„Pürkerec” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a link egyértelműsítés AWB |
||
(41 közbenső módosítás, amit 30 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Román település infobox |
{{Román település infobox |
||
|román név= |
| román név = Purcăreni |
||
|magyar név=Pürkerec |
| magyar név = Pürkerec |
||
| kép = PurkerecFotoThalerTamas.jpg |
|||
|kép= |
|||
| képaláírás = Pürkerec és a [[Bodzafordulói-hegyek]] |
|||
|képméret= |
|||
⚫ | |||
|képaláírás= |
|||
| fejlesztési régió= Közép-romániai fejlesztési régió |
|||
|címer= |
|||
⚫ | |||
|zászló= |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
|fejlesztési régió= |
|||
| körzethívószám = 0x68<ref>"x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–[[Telekom (Románia)|Telekom]], 3–RDS</ref> |
|||
⚫ | |||
| magyar lakosság = 489 (2011)<ref>{{Varga E. Árpád 2011|BV}}</ref> |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
|beosztott falvak= |
|||
|polgármester= |
|||
|irányítószám= |
|||
|körzethívószám= |
|||
|község népesség= |
|||
|község népesség éve= |
|||
|község népesség forrás= |
|||
|magyar lakosság= |
|||
|népsűrűség= |
|||
|népsűrűség forrás= |
|||
|tengerszint feletti magasság= |
|||
|terület= |
|||
|szélességi fok= |
|||
|szélességi ívperc= |
|||
|szélességi ívmásodperc= |
|||
|hosszúsági fok= |
|||
|hosszúsági ívperc= |
|||
|hosszúsági ívmásodperc= |
|||
|szöveg poziciója= |
|||
|weboldal= |
|||
}} |
}} |
||
'''Pürkerec''' a '' |
'''Pürkerec''' a ''hétfalusi csángók'' egyik települése [[Románia|Romániában]], [[Brassó megye|Brassó megyében]]. |
||
==Fekvése== |
== Fekvése == |
||
[[Brassó]]tól keletre, a Zajzon-patak jobb partján, [[Zajzon]] és [[Tatrang]] közt fekvő település. |
[[Brassó]]tól keletre, a Zajzon-patak jobb partján, [[Zajzon (település)|Zajzon]] és [[Tatrang (település)|Tatrang]] közt fekvő település. |
||
==Története== |
== Története == |
||
Pürkerec [[1450]] körül említi először oklevél. Ekkor már temploma is épült és anyaegyháza lett [[Tatrang (település)|Tatrang]]nak és [[Zajzon (település)|Zajzonnak]] is. [[1500]]-ban '''Purkeretz''', [[1504]]-ben '''Bwrkerecz''', [[1625]]-ben '''Pulkeretz''', [[1760]]-ban '''Pürkeretz''' néven írták. |
|||
[[1513]]-ban egy oklevél már említette [[Mária Magdolna]] névre szentelt templomát. Ez a középkori templom ma is áll. [[1767]]-ben egy tűzvészben az egész falu leégett, csak a temploma maradt meg. [[1794]]-ben Toronygomb krónikát írt [[Krizbai Deák András]] pürkereci evangélikus lelkipásztor (Csángó Naptár 1926). |
|||
[[1500]]-ban '''Purkeretz'', [[1504]]-ben '''Bwrkerecz''', [[1625]]-ben '''Pulkeretz''', [[1760]]-ban '''Pürkeretz néven írták. |
|||
⚫ | |||
[[1513]]-ban egy oklevél már említette [[Mária Magdolna]] névre szentelt templomát. Ez a középkori templom ma is áll. |
|||
⚫ | |||
[[1767]]-ben egy tűzvészben az egész falu leégett, csak a temploma maradt meg. |
|||
⚫ | |||
[[1794]]-ben Toronygomb krónikát írt [[Krizbai Deák András]] pürkereci evangélikus lelkipásztor (Csángó Naptár 1926) |
|||
⚫ | |||
[[1888]]-ban Pürkerecz [[Brassó vármegye]] Hétfalusi járásához tartozott. |
|||
[[1891]]-ben 2036 magyar és román lakopsa volt. |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
* Evangélikus temploma |
* Evangélikus temploma |
||
* Ortodox temploma [[1912]] - [[1915]] között épült. |
|||
==Hiedelmek, babonák, népszokások== |
== Hiedelmek, babonák, népszokások == |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
A terményvarázslás főként a földművelő munkák olyan fontos időszakaihoz kapcsolódott, mint a szántás, vetés, termésgondozás, aratás, feldolgozás. |
A terményvarázslás főként a földművelő munkák olyan fontos időszakaihoz kapcsolódott, mint a szántás, vetés, termésgondozás, aratás, feldolgozás. |
||
78. sor: | 47. sor: | ||
* A mák vetésekor pedig szélesre fújták az arcukat, ökölbe szorították a kezüket, hogy a mák gubója nagy és tömött legyen. |
* A mák vetésekor pedig szélesre fújták az arcukat, ökölbe szorították a kezüket, hogy a mák gubója nagy és tömött legyen. |
||
=== Borica-tánc === |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
== Híres emberek == |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
*Itt született [[1882]]. [[augusztus 16.|augusztus 16]]-án [[Buna Anna]] református pedagógus és szakíró |
|||
*Itt született [[1931]]. [[július 18.|július 18]]-án [[Barkó György]] romániai magyar színész. |
|||
== |
== Források == |
||
* [[Vistai András János]] Tekintő - |
* [[Vistai András János]] Tekintő - erdélyi helynévkönyv |
||
* |
* {{Léstyán|2||42}} |
||
* {{Pnl|szócikk=Pürkerec|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/085/pc008522.html#8}} |
|||
* Pallas Nagy Lexikona |
|||
* {{MNéprLex|ALL}} |
|||
* Magyar Néprajzi Lexikon |
|||
* Hotger Antal: Hétfalusi csángók boricatánca (Etn. [[1899]]) |
* Hotger Antal: Hétfalusi csángók boricatánca (Etn. [[1899]]) |
||
* Gunda Béla: Munka és kultusz a magyar parasztságnál (Erdélyi Néprajzi Tanulmány [[1946]]) |
* Gunda Béla: Munka és kultusz a magyar parasztságnál (Erdélyi Néprajzi Tanulmány [[1946]]) |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek|oszlopok=1}} |
|||
== További információk == |
|||
==Hivatkozások== |
|||
* |
* [http://www.transycan.net/cafe/index.php?contentid=3658 Transycan.net]{{Halott link|url=http://www.transycan.net/cafe/index.php?contentid=3658 |date=2018-11 }} |
||
{{Brassó megye települései}} |
|||
{{portál|Erdély|-}} |
|||
[[Kategória:Brassó megye települései]] |
[[Kategória:Brassó megye települései]] |
||
[[Kategória:Brassó vármegye települései]] |
A lap jelenlegi, 2023. március 15., 22:31-kori változata
Pürkerec (Purcăreni) | |
Pürkerec és a Bodzafordulói-hegyek | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Brassó |
Község | Tatrang |
Rang | falu |
Községközpont | Tatrang község |
Irányítószám | 507222 |
Körzethívószám | 0x68[1] |
SIRUTA-kód | 42030 |
Népesség | |
Népesség | 1341 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 489 (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 38′ 41″, k. h. 25° 47′ 28″45.644722°N 25.791111°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 41″, k. h. 25° 47′ 28″45.644722°N 25.791111°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pürkerec témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pürkerec a hétfalusi csángók egyik települése Romániában, Brassó megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Brassótól keletre, a Zajzon-patak jobb partján, Zajzon és Tatrang közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Pürkerec 1450 körül említi először oklevél. Ekkor már temploma is épült és anyaegyháza lett Tatrangnak és Zajzonnak is. 1500-ban Purkeretz, 1504-ben Bwrkerecz, 1625-ben Pulkeretz, 1760-ban Pürkeretz néven írták.
1513-ban egy oklevél már említette Mária Magdolna névre szentelt templomát. Ez a középkori templom ma is áll. 1767-ben egy tűzvészben az egész falu leégett, csak a temploma maradt meg. 1794-ben Toronygomb krónikát írt Krizbai Deák András pürkereci evangélikus lelkipásztor (Csángó Naptár 1926).
1808-ban Purkerecz, 1861-ben Purkerécz-nek írták.
1888-ban Pürkerecz Brassó vármegye Hétfalusi járásához tartozott. 1891-ben 2036 magyar és román lakosa volt. 1910-ben 2097 lakosa volt, ebből 1072 magyar, 1016 román, melyből 19 református, 1042 evangélikus, 1016 görögkeleti ortodox volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]Hiedelmek, babonák, népszokások
[szerkesztés]Termésvarázslás
[szerkesztés]Pürkerecen a régi időktől szokásban volt az úgynevezett terményvarázslás, mely mágikus eljárás célja a termés bőségének biztosítása volt. A terményvarázslás főként a földművelő munkák olyan fontos időszakaihoz kapcsolódott, mint a szántás, vetés, termésgondozás, aratás, feldolgozás.
A termésvarázslás célja elsősorban az időjárás befolyásolása volt, de ezzel egyidőben hatni kívántak közvetlenül a termés mennyiségére, minőségére is. A terményvarázslással igyekeztek elhárítani az állatok által közvetlenül okozott károkat és a rontás eredményének tartott bajokat.
A termésvarázslás módjai:
- Anyatejjel öntötték le a vetőmagot, hogy bőséges termés legyen
- Terhes asszony ingén eresztették át a gabonát.
- A vetés kezdetekor egy-egy marék magot hajítottak a hátuk mögé imádkozás közben; a verebeknek, tolvajoknak, szegényeknek.
- A szomszéd földjébe dugott néhány szem gabona fölött pedig azt mondták: "Verebek, madarak, ezt egyétek meg!"
- A mák vetésekor pedig szélesre fújták az arcukat, ökölbe szorították a kezüket, hogy a mák gubója nagy és tömött legyen.
Borica-tánc
[szerkesztés]Ez a Brassó környéki hétfalusi csángók máig élő táncos szokása, melyet a régi időkben egész farsang idején; a múlt század hetvenes éveitől azonban már csak karácsony másnapján járják.
A Borica kifejezetten a férfiak tánca. A táncot színes szalagokkal díszített boricatáncosok járták, magukat színes szalagokkal díszítették, térd alatt csörgőt, a lábbelin pedig csörgős sarkantyút viselnek és úgynevezett csákány vagy lapocka egészíti ki felszerelésüket.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1882. augusztus 16-án Buna Anna református pedagógus és szakíró
- Itt született 1931. július 18-án Barkó György romániai magyar színész.
Források
[szerkesztés]- Vistai András János Tekintő - erdélyi helynévkönyv
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Bokor József (szerk.). Pürkerec, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Magyar néprajzi lexikon I–V. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977–1982. ISBN 963-05-1285-8
- Hotger Antal: Hétfalusi csángók boricatánca (Etn. 1899)
- Gunda Béla: Munka és kultusz a magyar parasztságnál (Erdélyi Néprajzi Tanulmány 1946)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro