Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

„Pürkerec” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
probléma megoldva
Porribot (vitalap | szerkesztései)
botok
135 786 szerkesztés
a link egyértelműsítés AWB
 
(19 közbenső módosítás, amit 16 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
5. sor: 5. sor:
| képaláírás = Pürkerec és a [[Bodzafordulói-hegyek]]
| képaláírás = Pürkerec és a [[Bodzafordulói-hegyek]]
| történelmi régió = Erdély
| történelmi régió = Erdély
|fejlesztési régió= Közép-romániai fejlesztési régió
| fejlesztési régió= Közép-romániai fejlesztési régió
|megye = Brassó
| megye = Brassó
| rang = falu
| rang = falu
| községközpont = [[Tatrang]]
| községközpont = [[Tatrang község]]
| körzethívószám = 0x68<ref>"x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS</ref>
| körzethívószám = 0x68<ref>"x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–[[Telekom (Románia)|Telekom]], 3–RDS</ref>
| magyar lakosság = 554
| magyar lakosság = 489 (2011)<ref>{{Varga E. Árpád 2011|BV}}</ref>
}}
}}


'''Pürkerec''' a ''Hétfalusi csángók'' egyik települése [[Románia|Romániában]], [[Brassó megye|Brassó megyében]].
'''Pürkerec''' a ''hétfalusi csángók'' egyik települése [[Románia|Romániában]], [[Brassó megye|Brassó megyében]].


== Fekvése ==
== Fekvése ==
[[Brassó]]tól keletre, a Zajzon-patak jobb partján, [[Zajzon]] és [[Tatrang]] közt fekvő település.
[[Brassó]]tól keletre, a Zajzon-patak jobb partján, [[Zajzon (település)|Zajzon]] és [[Tatrang (település)|Tatrang]] közt fekvő település.


== Története ==
== Története ==
* '''Pürkerec'''-et [[1450]] körül említette először oklevél. Ekkor már temploma is épült és anyaegyháza lett [[Tatran]]nak és [[Zajzon]]nak is.
Pürkerec [[1450]] körül említi először oklevél. Ekkor már temploma is épült és anyaegyháza lett [[Tatrang (település)|Tatrang]]nak és [[Zajzon (település)|Zajzonnak]] is. [[1500]]-ban '''Purkeretz''', [[1504]]-ben '''Bwrkerecz''', [[1625]]-ben '''Pulkeretz''', [[1760]]-ban '''Pürkeretz''' néven írták.


[[1513]]-ban egy oklevél már említette [[Mária Magdolna]] névre szentelt templomát. Ez a középkori templom ma is áll. [[1767]]-ben egy tűzvészben az egész falu leégett, csak a temploma maradt meg. [[1794]]-ben Toronygomb krónikát írt [[Krizbai Deák András]] pürkereci evangélikus lelkipásztor (Csángó Naptár 1926).
[[1500]]-ban '''Purkeretz'', [[1504]]-ben '''Bwrkerecz''', [[1625]]-ben '''Pulkeretz''', [[1760]]-ban '''Pürkeretz néven írták.

[[1513]]-ban egy oklevél már említette [[Mária Magdolna]] névre szentelt templomát. Ez a középkori templom ma is áll.

[[1767]]-ben egy tűzvészben az egész falu leégett, csak a temploma maradt meg.

[[1794]]-ben Toronygomb krónikát írt [[Krizbai Deák András]] pürkereci evangélikus lelkipásztor (Csángó Naptár 1926)


[[1808]]-ban '''Purkerecz''', [[1861]]-ben '''Purkerécz'''-nek írták.
[[1808]]-ban '''Purkerecz''', [[1861]]-ben '''Purkerécz'''-nek írták.


[[1888]]-ban Pürkerecz [[Brassó vármegye]] Hétfalusi járásához tartozott.
[[1888]]-ban Pürkerecz [[Brassó vármegye]] Hétfalusi járásához tartozott. [[1891]]-ben 2036 magyar és román lakosa volt. [[1910]]-ben 2097 lakosa volt, ebből 1072 magyar, 1016 román, melyből 19 református, 1042 evangélikus, 1016 görögkeleti ortodox volt.

[[1891]]-ben 2036 magyar és román lakosa volt.

[[1910]]-ben 2097 lakosa volt, ebből 1072 magyar, 1016 román, melyből 19 református, 1042 evangélikus, 1016 görögkeleti ortodox volt.


== Nevezetességek ==
== Nevezetességek ==
43. sor: 33. sor:
== Hiedelmek, babonák, népszokások ==
== Hiedelmek, babonák, népszokások ==
=== Termésvarázslás ===
=== Termésvarázslás ===
Pórkerecen a régi időktől szokásban volt az úgynevezett '''terményvarázslás''', mely mágikus eljárás célja a termés bőségének biztosítása volt.
Pürkerecen a régi időktől szokásban volt az úgynevezett ''terményvarázslás'', mely mágikus eljárás célja a termés bőségének biztosítása volt.
A terményvarázslás főként a földművelő munkák olyan fontos időszakaihoz kapcsolódott, mint a szántás, vetés, termésgondozás, aratás, feldolgozás.
A terményvarázslás főként a földművelő munkák olyan fontos időszakaihoz kapcsolódott, mint a szántás, vetés, termésgondozás, aratás, feldolgozás.


58. sor: 48. sor:


=== Borica-tánc ===
=== Borica-tánc ===
Ez a [[Brassó]] környéki hétfalusi '''csángók''' máig élő táncos szokása, melyet a régi időkben egész farsang idején; a múlt század hetvenes éveitől azonban már csak karácsony másnapján járják.
Ez a [[Brassó]] környéki hétfalusi csángók máig élő táncos szokása, melyet a régi időkben egész farsang idején; a múlt század hetvenes éveitől azonban már csak karácsony másnapján járják.


A '''Borica''' kifejezetten a férfiak tánca.
A Borica kifejezetten a férfiak tánca.
A táncot színes szalagokkal díszített '''boricatáncosok''' járták, magukat színes szalagokkal díszítették, térd alatt csörgőt, a lábbelin pedig csörgős sarkantyút viselnek és úgynevezett '''csákány''' vagy '''lapocka''' egészíti ki felszerelésüket.
A táncot színes szalagokkal díszített boricatáncosok járták, magukat színes szalagokkal díszítették, térd alatt csörgőt, a lábbelin pedig csörgős sarkantyút viselnek és úgynevezett ''csákány'' vagy ''lapocka'' egészíti ki felszerelésüket.


== Híres emberek ==
== Híres emberek ==


*Itt született [[1882]]. [[augusztus 16.|augusztus 16]]-án [[Buna Anna]] református pedagógus és szakíró
*Itt született [[1882]]. [[augusztus 16.|augusztus 16]]-án [[Buna Anna]] református pedagógus és szakíró
*Itt született [[1931]]. [[július 18.|július 18]]-án [[Barkó György]] romániai magyar színész.


== Források és irodalom ==
== Források ==
* [[Vistai András János]] Tekintő - erdélyi helynévkönyv
* [[Vistai András János]] Tekintő - erdélyi helynévkönyv
* {{Léstyán|2||42}}
* {{Léstyán|2||42}}
74. sor: 65. sor:
* Hotger Antal: Hétfalusi csángók boricatánca (Etn. [[1899]])
* Hotger Antal: Hétfalusi csángók boricatánca (Etn. [[1899]])
* Gunda Béla: Munka és kultusz a magyar parasztságnál (Erdélyi Néprajzi Tanulmány [[1946]])
* Gunda Béla: Munka és kultusz a magyar parasztságnál (Erdélyi Néprajzi Tanulmány [[1946]])
⚫
{{források|oszlopok=1}}


== Külső hivatkozások ==
== Jegyzetek ==
⚫
{{jegyzetek|oszlopok=1}}
⚫
* [http://www.transycan.net/cafe/index.php?contentid=3658 Transycan.net]

== További információk ==
⚫
* [http://www.transycan.net/cafe/index.php?contentid=3658 Transycan.net]{{Halott link|url=http://www.transycan.net/cafe/index.php?contentid=3658 |date=2018-11 }}


{{Brassó megye települései}}
{{Brassó megye települései}}
{{portál|Erdély|-}}
{{portál|Erdély|-}}


{{DEFAULTSORT:Pu~rkerec}}
[[Kategória:Brassó megye települései]]
[[Kategória:Brassó megye települései]]
[[Kategória:Brassó vármegye települései]]

A lap jelenlegi, 2023. március 15., 22:31-kori változata

Pürkerec (Purcăreni)
Pürkerec és a Bodzafordulói-hegyek
Pürkerec és a Bodzafordulói-hegyek
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
KözségTatrang
Rangfalu
KözségközpontTatrang község
Irányítószám507222
Körzethívószám0x68[1]
SIRUTA-kód42030
Népesség
Népesség1341 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság489 (2011)[2]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 38′ 41″, k. h. 25° 47′ 28″45.644722°N 25.791111°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 41″, k. h. 25° 47′ 28″45.644722°N 25.791111°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pürkerec témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pürkerec a hétfalusi csángók egyik települése Romániában, Brassó megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Brassótól keletre, a Zajzon-patak jobb partján, Zajzon és Tatrang közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Pürkerec 1450 körül említi először oklevél. Ekkor már temploma is épült és anyaegyháza lett Tatrangnak és Zajzonnak is. 1500-ban Purkeretz, 1504-ben Bwrkerecz, 1625-ben Pulkeretz, 1760-ban Pürkeretz néven írták.

1513-ban egy oklevél már említette Mária Magdolna névre szentelt templomát. Ez a középkori templom ma is áll. 1767-ben egy tűzvészben az egész falu leégett, csak a temploma maradt meg. 1794-ben Toronygomb krónikát írt Krizbai Deák András pürkereci evangélikus lelkipásztor (Csángó Naptár 1926).

1808-ban Purkerecz, 1861-ben Purkerécz-nek írták.

1888-ban Pürkerecz Brassó vármegye Hétfalusi járásához tartozott. 1891-ben 2036 magyar és román lakosa volt. 1910-ben 2097 lakosa volt, ebből 1072 magyar, 1016 román, melyből 19 református, 1042 evangélikus, 1016 görögkeleti ortodox volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Evangélikus temploma
  • Ortodox temploma 1912 - 1915 között épült.

Hiedelmek, babonák, népszokások

[szerkesztés]

Termésvarázslás

[szerkesztés]

Pürkerecen a régi időktől szokásban volt az úgynevezett terményvarázslás, mely mágikus eljárás célja a termés bőségének biztosítása volt. A terményvarázslás főként a földművelő munkák olyan fontos időszakaihoz kapcsolódott, mint a szántás, vetés, termésgondozás, aratás, feldolgozás.

A termésvarázslás célja elsősorban az időjárás befolyásolása volt, de ezzel egyidőben hatni kívántak közvetlenül a termés mennyiségére, minőségére is. A terményvarázslással igyekeztek elhárítani az állatok által közvetlenül okozott károkat és a rontás eredményének tartott bajokat.

A termésvarázslás módjai:

  • Anyatejjel öntötték le a vetőmagot, hogy bőséges termés legyen
  • Terhes asszony ingén eresztették át a gabonát.
  • A vetés kezdetekor egy-egy marék magot hajítottak a hátuk mögé imádkozás közben; a verebeknek, tolvajoknak, szegényeknek.
  • A szomszéd földjébe dugott néhány szem gabona fölött pedig azt mondták: "Verebek, madarak, ezt egyétek meg!"
  • A mák vetésekor pedig szélesre fújták az arcukat, ökölbe szorították a kezüket, hogy a mák gubója nagy és tömött legyen.

Borica-tánc

[szerkesztés]

Ez a Brassó környéki hétfalusi csángók máig élő táncos szokása, melyet a régi időkben egész farsang idején; a múlt század hetvenes éveitől azonban már csak karácsony másnapján járják.

A Borica kifejezetten a férfiak tánca. A táncot színes szalagokkal díszített boricatáncosok járták, magukat színes szalagokkal díszítették, térd alatt csörgőt, a lábbelin pedig csörgős sarkantyút viselnek és úgynevezett csákány vagy lapocka egészíti ki felszerelésüket.

Híres emberek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pürkerec&oldid=25921155”