Andras Toth

This study examines the extent of union solidarity in two post-communist countries, Hungary and east Germany. It tests the hypothesis that post-communist union members are sceptical and unsupportive of their new interest representation owing to a legacy of disappointing experiences with their former communist unions. A survey of the union members, the first of its kind, in the Hungarian and east German clothing industry revealed strong differences between members' attitudes in both countries: east Germans were highly committed and supportive of their new union and works councils, whereas Hungarians lacked support for their institutions. The study points to the complexities of former and current attitudes and rejects the generic use of a communist legacy thesis. Instead, it links members' attitudes to the different institutional context of interest representation in the two countries. It argues that the dual system of interest representation in Germany facilitates members' trust in their new institutions, whereas the decentralized, overlapping institutions on Hungarian shop-floors impede union solidarity.

Foreign direct investment was obviously going to be central to the economic regeneration of the transition economies of Central and Eastern Europe. However, the demise of the formerly centrally-planned system was accompanied by the widespread collapse of the old union ...

Foreign direct investment was obviously going to be central to the economic regeneration of the transition economies of Central and Eastern Europe. However, the demise of the formerly centrally-planned system was accompanied by the widespread collapse of the old union ...

E Summary The introductory chapter presents analytical strands of the theoretical framework for trans-formation processes, and links them to the most important challenges facing societies and trade unions in the CEE accession countries on their way to EU membership. It ...

The transition to democracy in Hungary did not bring a radical revolt against the 'mass organization'trade unions of the communist period. During the communist period, however, the role of the trade unions had to some extent evolved. Thwarted in their striving for an ...

One of the most influential changes in the societal and political transformation of the 19th century was the rise of Marxist socialist/social-democratic/communist working-class parties in the wake of industrialization after the destruction of the traditional estate-based societal order from the 1850s onwards. This pivotal change is described as the consequence of the process of working-class formation. Since the rise of Marxist left, one of the most salient cleavage of the European political systems have been based based on class differences. The class warfare between left and right was the source of the European civil war, which plagued the political life of Europe and caused so much personal and societal tragedies. This paper aims to re-think the formation process of the working- class with the aim to better understand European political development and the choices of workers and their parties whether to integrate into the new post-feudal society or to choose the estrangement and revolutionary action against the bourgeoise order.
The paper will show on the example of Hungary that the working-class formation thesis covers, in essence, two distinct phenomena: the rise of the workers’ pillar and the rise of the Marxist revolutionary political movement, which aims at the construction of a class-conscious working class. The Marxist political parties claimed to represent the working class; however, I argue that in practice, they formed a new ideological pillar, based on revolutionary socialism, which created a cross class coalition between progressive and radical urban middle classes, enlightened intellectuals and radical workers. Thus, the emerging new socialist pillar, while claimed to represent the working class, became a cross-class coalition, distinct from the workers pillar, which included only workers. The emerging socialist pillar largely managed to incorporate the existing workers-pillar.

Ebben a cikkben arra keresem a választ, hogy mi az oka az egymást követő pártalakulási hullámoknak és relatív sikertelenségüknek. Amellett érvelek, hogy a legitimitási válság az oka a ciklikusan ismétlődő politikai pártalakulási hullámoknak, köztük a Momentum megalakulásának is, nem pedig egy kedvező politikai lehetőség felbukkanása. A legitimitási válság élteti azt az elkeseredett reményt, hogy egy új generációnak kell kitakarítania Augiász istállóját és rendbe hoznia az ország szekerét. A Momentumot megalakító fiatalok a legitimitási válság észlelése miatt érzik úgy, hogy nem tehetnek mást, mint hogy Muszáj Herkulesként belevessék magukat a politika világába a politikai rendszer átformálása érdekében.
A cikk első szakaszában amellett érvelek, hogy kettős legitimitási válságtól szenved az ország: egy „procedurális” demokratikus válságtól, amit a politikai rendszer demokratikusságának meghamisítása okoz, és egy „tartalmi” válságtól a társadalmi-gazdasági modellválasztás vitatottsága miatt. Emiatt a kettős legitimitási válság miatt robbannak be változtatni akaró lázadó fiatalok újabb és újabb nemzedékei, egyszerre követelve „igazi” demokráciát és egy új gazdaság- és társadalompolitikát. A cikk második fejezete áttekinti a Momentum alakulását és szervezeti fejlődését. A harmadik fejezet azt vizsgálja, hogy mennyiben más a Momentum, mint a 2009 és 2012 között két hullámban létrejött új pártok, és miként illeszkedik be a Momentum a magyar pártrendszerbe. A tanulmány negyedik fejezete azt elemzi, hogyan illeszkedik be az európai szintű társadalmi-gazdasági modellválasztás egymással vitatkozó megoldási irányaiba.

A cikk azt kutatja, hogy fi atal, jól kereső, jó munkahelyi körülmények között dolgozó elit munkavállalók miért vonzódnak radikális jobboldali üzenetekhez. 1 A cikket megalapozó kutatás során egy nyugat-magyarországi autóipari cég szakszervezeti aktivistáival készült 2015 folyamán. Az interjúk alapján a cikk amellett érvel, hogy két fő oka van annak, hogy fi atal munkavállalók vonzódnak radikális jobboldali üzenetekhez. Az egyik ok a családi szocializáció, amely fenntartja az ötvenes évekbeli keserű emlékeket, és nyitottá teszi a fi atalokat a baloldalellenes üzenetekre. A mélyen átélt nemzeti érzelem szintén fontos jellemzője politikai nézeteiknek. A másik ok a többrétegű kizsákmányolás képze-te. Kizsákmányolva érzik magukat a külföldi vállalat tulajdonosa által, mert béreik – bár magyar viszonylatban kiemelkedőek – elmaradnak a nyugati bérektől. Dühíti őket az általuk befejezetlennek tartott rendszerváltás, a csalódás a baloldalban (hazugságbeszéd) és a politikai korrupcióval szembeni tehetetlenségük, az az érzés, hogy a FIDESZ elárul-ta 2010-es üzeneteit. Családi-környezeti szocializációból fakadó érzelmi elkötelezettsé-geik, csalódásaik és többrétegű kizsákmányolásképzeteik teszik őket nyitottá radikális jobboldali üzenetek iránt, arra, hogy a Jobbiktól várják a megoldást. Kulcsszavak: nemzeti érzelem, családi emlékek, kizsákmányolás, elkeseredés, vonzódás a radikális jobboldali üzenetekhez Th is article explores why young, well earning elite workers in good working conditions are attracted by radical right-wing messages. Trade union activists in the car industry in West Hungary were surveyed in 2015. Th e survey found two causes of being attracted by right-wing messages. One of them is that family socialization is maintaining the hard memory of the fi fties and opens up youth to messages against the left. Deeply rooted national feeling characterises their political views as well. Th e second cause is a perception of being exploited in multiple ways. First, by the foreign owner of their workplace where they earn much more than other Hungarian workers, but less than workers in western countries. Th ey see the systemic change incomplete and feel duped by the left. Th ey also 1 A kutatást az MTA TK " Társadalmi konfliktusokra adott identitáspolitikai válaszok " című Inkubátor Programja támogatta. Bartha Esztert a tanulmány megírásában az MTA Bolyai János Kutatási Ösztön-díja támogatta.

The aim of this article is twofold. First, it questions the validity of the still-influential Marxian description of workers as victims of markets, which laments the dissolution of the 'working class' due to the trend towards individualization and consumerism. As an alternative, I offer a description of workers as life-entrepreneurs, who use markets for their own purposes: to better their own chances in life. Second, I propose a wider conception of entrepreneurship than mere commercial activity. This is the concept of life-entrepreneurship, as per the title of this article. This broader vision of entrepreneurship rests on the concept of personal capital based on the reconceptualization of ideas of Adam Smith and Carl Menger. One of the key insights of this paper is that consideration should be given to reducing bureaucratic red tape on companies and the tax burden on employment in order to facilitate job creation, thereby supporting the entry into the world of work ordinary life-entrepreneurs, and helping them avoid becoming welfare recipients.

... The concept of information and consultation of employees in the workplace is based on the universal principle of participation in decision making: that is, the right of different groups to have a say in decisions and policies that affect them directly. ...

Marx és Engels fogalmazta meg a modern kor leghatásosabb osztályelméletét a Kommunista Kiáltványban.  Eszerint minden eddigi társadalom története osztályharcok története. Az osztályharc az elnyomó és elnyomott osztályok között folyik. A hűbéri társadalom pusztulásából keletkezett modern polgári társadalom nem szüntette meg az osztályellentéteket. A kapitalizmust, a burzsoázia korszakát az jellemzi, hogy egyszerűsítette az osztályellentéteket. Az egész társadalom mindinkább két nagy ellenséges táborra szakad, két nagy, egymással homlokegye¬nest szembenálló osztályra: burzsoáziára és proletariátusra. A munkások bérjövedelmét szinte teljes egészében felemésztik a mindennapi megélhetéshez és a fajuk fenntartásához szükséges kiadások. A munkás pauperré (koldussá) válik.
Marx és Engels azt jósolta, hogy a középosztály, a kisiparosok, kiskereskedők és járadékosok, a kézművesek és parasztok tönkremennek és lesüllyednek a proletariátusba, részben azért, mert kis tőkéjük nem elegendő nagyipar vállalkozásra és nem tudnak versenyezni a nagyobb tőkések konkurrenciájával részben pedig azért, mert szakismereteiket és szaktudásukat a gépesített termelési módszerek elértéktelenítik. Emellett egyre szűkül a kapitalisták osztálya a termelés koncentrációja miatt. A proletáriátus lesz az óriási többség egyetlen osztálya
Egy generációval később, a századfordulón, a német reformista szociáldemokrata Eduárd Bernstein szembe mert nézni a valósággal. Bernstein kimutatta, hogy a társadalmi folyamatok pont ellenkező irányba haladtak, mint ahogyan azt Marx megjósolta. A tőkések aránya megduplázódott, a középosztály megháromszorozódott a 19. század második felében. Bernstein a proletáriátusról nem írt, de azt jelezte, hogy a munkásság egy része is a növekvő középosztály részévé vált, aminek jelentőségét Bernstein a munkásarisztokrácia szó használatával kicsinyítette le. Bernstein, aki már ismerte Menger és Böhm-Bawerk írásait, azt is megállapította, hogy lehetséges, hogy a marxi érték-elmélet nem jó és csak illusztratív ereje van annak a gyakorlati életben megfigyelhető ténynek a megértéséhez, hogy a produktív munkát végzők munkájának eredményéből részesednek a nem produktív munkát végzők, ugyanakkor a nem produktív munkát végzők alatt nemcsak a tőkéseket értette.
Ebben a cikkben Carl Menger elméletéhez fordulok annak megértéséhez, hogy miért Marx próféciájával ellentétes társadalmi hatással járt a kapitalizmus. Vagyis, hogy megértsük miért nem szűkült le a tőkések osztálya egy kicsi csoportra, miért figyelhető meg folyamatos „beáramlás” a tőkések osztályába, miért növekednek a középrétegek, s miért váltak a munkások egyre szélesebb rétegei is az egyre táguló középrétegek részévé az elproletarizálódással szinonim elszegényedés helyett.
Carl Mengernek a piacgazdaság működésére vonatkozó elméletéből ugyanis kikövetkeztethető, hogy a piaci alapon szerveződő polgári társadalom logikus következménye a marxi elméletből fakadó proféciával ellentétes társadalmi folyamatok bekövetkezése.
A cikkben arra teszek kísérletet, hogy hasonló logika alapján felállítsam milyen lehetne a stratifikációs elmélete egy polgári társadalomnak a mengeri közgazdasági elmélet alapján.
A cikk legfontosabb állításai a következőek: valójában három osztályra lehet osztani egy szabadpiacra épülő polgári társadalmat a tőkével való rendelkezés alapján: tőkésekre, vállalkozókra és munkavállalókra, s nem kettőre. Szemben a marxi tétellel, nincs a piaci rend működési törvényeiből fakadó kizsákmányolás a polgári társadalom három nagy osztálya között. Ebből következően, az osztályok közötti viszonyra az együttműködés a jellemző, s nem az antagonisztikus ellentét, miközben lehetséges, hogy szelektív és helyi érdekellentétetek keletkeznek a piaci alkú folyamatában. S végül közép-rétegesedés a piaci alapon működő polgári társadalmak jellegzetes társadalmi folyamata, s nem az elszegényedés és az elproletárizálódás.

One of the most influential changes in the societal and political transformation of the 19th century was the rise of Marxist socialist/social-democratic/communist working-class parties in the wake of industrialization after the destruction of the traditional estate-based societal order from the 1850s onwards. This pivotal change is described as the consequence of the process of working-class formation. Since the rise of Marxist left, one of the most salient cleavage of the European political systems have been based based on class differences (Bornschier and Kriesi, 2011). The class warfare between left and right was the source of the European civil war, which plagued the political life of Europe and caused so much personal and societal tragedies (Nolte 1965). This paper aims to re-think the formation process of the working- class with the aim to better understand European political development and the choices of workers and their parties whether to integrate into the new post-feudal society or to choose the estrangement and revolutionary action against the bourgeoise order. 
The paper will show on the example of Hungary that the working-class formation thesis covers, in essence, two distinct phenomena: the rise of the workers’ pillar and the rise of the Marxist revolutionary political movement, which aims at the construction of a class-conscious working class. The Marxist political parties claimed to represent the working class; however, I argue that in practice, they formed a new ideological pillar, based on revolutionary socialism, which created a cross class coalition between progressive and radical urban middle classes, enlightened intellectuals and radical workers. Thus, the emerging new socialist pillar, while claimed to represent the working class, became a cross-class coalition, distinct from the workers pillar, which included only workers. The emerging socialist pillar largely managed to incorporate the existing workers-pillar.
Beyond the sociological differences, each pillar formation had different social and political outcomes, which decisively shaped the political stratification and political history of Hungary

A tanulmány arra kereste a választ, vajon a piacgazdaság, a polgárság erkölcsöt, moralitást és közösségeket teremt-e, illetve, hogy az ügyeskedő és önérdek-érvényesítő vállalkozó szétrombolja az erkölcsöket, a moralitást és közösségeket? Ennek megválaszolására kerestünk olyan elméleti modellt, amely megmagyarázza, hogy miért termelődik folyamatosan újra a közösségek és a morális magatartás iránti elkötelezettség a piaci társadalomban, s kimutatja, hogy melyik az az intézményi rend, amelyik leghatékonyabban segíti elő, hogy a morális magatartás iránti elkötelezettség arányban legyen az egyéni vágyakkal.

We seek to find out why elite workers with good wages and lifetime employment security would support radical right political ideas and, through their example, have a better understanding of the political choices of workers in general. Based on the analysis of the interviews we identified four main perceptions that contribute to the far right-wing leanings (and in some cases activism) of the respondents: (1) perception of history through family socialization and historical divisions viewed on the basis of internalized experiences handed down by the preceding generations, 2) perception of ressentiment, a sense of being the victim of various types of exploitation and colonization by the West 3) the perception of disappointment in the political left, (4) perception of nationalism and anti-Roma sentiments. We conclude, that the radical right is attractive to them because it covers key elements of the socialist agenda combined with nationalism, traditionalism and parochialism. The radical right is attractive because it is builds its social vision on the experiences, anxieties and perceptions of people typified by our interview partners. It seems that their political culture, formed by the history of their families, their deeply ingrained nationalism and their distrust of corrupt and immoral political elites make them easy prey to radical right wing messages in the aftermath of a deep and long economic and political crisis which damaged the legitimacy of the moderate political left and weakened their faith in the free-market-based social European model despite their belonging to a privileged group that benefited economically from open borders and the free flow of investment.

We seek to find out why elite workers with good wages and lifetime employment security would support radical right political ideas and, through their example, have a better understanding of the political choices of workers in general. Based on the analysis of the interviews we identified four main perceptions that contribute to the far right-wing leanings (and in some cases activism) of the respondents: (1) perception of history through family socialization and historical divisions viewed on the basis of internalized experiences handed down by the preceding generations, 2) perception of ressentiment, a sense of being the victim of various types of exploitation and colonization by the West 3) the perception of disappointment in the political left, (4) perception of nationalism and anti-Roma sentiments. We conclude, that the radical right is attractive to them because it covers key elements of the socialist agenda combined with nationalism, traditionalism and parochialism. The radical right is attractive because it is builds its social vision on the experiences, anxieties and perceptions of people typified by our interview partners. It seems that their political culture, formed by the history of their families, their deeply ingrained nationalism and their distrust of corrupt and immoral political elites make them easy prey to radical right wing messages in the aftermath of a deep and long economic and political crisis which damaged the legitimacy of the moderate political left and weakened their faith in the free-market-based social European model despite their belonging to a privileged group that benefited economically from open borders and the free flow of investment.

It is widely feared that European model is cracking up. Crisis after crisis weakens the European Union. One of the major crises is the revolt of peripheries against Brussels, and what it represents, European values of liberal democracy and globalized market economy. This paper is seeking answer what is the causal linkage between turning away from globalized market economy and liberal political democracy. In answering it searches the causes why gaining considerable popular support those radical right wing political parties, who are turning against globalized market economy. This attempt is utmost important in the second decade of the XXI. Century, when the resurgent Russia is widely believed that supports such a parties to weaken the European Union. The paper is uses the concept of generic fascism to cover a wide range of radical and radicalized right wing populist parties. The concept of generic fascism developed by Griffin fascism as a Weberian ideal type construction. The creation of ideal type of generic fascism helped to establish the core features of the phenomena and distinguish it from other ideal types of political rule, and to compare varieties of individual cases to the ideal type. The hope of Griffin was also to establish a basis of

The paper is organized as follows. Firstly, it explains the concept of life-entrepreneurship as an inherent character trait of the personality building on the work of Carl Menger and his followers. Secondly, it analyses 20 interviews conducted with construction workers in order to interrogate the question, to what extent they can be characterised as life entrepreneurs. In the conclusion, I argue that the subject of the entrepreneurship of life-entrepreneurs is their own knowledge and reputation, the achievement of the appreciation of their co-workers, their managers and/or their customers, namely, the increase and enrichment of their own human and social capital, which is directly convertible in the labour market into a better, more meaningful work, a higher reward and income and more security in ensuring new work contracts. The conclusion also discusses the role of markets and marketization in the workers’ life.

This paper applies the concept of life-entrepreneurship for blue-collar workers. The novelty of my approach is that I apply the concept for people, who live a very ordinary life, who are low skilled and low wage employees, and who are persistently struggling to make ends meet from one day to the next. They often have to face various hardships, high risks, the lack of job security, and they are under great pressure how to cope with demanding work tasks (when they have work), and how to find a balance between work, money, family and their aspirations for a better life, more security, more consumption and more time for themselves – just like most of us. The conclusion also discusses the role of markets and marketization in the workers’ life.

A munkásosztály fogalmának és történelmi szerepének konstrukciója és dekonstrukciója avagy a Marxizmus tündöklése és csendes elmúlása Adam Smith 1776-ban publikálta könyvét arról, hogy miként lehetnek a népek gazdagok. Adam Smith könyvének, mint a cime is mutatja, nem az volt a célja, hogy utmutatót adjon arra, hogyan lehetnek egyesek gazdagok, hanem miként lehet elérni, hogy mindenki egyre jobban és egyre nagyobb biztonságban éljen. Adam Smith amellett érvelt, hogy vállalkozási szabadság és szabad kereskedelem útjában álló feudális eredetű állami korlátozások leépítése, az emberi energiák felszabadítása a gazdagság forrása. Egy generációval később, David Ricardo kimutatta, hogy nemzetközi kereskedelem egyaránt hasznos a fejlett és a fejletlenebb országok számára a komparatív előnyök alapján. Ekkor született meg a konzervatív liberalizmus, ami akkor nagyjából egyet jelentett a feudalizmus meghaladásával. A politikai életben a születési előjogok és az abszolutista monarchia felszámolásával, a korlátlan királyi hatalom parlament általi korlátozásával, a jogegyenlőséggel és a joguralommal, a sérthetetlen egyéni szabadságjogok biztosításával és a toleranciával. A gazdasági életben a szabad munkavállalással, a szabad vállalkozással, a szabad tevékenységet akadályozó feudális előjogok, korlátozások felszámolásával, a szabad kereskedelemmel, az országhatárokon belüli és országok közötti vámhatárok eltörlésével. Először Angliában törtek meg a feudális korlátok, aminek hatására Anglia évtizedek alatt a világ műhelyévé, a világ legnagyobb hatalmává, az angol nép pedig a világ legjobban élő népe lett. Akárcsak Széchenyi István, mindenki vigyázó szemét Angliára vetette, hogy ellesse, hogyan lehetne saját országát, saját népét az angol szintre felemelni. Európában a 19. század első nagy politikai forradalma a liberalizmus győzelme volt a régi feudális zárt világot védő tradicionalista ókonzervativizmussal szemben.