Gornji Karin
| Gornji Karin | |
 | |
| Gornji Karin látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Obrovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23452 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 824 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 15 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 08′ 06″, k. h. 15° 37′ 55″44.135000°N 15.632000°EKoordináták: é. sz. 44° 08′ 06″, k. h. 15° 37′ 55″44.135000°N 15.632000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gornji Karin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornji Karin falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Obrovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zárától légvonalban 32, közúton 40 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 14 km-re délnyugatra, Dalmácia északi részén és a Ravni kotari tájegység északi részén, a Karini-tenger partján, a Bijela-patak torkolatánál fekszik.
Története
[szerkesztés]Karin területén már a rómaiak előtt az ókorban erődített település állt. A vár maradványai Benkovac felől Karin felé haladva Popovići felé kanyarodva egy magaslaton találhatók. A romokhoz egy meredek ösvény vezet fel. A várat még az illírek építették, erről tanúskodnak az itt talált cserépköredékek és egy Latra istennek szentelt templom feltárt részei.[2] A rómaiak idejében Karint „Corinium”nak nevezték és amfiteátrumot is építettek ide. A horvátok letelepedése után a horvát Karinjan nemzetség központja lett (erről egy oltárelőépítmény felirata tanúskodik). Ezután a hagyomány szerint Dmitar Zvonimir horvát király nászajándékként Klaudija nevű lányával aki Voniha Lapčanin felesége lett, a Lapčan nemzetségnek adta.[2] A várat a 10. században a híres bizánci császár Bíborbanszületett Konstantin is megemlíti.[3] Karin a középkorban a Gusić nemzetséghez tartozó Kurjaković és Karlović családok uralma alatt állt.[2] Határában a 15. században egy korábbi bencés kolostor helyén a ferencesek építettek kolostort. A török 1527-ben foglalta el a várat és a települést. A velenceiek a 17. század közepén rövid időre visszafoglalták, de a török uralom egészen 1685-ig tartott. A török kiűzése után 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. 1709-ben 659 lelket számláltak a településen. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 1040, 1910-ben 1655 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció, majd német megszállás után visszatért Horvátországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991-től szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A Vihar hadművelet idején 1995 augusztusában a horvát hadsereg visszafoglalta a települést. A településnek 2011-ben 1125 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.040 | 1.146 | 1.234 | 1.235 | 1.415 | 1.655 | 1.541 | 1.637 | 1.001 | 1.123 | 1.175 | 1.089 | 949 | 876 | 859 | 1.125 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Nedelja tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1985-ben épült, 1995-ben a bevonuló horvát erők földig rombolták. Azóta rom.
Az iskola és a posta északkeleti oldalán lévő ligetben az ásatási munkák során egy ókeresztény templom alapjait találták meg. Egyes adatok szerint itt egy Szent Vid tiszteletére szentelt templom állt. Az itt talált, a híveket a szentélytől elválasztó faragott kőtábla töredék és boltszék darabja a templom építését az 5. vagy a 6. századra datálja.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c Kula-jankovica.unizg.hr:Bukovica i Ravni kotari Archiválva 2014. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Karin Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-5798.
Források
[szerkesztés]- Obrovac község hivatalos oldala (horvátul)
- Obrovac turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
- Ravni kotari és Bukovica kulturális emlékei (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Galéria/Környék látnivalói (magyarul)
