Pestera
| Pestera (Peștera) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Megye | Brassó |
| Község | Alsómoécs |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alsómoécs |
| Irányítószám | 507136 |
| SIRUTA-kód | 41532 |
| Népesség | |
| Népesség | 365 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 1000–1150 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 30′ 24″, k. h. 25° 16′ 35″45.506667°N 25.276389°EKoordináták: é. sz. 45° 30′ 24″, k. h. 25° 16′ 35″45.506667°N 25.276389°E | |
 | |
| Pestera weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pestera témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pestera (románul: Peștera) falu Romániában, Brassó megyében. A Törcsvári-szorosban helyezkedik el, közigazgatásilag Alsómoécs községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Szeres település Brassó megye déli részén, 1000–1150 méteres magasságban, a Királykő-hegység keleti oldalán. A Corboșeștilor, Coacăza, és Bisericii dombok gerinceire épült. A DJ112G és a DC58 utakon közelíthető meg; Alsómoécstől 4 kilométerre nyugatra, Brassótól 30 kilométerre (közúton 40 kilométerre) délnyugatra helyezkedik el.
Története
[szerkesztés]Mint települést először 1805-ben említették Pestere néven. A név a 'barlang' jelentésű román peșteră szóból való. Azonban a barlang szájánál már 1758 előtt is állt egy ortodox fatemplom. A hagyomány szerint ez volt a legrégibb templom Törcsvár vidékén.[2] 1780-ban Alexandru Ipsilanti havasalföldi vajda évi száz tallért ítélt meg a mellette élő szerzeteseknek, amiből 1797-re felújították.[3]
Vidékével együtt előbb Brassó örökös birtoka volt, majd 1863-ban Fogaras vidékéhez, 1876-ban Fogaras vármegyéhez, végül 1925-ben Brassó megyéhez csatolták. 1872-ban vált ki Törcsvárból és 1882-ben alakult önálló községgé. 1852-ben épült saját iskolája.
Festői környékének és a túralehetőségeknek köszönhetően a közelmúltban jelentősen megnőtt a turisták, kikapcsolódni vágyók száma, és ennek következtében számos panzió, szálló épült.[4][5]
Népessége
[szerkesztés]1850-ben 503 fő lakta, mindannyian románok. A lakosság száma 1941-ig növekedett (ekkor 1115-en lakták), majd csökkenni kezdett. A 2011-es népszámlálás szerint 493 lakosa van; közülük 482 vallotta magát románnak, 11 nem nyilatkozott.[1]
Leírása
[szerkesztés]- Területén található a Denevérek barlangja, melyről a falu a nevét kapta.[6] Népi neve Peștera Mare (Nagy barlang) vagy Peștera Badichii (Badică barlangja). Jura mészkőben kifejlődött, meleg levegőjű barlang 950 méter tengerszint feletti magasságban. Hossza 370, szintkülönbsége tíz méter, és keskeny ér fut benne. Több különleges denevérfaj otthona. Utcai ruhában könnyen bejárható, bár a denevérek ürüléke ellen érdemes védőviseletről gondoskodni.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ Ioan Moșoiu: Branul și cetatea Branului. București: Turing-Clubul României, 1930, 69. o.
- ↑ Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
- ↑ Peștera, un sat înconjurat de munți. Pro Alpin, 2013. szeptember 12. [2020. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 3.)
- ↑ Destinație de weekend. cristian-negoita.ro, 2018. október 24. (Hozzáférés: 2019. október 3.)
- ↑ Pascaru et al. Culoarul Rucăr-Bran – ghid turistic. Bukarest: Ad Libri, 38–39. o. (2006). ISBN 9737997069
- ↑ brasovtourism.app
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
