Brbinj
| Brbinj | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Sali |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23 285 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 70 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 5 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 04′ 28″, k. h. 15° 00′ 00″44.074444°N 15.000000°EKoordináták: é. sz. 44° 04′ 28″, k. h. 15° 00′ 00″44.074444°N 15.000000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brbinj témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Brbinj (olaszul: Birbigno) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Salihoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zárától légvonalban 19 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 21 km-re, közúton 27 km-re északnyugatra a Dugi-sziget középső részén, két festői öböl a Jaz és a Lučina által közrefogva, Savar és Dragove között fekszik. Örökzöld olajfa, fenyő és macchialigetek övezik. A Lučina-öböllel átellenben fekszik a kis Utra-sziget. Az öböl kikötője teljesen védett az adriai szelektől, kisebb jachtok kikötésére is alkalmas. Kiváló természeti adottságai miatt kompkikötő működik itt, napi összeköttetést biztosítva Zára felé, a nyári főszezonban pedig a Fiume-Split-Grčka és Zára-Ancona útvonalon is. A falutól délre található a Brbišćica-öböl hatalmas sziklákkal, számos barlanggal és egy védett horgonyzóhellyel a nyílt tenger irányában.
Története
[szerkesztés]Brbinj Szent Kozma és Damján plébániáját 1195-ben említik először, amikor III. Celesztin pápa a zárai Szent Krsevan kolostornak tíz plébániát adományoz, amelyek között megemlíti a brbinji Szent Kozma és Damján plébániát és birtokait is „Berbinei”, illetve „de Berbigno” alakban.[2] A neves horvát nyelvész Petar Skok szerint a falu neve a latin „verbena” (vasfű) növénynévből és az ebből kialakult „Birbinium” településnévből származik.[2] Egy 1996-os dokumentum arról szól, hogy itt 51 sólepárló működik. Később ezt egy 1370-ből származó forrás is megerősíti.[2] A falu területe a sziget többi részéhez hasonlóan Zárához tartozott, majd 1409-től a várossal együtt a Velencei Köztársaság része lett. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Dugi otok 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 202, 1910-ben 333 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A népesség nagyarányú csökkenése az 1970-es években megindult kivándorlás (főként Amerikába és Ausztráliába) miatt történt. A falu és a plébánia 1995. augusztus 5-én ünnepelte fennállásának 800. évfordulóját, amelyen a szentmisét Ivan Prenđa zárai koadjutor érsek celebrálta.[2] A falunak 2011-ben 76 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal, halászattal és újabban egyre inkább turizmussal foglalkoznak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 202 | 233 | 230 | 238 | 309 | 333 | 328 | 327 | 328 | 336 | 296 | 272 | 104 | 168 | 85 | 76 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Kozma és Damján vértanúk tiszteletére szentelt plébániatemploma a 11. században épült, 1925-ben meghosszabbították. A talajsüllyedés által a falakban okozott repedések kijavítására 1992-ben teljesen megújították és újra felszentelték. Hosszúsága 19 méter, szélessége 7 méter. Öt márvány oltára van. A főoltáron a Szűzanya mellett a falu két védőszentjének szobrai állnak. A mellékoltárokon Jézus Szíve, a Gyógyító Boldogasszony és Szent Miklós szobrai, valamint a Szent Család képe található. A falmélyedésekben Szent József és Kis Szent Teréz szobrai láthatók. A francia uralom idejéig 1812-ig sírok is voltak a templomban, valamint az 1950-es évekig a templom körül is. 1958 óta a temetkezések már az új temetőben történnek, ahol temetőkápolna is áll. A templom két említésre méltó műtárggyal rendelkezik, amelyek ma a zárai egyházművészeti múzeumban őriznek. Ezek egy 14. századi aranyozott ezüstkereszt Szűz Mária alakjával és egy 15. századi kereszt Szent Kozma és Damján, Szűz Mária és Szent János apostol alakjaival.[2]
- A faluban található a Soppe család 16. századi megerősített udvarháza. A kastély kápolnájának oltárán 1904-ben L. Jelić még egy glagolita feliratot látott, de az oltárkép a II. világháború idején eltűnt.[2]
- A kis Utra-szigeten kora keresztény templom maradványai találhatók.[5]
További információk
[szerkesztés]- Sali község hivatalos oldala (horvátul)
- Dugi otok turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Zára turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
- Brbinj turistainformációk Archiválva 2015. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyarul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d e f Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Brbinj (Brbinj története és egyházi emlékei) Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Culturenet.hr:Brbinj (horvátul)
