Radovin
Radovin | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Zára |
Község | Ražanac |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 23248 |
Körzethívószám | (+385) 023 |
Népesség | |
Teljes népesség | 527 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 127 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 14′, k. h. 15° 23′44.233333°N 15.383333°EKoordináták: é. sz. 44° 14′, k. h. 15° 23′44.233333°N 15.383333°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Radovin témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Radovin falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Ražanachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zára központjától légvonalban 17 km-re, közúton 20 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 10 km-re délkeletre, Dalmácia északi részén, egy Krnezától Slivnicéig terjedő kaszálón fekszik. Határa bővelkedik szép mezőkben és folyóvizekben. Több településrészből áll, melyek a termékeny mezők mentén fekszenek.
Története
[szerkesztés]Területén már az ókorban laktak emberek. Az 1963-tól végzett feltárások során a közelében fekvő Beretinova glavicán Beretin liburn erődített település maradványait (védőfalakat, kőházak alapjait stb.) ásták ki.[2] A falu területe a római korban is lakott volt, melyről az itt talált nagy mennyiségű cseréptöredék és más lelet tanúskodik.[2] A középkorban Radovin stratégiailag fontos őrhely, ahonnan a széles zárai és nini térséget jól lehetett ellenőrizni, olyannyira hogy sem Islam, sem Poličnik, sem Nadin, sem Zemumik felől nem lehet észrevétlenül áthaladni rajta.[3] Erről a stratégiai fontosságról tanúskodnak a Beretinova glavicán található igen korai időkből származó várromok. A tőlük nyugatra, a tengerpart felé fekvő falu a zárai Ljubavac család uralma alatt állt.[2] A vár a 12. század elejétől a Magyar Királyság, majd a 15. század elejétől a Velencei Köztársaság része volt. A török korban a várnak már nem volt jelentős szerepe, a török veszély közeledtére a közeli Ljubačhoz hasonlóan a velenceiek valószínűleg lerombolták, mivel védelmét nem tudták biztosítani. A 18. század elején egyházilag Ninhez tartozó káplán látta el falu szolgálatát.[2] A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt az Első Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1857-ben 266, 1910-ben 301 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1993-tól az újraalapított Ražanac községhez tartozik. 2011-ben 549 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. 2003-ban megjelent a település monográfiája, melyet plébánosa Ivan Kevrić szerkesztett. A mű a falu és a plébánia történetén kívül, néprajzát, oktatástörténetét, eseményeit is feldolgozza.[2]
Lakosság
[szerkesztés]Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
266 | 261 | 295 | 308 | 298 | 301 | 400 | 429 | 502 | 583 | 662 | 666 | 648 | 724 | 561 | 549 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Ókori eredetű vár romjai a Beretinova glavica nevű magaslaton.
- A Gyógyító Boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma 1687-ben épült, 1966-ban meghosszabbították és megújították. Ekkor épült új harangtornya is, melyben két harang található. 1996-ban a templomot, 2001-ben pedig a harangtornyot újították fel. A templom egyhajós épület sekrestyével, főoltárán Szűz Mária szobrával. Közelében áll a plébániaház szép kőhomlokzattal, de belül rozoga állapotban.[2]
- Szent Péter apostol tiszteletére szentelt kápolnája a Beretinova glavica közelében a temetőben áll. A 12–13. századból származik, melyről fennmaradt építészeti jegyei tanúskodnak. A török időkben lerombolták, de 1911-ben újjáépítették. 1918-ban egy tűzvészben teljesen kiégett. 1939-ben újjáépítették, 1999-ben megújították.[2]
További információk
[szerkesztés]- Ražanac turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d e f g Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Radovin (A település története és egyházi emlékei) Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ Razanac-tzo.net:Radovin Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf