Homoróddaróc
Homoróddaróc (Drăușeni) | |
Evangélikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Brassó |
Község | Kaca |
Rang | falu |
Községközpont | Kaca |
Irányítószám | 507042 |
SIRUTA-kód | 40795 |
Népesség | |
Népesség | 432 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 386 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 480 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 08′ 29″, k. h. 25° 18′ 37″46.141389°N 25.310278°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 29″, k. h. 25° 18′ 37″46.141389°N 25.310278°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Homoróddaróc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Homoróddaróc (németül Draas, románul Drăușeni) a Királyföld keleti határán fekvő település Romániában, Brassó megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Homoród alsó folyása mentén fekszik. Megközelíthető az E-60-as útról Brassó felé haladva, Székelyudvarhely irányába letérve.
Története
[szerkesztés]Az Andreanumban 1224-ben „terra Daraus”-ként jelentkezik először, 1494-ben pedig nagyszebeni számadáskönyvekben találkozunk nevével: 11 forint jut „pro structura ecclesiae Draws” (Entz). A reformációig katolikus falu a 18. században lutheránus anyaegyházként szerepelt, s 1944-ig mint szász települést tartották számon. A második bécsi döntés következtében Magyarországhoz került és határközség lett. A háború után az egész lakosság elmenekült. A homokkőből épült, a jáki templomhoz hasonlóan indás díszítésű templomot a betelepedő református székelyek vették át.
Híres emberek
[szerkesztés]- Török Sándor (1904–1985) író
Képgaléria
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro