Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Kaca

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaca (Cața)
Az erődtemplom tornya
Az erődtemplom tornya
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
KözségKaca
Rangközségközpont
Irányítószám507040
Körzethívószám0x68[1]
SIRUTA-kód40777
Népesség
Népesség1373 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság211 (2011)[2]
Népsűrűség2684 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság464 m
Terület96 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 05′ 25″, k. h. 25° 16′ 52″46.090227°N 25.281133°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 25″, k. h. 25° 16′ 52″46.090227°N 25.281133°E
SablonWikidataSegítség

Kaca (románul Cața, németül Katzendorf) falu Romániában, Brassó megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Segesvártól 67 km-re délkeletre, Fogarastól 55 km-re északkeletre, a Nagy-Homoród jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Írott források és régészeti feltárások hiányában nem lehet tudni, volt-e itt magyar, székely település a szászok érkezése előtt. Valószínűbb, hogy szászok alapították a települést a 13. században. A települést 1299-ben “Villa Felium” néven írják az oklevelek. 1400 körül Kőhalom filiájaként említi okirat (egyházi adószedőlista). 1505 találkozunk először írásban is a maihoz hasonló Kachai elnevezéssel. Középkori lakossága a reformáció idején lutheránus lett. 1658-ban török és tatár csapatok égették fel Kacát. Az ezt követő időkben még háromszor pusztította tűzvész a települést (1683, 1706 és 1749).

1910-ben 1343 német, román, cigány és magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 2491 lakosából 1034 román, 808 magyar, 608 cigány és 41 német volt.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Szász evangélikus erődített temploma eredetileg román stílusban épült háromhajós bazilikaként. (Az egykori román stílusról ma is tanúskodnak a félköríves ikerablakok a főhajó mindkét oldalán, a déli papi bejáró [a későbbi sekrestyeajtó], és a főhajó román kori pilléreken nyugvó árkádjai.) A 15. században erődtemplommá alakították át, bástyákkal erősített védőfallal vették körül. Történelme során számtalan átalakítást végeztek rajta. Legnagyobb mértékben 1894-ben kellett újjáépíteni, amikor egyik tornya leomlott, és ami komoly pusztítást végzett az épületben. Kerítőfala rossz állapotban van, két hatalmas tornya áll. Külső falának csak egyik tornya maradt meg.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro

Források

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Vasútállomás