Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

„Pürkerec” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kossuthzs. (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a link egyértelműsítés AWB
 
(41 közbenső módosítás, amit 30 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Román település infobox
{{Román település infobox
|román név=Purcareni
| román név = Purcăreni
|magyar név=Pürkerec
| magyar név = Pürkerec
| kép = PurkerecFotoThalerTamas.jpg
|kép=
| képaláírás = Pürkerec és a [[Bodzafordulói-hegyek]]
|képméret=
| történelmi régió = Erdély
|képaláírás=
| fejlesztési régió= Közép-romániai fejlesztési régió
|címer=
| megye = Brassó
|zászló=
| rang = falu
|történelmi régió=
| községközpont = [[Tatrang község]]
|fejlesztési régió=
| körzethívószám = 0x68<ref>"x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–[[Telekom (Románia)|Telekom]], 3–RDS</ref>
|megye=Brassó
| magyar lakosság = 489 (2011)<ref>{{Varga E. Árpád 2011|BV}}</ref>
|rang=
|községközpont=
|beosztott falvak=
|polgármester=
|irányítószám=
|körzethívószám=
|község népesség=
|község népesség éve=
|község népesség forrás=
|magyar lakosság=
|népsűrűség=
|népsűrűség forrás=
|tengerszint feletti magasság=
|terület=
|szélességi fok=
|szélességi ívperc=
|szélességi ívmásodperc=
|hosszúsági fok=
|hosszúsági ívperc=
|hosszúsági ívmásodperc=
|szöveg poziciója=
|weboldal=
}}
}}


'''Pürkerec''' a '''Hétfalusi csángók''' egyik települése [[Románia|Romániában]], [[Brassó megye|Brassó megyében]].
'''Pürkerec''' a ''hétfalusi csángók'' egyik települése [[Románia|Romániában]], [[Brassó megye|Brassó megyében]].


==Fekvése==
== Fekvése ==
[[Brassó]]tól keletre, a Zajzon-patak jobb partján, [[Zajzon]] és [[Tatrang]] közt fekvő település.
[[Brassó]]tól keletre, a Zajzon-patak jobb partján, [[Zajzon (település)|Zajzon]] és [[Tatrang (település)|Tatrang]] közt fekvő település.


==Története==
== Története ==
* '''Pürkerec'''-et [[1450]] körül említette először oklevél. Ekkor már temploma is épült és anyaegyháza lett [[Tatran]]nak és [[Zajzon]]nak is.
Pürkerec [[1450]] körül említi először oklevél. Ekkor már temploma is épült és anyaegyháza lett [[Tatrang (település)|Tatrang]]nak és [[Zajzon (település)|Zajzonnak]] is. [[1500]]-ban '''Purkeretz''', [[1504]]-ben '''Bwrkerecz''', [[1625]]-ben '''Pulkeretz''', [[1760]]-ban '''Pürkeretz''' néven írták.


[[1513]]-ban egy oklevél már említette [[Mária Magdolna]] névre szentelt templomát. Ez a középkori templom ma is áll. [[1767]]-ben egy tűzvészben az egész falu leégett, csak a temploma maradt meg. [[1794]]-ben Toronygomb krónikát írt [[Krizbai Deák András]] pürkereci evangélikus lelkipásztor (Csángó Naptár 1926).
[[1500]]-ban '''Purkeretz'', [[1504]]-ben '''Bwrkerecz''', [[1625]]-ben '''Pulkeretz''', [[1760]]-ban '''Pürkeretz néven írták.


[[1808]]-ban '''Purkerecz''', [[1861]]-ben '''Purkerécz'''-nek írták.
[[1513]]-ban egy oklevél már említette [[Mária Magdolna]] névre szentelt templomát. Ez a középkori templom ma is áll.


[[1888]]-ban Pürkerecz [[Brassó vármegye]] Hétfalusi járásához tartozott. [[1891]]-ben 2036 magyar és román lakosa volt. [[1910]]-ben 2097 lakosa volt, ebből 1072 magyar, 1016 román, melyből 19 református, 1042 evangélikus, 1016 görögkeleti ortodox volt.
[[1767]]-ben egy tűzvészben az egész falu leégett, csak a temploma maradt meg.


== Nevezetességek ==
[[1794]]-ben Toronygomb krónikát írt [[Krizbai Deák András]] pürkereci evangélikus lelkipásztor (Csángó Naptár 1926)

[[1808]]-ban '''Purkerecz''', [[1861]]-ben '''Purkerécz'''-nek írták.

[[1888]]-ban Pürkerecz [[Brassó vármegye]] Hétfalusi járásához tartozott.

[[1891]]-ben 2036 magyar és román lakopsa volt.

[[1910]]-ben 2097 lakosa volt, ebből 1072 magyar, 1016 román, melyből 19 református, 1042 evangélikus, 1016 görögkeleti ortodox volt.

==Nevezetességek==
* Evangélikus temploma
* Evangélikus temploma
* Ortodox temploma [[1912]] - [[1915]] között épült.


==Hiedelmek, babonák, népszokások==
== Hiedelmek, babonák, népszokások ==
=== Termésvarázslás ===

Pürkerecen a régi időktől szokásban volt az úgynevezett ''terményvarázslás'', mely mágikus eljárás célja a termés bőségének biztosítása volt.
'''Termésvarázslás''':
Pórkerecen a régi időktől szokásban volt az úgynevezett '''terményvarázslás''', mely mágikus eljárás célja a termés bőségének biztosítása volt.
A terményvarázslás főként a földművelő munkák olyan fontos időszakaihoz kapcsolódott, mint a szántás, vetés, termésgondozás, aratás, feldolgozás.
A terményvarázslás főként a földművelő munkák olyan fontos időszakaihoz kapcsolódott, mint a szántás, vetés, termésgondozás, aratás, feldolgozás.


78. sor: 47. sor:
* A mák vetésekor pedig szélesre fújták az arcukat, ökölbe szorították a kezüket, hogy a mák gubója nagy és tömött legyen.
* A mák vetésekor pedig szélesre fújták az arcukat, ökölbe szorították a kezüket, hogy a mák gubója nagy és tömött legyen.


'''Borica-tánc''':
=== Borica-tánc ===
Ez a [[Brassó]] környéki hétfalusi csángók máig élő táncos szokása, melyet a régi időkben egész farsang idején; a múlt század hetvenes éveitől azonban már csak karácsony másnapján járják.


A Borica kifejezetten a férfiak tánca.
Ez a [[Brassó]] környéki hétfalusi '''csángók''' máig élő táncos szokása, melyet a régi időkben egész farsang idején; a múlt század hetvenes éveitől azonban már csak karácsony másnapján járják.
A táncot színes szalagokkal díszített boricatáncosok járták, magukat színes szalagokkal díszítették, térd alatt csörgőt, a lábbelin pedig csörgős sarkantyút viselnek és úgynevezett ''csákány'' vagy ''lapocka'' egészíti ki felszerelésüket.


== Híres emberek ==
A '''Borica''' kifejezetten a férfiak tánca.
A táncot színes szalagokkal díszített '''boricatáncosok''' járták, magukat színes szalagokkal díszítették, térd alatt csörgőt, a lábbelin pedig csörgős sarkantyút viselnek és úgynevezett '''csákány''' vagy '''lapocka''' egészíti ki felszerelésüket.


*Itt született [[1882]]. [[augusztus 16.|augusztus 16]]-án [[Buna Anna]] református pedagógus és szakíró
*Itt született [[1931]]. [[július 18.|július 18]]-án [[Barkó György]] romániai magyar színész.


==Források és irodalom==
== Források ==
* [[Vistai András János]] Tekintő - erdélyui helynévkönyv
* [[Vistai András János]] Tekintő - erdélyi helynévkönyv
* [[Léstyán Ferenc]]: Megszentelt kövek
* {{Léstyán|2||42}}
* {{Pnl|szócikk=Pürkerec|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/085/pc008522.html#8}}
* Pallas Nagy Lexikona
* {{MNéprLex|ALL}}
* Magyar Néprajzi Lexikon
* Hotger Antal: Hétfalusi csángók boricatánca (Etn. [[1899]])
* Hotger Antal: Hétfalusi csángók boricatánca (Etn. [[1899]])
* Gunda Béla: Munka és kultusz a magyar parasztságnál (Erdélyi Néprajzi Tanulmány [[1946]])
* Gunda Béla: Munka és kultusz a magyar parasztságnál (Erdélyi Néprajzi Tanulmány [[1946]])


== Jegyzetek ==
{{jegyzetek|oszlopok=1}}


== További információk ==
==Hivatkozások==
* [[http:/www.transycan.net/cafe/index.php?contentid=3658]]
* [http://www.transycan.net/cafe/index.php?contentid=3658 Transycan.net]{{Halott link|url=http://www.transycan.net/cafe/index.php?contentid=3658 |date=2018-11 }}


{{Brassó megye települései}}
{{portál|Erdély|-}}


[[Kategória:Brassó megye települései]]
[[Kategória:Brassó megye települései]]
[[Kategória:Brassó vármegye települései]]

A lap jelenlegi, 2023. március 15., 22:31-kori változata

Pürkerec (Purcăreni)
Pürkerec és a Bodzafordulói-hegyek
Pürkerec és a Bodzafordulói-hegyek
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
KözségTatrang
Rangfalu
KözségközpontTatrang község
Irányítószám507222
Körzethívószám0x68[1]
SIRUTA-kód42030
Népesség
Népesség1341 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság489 (2011)[2]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 38′ 41″, k. h. 25° 47′ 28″45.644722°N 25.791111°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 41″, k. h. 25° 47′ 28″45.644722°N 25.791111°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pürkerec témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pürkerec a hétfalusi csángók egyik települése Romániában, Brassó megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Brassótól keletre, a Zajzon-patak jobb partján, Zajzon és Tatrang közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Pürkerec 1450 körül említi először oklevél. Ekkor már temploma is épült és anyaegyháza lett Tatrangnak és Zajzonnak is. 1500-ban Purkeretz, 1504-ben Bwrkerecz, 1625-ben Pulkeretz, 1760-ban Pürkeretz néven írták.

1513-ban egy oklevél már említette Mária Magdolna névre szentelt templomát. Ez a középkori templom ma is áll. 1767-ben egy tűzvészben az egész falu leégett, csak a temploma maradt meg. 1794-ben Toronygomb krónikát írt Krizbai Deák András pürkereci evangélikus lelkipásztor (Csángó Naptár 1926).

1808-ban Purkerecz, 1861-ben Purkerécz-nek írták.

1888-ban Pürkerecz Brassó vármegye Hétfalusi járásához tartozott. 1891-ben 2036 magyar és román lakosa volt. 1910-ben 2097 lakosa volt, ebből 1072 magyar, 1016 román, melyből 19 református, 1042 evangélikus, 1016 görögkeleti ortodox volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Evangélikus temploma
  • Ortodox temploma 1912 - 1915 között épült.

Hiedelmek, babonák, népszokások

[szerkesztés]

Termésvarázslás

[szerkesztés]

Pürkerecen a régi időktől szokásban volt az úgynevezett terményvarázslás, mely mágikus eljárás célja a termés bőségének biztosítása volt. A terményvarázslás főként a földművelő munkák olyan fontos időszakaihoz kapcsolódott, mint a szántás, vetés, termésgondozás, aratás, feldolgozás.

A termésvarázslás célja elsősorban az időjárás befolyásolása volt, de ezzel egyidőben hatni kívántak közvetlenül a termés mennyiségére, minőségére is. A terményvarázslással igyekeztek elhárítani az állatok által közvetlenül okozott károkat és a rontás eredményének tartott bajokat.

A termésvarázslás módjai:

  • Anyatejjel öntötték le a vetőmagot, hogy bőséges termés legyen
  • Terhes asszony ingén eresztették át a gabonát.
  • A vetés kezdetekor egy-egy marék magot hajítottak a hátuk mögé imádkozás közben; a verebeknek, tolvajoknak, szegényeknek.
  • A szomszéd földjébe dugott néhány szem gabona fölött pedig azt mondták: "Verebek, madarak, ezt egyétek meg!"
  • A mák vetésekor pedig szélesre fújták az arcukat, ökölbe szorították a kezüket, hogy a mák gubója nagy és tömött legyen.

Borica-tánc

[szerkesztés]

Ez a Brassó környéki hétfalusi csángók máig élő táncos szokása, melyet a régi időkben egész farsang idején; a múlt század hetvenes éveitől azonban már csak karácsony másnapján járják.

A Borica kifejezetten a férfiak tánca. A táncot színes szalagokkal díszített boricatáncosok járták, magukat színes szalagokkal díszítették, térd alatt csörgőt, a lábbelin pedig csörgős sarkantyút viselnek és úgynevezett csákány vagy lapocka egészíti ki felszerelésüket.

Híres emberek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro

További információk

[szerkesztés]