Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Skip to main content
Research Interests:
A monasztikus irodalom történetének összefüggésében legalább két szempontból meghatározó jelentősége van a ma már többnyire gázai is-kolaként emlegetett hatodik századi szerzetesi kultúrának, mindenekelőtt Gázai Dórotheosznak,... more
A monasztikus irodalom történetének összefüggésében legalább két szempontból meghatározó jelentősége van a ma már többnyire gázai is-kolaként emlegetett hatodik századi szerzetesi kultúrának, mindenekelőtt Gázai Dórotheosznak, Barszanuphiosznak és a Próféta melléknevet viselő Ióannésznek: egyrészt meggyőző érvek szólnak amellett, hogy a sivatagi atyák mondásainak alfabetikus és szisztematikus gyűjteménye egyaránt annak a palesztinai szerzetességnek a körében jött létre, amelynek legjelentősebb előkészítői közé tartozik a tanítványi körével együtt Szkétiszből a gázai térségbe átköltöző Szilvánosz; másrészt a kilencedik századi bizánci monasztikus reform szellemi atyjára, Theodórosz Sztuditészre Gá-zai Dórotheosz és lelkiatyái, Barszanuphiosz és Ióannész a jelek szerint nagyobb hatással voltak, mint maga Baszileiosz , ami természetszerűleg szilárd alapot vetett későbbi bizánci karrierjüknek.
A kereszténység története során gyakorlatilag senki sem vitatta a megváltás tényét, s ezért a hivatalos egyház soha nem is terjesztett elő összefüggő tanítást arról, hogy pontosan miként történt az emberiség megváltása. Ezt a dogmák terén... more
A kereszténység története során gyakorlatilag senki sem vitatta a megváltás tényét, s ezért a hivatalos egyház soha nem is terjesztett elő összefüggő tanítást arról, hogy pontosan miként történt az emberiség megváltása. Ezt a dogmák terén jelentkező meg-váltástani űrt közel egy évezreden (a keresztény történelem közel felén!) keresztül Canterburyi Szent Anzelm teljesen magától értetődőnek számító, vagyis az általános tudat szerint kritikai reflexiót nem igénylő elmélete töltötte be, amely ennélfogva a valaha szüle-tett legnagyobb hatású teológiai elgondolásnak minősíthető.
The problem of change in theory and practice in terms of Christian identity.
Függetlenül attól, hogy valaki az egyházi közélet, a legutóbbi egyetemes zsinat óta folyó egyház-történet vagy a teológiai gondolkodás iránt tanú-sít érdeklődést, az elmúlt évtizedekben minden-képpen meglepődve nyugtázhatta, hogy egy... more
Függetlenül attól, hogy valaki az egyházi közélet, a legutóbbi egyetemes zsinat óta folyó egyház-történet vagy a teológiai gondolkodás iránt tanú-sít érdeklődést, az elmúlt évtizedekben minden-képpen meglepődve nyugtázhatta, hogy egy lét-számát tekintve viszonylag kicsiny csoport rend-szeresen hatalmas közéleti, történeti és teológiai hullámokat kavar.
Research Interests:
Igazságtalanok lennénk az október közepén a ka-nonizált szentek sorába lépő John Henry New-mannel, ha csupán jelentős konvertitának, az ang-likán egyházból a katolikus egyházba átlépő fon-tos személyiségnek tartanánk.
Research Interests:
The article discusses selected letters from two important members of the Monastic School of Gaza, Saint Barsanuphios and Saint John. It analyses the letters to demonstrate the presence of a particular solidary spirituality within these... more
The article discusses selected letters from two important members
of the Monastic School of Gaza, Saint Barsanuphios and Saint John.
It analyses the letters to demonstrate the presence of a particular
solidary spirituality within these sources, arguing for the serious
influence of this spiritual tradition on posterity.
Call for Papers WORKSHOP ON THE BACKGROUND OF THE FIRST COUNCIL OF NICEA: OPEN QUESTIONS THE ST ATHANASIUS GREEK CATHOLIC THEOLOGICAL INSTITUTE in collaboration with PONTIFICIA UNIVERSITÀ DELLA SANTA CROCE and PONTIFICIO ISTITUTO... more
Call for Papers
WORKSHOP ON THE BACKGROUND OF THE FIRST COUNCIL OF NICEA: OPEN QUESTIONS
THE ST ATHANASIUS GREEK CATHOLIC THEOLOGICAL INSTITUTE
in collaboration with
PONTIFICIA UNIVERSITÀ DELLA SANTA CROCE and PONTIFICIO ISTITUTO ORIENTALE

organizes a workshop on 13-15 September 2022 in which the philosophical, theological and political background of the First Council of Nicea is to be examined by the participants.
The main goals of the workshop are the following:
a) to explore new aspects of research in Christology
b) to facilitate the progress of research to be presented at the workshop and several international academic meetings by 2025
c) to form an ecumenical research group, since we would like to have as many participating scholars from different Christian denominations as possible
d) to attract young researchers, Licentiate and PhD students to the project
e) to advance the academic results of our research and our personal connections serve God's plan of salvation to promote world peace and to stop the persecution of Christians
The following colleagues have already confirmed their participation:
- Marco Rizzi (Università Cattolica del Sacro Cuore – Milan, Secretary of the International Association of Patristic Studies)
- Giulio Maspero (Pontificia Università della Santa Croce – Rome)
- Ilaria Vigorelli (Pontificia Università della Santa Croce – Rome)
- Željko Paša (Pontificio Istituto Orientale – Rome)
- Rocco Ronzani (Istituto Patristico Augustinianum – Rome)
- Vito Limone (Università Vita-Salute San Raffaele - Milan)
- Veronika Černušková (Sts Cyril and Methodius Faculty of Theology Olomouc)
- László Odrobina (St Athanasius Greek Catholic Theological Institute - Nyíregyháza)
- Tibor Görföl (St Athanasius Greek Catholic Theological Institute - Nyíregyháza)
- Krisztián Vincze (St Athanasius Greek Catholic Theological Institute - Nyíregyháza)
- András Dobos (St Athanasius Greek Catholic Theological Institute - Nyíregyháza)
- Miklós Gyurkovics (St Athanasius Greek Catholic Theological Institute - Nyíregyháza)
The languages of the workshop will be English and Italian. The proceedings will be published in the Eastern Theological Journal.
Communication proposals, together with an abstract (300 words) and a brief curriculum vitae, should be submitted by 30 July, 2022 to the following address: gyurkovicsmiklos1977@gmail.com
Each participant will be provided with meals (lunch and dinner) during the conference days.
For anyone interested, the organizers will be pleased to arrange individual transport from the airport in Debrecen or Budapest on 12 September. Different solutions for accommodation are available if requested.
Conference fee: 40 Euros.
Please do not hesitate to contact us to arrange accommodation for you according to your requirements.
Yours sincerely,
Miklós Gyurkovics                                                                                                                                                                                                                                                                              Vice Rector and Editor-in-Chief of the Eastern Theological Journal
Research Interests:
Tears, Precious for God: Asceticism of Weeping in Early Byzantine Christianity. Repentance as a basic attitude of the Chistian way of life is often expressed in the form of tears in the early monastic literature. While there are false... more
Tears, Precious for God: Asceticism of Weeping in Early Byzantine Christianity. Repentance as a basic attitude of the Chistian way of life is often expressed in the form of tears in the early monastic literature. While there are false motivations of weeping according to the early masters of the spiritual life, repentance with tears is understood by the 4th and 5th century as a proof of the person’s orientation toward God.
Outstanding patristic theologians (Origen, Gregory of Nyssa) interpet the phenomenon of authentic weeping from an eschatological point of view. The 7th century sees the emergence of the concept of a joy following the shedding of tears, and in the mature Byantine sprituality (Symeon the New Theologian) tears are seen as a luminous reality. The interpretation of weeping as renewed baptism is a constant element of this process.
Joggal merülhet fel kérdés, sőt kétely minden olyan törekvéssel kap-csolatban, amely ilyen vagy olyan jelzőket helyez a teológia főnév elé. Akik felszabadítási teológiáról, feminista teológiáról vagy ökológiai teo lógiáról beszélnek,... more
Joggal merülhet fel kérdés, sőt kétely minden olyan törekvéssel kap-csolatban, amely ilyen vagy olyan jelzőket helyez a teológia főnév elé. Akik felszabadítási teológiáról, feminista teológiáról vagy ökológiai teo lógiáról beszélnek, azoknak meg kell tudniuk indokolni, miért lát-ják el jelzővel azt, amit művelnek, és meg kell tudniuk mondani, meny-nyiben nyújtanak mást ahhoz képest, amit a jelzők nélküli teológia tud biztosítani. Ezen a sokféleségen belül is külön problémakört alkotnak azok a fajta kontextuális teológiák, amelyek egy-egy földrajzi térség vagy egy-egy kultúra sajátos világával próbálják összekapcsolni a keresz-tény gondolkodást. A latin-amerikai teológia kifejezés mindenki szá-mára ismerősen cseng, az európai vagy az ausztráliai teológia kife-jezéssel a legtöbben azonban nem igazán tudnánk mit kezdeni. Nem telt hosszú idő azóta, hogy az afrikai teológia kifejezéssel is ismer-kednünk kell, bár földrajzi és kulturális okokból Magyarországon még igazán gyerekcipőben jár ez az ismerkedési folyamat.
Három-négy évtizeddel ezelőtt nehéz helyzetben találták magukat, akik szívesen nyitnak vitát a vallással összefügg kérdésekről, szeretnek vitatkozni a vallás ellenfeleivel, és talán szükségük is van vitapartnerre ahhoz, hogy érveket... more
Három-négy évtizeddel ezelőtt nehéz helyzetben találták magukat, akik szívesen nyitnak vitát a vallással összefügg kérdésekről, szeretnek vitatkozni a vallás ellenfeleivel, és talán szükségük is van vitapartnerre ahhoz, hogy érveket sorakoztassanak fel a vallási meggyőződések elfogadhatósága mellett. Azért voltak nehéz helyzetben, mert, ahogyan Richard Schaeffler találóan megjegyezte, a hetvenes és a nyolcvanas években már alig akadtak, akik eléggé komolyan vették volna a vallást ahhoz, hogy támadni kezdjék, s ezért a vallási apologéták kissé elbizonytalanodva kerestek olyanokat, akikkel még kritikai párbeszédet tudnának folytatni. Az sem volt ritka, hogy a vallás, főként a kereszténység igazságát bizonyítani kívánók mesterségesen ellenfelet konstruáltak maguknak, s műveikben ezzel a képzelt bírálóval keltek birokra. Ez a helyzet alapvetően megváltozott az ezredforduló után, meg-jelent ugyanis a színen az az új ateizmusnak nevezett jelenség, amely kifejezetten misszionárius lendülettel és mindenkinek megmene-külést ígérve lépett fel az irracionálisnak és emberhez méltatlannak bélyegzett vallás ellen. A vallás védelmez i fellélegezhettek: végre bőségesen volt kivel eszmét cse-rélni a vallás és a vallásosság kérdéseiről. Az új ateizmus fellángolását magával hozó ezredforduló után azonban nem maradt minden ennél a kétpólusú berendezkedésnél (ha a közömbösek és az agnosztikusok hatalmas tömegeit nem tekintjük). A vallásnak nemcsak ellenfelei és védelmezői kerültek szembe egymással, de a vallás számos alakváltozáson is keresztülment, s olyan formákat öltött, olyan szövetségeket kötött és olyan módosulásokat mutatott, amilyenekre senki nem számíthatott korábban.
Attól fogva, hogy egyértelművé vált az apostoli hitvallás szerkezeté-nek szentháromsági tagoltsága, a Szentlélekkel kapcsolatos meggyő-ződések részben egységesebbé váltak, részben viszont zavarba ejtően sokrétűnek mutatkoztak. Míg ugyanis... more
Attól fogva, hogy egyértelművé vált az apostoli hitvallás szerkezeté-nek szentháromsági tagoltsága, a Szentlélekkel kapcsolatos meggyő-ződések részben egységesebbé váltak, részben viszont zavarba ejtően sokrétűnek mutatkoztak. Míg ugyanis korábban (azaz nagyjából Lo-renzo Valla és Erasmus előtt) a hitvallás felépítését mély értelmű, de mégiscsak legendás hagyományok a tizenkét apostol szájából el-hangzó tizenkét tételhez kapcsolták, vagy éppen kétszer hét állításra osztották, idővel érvényt szerzett magának az a felismerés, hogy a keresztény hit tartalmának e mérvadó összefoglalása a három szent-háromsági személyt veszi alapul. Hiába vált azonban nyilvánvalóvá, minden jótékony következményével együtt, hogy "a hitvallás szer-kezete Isten világban végzett cselekvését tükrözi, amely üdvtörténetté alakítja az emberiség történelmét", a Szentlélek szempontjából nem lett egyszerű a helyzet: egyrészt a szöveg csak a Lélekbe vetett hitet mondja ki, magáról a Lélekről semmit nem árul el, másrészt ezután egész sor olyan tényezőt állít egymás mellé (egyház, szentek közös-sége, bűnbocsánat, feltámadás, örök élet), amelyeknek belső össze-függése nem egyértelmű, a szöveg logikája szerint mégis belsőleg a Szentlélekhez kapcsolódnak.
Mi tette oly vonzóvá Robert Lax szemében a cirkuszban fellépő em-bereket és a görög halászokat? Aki megérti e viszonylag csekély fi-gyelemre méltatott két csoport iránt táplált csodálatát, egész rend-hagyó életének és egész rendhagyó... more
Mi tette oly vonzóvá Robert Lax szemében a cirkuszban fellépő em-bereket és a görög halászokat? Aki megérti e viszonylag csekély fi-gyelemre méltatott két csoport iránt táplált csodálatát, egész rend-hagyó életének és egész rendhagyó költészetének megértéséhez is közelebb jut. A cirkuszi emberek és a halászok azért voltak lebilin-cselők számára, mert a spontaneitás és a tudatosság olyan egységé-ben élnek, amelynél, úgy vélte, semmi nem jeleníti meg jobban a tiszta létezés lényegét. A tiszta létezés sallangmentességet, a begya-korlott spontaneitás és a nélkülözhetetlen tudatosság, a játék és a fi-gyelmes jelenlét szinte elérhetetlen együttesét jelentette számára, olyan cselekvést, amely egészen közel kerül ahhoz a léthez, amelyet Istennek szokás tulajdonítani.
Isten neveinek és különösen Jézus nevének kitüntetett jelentősége nemcsak a lelkiségtörténetben figyelhető meg, hanem a 20. század elejétől a teológusok figyelmét is magára vonta. Miután Ilarion Domracsev A Kaukázus hegyein című könyve... more
Isten neveinek és különösen Jézus nevének kitüntetett jelentősége nemcsak a lelkiségtörténetben figyelhető meg, hanem a 20. század elejétől a teológusok figyelmét is magára vonta. Miután Ilarion Domracsev A Kaukázus hegyein című könyve nyomán az orosz szerzetességben élénk viták alakultak ki az Isten léte és Isten neve között azonosságot feltételező gondolkodásmóddal kapcsolatban, a feszültségek a kor legkiválóbb teológusait (Pavel Florenszkijt és Szergij Bulgakovot) is állásfoglalásra késztették a "névdicsőítés" (az onomatodoxia/ imjaszlávije) kérdéseiben. A vita teológiai tanulságai a század második felétől egészen napjainkig elsősorban olyan ortodox teológusoknál éltek tovább (például Lev Gillet-nél és Kallistos Ware-nál), akik különösen sokat tettek a keleti és a nyugati kereszténység közeledéséért, ezért az egész kérdéskörnek aszketikus és dogmatikai jelentőségén túl tagadhatatlan ökumenikus vetülete is van.
A túlságosan sommás megállapításokkal járó veszély tudatában is nyugodt szívvel kijelenthető, hogy az elmúlt évtizedek során elsősorban két teológiai kérdéskör váltott ki számottevő érdeklődést és gerjesztett átfogó vitákat a katolikus... more
A túlságosan sommás megállapításokkal járó veszély tudatában is nyugodt szívvel kijelenthető, hogy az elmúlt évtizedek során elsősorban két teológiai kérdéskör váltott ki számottevő érdeklődést és gerjesztett átfogó vitákat a katolikus egyház tágabb nyilvánosságán belül: a felszabadítási teológia és a vallásteológia. Az előbbi a szegénység elfogadhatatlan és kívánatos formáinak teológiai megvilágítására törekszik, az utóbbi azt próbálja átgondolni, milyen jelentősége és szerepe lehet a nem keresztény vallásoknak a keresztény üzenet szempontjából.
Mérhetetlen bölcsesség rejlik abban a megállapításban, mely szerint a szó és a csend, a beszéd és a hallgatás nem egymást kizáró valóságok, nem ellentétei egymásnak, hanem összefüggő és szétválaszthatatlan egészet alkotnak, bár olyan... more
Mérhetetlen bölcsesség rejlik abban a megállapításban, mely szerint a szó és a csend, a beszéd és a hallgatás nem egymást kizáró valóságok, nem ellentétei egymásnak, hanem összefüggő és szétválaszthatatlan egészet alkotnak, bár olyan különlegeset és titokzatosat, hogy egységük megnevezésére jellemző módon már nincs is szavunk: egyetlen szóval nem tudjuk elmondani, mi az az egész, amely egyaránt magában foglalja a beszédet és a hallgatást, a szót és a csendet.
Research Interests:
Ma már semmi rendkívüli nincs abban, hogy a keresztény misztika lényegéről, formáiról, történelmi szerepéről és mai jelentőségéről szóló fejtegetések éppen a rendkívüliséget, éppen a rendkívüli jelenségeket igyekeznek távol tartani attól... more
Ma már semmi rendkívüli nincs abban, hogy a keresztény misztika lényegéről, formáiról, történelmi szerepéről és mai jelentőségéről szóló fejtegetések éppen a rendkívüliséget, éppen a rendkívüli jelenségeket igyekeznek távol tartani attól a területtől, amelyhez rend-szerint elsősorban az általánostól, a bevettől, a mindenki számára elérhetőtől élesen eltérő tapasztalati és gondolati tartalmakat szokás kapcsolni. Ha az általános vélekedés szerint a misztika főnév köré-be utalható vagy a misztikus jelzővel illethető jelenségek a rendkívüliségüknél fogva csak a kiválasztottak (vagy önmagukat kiválasztók) szűk körű kisebbségének vannak fenntartva, akkor a közelmúlt teológiai útkeresése inkább ezzel ellentétes meggyőződések alapján tájékozódik. Az élményszerű elragadtatások, különleges üzenetek meghallása, a látomások, az emberi testtel összefüggő szokatlan jelenségek (a testből előtörő látható fény, a lebegés, a táplálkozástól való hosszas tartózkodás, a több helyszínen megvalósuló párhuzamos jelenlét) többnyire a misztika kísérőjelenségének számít, és a hangsúlyok máshová helyeződnek.
Research Interests:
Leading social scientists of the last century did not explain or interpret the plausibility of the secularization theory or secularization thesis (the view of an inner connection between the process of modernization and the increasing... more
Leading social scientists of the last century did not explain or interpret the plausibility of the secularization theory or secularization thesis (the view of an inner connection between the process of modernization and the increasing insignificance of religion), since it was taken for granted at the time. By contrast, current sociology of religion stresses the importance of a new quest for the meaning of secularization, because – against mainstream prophecies of the second half of the last century to the contrary – religion did not disappear from the public sphere. The theory of public religion, new global tendencies and a turn in the historical interpretation of religion call for a re-considered explanation of the contemporary landscape of religion. The concept of post-secular society, introduced by Jürgen Habermas, opens an interesting, but not entirely unproblematic dimension for the debate concerning the role of religion in the public sphere and the cognitive status of religious faith.
One of Hans Urs von Balthasar’s major theological innovations is his understanding of fides Christi, the faith of Christ. On this understanding, Christ’s existence is based on a total and comprehensive openness towards God the Father and... more
One of Hans Urs von Balthasar’s major theological innovations is his understanding of fides Christi, the faith of Christ. On this understanding, Christ’s existence is based on a total and comprehensive openness towards God the Father and this obedience (understood as faith) is inclusive in its nature. Christian faith is thus participation in the original fides Christi. Balthasar’s aim is to highlight both the source (the immanent life of the Trinity) and the consequences (the radical claims of the evangelical counsels) of this attitude, in cooperation with Adrienne von Speyr’s efforts in the field of trinitarian theology.