Konágamana Buddha
A sorozat témája Buddhizmus |
---|
|
Körvonalakban |
Konágamana Buddha, Kanakamuni, Konágon, vagy Kanakagamana (páli: Konágamana, szanszkrit: Kanakamuni, kínai: 拘那含牟尼, pinjin: Csu na han mou ni, japán: なごんむに, Kunagonmuni, tibeti: Szerthup) a buddhizmusban a jelenlegi világkor (kalpa vagy eon) korábbi buddhája, akinek az életrajzát a páli kánon egyik könyve, a Buddhavamsza 23. fejezete tartalmazza.[1]
A théraváda hagyomány szerint Kasszapa a huszonkilenc nevesített buddha közül a huszonhatodik, az antikvitás hét buddhája közül az ötödik, illetve a mostani kalpa öt buddhája közül a második.[2]
A jelenlegi világkor neve bhadrakalpa (szerencsés eon), amelynek az öt buddhája:[3][4]
- Kakuszandha (a bhadrakalpa első buddhája)
- Konágamana (a bhadrakalpa második buddhája)
- Kasszapa (a bhadrakalpa harmadik buddhája)
- Gautama (a bhadrakalpa negyedik, egyben jelenlegi buddhája)
- Maitréja (a bhadrakalpa ötödik, egyben a következő buddha)
Konágamana a Szubhagavati parkban született, Szobhavatiban[1] (mai neve Araurakot, mintegy 3km-re délnyugatra a nepáli Nigalihawa településtől), egy szerdai napon.[5] Emiatt Konágamana a szerdai talapzatra került.
Hszüan-cang, kínai buddhista szerzetes, tudós, utazó és fordító szerint Konágamana ereklyéit egy sztúpában tartották a dél-nepáli Nigaliszagar mellett (ma Kapilavasztu körzet területe).[6] Ezen a területen ma Asóka király egyik oszlopa áll. Asóka brahmi írással készült feliratai olyan oszloptöredéken maradtak fenn, amely részben ma is a föld alatt fekszik.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Galéria
[szerkesztés]-
Konágamana Buddha szülőhelye. Nigalihawa, Kapilvasztu körzet, Nepál
-
Konágamana Buddha szülőhelyének emléket állító szobor. Nigalihawa, Kapilvasztu körzet, Nepál
-
Konágamana Buddha szobra a bangladesi Buddha Dhatu Dzsadi templomban. A templom helyi neve Bandarban aranytemplom.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Vicittasarabivamsa, U. Chapter 23: Koṇāgamana Buddhavamsa, The great chronicle of Buddhas, Volume One, Part Two, 1st, Yangon, Myanmar: Ti=Ni Publishing Center, 280–5. o. (1992)
- ↑ Gärtner, Uta. Tradition and modernity in Myanmar. LIT Verlag, 281. o. (1994). ISBN 978-3-8258-2186-9
- ↑ Buswell Jr., RE. The Princeton Dictionary of Buddhism, 1st, Princeton, New Jersey: Princeton University Press, 106. o. (2014). ISBN 978-0-691-15786-3
- ↑ Chapter 36: The Buddhas in the three periods of time. Buddhism in a Nutshell Archives. Buddhistdoor International. [2014. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 21.)
- ↑ Reid, Robert. Myanmar (Burma). Lonely Planet, 93. o. (2005). ISBN 978-1-74059-695-4
- ↑ John S. Strong. Relics of the Buddha, 130. o. (2007)