Olaszország

Olasz Köztársaság
Repubblica Italiana
Olaszország zászlaja Olaszország címere
Nemzeti himnusz: Fratelli d'Italia
Fővárosa	Róma
é. sz. 42° 30′, k. h. 12° 30′42.5, 12.5
Államforma	köztársaság
Vezetők
Államfő	Sergio Mattarella, köztársasági elnök
Kormányfő	Giorgia Meloni, a Minisztertanács elnöke
Törvényhozás	Olasz parlament Szenátus Képviselőház
Hivatalos nyelv	olasz
Beszélt nyelvek	francia Aostában, szlovén Trieszt és Gorizia megyékben, német és ladin Dél-Tirolban
EU-csatlakozás	1957. március 25. (alapító tag)
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Európa Tanács Észak-atlanti Szerződés Szervezete G8 G20 Interpol Afrikai Fejlesztési Bank Ázsiai Fejlesztési Bank Európai Űrügynökség Ausztrália Csoport Nemzetközi Fizetések Bankja Euro-atlanti Partnerségi Tanács Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank CERN Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet G10 Amerika-közi Fejlesztési Bank Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Nemzetközi Büntetőbíróság Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Energiaügynökség Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Nemzetközi Tengerészeti Szervezet International Mobile Satellite Organization Nemzetközi Valutaalap Nemzetközi Migrációs Szervezet Nemzetközi Távközlési Egyesület Interparlamentáris Unió Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Nukleáris Szállítók Csoportja Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Állandó Választott Bíróság Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája UNESCO az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete United Nations Truce Supervision Organization Egyetemes Postaegyesület Nyugat-európai Unió Európai Szén- és Acélközösség Egészségügyi Világszervezet Szellemi Tulajdon Világszervezete Meteorológiai Világszervezet Turisztikai Világszervezet Kereskedelmi Világszervezet Mediterrán Unió Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Európai Unió Vám Világszervezet Európai Déli Obszervatórium Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Karibi Fejlesztési Bank Eurocontrol Nemzetközi Vöröskereszt Procurement G6 Európai Fizetési Unió Nyitott Égbolt Egyezmény Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer Európai Légiszállítási Parancsnokság Európai Mozgáskoordinációs Központ Közös Fegyverkezési Együttműködési Szervezet UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Európai Gazdasági Közösség schengeni övezet vízummentességi program (USA) Latin Unió Antarktisz-egyezmény International Holocaust Remembrance Alliance G7
Népesség
Népszámlálás szerint	58 850 717 fő (2023)
Rangsorban	23
Becsült	60 300 000 fő (2022)
Rangsorban	23
Népsűrűség	206 fő/km²
GDP	2008 (forrás: IMF)
Összes	2 313 milliárd USD (8) PPP: 1,888 milliárd
Egy főre jutó	38 996 USD (21) PPP: 32 319
HDI (2007)	0,9511 (18) – magas
Földrajzi adatok
Terület	301 318 km²
Rangsorban	71
Víz	2,4%
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	I
Hívószám	+39
Segélyhívó telefonszám	112 113 115 118
Internet TLD	.it
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko Type L
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Olasz Köztársaság témájú médiaállományokat.

Olaszország (olaszul: Italia), hivatalosan az Olasz Köztársaság (Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet. Északnyugatról Franciaország, északról Svájc és Ausztria, északkeletről Szlovénia, keletről az Adriai-tenger, délről a Jón- és a Földközi-tenger, nyugatról pedig a Tirrén- és a Ligur-tenger határolja. Területén található két enklávé, San Marino és a Vatikán, de Olaszországnak exklávéja is van, méghozzá Svájcban Campione d’Italia néven.

Az olaszok saját országukat e neveken említik: lo Stivale (a Csizma), il Belpaese (a Szépország) vagy la Penisola (a Félsziget).

Olaszország számos jól ismert, befolyásos európai kultúra otthona volt, például az etruszkoké, a görögöké és a rómaiaké. Több mint 3000 éven keresztül az itt élő népek népvándorlásokat és inváziókat szenvedtek el, pl. az ókorban a kelták, a kora középkorban a germánok, frankok, majd a szaracénok és normannok által. Itália egyesítése (1861) előtt több hercegségből (pl. Firenze, Milánó, Pisa) és köztársaságból (pl. Velence, Genova, Amalfi), valamint a pápai államból állt, ezen városállamok részvételével háborúk pusztítottak. Az olasz monarchia és a világháborúk alatt az állam rengeteg konfliktuson esett át, mielőtt megalakult a mai Olasz Köztársaság.

Ma a magasan fejlett országok közé tartozik a világ 8. legnagyobb GDP-jével és 2018 táján a 28. legmagasabb emberi fejlettségi indexével. Magas az életszínvonal és az oktatás szintje, és a világon az egyik legmagasabb a várható élettartam. Az olasz fegyveres erők a világ legerősebb hadseregei közé tartoznak, és a NATO-n belül 2024-ben a negyedik legerősebbek. A kiterjedt feketegazdasága bár a 2010-es évek végétől csökkent, még mindig megelőzi a nagy nyugat-európai országokat.

Róma városa a nyugati civilizáció egyik kulturális központja volt, és a katolikus egyház székhelye; jelenleg olyan világszervezetek székhelye is, mint a FAO, az IFAD vagy a WFP. Az ország 2019-ben Európában a harmadik (és a világon a hatodik) legtöbb turistát fogadta, és a világon a legtöbb kulturális világörökségi helyszínnel rendelkezik.

A G7 tagja, az Európai Unió és a NATO egyik alapítója.

Földrajz

Svájc Ausztria Magyaro. Szlo. Horváto. Fra. San Marino Mon. Vatikán Szer. Mont. Alb. Bosznia Málta Algéria Tunézia RÓMA Palermo Gela Livorno Firenze Porto Torres Oristano Cagliari Porto Foxi Bari Brindisi Nápoly Salerno Catania Messina Reggio Calabria Augusta Velence Bologna Taranto Genova Savona La Spezia Milánó Torino Verona Trieszt Korzika Szardínia Szicília Pelagie-szk. Földközi-tenger Adriai-tenger Jón-tenger Tirrén-tenger Ligur-tenger Pó folyó Mont Blanc

Olaszország Dél-Európában, a Földközi-tenger középső medencéjébe nyúló, csizma alakú félszigeten, az Appennini-félszigeten fekszik, magába foglalva két nagy szigetet is, Szicíliát és Szardíniát, valamint sok kisebb szigetet a térségben. Az országot a Földközi-tenger különböző beltengerei és peremtengerei veszik körül, keletről az Adriai-tenger, nyugatról a Tirrén-tenger, délről a Jón-tenger és északnyugatról a Ligur-tenger. Az ország északi határvonalát az Alpok vonulatai adják. Északon határos Franciaországgal (488 km), Svájccal (740 km), Ausztriával (430 km) és Szlovéniával (232 km). Olaszország területén enklávéként fekszik a Vatikán pápai állam és San Marino, ami a világ legrégibb köztársasága. Svájc Ticino kantonjában helyezkedik el Campione d’Italia olasz exklávé. Az ország teljes területe 301 230 négyzetkilométer, amivel a Föld 72. legnagyobb állama, ebből 294 020 km² szárazföld és 7210 km² víz. Olaszország domborzati szempontból öt nagytájra osztható, mégpedig az Alpokra (a Nyugat- és Kelet-Alpokból áll), a Pó-síkságra, az Appenninekre és a Szigetekre.

Az Alpokban található Mont Blanc, ami Olaszország és az Európai Unió legmagasabb pontja

A Nyugat-Alpok láncai a francia határnál kezdődnek. Ennek legmagasabb csúcsai az olasz-francia és az olasz-svájci határ szélén sorakoznak, mint a Monte Bianco (franciául Mont Blanc,) 4807 m, a Cervino vagy Matterhorn, 4478 m és a Monte Rosa 4633 m magasságukkal. A hegyláncokon hágók biztosítják évszázadok óta az átkelést. A Kelet-Alpok legszebb vonulatai mészkő és dolomit alkotta hegyláncok. Mesés szépségű a Dolomitok lánca, amelynek legmagasabb pontja a Marmolada (3342 m). Az Alpok déli lábánál a jégkorszaki gleccserek végmorénái mögött gleccsertavak fekszenek, mint a Garda-tó, a Lago Maggiore, a Comói-tó vagy a Luganói-tó. A Pó-síkság harmad- és negyedidőszaki tengeri, tavi, folyóvízi feltöltéssel alakult ki. Délnyugati oldalán széles síkságok, medencék jöttek létre. Ez Olaszország legtermékenyebb, gondosan megművelt területe, egyúttal az ország éléstára is.

Az Appenninek a Nyugat-Alpok folytatásának tekinthető, Itálián kb. 1000 km hosszan végighúzódó hegyvonulat. A hegység a Pó-folyó alföldjét délről szegélyezi, majd észak–déli irányban halad végig a félszigeten. Nyugatról és keletről dombságok kapcsolódnak hozzá, vagy közvetlenül a tenger határolja. Az Appenninek a legfiatalabb gyűrthegység Európában, a földtörténeti harmadidőszak végén, a negyedidőszak elején keletkezett, legmagasabb csúcsa az Abruzzókban magasodó Gran Sasso d’Italia (2914 m). Az Appenninek területén jelentős vulkanizmus zajlott a pleisztocén és holocén időszakában. A vulkánok egy része még ma is aktív, mint például a Vezúv, az Etna és a Stromboli. A Szigetek mint olaszországi nagytájegység, több szigetcsoportra osztható, ezek Szicília a Földközi-tenger legnagyobb szigete, valamint Olaszország közigazgatásilag legkiterjedtebb régiója, területe 25 700 km², ezt követi Szardínia, kiterjedését tekintve a Földközi-tenger második legnagyobb szigete, Olaszország, Spanyolország és Tunézia között, Korzika szigetétől délre fekszik. Ilyen szigetek még a Toszkán-szigetvilág, a Tirrén-, az Adriai-, a Ligur- és a Jón-tenger szigetei, valamint a tavi szigetek és a Velencei-lagúna szigetei, Murano, Burano, Torcello és Grado.

Olaszország nagyméretű domborzati térképe (nyitható térkép) >>>>>>>>> >>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>
Róma Milánó Nápoly Torino Firenze Palermo Velence Bari Genova Catania Szardínia S z i c í l i a Brescia Bologna Rimini

A Szicíliában található Egadi-szigetekhez tartozó Levanzo tengerpari látképe a Földközi-tengeren

Vízrajza

Folyói

Olaszországban számos kis folyó található. Leghosszabb folyói a Pó (652 km) és az Adige (410 km). A Pó Torinótól az Adriai-tengerig hajózható. Az itáliai folyók többsége sekély, a nyári hónapokban medrük teljesen kiszárad, ezért hajózásra vagy ipari célokra nem alkalmasak. Az Appennini-félsziget leghosszabb folyói az Arno (241 km) és a Tevere (az egykori Tiberis).

Tavai

Olaszország legnagyobb tavai az Alpok lábánál fekszenek, mint a Garda-tó (Lago di Garda), a Lago Maggiore és a Comói-tó (Lago di Como).

A tavak csoportosítása elhelyezkedésük szerint:

A Comói-tó legikonikusabb kilátása a Sentiero del Viandantéről Lierna irányából Bellagióra

• Alpesi és előalpesi tavai: Lago d'Orta, Lago Maggiore, Lago di Endine, Comói-tó (Lago di Como), Luganói-tó (Lago di Lugano), Iseói-tó (Lago d'Iseo), Lago d'Idro, Garda-tó (Lago di Garda)
• Központi tavak: Trasimeno-tó (Lago Trasimeno), Bolsenai-tó (Lago di Bolsena), Lago di Vico, Lago di Bracciano, Lago Albano, Lago di Nemi, Lago di Massaciuccoli, Lago di Martignano
• A tengerpartokhoz közel fekvő tavak: Avernói-tó, Fusaro-tó, Lucrinói-tó, Miseno, Patria
• A Sila tavai: Ampollino, Arvo, Cecita (vagy Mucone)
• Lagúnák és partmenti tavak: Gradói-lagúna (Laguna di Grado), Maranói-lagúna (Laguna di Marano), Velencei-lagúna (Laguna di Venezia), Valli di Comacchio, Lesina-tó, Varano-tó, Mar Piccolo di Taranto, Mar Grande di Taranto, Laguna di Sabaudia, Laguna di Orbetello, Stagno di Cagliari, Stagno di Marceddi, Stagno di Santa Giusta, Stagno di Cabras.

Geológia

vulkánok Az Etna kitörése 2002-ben A Vezúv a magasból A Vezúv krátere A Stromboli kitörése 1980-ban

Olaszország aktív vulkánjai:

• Az Etna: aktív vulkán Szícília keleti partján. Az 1190 km²-es területen fekvő hegy 3320 méteres magasságával Európa legnagyobb vulkánja. Az Etna két város, Messina és Catania közelében, a Simeto és az Alcantara folyók között fekszik a Riviera dei Ciclopinak nevezett vidéken. Magassága a kitörések során állandóan változik.
• A Vezúv: az európai kontinens egyetlen működő vulkánja Olaszország Campania régiójában, Nápolytól 9 km-rel keletre. Ismertségét elsősorban a 79-es kitörésének köszönheti, amelynek eredményeként hamuja és lávája betemette Pompeii, Herculaneum, Oplontis és Stabiae római településeket. Azóta számtalanszor kitört (utoljára 1944-ben). Napjaink egyik legveszélyesebb tűzhányójaként tartják számon, mivel közvetlen közelében több mint 3 millióan laknak.
• A Stromboli: a Lipari-szigetek legészakibb tagja, aktív tűzhányó.
• A Vulcano: a Lipari-szigetek legdélibb tagja, szunnyadó tűzhányó.

Földrengések

Európában Olaszország a vulkánkitörések és földrengések földje: a 20. században olasz földön mintegy 100 nagyobb erejű rengést regisztráltak.

A 20. és 21. század nagyobb olaszországi földrengései:

• 1908. december 28.: Messinai földrengés, Reggio Calabria és Messina térségében, a Mercalli-skálán X-es erősségű.
• 1915. január 13.: Avezzanói földrengés, a Mercalli-skálán XI-es erősségű.
• 1929. április 10.: Bolognai földrengés, a Mercalli-skálán VI-VII-es erősségű.
• 1932: Abruzzo
• 1968. január 14-15.: Belicei földrengés
• 1976. május 6.: Friuli földrengés, a Mercalli-skálán X-es erősségű, a Richter-skálán 6,4-es erősségű.
• 1980. november 23.: Irpiniai földrengés, a Mercalli-skálán IX-es erősségű, a Richter-skálán 7-es erősségű.
• 1990. december 13.: Santa Luciai földrengés, a Mercalli-skálán VIII-IX-es erősségű, a Richter-skálán 5,1-es erősségű.
• 1997. szeptember 26.: Umbria-Marchei földrengés, a két régióban, a Mercalli-skálán IX-X-es erősségű, a Richter-skálán 5,8-as erősségű.
• 2002. október 30., illetve november 2.: Molisei földrengés, San Giuliano de Puglia térségében, a Mercalli-skálán VIII-as erősségű, a Richter-skálán 5,8-as erősségű.
• 2009-es l’aquilai földrengés április 6-án, a Richter-skálán mért, 6,3-as erősségű, 309 halálos áldozat, 1178 sérült, hatalmas anyagi és művészettörténeti károk.
• 2012-es észak-olasz földrengések
• 2016-os közép-olaszországi földrengés

Éghajlata

• Igazi mediterrán éghajlatot csak a nyugati tengerparti sávban és délen találunk: a nyár igen meleg és száraz, a tél enyhe, a csapadék rendszertelen, hó csak ritkán hull.
• Az Alpok vidéke télen-nyáron alacsony hőmérsékletű, bőséges a csapadék.
• Az Appenninek belső, magasabb vidékeinek éghajlata jellemzően hegyvidéki, nagyon hideg a tél.
• A Pó-síkságon száraz kontinentális idő uralkodik, a tél hideg és ködös, a nyár fullasztóan meleg, a csapadék eloszlása egyenletes.
• Az Adria partján közepes csapadék, erős ÉK-i szél (bóra) jellemző.
• A Liguri- és Tirrén-tenger partján télen enyhe az éghajlat.

Élővilág, természetvédelem

Az Appennini-félsziget, Szicília és Szardínia természetes növénytakarója, a keménylombú erdő viszonylag kis területen maradt meg. Állományalkotó, örökzöld fája mészkövön a magyaltölgy, szilikátkőzeten a paratölgy. A tengerpartokon ligetes erdőket alkot az aleppóifenyő, illetve az esernyő alakú píneafenyő. A magasabb szinteken az örökzöld tölgyfajokat lombhullató molyhos tölgy, szelídgesztenye váltja fel. Az erdők aljnövényzetében sok az örökzöld, illatos, szúrós levelű cserje, pl. fás erika, örökzöld pisztácia, boróka él. A hegységekben a tölgyerdők felett mediterrán tűlevelű erdők nőnek. A folyóvölgyeket kísérő platánligetek jellegzetes cserjéje a leander. Az őshonos, 500–800 m-ig húzódó erdők helyét nagyrészt átvették a citrusfélék és az olajfaligetek, illetve a fakitermelés, legeltetés következtében mediterrán cserjések, gyér füves kopárok alakultak ki. A Pó-síkság mezőgazdasági terület.

Állatvilágának jellegzetességei a tengerparti, magashegységi és mediterrán fajok. A ragadozók közül előfordul a farkas, a barnamedve, a borz, a menyét és a nyuszt. A párosujjú patások közül megtalálható a kőszáli kecske, a zerge, a pireneusi zerge, a gímszarvas és az őz.

Nemzeti parkok

Olaszország nemzeti parkjainak száma 2016-ban 25 volt.

Természeti világörökség

Az UNESCO természeti világörökséggé nyilvánította a Lipari-szigeteket.

Történelem

Az ókori Róma területének változása

Ókor

Olaszország területe már az i. e. 1. évezredben lakott volt, a félsziget északi részét az etruszk nép uralta, a görög telepesek pedig az Appennini-félsziget déli részét és Szicíliát hódították meg. Rómát i. e. 753-ban alapították az etruszkok. Róma államformája i. e. 509-ig királyság, utána köztársaság volt, majd császárság lett. A császárság korában a Római Birodalom területe folyamatosan növekedett. Traianus uralkodása alatt területe Angliától Szíriáig húzódott. 395-ben a birodalom kettészakadt Keletrómai és Nyugatrómai Birodalomra. 476-ban a Nyugatrómai Birodalmat megdöntötték a germánok.

Középkor és korai újkor

A korai középkorban Itália különböző fejedelemségekre bomlott, majd az érett és késő középkorban független városállamok alakultak ki. A félsziget déli része először Bizánc, később az arabok, majd a normannok uralma alá került, északi része pedig a Német-római Császársághoz. A középkor derekán már a francia királyok is versengtek a területért. Ekkor terjesztette ki világi hatalmát a római pápa is Közép-Itália jelentős részére. Ekkor lett nagyhatalom Velence.

A 18. század végére a Velencei Köztársaság hanyatlásnak indult, a félsziget középső részén két jelentősebb hatalom alakult ki: a Toszkánai Nagyhercegség és az egyházi állam. Bonaparte tábornok hódításai során Itáliát is elfoglalta, 1805-ben megalakította az első egységes Itáliai Királyságot, amelyet 1815-ig Franciaország császáraként uralt. I. Napóleon császár bukása után a bécsi kongresszus Dél-Itáliában helyreállította az olasz Bourbonok uralmát, Észak-Itáliában a Habsburg-fejedelemségeket (Toszkána, Parma), emellett a Habsburg Birodalom megszerezte Lombardia és a Velencei Köztársaság területét, megalapítva a Lombard–Velencei Királyságot.

Olasz egységállam

A 19. században megerősödött az egységes Olaszország megteremtését célzó mozgalom. Az egyesítést sem a Habsburg Birodalom, sem a pápai állam nem támogatta. Az 1848-ban Károly Albert szárd–piemonti király első egyesítési kísérletei még súlyos kudarcokba torkollottak, 1849-re Ausztria helyreállította hatalmát. Az egységmozgalom csak a Francia Császárság beavatkozásával tudott sikert elérni. A harcokban döntő szerepe lett Giuseppe Garibaldinak, aki felszabadította a félsziget déli részét és elűzte a Bourbon dinasztiát, valamint III. Napóleonnak, akinek hadserege az 1859-es solferinói csatában vereséget mért a Habsburg Birodalomra, megszerezve Lombardiát, amit átengedett a Szárd–Piemonti Királyságnak, cserébe Savoyáért és a Nizzai Grófságért.

Az egységes Olasz Királyság 1861-ben alakult meg a Szárd–Piemonti Királyságból, Ⅱ. Viktor Emánuel király koronája alatt. Veneto tartomány csak 1866-ban került az olasz államhoz, a porosz–osztrák–olasz háborúban elért porosz győzelem nyomán, a békekötés feltételeként. Róma elfoglalása és a pápák világi hatalmának megdöntése 1870-ben történt meg, amikor a pápai államot védelmező francia katonai kontingens a porosz–francia háború miatt a rajnai frontra irányították. Miután a szárd vezetésű királyi csapatok elfoglalták Rómát és az állam fővárosává tették, a világi birtokától megfosztott pápa a Vatikán és a Laterán területére vonult vissza, magát az „olasz állam foglyává” nyilvánította.

20. század

Olaszország – megszegve a korábban kötött szövetséget – területének növelésének céljából az Osztrák–Magyar Monarchia és a Német Birodalom ellen lépett be 1915-ben az első világháborúba. 1919-ben a saint-germaini békeszerződésben megkapta a korábban Ausztriához tartozott Tirol déli felét (a mai Dél-Tirolt és Trentinót), valamint az Isztriai-félszigetet. Utóbbinak egy részét az 1920-as rapallói egyezményben át kellett engednie az új Szerb–Horvát–Szlovén Királyságnak. Ez nem elégítette ki az olasz közvéleményt. 1922-ben Mussolini fasiszta rendszerű államot alapított. Az Ausztriától újonnan megszerzett területeken erőteljes olaszosítás kezdődött.

1929-ben sikerült az olasz és az egyházi államnak a lateráni egyezményben egyezségre jutnia, amelyben az olasz állam elismerte az egyházi állam függetlenségét.

Olaszország 1940-ben belépett a második világháborúba. A háborúban jelentősebb hadművelet volt Mussolini balkáni inváziója, (amelynek értelmében Albániát lerohanták, ám Görögországban súlyos vereséget szenvedtek), illetve az Észak-Afrikai hadjárat, mely katasztrofális vereséggel végződött. A szövetséges csapatok 1943-ban kezdték meg előrenyomulásukat Szicília felől.

A háború befejezése után, 1946-ban az olaszok népszavazás útján döntöttek a köztársasági államforma megalakításáról. A párizsi békeszerződés értelmében az ország elvesztette Isztriát és az Adriai-tenger keleti partján birtokolt kisebb területeket. Az 1960-as-70-es években felgyorsult az ország fejlődése, miközben a központi kormányhatalomnak küzdenie kellett Dél-Olaszország felől északnak terjeszkedő maffia hatalmával és a Vörös Brigádok által képviselt szélsőbaloldali terrorizmussal is.

21. század

A 2010-es évek európai migránsválsága idején Olaszország lett az egyik legtöbb, az EU-ban menedéket kérő ember célpontja. 2013 és 2018 között több mint 700 ezer migránst fogadott be, főként a Szaharától délre fekvő Fekete-Afrikából, ami megterhelte az államkasszát és a szélsőjobboldali és euroszkeptikus pártok támogatottságának megugrásához vezetett.

A COVID-19 világjárvány Olaszországon belüli több mint 155 ezer áldozatával globális szinten is kiemelkedő volt, és gazdaságilag az egyik leginkább érintett.

2022-ben Giorgia Meloni, akit szélsőjobboldali politikusként is jellemztek, az ország első női miniszterelnöke lett.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Sergio Mattarella köztársasági elnök 2015. február 3. óta	Giorgia Meloni miniszterelnök 2022. október 22. óta

Palazzo Madama, a Szenátus székhelye

A Képviselőház székhelye, a Palazzo Montecitorio hátsó homlokzata

Az 1948. január elsején életbe lépett alkotmány alapján Olaszország parlamentáris demokratikus köztársaság.

Köztársasági elnök (Presidente della Repubblica): A köztársasági elnököt a Szenátus és a Képviselőház együttes ülésén hétéves időszakra választja kétharmados többséggel. A kétharmados többség azonban csak az első három fordulóban szükséges; ha ez nincs meg, a negyedik fordulótól egyszerű többség is elegendő. 2015. február 3. óta Sergio Mattarella az államfő. A köztársaság kikiáltása óta ő a tizenkettedik e tisztségben. A köztársasági elnök a nemzeti egységet képviseli. Hatáskörébe tartozik az általános választások kiírása, a parlament első ülésének kitűzése, a kormányfő javaslatára a miniszterek kinevezése, népszavazás kiírása, a nagykövetek kinevezése, a nemzetközi egyezmények ratifikálása. Ő a fegyveres erők legfőbb parancsnoka, a honvédelmi bizottság elnöke, s formailag ő a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács elnöke is. Jogkörébe tartozik még a köztársasági kitüntetések odaítélése. E hatáskörök többnyire formálisak.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A Parlament két kamarából áll: a Szenátusból (felsőház) és a Képviselőházból (alsóház). A képviselőket öt évre választják. Választható bármely szavazati joggal rendelkező állampolgár, aki betöltötte a 40. (szenátoroknál), illetve 25. (képviselőknél) évet.

A 200 tagú Szenátust (Senato) tartományi alapon választják. Egyik tartománynak sem lehet háromnál kevesebb szenátora, ez alól kivétel Molise, amelynek kettő és Valle d’Aosta, amelynek egy szenátora van. Örökös szenátusi tagok ezenfelül a volt államfők és legfeljebb öt kiemelkedő személyiség, akiknek e rangot a köztársasági elnök adományozza. A Szenátus elnöke Ignazio La Russa, székhelye Rómában, a Palazzo Madamában található.

A 400 tagú Képviselőházat (ún. Camera dei Deputati) közvetlenül választják az állampolgárok. Elnöke Lorenzo Fontana, székhelye a Palazzo Montecitorio épületében, Rómában található.

A törvényhozási folyamatban a két ház azonos súlyú, minden törvényt azonos szöveggel mindkét házban el kell fogadni ahhoz, hogy érvénybe lépjen.A képviselőház és a szenátus elnökét a két testület választja egyszerű többséggel. A képviselőket mentelmi jog illeti meg, tehát nyomozás vagy vád alá csak akkor kerülhetnek, ha ehhez előbb a parlament hozzájárult. Jogszabályokat nemcsak a parlament hozhat, hanem a tartományi tanácsok és a helyi önkormányzatok is. Ezeket azonban 60 napon belül a parlamentnek is jóvá kell hagynia, mert ha nem, érvényüket vesztik.

Közigazgatási beosztás

Olaszország közigazgatási felosztása

A legkisebb olaszországi közigazgatási egység a község (comune), amelyek együttese alkotja a megyét (provincia). A megyék régiókat (regione) alkotnak. Olaszország 20 régióra oszlik, amelyek közül a *-gal jelöltek széles körű autonómiát élveznek.

• Abruzzo (Regione Abruzzo)
• Basilicata (Regione Basilicata)
• Calabria (Regione Calabria)
• Campania (Regione Campania)
• Emilia-Romagna (Regione Emilia-Romagna)
• Friuli-Venezia Giulia (Regione Friuli–Venezia Giulia) *
• Lazio (Regione Lazio)
• Liguria (Regione Liguria)
• Lombardia (Regione Lombardia)
• Marche (Regione Marche)
• Molise (Regione Molise)
• Piemont (Regione Piemonte)
• Puglia (Regione Puglia)
• Szardínia (Regione Sardegna) *
• Szicília (Regione Sicilia) *
• Toszkána (Regione Toscana)
• Trentino-Alto Adige (Regione Trentino-Alto Adige/Südtirol) *
• Umbria (Regione Umbria)
• Valle d’Aosta (Regione Valle d’Aosta/Vallée d’Aoste) *
• Veneto (Regione Veneto)

Politikai pártok

Nagyobb parlamenti képviselőcsoporttal rendelkező pártok:

• Olaszország Fivérei
• Liga
• Forza Italia
• Demokrata Párt
• 5 Csillag Mozgalom

Védelmi rendszer

Olaszország hadereje három haderőnemből áll: a szárazföldi haderőből, a légierőből és a haditengerészetből. Ezeknél összesen 216 800 fő van aktív szolgálatban (közülük 70 200 fő sorozott). A szolgálati idő a sorozottaknál 10 hónap. Tartalékos állományú 65 200 fő.

Népesség

Demográfia

Népességének változása:

A népesség alakulása 1960 és 2023 között

Lakosok száma	50 199 700	52 519 000	54 751 406	56 317 749	56 593 071	56 797 087	56 906 744	57 685 327	59 379 449	58 850 717
	1960	1966	1973	1979	1985	1992	1998	2004	2011	2023

Adatok: Wikidata

Az ISTAT (Olasz Statisztikai Iroda) 2011. évi adatai szerint az ország lakossága 60 813 326 fő, amivel Olaszország az Európai Unió harmadik (Németország, és Franciaország után), a világ 23. legnépesebb országa.

A népességszám növekedése a bevándorlóknak és az emelkedő átlagos élettartamnak (jelenleg 79,81 év) köszönhető. A lakosság rohamosan öregszik, már ma öt lakosból egy nyugdíjas, és ha ez folytatódik, akkor 2050-re Olaszország lakossága a jelenlegi háromnegyedére csökkenhet.

Európában ebben az országban az 5. legnagyobb a népsűrűség, ami 195 fő/km². A népsűrűség Észak-Olaszországban, Lombardiában és Piemont tartományokban a legnagyobb. Itt él az olasz lakosság egynegyede. A milánói agglomerációban több mint 7,4 millió fő lakik.

Legnépesebb települések

Legnagyobb 20 település (2022. évi becslés)
Róma Milánó	#	Település	Népesség	#	Település	Népesség	Nápoly Torino
	1	Róma	2 748 109	11	Verona	255 588
	2	Milánó	1 354 196	12	Velence	250 369
	3	Nápoly	913 462	13	Messina	218 786
	4	Torino	841 600	14	Padova	206 496
	5	Palermo	630 167	15	Trieszt	198 417
	6	Genova	558 745	16	Parma	196 764
	7	Bologna	387 971	17	Brescia	196 446
	8	Firenze	360 930	18	Prato	195 736
	9	Bari	316 015	19	Taranto	188 098
	10	Catania	298 762	20	Modena	184 153

Bevándorlás

Az 1980-as évekig a nyelvileg és kulturálisan is homogén Olaszországban megjelent a bevándorlás. A berlini fal leomlását és az EU bővítését követően jelentős migrációs hullám indult el Kelet-Közép-Európa egykori szocialista államaiból, főleg az ugyancsak újlatin nyelvű Romániából. A bevándorlás másik forrása a szomszédos Észak-Afrika, ahol az „arab tavasz” után megugrott az érkezők száma. Nagyarányú bevándorlást jegyeztek fel Ázsia Csendes-óceáni térségből (Kínából és a Fülöp-szigetekről), valamint Latin-Amerikából is.

2010-ben a külföldön született népesség származási helye: Európa (54%), Afrika (22%), Ázsia (16%), Amerika (8%) és Óceánia (0,06%). A külföldiek megoszlása ​​földrajzilag változatos: 2020-ban a külföldi állampolgárok 61%-a északon, 24%-a a centrumban, 11%-a délen, 4%-a pedig a szigeteken élt. Az ISTAT 2011. januári adatai szerint a bevándorlók száma kb. 4 563 000, azaz a lakosság 7,5%-a. A legnagyobb közösségek a román (1 000 000 fő), az albán (491 000), és a marokkói (457 000).

2021-ben Olaszországnak körülbelül 5,2 millió külföldi lakosa volt, ami a népesség 9%-át tette ki. Az adatok több mint félmillió külföldi állampolgárságú gyermeket tartalmaznak, de nem számítanak bele azok a külföldi állampolgárok, akik később olasz állampolgárságot szereztek. 2016-ban mintegy 201 000 ember kapott olasz állampolgárságot. A hivatalos adatok nem tartalmazzák az illegális bevándorlók számát, akiket 2008-ban 670 000-re becsültek. Mintegy 1 millió román állampolgárt tartanak nyilván Olaszországban, ami a legnagyobb külföldi nemzetiségnek számít.

Etnikai összetétel, nyelvi megoszlás, vallási megoszlás

Olaszország népsűrűsége 2021-ben

Nyelvek, nyelvjárások Olaszországban

Etnikai összetétel

• Népcsoportok: szárd (2%), rétorománok (1%), tiroliak (0,5%).

Vallási megoszlás

2006. évi statisztikák szerint:

• keresztény: 54 millió fő: ebből katolikus – 52 millió fő (kb. 86%), protestáns – 700 000 fő, ortodox keresztény – 700 000 fő, egyéb keresztény – 500 000 fő,
• iszlám: 850 000 fő,
• buddhista: 110 000 fő,
• hindu: 75 000 fő,
• szikh: 70 000 fő,
• zsidó: 45 000 fő,
• pogány: 15 000 fő,
• vallás nélküli: 4 millió fő.

Nyelvi megoszlás

Csoport	Lakosság	Eredeti nyelv	Régió
Szárd	1 269 000	szárd nyelv	Szardínia (77,48%)
Friuli	750 000	friuli nyelv	Friuli-Venezia Giulia (56,32%)
Tiroli	290 000	német nyelv	Alto Adige Bolzano körül (65,43%)
Okcitán	178 000	okcitán nyelv	Piemont Cuneo (4,76%) és Torino okcitán területei, Liguria Imperia körül, Calabria Guardia Piemontese körül
Sassari	175 000	sassari nyelv	Sassari megye (54%)
Corso gallurese	129 000	galluréz	Olbia-Tempio megye (87%)
Arberes	98 000	albán nyelv	Dél-Itália, Szicília, Calabria, Puglia, Molise, Campania, Basilicata és kis részben Abruzzo
Franko-provanszál	90 000	francia nyelv	Piemont Torino környéke (0,89%), Valle d’Aosta Aosta környéke (60%), Puglia Foggia környéke (0,23%)
Szlovén	70 000	szlovén nyelv	Friuli-Venezia Giulia Trieszt környéke (9,6%), Gorizia (8%), Udine (3%)
Rétoromán (ladin)	55 000	ladin nyelv	Trentino-Alto Adige: Bolzano (4,19%), Trento (1,69%), Veneto: Belluno (10%)
Katalán	43 000	katalán nyelv	Szardínia Alghero környéke (35%)
Francia	20 000	francia nyelv	Valle d’Aosta (17,33%)
Görög (Grico/Griko)	20 000	görög nyelv	Calabria Reggio Calabria körül (0,88%), Puglia Lecce körül (1,88%)
Ligure tabarchino	12 000	tabarkin	Carloforte (87%) és Calasetta (68%) (Carbonia-Iglesias megye)
Bavári	3100	német nyelv (cimbro/mocheno)	Trentino (Trento)
Horvát	2600	horvát nyelv	Molise (0,79%)
Karintiai	2000	német nyelv	Friuli-Venezia Giulia Udine környéke (0,38%)
Karni	1400	friuli nyelv	Friuli-Venezia Giulia, Veneto Belluno (0,66%)
Tiroli (pusterese)	700	német nyelv	Veneto, Val Pusteria

Forrás: Ministero degli Interni del Governo Italiano/rielaborazione da Il Corriere della Sera.

Gazdaság

Gazdasági mutatók
GDP (nominális)	2,3 billió $ (2023)
GDP növekedési ráta	0,9% (2024 Q2)
Egy főre jutó GDP (PPP)	58 755 $ (2023)
Államadósság	3,1 billió € (2023)
Államadóssági ráta	137,3% (2023)
Infláció	1,3% (2024. július)
Foglalkoztatottsági ráta	62,2% (2024. június)
Munkanélküliségi ráta	7% (2024. június)
Minimálbér	Nincs törvényileg előírt, kötelező minimálbér.
Bérnövekedés üteme	7,3% (2023. december)
Jegybanki alapkamat	4,25% (2024. július)
SZJA	43% (2023)
ÁFA (általános)	22% (2023)
TAO	24% (2023)

Gazdasága az EU-n belül a harmadik legnagyobb, de komoly problémáktól szenved és az éves növekedési ráták elmaradnak az EU átlagától. Az országot különösen megviselte a 2008-ban kirobbant világválság.

Az olasz gazdaság és életszínvonal jelentős észak–déli megoszlást mutat: Észak- és Közép-Olaszországban az egy főre jutó átlagos GDP meghaladja az EU átlagát, míg Dél-Olaszország egyes régiói és tartományai ennél drámaian alacsonyabbak.

Olaszországban a dolgozó népesség száma 24 millió fő. 9 millió munkás 3 nagy szakszervezethez tartozik ^[forrás?]:

• Confederazione Generale Italiana del Lavoro (CGIL) – kb. 4,6 millió tag
• Confederazione Italiana Sindacati Lavoratori (CISL) – kb. 3 millió tag
• Unione Italiana del Lavoro (UIL) – kb. 1,4 millió tag.

Mezőgazdaság

• A Pó-alföld a legjelentősebb mezőgazdasági terület: búza, kukorica, cukorrépa, rizs termesztése folyik. Gabonatermesztésében számottevőbb a tészta készítésére alkalmas kemény (durum-) búza. Emellett gyümölcsösök teszik változatossá az egyhangú tájat, gyakran elegyítik fás kultúrákkal a szántóföldeket (jellegzetes olasz kevert kultúra).

Szőlő termesztésében első a világon, olívaolaj-előállításában 2. a világon, de a nagy belső fogyasztás miatt rossz termés esetén ebből importra is szorul. Az ország mandulatermése adja a világ termésének közel 1/3-át.

• A déli területeken jellemző a citrusfélék (narancs, citrom), a korai zöldségfélék, az olajfa termesztése, nevelése. A paradicsom termesztésében kiemelkedik.
• Az állattenyésztés szerepe nem jelentős. A szarvasmarhát és sertést inkább északon, juhot és kecskét inkább délen tenyésztik, szárnyasokat az egész országban. Az állattenyésztés ágazatában kiemelkedő a tejelő szarvasmarha tenyésztése.

Ipar

olasz autók Ferrari F8 Tributo Fiat 500 Alfa Romeo Giulietta Maserati Quattroporte VI Lancia Delta Lamborghini Reventón Roadster

• Bányászata: Olaszország területe szegény ásványkincsekben. Kőolaj és földgáz a Pó-alföld déli részén található.
• Energiagazdasága: Szénhidrogén-tüzelésű hőerőművek és az Alpok folyóin épült vízerőművek biztosítják az ország villamosenergia-termelését (lásd még: GALSI földgázvezeték).
• Feldolgozóiparának központjai ágazatok szerint:
  • vaskohászat: Torino, Genova, Milánó, Nápoly, Bari, Taranto, Siracusa
  • színesfémkohászat: Velence – Porto Marghera
  • autógyártás: Milánó az Alfa Romeo, Torino a Fiat és a Lancia gyáráról nevezetes, Maranello a Ferrariról, Modena a Maseratiról, Bologna pedig a Lamborghini-ről is ismert.
  • hajógyártás: Genova, La Spezia, Nápoly, Livorno, Viareggio, Ancona, Messina, Palermo
  • mozdony- és vagongyártás: Milánó, Verona, Nápoly, Cagliari
  • repülőgépgyártás: Torino, Varese
  • kőolajfinomítás: Genova, La Spezia, Nápoly, Brindisi, Augusta, Messina
  • vegyipar: Milánó (Montedison, Pirelli)
  • Az ország a divatáru készítésének fellegvára. Textilipari centrumai: Milánó, Torino, Varese, Bergamo, Cremona. Cipőipara ugyancsak világhírű.
  • A könnyűgépek, villamos készülékek gyártása az utóbbi időben nemzeti iparrá vált. Hűtők, mosógépek termelésében a világ élvonalában áll. Jelentős még az iroda- és számítógépek gyártása.

Gazdasági adatok

Az ország GDP-jének változása 2000–2012 között, összehasonlítva az EU-val (szaggatott vonal)

Az ország régiói a GDP per fő alapján (2015)

Olaszország gazdaságának főbb adatai 2000-től

Év	GDP (milliárd euróban)	GDP per fő (euróban)	GDP növekedés (reál)	Infláció (százalék)	Munkanélküliség (százalék)	Államadósság (GDP %-ban)
2000	1,239.3	21,771	3.7 %	2.6 %	10.1 %	105.1 %
2001	1,298.9	22,803	1.7 %	2.3 %	9.1 %	104.7 %
2002	1,345.8	23,610	0.2 %	2.6 %	8.6 %	101.9 %
2003	1,390.7	24,313	0.2 %	2.8 %	8.5 %	100.5 %
2004	1,448.4	25,134	1.6 %	2.3 %	8.0 %	100.0 %
2005	1,489.7	25,656	1.0 %	2.2 %	7.7 %	101.9 %
2006	1,548.5	26,553	2.0 %	2.2 %	6.8 %	102.6 %
2007	1,609.6	27,495	1.5 %	2.0 %	6.1 %	99.8 %
2008	1,632.2	27,647	−1.1 %	3.5 %	6.7 %	102.4 %
2009	1,572.9	26,457	−5.5 %	0.7 %	7.7 %	112.5 %
2010	1,604.5	26,873	1.7 %	1.6 %	8.3 %	115.4 %
2011	1,637.5	27,313	0.6 %	2.9 %	8.4 %	116.5 %
2012	1,613.3	26,813	−2.8 %	3.3 %	10.7 %	123.4 %
2013	1,604.6	26,518	−1.7 %	1.2 %	12.1 %	129.0 %
2014	1,621.9	26,682	0.1 %	0.1 %	12.6 %	131.8 %
2015	1,652.1	27,174	0.9 %	0.1 %	11.9 %	131.6 %
2016	1,689.8	27,855	1.1 %	−0.1 %	11.7 %	131.4 %
2017	1,727.3	28,510	1.5 %	1.3 %	11.3 %	131.4 %
2018	1,757.0	29,049	0.9 %	1.2 %	10.6 %	132.2 %
2019	1,771.5	29,166	0.1 %	0.7 %	10.7 %	133.4 %

Kereskedelem

A milánói értéktőzsde épülete

Fizetőeszköz, pénzintézetek

Az állam hivatalos fizetőeszköze az euró 2002. január 1. óta. A fizetőeszköz az olasz lírát (ITL) váltotta fel. Az ország központi pénzintézete a Banca d’Italia, jelentős további hitelintézetek a Banca Commerciale Italiana (Comit) és a Credito Italiano.

Külkereskedelem

Az ország külkereskedelmi forgalmának jelentős részét az Európai Unió tagországaival bonyolítja, fő külkereskedelmi partnerei: Németország, Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok, Kína.

Legfőbb kereskedelmi partnerek 2016-ban:

• Export: Németország – 12,6%, Franciaország – 10,5%, USA – 8,9%, Egyesült Királyság – 5,4%, Spanyolország –5%, Svájc – 4,6%
• Import: Németország – 16,3%, Franciaország – 8,9%, Kína – 7,5%, Hollandia – 5,5%, Spanyolország – 5,3%, Belgium – 4,9%

Turizmus

Róma, a Forum Romanum

A sienai dóm Toszkánában

Castel del Monte

Alberobellói trullik

Ravenna, San Vitale-székesegyház

Olaszország mint vendégfogadó állam a 4. helyet foglalja el világviszonylatban Franciaország, Spanyolország és az Amerikai Egyesült Államok után. Leglátogatottabb régiói Veneto, Emilia-Romagna és Toszkána. Turisztikai vonzereje igen sokrétű, kulturális, archeológiai, természeti látnivalók, illetve téli-nyári sport és vakációs lehetőségek teszik attraktív célponttá. Fogadóképessége a hotelekben 1-5*-os kategóriákban, üdülőfalvakban (villaggio turistico) és kempingekben eléri a 4,5 millió ágyat. Agroturizmusa folyamatosan növekvő tendenciát mutat, 2001-ben megközelítőleg 10 000 gazdasági egységet soroltak ezen kategóriába.

Az ország legszebb falvai:

Olaszország világörökségi helyszínei:

• A Camonica-völgy sziklarajzai,
• A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével,
• Firenze történelmi központja,
• Velence és lagúnája,
• A pisai Dóm tér,
• San Gimignano történelmi központja,
• Sassi di Matera,
• Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái,
• Siena történelmi központja,
• Nápoly történelmi központja,
• Crespi d’Adda,
• Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata,
• Castel del Monte,
• Alberobellói trullik,
• Ravenna ókeresztény műemlékei,
• Pienza városának történelmi központja,
• A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli-vízvezetékkel és a San Leucio komplexum,
• A királyi rezidencia, Torino Botanikus kert, Padova,
• Porto Venere,
• Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto),
• modenai dóm, Torre della Ghirlandina és a Piazza Grande, Modena,
• Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei,
• Amalfi-part,
• Agrigento régészeti lelőhelyei, a Valle dei Templi, Villa Romana del Casale, Szicília,
• Su Nuraxi di Barumini, Szardínia,
• Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika,
• A Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park,
• Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Padulai karthauzi kolostor,
• Urbino történelmi központja,
• Villa Adriana, Tivoli,
• Verona,
• Az Assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek,
• A Villa d’Este Tivoliban,
• A Val di Noto késő barokk városai, Délkelet-Szicília,
• Piemont és Lombardia szent hegyei,
• Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai,
• Val d’Orcia,
• Siracusa városa és Pantalica nekropolisza,
• Genova, a Le Strade Nuove,
• Róma történelmi központja, Róma és a Vatikán közös világörökségi helyszínei és a San Paolo fuori le mura-bazilika.

Közlekedés

Az olasz autópálya-hálózat

Közúti közlekedés

A közutak hossza: 654 676 km. Ebből autópálya 6957 km – amivel az útvonalak hosszúságát tekintve a 3. helyet foglalja el Európában közvetlenül Németország és Franciaország után. Legnagyobb forgalmú autópályái:

• A1-es autópálya (l’autostrada del Sole) (Milánó-Firenze-Róma-Nápoly),
• A4-es autópálya (Torinó-Milánó-Brescia-Padova-Velence-Trieszt),
• A7-es autópálya (l’autostrada dei Fiori) (Milánó-Genova),
• A14-es autópálya (Bologna-Rimini-Pescara-Bari-Taranto),
• A12-es autópálya (Genova-Livorno-Róma).

Vasúti közlekedés

ETR 500 sorozat sorozatú nagysebességű vonat Stazione di Milano Centrale pályaudvaron

A vasutak hossza: 19 394 km; A TAV (Treno Alta Velocita) szuperexpressz vonalai: Róma–Firenze (1. vonal); Róma–Nápoly; Torinó–Milánó; épülő vonalai: Milánó–Bologna; Bologna–Firenze; Milánó–Genova; Milánó–Velence; Verona–Velence. A nemzetközi kapcsolatok fejlődése miatt további gyorsvasutak épülnek Franciaország, Svájc, Ausztria és Szlovénia irányába is.

A Ferrovie dello Stato (rövidítve FS, Olasz Államvasutak) Olaszország legnagyobb állami vasúttársasága, amelyet néhány éve privatizáltak és több önálló vállalatra osztottak.

Vízi közlekedés

A salernói kikötő

Legforgalmasabb konténerkikötők (2008): Taranto, Genova, Trieszt.

Utasszállítás alapján a legforgalmasabb kikötők (2008): Messina, Reggio Calabria, Capri, Nápoly.

Az ország kereskedelmi forgalom és személyforgalom szempontjából jelentősebb kikötői az Adriai-tenger partján Triesztben és Velencében, míg a Ligur-tenger mellett Genovában találhatók. További olasz kikötővárosok: Ancona, Augusta, Bagnoli, Bari, Brindisi, Cagliari, Catania, Civitavecchia, Gela, Gioia Tauro, La Spezia, Licata, Livorno, Messina, Milazzo, Nápoly, Olbia, Palermo, Piombino, Porto Empedocle, Portoferraio, Porto Torres, Pozzallo, Ravenna, Reggio Calabria, Salerno, Savona, Siracusa, Taranto, Trapani.

Legfőbb belföldi vízi útvonalát a Pó folyó biztosítja.

Légi közlekedés

Airbus A330, az ITA Airways

Olaszország legforgalmasabb repülőterei (2017):

• Róma-Fiumicino nemzetközi repülőtér
• Milánó-Malpensai repülőtér
• Bergamo-Orio al Serió-i repülőtér
• Velence Marco Polo repülőtér
• Milánó-Linatei repülőtér
• Catania-Fontanarossai nemzetközi repülőtér
• Nápolyi nemzetközi repülőtér
• Bologna Guglielmo Marconi repülőtér
• Ciampino–G. B. Pastine nemzetközi repülőtér

Fontosabb olasz légitársaságok:

• AeroItalia
• Air Dolomiti
• ITA Airways
• Neos

Telekommunikáció

Hívójel prefix	I
ITU zóna	28
CQ zóna	15

Kultúra

Itália Római Birodalom és civilizáció, továbbá a katolikus egyház szülőhelye, számos művészeti mozgalom bölcsője, az ókortól az újkorig Európa egyik fő kulturális központja. Számos világhíres építész, festő, szobrász, költő, zenész, matematikus hazája volt.

Itália az évszázadok során túlélte az inváziókat és a népvándorlásokat, sok egymástól független államra osztódott, egészen 1861-ig, amikor nemzetállammá vált. Az Appennini-félszigetet alkotó államok viszonylag késői újraegyesítése és autonómiája miatt számos, olaszként elismert hagyomány és szokás határozható meg régióiban. E régiók politikai és társadalmi szegregációja ellenére Olaszország hozzájárulása Európa és a világ kulturális és történelmi örökségéhez továbbra is hatalmas.

Híres olaszok

• Itáliai humanisták listája
• Olasz matematikusok listája
• Olasz építészek listája
• Olasz festők listája
• Olasz szobrászművészek listája
• Olasz költők, írók listája
• Olasz zeneszerzők listája
• Olasz operaénekesek listája
• Olasz filmszínészek listája

Gasztronómia

Az olasz konyha ezerszínűsége földrajzi helyzetéből adódik. Egységes olasz konyháról, mint olyan, nem beszélhetünk, mivel Olaszországban nagyok a földrajzi távolságok és az éghajlati különbségek, így a mezőgazdaság eltérő ágazatai fejlődtek ki.

Az olasz konyha specialitása a világszerte elterjedt pizza

Az olaszok napi étkezésére az olcsó tésztaételek (pasta) jellemzőek. Olaszországban gyárilag több száz félét készítenek. Ma már az országhatáron túl is elterjedt a spagetti, a makaróni, a lasagna, a canelloni, a tortellini, és a tagliatelle. A tésztákat vagdalt húsokkal, mártásokkal, pesztóval, zöldségekkel, gombával, felvágottakkal, hallal variálják, de feltétként használnak kagylót, rákot, tojást vagy füstölt szalonnát is.

Különleges olasz specialitás a világszerte elterjedt pizza, amelyet gombával, sonkával, zöldséggel, tenger gyümölcseivel, hallal készítenek, majd a tetejére reszelt sajtot tesznek.

Desszertek közül olasz földön készül a világhírű olasz fagylalt (gelato), amelyet itáliai cukrászok találtak fel.

Az olasz itallapokon a bor foglalja el a legelőkelőbb helyet, az itáliai szőlőfajták többségét az igencsak borkedvelő rómaiak telepítették (és szorgosan fogyasztották a nedűt). Ismertek ezenkívül még a vermutok, mint a Cinzano, a Martini, és más aperitifek, mint a Campari. Jó minőségű törkölypálinka a grappa.

Az olaszok erős eszpresszó kávéja világszerte elismert és nagy népszerűségnek örvend. Olaszföldről terjedt el a cappuccino is.

Földrajzi tájegységek szerint:

A kontinentális klímájú észak-olaszországi régiókban kukoricát és rizst termesztenek. Az Alpok lejtőin szarvasmarhát és sertést tartanak. Konyhaművészetük a megtermelt alapanyagokból dolgozik, így étkezésük alapvetően jellemző a polenta, a rizs, a marhahús és a tejtermékek. Piemonte gazdag szarvasgomba-lelőhely, Lombardiában gyártják a gorgonzola sajtot, Friuli-Venezia Giuliában készül a San Daniele sonka és Emilia-Romagna specialitásai a balzsamecet, a pármai sonka és a parmezán.

A déli országrészben a mediterrán éghajlat az uralkodó, így annak jellemző növényeit használják étkezésük során. Sok zöldségfélét, paprikát, paradicsomot és tökféléket fogyasztanak. Közkedvelt és az ételkészítésnél elmaradhatatlan az olívaolaj. A tengerből sok halat, rákot és egyéb tenger gyümölcseit nyernek ki, így ezen alapanyagoknak széles felhasználási módja alakult ki. Állattenyésztésükre a bárány jellemző, amely számtalan étel alapjául szolgál. Campaniából vált világhíressé a pizza, Szicíliából a fagylalt és Pugliából a peperoncino.

Szinte minden étkezésnél fogyasztanak valamilyen tésztafélét, északon általában friss, házilag készítettet, délen a száraztészta elterjedt. Ezen kívül minden régiónak megvan a kedvelt tésztaféléje, mint például Pugliában az orecchiete és Abruzzoban a maccheroni alla chitarra. Olaszországban több mint 100 féle tésztát gyártanak.

Sport

Labdarúgás

A labdarúgás a fő nemzeti sport: az olaszok ismertek a labdarúgás iránti rajongásukról. Olaszország nemzeti válogatottja négy alkalommal nyert világbajnokságot: 1934-ben, 1938-ban, 1982-ben és 2006-ban. Az UEFA 5*-os stadionjai az országban: a San Siro és a Stadio Olimpico.

A legsikeresebb labdarúgóklubok az AC Milan (Milánó), az Inter (Milánó), a Juventus FC (Torino), az AS Roma (Róma), az SS Lazio (Róma).

Autóverseny: Formula–1

Olasz versenyző olasz csapattal (Michele Alboreto a Ferrarival 1985-ben)

A Scuderia Ferrari tizenhat konstruktőri világbajnoki címével a jelenlegi legeredményesebb Formula–1-es csapat. Az istálló az 1960-as évek elején, majd az 1970-es évek végén, a 80-as évek elején és 1999-től 2004-ig volt igazán sikeres. A Ferrari pilótái a Formula–1 első éveiben, amikor még nem volt konstruktőri világbajnokság, 1951 és 1956 között több egyéni világbajnoki címet nyertek. Szintén sikeres volt a sportág első éveiben az Alfa Romeo. A Minardi és utódcsapata, a Toro Rosso (2020-től AlphaTauri) szintén olasz csapat.

Olaszország neves autóversenyzői közé tartozik Nazzaro, Cagno, Vincenzo Lancia, Antonio Ascari, Giuseppe Campari, Brilli Peri, Mario Umberto Baconin Borzacchini, Luigi Fagioli, Bordino, Giulio Masetti, Tazio Nuvolari, Achille Varzi, Biondetti, Alberto Ascari, Luigi Villoresi, Piero Taruffi, Luigi Musso, Eugenio Castellotti, Giancarlo Baghetti, Lorenzo Bandini, Ludovico Scarfiotti, Luciano Bianchi, Arturo Merzario, Michele Alboreto, Riccardo Patrese, Mauro Baldi, Jarno Trulli, Giancarlo Fisichella, Emanuele Pirro, Ivan Capelli.

Olaszországban egy évben kétszer is megfordult a mezőny. A hagyományos olasz nagydíjon, ami az őszi program része, valamint 2006-ig Imola volt az "európai szezonnyitó", mert ekkor tértek vissza Dél-Amerikából vagy Ázsiából (Dél-Afrikából) Európába. Ezt az eseményt San Marinó-i Nagydíjnak keresztelték el.

Motorverseny: MotoGP

Loris Capirossi 2006-ban a Ducatival

Olaszországban a motorversenyzés is nagyon népszerű. Az egyik legismertebb motoros Valentino Rossi, aki 9 alkalommal nyert világbajnoki címet. Beceneve: a Doktor. A legsikeresebb motorversenyző Giacomo Agostini, 15 világbajnoki címet gyűjtött be a 70-es években. Híres versenyzők még Carlo Ubbialli, Loris Capirossi, Max Biaggi, Marco Melandri. Kiemelkedően sikeresek az olasz motormárkák is: több világbajnoki címet szerzett már az Aprilia, a Ducati, a Gilera, az MV Agusta, a Moto Guzzi. Jelenleg két olasz pályán is rendeznek MotoGP futamokat: Mugello és Misano, ahol San Marinó-i nagydíj néven futnak a versenyek.

Bridzs

A híres olasz kék csapat (squadra azzurra, Blue Team) az 1950-es és 1960-as években 13 világbajnoki és 12 Európa-bajnoki címet nyert az erős treffnek nevezett licitálási rendszer használatával.

Olimpia

A XX. Téli Olimpiai Játékok, nyitóünnepség, 2006

Az országban egy nyári és két téli olimpiát tartottak. Az első az 1956-os téli olimpia volt az alpesi Cortina d’Ampezzo városában. Négy évvel ezután Rómában tartották a nyári olimpiát. Legutoljára a 2006-os torinói téli olimpiát rendezték meg az országban. Olaszország összesen 190 arany, 158 ezüst, és 174 bronzérmet szerzett a nyári olimpiai játékokon. A legsikeresebb sportág a vívás, amelyen összesen 107 érmet szereztek. A téli olimpiákon 36 arany-, 31 ezüst- és 34 bronzérmet szereztek. A legsikeresebb sportág az alpesi sízés.

Ünnepek

• Capodanno – január 1. (Újév napja)
• Epifania – január 6. (Vízkereszt)
• Az Olasz Egység Napja – március 18. (1861) (nem hivatalos munkaszüneti nap)
• Festa del Santo Patrono (Velence) – április 2. (Szent Márk ünnepe)
• Venerdi Santo – Nagypéntek (nem hivatalos munkaszüneti nap)
• Pasqua – Húsvét
• Pasquetta, Lunedì dell'Angelo – Húsvéthétfő
• Festa della Liberazione – április 25. A Felszabadulás napja, 1945-ben a második világháborús harcok vége Olaszországban, nemzeti ünnep
• Festa del Lavoro – május 1. (A munka ünnepe)
• Festa della Repubblica – június 2. A Köztársaság Napja (1946-ban ezen a napon az olaszok népszavazás útján döntöttek a köztársaság mellett). Június 2. Garibaldi-emléknap is: 1882-ben ezen a napon hunyt el a híres olasz szabadsághős
• Festa del Santo Patrono (Firenze) – június 24. (Keresztelő Szent János ünnepe)
• Festa del Santo Patrono (Róma) – június 29. (Szent Péter és Pál apostolok ünnepe)
• Assunzione della Beata Vergine Maria (Ferragosto) – augusztus 15. (Szűz Mária mennybevétele)
• Festa del Santo Patrono (Nápoly) – szeptember 19. (Szent Januáriusz)
• Tutti i Santi (Ognissanti) – november 1. (Mindenszentek ünnepe)
• Festa dei defunti - november 2. (Halottak napja)
• Festa del Santo Patrono (Milano) – december 7. (Szent Ambrus)
• Immacolata Concezione – december 8. (Szeplőtelen fogantatás ünnepe)
• Natale – december 25. (Karácsony)
• Santo Stefano – december 26. (Karácsony, Szent István napja)

[1] [2]

Források

↑ Országok lexikona A-Z, 2007: Országok Lexikona A–Z. Budapest: Magyar Nagylexikon Kiadó (2007). ISBN 978-963-9257-31-3 

• Gyapay Dénes: Olaszország, Változó Világ 49., Budapest 2004.
• Földrajzi világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Budapest 2003.)
• Cartographia világatlasz (Cartographia Kft., Budapest 2001–2002.)
• Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest 1980) ISBN 963-243-235-5
• Új magyar lexikon V. (Mf–R). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1962. 258–272. o.
• A Pallas nagy lexikona, Olasz irodalom, Olasz festészet, Olasz szobrászat, Olasz zene című szócikkei

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Olaszország témájú médiaállományokat.

• Olaszország autótérképe
• Térkép Kalauz – Olaszország térkép