sztochasztikus 1 év fix
Sztochasztikus 4 év fix
4. ¶
abra. A p¶
enzÄ
ugyi transzferek a GDP 1%-¶
at kitev}
o nÄ
ovel¶
es¶
enek hat¶
asa
kÄ
ulÄ
onbÄ
oz}
o forgat¶
okÄ
onyvek eset¶
en
P¶
enzÄ
ugyi transzferek
A nem optimaliz¶al¶o h¶aztart¶asok sz¶
am¶
ara juttatott p¶enzÄ
ugyi transzferek nÄ
oveked¶ese szint¶en kÄ
ulÄonbÄoz}o hat¶assal van a GDP-re att¶
ol fÄ
ugg}
oen, hogy a gazdas¶
agi szerepl}ok ¶atmenetinek vagy tart¶
osnak tekintik ezeket a v¶
altoz¶
asokat. A
tart¶os v¶altoz¶as eset¶en az optimaliz¶
al¶
o h¶
aztart¶
asok a jÄ
ov}
oben v¶
arhat¶
o ad¶
oemel¶es miatt csÄokkenik fogyaszt¶asukat, ezzel relat¶³ve alacsony multiplik¶
atorhat¶
ast
Ä
gener¶alva. Osszess¶
eg¶eben, a gazdas¶
agi tev¶ekenys¶eg kevesebb, mint 0,2%-kal
76
Baksa D¶aniel { Benk Szil¶
ard { Jakab M. Zolt¶
an
b}
ovÄ
ul. Az ¶atmeneti sokk eset¶en a nem-optimaliz¶
al¶
o h¶
aztart¶
asok a transzferek
nÄ
oveked¶es¶enek megfelel}o m¶ert¶ekben nÄ
ovelik fogyaszt¶
asukat, az optimaliz¶
al¶
o
h¶
aztart¶asok pedig kisebb jÄov}obeli ad¶
oterhel¶esre sz¶
am¶³tva szint¶en nÄ
ovelik fogyaszt¶asukat.
Korm¶
anyzati kiad¶
asok
A korm¶anyzati v¶as¶arl¶asok tart¶os nÄ
oveked¶ese 0,3-es multiplik¶
atorral jellemezhet}
o (5. ¶
abra). A v¶as¶arl¶asok magasabb szintje nÄ
oveli a belfÄ
oldi keresletet,
ez¶
altal ÄosztÄonzi a beruh¶az¶ast ¶es a gazdas¶
agi aktivit¶
ast, kÄ
ulÄ
onÄ
osen, mivel a beavatkoz¶asr¶ol val¶oban azt gondolj¶ak, hogy tart¶
os lesz. Az ¶
atmeneti sokk eset¶en
azonban a multiplik¶ator nagyobb az els}
o ¶evben (az optimaliz¶
al¶
o h¶
aztart¶
asok
viselked¶es¶eb}ol kÄovetkez}oen), de a multiplik¶
ator-hat¶
as id}
ovel elhal, ahogy a
korm¶anyzati kiad¶asok ¶ert¶eke az egyens¶
ulyi ¶ert¶ekhez visszat¶er.
0,7
0,6
GDP százaléka
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0
-0,1
-0,2
1
2
3
4
év
Determinisztikus permanens
Sztochasztikus 1 év fix
Sztochasztikus 4 év fix
5. ¶
abra. A korm¶
anyzati kiad¶
asok a GDP 1%-¶
at kitev}
o nÄ
ovel¶
es¶
enek hat¶
asa
kÄ
ulÄ
onbÄ
oz}
o forgat¶
okÄ
onyvek eset¶
en
3.2
Fisk¶
alis politika ¶
es ¯sk¶
alis szab¶
alyok
A ¯sk¶alis politika eddig exog¶en folyamatk¶ent kerÄ
ul modellez¶esre. Annak
¶erdek¶eben, hogy a ¯sk¶alis politik¶at endogeniz¶
aljuk, valamilyen ¯sk¶
alis szab¶
alyt
kell bevezetnÄ
unk. Itt Leeper ¶es szerz}
ot¶
arsai (2009) m¶
odszer¶et kÄ
ovetjÄ
uk ¶es
kÄ
ulÄ
onbÄoz}o szab¶alyokat ¶allap¶³tunk meg a fogyaszt¶
asi ad¶
ora, a munk¶
at terhel}
o ad¶ora, a TB hozz¶aj¶arul¶asokra, a korm¶
anyzati kiad¶
asokra ¶es a p¶enzÄ
ugyi
transzferekre. A 2. t¶
abl¶
azat mutatja a kÄ
ulÄ
onbÄ
oz}
o ¯sk¶
alis szab¶
alyokra becsÄ
ult
param¶etereket.
L¶etezik ,,a" kÄolts¶egvet¶esi multiplik¶
ator? Fisk¶
alis ¶es monet¶
aris reakci¶
ok . . . 77
Prior eloszl¶
as
BecsÄ
ult posterior (2. rezsim)
¶
¶
T¶³pus
Atlag
Sz¶
or¶
as M¶
odusz Atlag
90% int.
Fogyaszt¶
asi ad¶
o szab¶
aly
GDP Ágdp
Normal
0.05
De¯cit Á Inv.Gamma 0.05
JÄ
ovedelemad¶
o szab¶
aly
GDP Ágdp
Normal
0.05
De¯cit Á Inv.Gamma 0.05
Munk¶
altat¶
oi j¶
arul¶
ek szab¶
aly
GDP Ágdp
Normal
0.05
De¯cit Á Inv.Gamma 0.05
Korm¶
anyzati kiad¶
asi szab¶
aly
GDP Ágdp
Normal
0.05
De¯cit Á Inv.Gamma 0.05
P¶
enzbeni transzfer szab¶
aly
GDP Ágdp
Normal
0.05
De¯cit Á Inv.Gamma 0.05
Megj.
0.2
0.2
¡0:003 ¡0:065
0.023
0.029
[¡0:27; 0:14] Prociklikus
[0:01; 0:04]
0.2
0.2
¡0:017
0.023
0.202
0.035
[0:06; 0:38] Anticiklikus
[0:01; 0:06]
0.2
0.2
¡0:003 ¡0:155
0.024
0.070
[¡0:40; 0:02] Prociklikus
[0:01; 0:21]
0.2
0.2
¡0:108 ¡0:184 [¡0:32; ¡0:05] Prociklikus
0.023
0.036
[0:01; 0:07]
0.2
0.2
0.309
0.023
0.370
0.035
[0:14; 0:57] Anticiklikus
[0:01; 0:06]
2. t¶
abl¶
azat. A reakci¶
ofÄ
uggv¶
enyek becsÄ
ult param¶
eterei
Megvizsg¶aljuk a kÄ
ulÄonbÄoz}o t¶³pus¶
u ¯sk¶
alis beavatkoz¶
asokat, Ä
osszehasonl¶³tjuk a kapott eredm¶enyeket az exog¶en ¯sk¶
alis politika eset¶en tapasztalt folyamatokkal ¶es meghat¶arozzuk, hogy mikor ad¶
odik a magasabb multiplik¶
ator
¶ert¶ek. Felt¶etelezzÄ
uk, hogy a ¯sk¶alis beavatkoz¶
asok ¶
atmenetiek, tov¶
abb¶
a feltesszÄ
uk, hogy a ¯sk¶alis hat¶os¶ag nem helyettes¶³ti egy-az-egyben a kiad¶
asokat
¶es az ad¶obev¶eteleket, hanem a de¯cit v¶
altoz¶
asa is megengedett.
0,35
0,3
GDP százaléka
0,25
0,2
0,15
0,1
0,05
0
-0,05
-0,1
-0,15
1
2
3
4
5
6
7
8
9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
negyedévek
Szabály nélküli eset
Munkáltatói járulék szabály
Kormányzati kiadási szabály
Jövedelemadó szabály
Pénzbeni transzfer szabály
Fogyasztási adó szabály
6. ¶
abra. Fogyaszt¶
asi ad¶
okon keresztÄ
ul tÄ
ort¶
en}
o ¯sk¶
alis beavatkoz¶
as hat¶
asa,
alternat¶³v ¯sk¶
alis szab¶
alyok alkalmaz¶
asa eset¶
en
¶
Atmeneti
csÄ
okken¶
es a fogyaszt¶
asi ad¶
oban
A 6. ¶
abra mutatja a multiplik¶atorok dinamikus alakul¶
as¶
at a fogyaszt¶
asi ad¶
o
csÄ
okken¶ese eset¶en, kÄ
ulÄonbÄoz}o ¯sk¶
alis szab¶
alyok mellett. J¶
ol l¶
athat¶
oan a mul-
78
Baksa D¶aniel { Benk Szil¶
ard { Jakab M. Zolt¶
an
tiplik¶ator akkor a legnagyobb, ha nincsen ¯sk¶
alis reakci¶
o.5 A multiplik¶
ator
v¶
altoz¶asa akkor a legnagyobb, amikor az ad¶
ocsÄ
okkent¶est a TB hozz¶
aj¶
arul¶
asok
nÄ
ovel¶es¶evel ¯nansz¶³rozz¶ak.
¶
Atmeneti
csÄ
okken¶
es a munk¶
altat¶
ok ¶
altal ¯zetett TB hozz¶
aj¶
arul¶
asban
A 7. ¶
abra mutatja azt az esetet, amikor a ¯sk¶
alis beavatkoz¶
as a munk¶
altat¶
ok
altal ¯zetett TB hozz¶aj¶arul¶ason keresztÄ
¶
ul val¶
osul meg. Mivel a TB j¶
arul¶ek
v¶
altoz¶as¶anak becsl¶ese sor¶an ezek a r¶
at¶
ak rendk¶³vÄ
ul perzisztensnek ad¶
odtak,
a kapott multiplik¶ator-hat¶asok is igen tart¶
osak. Ahogy az el}
oz}
o esetn¶el, itt
sincsen sz¶amottev}o kÄ
ulÄonbs¶eg az egyes ¯sk¶
alis szab¶
alyok tekintet¶eben, b¶
ar a
multiplik¶ator alacsonyabb, ha a bev¶etel-csÄ
okken¶est a kiad¶
asok ¶es a transzferek
csÄ
okkent¶es¶evel ¯nansz¶³rozz¶ak.
0,18
0,16
GDP százaléka
0,14
0,12
0,1
0,08
0,06
0,04
0,02
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
negyedévek
Szabály nélküli eset
Fogyasztási adó szabály
Kormányzati kiadási szabály
Jövedelemadó szabály
Pénzbeni transzfer szabály
Munkáltatói járulék szabály
7. ¶
abra. TB-hozz¶
aj¶
arul¶
asokon keresztÄ
ul tÄ
ort¶
en}
o ¯sk¶
alis beavatkoz¶
as hat¶
asa,
alternat¶³v ¯sk¶
alis szab¶
alyok alkalmaz¶
asa eset¶
en
A szem¶
elyi jÄ
ovedelemad¶
o¶
atmeneti csÄ
okkent¶
ese
A 8. ¶
abr¶
an l¶athat¶o a szem¶elyi jÄovedelemad¶
o¶
atmeneti csÄ
okkent¶es¶enek hat¶
asa.
A hat¶asok nagym¶ert¶ekben fÄ
uggenek a de¯cit ¯nansz¶³roz¶
as¶
anak m¶
odj¶
at¶
ol. A
multiplik¶ator csÄokken¶ese akkor a leggyorsabb, amikor a korm¶
anyzati kiad¶
asokat csÄokkentik az ad¶ocsÄokkent¶esb}
ol ered}
o hi¶
any ¯nansz¶³roz¶
asa ¶erdek¶eben.
5 Ez a ,,szab¶
aly n¶
elkÄ
uli" eset azonos azzal az implicit ¯sk¶
alis szab¶
allyal, amikor az ad¶
ot
a becsÄ
ult autoregressz¶³v folyamatnak megfelel}
oen visszaemelik.
L¶etezik ,,a" kÄ
olts¶egvet¶esi multiplik¶
ator? Fisk¶
alis ¶es monet¶
aris reakci¶
ok . . . 79
0,14
GDP százaléka
0,12
0,1
0,08
0,06
0,04
0,02
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
negyedévek
Szabály nélküli eset
Munkáltatói járulék szabály
Kormányzati kiadási szabály
Fogyasztási adó szabály
Pénzbeni transzfer szabály
Jövedelemadó szabály
8. ¶
abra. Szem¶
elyi jÄ
ovedelemad¶
on keresztÄ
ul tÄ
ort¶
en}
o ¯sk¶
alis beavatkoz¶
as hat¶
asa,
alternat¶³v ¯sk¶
alis szab¶
alyok alkalmaz¶
asa eset¶
en
A korm¶
anyzati kiad¶
asok vagy transzferek ¶
atmeneti nÄ
oveked¶
ese
A 9. ¶es 10. ¶
abr¶
ak mutatj¶
ak a korm¶
anyzati kiad¶
asok ¶es a p¶enzÄ
ugyi transzferek nÄ
oveked¶es¶enek multiplik¶
ator-hat¶
as¶
at. Meg¯gyelhet}
o, hogy amennyiben a
transzferek nÄ
oveked¶es¶et az ad¶
ok nÄ
ovel¶es¶evel ¯nansz¶³rozz¶
ak, a multiplik¶
ator
ink¶
abb nÄ
ovekszik, mintsem csÄ
okken. Ezt a jelens¶eget az optimaliz¶
al¶
o h¶
aztart¶
asoknak tulajdon¶³thatjuk, amelyek hi¶
anyt stabiliz¶
al¶
o politik¶
ara sz¶
am¶³tanak,
¶es ez¶ert magasabb fogyaszt¶
as mellett dÄ
ontenek. A korm¶
anyzati kiad¶
asokat
¶erint}
o sokk eset¶en ez a hat¶
as kev¶esb¶e ¶erz¶ekelhet}
o (csak a hozz¶
aadott-¶ert¶ek
ad¶
ohoz kÄ
otÄ
ott reakci¶
o nÄ
oveli a multiplik¶
atort).
0,6
GDP százaléka
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0
-0,1
-0,2
1
2
3
4
5
6
7
8
9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
negyedévek
Szabály nélküli eset
Fogyasztási adó szabály
Kormányzati kiadási szabály
Jövedelemadó szabály
Munkáltatói járulék szabály
Pénzbeni transzfer szabály
9. ¶
abra. P¶
enzÄ
ugyi transzfereken keresztÄ
ul tÄ
ort¶
en}
o ¯sk¶
alis beavatkoz¶
as hat¶
asa,
alternat¶³v ¯sk¶
alis szab¶
alyok alkalmaz¶
asa eset¶
en
80
Baksa D¶aniel { Benk Szil¶
ard { Jakab M. Zolt¶
an
0,7
GDP százaléka
0,6
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0
-0,1
-0,2
1
2
3
4
5
6
7
8
9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
negyedévek
Szabály nélküli eset
Fogyasztási adó szabály
Pénzbeni transzfer szabály
Jövedelemadó szabály
Munkáltatói járulék szabály
Kormányzati kiadási szabály
10. ¶
abra. Korm¶
anyzati kiad¶
asokon keresztÄ
ul tÄ
ort¶
en}
o ¯sk¶
alis beavatkoz¶
as hat¶
asa,
alternat¶³v ¯sk¶
alis szab¶
alyok alkalmaz¶
asa eset¶
en
A monet¶
aris politika szerepe
A tov¶abbiakban a monet¶aris politika szerep¶et mutatjuk be a ¯sk¶
alis sokkokra
adott reakci¶ok eset¶en egy kicsi, nyitott gazdas¶
agban. Freedman ¶es szerz}
ot¶
arsai
(2009) szerint a ¯sk¶alis multiplik¶
atorokat nagy gazdas¶
agokban ¶es valutaovezetekben a k¶esve reag¶al¶o monet¶
Ä
aris politika feler}
os¶³ti, szemben a szisztematikusan reag¶al¶o monet¶aris politik¶
aval.
A monet¶aris politikai reakci¶o egy ¶evre tÄ
ort¶en}
o be- vagy kikapcsol¶
asa nem
okozott jelent}os kÄ
ulÄonbs¶eget a ¯sk¶
alis multiplk¶
atorokban. A kicsiny hat¶
as
annak tulajdon¶³that¶o, hogy a monet¶
aris politika az in°¶
aci¶
ora ¶es nem az outputra reag¶al, az in°¶aci¶ot pedig a ¯sk¶
alis beavatkoz¶
asok csak a hat¶
arkÄ
olts¶egek
nÄ
oveked¶es¶en keresztÄ
ul ¶erintik.
Az a t¶eny, hogy a becsÄ
ult monet¶
aris politikai szab¶
aly nem tartalmaz
output-stabiliz¶aci¶ot, Magyarorsz¶ag kicsi nyitott jelleg¶evel magyar¶
azhat¶
o, ahol
a monet¶aris transzmisszi¶oban az ¶
arfolyam j¶
atssza messze a legnagyobb szerepet. ¶Igy (norm¶al kÄorÄ
ulm¶enyek kÄozÄ
ott) a monet¶
aris politika nem helyez nagy
hangs¶
ulyt a GDP stabiliz¶aci¶oj¶ara. Ezt a logik¶
at al¶
at¶
amasztj¶
ak az optim¶
alis
monet¶aris politik¶aval kapcsolatos egyszer}
u sz¶
am¶³t¶
asok is (ak¶
ar a m¶
asodrend}
u
j¶
ol¶et-maximaliz¶al¶ason alapul¶o sz¶am¶³t¶
asok, mint Jakab ¶es szerz}
ot¶
arsai (2009),
ak¶
ar az ad hoc vesztes¶egfÄ
uggv¶enyen alapul¶
o sz¶
am¶³t¶
asok, mint Jakab ¶es T¶
oth
(2009) eset¶en), megmutatva, hogy az kibocs¶
at¶
asi r¶es be¶ep¶³t¶ese a reakci¶
ofÄ
uggv¶enybe j¶oval elt¶er az optim¶alis monet¶
aris politik¶
at¶
ol.
A monet¶aris politik¶anak csek¶ely hat¶
as¶
at ¯gyelhetjÄ
uk meg akkor, amikor
az a korm¶anyzati kiad¶asok nÄoveked¶es¶evel t¶
arsul (l¶
asd a 11. a
¶br¶
at). Itt a
m¶
asodik ¶evben kis m¶ert¶ekben magasabb multiplik¶
ator ¶ert¶ekeket tal¶
alunk,
amennyiben a monet¶aris politika nem reag¶
al azonnal a keresleti sokkra. Ez a
hat¶as azonban kev¶esb¶e ¶ert¶ekelhet}
o szigni¯k¶
ansnak, ellent¶etben Freedman ¶es
t¶
arsai (2009) nagy gazdas¶agokra kapott eredm¶enyeivel.
L¶etezik ,,a" kÄolts¶egvet¶esi multiplik¶
ator? Fisk¶
alis ¶es monet¶
aris reakci¶
ok . . . 81
0,7
0,6
GDP százaléka
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0
-0,1
-0,2
1
2
Semleges monetáris politika
év
3
4
Szisztematikus monetáris politika
11. ¶
abra. Korm¶
anyzati kiad¶
asokon keresztÄ
ul megval¶
osul¶
o ¯sk¶
alis beavatkoz¶
as hat¶
asa
kÄ
ulÄ
onbÄ
oz}
o monet¶
aris politikai reakci¶
ok eset¶
en
4
Ä
Osszegz¶
es
A tanulm¶anyban azt a k¶erd¶est vizsg¶
altuk, hogy mekkor¶
ak val¶
oj¶
aban a ¯sk¶
alis
multiplik¶atorok. Sem a hazai, sem a fejlett gazdas¶
agok eset¶en nem besz¶elhetÄ
unk konszenzusr¶ol ebben a k¶erd¶esben. Eredm¶enyeink szerint nem de¯ni¶
alhat¶o csup¶an egyetlen ¯sk¶alis multiplik¶
ator, ez¶ert egy, a magyar gazdas¶
ag
adataira becsÄ
ult dinamikus, sztochasztikus ¶
altal¶
anos egyens¶
ulyi (DSGE) modellt alkalmaztunk, Äot kÄ
ulÄonbÄoz}o t¶³pus¶
u, torz¶³t¶
o jelleg}
u ¯sk¶
alis eszkÄ
ozzel. A
¯sk¶alis expanzi¶o kÄ
ulÄonbÄoz}o t¶³pusai mellett ad¶
od¶
o multiplik¶
atorok ¶ert¶ek¶eben
sz¶
amottev}o kÄ
ulÄonbs¶egek ¯gyelhet}
ok meg. A modell szimul¶
aci¶
oi azt mutatj¶
ak, hogy a gazdas¶ag szerepl}oinek a ¯sk¶
alis beavatkoz¶
as tart¶
oss¶
ag¶
at ¶erint}
o
v¶
arakoz¶asai jelent}os hat¶assal lehetnek a multiplik¶
atorok ¶ert¶ek¶ere. A multiplik¶atorok att¶ol fÄ
ugg}oen is v¶altozhatnak, hogy a ¯sk¶
alis beavatkoz¶
as jÄ
ov}
obeli
¯nansz¶³roz¶asa milyen m¶odon tÄort¶enik. Azt tal¶
altuk, hogy a ¯sk¶
alis reakci¶
ok
szerepe akkor a legnagyobb, amikor az ad¶
ok kezdeti csÄ
okkent¶es¶et a kiad¶
asok
csÄ
okkent¶ese r¶ev¶en ¯nansz¶³rozz¶ak. V¶egÄ
ul azt tal¶
altuk, hogy egy kis nyitott
gazdas¶agban, ahol a monet¶aris politika els}
osorban az in°¶
aci¶
ora reag¶
al, a k¶eslekedve reag¶al¶o monet¶aris politika alig k¶epes befoly¶
asolni a multiplik¶
atorok
¶ert¶ek¶et.
82
5
Baksa D¶aniel { Benk Szil¶
ard { Jakab M. Zolt¶
an
FÄ
uggel¶
ek
MakroÄ
okonometriai modell¤
DSGE modell¤¤
Horv¶
ath et al (2006)
Saj¶
at eredm¶
enyeink
1. ¶
ev 2. ¶
ev 3. ¶
ev 4. ¶
ev
1. ¶
ev 2. ¶
ev 3. ¶
ev 4. ¶
ev
P¶
enzbeni transzfer
0.19
0.43
0.59
0.68
0.48
0.32
0.21
0.20
JÄ
ovedelemad¶
o
0.19
0.43
0.59
0.68
0.12
0.11
0.11
0.12
Korm¶
anyzati kiad¶
as
0.68
0.59
0.59
0.62
0.62
0.41
0.29
0.27
Munk¶
altat¶
oi j¶
arul¶
ek
0.28
0.88
1.29
1.52
0.09
0.15
0.17
0.16
Fogyaszt¶
asi ad¶
o
0.27
0.57
0.32
0.10
0.33
0.25
0.17
0.15
¤ Szimul¶
aci¶
os eredm¶
enyek, endog¶
en monet¶
aris politikai reakci¶
o mellett (ld. Horv¶
ath
et al (2006) 14. t¶
abl¶
azat). ¤¤ Fisk¶
alis multiplik¶
atorok permanens ¯sk¶
alis sokk mellett,
¯sk¶
alis reakci¶
o n¶
elkÄ
ul
Fisk¶
alis sokk t¶³pusa
3. t¶
abl¶
azat. Magyarorsz¶
agra becsÄ
ult ¯sk¶
alis multiplik¶
atorok o
Ässzehasonl¶³t¶
asa (a GDP
alapmodellt}
ol vett sz¶
azal¶
ekos elt¶
er¶
ese)
Irodalom
1. Batini, Nicolett, Paul Levine and Joseph Pearlman (2009): \Monetary and
Fiscal Rules in an Emerging Small Open Economy", IMF Working Paper,
January 2009
2. Bernstein, Jared, and Christina Romer (2009): \The Job Impact of the American Recovery and Reinvestment Plan", January 2009
3. Blanchard, Oliver, and Roberto Perotti (1999): \An Empirical Characterization of the Dynamic E®ects of Changes in Government Spending and Taxes
on Output", NBER Working Paper No. W7269, National Bureau of Economic
Research, July 1999.
4. Burriel, Pablo, Francisco de Castro, Daniel Garrote, Esther Gordo, Joan
Paredes and Javier J. P¶erez (2009): \Fiscal policy shocks in the euro area and
the US an empirical assessment", ECB Working Paper, no 1133 / December
2009
5. Christiano, Lawrence, Martin Eichenbaum and Sergio Rebelo (2009): \When
is the Government Multiplier Large?", NBER Working Paper No. 15394.
6. Cogan, John F., Tobias Cwik, John B. Taylor and Volker Wieland (2009):
\New Keynesian versus Old Keynesian Government Spending Multipliers",
ECB Working Paper, no 1090 / September 2009
7. Corsetti, Giancarlo, Andr¶e Meier, and Gernot MÄ
uller (2009): \Fiscal Stimulus
with Spending Reversals", IMF Working Paper, WP/09/106
8. Forni, Lorenzo, Libero Monteforte and Luca Sessa (2007): \The general equilibrium e®ects of ¯scal policy: Estimates for the euro area", Bank of Italy
Working Paper, November 2007
9. Freedman, Charles, Michael Kumhof, Douglas Laxton and Jaewoo Lee (2009),
\The Case for Global Fiscal Stimulus" IMF Sta® Position Note, SPN/09/03,
International Monetary Fund, Washington, D.C., March 6.
10. Gal¶³, Jordi, Javier Vall¶es and J. David L¶
opez-Salido (2007): \Understanding the E®ects of Government Spending on Consumption", Journal of the
European Economic Association, March 2007
11. Hansen, Lars Peter and Thomas J. Sargent (2009): \Managing Expectations
and Fiscal Policy", Federal Reserve Bank of Atlanta, Working Paper, 2009-29
L¶etezik ,,a" kÄolts¶egvet¶esi multiplik¶
ator? Fisk¶
alis ¶es monet¶
aris reakci¶
ok . . . 83
12. Hornok Cec¶³lia, Jakab M. Zolt¶
an and T¶
oth M¶
at¶e Barnab¶
as (2006): \Glob¶
alis egyens¶
ulytalans¶
agok korrekci¶
oja: illusztrat¶³v szcen¶
ari¶
ok Magyarorsz¶
agra",
MNB Working Paper, 2006 december.
¶
13. Horv¶
ath, Agnes,
Jakab M. Zolt¶
an, P. Kiss G¶
abor and P¶
ark¶
anyi Bal¶
azs (2006):
\Myths and Maths: Macroeconomic E®ects of Fiscal Adjustments in Hungary", MNB Occasional Papers 52, May 2006
14. Jakab, M. Zolt¶
an and Bal¶
azs Vil¶
agi (2008): \An estimated DSGE-model of
the Hungarian economy", MNB Working Papers 2008/9
15. Jakab, Zolt¶
an M. and Istv¶
an K¶
onya (2009), \An Open Economy DSGE Model
with Labor Market Frictions", in 6th Macroeconomic Policy Research Workshop on Labor Markets, Wage Behavior and In°ation Dynamics, Magyar
Nemzeti Bank.
16. Jakab, Zolt¶
an M., Henrik Kucsera, Katalin Szil¶
agyi and Bal¶
azs Vil¶
agi (2010):
\Optimal simple monetary policy rules and welfare in a DSGE Model for
Hungary", MNB Working Papers
17. Kilponen, Juha, and Antti Ripatti (2006): \Learning to Forecast with a
DSGE model"
18. Kumhof, Michael, Douglas Laxton, Dirk Muir and Susanna Mursula (2010):
\The Global Integrated Monetary and Fiscal Model (GIMF) { Theoretical
Structure", IMF Working Paper, February 2010
19. Leeper, Eric M., Michael Plante, and Nora Traum (2009): \Dynamics of
Fiscal Financing in the United States", Indiana University, CAEPR Working
Paper, July 2009
20. Lipi¶
nska, Anna, and Leopold von Thadden (2009): \Monetary and Fiscal
Policy Aspects of Indirect Tax Changes in a Monetary union", ECB Working
Paper, NO 1097
21. Mountford, Andrew, and Harald Uhlig (2008): \What are the e®ects of Fiscal
Policy Shocks?", NBER Working Paper 14551
22. Smets, Frank and Rafael Wouters (2003): \An Estimated Dynamic Stochastic General Equilibrium Model of the Euro Area", Journal of the European
Economic Association, 1, 1123{1175.
23. Van Brusselen, Patrick (2009): \Fiscal Stabilisation Plans and the Outlook
for the World Economy", ENEPRI Working Paper No. 55/August 2009.
24. Woodford, Michael (2009): \Simple Analytics of the Government Expenditure Multiplier", NBER Working Paper No. 15714.
DOES `THE' FISCAL MULTIPLIER EXIST? FISCAL AND MONETARY
REACTIONS, CREDIBILITY AND FISCAL MULTIPLIERS IN HUNGARY
There is a lack of consensus on the e®ects of ¯scal policy measures (the so called
¯scal multipliers) both in Hungary and in developed countries. We argue that there
is no such a unique ¯scal multiplier. The paper considers the economic e®ects of
¯scal policy using an estimated small open economy dynamic stochastic general
equilibrium (DSGE) model for Hungary, extended with ¯ve types of distortionary
¯scal instruments. The estimated GDP ¯scal multipliers deliver a set of conclusions:
First, there is a signi¯cant di®erence between the multipliers of di®erent types
of ¯scal expansions. Second, agents' perception on how permanent the shift in
84
Baksa D¶aniel { Benk Szil¶
ard { Jakab M. Zolt¶
an
¯scal policy is has sizable implications on the multipliers. Third, multipliers can
vary also when we take into account the future ways of ¯nancing the expansion
(multiplies vary more if tax cuts are ¯nanced by cutting expenditures, while they
vary less if expenditures are ¯nanced from various sources). Regarding monetary
reactions, we found that in a small open economy where monetary policy mostly
reacts to in°ation, accommodative monetary policy barely modi¯es ¯scal multipliers
{ contrary to ¯ndings in closed economies.