Ilona Kristóf

A 15-16. század fordulójának egri püspöki udvaráról a kutatás egészen a közel-múltig úgy tartotta, hogy Estei Hippolit 2 itáliai udvaroncai alkották a többséget. 3 Ezzel szemben a számadáskönyvek 4 és a diplomáciai iratok, hivatali levelezé-sek 5 feldolgozásával a korábban feltételezettnél egy jóval szerényebb püspöki udvartartás képe bontakozik ki előttünk. 6 Azzal a már-már közhelyszámba menő állítással viszont nem lehet vitatkozni, hogy Hippolit itáliai udvaroncai nem szerettek Magyarországon tartózkodni. 7 Jelen tanulmányom főszereplője, Giovanni Battista Bonzagno a kivétel. A forrásanyag jelenlegi feldolgozottsága mellett ő az egyetlen személy Hippolit püspök egykori egri udvartartásából, aki nem tért vissza Itáliába uruk halála után néhány éven belül. Sőt, Bonzagno pályája csúcsára igazán csak a mohácsi csata után érkezett. I. János velencei diplomatájaként elnyerte a csanádi püs-pökséget is. 8 Az alábbiakban Bonzagno 1526 előtti pályáját, kapcsolatrendsze-rét igyekszem felvázolni, melynek tükrében érthetővé válik későbbi karrierje is.

A 19. század végén az olaszországi hungarikafeltárásoknak, Nyáry Albertnek 1 , majd Veress Endrének 2 köszönhetően huszonkilenc Estei Hippolit esztergomi érsekségéhez, és hét az egri püspökséghez köthető számadáskönyv vált ismertté a történészek számára, amelyekről többé-kevésbé használható máso-latok is készültek a 20. sz. elejéig. 3 A Vestigia kutatócsoport 2010-2015 közötti forrásfeltárása még további 4 számadáskönyvet azonosított, amelyek az esz-tergomi érsekség gazdálkodására vonatkoznak. 4 A Hippolit egri püspökségére vonatkozó számadáskönyveket E. Kovács Péter adta ki 1992-ben. 5 Az újonnan fellelt, Estei Hippolit magyarországi tevékenységéhez köthető iratanyag 6 részle-tes feldolgozása még várat magára, magam is a kiadott kötetek adatait vettem alapul. Másrészről az a ritka helyzet áll fenn, hogy az Estei Hippolit egri püs-pökségét megelőző évekből is fennmaradt néhány főkönyv, amelyeket Kandra Kabos adott ki a 19. sz. végén. 7 Így két egymást követő egri püspök gazdálkodá-sába is bepillantást nyerhetünk. Az esztergomi számadáskönyvek szisztematikus feldolgozása, az érseki gazdaság hivatali felépítése és az udvar viszonyainak a feltérképezése képezi Kuffart Hajnalka kutatásának az alapját. 8 Az esztergomi érsekség gazdálkodá-sát korábban Fügedi Erik vizsgálta a földesúri és egyházi bevételek alapján. 9 * A kutatást az EFOP-3.6.1-16-2016-00001 "Kutatási kapacitások és szolgáltatások komp-lex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen" című projekt támogatta. 1 Nyáry Albert: Az esztergomi érsekség és egri püspökség számadási könyvei a XV-XVI.

The Career of Gabriele Rangone (1410/20–1486)
Gabriele Rangone appears in the second half of the 15th century as an Observant Franciscan
friar, missionary, then a politician and cardinal of the Church. His career was devoted to
the fight against the heretics. Compared to the zeal of his spiritual leader Giovanni da
Capestrano, Rangone’s personality was more pragmatic, thus as an Observant Franciscan
friar, he was always overshadowed by Capestrano. His mission in Central Europe, his
relationship with king Matthias Corvinus as a close aid in the 1470s, and the alienation
from the king later defined the establishment of his political network. After the 1471
conspiracy until the end of the wars in Bohemia king Matthias needed Rangone’s service
as a senior diplomat, and on the other hand, Rangone saw the king as the person who can
fulfil his aims to fight against the heretics. After the Olomouc Treaty, the intentions of the
king and the that time cardinal, bishop of Eger moved gradually apart from each other.
For both parts, the ideal solution was Rangone a permanent resettlement to Rome. Their
dissent is obvious as Matthias did not ask his subject to represent his interests at the Holy
See. Regarding his political and diplomatic activities, Rangone represented the transition
between the medieval monks and the modern age diplomats.

A jómódú, szabolcsi köznemesi család, a Várdaiak felemelkedésének a 15. század második felében lehetünk tanúi. A család a vármegyei politizá-lásban ügyesen forgolódva gyarapítgatta vagyonát, és az Albert halála után bekövetkező "zavaros időket" is a saját hasznára fordította. 1441-ben birto-kaik földrajzi elhelyezkedésénél fogva, Hunyadi csillagának felemelkedését követve a családot Ulászló pártján találjuk, az '50-es években már V. László lelkes hívei, sőt Mátyás uralkodása alatt is nő befolyásuk, hatalmuk. Nevez-hetnénk őket ügyeskedőknek, köpönyegforgatónak is, de ha nem akarunk ítélkezni, és fekete-fehér hősöket keresni, akkor politikai realitásérzéküket és éleslátásukat emelhetjük ki. Mindez a taktikai érzék és intelligencia remekül megragadható a család egyik legtehetségesebb tagjában Várdai Istvánban is. Kiváló választás és jó befektetés volt az árva István iskoláztatása, bár sok-szor komoly áldozatokat követelt a családtól, hiszen az ő összeköttetései, karrierje jótékonyan hatottak majd rokonai előmenetelére is. A joghallgató István levelei számos érdekes kultúrtörténeti vonatkozás-sal gazdagítják elképzeléseinket a 15. századi viszonyokról. S ezek a levelek keltették fel érdeklődésemet a Várdaiak iránt, István pályáját összeállítva számos ellentmondásba botlottam, amelyeket az alábbiakban próbálok tisz-tázni. Rövid pályakép A Várdai család legrégebbi őseit, mint annyi más szabolcsi család (pl. Báthoriak, Gutiak, Anarcsiak) esetében is a Gutkeled nemzetségben találták meg.2 A nemzetséget alapító hohenstaufeni testvérpár Kézai krónikája sze-1 Várdai István ferrarai leveleit kiadta Lukcsics Pál. In: Történeti Szemle 1929. 124-136. (A továbbiakban: Lukcsics: Levelek) 2 Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1865. 12. kötet 54. (A továbbiakban: Nagy Iván)

A 15. századi magyar történelem alapos ismeri számára ismersen cseng ez a név: Gregorius Sanoceus, az irodalmárok, illetve lengyel terepen járatosak így is találkozhattak vele: Grzegorz z Sanoka. Életének, pályájának magyar vonatkozásai mégis inkább az irodalmárok érdekldését keltették fel. 2 A magyar történeti munkákból egy-egy odavetett megjegyzés alapján értesülünk személyérl. Az 1440-es években a Hunyadi-fiúk, László és Má-tyás neveljeként említik. A lengyel szakirodalom pedig leginkább az 1460-70-es évekbeli tevékenységét méltatja, különös hangsúlyt fektetve irodalmi munkásságára, mecénási szerepére. Jelesül: Szánoki lwówi érsekként dunajówi rezidenciájában tartotta fenn az els lengyel fúri-fpapi humanis-ta udvart, nemcsak hazaiakat, hanem külföldieket is maga köré vonzva. Iro-dalompártoló, irodalomszervez oldaláról sokkal több szó esik, mint a f-papról avagy a politikusról. A hazai irodalom érintlegesen említi még, hogy I. Ulászló környezeté-ben érkezett Magyarországra, illetve, hogy Váradon nyert kanonikátust Vitéz püspöksége idején. Ezen közismert adatok tükrében egy meglehetsen egye-netlen életpálya rajzolódik ki, nagy minségi ugrásokkal és hiátusokkal tar-kítva. Az uralkodó környezetébl hogy kerül egy idegen Váradra egyszer kanonoknak? Majd egy újabb hirtelen fordulattal hogyan válik lwówi érsek-ké? A válasz természetesen a részletekben rejlik. Szánokival magam is váradi kanonokként találkoztam elször, ekkor fordult figyelmem ez a "rejtélyes" idegen felé. Szkszavú, ám igen lelkes híradás olvasható Bunyitaynál is váradi kanonikátusáról. 3 A Biblioteca Vaticana kézirattárában rzött, Szánokihoz