Ngũgĩ wa Thiong’o

Ngũgĩ wa Thiong’o
Született	1938. január 5. (86 éves) Kamirithu
Állampolgársága	kenyai
Gyermekei	Mũkoma wa Ngũgĩ Wanjiku wa Ngũgĩ
Foglalkozása	színműíró regényíró esszéíró egyetemi oktató filozófus író
Iskolái	Leedsi Egyetem Makerere Egyetem Alliance High School
Kitüntetései	Doctor honoris causa at University of Bayreuth Lotus Prize for Literature (1973) International Nonino Prize (2001) Catalonia International Prize (2020)
weboldal IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Ngũgĩ wa Thiong’o témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ngũgĩ wa Thiong’o, eredeti név: James Ngugi (Kamiriithu, 1938. január 5. –) kenyai író, költő, drámaíró, publicista.

Korábban angolul írt, ma már kikuju nyelven alkot, a kikuju törzs tagja. Művei között regények, színdarabok, elbeszélések, esszék, tanulmányok, kritikák és gyerekmesék is szerepelnek. Alapítója és szerkesztője a kikuju nyelvű Mutiiri folyóiratnak. 1977-ben, kenyai börtönbüntetése után száműzetésbe vonult, tanított a Yale Egyetemen, a New York-i Egyetemen és az irvine-i Kaliforniai Egyetemen.

Jelentőségét sokan a dél-afrikai Peter Abrahamséhez és a nyugat-afrikai Chinua Achebééhez mérik, párhuzamot vonva e három író és a három nagy formátumú afrikai politikus, Kwame Nkrumah, Jomo Kenyatta és Nelson Mandela között.

Élete és művészete

Kamiriithuban, a kenyai Limuru közelében született, a keresztségben a James Ngugi nevet kapta. Tanulmányait kálvinista missziós iskolákban kezdte meg, majd 1947-től Karingában független anyanyelvi iskolában folytatta. 1959-ben iratkozott be az ugandai Kampalában lévő Makerere Egyetemre. Dolgozott a Penpoint című diák- és a Zukai című irodalmi lapnál, rövidebb ideig Nairobiban a Daily National munkatársa volt. Egyetemi tanulmányait Angliában, Leedsben fejezte be. Hazájába való visszatérte után 1967-ben a Nairobi Egyetem tanára lett.

Első rövidebb írásai a Penpoint és a Zukai című lapokban jelentek meg. Első regénye, a Weep Not, Child (Búcsú az éjtől, 1964) elnyerte az Első Néger Művészeti Fesztivál (Dakar, 1966) nagydíját. Cselekménye az 1950-es évek végén játszódik, a kenyai nép függetlenségért való harca egy kikuju ifjú felnőtté érésének folyamatában rajzolódik ki, a történet alaphangját a háttérben meghúzódó mau-mau mozgalom adja meg. A művet több nyelvre, köztük magyarra is lefordították. A The River Between (A folyó két oldalán, 1965) című regényében a kikuju hiedelmek és az európai keresztény tanok összeütközését ábrázolta Waiyake és szerelme, Nyambura drámai mozzanatokkal átszőtt történetében. Ez a műve ma kötelező olvasmány a kenyai középiskolákban. Az A Grain of Wheat (Egy szem búza, 1967) című regényének alapja ismét a kenyai felszabadító mozgalom, itt négy ember sorsán át mutatta be a körülmények kényszerítő hatását, miként válhat árulóvá bárki, aki életveszélyben van: a mű Frantz Fanon hatásáról tanúskodik. Ennek publikálása után vetette el mint gyarmati örökséget az angol nyelvet, a kereszténységet és a James Ngugi nevet, felvette mai nevét, és kikuju, valamint szuahéli nyelven folytatta az írást. 1977-es, Ngaahika Ndeenda (Akkor házasodom, amikor akarok) című drámájának politikai üzenete miatt Daniel arap Moi akkori alelnök elrendelte letartóztatását. A börtönben, vécépapírtekercsekre írta az első modern kikuju regényt, a Caitaani mũtharaba-Inĩ-t (Ördög a kereszten). Szabadulása után nem kapta vissza egyetemi állását, emigrálni kényszerült, s csak Arap Moi bukása után, 22 évvel később, 2004-ben tért vissza hazájába. A komoly visszhangra talált Petals of Blood című regény, amelyet 1970 és 1975 közt az Egyesült Államokban írt, már nem a mau-mau mozgalom, hanem a modern Kenya élményvilágából táplálkozik: Ilmorog város előkelő nyilvánosházában megölnek három előkelő vendéget, s a magas rangú állami tisztségviselők meggyilkolásával gyanúsított négy személy kihallgatási jegyzőkönyvéből a mai Kenya bonyolult társadalmi élete rajzolódik ki.

1981-ben jelentette meg börtönnaplóját, 1986-ban pedig Decolonising the Mind: The Politics of Language in African Literature (Az elme dekolonializálása: nyelvi politika az afrikai irodalomban) című esszéjét, amelyben azt követelte, hogy az afrikai írók anyanyelvükön alkossanak, szakítsanak a gyarmati múlt maradványával, és teremtsék meg az autentikus afrikai irodalmat. Egyik legjelentősebb műve, a Matigari (1987) a kikuju népmesevilágra alapozott szatíra.

1992-ben kinevezték az összehasonlító irodalomtörténet professzorává a New York-i Egyetemen. Jelenleg is előad angol és összehasonlító irodalomtörténetet az irvine-i Kaliforniai Egyetemen, ahol az International Center for Writing and Translation intézetnek a vezetője.

2004. augusztus 8-án tért vissza Kenyába. Két héttel később rablók törtek be a lakásába, a professzort összeverték, feleségét megerőszakolták. Ezt követően a házaspár visszaköltözött Amerikába, ahol Ngũgĩ wa Thiong’o 2006-ban, 20 év után ismét regényt jelentetett meg Wizard of the Crow (A varjú varázslója) címmel, melyet maga fordított kikujuról angolra.

Ngugi színpadi szerzőként is ismert. A The Black Hermit (A fekete remete, 1967) című drámáját az Ugandai Nemzeti Színház mutatta be a függetlenségi ünnepségek során. A darabban a kelet-afrikai társadalom központi kérdéseivel foglalkozik. Ugyanez jellemzi az 1970-ben egy kötetben kiadott három drámáját is: The Rebels (Lázadók); The Wound in the Heart (Seb a szívben); This Time Tomorrow (Holnap ilyenkor). Újabb, Micere Mugóval együtt alkotott drámája, a The Trial of Dedan Kimatki (Dedan Kimatki tárgyalása, 1977) ismét a mau-mau mozgalmat választotta témául. Ngũgĩ wa Thiong’o jelentős esszéista is, számos irodalmi lapban jelent meg kritikai írása. Tanulmánykötetében, a Homecoming-ban (Hazatérés, 1972) az afrikai és karibi irodalomról, kultúráról szóló cikkeit gyűjtötte össze. Antológiákban, lapokban publikált rövidebb elbeszélései a Secret Lives (Titkos életek) című gyűjteményes kötetben jelentek meg.

Művei

• The Black Hermit, 1963 (színdarab)
• Weep Not, Child, 1964, Heinemann 1987, McMillan 2005, ISBN 1-4050-7331-4
• The River Between, Heinemann 1965, Heinemann 1989, ISBN 0-435-90548-1
• A Grain of Wheat, 1967 (1992) ISBN 0-14-118699-2
• This Time Tomorrow, 1970
• Homecoming: Essays on African and Caribbean Literature, Culture, and Politics, Heinemann 1972, ISBN 0-435-18580-2
• A Meeting in the Dark (1974)
• Secret Lives, and Other Stories, 1976, Heinemann 1992, ISBN 0-435-90975-4
• The Trial of Dedan Kimathi (színdarab), 1976, ISBN 0-435-90191-5, African Publishing Group, ISBN 0-949932-45-0 (Micere Mugóval és Njakával közösen)
• Ngaahika ndeenda: Ithaako ria ngerekano (I Will Marry When I Want), 1977 (színdarab Ngugi wa Miriivel közösen), Heinemann Educational Books (1980)
• Petals of Blood, (1977) Penguin 2002, ISBN 0-14-118702-6
• Caitaani mutharaba-Ini (Devil on the Cross), 1980
• Writers in Politics: Essays, 1981 ISBN 978-0-85255-541-5 (UK), ISBN 978-0-435-08985-6 (US)
• Education for a National Culture, 1981
• Detained: A Writer's Prison Diary, 1981
• Devil on the Cross, Heinemann, 1982, ISBN 0-435-90200-8
• Barrel of a Pen: Resistance to Repression in Neo-Colonial Kenya, 1983
• Decolonising the Mind: The Politics of Language in African Literature, 1986, ISBN 978-0-85255-501-9 (UK), ISBN 978-0-435-08016-7 (US)
• Mother, Sing For Me, 1986
• Writing against Neo-Colonialism, 1986
• Njamba Nene and the Flying Bus (Njamba Nene na Mbaathi i Mathagu), 1986 (gyerekkönyv)
• Matigari ma Njiruungi, 1986
• Njamba Nene and the Cruel Chief (Njamba Nene na Chibu King'ang'i), 1988 (gyerekkönyv)
• Matigari, Heinemann 1989, Africa World Press 1994, ISBN 0-435-90546-5
• Njamba Nene's Pistol (Bathitoora ya Njamba Nene), (gyerekkönyv), 1990, Africa World Press, ISBN 0-86543-081-0
• Moving the Centre: The Struggle for Cultural Freedom, Heinemann, 1993, ISBN 978-0-435-08079-2 (US) ISBN 978-0-85255-530-9 (UK)
• Penpoints, Gunpoints and Dreams: The Performance of Literature and Power in Post-Colonial Africa, (The Clarendon Lectures in English Literature 1996), Oxford University Press, 1998. ISBN 0-19-818390-9
• Mũrogi wa Kagogo (Wizard of the Crow), 2004, East African Educational Publishers, ISBN 9966-25-162-6
• Wizard of the Crow, 2006, Secker, ISBN 1-84655-034-3
• Something Torn and New: An African Renaissance, Basic Civitas Books, 2009, ISBN 978-0-465-00946-6
• Dreams in a Time of War: a Childhood Memoir, Harvill Secker, 2010, ISBN 978-1-84655-377-6
• In the House of the Interpreter: A Memoir, Pantheon, 2012, ISBN 978-0-30790-769-1
• Minutes of Glory and Other Stories (2019)
• The Perfect Nine: The Epic of Gĩkũyũ and Mũmbi (2020)

Magyarul megjelent művei

• Búcsú az éjtől. Regény (Weep Not, Child); ford. Keszthelyi Tibor, utószó Karig Sára; Európa, Bp., 1971
• Egy szem búza. Regény; ford. Walkóné Békés Ágnes, versford. Tandori Dezső, utószó Káldos Mária, jegyz. Edward Kigen; Európa, Bp., 1979 (Modern könyvtár)
• Egy ember a wabenzi törzsből, in: Égtájak 1978–79, szerk. Gy. Horváth László, Európa, 1979
• Közöttünk a folyó (The River Between); ford. Nagy Andrea; Tarandus, Győr, 2016

Források

• Világirodalmi lexikon IX. (N–O). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1984. 286. o. ISBN 963-05-3263-8  
• The Oxford Guide to Contemporary Writing, szerk. John Sturrock, Oxford University Press, 1996, ISBN 0-19-818262-7
• The Reader’s Companion to the Twentieth Century Novel, szerk. Peter Parker, 4th Estate/Helicon, 1994, ISBN 1-85702-209-2

További információk

• Hivatalos weblap
• Profile: Ngugi wa Thiong’o
• Híres kenyaiak: Ngugi wa Thiong’o
• Beszélgetés Ngugi wa Thiong’óval