Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Székelyzsombor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székelyzsombor (Jimbor)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
KözségHomoród
Rangfalu
KözségközpontHomoród
Irányítószám507106
Körzethívószám0x68[1]
SIRUTA-kód41266
Népesség
Népesség412 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság361 (2011)[2]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 06′ 34″, k. h. 25° 23′ 17″46.109540°N 25.388189°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 34″, k. h. 25° 23′ 17″46.109540°N 25.388189°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Székelyzsombor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Székelyzsombor (1899-ig Zsombor, románul: Jimbor, németül: Sommerburg, erdélyi szász nyelven Sommerburch) falu Romániában Brassó megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Kőhalomtól 17 km-re északkeletre a Kis-Homoród két partján fekszik. 1968 óta Brassó megyéhez, Homoródhoz tartozik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a magyar Zsombor nemzetségnévből származik, ez pedig a szláv zsombor (= bölény) főnévből származik.

Története

[szerkesztés]

1488-ban Sumerburch néven említik először. A hagyomány szerint a falu eredetileg szász telepítésű volt, de egy pestisjárványt követően homoródalmási és homoródszentmártoni székelyek, 1502-ben pedig újabb 16 jobbágycsalád telepedett a faluba. A török-tatár betörések következtében szász lakossága teljesen kipusztult és helyükre is székelyek érkeztek. Vára a 15. században a Várhegyen épült terméskőből, először 1692-ben említik. A 18. században jelentőségét veszítve 1818-ban a külső falgyűrűt lebontották. Ma elhanyagolt állapotban áll.

1910-ben 1189, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Evangélikus temploma középkori eredetű, 1746-ban egy tűzvész után helyreállították, 1788-ban újjáépítették. Tornya 1908-ban készült. 1540 és 1550 között készült szárnyasoltára a kolozsvári Erdélyi Múzeumba került.
  • Római katolikus temploma 1782-ben épült, de valószínűleg 13. századi eredetű.
  • A templomdombon áll Nyirő József székelyzsombori születésű író 2004-ben avatott mellszobra.
  • Ortodox temploma 1905-ben épült.
  • A várhegyen álló parasztvár.
  • Az utcakép.

Híres emberek

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro

Külső hivatkozások

[szerkesztés]