Orsolya Pócsik

Dolgozatom témájaként újszerű vezetési és szervezési modelleket választottam, hogy ezzel segítsem az iskolavezetők munkáját. Már a dolgozatom elején kitűnik, hogy némi változatással ugyanazok a modellek alkalmazhatóak a közoktatásban, mint a gazdasági életben. A szervezeti és vezetési ismeretek és modellek hatással vannak a közoktatási menedzsmentre, mint tudományágra, ezért ezek segítségével próbáltam újszerű és könnyen érthető tényeket, modelleket vázolni. Bemutatom az intézetvezető feladatait, a beosztottak teendőit, ezért ezeket is leírtam a dolgozatomban. Láthatóvá válik a dolgozat folyamán, hogy hogyan milyen is a sikeres vezető, milyen követelményeknek kell megfelelnie. Egy debreceni iskola modelljén keresztül mutatom be, hogyan működik az intézményben a szervezeti felépítés és az iskolavezetés. S végezetül rámutatok arra is, hogy a sikeres vezetés a tanárokon és az ott dolgozó embereken múlik. A vezető feladta pedig az, hogy az emberek tudását, kvalitásait, képességét fejles...

The enlargement of the euro area (EA), an unfinished process, was low on the European agenda in the period between the 2008 and the 2020 crises. The socio-economic consequences of the coronavirus pandemic and frictions in geopolitics would call for a coherent Europe, yet new and old fault-lines appeared in the EU involving the eastern periphery where sovereignty issues gained particular importance. The authors revisit the euro adoption process of the new member states, with a focus on the Visegrad Group (V4) countries, applying a two-track approach: a monetary policy analyses of EA entry as a rational cost/benefit issue and, second, a political economic survey of key stakeholders, set in the context of the dilemmas of retaining or sacrificing nominal monetary sovereignty. Even a piecemeal enlargement of the EA, involving Bulgaria, Croatia and Romania, would cause business consequences and political repercussions in the countries left out of EA. The paper concludes that further moves...

Tanulmányom a pedagógusdinasztiák vizsgálatára koncentrál. A tanulmányom elején olyan kérdésekre keresem a választ, mint: Kik a pedagógusok? Mi a motivációja az egyéneknek, akik a pedagógusképzést választják? Ezen kívül további érdekes pályaválasztási motivációkat is szeretnék röviden felvázolni. Ezután fontosabb vizsgálati eredményeket/trendeket szeretnék közölni, amelyek jelentősen befolyásolják mind a pedagógusok pályaválasztását, mind a pedagógus dinasztiák meglétét: (1) A pedagógus pálya gyakran áthagyományozódik. (2) Az óvodapedagógus és tanító végzettségű szülők általában első generációs értelmiségi rétegként jelentkeznek a társadalmi palettán. (3) Érdemes figyelembe venni azt a tényt, hogy a pedagóguspálya teljesen elnőiesedett. (4) A pedagógushallgatók elhelyezkedési arányai fontos tényezőként jelennek meg. (5) A pedagógus szülők befolyása, mintája jobban érvényesül. (6) A pedagógus szülők gyerekei jelentős segítséget kapnak valamelyik pedagógus szülőtől választott szakmáju...

Three well- known higher education institues and their researchers have been working together in cross-border cooperation for several years: University of Debrecen, University of Oradea and Patrium Christian University. These were the aims of the investigators during the researchers: 1. Introducing and assessment of transformation of higher education in a way of Bologna process. 2. Measuring of regional level changes occured in the supply of higher education in a point of social cohesion and progress. 3. On the higher education to swept changes and challanges, these follow from the local and regional comparison and analysis of disposal. Worthy of note that the book was written under HERD research that had been carried out in Partium: in Hungary, in Romania and the Ukraine. The "third mission" means the European system of higher education is able to involve challanges at universities where researches undertake charges; this is called by this tchnical term.

Tanulmányom a pedagógusdinasztiák vizsgálatára koncentrál. A tanulmányom elején olyan kérdésekre keresem a választ, mint: Kik a pedagógusok? Mi a motivációja az egyéneknek, akik a pedagógusképzést választják? Ezen kívül további érdekes pályaválasztási motivációkat is szeretnék röviden felvázolni. Ezután fontosabb vizsgálati eredményeket/trendeket szeretnék közölni, amelyek jelentősen befolyásolják mind a pedagógusok pályaválasztását, mind a pedagógus dinasztiák meglétét: (1) A pedagógus pálya gyakran áthagyományozódik. (2) Az óvodapedagógus és tanító végzettségű szülők általában első generációs értelmiségi rétegként jelentkeznek a társadalmi palettán. (3) Érdemes figyelembe venni azt a tényt, hogy a pedagóguspálya teljesen elnőiesedett. (4) A pedagógushallgatók elhelyezkedési arányai fontos tényezőként jelennek meg. (5) A pedagógus szülők befolyása, mintája jobban érvényesül. (6) A pedagógus szülők gyerekei jelentős segítséget kapnak valamelyik pedagógus szülőtől választott szakmáju...

A tanulmány főbb célja, hogy bemutassa a tőkemozgások és tőkeáramlások főbb irányait, Magyarországra koncentrálódott külföldi tőke centrum egyik legfontosabb városát, az autóipari nagyhatalom beérkezést váró Debrecent. Pénz és tőkepiacok földrajzi, tértudományi megközelítését érdemes megvizsgálni, amely a világ egyik legnagyobb szektora, s nyomon követhető regionális aspektusból. A tőke fogalmak meghatározásakor tisztázni kell az érdekeket, amelyek mentén az egyes szereplők gondolkodnak. Más lesz az érdeke a tulajdonosnak, az ügyfélnek. A tőkét, mint fogalmat két részre kell osztani, létezik egy elméleti, (gazdaságilag meglévő) tőke, és egy a rendelkezésre álló működő tőke. Az országokba befektetett tőke nagysága korlátozott, mely függ a kihelyezhető tőkétől, ország költségvetés politikájától. A tanulmányom elméleti jellegű, leíró jellegű kutatás. Tanulmányomban rámutatok arra, hogy a multinacionális vállalatok külföldi tőke befektetései hogyan mozgatják a magyar gazdaságot. Debrece...

The authors would like to express their appreciation and gratitude to the two anonymous reviewers for their remarks and suggestions for further broadening of the research topic. While we followed all their positive remarks and suggestions of improvement of the present study, due to the limits of extent and substantial frames of the study, we could implement only a part of their valuable suggestions for extending the study for further directions. Abstract Successive crises and shifts in geopolitics necessitate a more coherent Europe, with the euro as a key instrument, yet the enlargement of the euro area is unfinished. The paper reconstructs diverging trends in non-EA countries, and considers the motivations of key stakeholders in countries without commitment to enter. The approach applied is dual: we reconsider economic arguments of a currency reform and conduct political economy analysis with the underlying hypothesis that euro adoption, for businesses, is a cost/ben-efit issue, while for governments, parties, and voters it is a sovereignty issue with cost/benefit aspects attached. The authors conclude that macroeconomic and business considerations would support Eurozone entry in all CEE countries concerned. As for key stakeholders, society and the business community support the euro, but particular government interests are at stake. Post-pandemic realities would reconfirm rational arguments for euro entry; to make that happen, economic nationalist and state developmental concepts need be discarded.

Szlovakia a rendszervaltasi folyamat masodik feleben dinamikus gazdasagi palyat futott be, es sikeresen teljesitette europai integralodasanak intezmenyi feladatait. A tarsadalom, valamint a politikai es a gazdasagi donteshozoi kor szamara viszonyitasi keretnek szamito visegradi orszagcsoportbol elsőkent - eddig egyedulikent - lepett be az euroovezetbe. A kozos europai valuta korai szlovak bevezetese a monetaris onallosagot megtarto masik harom visegradi orszaggal szemben jelentős kulonbseg, s ez egyuttal lehetőseget kinal a 2008 utani folyamatok osszehasonlito elemzesere. A szlovakiai eurobevezetes kozgazdasagi es gazdasagpolitikai vonatkozasainak elemzeseből levonhato az a kovetkeztetes, hogy tobb kormanyzati ciklust atfogo politikai konszenzus szukseges a valutacsere sikerehez es az abbol kovetkező penzugyi viszonyoknak valo megfeleleshez. A kozos valutara valo attereshez fűződő gazdasagi előnyok jelentős resze mar a felkeszulesi szakaszban jelentkezik. A belepes adminisztrativ fo...

In this two-part study, the authors provide a comprehensive overview on the possible advantages and disadvantages of the adoption of the common European currency in Hungary by analysing macro-economic data and also referring to international experiences. Even though, the adoption of euro is not on the agenda in Hungary, there is not even a target date set for that, while a number of Central and East European, non-Eurozone members revealed their plans for joining the Eurozone in the near future. The study refers to the experiences Slovakia, where euro was adopted in 2009 and brought about noticeable economic advantages and relatively little maGYarorSZÁG EUrÓÖVEZETI CSaTlaKoZÁSÁNaK KÉrDÉSEI I. rÉSZ 475 Magyar Tudomány 182(2021)4 disadvantages. Recently, the negative impacts of the economic backdrop caused by Covid 19 pandemic could be felt mostly in the decreasing exchange rates of the currencies of the smaller, non-Eurozone countries, while the euro remained relatively stable. Theref...

The authors would like to express their appreciation and gratitude to the two anonymous reviewers for their remarks and suggestions for further broadening of the research topic. While we followed all their positive remarks and suggestions of improvement of the present study, due to the limits of extent and substantial frames of the study, we could implement only a part of their valuable suggestions for extending the study for further directions. Abstract Successive crises and shifts in geopolitics necessitate a more coherent Europe, with the euro as a key instrument, yet the enlargement of the euro area is unfinished. The paper reconstructs diverging trends in non-EA countries, and considers the motivations of key stakeholders in countries without commitment to enter. The approach applied is dual: we reconsider economic arguments of a currency reform and conduct political economy analysis with the underlying hypothesis that euro adoption, for businesses, is a cost/ben-efit issue, while for governments, parties, and voters it is a sovereignty issue with cost/benefit aspects attached. The authors conclude that macroeconomic and business considerations would support Eurozone entry in all CEE countries concerned. As for key stakeholders, society and the business community support the euro, but particular government interests are at stake. Post-pandemic realities would reconfirm rational arguments for euro entry; to make that happen, economic nationalist and state developmental concepts need be discarded.

Összefoglalás Magyarország nyitott gazdaság, ezért jelentős importra és exportra van szüksége. A magyar külkereskedelem jellemzően jól lehatárolható, amelyet meghatároz az EU-tagállamokkal és a V4-es országokkal való kapcsolat. Tanulmányomban adatelemzéssel és külkereskedelmi forgalmi adatok vizsgálatával igyekeztem az utóbbi évek tendenciáit feltárni, és azokból és következtetéseket levonni. E tanulmány keretében arra vállalkoztam, hogy reális érthető képet vázoljak fel az elmúlt évtized gazdaságpolitikájáról, a mai külgazdasági-külkereskedelmi vonatkozású kihívásairól, illetve a magyar importtevékenység helyzetéről. Abstract Hungary is an open economy, that the country has need significant import and export. The Hungarian foreign trade is typically half-peripheral, it is defined by the relationship with EU Member States and V4 countries. In my study, I have tried to reveal tendencies of the recent years and I would like to draw conclusions and from the conclusions are examined by information and foreign trade data. In my paper, the author hasundertaken to realistic spectacle of the economic policy at the past decade, the challenges of foreign trade and foreign affairs nowadays, and to the situation of Hungarian import activities. Kulcsszavak: Külkereskedelem, Import, Függőség, Rendszerváltás, Térszerkezet JEL besorolás: R11 LCC: S560 Bevezetés Tendenciák a világ importban Tanulmányom bevezetőjében nem térnék ki a világ külkereskedelmének felvázolására, sokkal inkább annak egyik nagyon fontos szegmensével, a behozatallal foglalkoznék. A 2017-es adatokat elemezve a világ országainak több mint fele (97 a 187-ből) nagymértékű behozatalra kényszerül üzem-vagy fűtőanyagból, amellett, hogy ez az importcikk érintett a nemzetek fő behozatali termékében. A világ második legfontosabb import terméke a járművek és járműalkatrészek, amely 54 országot érint, Magyarország is ebbe a csoportba tartozik, a legfontosabb behozatali termék az autóalkatrész. Ebben a csoportban kuriózum, hogy a jármű nem mindig gépkocsit jelent, Írországban és Szudánban a repülőgépek és helikopterek a legfontosabb importcikkek. Világviszonylatban vannak "elég érdekes" termékek is, amelyek

Összefoglalás A tanulmány főbb célja, hogy bemutassa a tőkemozgások és tőkeáramlások főbb irányait, Magyarországra koncentrálódott külföldi tőke centrum egyik legfontosabb városát, az autóipari nagyhatalom beérkezést váró Debrecent. Pénz és tőkepiacok földrajzi, tértudományi megközelítését érdemes megvizsgálni, amely a világ egyik legnagyobb szektora, s nyomon követhető regionális aspektusból. A tőke fogalmak meghatározásakor tisztázni kell az érdekeket, amelyek mentén az egyes szereplők gondolkodnak. Más lesz az érdeke a tulajdonosnak, az ügyfélnek. A tőkét, mint fogalmat két részre kell osztani, létezik egy elméleti, (gazdaságilag meglévő) tőke, és egy a rendelkezésre álló működő tőke. Az országokba befektetett tőke nagysága korlátozott, mely függ a kihelyezhető tőkétől, ország költségvetés politikájától. A tanulmányom elméleti jellegű, leíró jellegű kutatás. Tanulmányomban rámutatok arra, hogy a multinacionális vállalatok külföldi tőke befektetései hogyan mozgatják a magyar gazdaságot. Debrecen jó példát szolgál a hazai gépjárműgyártás példáján keresztül a városok fejlődésére, fejlesztésére és felemelkedésére. Abstract The main purpose of the study is to present the main directions of capital movements and capital flows, in case of Debrecen, what is one of the most important cities of the foreign capital center, where it can concentrate in Hungary, Debrecen is awaiting the arrival of the automotive superpower. It is worth exploring the geographic, spatial science approach to money and capital markets, which is one of the largest sectors in the world and it can be traced from a regional perspective. When are defining the concepts of capital, it is necessary to clarify the interests in which each actor is thinking. The interests of the owner, the client could be different. Capital as a concept must be divided into two parts: there has been a theoretical (economically existing) capital and the foreign direct investment has been available. The amount of capital invested in countries is limited, which are depends on the amount of capital that can be placed and the country's budget policy. My study is the theoretical, descriptive research. In my study, I highlight how the foreign capital investment have been moved the Hungarian economy by multinational companies. Debrecen provides a good example of the development, development and rise of cities through the example of the domestic automotive industry.

Közgazdasági szemle , lXVii. éVf., 2020. ápr ilis (321-351. o.) Bod péter áKos-pócsiK orsolya-Neszmélyi györgy iVáN az euró és a szlovák gazdaság Szlovákia a rendszerváltási folyamat második felében dinamikus gazdasági pályát futott be, és sikeresen teljesítette európai integrálódásának intézményi felada-tait. A társadalom, valamint a politikai és a gazdasági döntéshozói kör számára viszonyítási keretnek számító visegrádi országcsoportból elsőként-eddig egyedü-liként-lépett be az euróövezetbe. A közös európai valuta korai szlovák beveze-tése a monetáris önállóságot megtartó másik három visegrádi országgal szemben jelentős különbség, s ez egyúttal lehetőséget kínál a 2008 utáni folyamatok össze-hasonlító elemzésére. A szlovákiai euróbevezetés közgazdasági és gazdaságpoli-tikai vonatkozásainak elemzéséből levonható az a következtetés, hogy több kor-mányzati ciklust átfogó politikai konszenzus szükséges a valutacsere sikeréhez és az abból következő pénzügyi viszonyoknak való megfeleléshez. A közös valutára való áttéréshez fűződő gazdasági előnyök jelentős része már a felkészülési szakasz-ban jelentkezik. A belépés adminisztratív folyamata során véletlenek is szerephez jutnak abban, hogy milyen körülmények között történik meg a pénzcsere, és fenn-marad-e az euróövezetbe bejutó országban a sikeres alkalmazkodáshoz szükséges reformok társadalmi támogatottsága. A szlovák tapasztalatokból számos következ-tetés és tanulság vonható le a kívül maradók (így Magyarország) számára. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: E63, E65, F15, F45, P26, R5. a hozzávetőlegesen azonos fejlettségű, hasonló gazdasági szerkezetű és közös külső hatásoknak kitett egykori tervgazdaságok jelentősen eltérő fejlődési pályát futottak be, és gazdaságpolitikai kurzusaik is eltértek a három évtizedes

Tanulmányom a pedagógusdinasztiák vizsgálatára koncentrál.
A kutatásom elején olyan kérdésekre keresem a választ, mint: Kik a pedagógusok?
Mi a motivációja az egyéneknek, akik a pedagógusképzést választják? Ezen kívül további érdekes pályaválasztási motivációkat is szeretnék röviden felvázolni.
Ezután fontosabb vizsgálati eredményeket/ trendeket szeretnék közölni, amelyek jelentősen befolyásolják mind a pedagógusok pályaválasztását, mind a pedagógus dinasztiák meglétét:
(1) A pedagógus pálya gyakran áthagyományozódik.
(2) Az óvodapedagógus és tanító végzettségű szülők általában első generációs értelmiségi rétegként jelentkeznek a társadalmi palettán.
(3) Érdemes figyelembe venni azt a tényt, hogy a pedagóguspálya teljesen elnőiesedett.
(4) A pedagógushallgatók elhelyezkedési arányai fontos tényezőként jelennek meg.
(5) A pedagógus szülők befolyása, mintája jobban érvényesül.
(6) A pedagógus szülők gyerekei jelentős segítséget kapnak valamelyik pedagógus szülőtől választott szakmájának gyakorlásához.
(7) A családok értékrendszere a szülők segítségével átadódik. A gyerekek minél elhivatottabbnak, minél inkább jó pedagógusnak látják szüleiket, annál biztosabban választják a szülők hivatását.

Three well- known higher education institues and their researchers have been working together in cross-border cooperation for several years: University of Debrecen, University of Oradea and Patrium Christian University. These were the aims of the investigators during the researchers:
1. Introducing and assessment of transformation of higher education in a way of Bologna process.
2. Measuring of regional level changes occured in the supply of higher education in a point of social cohesion and progress.
3. On the higher education to swept changes and challanges, these follow from the local and regional comparison and analysis of disposal.
Worthy of note that the book was written under HERD research that had been carried out in Partium: in Hungary, in Romania and the Ukraine.
The "third mission" means the European system of higher education is able to involve challanges at universities where researches undertake charges; this is called by this tchnical term.

Tanulmányomban a generációelmélettel, tanulási generációkkal és a generációk egymás közötti tanulásáról értekezek.
Nagyon aktuális a téma, hiszen ahhoz, hogy tanítani tudjuk a generációkat, meg kell ismerni az egyes nemzedékek tanulási szokásait, illetve azt, hogyan tanulnak egymástól.
A tanulmány részletesen bemutatja a generációkutatás archetípusait, a generációk típusait összehasonlítva a különböző történelmi korokkal. Külön értelmezzük az angolszász, USA-beli és a magyar generációk típusait, ezek közti különbségeket.

Tanulmányom témája a gyermeki fejlődés mibenlétével, a kezdeti megélt tanulási kudarcokkal és sikerekkel foglalkozik, valamint az IKT eszközök támogató jelenlétével.
Az IKT eszközökre elsősorban a tapasztalatszerzés, oktatásfejlesztés, minőségi javítás, tananyagfejlesztés szempontjából kell gondolni már kisgyermekkorban is.
A tanulási innováció az oktatás új formáját jelenti, amely amely a tanulási sikerekből és és kudarcokból építkezik már egész kicsi korban is.
A fogékonyság a digitális eszközök iránt már kora kisgyermekkorban megmutatkozik. Gyakorlatilag 3-4 éves kor körül már önállóan képesek használni a szülők IKT eszközeit. Legkedveltebb játékaik a számítógépes játékok lesznek. S mire felnőnek, digitális bennszülöttnek nevezi őket a társadalom.

Magyarország, - mint nyitott gazdaság - számára igen fontos szerepe van a külkereskedelemnek, hiszen úgy a belföldi, mint az exportpiacokra való termelési inputok biztosításához jelentős importra van szükség, ugyanakkor a külkereskedelmi mérleg egyensúlya, valamint a nemzetgazdaság fenntartható növekedése szempontjából nagyon fontos szerepe van az export növelésének is.
Kedvező folyamat, hogy Magyarország külkereskedelmét az utóbbi években összességében növekvő forgalom és növekvő pozitív egyenleg jellemzi. Fő külkereskedelmi partnereink az EU-tagállamok, ide irányul a magyar export mintegy négyötöde, és az importnak is közel ugyanekkora hányada is ezekből az országokból érkezik. Ez egyrészt stabilitást jelent, ugyanakkor – egy esetleges kritikus helyzetben – sebezhetővé is teszi nemzetgazdaságunkat. Éppen ezért, a meglévő piacok mellett mindenképpen szükséges új lehetőségeket feltárni a világ más régióiban. A külpiaci diverzifikáció szükségessége nem új gondolat, már korábban is voltak hasonló törekvések, a legutóbbi a kormány ún. keleti, illetve déli nyitási stratégiája, amely a volt szovjet térség, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országaival való szorosabb gazdasági együttműködést célozza. Vizsgálataink során a rendelkezésre információk és külkereskedelmi forgalmi adatok vizsgálatával igyekeztünk az utóbbi évek tendenciáit feltárni, és azokból és következtetéseket levonni. A magyar export legfontosabb célpiacait továbbra is az EU országok, illetve közelebbi-távolabbi földrajzi szomszédságunk jelentik. Ezek az országok stabil, tartós kereskedelmi partnereink voltak s maradtak. Ugyanakkor az élelmiszergazdasági export szempontjából is biztatónak látszanak egyes távolabbi térségek, amelyek irányában bővíthető a magya r kivitel. A szerzők e tanulmány keretében arra vállalkoztak, hogy reális érthető képet vázoljanak fel a magyar nemzetgazdaság mai, külgazdasági-külkereskedelmi vonatkozású kihívásairól, illetve a magyar exporttevékenység helyzetéről.

Kutatók a generáció fogalmát a szülők és utódaik születése közötti átlagos időszakaszként határozták meg. Ez a biológiai meghatározás a generációt évezredekre a 20-25 éves idő intervallumban helyezte el.
A generációkat a 70-es évektől kezdődően tudatosan generációs tipológiákként értelmezték.
A Facebook generáció jellemzői jól körülhatárolhatók. Csak néhány fontosabb jellemző: önzőek, rövid távú szemlélettel rendelkeznek, céljuk a versengés, és a mindenáron vezetővé válás, azonnal próbálnak önmegvalósítani, és zseninek tartják magukat.
Napközben a generáció tagjai a saját self-management-jükkel vannak elfoglalva. Önérvényesítenek mindenáron, mások kárára is. Folyamatosan a visszajelzéseket keresik, hogy ki a népszerűbb, aktuálisabb egyén egy virtuális világban.
A generáció tagjai tudatosan használják a márkaépítés eszközeit, amelyet a web elterjedése lehetővé teszi számukra, bár sokszor kerülnek idő szűkébe. Az én-márkaépítésük rövidtávon sikeres, hosszú távon sikertelen. A kutatásból megállapítható, hogy elvesznek a saját személyiségükben és nem fontosak a személyes kapcsolatok.