Pürkerec
Pürkerec (Purcăreni) | |
Pürkerec és a Bodzafordulói-hegyek | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Brassó |
Község | Tatrang |
Rang | falu |
Községközpont | Tatrang |
Irányítószám | 507222 |
Körzethívószám | 0x68[1] |
SIRUTA-kód | 42030 |
Népesség | |
Népesség | 1341 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 554 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 38′ 41″, k. h. 25° 47′ 28″45.644722°N 25.791111°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 41″, k. h. 25° 47′ 28″45.644722°N 25.791111°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pürkerec témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pürkerec a Hétfalusi csángók egyik települése Romániában, Brassó megyében.
Fekvése
Brassótól keletre, a Zajzon-patak jobb partján, Zajzon és Tatrang közt fekvő település.
Története
Pürkerec 1450 körül említi először oklevél. Ekkor már temploma is épült és anyaegyháza lett Tatrangnak és Zajzonnak is. 1500-ban Purkeretz, 1504-ben Bwrkerecz, 1625-ben Pulkeretz, 1760-ban Pürkeretz néven írták. 1513-ban egy oklevél már említette Mária Magdolna névre szentelt templomát. Ez a középkori templom ma is áll. 1767-ben egy tűzvészben az egész falu leégett, csak a temploma maradt meg.
1794-ben Toronygomb krónikát írt Krizbai Deák András pürkereci evangélikus lelkipásztor (Csángó Naptár 1926).
1808-ban Purkerecz, 1861-ben Purkerécz-nek írták.
1888-ban Pürkerecz Brassó vármegye Hétfalusi járásához tartozott. 1891-ben 2036 magyar és román lakosa volt. 1910-ben 2097 lakosa volt, ebből 1072 magyar, 1016 román, melyből 19 református, 1042 evangélikus, 1016 görögkeleti ortodox volt.
Nevezetességek
Hiedelmek, babonák, népszokások
Termésvarázslás
Pórkerecen a régi időktől szokásban volt az úgynevezett terményvarázslás, mely mágikus eljárás célja a termés bőségének biztosítása volt. A terményvarázslás főként a földművelő munkák olyan fontos időszakaihoz kapcsolódott, mint a szántás, vetés, termésgondozás, aratás, feldolgozás.
A termésvarázslás célja elsősorban az időjárás befolyásolása volt, de ezzel egyidőben hatni kívántak közvetlenül a termés mennyiségére, minőségére is. A terményvarázslással igyekeztek elhárítani az állatok által közvetlenül okozott károkat és a rontás eredményének tartott bajokat.
A termésvarázslás módjai:
- Anyatejjel öntötték le a vetőmagot, hogy bőséges termés legyen
- Terhes asszony ingén eresztették át a gabonát.
- A vetés kezdetekor egy-egy marék magot hajítottak a hátuk mögé imádkozás közben; a verebeknek, tolvajoknak, szegényeknek.
- A szomszéd földjébe dugott néhány szem gabona fölött pedig azt mondták: "Verebek, madarak, ezt egyétek meg!"
- A mák vetésekor pedig szélesre fújták az arcukat, ökölbe szorították a kezüket, hogy a mák gubója nagy és tömött legyen.
Borica-tánc
Ez a Brassó környéki hétfalusi csángók máig élő táncos szokása, melyet a régi időkben egész farsang idején; a múlt század hetvenes éveitől azonban már csak karácsony másnapján járják.
A Borica kifejezetten a férfiak tánca. A táncot színes szalagokkal díszített boricatáncosok járták, magukat színes szalagokkal díszítették, térd alatt csörgőt, a lábbelin pedig csörgős sarkantyút viselnek és úgynevezett csákány vagy lapocka egészíti ki felszerelésüket.
Híres emberek
- Itt született 1882. augusztus 16-án Buna Anna református pedagógus és szakíró
Források
- Vistai András János Tekintő - erdélyi helynévkönyv
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Bokor József (szerk.). Pürkerec, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Magyar néprajzi lexikon I–V. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977–1982. ISBN 963-05-1285-8
- Hotger Antal: Hétfalusi csángók boricatánca (Etn. 1899)
- Gunda Béla: Munka és kultusz a magyar parasztságnál (Erdélyi Néprajzi Tanulmány 1946)
Jegyzetek
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS