Kaca
Kaca (Cața) | |
Az erődtemplom tornya | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Brassó |
Község | Kaca |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 507040 |
Körzethívószám | 0x68[1] |
SIRUTA-kód | 40777 |
Népesség | |
Népesség | 1373 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 211 (2011)[2] |
Népsűrűség | 2684 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 464 m |
Terület | 96 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 05′ 25″, k. h. 25° 16′ 52″46.090227°N 25.281133°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 25″, k. h. 25° 16′ 52″46.090227°N 25.281133°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kaca (románul Cața, németül Katzendorf) falu Romániában, Brassó megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Segesvártól 67 km-re délkeletre, Fogarastól 55 km-re északkeletre, a Nagy-Homoród jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Írott források és régészeti feltárások hiányában nem lehet tudni, volt-e itt magyar, székely település a szászok érkezése előtt. Valószínűbb, hogy szászok alapították a települést a 13. században. A települést 1299-ben “Villa Felium” néven írják az oklevelek. 1400 körül Kőhalom filiájaként említi okirat (egyházi adószedőlista). 1505 találkozunk először írásban is a maihoz hasonló Kachai elnevezéssel. Középkori lakossága a reformáció idején lutheránus lett. 1658-ban török és tatár csapatok égették fel Kacát. Az ezt követő időkben még háromszor pusztította tűzvész a települést (1683, 1706 és 1749).
1910-ben 1343 német, román, cigány és magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 2491 lakosából 1034 román, 808 magyar, 608 cigány és 41 német volt.
Látnivalók
[szerkesztés]- Szász evangélikus erődített temploma eredetileg román stílusban épült háromhajós bazilikaként. (Az egykori román stílusról ma is tanúskodnak a félköríves ikerablakok a főhajó mindkét oldalán, a déli papi bejáró [a későbbi sekrestyeajtó], és a főhajó román kori pilléreken nyugvó árkádjai.) A 15. században erődtemplommá alakították át, bástyákkal erősített védőfallal vették körül. Történelme során számtalan átalakítást végeztek rajta. Legnagyobb mértékben 1894-ben kellett újjáépíteni, amikor egyik tornya leomlott, és ami komoly pusztítást végzett az épületben. Kerítőfala rossz állapotban van, két hatalmas tornya áll. Külső falának csak egyik tornya maradt meg.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro