a Bevezetés. Források. Levéltárak. ^ ^ Vita Minden mürelt lelk hogy azon kör és melyhez lakik s mert különös vek,' raultjátvs/törléneíét .is.m.erje ; gén föld megismerése után in memória virorum gondolkodni szeret emberben melyben és tájnak, mortuonim po^ita est. -’/V.;: mig törekedDénk, nyugszanak,, hol bölcsnk ringott s anyáink létele vágj, a él érdekei köt- s lenne, ha távoii, h!e» is sein k hol azt, iia m vai imádni taniiouak Istent s melynek minden rögéhez kegyelet és érdek, keser és édes emlék niz, hidegen mellznk. S épen azért nagy igazság rejlik ama régi közuiondásban: „Turpe est in sua patria peregrinum zájában Idegennek lenni.) Engem ki is, immár egy negyed század kit családi és baráti kötelék,' kegyelet és ama vágy (rut dolog saját ha- esse‘^ ^ óta szeretet lakom megyében,- e kapcsol vidékhez, e hogy nagy hazánk egyik nem csekély részét képez B e r e g m e g y é n e k m o n o g r a p h á j á t megírjam hogy e végbl annak múltját s jelenét tanulmányozzam s ecseteljem. Czélomul tztem ki: a megye legjelentéktelenebb pontját is rölkeresni s íéltünf.*‘iiii az elhunyt s elfeledett sök, rég nyomtalanul eiporlott eldök, t?gykorÍ vezetett arra, i gazdag s tekintélyes birtokosok, :• a közigazgatás, töLTénykezés idk tóságok terén hajdan buzgón szerepelt, az zadok lefolyása közben azonban elfeledett sem ; mert szent igaz az : hogy lékezetében gyökerez i k ; az s ' egyének elhunytaké megye si tak 8 azok, kik családjai, M elhunytak emlékét l e s helj.iia- röptében, t a föielevenit- e a z é 1 k o ezt annál inkább vélem jogosan teneini, mert az elmúlt 6-7 században, a meddig tudni jednek, a gyors csekély kivétellel, ülik Írott majdnem emlékeink ter- teljesen kihal- 4 telepedtek le. Százakra megy a munkám folyamában megnevezend azon családok szarna, kik az uj beköltözötteknek adtak helyet. E tekintetben emlitem azokat is, nem szorítkozom épen a kiválóbb családokra; kik egykor körben szerény vagy iparosokul, megépen jobbágyokul éltek s munkálkodtak. De a helyhatósági, közigazgatási és törvénykezési közélet fejldése megyénk területén lezajlott politikai -esemenyek is oly gazdagok egyes mozzanatokban: hogy annak ismerete mindenkit, ki a mes lefolyása s gye múltját ismerni vágyik, érdekelni fog. Tagadhatlan, hogy mindennek ecsetelésére kítására tömérdek adatra ' volt szükségem méivé, éveken át kitartóan gyüjtém magán levéltárban ezer ivre men s rendszeres képpé alamivégbl, fáradságot nem ki- ; nyers a anyagot, számos köz- terjedelemben másolván le és okmányougocsame. E végbl fölkerestem nemcsak a bereg- és nagyszllsi Perényi-féle, a beregszászi, munkácsi, tarpai s más városi s a munkácsi uradalmi, hanem a budai királyi kamarai és országos, a pozsonyi káptalani, a leleszi konventbeli, Kassavárosi s egyéb közkat kivonatokat. s gyei, a melyekben mindenhol találtam Beregmegyére vonatkozó adaminthogy megyénk hazánk történetében nem csekély szerepet játst épen nem egyszer nagy események forrása, kezdeményezje s levéltárakat, tokat, szott, lejiesztóje volt. budai kamarai le- mivel abba olvadt be az egykor Kassán székelt szepesi kamara véltár, irattára Különösen fontos e tekintetben a is, melynek kerületéhez Bereg véltár, mennyiben hat század alatt a e is tartozott; leleszi és a le- közhitel hely közel esvén megyénkbez, az elmúlt megye birtokosai ide s polgárai, végett hozták be fontosabb irataikat, hanem nemcsak megrzés a kon vént eltt tettek be- vallásokat, kötöttek vételeket és cseréket, tettek panaszokat, óvásokat, és a konvent küldöttei a kijelölt megyebeli királyi emberek társaságában eszközlék az 1848. évig divatozott ünnepélyes beiktatásokat, határjárásokat s egyéb jogügyleteket bnügyi ' s különös királyi vagy gyéiik viszonyaira vonatkozó adatokban. De a nádori parancsok folytán, vizsgálatokat is; miért természetes, e levéltár igen gazdag a levéltárakon kivöl felhasználtam Magyar Tudományos Akadémia, más adatokat t. iráni ))arálom hn yef<*rmu}t -sck. Zágonyi érdekld tudóst Károly^ emelem szörnyei ki, ref. ki szives pap nem s volt a igy, hogy más magáno- is a Történelmi Társulat s sok ide vonatkozó kiadványait, adattárait, tüzetesebben hai ; emlitsém, né- megye múltja velem egyház ügyeire vonatkozó számos adatokáí közölni; szintéü -adtak íéMlágositást. me- • Különben valóban kevés nyomtatásban megjelelt. az, a megyei még mámi Bereg- Az latiii munka els6 e nemti ez: ^Brevis pökséget tárgyalja. -^ 1834. évben megírta káé s“ czim alatt e város történetét; zsef is czim Cassoviae 1799.“, cseruekhegyi Bazilrend monostort jnuDkábán a ily fundationis Theodorí notitia Joannicium Basilovits, per IToriatkoTicli, Sala jthj munkám s igy részletes Tabódy Jó- és jelene." ezen monograpliiák egyike sem terjedt ki a megye s nek leírására e „Mun- József valamint 1861-ben „Munkács múltja alatt: ki munkácsi püs- s a Azonban annak más helyei- szerkesztésekor teljesen töretlen utón kelle haladnom.*) Lehet, hogy monographiám lesz, semhogy sokan szeretnék hogy még így is ; egyes szolgáljon számtalan adatot viszont^meg túlzottan növekedjék; ágaiban néhol azonban mellóznöm kellett, kell vallanom^ terjedelmesebb mentségemül, itt müvem nehogy hogy müvem ily ter- hézagosnak és fleg az egyes birtoklati viszonyok felsorolásánál, csonkának fog feltnni; mit ismét a szükségelt adatok hiányának tulajdonítanom; jedelmes alakjában tott taira guk kell is, nem lehetvén szerencsés minden óhaj- meg vagyok gyzdve, hogy ada-. nem látott napvilágot s igy újdonsá- adatot megszereznem. Egyébiránt legnagyobb része még eddig müvemnek, annál inkább, mert szándé- talán érdeket kölesönzend kom idvel a kiválóbb okleveleket külön kötetben kiadni. hogy csekély ervel nagy czólt tüzek elmbe, midn müvem megirásához fogtam s annál a mécs fényénél s kora hajnalban megszámlálhatatlan óráJcat tölték, de kecsegtet annak tudata: hoüy ak ratom: szeretett hazámnak ez utón is szolgálni s nemzetünk történetéJói tudom, hez, szellemi fejldéséhez ezáltal is némileg járulni, — munka gyön- a geségeit némileg enyhitendi. A megyében tal&ltaté leTéltárakróI, A beregmegyel levéltár. Ez - a megyeház szekrényekben földszinti öt szobájában van csinosan készöft üveg- fiókokban és elhelyezve. A jegyzkönyvek ' kezddnek 1569. évtl és csonkán s hiányosan többnyirö latinul foly tattatnak a 17. század végéig, azontúl némileg rendesebben, mi g végre 1806. évi julias 28*tül íogva általában s magyarul évszámmal megiégyezve. vezéticitek, b A könyvek be vanníík kOivo' . a megy<í állal nyújtott r.dátok alapján Bél Mátyás kasaiéit ieixást, nyozataHmil mely meg elve8í8fct , .y / kéaáralban .y vifriósziaüeü B-j'" a rá- lu-üa yi..- r> A levéltárban lövá régibb ügyiratok ekép ösztályoiUtnak; Polgári perek 1611--1185-ig. 1. 2. Tiltakozások s 3. Bevallások, 5. 6. Osztályok 1570 7. Intetók ‘ : . V ^ / . 8. Vizsgálatok 1621 Adóssági betáblázások 1751—1786. 1636 . * 1570— 1767. 10. Végreudeletek . - . — 1763. — t ; 9. 11. 1571—1815* adásvevések, átruházások 1606— 1823. Egyességek 1560— 1801, Cerék 4. . óvások 1549—1747. 178.3. — 1723. Adományok, beiktatások más kiváltságok 1389—1734. s 12. Levéltári átvételek 1573-^1783.' 13. Itéitetók 1545— 1785. 14. Sürgetefcók " ; ^ " 1748—1785. ; 15: Királyi parancsok 1636-^1785. 16. Királyi bírósági rendeletek s parancsok. 17. Határjárási s 18. okmányok 1607 Folyamodások s —1780. panaszok 1626— 1767. : 1614—1758. Árvaügyek 1616 1787. 19. Idézések ••• 20. — 21. Jelentéstételek ; 1580— 1785. 22. Meghatalmazások 1747 23. Az Vegyesek 1761 — 1785. - ^ ^ •- — 1786. njabhi iratok a törvénykezési s közigazgatási ágak kúlönitve riztetnek, úgyszintén a számadási s egyéb szerint ügyiratok. el- Kár* hogy IL József halála után a megye azon idszak irományait elégette s csupán a népmozgalmi táblázatokat hagyta meg. . A fölöslegessé vált iratok selejtezését a megyei bizottság 1878-ik évben elhatározván, az most foganatosjttatik. ' * ’ ^ A munkácsi uradalmi Ez a munkácsi levéltár. kastély déli sarkán két földszinti szobában van el- helyezve, hol az iratok részint zárral ellátott szekrényekben, részint oviit Az irományok tárgyaik szerint András tollnok és lajstromozó ren- poíczokon tartatnak csomagokba kötve. vannak csomagolva. 1827-ben Ery ' dezte a levéltárt és készített hozzá- tárgymutatót. E- szerint helyeztettek akkor az I. -szekrénybe: az uradalom mányozására, fispáni beiktatásokra, szerzeményekre, peresögyekre, adojavi-' 7 49 csomagb&n, iaáokra 8 egjes családok jogidra ?o&atko£Ó urbériek 41 csomagban. A II. szekrénybe 1—90 tf tettet s . k. az nriszék jegyzkönyvei 1726-tól kezdve, : a bilnügyi, polgári törvénykezési, körigazgatáS és úrbéri eljárási ügyiratok 91— 137-ig terjed, csomagokban. A III. szekrénybe jutottak különféle közigazgatási, hatósági, kor- mányszéki rendeletek, kibocsátványok, megyei gylések határozatai s in- : tézkedései 1739-tl fogva; a Keglevics-féle 1749. és Kvassai-féle 1772-ki bizottsági összeirásók ; adóügyi, sérelmi, pénzügyi, zsidótörelmi, egészség- ügyi, inségi, katonai, hadügyi, íölkelési és egyházi, segélyezési, urasági, ielkészségi, papi, közlekedési, vizszabályozási, árvaügyi, 138— 156. és történelmi iratok csomagokban. Úgyszintén uradalmi keze- lési és szabályzati iratok, jelentések, utasitások 157 — 195. ban; végre, a gazda'sági, erdészeti, építkezési, iparügyi tárgyak A 209—222. sz. kegy- tanügyi és sz. csomagok- kereskedelmi esomagokban. IV. szekrényben vaimak: a bérletekre, királyi kisebb baszonvé- munkákra fpénztári számadásokra s egyéb csomagok 196—208. számok alatt. vonatkozó ily természet tárgyakra S Így 1827-ig 222 csomagba soroztattak a meggylt iratok* Azóta is történt némi újabb rendezés és iajstromzás, de nem egészen a kell télekre, árverésekre, jobbágyi rendszer szerint. vézettetnek, A még Az évenkénti iktató és tárgymutató könyvek rendesen pedig — német nyelven. két pinozealaku aiszobában elbelyezvék a különféle gazdasági és erdészeti hivatalok s a fpénztár számadásai rengeteg könyvekbe bekötve, melyekén „B a t io n e s a n ni .“ . menny iségü nagy van feljegyezve. Ügyszintén százakra rúgnak a különféle régibb iktató s tárgymutató könyvek, robotlajstjomok s. egyéb jeleníéktelenebb csomagok. A levéltárban riztetnek továbbá az eredeti királyi kiváltságok, sza- badalmak, adományozások nyok. Eégi iratok azonban a XVn. 6 egyéb /ontosabb tárgyakra vonatkozó okmá- nem találtatnak, a legidsb eredeti oklevelek századból valók s ezek vételekre s úrbéri összeirásokra vonat- koznak. Ezek közt legérdekesebb Lorántffi Zsuzsannának 1649-ki úrbéri összeiráisa ékes magyar nyelven. Az úgynevezett -koronaperben, munkácsi uradalom visszavéicióre vonatbozott folyt, a leleszi, egri, pozsöuyi s más ^ másolat taláitatik. hiteles s a mely a múlt század közepén helyekrl s:^mos érdekes 8 A megye föld- és helyrajzi ismertetése. Földrajzi helyzet é» terület* 1. hazánk Bereg vármegye, — 41 40 8 az éjszaki szélesség a éjvszak-keleti szélén, 48—-49 hosszúság keleti ámbár délnyuAdony, Kerecseny, Mátyus és fokai közt fekszik, Vásáros-Namény, T.-Szalka, Vid, Lónya még a 39® 55 60‘ közé esnek épen ugy,^ mint keletrl gatról — végére jutottuk fent S'^kotárszka, Hukliva és Bükén túl Lukova és Miszticze. Az éjszaki szélesség 48® els Dorosó, percznyi tiz Tivadar, Tarpa, Vári és Csetfalva, a 25 — 30‘ a 41® valamint vonalára lentebb egy vonalban fekv Nagy-Dobronyi N.-Lucska és Krajna Martinka az utolsó turka 50— GO' vonulni esnek ; Bukócz légiéiül Kis-Rosztoka, magas hegyeikkel. Nagyobb tájékozás végett nem délrl esnek közé Aíunkács és az ezzel végre La- és ‘ ' megyénk vidékeinek lesz érdektelen Lipszki, Kreil, a háromszögelési *(A ) és az országos építészeti igazgatóság (A +) méretei szerint tüzetesen elsorolni. földrajzi fekvését itt Helynév hosszúság Nagy-Bereg 40® 25‘ meghatározd szélesség 2“ 48® 12‘ 55“ Lipszky ' Beregszász 40 19 8 40 0 8 40 24 7 40 22 10 templom 40 27 12 40 21 nagyhegyi gúla 40 21 40 40 19 12 40 ‘23 16 40 40 ö 13-1^ 46 0 40 48 22 Ivaszony Munkács a vár „ „ a kath. „ a gúla ^ a n - Tarpa Yári Zápszonji hegy Ahu Vereozke « 48 48 48 48 21 15 52., a 3 . ^ 30 40 25 48 11 n 14 fj ‘ 12 48 26 13 48 25 59 48 11 48 14 48 48 5 19 6 28 > 19 54‘7a 45 8 48 45 48 48 w . 25 Kreil A A-h'./-- 54.QJ 52., Lipszky w / A+ - Lipszky Kraü. Terme s z e t e s h a t ár i megyének a : éjszak-keleten a verecz*^ kei hágónál a hazánkat á szomszéd Galicziától elválasztó Kárpátok, mik Beszkid néven ismeretesek; innen magas hegyek gerinczein és oldalain, Zsupánya és Szvalyovka felett Hidegpatak határánál közösen Dorosó húzódik a vonal, mely Máramarostól választja megy el fele megyénket; majd fel- a határ Veretecsnél és Huklivánál a havasra, részint a vizválasztó gérinczen, a határt. A Nagy hegy részint melynek tömbjein az oldalán húzódó ösvény jelöli (Velikiverch) oldalából egy hosszú nyelv több hullámszer ormával benyulik Máramarosba a Kruhla nev bérczig, majd nev magas CSÚCS alatt fekv Jalovától kezdve a Bereznikkel ha- a Sztoj táros hegyeken át megy a yonal Boi ló a hegyeken keresztül és GyiI Buzsoráig és Szinyákig, majd Lukova és Miszticzén túl a alsósáradi határok rnentében. Kisfaludnál a Borsova folyó, Eemete, Nagy-Bereg és részben Sáros-OrosZinak határait határul Ügocsa részérl, Csetfalvánál nagyrákóczi és pedig a Tisza mely Felsó- érinti, folyó szolgál választja el megyénket Szatmártól, V.-Namónytól fogva pedig Eszeny és Szalókáig Szabolesmegyétl Kis-Döbroiiynál az agtelki határon a Latorcza folyó képezi a határt Bereg és üng közt, majd fentebb nyugatról a Sztára nev patak, mely Babróka és Bacsava mellett Orlova és Gajdos felól ; foly ; fent éjszakról Patkanócznál a Hotár nev bérez képezi a határt, hol a gerinczeken és völgyeken át húzódik a szidorfaivai terület végén a Mencselik túl á nev Koma, majd orom, majd feljebb a Bili Kamen, Kruhla, Olenyován az Osztra bora, legfentebb a kisrosztokai határ, Bu- kócznál a Zelemen hegy, Borszucsina és Latnrka felett pedig a Beszkid szolgálnak határokul. - ;E szerint Beregmegyének üng, éjszakról Galiczia, közigazgatási határai : nyugat-éjszakról keletrl Máramaros, délrl ügocsa és Szatmár, > dél-nyugatról pedig Szabolcsmegyék. S. A. megye télrrajzi alakja terjedeíme* Thuróczi László 1768-ban Nagyszombaton megjelent gyar ország alakját keletrl nyugat felé tekintve, szárfejhez hásonlitja, mvében Ma- cgy ó^zer római' ' - csá-^ melynek görbült orrát Abauj,, Zemplén^ üog, Bélegkitanóbb’ e; szerint im az arez ré g és Márainairos megyék képezik;' Megyénk alakja egy ébi^^ rendetíen, mert' több kiálló szögeivel és hiorpadáaaivai egy kiteritett medvebrhöz hasoulitható. A zsdenevai és szkotárszkai völgyek fent, valamint lebt a bükéi részére, az orrára jntánk. éS' misztiezeL s tulfélül' a dofbronyi^ vidélr,í valamink a puznyákfalvi ' m Ezögeléseket képeznek, mig & Tisza félkörben alsó az keríti lapáljros * részét. , Legnagyobb hossza Kis-Rosztokától, az éjszaki pontjától Csetfalva déli határáig képzelt egyenes rn., legvégsbb határ 8 ray. 9234 vonalban legkeskenyebb, a szögvégeit kivéve, Pereki-eszna-Bukócz táján 8514 m., "bún, A.-Vereczke és Pereszirova közt 2 my. 2758 m., azután len- tebb Szolocsina és Szászokén át 2 my. 3600. m.; végre legnagyobb szélessége Miszticze és Lónya közt my. 6787 m., mig a buzsorai mára- 7 marosi határtól, Kis-Ábránkán, Papgyörgyfalván, Sztánfalván és Munká- cson át képzelve Kis-Dobronyig már csak 6 my. 687 m., N.-Bereg, Beregszász, Barócz, Gelényes és 774 m. 3. A Adonynál a Tiszáig pedig csupán 4 my. a megye középpontja Munkács. széles. Térképileg is szemlélve, Távalsága a budai délkörtl. zápszonyi hegynek, a gúlánál, a budai délkörtl keletre 253,547, a szélességi körtl éjszakra 93857 a délkörtl keletre 270471 ; beregszászi a Nagybegynek pedig 84568 méter. s a szélességi körtl éjszakra Téruagysága 4. megállapitására nézve a vélemények eltérk. Schvartner Márton 1811-ki statisztikájában meg ;énk terjedelmét 67.435 Dmértföldre Elek 1847-ki leírásában 67.483 D‘iifdre; az 1854-diki lítás szerint pedig tett 64®/jo midet. A képet s tette; Fényes hivatalos összeál- múlt század végén Görög Demeter szerkesztett megyénkrl oly pontosan, hogy Németh László, tér- gyri evang. gymnasiumi igazgató annak alapján kiszámitá, miszerint megy1?nk területe hogy eltte Novotni statisztikai müvében ugyancsak e térkép nyomán tévesen teve megyénket 52 rafdnyivé. Hunfalvi János jeles müvében „A magyar birodalom viszonyainak midet tesz. Igaz, osztr. Dmíd = 1.04624577 ^^IdDm fd = 10,000 hold 1600 D°, földirati pe- leirása‘'-ban Ficker. számítása szerint (1 irati Dmíd, vagyis 1 osztr. 1. 9567.J28 hold.) Beregmegye terjedelmét 67.7003 Dmfdre teszi. Végre Keleti Károly „Hazánk és népe “ czimü müve szerint, megyénk dig terjedelme 64.77 Dmfdet, vagyis 647,700 holdat tenne területének l-sg®/, képezi. ellenben a megye Áz 1866-ik évi adósorozati s igy.az -ország munkálat szerint térfogata 651,924 hold és 1345 öl. Hajdan azonban kftlónösea a jedettebb nioza és XIV. volt, —XV-dik századokban megyénk kelet felól kissé ki^er» mert ahoz Bronyka, Dolha, Hosszumez, Kereczke, Kus- Rókamezó tartoztak, melyeket is Hunyadi János Dolhay Amb- rus kérelmére 1454-ben jVláramaröshbz csatolt, majd Dolhay htlensége miatt Mátyás király 1465; körül ismét Bereghez, végre néhány év múlva újólag Máramaros. megyéhez XV. szintén tartozott a ügy kapcsoltatott, században ide Eákócz, most ugocsamegyei helység, valamint a XIII. szá- zadban Szalóka, most szabolcsmegyei 1836-ig falu (29.; szerint) ez. t. onnan Tarpa mezBereghez, végre az 1854— 186 1-ki idszakban Eszeny Falu Dobos helysége Szatmárhoz, a helyett pedig város csatoltatott és Ágtelek szabolcsmegyei faluk A is a beregmegyei hatóság alá tartoztak. kimutatás szerint Beregmegye legújabb, 1879-ik évi statisztikai területé 3727.J9 kilom e tér myriameter. vagyis 37.2^ é» légTlszonyok. A hazánk szaki szélesség . A hegyes Alunkácsnál táj fekv Beregvár megye fokai közt latit osztályozni s raeghatározni, adat. 40—-41 éjszak-keleti szélén s a keleti hosszúság 48— 49 még most kezdd, róna S a id kissé nehéz, határvonal galioziai és éj- változatos éghajeltti fel- uyui felé közötti égalj természettan ilag véve oly eltér egymástól, mint aránylag Árváé és Csongrádé azon körülmény, hogy a megye s- épen egy része lapáljos, másika pedig bérezés, okozza a légtünetek oly szem- betn változatosrságát. fent, az u. n. így a bab (paszuly) és tengeri s az ínséghez burgonyával, zabbal, kevés árpával és zöld Verchovinán, ritkán érik borsóval, Munkácstól dél és nyugatfeló elterül gyönyör legszebb búza, nomabb dinnye Megyénk jó bor s Beregszász vidékén díszük. megelégszenek lakók szokott nem mig elleukezeu áldott s meg ritkcln rónaságon, asszu a a s a legü- fokon fekszik . térképileg véve egyenl ójszaki szélességi Zemplén, Szabolcs, Gömör, Zólyom, Hont, Bars, Trencsin, Nyitra s Pozsony vármegyékkel, tovább pedig az ország határain túl Becs, Lincz s München városokkal, valamint egy keleti hosszúság alatt Szatmár, Ko- Hunyad, Mehádia, Orsóvá, és Viddinuel s igy területünkön nem annyira a földrajzi helyzet, mely minden tekintetben kedvez, mint inkább természetes viszonyai okai az égalj különbözetének. lozsvár, Déva,. Munkácstól ; lefelé buja íneíy közé pszámitás szerint, a tenger szine felett ; növényzetö, kellemes légü sík föld terül 59^8 ölnyire, vagyis 4 12 méternyire elieaben a Munkácstól éjszakfeié es terület, el, rekszik hova- ^ .i;' r í 12 tovább fokonkint omelkedik, mig fent 6 myr* 8273 m. íoljamában magas havasokban végzdik. így éjszak fell' Kálnik 119, Palkanócz 304 s az ettl alig egy óra járásnyira fekv Pusnyákfalva már 439, az itteni grófi major 510 méternyi, magasságban fekszik 205. Zsdenova 463 méternyi magasan emelkednek, beárnyékolva áll menve Holubina keletnek ; ? a tenger szine felett. E i tájon ^ rideggé téve az 'alattok elterül vidéket az s 1679 m. magas Sztoj, az 1405 m. magas Huszla, az 1473.6, m. magas Polonina rovna, az 1408 m. magas Osztra hóra havasok, melyeknek alján csupán zab és burgonya terem, a házi kertekben pedig a tengeri és paszuly csak sinylik. méternyi magas Sztoj bérez, Legmagasabb pont megyénkben az 1679 fekv helység He- ellenben a legalantabb ty en, közel a Tiszához, mely csak 104 méternyire fekszik a tenger szine felett. Szoly va déli urbáriumai század öblében sem terem szerint, itt és meg Iglénczen a szl, s a vizniczei völgyön némi csekély eredménynyel megkisérlék, ellenben az fekv Munkácson már szlhegy my. 5172 m. alantabb 1 zamatu szölnedvet szrnek. jó a Lovácska 299-66 m., Itt a Nagyhegy 276 méter Beregszásznál az ardai hegy 246-6o s a zápszonyi gas, melyek kitn borral kedveskednek. ; legmagasabb megye lapályos téréin s az elfoku hegyei fekv a délnek I 93.55 méternyi ma- ' A XVII. jóllehet azt a . közt, mint a Hát- s Szerencsfalva tájain jókor megterem a barack, medgy, szilva, alma, körte s minden kerti veteraény ellenben a Yerehovinában a 'szilva savanyu marad s gyakran az egész termés hirtelen eifagy. Itt a fák csak május közepén, ellenben az alsóbb vidéken már április elején kizöldtilnek s lombjaikat október végéig meg- vidéken, Lobo, Hribócz cseresznye, dió, ; tartják. Midón a Tisza körül Alsó-Vereczkénél a yozs felé kötik s még Beregszász már vidékén csak virágzik s a hegylakók lanak a zabot szeptember vége még s Mig ’ahó olvad, addig vígan szánkáznak s élvezik a kandalló örömeit, mi nem is eltart. így az szi zord napok is sokkal elóbb álmint a megye klsóbb végén. Kár hog}' ekkorig a phyto- május végéig itt be, és ZDophaenoiogiára kevés figyelem fordittatott. A • magas határbegyek, a Kárpát nyúlványai védik ugyan a megyéi az, éjszaki u. n. lengyel szelektl, 4t -A akkor apró kévékbe s szárítás végett felfzik magas póznákra. Munkácsnál a kikelet már tavasz végén jelentkezik, ritkán aratnak, de a helyett az év legnagyobb részén nedves ‘éjszak-nyugati légáramlat uralkodik ; többi részén pedig majd déLnyngati, majd a száraz éjszak-keleti szél alkalmatlankodik ^!»$óhbi annöitartósabban, minél kpályosabb a tér s á tiezavidéki : id* ' járásra 62 a legnagyobb befolyással van^ .szerfelett szárityán a róna' Jajt. A hegyek közt s havasok magaslatain az kivált a la** éjszak-nyugati mely különösen a nap-éj egy énkor 3—4 napig is orkáDkép dühöng s néha a fákat s épületeket is megrongálja. Az erdkben ily szélvész gyakran egész hegyoldalokról ledönti a faállományt, nyárban pedig a havasokon legel marhákat riasztja szét^ melyek Teszettként menekülnek a közeli erdkbe. Ily fergeteg nem egyszer a nyár derekán hoz halálos csapást a havason utazókra, mint 1865. junius 15, szél a kiválóan uralkodó, midn történt, es az ólmos és fagylaló viharok miatt több, a szolyvai n ment máramarosi orosz férfi és a mint az a huklivai halottak könyvébe beje- vásárról lovon és gyalog haza felé lovastól esett áldozatul, ' • gyeztetett..: \ ' \ A hegyek s különösen a lombos magaslatok inkább vonzzák magokhoz a felhket és szeleket mint a róna, azért itt több a jég és szapora (zápor) es és hó, valamint a léghullámzás, mint a lapályon, hova úgynevezett alföldi szél a tapasztalat szerint, leginkább a déli, hozni est. Atalában véve a szokott megy énkbeni légtünetek folytán délen a sík- földön tiszta, felhtlen nap, a középhegyeken ess s a magaslatokon ha- K vas idjárás a túlnyomó. így míg 1857-dik évben ászon y bán 223 tiszta és csak 75 ess nap mellett 67 borús nap es nélkül volt, addig évre, ha több télen át a havas vidéken gyakran 24—r25^ hol egy az arány Verecz ke vidékén inegforditva állott, nem, 270 ess és havas nap bizonyosan A lentebb legnagyobb Munkács hideg táján 18—20^ jut. , ellenben Beregszászon 12® felül ritkán keményebb, de annál forróbb itt és fleg a Tisza körül azután a nyár heve, mely gyakran tropikus hséggé válik 38—40 fokra is emelkedik, es hiányában az egész tért kiégetvén. így például az 1868-diki nyár szo- hogy Munkács környékén kelteink kopáron midn a szokatlan nagy aszály az alföl- katlanul száraz volt, úgy, maradtak ; ellenben 1863-ban, det tönkre tette, megyénk a legbujább termésnek örvendett, lévén eset, hogy az szi rozsvetés busz magot Megyénk fels tájain az hogy az idegent, a .szokatlanul adott. idjárás csodálatosan hirtelen, 1—2 kellemetlenül meglepik. Oyakran a hmér annyira* változik, óra alatt beálló változások néhány óra alatt 20 foknyi kü lönbséget mutat. Például nyárban a hegyek közötti szorul átokban a a tikkasztó forróság 4* 27® m ellett, egyszerre elbörul az ég s a szakadó- esnél néhány perc okosan -teszi, hév hegy ki túl és Miklós körül alatt G fokra, ; st 0 .magát meleg ltönynyel es innens oldalain oly alá esik ellátja. á hmér. Az Azéft égalj a itt IhizgjiK szembeUin,. b'\gy ír»ión g 2:cnt- van, -Zsdenova és Hukliva tájain bizonyosaiv 14 meg a hegyeket, igy télben különbség' észlelhet,, 6 —7 fokú a íagylaló is, Zsdenova és Munkács közt 6 — —7 foknyi mig amott reggelenkint 12 13®, addig Munkácson hideg. A hegyek közt átalában meleg napokra hü^ meghlés VÖ3 éjek következnek, melyek sok , 1851- és betegségnek okai. ben márczius végén volt Munkácson + 24® meleg, júliusban ellenben csak -h 10, mi azonban ritkán fordul el azonban január hónapban nem ; egyszer lehetett a földeket szántani. Beregszász körül tart a Mun- nov. közepétl márczius végéig, tél .kácson április közepéig, Szolyva körül október elejétl májusig a he- s gyek közt september közepétl nem ritkán május közepéig. szkor és télben sürü ködök hegyekre nem ritkán nyárban borítják a vidéket; de a havasokra köd száll, hogy két lépésmi nem egyszer kozza, hogy a havasokon jártas ember, is napokig tévelyeg. A havasok ormain ragyogó hó junius közepénél elbb ritkán tnik el, s addig meleg napokra nem igen számolhatni, míg a jó meleg tavaszi esk a hóleplet le nem mossák, mi és nyire sem enged is oly sürü kilátást, . aztán rendesen a patakok és folyók áradását káig szokott tartani s gyakran váratlanul Orbán napig (május 25*ig) st jus 30:án, nak.. 1874. junius elején kell, is is dér so- Nem egyszer mászlk teljesen elfagy- hogy vigyázó legyen. az ültetmények és is A eredményezi. beköszön, azért a kertésznek évben a legszebb tavaszi napok után, melyekben április kö- zepén a gyümölcsfák teljesen kivirágzottak, azon hó 20---30-án fagylaló derek mindent ismét elpusztítottak/ május 1. 2. napjain meg épen centiméternyi hó boritá a fpldet, a minthogy május 18-19-dikén is több Mun- kács és Beregszász környékén ismét havazott. Néhány óv eltt, midn a Tisza még szabályozva nem volt, kiapad- mocsárok boriták megyénk túlnyomó részét Munkács, Gát, Bereg, Kaszony,'’L[etyen, N.-Lucska, Dobrony és Ignécz körül, mikne*k büzhödt hatlan- kigzölgése rnegrontá a levegt sok egészségtelennek mindez megváltozott lég környezi, ; mely az s igy nem vala csoda, hogy a régi leírá- megye levegjét; most hála Istennek buja növényzet területünket a legüdébb, ozonb kürtölék a életet itt tartóssá s kellemessé teszi. hogy 187l-ik évig senki se gondolt a légtuneti és delejes észleletek feljegyzésével, hogy azpk alapján a légnyomat, páriinyomat, nedvességi viszonylat, felhzet, szélirány és ersség, felhhuzam, delejes V Sajnos, elhajlás, ozoQ és hmérsék közép fokát, valamint a csapadék magassá- gát átalában az idjárást megbatározDi lehes^en^). Eklíor azonban s Mun- kácson és Álsó-Vereczkén szervezett á meteor ologiai és földd elej es s égi m agy ar kir ál y i b u da pesti kö zponti intézet észállomásokat, melyek összeköttetésben áiiván a központi állomással, lelési Munkácson 1872. évig dr. Ditz Henrik, uradalmi tanácsos, azután S eh vár z Ignácz távirdász, Alsó-Vereczkén pedig G r a b o v s z k y Nándor urad. tiszttartó foglalkoztak a feljegyzéssel, e végbl elláttatváa a központi intézettl nyert müeszközökkel, a meteorológiai észleletekre szolgáló lég, súly, az eszközlött feljegyzések azáltal rendszeren felbasználtattak. h, nedv és es s különösen a dr. Greissler-féle hmérket használ- idül a 7, 2 és 9 órákat alkalmazván. mely a Ferótól számított geográfiái hosszúsági* 40 25 és szélességi 48 £3 fokok közt, 122 méternyi magasan, Alsó-Yereczke pedig, mely a geogr. hosszúsági 40 48 és szélességi 48 43 fokok közt 451.4 méternyi magasan fekszik a tenger színe felett, az eddigi észleletek alapján következ eredményeket bir felmutatni, megjegyeztetvén, hogy a hmérséklet Oelsius-fokokban, a lég- és páranyomat pedig, valáván s észlelési Munkács, mint a csapadék magassága' milliméterekben fejeztetik ki. Eó alkalommal megenilitem, hogy a munkácsi uradalmi levéltárban jegyzékekre akadtam, melyek az 1^04. junius hónaptól kezdve 1810. doc. végéig terjed szakban észlelt idüviszonyokat jelzik s a gazdatisztség által vezettettek. hog>- e feljegyzésekben fokokról vagy szélirányról szó sincs s a id- Természetes, légviszonyok egysze- ren különféle jelekkel felíüntetvék. Eszerint volt 1804 jun.-decemberig tiszta nap 76, 1805. évben felhs 46, ess 72, havas 14 (nov. 2.), vihar és villámos 6, szeles 15. tiszta nap 118, felhs 60, ess 129, havas 40 (okt. 2.), viliámlott s dörgött 19 (ápril — ' sept; 28-ig), ködös 2 (okt. 15. nov. 9), szeles 49. —• 1806-ban: tiszta nap 116, felhs 62, ess 123, havas SÍ (nov. 11.), viharos 24 (febr. 27. sept. 3.) ködös 5, szeles 66. 1807-ben: 131 tiszta nap, felhs 75, ess 114, havas 23, viharos 9, szeles 44. 1808-ban: tiszta nap 138, felhs 92, ess 87, havas 35, viharos 16 (ápr. 8. szept. 1809-ben tiszta nap 141, felhs 74, ess 119, havas 27 30.), ködös 6, szeles 43. 15-tl — — — : (ápr. 13. nov. 19.), villámos 26, ködös 8, szeles 17,. és iBlO-ben: tiszta hs 0, 84, ess míg a 123, havas 23, (máj. 28. sept. 9.) villámos 8, ködös 6, többi években 2-szer fordult el. — jéges összesen csupán 1810-ben aug. 23-tól hétszer, okt. 8-ig t. i. 1806*baü csak egyszer, nap 116, szeles 82, 6, és sept. 7. fel- jéges 1809-ben volt es, azonban *már okt. 11-én dér állott be s tartott okt. 21-ig. Ez évben szél uralkodott 82 napon, mig más években feltnen kevesebb, igy 1809-ben csak 17 napon (V). Dér szintén ritkán jelentkezett, 1806— 1809-ig nem többször mint 12-szer (7) 1808. április éazleltetett. Kétségtelen, hogy e tesen 8 hiányosan vezetvék s meteorologiai tekintetben alapul nem szolgilhatnak. 22-én félkilenczkor reggel földrengés jegyzetek felüle- , 16 : Meteor ologiai jegy* Tárgy Év Hely • Január A hmérséklet 1 havi és évi középértékei a közv. észlelés után A 2. hmérséklet va- lódi (24 órai^ havi és évi középertékei A 3. hmérséklet vi és évi 4. vi 5. ha^- maximuma A A maximuma és évi havi A-Vereczke Munkács minimuma A viszonyos nedvesség havi es évi A csapadék havi és évi öszleteí . 0 |. 1 Április inap 0 — 1.8 6.2 9.7 — —2.0 5.9 9.5 1.8 A-Vereczke Munkács 26 8.0 27 10.0 27 9 -12.0 14 -12.0 2 21.2 20 —5.0 1 23.8 0.8 Munkács Munkács A-Vereezke Munkács . Munkács -V A-Vereczke Munkács minimuma lO.- (nap — 1.6 A jpáranyomat ha- A-Vereezkc vi és évi középértékei 9. Alunkács Márti Ts 1 légnyomat havi A-Vereczke A légnyomat 8» 10 |uap 1 légnyomat havi Á-Vereczke és évi 7. 0 1 1871. Akmérséklat ha- A-Yereczke és évi minim n IP a Alunkács és évi középértékei 6. A-Verec7.ke Február 1 nap ; A-Vereczke Alunká vs Legnagyobb csa- A-Vftreezke padék-mennyiség 2i 11. óra 12. A alatt. felhzet havi -és évf középértékei A-Vereozke Munkács A szélirányok eloszlása százalékok- 13. Munkács ban Szélirány Munkács E. E. E. s. •' • ; N. * y. N. w \v w N. E. :S- E. s. . ,-v A-Vereczke ír Ti. ' S. S.:; w .N.; w • - - tv 14. , , "> Beregszász vid«ki Bí^regszász Csapadék csapadékvijfzonyíí i 1871. Csánk Napok Niimior jegyzetei szerint íz. Maximum 13 20.1 21.8 13. 10. 6 3.8 1 . 14.8 5. 4.9 18 Ia ' • ^ 5.9 17 - ‘ ' 34.5* 11; 7 . 1. Ív. íetek 1871. éTrJ. Május 0 napi Juuius 0 nap Juiiiis nap 0 Állgll^tus 0 nap Septemh. Október Nevem br Deeembr "ap 0 nap 0 : nap 0 i -0 nap — nap I ' é V * y 1 ' 21.7 17.2 20.1 11,5 14.6 19 27.3 31 31.1 14 29.0 6 30.4 6 25.2 49.5 1.8 4.3 22.9 50.5 32.7 60.9 52.5 1 2 5 54.1 31 60.4 2 26 09.6 29 36.6 25 38.7 5 45.1 26 36.4 18 54.0 12.1 9 32 10.7 lO 23 66 16 48 - 118 22 95 45 - 10.3 6.2 - 7.4 3 31 67 110 88 17 - 7.3 9 18.1 12 9.4 1 +5.3 1 17.0 10 14.6 1 7.7 jul 31 30.1 14 - 6.2 27 - 3.4 13 - 24.4 13 ~0.4 7 - 2.6 31 - 19.9 31 deC -19.9210 24.8 24.9 49.4 53.6 55.5 14 34.5 6 31.2 13 36.6 14 62.3 6 60.1 13 67.8 2 08.0 910 10.8 11 10.9 2 36.7 9 38.7 2 35.1 . Í . || - 1 i - i í 8.5 11.5 15.5 3.*7 8.2 8,4 17.5 46.2 6.1 14.7 22.0 1 ‘ 10.0 6.4 17,7 20 10.2 22 14.2 31 10.8 20 3.8 6.3 11.7 17.5 20.3 5.3 5.8 2.2 - | 6.8 7.8 8 28 7 71 5 60 5 74 173 2 74 5 55 44 52 ; ! 73 ' i | 49 2.8 |- |174 i r' 1 ( ( i [ - . 1 t ; 10 37.5 26 27.4 4 18.8 10 82.7 3 17.4 5 13.4 28 34.6 4 16.1 19 31.4 - Í1 1 i 5.9 12 10 2 12 3.1 4.6 4.1 5 26 7 56 81 40 8 1 5 15 0 31 12 2 0 12 9 12 0 0 1 117 40 7 21 24 4 3 11 38 6 6 0 •'T 26 3 1 25 39 0 1 1 ,, j- 0 4 14 57.0 17 8 5 0 26 11 14 6 4 3.7 19.0 6 18.5 5 6 9 . 3 ,7.9 21 10.6 26 20.5 1 1 : 2 35 j :- : ; 7 ;' 0 8 [-8,5 26 6.9 1 1 1" ii :.,i 4 24 " 20 5 19 21,4 52 10 19 4 11.0 1: [."9 8 :^vi- 27 14 26.6 12 18 13 ^ l 1 ' 1 19 16 -1 2.9 6.9 8.1 3 10 1 19.9 4.7 55 5 3 5 11 11 1.8 5.2 2.1 4.8 10 2 120 ,24 o A i y- / 1 i 1 29.4 74.7 U 2 19Í 12,2 j ' i , 1 1 9.8 381.5 ; i 2í> 1 | V ‘ , -i 1 i 20.5 • Jffeteorologiai jegy* Január Hely Tárgy na)>l A uomérsvklet havi és évi kíizéj'értéi.ei a kózvotien í'ízíi.'lcs után Ü. A héiiiér.xéklet valódi (24 órái ) havi é;-; évi kö/épértékei :í a lu'm.órséklet havi és 1 évi A 4. 0.4 2.9 0.5 i 1 A-Vereczke . j Munkács 0 n-npí | Mártius 2.91 1 i 0 n.'ip' 5.6 2.0 5.4 O.oj I Április 0 (ii.np! 1 13.4 1 9.4 13.2 0.3 1.8 9.2 3.2 3.1 #9 20.4 28 24.4 7.0 27- 5.8 :jo 4.5 Ij 5.0 31! 19.4 21 21.4 14 -5.4 22 0.1 8 3.4 1 -14.4 -14.8 22 -6.2 9 -18.3 1.0 1 T. 20.3 21.0 11.2 2i;4 20.>4 25.6 Ó19.8 22.8 48.1 51.2 56.1 51.7 19.7 Í26.3 20.8 22.7 2 62.0 ,62.5 4 67.1 12 57.7 _ 2 130.8 i> 32.7 3l 37.4 30 31.0 OO % T) |35,9 ^ 1 OÜ.l 26 |34.7 21 139.2 9 6.4 27| 4.81 25 5.3 17 11.7 18.5 32.4 29.4 26.1 19.3 32.1 27.9 24.4 1 A-A ereczke i i Munkács I maxinimna havi és Diinimnina l)«>im'rséklet évi Munkács Február 0 i A-Vereczke AíuDkáes A-Vereczke ' \ A 5. hóiiuT-séklet havi és •1 Munkács 1 ingadozásai é'.i Á-Yereczke I A fi. ié-ijvomaí ha\i és A 7. léírnvoijiut La' és évi i jnaxiniuiiia A jégrivoinat Jiavi és évi inínimuina S. Munkács i 1 évi k'.zépértékoi A-Vercezke Munkíícs A-Yereczko 1 1 1 ; 1 ' ! Munkács \ A-Yereczke 1 A •J, iéínvoinaí havi és évi ingadozásai páranyoiiint havi és évi köze}>ériék(ú A 10. A 11. vis/.onvoM nedvesség Munkács i A-Yereczke Munkács A-Yereczke 6.6 4.5 3.6 3.6 Munkács i havi és évi A 12. k-'r/éj-éi vis.'.onyos havi éx évi l. A ' éked uodvü.saég minimuma (‘Fíijjadék havi és ''vi Á-Vereczke 89 i93 Munkács 14. A napok száma, me- lyeL'ou csapadék esett IjegnngyoM) csapadék •menny i.ség 24 óra alatt If). Ifi. A f^^lhózet havi és évi küzépértékoj 27. A szélirányok elus/dásR 76 39 9 52 30 30 1 7 5*7 A-Yereczke Munkács 42 A-Yereczke 66 .8 12 3 61 31 1 észletei- 85 • 1 Munkács A -Yereczke 7 7 Munkács A-Yereczke Munkács 1 18 25 6.8 3.9 Munkács bzázalékokban c 3 1 A-Yereczke 2 19' 1 1 1 ! S. s. ! \v. ‘ 1 15 i i63 ^ E. S, E. 4.6 2.9 5.6 2.9 3 i 2.4 6 !6G N. N. E. - i 3 3 19 116 8 15 9 17 9 32 4 1 1 20 3 3 0 0 10 0 0 1 1 46 33 0 1 i 1 10 1 1 i 1 10 N. VV. i i 1 N.. A-Vereczke i < 1 i j N. E. ^ • i- E. S, E. s.. S. W. w. KW, 10. 1! 3 26 6 2o 16 ..8 . i 1-15 ! 8- L j 1 1 . ' 0 8 121 i. 1 ' i23 22 M4 >10 - i " ,-i !' 6 3 4 . , i j i1 13' ' 12 1-8 . i '-i 3t) i d 1 |18 í 121; 24.'^ : l 42 • 1 j i ^=-0 1 - ^ ÍO íetek IS72. éTrl^ "Május 0 api 19.8 15.9 19.5 15.5 }1 « 32.4 íl 30.2 2 12.1 5.4 20.3 24.8 48.1 20.9 l-l 59.6 1 31.4 10 41.8 10 15.3 17.8 16.1 1 Junius Juiius uap 0 napi 20.5 17.0 20.2 16.7 26 30.2 7 26.8 17 13.0 10.0 17 17.2 16.8 47.6 21.1 16 53.0 21 52.8 15 25.9 21 25.3 12 39.7 16 41.3 1 12.3 6 14.8 13.3 11.5 13.6 10.5 0 19.7 16.7 1 27 11.1 5 9.4 0 i ® napi V . nap Q 1 11.9 8.5 11.7 8.2 32.4 4.9 2.6 9.7 6.4 1 21.1 21.2 47.5 20.7 53.0 24.9 39.2 12.7 13.8 12.2 26 26 4 4 nap 13.7 9.3 17.2 13.4 17.1 13.3 é’ Noveinb. Deeernb. 0' napi 13.4 9.5 4.7 9.0 6.1 2.4 mai OS 8 27.9 13 22.4 15 18.0 4 16.2 21—22 8 25.0 14 20.2 15 15.6 4 14.8 augo5t 2 30.6 30 7.0 21 4.4 6 2-3 26 -4.0 jantuar I -14,4 30 0.7 21 -0.2 17 -2.6 30 -10.0 jannar l 1-18.3 18.0 20.9 15.7 46.8 20.4 24.3 18.2 24.8 48.9 49.9 50.7 51.0 50.4 49.9 23.3 22.2 23-1 21.8 21.9 14 28 54.8 19 56.0 7 59.6 30 62.6 márt. 4 67.1 5 28.0 14i‘29.8 8 30.7 30 32.9 márt. 3 37.4 21 37.0 25i 42.2 12 38.2 10 40.1 febr.27 33.1 4.821 11.5 25 15.1 12 9.2 10 11.0 febr.27^ 13.8 17.8 22.5 21.4 34.0 16.5 Í4.7 21.5 21.9 32.6 19.4 16.5 2 32.2 2 30.6 11.0 9,9 nap U n’pl 18.8 14.7 18.4 14.5 26.5 31 23.0 31 10.4 23 8.0 22 16.1 15.0 47.0 19.9 9.3 Septemb. Október Aiigustiis 0 1 1 1 j I 1 i I í 11.1 10.5 . 7.2 6.0 4.8 7.3 ’ 72 80 80 78 91 84 ! Í83' , 86 | 83 1 > 3 20 13 116 10 13 : ^ 5 35 IT 12 4 14 1 •1 1 46 25 11 i/32">- 155 103 8 14 I 2 '10 4 30 29 2 2.0 34 31 23 13 0 0 0 13 0- 0 0 12 3 0 5 13 4 0 7 5 8 5 5 1 0 0 0 1 1 33 29 9 •17 9 6 4 21 j 12 0 12 15 0 0 1 0 0 0- 9- j l i f 4 1 0 9 3 4 6 16 6 3 -.4 0 0 -o- 1 ' 3 34 9 25 i 1 .! 1 0 2 . 1 ' ' ' 60 ' i 1 146 ' ( i j 41 5.| í 3.9 10 i / I ' 1 0 0 i ;í 0 0 0 1 1142 • 36 44 0 0 ö 9 24- 0 7 jul j 6.4 5.5 5.4 . . 12 22 72 18 1 máj. 23| 56 ! .. 31 44 71 123 14 13 12 13 6.2 ') 3 i 1 0 0 24 ! 0 1 0 0 7 - 1 4 3.5 4.2 I 0 0 ' i 9 27i 17 48 32 j 29 54 27Í 3.5 4.9 62 33 15Í51 í ! 26 15 21 31 4.4 4.5 33 51 3 1 20 25 14 25 30 2.4 3.6 4.8 . 23 49 1 156 11 15 15 5 41 28 26 70 8 16Í 45 68 124 I 4.3 9 44 8 39 39 15 19 i 2.1 ' m 1 2^ 7 9 10 6 . í "'j ‘ !• 0 í 0 í 6 Ov^ ; -;Í . 36' . i ^ •,! . Hn • 1 : \ Í44 ; ^ 53 \i S ; l:n 1 3 ^ i \ ; - ’« 1 "V / .i 1 l': ; i .'Vf ; ' f - - • 5 ; 20 Meteorologiai jegyTárgy Hely 1 1. A hmórséklet Január |nap 1 havi 1 0 Február IMártius nap ’ 0 |ikap 0 ! Apri) iiapí ALsú- és évi középértékei közv. észlelés után íi 2. Vereexke 0.7 -1.3 O.G -1.5 5.1 5.6 4.8 5.4 A hmérséklet vahavi és évi középéríékei lódi (21 órai ) ' A líómérséklet havi és évi maximuma 4. 5. A 7. és évi A hmérséklet havi -6.0 17 14.0 31 31 ingadozásai -3.4 26 -2'.5 1.5.3 28,8 19.2 26.1 23.6 22.5 20.7 18.0 A iégnyomat havi és évi középértékei A légnyomat havi és évi 8. minimuma vi és évi i5. 9.3 28 11.8 19 15.8 19 •23.6 21 hmérséklet ha- A 5 31.1 17 32.9 25 30.7 10 27.3 maximuma légnyomat havi és évi minimuma 21 02.7 10 10.7 12 09.0 24 10.6 A légnyomat havi és évi ingadozásai 28.4 22.2 21.7 16.7 10. A párauyoraat havi és évi középértékei 4.3 3.8 5.3 5.5 IL A viszonyos nedvesség havi és évi kö- 9. 12. A viszonyos nedvessóg havi és évi minimuma 13. - 81 1 . A csapadék havi 34 27 56 25 25 3 27 A csapadékos napok 20 59 89 • és 14 évi öszletei 14. 82 88 zépértékei 10 ' 0 .szórna 13 11 1 15. Legnagyobb csa- padék-mennyiség "SÍ 20 óra alatt IG; A felhzet havi közép értékei 6 5 24 5.0 6.3 és évi 21 7 30 10 5.0 5.8 0 0 0 1 17. A .szélirányok - N. N. E. E. ' a :E. -S. s. w. . ; 7 0 0 0 0 73 0 20 i 0 0 0 ,0 0 0 0 0 0 “0 0' 31 . 52 0 86 0 1 0 1 69 4? 64 :| . *etek ISVa. éTil. ^ Május 0 B»Pl Junius napi 0 Juliüs oapj 0 Augustus Septemb. Oktolier KovembrjBeccmbr napi 0 0 napi napi 0 0 uapl 0 Inapj 1 é Bftp 11,2 15.7 18,4 17.8 12.3 10.6 2.7 3.5 10,9 15.4 17.9 17.5 12.2 10.3 2.5 3.7 V, 0 1 7.9 ’ 24. 18 22.2 24 34.0 10 34.0 25 31.2 15 25.3 14 22.2 5 19.6 13 -2.0 1 9 4.8 18 10.0 15 IC 2.0 29 9,0 27 5.0 iuT 10. 0.2 21 45.9 31 24.0 dec. 31. 34.0 -24.0 24,2 29,2 24.0 22.2 23.3 22.0 35.5 29.0 68.0 18.1 21.2 23.1 24.3 23.1 23.6 21.5 27.0 22.2 26 24.5 4 28.4 18 29.6 16 30.0 26 31.5 28 32,2 13 30.4 9 39.6 5 13.2 8 11.3 7.9 - 711.1 26.1 32.4 36.9 9.8 10.9 10.9 8,7 7.7 5,1 3.3 6.9 73 74 107 7.2 24 80 82 125 12 5 2 28 6.0 75 90 5.1 25 6 16 6 i 0 0 "0 0 0 0 0 0 0 0 0 1.. 3 1 1 0 0 . 0 0 0 i^8‘ 67 27 2 07 0 1 30 0 0 35 1 0; 72' 1 . 63 t : 0 51 1 23 17 - -- 57 6 35 24 775 141 jnl. 5.9 6.0 1 7 ,37 '5.7 1 0 0 0 0 46 l 10 : 0. o;.;- -0 i • 17 6,2 6.3 3.5 7 jpli .5 16 86 8 9 1 f 6 42 31 49 7 81 87 86 5 24 25 33 15 42 14 43 0 0 0 702*7 17.2 116 19 jan. 21 17.8 4 29 21 23 21 15.0 23 04.3 17 07.2 14.1 14 36 19 713.7 39.6 . 11.5 75 23 24 7181 31 15,9 16 9 áec 17.3 78 1 7.7 ;0 i í' -0 45 13 36 40 41 11 *0 0 .48 ... • ••1 i} 47 SajDos, hogy a rniinkácsi észleldei állomás lelletett s a Leijeit Szál mérn 1873. évben megszün- igy jelenleg csupán Szoly- állittatolt fel, s * \áp tcrténneli az ottani uradalmi gazdatiszt által feljegyzések. Megyénk különben e* tekintetben az éjszaki felíoldhz csatoltatott, ' mely Pozíbnytól észak felé a. kis Kárpátokkal kezddvén, magában fog- Kárpátoknak a Tisza fels részéig terjed egész lalja a Vágx Nyitra, Garam, Ipoly és Hernád folyók éjszaki ivet, a területeivel együtt. i 6. Megyénk magassági viszonya. Megyénk délnyugati része sik föld, ‘mely.et éjszak-keletrl fokonkint emelked begyek vesznek akkép körül, hogy azok a megye és illetleg hazánk határánál a legnagyobb magasságot érik el. A magyar me de n' ’ czének egyik széle "benyulik megyénk területébe homok is, jelesül Tiszánál, hol a/finom hamuszerü vább azonban a kötöttebbé és tömöttebbé válik. talaj nyiri is Naménynál a látható még, hova to- . Területünk legnagyobb emelkedései éjszak-keleten' vannak, hol Kárpátok ágazatai, a havasok és a Beszkid hegylánezolata magasíik. A . a szakadozott és hullámszer lánczolatos. emelkedések vagyis hegy- ségek mag-nssága különböz, annálínkább, ez a talajnak a tengerszin ban fekv Hetyen mert viszonylagosan tekintve magasságától függ. "feletti csupán 99.£5, mások szerint így a legalantab104 méternyire fek- szik az Aquilea melletti Adriai tenger színe felett; a Tisza legkisebb víz- Naménynál 101 m. s a szernyei mocsár kifolyása Gátnál lOS mayi magasságban^van, mig fentebb Munkács már 128 és ismét feljebb a he- állása gyek közt a paszikai latoreza-hid 165, Holiibina 205, Polena (postaház) 273, Uklina 313, P.-Hrabonicza 433, Alsó-Vereczke 452, Zavadka 489, Hlubokapatak 510 és Volócz 500 méternyire fekszik a tenger színe e lett s tájon az égbe - ternyi. • Általában elfogadandó, hogy a megyének hegyek fe- emelked havasok közepes magasságú 1263 mé- borítják, a föld színe % részét magaslatok és különösen az éjszak-keleti részeken szám- talan kisebb-nagyobb völgyek és iiorpadások által ersen szétszaggatott, mely mélyedések közt legnagyobbak az éjszakról nyugatfeló húzódó Latorcza-vülgye, a voloczi, vicsai ós vócsi völgy, az éjszakról keletre viv zsdenovai, ploszkói, a keletrl éjszakrar tartó sztrojnai, lent az ilosva-bilkei, irsavai,‘borsovai, viiaiczei, Lubuliskai sat. völgyek, tül többnyire melyeken kereszkisebb-nagyobb pajak ok és folyók hömpölyögnek. • M líitüibfci kezdve hegyek a^Tagnak Szerint az éjstaki a Latorczáig szakadatlan lánozolatban déli kezdve azután az éjszak-keleti hegyek keletre terjedvén, jelleget vesznek dél-keleti) A fel. frésze Kárpcátok bárom a éjszak-keleti és (éjszltk-nyugati, ugyanis az Ék. határláncznakv mely rendesen közül Kárpáti vagy magyar erds-hegységnek (innen a tetik, foráulMtöi mig e folyótól itt már havasi húzódnak, Poprád szorosától kezdve, tart e „Verehovina") nevez- hegylánczolat kiterjedése Mára- ramaros DK. sarkáig, Erdély határáig, üngvártól 8 órányira É.-ra emelkedik Uzsok mellett a magas Beszkid hegy, mely e Kárpátvonal közép- innen megyénk ÉK. határát környez hegység is e hegylánczolat különben Popradtól fokonkint emelkedvén, pontjának tartatik nevet ÜDg E viseli. s Beregben már magasabb hegyeket mukat, melyek azután Máramarosban még inkább növekednek. Nálunk a Beszkid és a havasok köés rüli völgy ület és kén túl terület Verchov i ná nak s Alsó-Vereez- neveztetik mely hágó vagy van a Beszkiden Galicziáha való átjárás, reg 802 meter magas. iíinthogy - megyénk fels részén általdban itt el gos színben tünteti nyiijtanak az egymás nemcsak buja *á tulnyomóbb, ez oknál fogva a hanem és viruló, hegyes-völgyes felett a kzet .sajátsá- Gyönyör vidéket. látványt emelked egymáshoz, majdnem hasonló hegykupök megszáralálhatlan sokasága ha- Szolyvától kezdve a galicziai homokk társzélig az úgynevezett kárpáti növényzet nye- és a szk völgyeket és alakú erdk ol- ékesít sötétszürke palarétegek és kékesszürke s mállási helyeiken fehér vagy sárgás homokkszirtek, melyek csodálatos alakzatokat mudaJait gyönyörködtetik tatva, folytonos változatossággal mondjak az ünnepies csendben nyugvó, a szemlélt. nyaranta ambra És mit eltelt, illattal virágokkal borított, télen át pedig ragyogó fehér lepellel borított levegt árasztó regényes, szk lyek megyénk fels nak, melyeket tájain és mértföldekre Vmindenhoi oly mindén vadságuk terjed s üde me- völgyekrl, kedves/ vonzó büveróvel bír- mellett, oly örömest látogat, oly sén üdvözöl az idegen utazó. Jó kedvvel halad rajtok keresztül szi ve- a ter- mészet nagy" müvén elmereng, bájain gyönyörköd ember ; bámulva nézi a völgyek közepén sötétzöld szinü éger, hamvásíuz, rezgo/^züst le-^ vel nyárfák és számos egyéb különféle fa és bokor közt ei.»*éjiTe, kellemesen csörgedez, itt-ott zúgva rohanó folyókat és patakokat, nek medrét óriási hörapöJyök, kisebb-nagyobb kövek, itt-ott molihal folyondárral beMott dlt fák és törzsök bontják ; á szokatlan tájkép kiegészitéioül, a yidékbeli pór, át helyezett aljai vékony szálon, karaván gabonával telt rp<tra támaszködya, jól esik á Zíügó mély átsiet, és. h medrou vagy a hávatúlk Csákokkal íeihöit lovakon uhe hösszu sor- ’ '• ' , bah a vizen sen . . . át lépeget, E gyönyör emelked hogy a parton húzódó s fellegekkel borított Ösvényen tovább' öges^ feltn, havasok hatalmas tömbjei, melyek képet kiegészítik a kékes távlatban %be óriási gúlák gyanánt állanak a hon határainál. a hidak még nem divatosak, de sem alkalmazhatók, mert a hóolvadás vagy nagy eszések alkalmával, a 'meredek hegyekrl vadul lezuhanó árvíz s a jégtorlás menthetlenöl elsodornák. Eendes khidak csak a posta- A félrees völgyekben nálunk sok helyt a legjobb akarat mellett hton vannak, a podheringi-vereczkei vonalon, mely völgy szintén egyikea legbájosabbaknak. Paszikánát homok- és mészk-csoportok, Szuszkó körül különféle és feketés palarétegek, Pudpolócznál, az itteni híres és báj- szín szürke dus hegyszorosnál, merészen emelked, durva szemcséj homokksziklák (conglomerat) bástyák gyanánt állanak a horhosok által szaggatott hegyoldalokon, kimagasodva a közöttük felhalmazott, évezredek viharaiban elmállott ktöredékek’ gyüledékébl, mely rombolást jelz sebb kivilágitás mellett Havasaink roli is alatt komor és rideg kinézés . táj a legfénye-* . korán sem értendk a szepesi, svajczi vagy alpesekhez hasonló bérezek, mert mig ezek leginkább (Trökös hóval fedett kopár sziklacsoportozatokból : égbe ti- nyúló, addig a mi havasaink emelked hegy tömegekbl állanak, miknek *,3 része óriási jákrös s számtalan egyéb terebélyes és lombosfa bokrokkal borított, míg ^1.^-dLánfi erdótlen gerinozeiken és gömböiyöded tetoikön buja növényzet gyepmezk terülnek el, melyek sok szelíden vor, juhar, gyertyán, bükk, hars, ezer felhajtott marhának b és igen táplálékony legelül szolgálnak. havasoknak a falukhoz .közelebb es részein lev réteket, mint Volócz A és Hukliva felett, évente le is kaszálják s a gyjtött szénát gallyakon vagy szánkán részint lehozzák, részint fent juhokkal megétetik. A minthogy általában többi hegyeink és magaslataink A is jó^szénát és füvet termelnek. havasak nyúlványai mindenfelé terjedvén, azok azután mindraegis a havasokon köd idején könnyen eltéved s órákig elbolyong, mig vámagát ismét, honnan nehány órával elébb el- annyi hegyeket és völgyeket képeznek, miért a legjártasabb tájismer ratlanul épen ott találja is indult. A az 1311 méternyi Bukócz közt, a 966 m. Eeszkid, a 669. ra. Sztinka nev Bukócznál, ettl DK-re tovább a Husznya és Latorkán túl az-1124 méter magas Nad Liszini és a 667 méler- magas • kanyargós g.erinczezetü határhegyek Euszki pút (orosz ut) Kicsótná ' . ezek : és cyi Magara számos oldalágaival, melyek Eosztoka (638), Serbóez (546), Zsdenova (463); Tisova és Vere’^zke felé nyúlnak. Tisovánál a Eolovati 1050 és ra. magas Szökplinka m. Véreb, a 7 £To nev E hegyek emelkednek. tájon áliamrk 753 m. Popöva Perenisz, továbbá: Laturszki verch a (634), Vogyánr 1121, Trihotárí 941, Zbnni nagy fénynél 1061, Eovni Plaj 1229, Kamen Visoki 915, 712, Podhora szkala Zélemeny 1307, Kozakova polánka 905, Veliki méneséi 988, Jaszni verch 749, Euszki verch 684, Pohár 820 sat. Az nngi északi határtól a Latorcza és Nagy Pinye völgye felé Pudpolócz és Fels Hraboniczáig húzódik a határhegyekkel egyenközöleg oly Dsiirovi zsolob 1292, hegylánczolat, mely helyenkint feltn magasságot sz tra nyugatra az 1408 méternyi magas tól ér nev ilyen Biikócz- el, havas (Polonina), melynek meredek teteje a közötte hullámszeren emelked számos hegyorom közül messzire kimagaslik. A fentebb emlitetteken felül áll Zbunnál a Csávia hegy. Fels Hraboniczán túl EN. pedig a széles Méneséi (Siroki), mely 1104 m. magas, és ettl keletre a 8Ö3 méter raaga& Kószák hegy. Z b n n felett eníelkedik az üngból átjöv P o 1 o n i n a rovna nev havas is, tekintélyes alakjával, tágas legelt nyújt, de az alatta Nagy Pinye melynek lev tájat 1473 míg a másik hegyágazat Túrjától kadatlan hegyágakkal, itt-ótt Pin^e Kamen 712 Gombicza hegy 633 m. magas m., is jon lev hegyágak folyó mossa, továbbá e 966, túl tájon északra s üklinszki Felsbb Osertész sat. s de n mig tovább a Latorcza Latorcza folyó jobb partján Z sek terülnek A is rejtvén nagy tömkelegében. 882 m. Koma, az 1016 m. Nagy Gyil 908, Javorova 731, Dubrava 777, Verch Plaj A . szz erdt Visen és a 796 m. magás Kis Visen; Ploszkon Pudpolócz körül az Uszki 785, . Izvor, Olenya és Ploszkói'g terjed sza- tájon emelkednek ki Izvor felett a (véliki) fensikja völgy mindkét oldalán a Polonina rovnától délre szintén hegyek terjednek, melyeknek egyik völgyét a Kis E m. magas zordonná, rideggé teszi o v a körül hatalmas fenyve- folyását követve Ábránka, Hankovicza és Hársfáivá körül szintén rengeteg bükkfával bontott erds hegyek terjednek mindenfelé, vádaknak biztos tanyát nyújtva. Az -e tá- m. m. 1097 ; el, in. S 0 közül ‘kiemelendk az 1052 m. magas Verliste, a 856 901 hönbo Lipki, a ra. r Zsolob, 734 m. Kiesefka, 963 m, Veliki Pohár, n-hegy*) Áhránkánál, melynek szép kupaiaku he- gye minden irányból íekanik^ Hoiublna táján a 842^ m. magas Roraaniszka, 548 Jaszenka Hársfalvánál, 408 m.- Tósztl, 417* m. Lisza, 958 Jaszenova s a 778 ra. magas Maros, melyek mindraegannyi jó vadászó .‘helyek. Mint fönehh eWtt érintetett^ s galicziai határtól Kis-Eosztokátó^ ) K kitn ht>gy gróf SehöDborn Jen Ba z8ori^B»k Mvaktti * Ervintl nyer nTÖ-ban nj %?. n kezdve Bukócis, Borszucsiiia, Lalurka és Üj-Eosztoka felelt képezi a határt Galiczia és hazánk közt, ‘mely e tájon a hegygeriucz a vizválaszló vo- nalon egy- 1.89 m. széles úttal van megjelölve; ez az ut vonul az u. le ü.vvereczkei hágóig, mely Alsó-Vereczkétöl egy jó órányi távolságra Pet- emelked Beszkid nev hegy rusovicza helység felett 846 méternyire tetején van, hol a magyar oldalon gróf Schönbornnak, gyel földön, gróf Eómernek van korcsmája, mig köztük E zódik. helyen gyakran találkoznak egyes kiránduló magaslatról szemlélik a két tulnan a len- s az országút hú- kik a társaságok, különböz országnak messze távolban elmo- sódó bérczeit, E '• hágótól keletre haladva a Beszkid nyúlványai leginkább erdtlen .kopárságokká válnak nev Javornik, ra. nev s terjednek Timsor és Szvalyovka mely 779 m. fekszik. Szvalyovka pusztáig, Kanora helységnél felett m. Mencselina az 1211 a Dorosó emelkedik a 868 felett és 873 m. Koma ' * hegy. Elhagyva ez alacsonyabb határhegyeket s követve a Szyalyovkától folyó patakot, a Yicsa és szomszéd máramarosi Nagy ági völgyek közt, Volócz, Yeretecs és Hukliva (644 m.) nem havasok, melyek óriási hegytöraegeket leti szintúgy' mint oldalai legelökül szolgálnak. czei soknak s emelkednek a ke- faluknál képeznek E s melyeknek bér- nev Polonina nyúlványainak legmagasabb ormaik ezek: hava- Almameznél a Temnatik 1347, Huklivánál a Nagyhegy (Veliki .véreb) 1598, a szolyvai havas néven ismert Sztoj hegy, mely 1679 méternyi és így legmagasabb pontja megyénknek. Tetejét néhány homokk szikla koronázza, honnan felséges, kilátás 3sik mind Magyar- mind Lengyelországra Nyu. gatra terjedleg a áll a Kruhla és Szkaljánka nev bérez 1254 m. m., DN. végén a Künszkiorom 988. Az gas Kruhiától kezdve a gerinczen félkörben húzódnak a . innen keletre 1243 m. maHrab 1247, Hrabcsik 853, Nadribkami, oldalt Plajcsik 743, Plaj 1334, majd az u. Zsid 1519, Nagy Gém ba 1493, Kis Geinba, Dorabratovszka, Bileczka n. 909, Hadina, Sztoj, Ivolova .(1112 ra.) és nev hégyormok Künszki és , nyúlványok hullámszer folytonosságban, oly nagy kiterjedésben, hegye négy mértföldnyi terület, mely a Borsova hegység' legkieücnebb részét képezi, teljesen lakatlan. Elhagyva a havasok tömegét nyait, a vicsai völgy és s követve Kereczke közt a BN. irányban azok Sztrojnai nagy nyúlvá- horpadásig illetleg völgyig (gúnynéven zsebraska rika) számos hegyágazat hulláray.ik : ezek közi megemlitendk a Zsdimir patak m, Bjepaszka, 810 89ÍI ra. Polánka m.’ Zsalobki, nev .1090 m. Magúra felett s emelked’ 12i2 Nagy Tibaván begyek, melyek közt szár^lan túl a kisebb hegyága- zat terjed po r 1 0 . . . hogy a naki a keleti pedig nyugptra pláviai hágónál Gyi Inak felé heg;^eso* terjed ezek mellékhcrpadásait 1022 m. Borló- képez nyiiló és Hát hegyig, lejtsen számos (mint az s es mondatik. írsava folyó völgyéig, illetleg a DK. Zadnya s Gy és melyek a sztrojnai völgytl DK-re a Borsova völgyig terjednek akkép, Az Bori Továbbá az úgynevezett évjiik el, t ilosvai és hílkei) oldalán s északi völgyeket alakban zord sötét, emelked hegycsoportban kitüncbbek ezek: a bresztói gyil 994. Dechmanova 1016, Szöleli vereb 822, Slobszki véreb 652, Kameni Frajna Mártinkánál véreb 960; Máramaros szélén fekv nevti Beragyi a s azzal közös S z i Mai ti n kai nik 772. k felett a s a mig a Borló n y á k 1032; begyágazatban nevezetesebbek: Csernik 1Ö78 a Buzsora 886. Kiesera 732, Cser^ Kaineni gyil 613, a BombuSkabegy Bába- 967, falvátöl É-ra, raelyhez csatlakozó hegyhátak a Latorcza bal partján Paszi ka, Szentmiklós és Podhering emelkednek, felett term Szarkabegy nól végzdvén. Az írsava folyó jobb ez utóbbi helyen a / Papfal vától partján szl- Kisfaludig a Borsova völgyéig húzódik egy a Borló hegység délnyugoti nyúlványához tartozó myr. 5172 mnyi bosszú, 314' méter magas, leginkább tölgyfával bentt hegység, mely Hosszú bát-nak neveztetik. E begy nyngoti végén 1 Kustánfalva és Felsó-Schönbornnál szlterm hiizódik a (276 mi) s ezekkel hármas Pap Gsekély 224. horpadás P ál (21 1 által m.) és elválasztva N agy h e g y összefiiggjeg egy tölgyes magaslat Förnos felé Der- czenig, hol a Szernye mocsárban elvész lejtsége, míg Ardánháza táján egy más nyúlványa ismét a Mércze patak déli oldalán DK. Komls, Beregujfalu és Eeníete felé tart, szintén a Szernye hol mocsár képezi határát. A Latorcza völgy jobb partján nyugoti oldaláról szintén lyek a megye Ungmegyébl a Nagy-Pzinye völgy begyágazatok nyomulnak tekintélyes be, me- Munkács és tovább Kálnik s Benerlike leereszkednek. Az ungi Túrja völgyének Poroskó nyugoti .részén körül a nagy sikságra megyénkbe' beható Viznicze völgyével együtt a hegyséosztja, melyek a Szinyák hegység, mely már a 17. századbeli urbérekben kék b érc z-nek mondatott, raríg a másika tovább melletti öble a get két f tömegre Trosztaniezánál és Patkanócznál emelkedvén, délfelé szelid iejtséglieíi mindinkább alacsonyodik akkép, hogy oldalán számos helység, niírjt Puznyákfalva, Fedelesfa{va, Mogyorós, és Káínik saL, ' Viznicze .völgy keleti oldalán a falva (571), Szerenesfulya, Kuzmiiva, Fels llrihót*/. KloczkóMva, Kaaoíálvu; a Szinyák hegy tömegében pedig Syldor- majd. tovább keletre Ilkócz,. és AÍsó-Yiznicze, Dubiaítv Gsabina, Seiesztó, DÍCZ 8 míg ÉIL nyúlt ányai Iglincz sat. helységek fekszenek, . Szolocsina és Holubina felé vonulDak. K Diczkovícza* legmagasahbak ezek: a 981 m. magas Szeredni verch,- a szioyáki teleptl északra, a Szioyák hegy 858. Pleska 992, Meocselik 918, Dunanka 1014, MéncsuJ hegyágazatok- közt Kumen 1007, odább Berdó 918, Bili Kamen 970,' Ivobülov 1021, UbaTszki. Mencselik szélén az ungi határ- 1005, Karaenecz 659, 4 t 722, Csernova 572, Loraovanja 730; Patkanócz és Trosztanicza közt a Naho- Hrunok 715, Herczfahánái tár 852, Fédelesfalvánál a a Csart 696. Fels yizniczénél a 3-dik Kicsera 766, Ploszkopataknál a Kruhla 746, Frigyesfalva felett az 544 méternyi magas Zsarnó (Zsornlna) régi g. k. kolostorral diszitett padás választja Csernekhegy Vereshegyen el, fokonkint át mellett, alacsonyodva hol a Latorcza jobb partján Klacsanó felé tart, kebb részei a 299 m. Lovácska és Gallis trachit talajú déli és nyugati oldalain jó kzete pedig Ez utóbbi '-a melytl egy hor- sat. húzódik ^ nyugatnak legmerede- és hegy elöfokul szolgálnak, mig zamatu bort teremnek, lilaszinü keresett épitési és fedauyagul használtatik. Lovácskával szemben mintegy félóra járásnyira attól a Latorcza bal- partján elszigetelten emelkedik ki a síkságból a 188 méternyi tén trachit kozetü kupalaku vár • hegy, melypek tetején magas híres a szin- munkácsi áll. Végre emelkedik a megye alsó sik részén néhány sajátlagos alkohegy Ardótól Beregszászon és Muzsalyon át Beneig a Borzsova völgyéig, mig éjszaki oldalról Kovászénak fordulva Nagy-Bereg felé tásu kszirtes tart, hol valamint Kígyósnál' a Szernye tónak szintén kerítéséül szolgál. Ezen timkót tartalmazó és term nek, jó rlköveket majd tovább a odább Fekete- és Akolhegynek, a kább honos szolgáltató, es D ere k asz égnék része tebb említett bort Saroknak, keleti oldal teteje, hol a (263 in.) neveztetik. kimagasló törpébb tetk, Nagy-Kelemennek mondatnak.. Épen valamint jó Bányahegy362 m. magas meredek lejtj orom Nagyhegynek, ryolith-hegynek Beregszász felé (273. A timkó legin- Borsova partján m.) és Kisvárnak nagy síkságból a fenhegységhez hasonló Nagybégányi hegy (189 m.), a dédai kishegy, a” ily elszigetelten emelkedik ki a jó fed és épitési köveket szolgáltató szintén 139 ra. magas kaszonyi és tovább a 193 m. emelked zápszonyi hegy; végre a Tarpánál kiemelked csekély magasságú domb, mely itt a tiszai lapályon hegynek neveztetik.' . Földtani Tázlatok. 7^ Beregvármegye ’ * teríUete a legsajátságosabb földalakiilásoVüak szín- mennyiben itt a palakövektol kezdve a televényföidig a képzddvény mind a iirárom része találtatik. A Galicziával határos részen, a Kár- helye, pát hegységbe keleti <ágazatain leginkább a második nledék hez és pedig a krétaszakaszhoz tartozó m okkö képzdvény- közönséges vagy bécsi ho fordul el, nevezetesen Szolyvától Jobbovicza Sztrojna, Csernik, Plávia és Koszoson át Máramarosig vaszeraeBéjü homokk ; mig ellenben Pudpolócznál a dur- vagy konglomer.at találtatik. Helyenkint sötétszinö madrahusóczi völgyekben raész- palák fordulnak el, melyek szarukövet és gömbvaskövet gokban; a pioszkói, polenai, szolyvai és tuff-lerakodások is vannak, melyek az itt foglalnak létez tömérdek források terményei. Szuszkó és Bisztra táján a szintén a második képzdményhez* jura és n e o k o m i' m é s z k és ra a r g a képletek színhelyei, melyeken tartós mésztelepek fordulnak el; ezek közt kiválóak a Paszi ka, száinitott Bisztra és Sztroj na felettiek, melyek régóta vájatnak s jó sikerrel hasz- mig a Brusztopatak náltatnak, feletti a juramész csekély telepet képez. sas, E Borló-Gyil hegység éjszaki lejtin vidéken egyszersmind égvényes-va- kénmeszes és égvényes konyhasós vizek is fakadnak. Alsó-Vereczkétl fel Volóczig és Dorosóig a palakzetben a mára* marosi gyémánt elnevezés alatt ismert apró fényes jegozök (Dragonith) nagy mennyiségben találtatnak. A Borzsa völgyét eoczen-képlet, mely a harmad üledéki képzdvény alsó részéhez tartozik, boritja egész odáig, hol Ilosva nev orom A felett a Sztremtura emelkedik. szürke és lilaszinü trachit, ezen, a harmadik üledéki vényi korhoz tartozó kzet, mint a geológiai harmadkorban az területen is létezett tengerbl kiemelkedett vulkánok alkotása*^), képzdakkor e megyénk- ben nagy és hosszan elnyúló tömegekben jelentkezik különösen érdeMunkács közéjében, hol meredek hegységet képez* milyenek a Gallishegy, Lovácska és a várhegy az ebbl éjszakíelé elnyúló oldal-;; ; kes az ; ^ak közé Neogén képletek is belenyúlnak, melyeknek öbleiben kovasav *) Érdekes tudai, hogy a Szantorin görögországi szlgéten jség iáz éy eltt hegyek* melyek emberek szemeláttára emelkedtek ki yulkáiü' mködés következtében mint a beregszászi Nagyhegy kzete, tajtkotívffot is foglaljaak magokban. (Tenii. tud közi. VIII. k. 77. fíiz.) E szerint a munkácsi várhegy, á bováeska éa Gall beregszászi, massalyt,^ déiai és kaszonyl hegyek szintén ily kitörések erediHényéi;- v más csapadékukat, vaserczcket s képleteket leket mindenütt vas- chit hegylánczolatok szélein kszéntelepek mutatkoz- és nak, a neogen képleteken a föld alatt sótelepek kétségtelen nyomai Drágabártfalva Jelesül a tra- találni. melyeknek terjednek, is táján több nyílt forrásokban kerülnek a felszínre s a máraraarosi, ugocsai, zempléni és sárosí telepekkel össze- függésben lenni látszanak. Dél fell hatalmas trachit-tiiff-hegységek emelkednek, mely tuffrétegek vastagsága 316 meter felül emelkednek a síkság más körülöttük lev vannak áttörve s me- Ilyenek a Borló* és Gyil roppant hegyek fülé. melyek völgyek kisebb trachit-emelkedések, homokk lyeken a hegység vizei s által — a Latorcza és BorzsoVa lefolynak. Ugyanezen szorosokon a tuff-képlctek is átnyúlnak a trachit falazatou túl csekély tömegeket képezve, mint például Szolyva környékén. A frigyesfal vai trachittuífnál barna és veres vask, vasopál terjed hegyek^ közé, eb loropal -találtatnak. és letti Kus tán falva magaslaton tajtékos traehit lávák mellett a Latorcza baloldala fe- barna széntelepek jelentkeznek, s valamint tovább Kucsova táján leveles agyag Papfalvánál, mely Hosszubát-hegység a tuff felsik kezdetét; veszi egyik ezen találtatik. . mélyedésében nagy fekszik, hosszúságban dél a felé nyúló s magában áll keskeny hegy a tuff felsiknak széles, csatornaalaku mélyedraényébeii rakódott trachit, le és csupa kavics és hömpölybl, de leginkább a kárpáti homokk-képlet töredékeibl hegy az édesvízi lerakodások, maradványa, .melyet mind a ' tuff magvislatok s igy e oldalán két környeznek. Geologok szerint*), a kárpáti homokk-hegység a Háthegyseg részint a áll által elfoglalt ezen csatornán folytak le, vizei, bizonyosan a mieltt Podheríug- magas tuff-zátonyokat áttörték s magoknak a tuff-felsikban csatornát vájtak; a minthogy az ílosva folyó is sziutéo ezen édesvízi i^raködások s az eredeti helyén lév tuff-tömegek közt vájta ki , völgyéi, mig Hátmegnél már ismét a tuff-tömegek feltnnek annyira, hogy az észak felé 1900 mnyire tovább fekv Nagy-Ábránka mellett a trachit-tuffok 380 muyire magasan emelkednek. .E felsikon a kitóduüél és Bzeatmiklósnál a i á s i t r igazolja, ac h i hogy t o k mindenütt trachitos lerakodásokkal váltakozván tenger alatt tódult r;ín szintén gat felé a traehit gyakrau az egykor e tájon e vidéken vask ki. Az itteni és barna is, ).h. Hnnf;vlvj ehegyek délnyualacsony, . siksíig, ,T. ez azt létezétt ' Tisza régi és uj ártere a Munkácsig ödnynió : Brod hatá- Bilke, Iloiicza, telepek találtatnak; fokonkint kisebbednek, mig végre a'Szernye tó felett elhegyekké törpülnek. A öblökben kszén is megye déli szélén, a Szeroye mocsár és magy. hir/v(. az tönd; víjízunyauiak. valamint az innen ilosvai, I. k. bi:>rzsovai, l. '31 Bzolyvai és^dracsinai tágasabb völgyed, ár ad má »y i képzodmér.yü terü- ^Helyeknek talaja íÍDom kékes szürke agyag, mely letek, alatt kovarz-íio- mok vao. ség, dés, Sajátságos még a déli lapályon emelked berégszász-muzsalji hegymely szintén az egykor itt volt tenger alatti vulkáni mköazaz tömeges kitódulás eredménye. E hegység alapja trachit, mely- nek lejlüin és a már ... E melyek tetején rhyoliíh csoportok fordulnak elé, elébb létezett trachit hegy nyílásaiból ben, talán épen a alatt. . harmadik idszakban tódultak el egykor késbbi lávaszeröleg és pedig keletkezése folytán környezetén a ryolith üledékes á idó- tenger kzetek nagy változatosságot mutatnak, melyeket a kitódult savak és gázok, az elmállás más körülmények okoztak. Muzsalynál feltnik a hegy faíkatrésze á és zöld k hegyen itt a vulkáni kilódníásban állitják, .sat. mely chitot, mely kzet, mint szakért geologok, köztök báró' Eich- trachit, tofen Férd. szintén nagy találta tik megelzte a szürke A tömegekben van képviselve. tra- beregszászi a tajtkü-luffis, melynek akkor kellett képzdnie, midn mely Magyarország nagy részét az eoozen (a harmad korszak vagy barmadlagos képzdése) után, ég tudja, hány ezázezer-év eltt, a tenger, alsó beborította, legmagasabban (gyöngyk) e tuffokra a perlitek állott; vetkeztek, végre lithoic^os, azaz töraöttebb és Porlir-íéle ryolitbok utóbbi kzet leginkább a dédai, bégányí, kaszonyi, tarpai kö; hegyeken jön el, melyekben szintén, kisébb-nagyobb mértékben, az mállás következtében képzdött ti lomkövekre használják. merátok 8 A timk mk találtatik, ennek egyik küls faját el- ma- tajtk konglo- környezetében brecciak, igen finom tuífok földpátos részekkel találtatnak, mállóit áfíapotukban s a ez zápszonyi és melyek lég hatásainak kitétetve, kréta el- fehérség A Nagybegygyel szomszédos magaslaBen énéi klávákból, gyöngykbl és kongloraerá- kaolin-porceliáo földet képeznek. tok Ardü, Miízsaly és tos kvarzhomokból állanak. Az itteni timk * ; . apró üregeiben elfordul a barj t, ságn hosszúkás oszlopszerü jegeczeket Jónás, raiizeumi mely kásanagy*^ r 181B-baii a beküld V 0 Ln y András itteni bánya és íimsógyári igazgató tiszteletére V oln y n-nak elnevezett s mely hazánkban BéÜérbeu a vasérczen is elfordul s azonfelül üral-hegységben. s még Ha béri Iiuszkbergen, e volt els, tévesen gipsznek (fsz) tartotta, A s ki* egész Európában 1817. e barytot itt csupán az felfedezíe . hegy.ség keleti alacsony odó részein a kovászói völgy feleit s a Borsova bal partján fekv S. Oroszi mellett,- sajátMgos vulkánikus kzet fordul el, moly .semmiféle isn>eretes íérményhez sem hasn;dit. E k kovakeménységü, szarukliöz íásonló fehér szürkés szín; mely' A kvarz-jegócz ós apró fehéres mezopát-jegócz taiáítatik. Keleraenhegyek is kzetbl ily B. Richtofen azt - merült s elfedett állítja, nagy 'és kis állanak. hogy- a beregszászi' hegység egy most el- hosszú trachit hegyláncznak maradványa, mely Abauj- megyétol idáig nyúlik. Az hogy megyénk dél-nyugati Munkácsot (a várhegy egy külön kitódulás eredménye; mivel rétegzése a vele egy vonalban álló Gallis-begy rétegeivel ellentétes), továbbá érinti Nevgeu képletekkel Pál, Nrigy és Csernokhegyekeu kivül, Klacsanó, Kulinkócz, Szinyák, Hribócz, szélén a eladottakat összefoglalva kitnik, trachit túlnyomó; e kzet érinti Csabina és Czolánfalva helysége- Vorotnicza, Lohó, Liszárnya, Dubina, ket. vég, Traehittuff belenyulik Medvegyócz, Mogyorós, Balásfalva, Orosz- Viznicze, Selesztó, Klenócz, Szentraiklós, Zirabrilova, Re- Paszika, pede, Podhering, Fogaras, Kis-Alraás, Roraocsaháza, F.-Remete, Falucska, Koinlós, Polyánka, Ilosva, Tkés, Hátmeg, ránka, Martinka és Bilke határaira, hol Ry ol th-k zet Gálfalva, homokk Kis-Ab- Leczfalva, konglomcratok is van-. Bereg, Muzsaly, Bene, Beregszász, Kaszony, Zápszony, Déda és Tarpa határain; kovak nak. i tulnyoraólag eljön B.-Ardó, alakban -Kovászó és Oroszi körül. J u r a-k é pzödraény a Borló Gyil hegység északi oldalán és Sztrojnától délkeletre. Kárpáti és homok és palakü a Galiczia felli határszélen, továbbá Cserniktl Plávian és Koszoson át Múrainarosig, hol raésztuíf (neooorakalk) lerakodások fordulnak, valamint Szuszkó és Bisztra tájaiu traehittuff eljön Kalnik, Kuzmina, is. is el- Cer thiu ra-réteg i Ruszkócz, Zsukó, és Bubuliska, Leányfalva, Pisztraháza, Korepecz, Gát, A.-Reraete, Dubrovicza, Kisfalud, Szobatin, Kövesu a síkság özönvizi s a Héthegység vidékén képzdvényü y végre a iapályoos völgyek és telepek. Munkácson kutak ásása alkalmával meggyzdtem, hogy az egymásra következ rétegek ezek: feut 95 cm. (3‘) szélesen televényföld, ez alatt 46 cra. (I'/b*) kavics, ezután szinte oly széles réteg homok és alatta finom homokkal vegyített kékes szinti agyag taiáítatik. Hoiyenkint, különösen a vagy földréteg állott alatt homokos osteocodlak fák gyökerei uek helyét kitölt talajon az fordulnak el, agyag alsó vidéken t. hajdanában t. m é s z tu ff-ké pz d é s e k. itt 8. Viatpaj*! Folyók, patakok. I. 3Í6.8 méterrel, Minthogy megyénk éjszak-keletr^^^ tó (Így Zavadka Hetyenhez képest 359.37, AIsó-V(^reczk pedig 324.42 ratel) magasabban fekszik a tenger szine felett, mint á tiszakörüli rónaság, természetes, hogy minden patak és folyó éjszak-keletról le nyugat és déífelé törekszik. Megyénk kebelében ered közönséges patakok és folyók közt els helyen áll a Lat o r c z a, mely a Beszkid hegybl Laturka felett 789.3 , méter magasságban éred .s mint igén jteM hegyi patak Bilaszovicza és Tisp^a faluk határain át délre indul, útjában ván a hegyek és völgyekbl leszív nem bakat bl ered mindenütt magába fogad- csermelyeket, ínilyenek az aprób- említvén, Rosztokánál a Bosztoka és Zsolop, a javorina hegy- Bablyuk, léntebb más völgybl kifolyó Zavadka s Petrusovi- czánál kicsörgedez^^^^^Y^^ melyek mind Álsó-Yereezkén keresztül egy ágban folyván^ ennek nyugati részén a Médvezsától jöv Zvar és Medvezsa patakkal egy esül nek lentebb a Méneséi hegyoldalából ered s Dra; nev patak is beszakad a mely ekkép minden oldalról gyarapodva, innen tovább a padpolóczi szoroson át nagy hörapölyök közt szikhusócz és Fels- Y ereczkén át folyó Szlauka már Latoroza néven rohan latalajon sebesen Zsdenova nev illetett viz, a pudpolóczi korcsmánál beléje ömlik ismét a mely Kis-Rosztoka nev hegyek közt ered kóoz, Zbun és ; folyóba, Zsdenován keresztül foly, Zbuaaj Biikovesz, Perekreszni Zsolop a Polonina felett s a nagy-rosztokai és Ruszkiput regényes völgyön lefelé Pas- útjában a Zsdenovka, Serbócz, felvéve s frész és rlmalmokat mozgatván, tetemes hasznot hasznot hajt tulajdonosának, a gróf Sohön- born családnak. Innen a Latorcza, hova tovább ersbödve völgyeken át foly ; Padpolóczon túl Abránka mig a magasan felette völgy torkolatánál álló délkeleti irány bán nev Hankovicza helységhez fekv Hársfalvához ér, paták és" szk Ömlik- bele s tovább a keskeny számos apró hegyi patakokkal öregbedik, mik azután különösen nagy eszésék és tavaszL hóolvadás al- kalmával árját tetemesen növelik. torczát HársfalTánál lyavka falu felett ered s nev Különösen b vízzel szaporítja a La- mely fent a Beszkid alatt Szvaa regényes vicsai Tölgyön át foly dogál, itt nt- a Yic.sa viz, ' közben 0?za és Yóosm tuLa pev patakokat vevén magába, • 34 Lentebb a Latorcza Szolyva városka éjszaki határát érinti, hol be* Eoszos-Sztrojnai völgyön át folyó Hnila rika illetleg Sztrojnánál a Szvaljovka nevet nyer patak, mely útja közben Brusztopatak, tibavai léje a és martinkai Luh patakokkal Gyilhegy éjszaki oldaláról ered cser- » a melyekkel szaporodik, ömlik. Holubináuá! a Pinye nev zsen és IVliko KN. nev hegy fell, Izvorfalutól K-ra a nyovánál a Vidui és más s Méneséi és Csáviahura Koma s patakokkal s le- Ole- növeked Nagy-Pinye kisebb hegyi vizekkel Hluboki folyók Polena oldalairól déli a Paulóka és Rika, Paulovánál helységénél való egyesülésébl mely Szolocsináriál ismét a Szolocshia nev ezen pa- ; alatt folyó Izvor, .Ploszkónál a (Hab) patak siet a Latorcza medrébe fekv Uklina helységtl É-ra a Nagyvihegyek völgyeiben ered kis Pinye és Uklinova s az tak a Pozgjila támad, Szuchi és a diczkoviczai Zsalok több apró hegyi csermelyekkel szaporodván, végre Ho- lobinán alul a Latorczába ömlik. Hulubinátül folyvást nyugati miként Szolyvánál irányban melynek a Latorcza, foly többfelé elágazó erei kisebb-nagyobb zátonyokat és is, szigeteket képeznek, csavargó árjai pedig Paszikánál és Szuszkónál a parton lev szilnTóföldéket rongálják. Bzuszko helységnél (Szuszkó) hegyi patak rohan belé, a hraboniczai völgy dig ÍSzentmiklós közelében patakok, ez utóbbi a jöv Podhering nev felett a Csernek-hegyi kolostor majd nev vizekkel egyesülve patakot veszi és Cserienó helység határán át egyéb kisebb ereket még maga felvesz), fel Kölcsin ez alsó vidéken most is az Ungmegye erds foly a nyár- és felé és csekéiy s ket képez, mint Dobronyuál a Halracz fz* esése a par- és siessen* Iván patakokat Nehány Malommeg erdk Kis-Dobronynál eszéseknél azonnal kiront medrébl ers hogy Palánka, Dávid háza mela Járok (hol a lialorcza a Haraosiua és leién hat ágra oszlott s csak ismét alatt a város alá ér, hol tokat rongálván, a hidontul elkanyarodik, • a zimbri- Latorcza bal- hegyi pataktól veszi eredetét. Munkács eltt a mely Piiznyák falva határában a Loraovanja (Wind- fáktól beárnyékolt Latorcza, lett nev hol ismét a Viznicze felé siet, nev szemközt és ezzel Leczopvitak, Czolán és Bisztrapatak falu közelében, bnu-h) Obava Rabonicza cs Tovább éjszakról kallót is ellát vizével. itt hasonnev Derenova hegy tövében Bresztóról folyó Bresztócsik, Leoz- partja felöl a falváról folyó Matyikova Szinyáktl lovai völgyön át keletnek folyó a torkolatánál pe- egyesült,' a hajlású évtized sik ter* minthogy lapályon nagyobb e miatt folyásában patakot,, végre s itt- apró ere- Kis-Dobronynái a Osuroüda medrével találkozván és Agtelek határa közelében az üng ll folydogiüó Batára patakot, melybe a XapaloRka, fe- . mogyorósi Rosztimir, bdbóczl Koszaaiscse s egyéb e tájbeU patakok üru: lenek, befogadván, üngmegye területét végs Keletkezésétl e 91031 rot., nyi hosszat ger színe kanyargós folyása azonban valósággal 18 myr. 9648 métertesz,- s minthogy forrásának magassága 789‘3 mtnyi a tena folyó' egész esése 696 felett, A ; a tenger M unka c s n á l a hidnái vízfo- szine felett s eílenben íentelíb a méter másodpercenkint, K lastro ni n ál 0.56 Schaf fér Antal m. másodpercenkint állás mellett 0.6 így mértföldenkénti, azaz Latoreza vizszintje a víz sodrában 1.55Ö középsebessége vizállásnál 2.2 ra. rat. s vizkörnyéke vedig 50 raértföld, vagyis 28 myr. 77 nkiloraéterre tehet. 380 láb, vagyis 120.20 rat. fekszik magas felett ^ ^ pontjáig képzelt egyenes vonala a foljmnak 7586 méterenkénti esése 26.70 lyásának hogy végre Zemplén éri, Szent-Máriánál a Bodrogba temetkezzék. víz- mérnök kir. 1880. sept. 15i felvett adatai szerint. hogy Sajnos, a, megye kebelén át folyó ez egyetlen sok tervelés dacára s a nemzeti gazdaság sem koríg nem ; igaz, hogy engedi a hajókázbatást tatnak le hogy fejlesztetett ki arra, használtathassék fent, s nem a legolcsóbb közlekedési s folyó mindek- kis hácrányára, kövekkel eltorszálolt rajta nagyobb eszközöl kanyargó medre csupán szszel és tavaszszal bocsát- fürészányaggal terhelt tutajok ; de Munkáestót kezdve könnyen hajükázhatúvá lehetne tenni. Medrének szabályozása iránt már a mit így 1730*ban ifjabb Szentiványi János báró biztos, a megyei vizek szabályozását javasol ván, érinte, misze- században történtek indítványok. rint a Latorca Munktlcsnál a Sz.-János kápolnánál árkánál állott) kezdessék szabályoztatni, Károly a költségek felét felajániá. (mely a fels malom mihez gróf Schönborn Frigyes 1757-ben pedig Bedeoker nev biztos hogy a Latoreza Munkácstól kezdve egy e város és üroszvég közt a szántóföldeken keresztül ásatandó mintegy 300 köböl tartalmú csatornán vezessék le egyenes vonalban. S e folyó szabályozása annál égetbbe vált, mert medrét folyvást változtatta, igy 1740. évben azt inditványozta, egy vizáradás után egészen más fblyást malom egészen szárazon maradt s arra vett, annyira, késbb hogy az uradalmi külön árkot 1775-ben báró Orczy, királyi biztosi minségben ásatui kel- Munkácsra hogy a Latoreza. szabályozása s hajókázhafóvá tétele iránt is intézkedjék. 1781-ben dr. Krieger helytartósági viz- és müépitészeti eladó s Budinszky J. megyei mérnök javaslatai folytán inditványoztaatt, hogy a Nagy-Lueska és Bobrony közötti áradások megszüntetése véget t a Latör- lett. a végett, jött le , cza Eszenynél vezettessék be a Tiszába védtöltéaekkel láttassák el. Eanek s partja folytán 17B3*ban a LatAvezának Munkács melletti azabálvozásiti . Munkácstól kezdve megreiel megye megrendelte a azonban eredmén? nilkük 36 1795-ben fausztatás végett gróf Schönborn Jen Ervin a Iratorcza fels részét, úgy a Vicsa, Osza és Zsdenovka medreit tiszlittatta s a sziklákatjporral repesztette, melynek nyomai a parton kiálló szinteken maigmeglátszanak. 1799-ben a megye Boski 1^ csatornát rendelt ásatni, mi azonban Ez inditrányok nem mérnök megbizílsa es tervezetek dacára a Latorcza szabályozása, Jól- lehet a sik vidéken évenkint többször kiöntött és sok kárt maradt, miért J. a vidék és saját is Fülp 1816— 1823-ki 1817 érdeke — 1821-ben okozott, el- gróf Scbönborn tekintetében idéközben Cserleno és Nagy-Lucska közt s Szép- tölgyerdben egy 4779.13 mt. hosszú és 3.79—11 vidéki mellett eszközöltetett. egy 4828.44 mt. hosszú mellék széles rat. csatornát ásatott, Ymi nemcsak a fíaracsina nev szép tölgyerd a végromlástól megszabadnlt, hanem mintegy hatezer holdnyi jó búzaterm föld is a megfuáltal raegraentetett; ez újonnan ásott csatornába a Latorcza vize 1823. lástól október hó 24-én ünnepélyesen; bebocsáttatott. terfilet, még mindig hez képest, mely midn évben, A megmentett mintegy tízezer hold, azonban csekélység tekintélyes azon nagy volt ártér- szenvedett az árvíztl, különösen 1845-ik csak e megyében 299,760 hold*) s helyenkint 3.79 mnyi magasan borittatott el; miért is a Latorcza további szabályozása mindinkább égetbbé vált. Vásárhelyi Pál mérnök 1844. a Latorczát Csapnál lervezte a Tiszába vezettetni, mely legegyszerbb tervet Paleocapa kivibe- . tétlennek nyilvánította; azonban az 1850. év óta részletes és beható vizsíirálatok által Vásárhelyi terve célszernek kir. kereskedelmi miniszteriura által találtatott, sót jóváhagyatott ugyan, az akkori cs. kivitele azon- ben arra az idre elhalasztatott, mikor a Tisza Tokajig szabályozva lesz. 1867. évben ‘gróf Schönborn Ervin ismét felelevenítvén az ügyet, ennek megyei alispán indítványára, megyei közerdomboki majorbeli Lukanics ergéjén túl lev hídtól a Csomonyáig uj csatorna ásatása által szabályoztatott. folytán Freyseyseii GznIa, vel a Latorcza a Vidék erdn át Egyébiránt a Latorcza folyó az Alsó-Szernye völgyébe több kiszakadási még nagy mértékben borítják cl az ottani alsó vidéke*t, iapályos erd- és legei -téreket, st állitíatik, hogy most még nagyobb mértékben mint az eltt, midn még a Latorczának Nagy-Lucskán alól épen semmi medre nem volt és vizei a Vidék erdn medrekben átüinl vizei most is . s környékén sok száz ereken okozva; ez annak tulrjdonittatik, tetett vizvezet csatorna teljesen *) mindenh 9 pusztulást hogy a Vidék-erdn keresztül eszközölel nem készült és N;-DobrGnynál megszivárogtak Mmtkogy kizaükbaá a.hold.még megtartom; megjég^^^ .izáuntott hóid /ogyoal 57 ár törvénye^^^^ át, divatozó l mértéir, egyóbirántj hogy Ogy iaiaizWls, azaz * v . laüvejöheü l^OOpol^ ! ^ . üngmegye határáig megszüBendnekv ^ szakadt; iniheljt ez dások is tervszerflleg elkészül a?* ez 1874. évben az ínség enyhítésére eugedélyezett összegbél Györgyös paták torkolata erös földtöUéssel elgátoltatott s október elején a mü tel- már novemberben á legels árvíz annyirá elegész „ínséges ninnká“-nak nyoma sem maradt Végre jesen elkészült; azonban hordotta, hogy az ! 1875. évben újonnan alakult a beregmegyei folyamszabályozási és ármen- mely alapszabályait tesitési társulat, Lato r c z a, módosítván, is feladatául bályozását. Második nagyobb Borsóvá megyének a folyója a déli és. Sztochi dalán ered s Kereczkétl Dóiba és Zádna felé haladva, és val ér, honnan a biJkei széles völgyön át íoly; Ugocsa határán kanyargó szaporodván képzd á ‘..v-:/ mely Máramaros megyében a Nagyhegy gyénkbe tartja Szernye, Csaroda, Miez, Szipa, Töczike és Makóezának sza- s a hegy keleti ol- Lukovánál me- Öiy vésnél a Bereg ered B s Miszticze körül vagy Borzsa, e r b e k a folyó- Palucsko és Ivoralós helységek tell leöral vizekbi. Fels-Remete patakot befogadváb, mellett több ágra oszlik, majd' Lapos erdn át két fágban tovább ván, Kovászónál ismét egyesül, innen eléhb DK-re aziitán a kis vár alatt Alsó-Remetét érinti s a beregi DNy-ra kanyarodik s e tájon magába fogad mely ügocsából közeledik hozzá sáros-oroszii mellett halad el a már Tiszába veszszen méter 4 ; el. A s két ágra Borzsa folyása Szál va határon ntt tekintélyes folyóvá ség keleti oldalán kanyarodva a víz, szakadva, várii fága Várin torkolatáig Borzsánál Bene és Csetfalva közötti egyik bolt ágát, dig a Vér vasolták, gett, Bzáraz Ko tusnak € nevet viseli. 1781-ben Krieger hogy a Borsova vize, g}^ak ri és patakot, majd Bene hogy Borsovathely- foírásának egyenes távolsága torkolatától pedig 6 kor a Tiszával közlekedett, nev át; foly- alól a 10 myr. 0203 myr. 8273 mt, mely állal egy- nevezik, másik ága pe- Budinszky mérnök ja- áradásának luogakaclályozása vé- el, a Vérke torkolata pedig hogy abba csupán a malmokra szükséges Benétól Váriig védtöltésekkel láttassék Borsovánál gátoltassék hatolhasson. külünösen E el, földtöltések; részben azért, mert a Borsova még vize itt a múlt század végén emelíéttek, szakadván be á Tiszába, a Ti szávai együtt kiöntött. dás álkalmával ,az yissaatolult s Antal, megyei fmérnök megmérte ára- 1803. a Vári város által az árvíz elléo tett hogy ^Cselfalvát ól a Csépjárüig a Tisza partúgy ján volt 5120.49 mt,,; a Vámkerekíl a Keretekig 948.24, á Palaj körül l2086.ÍGj á halábori határtól a temetig 3043.85; Borsóvátoí kezdve a pokoiöt malomig 341;36, a zadovi kerteknél 358.44, a híd körül Í76.37| öfiszesen 12074.91 méter, vagyis 6307 folyó öL l8Ó7-ik évi juníus íöldtöltéseket és találta, . 10-én- kelt- határozatában pedig megengedé a megye, hogy a váriuk munkájokat kizárólag Egyébiránt. 1353. .évig a határukbeli védmüvek készítésére használhassák. folyvást dolgoztak a 6740.9 is Bene mt. hosszAi tölté- úgy, hogy hires hajdani és Vári közt, különösen a Borsova és Tiszától védett seken, helyenkiot e tájonr a folyó, kanyarulatait átvágván, is Borsova. E Tár szélén csatornaszeröleg foly most a Í31.60 mtnyire fekszik a tenger, szine felett^ Zudnyánál folyó ellenben Várinál mar osak 113.79 mtnyire s igy mintegy 6 myr. 687 mtnyi hosszában 26.66 méternyi esése van.. Nevezetesen: esése Salánktól Beneig 766.2^ cm. A gyének hossza e két pont közt 18395.90 méter. középsebessége 173 vizállása mellett méter. E viz sgm hajókázható, Cm; völ- ; Tiszának 131.6 Cm. vízmennyisége 2.456754 köb- jóllehet talajív kevéssé köves, fausztatásra azonban alkalmas. nev Az írsava hegy folyó a Borló-Gyil hegységhez tartozó Szöleli fakad s felveyén a völgyekbe lefolydogáló hegyi csermelyeket a nagy-ábránkai völgyön át siet nyugati irányban a Háthegy déli oldalából keleti völgyébe, hol .déli Tkés irányban fent és llosva helységeket érintvén, és Deskofalva felé s malmot több utjübán E forgat. Bród széles völgybe érvén, DNy-ra fordul, hogy Kisfuliul táján a Borsovába fusson. hegyrl Kéletrór a vSzÍR}ák pedig több csermely lyel nev lefolyó Szinyácska szaporodván az Írsava, . patakkal, Brodtól nyugatról már kezdve llosva néven íilettetik. Egyébiránt az írsavába s illetleg lentebb Ilosvába befolyó vizek és patakok ezek: a papgyörgyfalvai patak: Lippü, Wülcsavi, a P re kúp, melyek & krajnamartinkai bábafalvi és és a kutkafalvi inind kelemenfahi DNy.. Krivulya és D-i irányban folynak. A Vérke Bene és Borsava közt szalad ki a Borsova vizébl, árka egy darabig nyugatra Gecse, Muzsaly felé tartván, a beregszászi Nagyhegy nyugati oldalán E*ra kanyarodik, Beregszász városon keresztül megy Ardónál mély árka Basa III. András király hadjáratára vonatkozó rege tárgyául szolgál. Balazsérnál a Szernye nevet vált mocsárból Makkos Jánosi nen Nagy viz vagy felöl Jászé na s egy a hajdankorra folydogáló szakadékkal egyesül, mely név haladva tovább, alatt szabályozás folytán a torkolatánál, Borsóvá partján Jielyonkint igen mély medre üresen tátong lányául szolgálván egykori malmot okozott. forgatott^ hanem nagyságának, egykori kiöntése s elgázoltatván káka és midn ín-- végre Nagy- : azóta sást növeszt, fosz- árja nemcsak számos messze terjed áradásokat is . S A Sxercye S lieljség Djugati oldalán, hol a lassú folyású k ete pedig már ^ „ pataV, víznek, innen alól a máskép^ gáti tóból foljsk ki Gul e, igénytelen Sz erny ének a Nagyvizzel egyesült Hafajnafalu, Szernye^* és itt Gutig Fe« viz mondatik, na iután Bátyú helységek háti- ram át csavarog Dobrony felé, hol a Kerepecz patakkal érintkezik s & megye szélén végre Ásvány mellett a Latorczába szakad, Szernye ég Csomonya közt a Gerzsenyó ér keletkezik. A Kerepecz patakra nézve ^ i megjegyeztetik, helységen ^ indulva, lul, hogy egy más hasonló ne\ patakcsa Fels-Schönbora (mely hajdan Oláh Kerepecznek neveztetett) nyugatra Munkácsnái a Pálbegy alatt vonul dél felé ki- Alsó-!Schönbornnak, innen nyugati irányban Puszta-Kerepecz mellett sompolyog el, hogy a Vereskorcsnia táján Gát felett az erdben a Feketevizbe beszivárogjon. I I Hogy 1 ^ s a Vérke torkolatának elmedreibl sokhelyt kiágazott erek a Yérke, Szer- a Tisza és Borsova szabályozása zárása eltt, ‘ezek telt J nye és Tisza közötti % iák, még í ártér tanúskodik. friss különben igen lapályos téren szanaszét barangol- is emlékezetben van Egyik s arról a M ily ér a i tömérdek kiszáradt meder és cz-patak, B.-Ardón alól a Vérkébl kiszakad, elébb BKy.-ra, azután Búcsútól Ny.-ra Surányig, innen pedig K-ra Marok, Csaroda, Gelényes, Barabás, Kaszony és Som határain át sompolyog, hogy Harangra b közelében a Csarondával (Gsarnavoda) egye- I £ I süljön. 1854. évvben elzáralván a I patak támadt, ez ^ által folyásának gát vettetett, de a Mi.cz-mocsár néven ismert Déda, Daroez, Kaszony, is megezüntek, hogy > Yérke azon szakadéka, melybl a Miez Csonkapapi és Hetyen körüli mik nem egyszer ezen egész vidéket és nagy tókiszáradtak a Morotva hasonlított; iigyszintén legnagyobb részben egyéb kisebb mocsárok, valamint az, mely Kaszony, rabás közt elterült 3793 méternyi r táplálékát a Szernyébl Jánosinál Altaliíban ^ . ; V ennek elölte a torcza közt elterül, mintegy azért e rész a liosszában 1204 Bégány és Ba- mt. szélességben s kilblvó patakból is nyerte az eltt. megye azon 24 kilométer, eg}^ tófenéknek volt összefüggvén, t úgy, a közlekedés csak csolnakon történhetett s a rónaság egy dhoz í elöntések eláraszták, Dm í‘d, része, mely a Tisza és La13 myr. 81 vagyis mintegy tekintlieto, Tiszaháton, mely délre névszorint Hete, Tákos és Jánosi kíizöUi zsomhékos rétség a a Bödrogközzei Tarpa, Tób útn ak Gnlács, neveztetett Fels-^metéig a Borsova meulébtm szintén vannak zsorabékos részek, valamint Komlós és Salánk közt, az u.; n. Y i drás-tó. JI vV Kovászóntól V tó táján elterjed 400 hold nyi ingoványbán sok túr fa goványok láthatók még Bégány és Kaszony k nyai és hetyeni erdségékbeu.> i: Egy másik ér a II a t ár tia lak és a táíláltaü^^^^ Ily in- a bátyúi, ló- t'sarooda vagy Csaroda, a XIV.— XVi századokbeli okiratokbaa Csarnav ódának nr^veztetett^ saiütén Várinál szakad ki a BorsoNából és megkerülvén Vári városid nyngatara fordul Badalonak, innen pedig északra Tarpa^ Márok,^ Fejórcse. C^aroda* Atya, Gsonkapapi, Helyen, Kerecseny, ^Harangláb, Bátyú s Dobrony mellett foiydogál; ez utóbbi hely Kis«» Ásvány közt az erdben és mélysége miatt Cfupán kompon járható; Eszenynél a Szernye s illetleg Vérkóbe ereszkedik a további útjában a Latorozában vész el. Bátyúnál Égre s-tó mellett a L a d á n y nev forrás) nev mocsár is áztatja a talajt., A megye N a g y-K é r n a a ér s az . . (oroszul . > ^ területén lev' kisebb patakok és erek még Járok ezek: Ivánpatak Iványinál, Locbuka Lohónál, Zanyko Yorotniczánál, Koszaniscse Hribócznál, Zapalszka Szerencsfalvánál, Kirnicza Ilkócz- patak Cserlenónál, Poluj Gsapoczkánál, Szjtára Ignácznél, Radoviszká Herzfalvánál, Oricho vic z Balázsfalvánál, B a s zJablonovicza Kls-Mogyorósnál, Trosztyánka 1 0 ra ir Nagy- és nál, Mochnyáu y a Puznyákfalvánál; V z n c zk e FedeBuba tni Felsvizniczénél, Kosztríka Csabinánái, B ukarcs Dunkúfalvánál, Babon ic z a A.*IIraboniezánái, Óba v a Koczkaszállásnál, B o m a n o v a Szldorfalvánál, Leczop atak Leczfalváüál, Czölán t’zolánfalvánál, Bresztócsik Ereszt fal vánál, ;B s z ír a N> ar k Duszinánál, R k PláBisztránál, Özvalovka Csei niknél, H n viánál, Luh Kistibavánál, Érusztó Brusztopataknál, Vicse Szaszókánál, Nagypinye Szolocsinánál, Szuchi zsalop Diczkoviczánál, TrósztaniczáoáI, i i lesfalvánál. i i 1 i i Bika Ploszkónál, Vidui Olenovánál, ü k 1 n o v ükIibánál, Szuszk ópatak Szuszkónál, Szvalovka Szolyvánál, Hluboki Polenáiiál, 1 Es di m i r Ta P r e k ü p Fogaras-^ nál, Lipnicza Sztánfalvánál, Szépus Závidfalvánál, Szobát in Medenezénél, I r s a v a Tkésnél, S z n y a n k a Száj kfal vánál, L p p ü PapSzaszokánál, 1 ab i s k a Kis-Lucskánál; i györgyfalvánál, S z nál, Kri vu ly Isnyéiéncl, Szernye a i i g ü v Krajna Martinkánái, Csonekisauo Kelemen fal vánál, G e rz seno Bátyúnál, Bark Sztr abicsónál, N agy v i Wü z 1 c h i Kis-A bránká- üt ih o Kustdnfal vánál, aszóp a Baliizsérnál,- ov t Hrusz a k Barkaszónál, t ó Pósabázánál, D ere, S z a m v a N.Bo s z o k a Miskaroviczánál, H ú k li v a Kis-Bisztránál’és Huklivánúl, M e d vegy a Medvecsánál,. J á 0 va Jalováaál, Ábr ánk a N.Ábránkácál, Zsden 0 vka Zzdenovánái, Serbóez Serbócznál, Zbuha Zbunnál, P a s.ko v e c Páskócznál, B u k o v e e Bukócznáii P er ekreszna Perekresznánál, ZsoIöík Kiosornánal, V erbiás Yerbiásnál, Z V ar Zavatkánály Y c s a Almamezónél, K n y a z i Láxárpataknál,* Ha 1 r ác Beregnél, z, a ró a ran y ó ere Dobrony nál,. S z a 1 t 1 i S ziay ka Felsó-Yerecxkénél,^ D r a h ira ó c z Drahusócznál, Vo l ove ez 41 ' : , ^ VoIóczDál, Ka li 0r k a V KaüOi ánál^ i Fe ty a c s k a SzkolarszkaBá^, Bab c ka BartházámiJ, M é reze Beregujfálu és Feketevrz Gátnál, D eme cser JáDosiiiálv Gorond^ Yeretecsél, V ec 2 MedenczéDél, od Makariánál, S z u c h a v pata nicza, Csalhó (Szárazviz) Sarkadnál Alsó-Scbönborn/ Pósaháza Munkács közt és nev mocsárr meíy bi a Hidaspatak ered, taka, Galambospatak, Rusztópatak Mosztok nev N ag y*L ; i p- Fornosnál. yiz lö22 s elófordnl Sebestyé . Márokpapinál a Czigányláz pataka. s a. tovább van a Czigáuy pa- nagy áracbisokat okozott táján A Tisza. ét- A Máramaros megyében magas hegyek közt, Devezetéseii fent az magasságban fakadó Tisza Ugocsán keresztül Tisza-üjlákon alól a csetfaivai határon lép be megyénkbe, hogy itt délnek Okolai 948 méternyi tartva, Vári, Badaló, Naményig Tarpa, Tivadar, Giilács, Jánd, Gergelyi és Vásáros- terjedleg, Szatmar és innen nyugatnak haladva, ügornya, Adony, Kerecseny, Máty us és Nagy- és Kis-Lóny mellett Szaboesmegye fell határt képezzen. Már megyénk szélén is oly mély e folyó vize, hogy a gzöst is megbirja, mely néha Tarpáig is fel-- Tisza-Szálka, Vid, hatol, sában Naményig pedig rendesen közlekedik. A Tiszának 186 mértföldnyi vagyis 141 myr. 984 s rnéternyi folyá- forrásának fent jelzett magassága mellett egész esése 86.9 raértföldénkioti myriaméter Megyénk 110 méter ; mt„ vagy 7586 raéterkénti esése 465 Gm.; vizkörny éke 2018 és hajókázható részéDek hossza 121 területén a Tisza szintje a tenger myr. és szine 3750 ml. felett mintegy jelesül T.-XJj lak és Vári közt 115.71, Bádalónál 113.79/ TÍu> pán 108.23, Y.-NaméDynál 100.59, a Tisza jobb partja Tarpa és Kerecseny közt 106—108 és Csap közt 104—104.53 méter. Terülétönkön medrének pártjai többnyire magasak bességgel ömlenek rint Krösmeztl szke árjai, annyival inkább, mért s tett; azon nagy se- mérések sze- T.-Ujlakig esése 517,79 méter, tehát százölorikinr, vagyis 189.65 méterkint 0,47 métert tesz M. -Szigettl T.-üjlaki^ esése 151 .82 m. ; ez esése azonban a nagy síkságban gyón is csökken, mert ; kanyarodásaiban Titelig 1 20 myr* és 43.83 métert, tehát 1.90 méterkint 6163 méternyi hosszú pályáján csak átlasr 6^6 millimétert ' A* eltt esése -megj^enk területén köTetkezea estloU fel: • TÍ8za>üjlaklól Tarpáig 40584.76 mét. távolságban 735.3 kiS) 630.9 Cm. nagy > 189.65 jtnéterenkint: 40.14 Cm. Kaményig 45894.92 mét. távolságban 473.6 Cm. nagy vizáéi, 21.5 Cm. viznél, v ; Tarpáiól kis» 327.4 kis, 522.6 - ís^améDytöl Csapig 82117.76 Cm. nagy viznél, 189.65 Az 1856-ki tervezet méter távolságban 348.3 Cm. raéterenkint 8.51 • v - . szerinti átmetszésekkel szabályozott zepes eseté 189.65 ratkint (azaz 100 öJenkint) lenne Újlaktól folyó kö- Naményig 15,5, Nanaéijylól Csapig pedig 13.3 milliméterriyi. A volt és mestaní esése nagy és x kis viz mellett következ N agy vízálláskor: siBíasz eeész ?oi( esése, : T.-Ujiaktól N.-Arrig: 526.34 Cm. Naményig: Naménytól Csapig: 499.5 N.-Arrtól 281.8 toH Cm. Cm. iB9.65 oitdiiü esése fflostaii 189.65 33 nmásti 20 iiiillimt. 16 millirat. 16 milliin, 13 milliml. .19 millim. ^ 49 25 millim. esése millim. Legkisebb vízálláskor: T.-üjlak N.-Arrig: Cm. 793. N.-Arrtól V.-Naményig: 416.1 Naménytól Csapig: A ladja a 337.7 31 millimt. 19.8 „ 6.7 „ „ Tisza közepes mélysége T.-üjlaktól 4 lábat, vagyis 1.26 métert, „ 8.9 „ kezdve .mindenütt megba- nagy mélyedéseit belyenkénti ki- véve; jelesül: legkisebb tíz Tisza-Ujiaknál -Yáriü felöl , 142 Kóródnál 287- Tivadarnál 290 mlyBége Cm. „ 484.6 , 579.4 „ Kerecsen jnél 505.7 „ Csapnál 540.7 Tivadaron alól Naményon Tehát felül palijai 596 941 V • „ „ Jegnagyobb 1 1077 590 -Cm. n 856- „ n 932.4 „ Cin. 7f 1017 « 1288 12G4.3 n 1188 „ 1126 V 1030 „ 1125 1373 . / a partok közepes magasságú a fenék felett . , „ legmagasabbak Naménynál és Tivadarnál. Medrének feneke kavicsból és homokból áll, .partja pedig áradmány és bordalékíöldbl. Szélessége a Tiszának. Naménynál 115.68 meter; az 1830. óvi nagy vizáradásk or volt T.-üjlak táján 137.50 .méteren felöl, ellenben 1^42. évben e legkisebb vizállásnál 57.85 méternyi. tó ^ tett észíeletek szerint tíz mennyisége T.-IJjlakiiál a bécsi templom ^ 31.5 "cm. vízállás (0 pontja felett) és 205-4 cm', vizmélység mellett 46.82 köbméter, sebessége pedig akkor .324 cm. peralatt 1 láb vagyis cenkinfc. > . Az 1830—1853. évek közötti legnagyobb és legkisebb vízállás kö- következ különbségeket tapasztaltak zött a Tisza-üjlaknál 503 cm., Tarpánál, 709, Naraénynál 854, Csapnál 680 cm. E köíönbségét Naménynál a Szamos torkolatán alól a folyónak ottani csekély esése és medrének összeszükölése okozta. 1852—2860. évig a közepes vízállás T.-ÜJIaknál 31.6 64 és cná. cm., Vásáros-Naménynál 87 és 284,5 cm. közt változott; legkisebb volt 1858-ban, valamint 1863-baD. A Tiszának és ártere, a szabályozás eltt, magyar (1200 mellékfolyóinak ugocsamegyei Yerczétöl kezdve a torkolatáig 2.766,689 mibl megyénkre 289,258 öles) holdat tett, hold esett, mi gyakori a áradások s vizes talaja miatt vajmi kevés, hasznot eredményezett e roppant, a biztos mvelés alól már a múlt században annak Ferenez emlékirataiban elvont, mennyiség okozta vizmeutesitésére 1075. év végérl gondoltak. II, vonatkozólag erre s épen hogy Eákóczy azt, ezt Írja: „Ecseden töltvén néhány hetet, átraentern Munkácsra, raegvizsgálaudó a területet, vájjon nem lehetne-e a két helyet, a azután, hogy a Tisza s annak a hegyekrl nagy áradásokat, mocsárokat okoznak vizek folyása, a beléjök dlt melyeknek fekvése oly csatornákkal rendkívüli s annyira ellenkez, s összekötni. “ Icö.raló mellék Itt íeirja folyói mily végre raegj egy zé, hogy a kiáradó erdei fáktól meglévén akadályozva, annyira átszivárogják a fidet, hogy az utak kemény csak folytonos hadakozás s végre a szerencsétlen járhatók. télben bukás azonban A hátráltaták szándéka valósítását s így csak évtized múlva, az 1715. 59. tcz. és az 1722-ki országgylés pendité meg ismét az eszmét, a tiszaszabályozást. E végbl Munkácson mködött; e Ervint is, hogy a tervben lev szabályozási költség fedezéséhez járuljon, ily értelm felhívást iíjabb Szentiványi báró királyi biztosul helytartó 1748-ban felhívta gróf Schönborn tett tos késbb 1749-ben ügyködött itt e Jen gróf Károlyi isá 1759-ben tárgyban; 1775-ben Bedecker nev pedig Mária Terézia alatt biz- az 1772-ki nagy vizáradás után, báró Orczy érkezett megyénkbe királyi biztosul a folyók szabályozása végett. 1783-ban" elrendeiie a sége a V érk e miután szabályozását, tartósági vhépltészeü eladó és -hogy a Tisza szabályoztassék, még 1781-ben Budinszky földtöltései megyei 50 dr. megye kozöaKrie.ger hely- mérnök javasolUk, ölnyi távolságban a parttói emeltessenek, hogy a vizárnak biztosabban ellénálfhasssnak; végre hará- 44 rozotian kimoudták, hogy a SzerDjo mocsár kiszárítása a Térka elzárása nélkül, kivihetetlen. 1784-ben nagybefolyást gyakorolt a tiszaszabályozás nev kkitelére Mercze József sárosmegyei nemes, eszméjének ki a folyó egész szabályozása módjáról alaposan értekezett; azonban jóllehet az évtói 179®/i 1844-ig az országyöléseken mindig felmerült ez ügy, az teljes megol<lást niégsem nyert.^) Pál bízatott meg 1844-ben József nádor indítványára Vásárhelyi a szükséges tervezet elkészítésével, mely 1845-ben készült; 1844-ben pedig egy társulat alakult, mely a Tiszának Komoró közt tzte ki czéljául. s már 1846. január hó íbldnyi hosszú .átmetszését Kerecseny és Ez ajkaimul az eszme szolgált terjesztésére, 19-ikén Széchenyi István gróf a mellett tiszavizszabályozási sürgetésére alakult a melyhez társulat, nádor védnöksége az bályozására szerzdésileg egyesültek. Lám A Vásárhelyi nézeteit Francesconi c.s. nagyobb érdekelt földbirtokosok 22 törvényhatóság területérl csatlakoztak ket s Beszédes és el- mért- által s a vizek sza- készített terve- udvari építészeti kir. tanácsos és Paleopnca veléDczei építészeti igazgató megviz.sgálván, vélemo- A nyöket elterjesztek, lényegileg Vásárhelyi javaslatait elfogadván. els bályozási költségek alapjául szolgált a só felemelt árából sza- óvenkint megajánlott százezer forint, ugyanannyit engedélyezett 2 évre a kincstár és 4 évre minden hold ártér után egy forint vettetett ki az illet birtokésbben pedig kölcsönökkel segített magán a társulat. 1846-ban Beregmegyében Kecskés fmérnök vezetése alatt a vi- kosra, déki társulat Vári és Badaló közt emelteié a töltést s a Borzsa tát igazitá torkola- meg; 1849-ig a beregmegyei vizszerkezetben a vári-tarpai 5186 öl, vagyis: 9835.17 méternyi hosszában, mi ös- töltés áliittat ott szesen 48,831 forintba' került. A szabadságharcz' bevégzése bomló tiszavölgyi társulat is cs. k. pénzüg} miniszter erélyével egy központi bizottság csán eszközölteté mszaki lisztitó^ ' . vezetés s alakiitatott, a vidéki ; után a félben' volt Henri eh pangott, st a mely a szabályozás folytatását Pesten gyol- raeghagyattak s a Károlyra bízatott. 1859 óta helyenkint meder- *) 1822-ben a megyebeli vizek ki, is a fejedelem bcleegjezósével társulatok szerkezetökbeii és kotrógépeket alkalmaztak Mr. biztosul küldetett ; munkálat azonban 1850-ben báró Bruck a megbízott belgiumi és angol szabályozása ügyében Lónyay viz- Bábor fispán kinek' kíséretében valának: Stciner zempléni mérnök, Peré- nyi Sdigiá. alispán, Deroscnyi János, Budai Zsigmond, Lónyay János és Láfizió sat. 8 kik oki 8-áikán megkezdvén a szemlét A.-Vefeczkénél, 11. me^ekintek a lucskái csatornát, 12. K.-Bobronynil Bérogstáw B Bofsova; ' Jw^.iDfthimkai’ = és Eszenynéb 14. Somnál, 15. Kovászénál, 16, Oátnál, 47. Jáadnál s 19. Nagy-Iiónyánál a folyókat és iwon 18. Gulács és ’ mvészek jelesül 1862-ben gyelö sógora vezetése A Masjo|i elhunyt gzhajózási falü• szabdl 3’ozás és gátak emelésére szükségelt s a kormánytól el- minden holdjára évenkint kive- költségek a vizmentesitett ártér legezett, tett Teás dal, alatt. egy rorintbül fedeztettek. 1860. évig az I. osztályban (T.-üjlak'Csap) a Borsa jobbpartján Bene és Vári között egy gát építtetett. Yárinál azután a Tisza jobb pariján való ujtöltés kezddik, mely tart Mátyusig. Ezen Benétót Mátyusig nyúló töltés hossza 79500. 61, folyó méter, a gátok köbtartalraa 11.50296 köbméter, költsége pedig 212000 forint Ál- 97300 holdnji ártér mentesittetett; ugyancsak itt 13 átvágás készittetett 7396. 29 métrnyi hosszúságban és 343,219 kiemelt köbméternyi földtartaiommal, melyek 170190 írtba ‘kerültek s mi által a Tisza lolyása 46124.50 méterrel vált rövidebbó az I-s osztályban. tala A még hiányzó gátak ‘késbb fognak szabályozása is A' Tisza töltései közüleg nyúlnak, lejtjük a széles! raz! oldalon Az létesittetni, úgy Latorcza a Csapig; mint 569 — 221—-474 vizi ^^760 méternyi távolságban egymástól egyen- magasak, tetejük centiméter 284—379 mint 2 vagy 3 oldalön úgy aránj^pk tím. a szá- általok esz- 1, : 2:1. 1867. julius végéig engedélyezett átvágások az s közölt vagy eszközlendö folyó rövidülések megyénk területén ezek: Átvágás nev*e Kanyar rövidítés A rövidítés aránya a és hossza folyó eredeti hosszához méterekben - . Badaló 701.70 3129.30 2427.50 Tarpa 237 Tivadar- 443.88 Ouláés 1308.58 A 4,48 1422.37 1175.30 1 : 6,0 2987. 2543.19 1: 6.73 2655.8 1346.50 1 : 2.03 részint mélyedett, ró- : 7.77 Gulács 512.Ö 3982.62 3470.67 1 123.37 3982.62, 3869.35 T.-Vid' 407.75 3792.97 3385.23 1: 32.46 1: 9,30 Kereeseny 711 2275.78 1564.60 1: 3.20 Kerec.seny 550 4172.27 3622.19 1 7.58 - . ; sedctt Tiszává 14 átvágásnál elkészült 41 9942 köb méter a s • lett „ „ szint iszapolt Tiszává l^ég 1864. óv végéig T.-üjlaktól Csapig az öt év óta • Méle* ; T.-Száika • JSeiD inéljcdett s netn jto 1 töltés lett „ „ « V nem képzdött munka vonal ki. alatt volt legnagy óbb ‘ 574745 köbméter munka végeztetett s ez idtl a többi elkészült, úgy, hogy 25 átmetszés közül. 1873-ig folyóvá képzdött Ily képzdésben van 4, lassú képzdésben 8 s nem sikerült 2. része; öt év óta is jó , Egy 2 frt 40 köböl, vagyis 6.82344/ köbméter krba, az átvágásoknál pedig hold mentesitésére 6 frt 90 4 munka átlag a Tisza völgy én köböl 3 frt40 krba került. * kr. , , : Tett észleleiek és gÓndÓs mérések áíápjáo megái lapíttatoU. Egy ' . Tisza legnagyobb Vizalláznál, ennek medrében és töltései percenkint lefolyó víztömeg ez: Naménynál között masod- ‘ : , Szamos beömlésén alól 2432 köbméter ' Tokajnál, a Bodrog 3317 „ ^ •Szegednél, a Maros 4012 „ „ „ E mennyiségnek megfelelleg vitettek keresztül úgy a meder a ' ' . ' . bályozási, mint a védépitkczések sza- helyeseknek bizonyultak. s A' Tiszának hajdani mesészerü haibósége a szabályozás óta teljesen egyenes folyása mértékben gátolván. elenyészett, a viz kis ‘ meredek s ’ nem partjai a halszaporcdást • > szabályozási társulat 1846-tól 1872-ig kisajátított a beregi 1003 ®‘^^/i2,,o holdat. Védtöltéseinek' hossza mértföld, vagyis 9 myr. és 6000 méter; ennek köbtartalma 230'i 924 köbméter. Mentesített 221257 magyar hold. Ezért fizettetett: földkisajátitásokra 53034 frt 48 kr., foldmunkálatokra 863144 frt 60 kr., vegyes kiadásokra 172170 frt 53 kr., összesen 1.088,335 frt 61 kr. Került tehát egy mért-y íöld \7586 méter) töltés 86235 forint 20 krba, és egy hold mentesítése 4 forint 92 krba.' Ide. nincsen az állam által az' átvágásokra fordított — . ártér 5,449.354 frtnyi kiadás betudva. Schaffer Antal ’ mérnök kir. a beregmegyei vizszabályozásra vonat- kozó adatokat következkben tünteti el A készült, — megye 1867-ig területén áthúzódó töltés vonal, mely 1854 Bcnéti a Borzsova jobb partján üngmegye szóiéig vagyis Csap határáig, 88.470 kilométer hosszú és 92.167 hektárnyi területet véd az vált. 16, képz- elöntés ellen. A Váritól Csapig terjed 29 átvágás közül Tiszává désben van 5 és beiszapoitatott 7. .. A Tt^z^ pályájának viszonyait Újlaktól Csapig a Ki -egyes s/.aJva- követk. táblázat mutatja: Az egyes végpontok átvágá- 1 Kilométerkiiiti esés 1 azok SOl£ 1 kö;ctí 1 táTolaág. megneve- •i.5, S--Í? 2 1 ^o rövidítés rt a> Esés l.c« 2: * 2 S ^ ! X *i ^ r Is 3 — S 'O Oí cn értéke o k í i 0 i L T.-Cjiaktól P 1 '.-a '•.Tj í Ui rí c4 «( 5 ! rí m e t . 6' r e k ^ i 1 b e II ' 1 1 i 1 1 1 V-.-Naményig 14! 10.490, 87.22a' 54.1322 I , a. V.-N'amén}'tól 32.701! 0.375 1 12.090 0.138.7 0.2217! 0X)830 nem 0.598 . , • í í i 14 i, 8.714 79.3G8 48.383 30 985 Mibl 3' •íS 1 .fi a- .• >4 ‘í’-. £ növekedés % ’cc t I ho«szít .3 zése 1 í kitnik, hogy az átvágások feléuyiv^ rövidült. 0.390;1 3:378 0.0125 0.0898 0.0273' 0.G42 által a folyó eredeti pályája majd- SéregTárniegye vlzháfSaata a régibb korban* O. Hogy vármegyénk mocsár borította nyomai, emlékei területét mint jelenben; hanem a egjkor több nem a7.t víz, több folyó, korból fenmaradt régibb patak és csak az eltnt vizeknek Utható adatok Írott is igazolják. Hogy hány százezer év eltt megyénk legnagyobb részét tenger borította, azt természeti helyzete és maradványai mutatják. A nagy magyar medencze északkeleti oldaláról Munkács bájdus vidékén kezddik ás sima felülettel lenyúlik a Dunáig. E tengernek maradványául szolgál a Kaménynál feltn finom, lisztszerO, sárgás homok is, mely a vizár hullárajátéka által keletkezett, s mely W hetven mfdnyi Nyírséget s a Duna sik vidékét is ellepi. A munkács hajdan, ég tudja, tra eh i t-h egység szintén az egykori itteni tenger épen úgy tódnlrán ki, mint a beregszászi, kaszonyij dédai és zápszonyi, ryolith tartalmú hegykupok, melyek kétségtelenül egykori tenger alatti vulkáni mködés eredményei vidéki kitódulási emléke, e trachlt hajdan, a tenger alatt ... A Szernye mocsár katlanában szintén Agykor iszap-vulkánok ' dühöngtek. ' / A megye országunk határát kfalként s illetleg kárpáti elfoglaló homokk-hegység vizei pedig, hogy magoknak hajdan a Hát-hegység támoly hegy az édesvízi lerakodások kétségtelen maradványa, a tuff- ján, felsikban kifolyó csatornákat vájtak, azt egy tekintet a tájékra eléggé elötftnteti. De mellzve itt a kiszámithatlán elókornak e jelenségeit ezeknél nem lesz érdektelenebb, ha a fenmaradt történelmi adatokat Összegyjtve, azokból tgy képet alkotunk megyénk hajdani vizeirl. talán A .magyarok ezer év eltti hönfoglalásánál a Borzsova vára köröli Tisza folyó, Anonymus szériát émlittetik; Borzsova pedig a akkor ösmeretés (XIV, most fejszét), emlitett várnak buldus most is belevesztek ; különben a tekintélyes nagyságra dagad s a miatt veszedelmes sebességgel J'erenivz^ nevet, emmár volt. Árpád honfoglaló seregérl olvassuk, hogy egyes torcza vizébe folyoul adván még ITIL febr. Mmn j Latcrcza, csapatíü a áradások iilkal mával hegyek között tetem e.s és lény, máK/jus hogy maga li. lej l .<íégo Bálcórry 48 : legelt SzolocsináD, A Louyai családot Lónyánál Kothna viz, Pinye várván a sokkal kisebb midn Galiczia-felé kivonult az apadását, mely- 'eredt a Csorna vízbl/' Csorna-voda viz, Csoronda)*), Somnál emlittetik Hilimma Szrte Jásznapatak, Szernye, mányban majd patak, Menyge Sártó és viz, le* adománylevélbeu elfordulnak 1272-diki illet (habtájék^ vize országból. (Rákóozy-tár.I. 235. lap) (fekete- Boltrágy-viz, Ugyanez ok- fert. Obua (Obava) patak**) Luthurha (La- emlittetik Szent-Miklósnál torcza) és Sebespatak (Bisztra). 1282. évben IV. László király Gsépán fidet Lászlónak és testvérei- nek adományozván, a határok közt emíittetnek következ folyók kijelölt Mertvicze folyó (ma csekély és vizek: Laturchá Dobronykörül, Vtiche folyó, Machalmicha folyó, Spántó (Stagnum) mellett, Kerepeoh folyó Uztró tó, patak), ungi „nagyut“ az Remeteme- Szernyepatak, Csernavoda znél, Tamáségertó és Hosszuraeznél egy névtelen patak. Ezen Csépán nev egykori helység fekütt tehát Dobrony és Ignécz közt s a tatárok 124t-beu elpusztították. Ugyan csak ez elpusztított helyiségre vonatkozó, egy 1270-dik okmányban, mely a i leleszi levéltárban is riztetik, era- még Dobrony Weohke mocsár littetnek a fönebb elsorolt vizeken kívül és Ignécz táján Oochvyehe patak (lacus) (rivulus), Tiltapatak, és Scu- mugapatak. 1299-dik évben a Várdai család rész.ére Márok-Papi és Surány közt okmányban következ a határ bejáratván, ez patak,. Zypa-fölyó a Hiilrauth vizek gátja (claus.ura) Smnus emíittetnek: nev András dombnál, melynél bizonyos majd nem messze a Monniulatow nev halomnál Sorou folyó és Mich, melyen szintén egy gát volt; Páznan-Roketye körül volt a Holuth-Mich, mely utóbbi viz, az okmány szerint, kenderáztatónak is neveztétt, jeláül, hogy e hasznos növényt myr akkor is termelték. (Zichy Codex, I. 91. lap. birtokosnak A " XIV. század (máskép Kriva) is volt;***) Papi végén volt egy elején a vizboritotta nev dédai vár már fennállott; jelesül róczy János, Aladár íiának ajándékozta és iránta határban 1307. 1341. tó, egy K Írva DaVarday évben azt évben Daróczy János perlekedtek; állott pedig a kOrded földvár egy átgázolhaan íngovány és posvány közepén kimagaslott helyen, melyhez vJános és 3—400 deti lépésnyi hosszú paliö vezetett északról és délrl, mint annak az Nagyobb biztosság okáért a vizek neveit a régi oklevelekben irmodor szerint betühiven irtain ie. '« - használt ere- • Feltn, hogy a hazai folyónovekben gyakori a va szóta^, iniut nálunk ie Nézetem szeriut ezek a szláv emlékek maradványi, vonatkozván ez a viz voda —y kifejezésére igy p. S z ol y ov a (Szolyva) annyit tesz mint sós, Borzso va, mint Nyipos vizet, illetleg folyót. p'éldául az Óbora, Borzsova, írsava stb. — A clauáura Szégye é« Segi s tn ak vizfogó b(dyet jelentett nevezetett: e </•» hajdani : s magyarui régeníen Ség.yo, okmányokban gyakran éinluteúk. immár maiglan kiszáradt talajból kiálló tölgy ezölöpéiv^tó jói is meg- látszanak. Egy ^ 1341. évi, Adony Goíyra pusztát illet határjárási okmány- és ban elfordulnak e következ" vizek a Tiszától kezdve^ Bides nev halastó, Vid helység erdejénél Hátárpatak, Bochogó folyó, Baranyamocsár, Melepir tó, Eeketyés mocsár, Lapus reketye folyó s végre a Csernavoda : (Zichy-cpd. 30. lap.) II. nev 1344-ben Kerecseny, Mátyus, Hetyen és Iszterjén* határa a leleszi konvent folyók és tók: által bejáratván, Kerecsen n ól Bemete abban helységek köYetkez emíittetaek gorondja tó (gorond oroszul ma- Máty usnál: Sima reketye és Mély tó nev folyó, Konnev halastó, Sólymos ere patak,- Csarnólta folyó, kisebb és Palaszka tavak, Kezne patak, Csarnavoda és Kolozsere nev gaslatot jelent); túr Pál vize nagyobb halastó, (ü. 0. 97. I.) Egy 1353. évben kelt határjárási okmányban emlittetnek Marok és Tarpa köri ismét Somospataka, Szipa folyó, melynél egy Hegy nev falu feküdt; Sztipa mezejénél volt akkor egy fert. Heténél reg nev idben pedig Határbe- mocsáros hely (loeus paludósus), melynek egyik ere csak ess meg telt vizzel, Pejércsénél emlittetett Fehértó, melytl a falu is vette nevét. Egy másik 1353. évi okmányban, az akkor Gelényes közt határul emlittetik Mics folyó {Fiuvius), és mi nagyobb holott a Micz most kisded, éiettelen patakosa. (U. 521. o. faluk Si vizet jelent, I.) 1364-ben Beregszász-Végardó határa leirásánál elfordulnak: éból pataka, Jánosinál a Nagyló, melynél húzódott Ardó közt a nagyút („via magaa“), végre Kigyósnál emlittetik taka, nev 1391-ben Benedike (akkori bejáratván Prot Act. A* viz (Leleszi levéltár, küld ttségileg írás szerint, fell Asz 2. sz.) Benedeki) t- . és Iványi közt okmányban emlittetik Iványi rémely ömlött a Nagyviznichébe, Oromely R u s z k ó c z n á 1 egy n a g y a határ, ez szén ; Balittzniche patak (Viznieze), szaaicha patak és I. Zab- Jánosi a Kígyós pa- melytl kétségtelenül a helység is nyerte nevét. 1380-ban emlittetik Kis-Dobrony közelében keletdél rag-tava és Hodánka patak, az a k a d, mely Benedike és Iványi közt elterült ; azon túl volt a Sztára folyó, Bgrus nev mocsár, Janchova (Ivanow) patak, .Kasztaliszt óbá cba pataka, végre fentebb Benedike véghatáránál Egy 1410-ki okmány H 0 r 0 s z ó a k is neveztetett Adó ny helységnek 1412. t jelentésben tt elfórdlnak ; ; folyt a Hidas pataka. Pósaházá a körötte lev mely viznek^ m semmi nyoma. szeiiat vizétl évben eszközöítetett határjárásáról Eudur (Edén^ pataka ; ' Fejérpaió ^ nev " fos vóv 'bo Simon pataka, mel? a Osarnovodába szakadt nev és íölgyesrér, mely a Bak Laposhegyér, Melegér, MeHatárpataka és Vidtava. (Lelesz volt falunál feküdt; Szálkánál emlittetik legér pataka, Baranyatava, Bulcsogó Metalium Prot. I. 504 tó, I.) 1414-ben vSalánki György és Koriátovics Tódor herceg birtokaik SaBereg és Feketepatak közt határjárás eszközöltetvén a leleszi Kon- lánL-, vent és okmánybán ez által, eralittetnek Kovászó közt határvonalul nevet viselt, Achak (Atak) : tovább egy ; folyó Feketepatak melv Bednek ásott vizárok, a Borzsavából eredt; Inajd Hidegér és Palathpataka s Bereg táján a Borzsova folyón egy gát volt alkalmazva, melyen a viz kétfelé szakadt, az egyik ág Gerzenchezad, a másik pedig Eedneknek neveztetvén e gat a határjárás idején ágakkal, kövekkel és ; megtömvé. nagy törzsökkel' volt (Leleszi levéltár.) 1418-ban emlittetik Makariánál Almás pataka és Négy 1435-ben Darócz határában a a Kisvárdai család kezén volt még viz malmot okmány ilag egy Kér nev halászó tik oly forgatott; hely^, 529. lap.) ervel Egy másik 1436-ban mányban a Daróczon át folyt Kér határban közelében eredt. Bizonyos, hogy e volt, fönebb más azon korú nev is eralitett Kirvai határjárási mocsár, az Egy hogy ebbl okmányban viztol elfordul okmányban nev tó. eralifte- viz ; a minthogy egy a Kirva-pataka e tájon Vári emlittetik ; kelt ok- egy Liget vette nevét a dédai vár és puszta fark és Tó-vége d'^vü düió, hol szántóföldek voltak Gubás nev kifolyó Közép-ér, Mich^folyó és egy 1438-diki bevallási hogy egy itt valamint Szakul és Hölgyes I. emlittetik, forrás. folyt, ugyancsak pataka. (Lelesz, Prot. Met. nev erd •. névtelen tó. határában Tó- Cserlenón pedig egy (Leleszi levéltár.) 1463. évben a leleszi Konvent a Dolhai Ambrus birtokában volt helységek határáról kiállítván az okmányt, abban elfordulnak következ vizek: nél : Bilkénéi: Sebespataka, mely a Borzsovába ömlött; a Közbérc- Kovácspataka, Szolyvánál a „Sa vany u vi z“, a havasi nagy tetn átmenve, Bukvecz pataka, Sztoj helynél Bicska patak, majd Tuska, Kusniczán tuI az oroszok földén (terra ruthenoruin) Putlini patak, hegynél a Kuzi pataka, mely az Izába ömlött ciiewj ismét a Sebes pataka. iánál fogva m'egérinteni, •ségeikkel együtt akkor Nem hogy és Miszticzénél Moncsol (Mysti eszmeláncola lesz érdektelen itt az a dolhai és kereczkei völgyek oláh hely még Beregvármegyéhez tartoztak. (Hunyadyak kora, XI. kötet, 52. lap.) Ugyanakkor bejáratván az eiulitteuiek keletrl: ilosvai uradalom Jiatára 'Cynowafea patak, Tiiolsó tó; a kövesdi hátáron KövespatAka, Borzsova is, ez okiratban patak, Fekete Monoros p%ka. Bisznófertiiely, a '51 Hát erdnél: Szaba pataka, Kis- és Hagy-Ilosva folyó; a Bérez fel^l Zylonkafee pataka, Dobuka pataka, Borzs-ova folyó felé menve pedig a B o- szorka pataka. 1464. évben elfordulnak Csaroda és Hete közt Szipa a folyó, Kurta pataka. Somos patak, Kisgát réve, máskép Vezsa pataka és Paladicsa pataka. (Lelesz, Prot, Met. I 517.)* — 1469. emlittetik Darócz körül: Horgas Bégán tó, tava, Bar tava és Darócz pataka. mocsár a VetheHidas patak, Molnos mocsár szegnél; 1472-ben Gát és Izsnyéte táján és Határos ér; 1495-ben Heténél a Kisrét mocsara, 1499-ben Váriban: Halván, máskép Morotva; 1546-ban eljön Ilosvánál a Halastó és Mo*1478-ban elfordul a kaszonyi . határban Széles : csár nev hely ; Chyze Hete és Giilács közt Thyeye mocsár, Por- viz, gana pataka, Csoínakcsa patak és Csónakcsa ergeje. 1551. Bene és Csetfalva táján emlittetnek egy névtelen .csár, fert; : Arolya melybe a Piskáros ömlött, miért Vizes Piskárosnak lesz, PrÓt. Met. 1. szóló neveztetett. is mo- patak, (Le- eszközöltetett határjárás- eljönnek ismét a Kigyós pataka és- Nagytó,, mely értend; Gulácsnál pedig Csán mocsara és Dubia pa- jelentésben Szernye alatt a Szép 430.) Egy 1552. évben Kigyós helységre nézve ról tó, Kadarcs fell a Piskáros patak, dél tó taka; 1575-ben Tiszaszalkánál .eljön Morotvaszeg a Eeraeteszeg nev makkos erdnél. 1554-ben Gecse helység határa Szipa folyó és Melmocsár tak, Fejércsetelekpatak, ; valamint megigazittatván, Csaroda itt emlittettek a vidékén Szipa, Kutkapa- Kisgát réve vagy pataka, Kalodáscze patak, Ke- selyszeg pataka, Kiskereszt örvénye és Eszterópatak. (Határjárási okm. a leleszi levéltárban.) 1638-ban a Csomonya és Nagy-Dobroy közötti ben emlittetnek a Bekénypatak, Merdecze (Mertvicze) továbbá a Pohárallya*) Gór mocsár tak, (Ü. 0. 523. és viz, Maszoncza kalászt: termelnek, melletti István tava nev pat i ; Így volt ez az *) mint a Z iránti per- Szoíuorupnuk mely a Szernyéba szakadt, LOreLo. paviz, mely a dobronyi raalomni szolé ; ' I.) Nagy-Dobrony határában arany erdség és zs n ott, hol most els' osztályú egykor tavak terültek; ilyen a száirtótbl. lók Hókérgv;,’i:-a daló, a iforrás-hát és a legelül szolgáló y é t e i, egykor csupa posványból Pohár aa oroszoknál aimyU jeletit, mint ég vény, insgégeU alom isi y«, saélvészüulta területet (Wiadbruoh-) álló ordöíér;, S : íi mire a maiglan fenmaraát Sesztó, líáriántó; Irokhát, Piskálóhát, ÍÓ- is, vismocsár, Beregtó és Kajató Hogy többé nem nev mutatnak. tlüllók az elsorolt vizek, folyók és patakok létezik, azt tapasztalásból tudjuk nagy ma már része sokaknak régi medrét csu-' ; p|n annak nyoma, a mélyedés mutatja, neve azonban teljesen elenyészett, mig viszont másoknak hire, neve ösmeretes, de helye, melyet ré-' ‘ egyenlvé nem gén a földszinnel ben távol a Tiszától az uj papiak építése tett az eke, lábnyi mélyen homokrétegben egy régi, melyet azouban a találtak, kmvesek tudatik. Tarpán 1868. év- alkalmával az alapásásnál két fatörzsbl durván munkakimélésbl kivájt hajót ketté vágtak, s földben hagytak. Azonban nemcsak megyénk alsóbb, hanem fels vidékein volt viis emlékeznek a régibb okmányok, mely folyók közül ma már zekrl " szintén sok teljesen ismeretlen. Ilyenek például az Iványi helység hatá- rának 1568-diki leírásánál elforduló Zarisza nev Kriva Hadanka patak a Pernesz folyó (II. János kenósz levele); rencsfalvánál ; a vizniczei A ; 1526. Poszthimer patak mely tP egy helység Szuszkónál : a Sze- 1604-ben em1613- is igy neveztetett ak- 1649-ben Denkócz Medencze helységet eljön Sigó Felczan és Risko patak. hogy Komlós Hátbegy illet 1649-ki úrbéri összeírásban eralittetik, nev patakig terjedt s hogy Bérez tetején egy tóviz állás köröl a Szabad patak. urbáriumok és Kuspatak, Egeres mellett Yusnik, Kendereske mel- határa Kisfalud fell a Nagyforrás Hogy ; miként azt azon korú Zenczrain; 1611. évben Deskoíalvánál fell a fell, Klokuszpatak, Koziva patak, melytl a 17-ik században itt Sztrojna falu Kozivának neveztetett, lett Ruszkócz Fedelesfalván Radványpatak igazolják. Jobovicza mellett emlittetnek patakok patak völgyben Sztricbko (Sztrelka) és Olenyapatak, ban Plöszkónál Kornapatak, kor; továbbá ’ 1592-ben Bubuliska mellett 1562-ben Mogyorós és Bubuliska közt Balog réve, Hercz- falváü lü49-ben Rodópatak; liitetik nev mezn; van, valamint a ' . a Borzsova és Tisza szabályozása eltt a megye alsó vidé- kén gyakran kiöntött vizekbl sok apró ér és mocsár képzdött, a nép él, ezek gyakran sajátságos nevekkel jelöltettek meg, me- ^ímlékezotében lyek azonban, a vizek kimaradása után, csakhamar a feledékenysóg áldozatává váltak*.' - . fM 11. A gáti tó Tagy ISzerayé«moeaár« Kétségtelen, midn szakaiban, hogy egytor, évezredek a föld geologikus kor- eltt, tenger boritá megyénk területét, beregszászvídéki vulkanikus hegyek a sankint emelkedtek föl, s. annak mélyébl a bels forrongó töztl a mai Szernye-mocsár központján tolatva las' tzhányó a mely idvel, midn a tenger valószinen a Orsóvá táján elfolyván, innen eltnt, a lerakodás által tölcsér mélyedést képezett, Kazán-Völgyön át de lassanként betöltetett, annyira, E hogy öble a tó még fenekel mocsár, mely hajdan teknszerü mélyedését folyvást megtartá szolgál. ' : szörny ei lápnak, egy 1364-dik évi ar- okmányban pedig „Nagy-tó“-nak is Íratott s a Tisza szabályozása eltt valóban nagyszer tavat képezett, Bartháza, Makaria,;^ Nagy-Bereg, Beregujfalu, Makkos Jánosi és Gát, egykor gróf Schöhborndói határjárási j féle uradalmi úrbéri községek, s az e faluktól határjelekkel elkülönitett ‘ Egrigy erd, * Abonyi ; sat. másrészrl több földbirtokos, mint gróf Károlyi, Kállay, tulajdonához tartozó Kígyós, Ardó,- Berczea és Fornos hely-- nemcsak a Hosszuhát nev hegy nyugati Medencze alatt, folyó Mércze, az írsava egyik mellék vizébl kiszakadó Bábics patak, a Leány fal yától Pisztraháza As Bartháza alatt folyó Lipnicza patakokból, a munkácsi Bolona erdben öszségek közt terül el. E tó vizét oldalán Ardánházánál támadó s szegyülö Nagy-Lipnicza, Csalhó s egyéb beleszakadó csermelyekbl, ha. ! nem nagy mértékben a körötte öbölbe beöml es- és hóvizböl lyó Vérke nev cza folyók árjai ényébe álló magaslatokruí s völgyekbl mintegy kapja. Azeltt kizárólag a Borzsoya ágából nyerte legfbb táplálékát által visszaszorittatván, ; fo- ez a Tisza és Lator- Jánosi és Gát községeknél a Szer- tolult. ' így képzdött több század eltt a Szernye-Iáp mocsár, mely az ölével számított 28,701 holdat, 1781-ki mérnöki felvétel szeriot 1100 nsg 3 óbb volt, különösen midn Gátnál a* Katett. Azeltt kiterjedése kóczy-fóle malom még állott, mely azután megyei határozat következtéf’ ‘ i ; ben elhordatött 1752-hen; faczölöpjei azonban malglan meglátszanák. Büdinszky János megyei mérnök áital 1781^^ évben tett és 1794vben megyeileg hitelesített munkást szerkt; ittatván az egyes helyiíégek és erdk felosztása kulcsául megálla-^ határától a Szérnye-móesár ker- I : któvél érintkez egyenes vonalban vett hosszúsága, e szerint a holdnji területbl esett: 28,701 1. Derczen- helység 2. Na-gy,-Beregre 3. Berpg-tJj falura ,4. Kígyósra „ ^280 3390 „ 159 B.-V.-Ardóra « 6. M.-Jánosira „ 7. Gátra 5. 1280 ' - ’ » 2270. „ m' JJ 60 . n n ' n » n *“*'>/ 3048 n n / 1275 6227 724 1324 n 986" „ 10. Bartházára 370 » ,1719 2574 n' ‘ : 950 3892 540 « Makaríára » 1917 8/Egrigy erdre 9. /sí 4652 2049 M * n 11. Förnosra és Bolona 1338 erdre « Ezeu tér mindaddig, mig e Vórke társulat által 1854. évben gát által el zási landóan nálat tárgya ; hogy nyárban rendesen és záratott, a szélein és emelkedettebb gorondjain vagy olykor fokonkénti kaszálás midn idején pedig, lett, nem helyéül tenyészni legel- Nagy szolgálhatott. a viz és láp színe fagyás következtében a tó belsejében helylyel-helylyel szerte égerfák Különben az öblös, horpadt, buczkás közepén s hínárjain embermagasnyi füvek, széles lapu levelek, törpe nyurga bokrok nttek, mig helyenkint a pázsit alatt rejtett viz visfák (‘"3 tó virággyökerek iszap lappangott; a hínárok és j tó tö- és nadályok közt kígyók, egyéb nit állatok hemzsegtek, mig a bozót és nádasban csikasz farka^ sok tanyáztak. A tó kiszárítása és az azt közötti aíílriyos felosztása iránt, ^ . tél járhatóvá szokott haszonvételül. szolgáltak faizási s 1 ál- és csak rendkívüli száraz idójárás- mellett szabadult a viz- ti tetés » 5 torkolata a Tiszaszabályo- lóvén borítva, csak halászat által lehetett folytonos hasz-* 'vizzel annyira, 1797 n föl} környez helységek nemesi közbirtokosai már 1781-ben megkezdettek az intézke- dések, rniuön a Szernye a fentebbi eredménynyel mérnökileg vén, térképe, tetett. A el kzárgát a tervezett csatornák rajza és költségvetése is melynek ki, A fogadta. építtetni, de eljárását s javaslatát a is elkészít| azt, mieltt teljesen elkészült volna, nem felosztására meg kísértetett terület 1854-ig fclyvást viz alatt állott. tóterülotének megyei gylés 1794. nov. Vérke torkolatánál már 1795-ben úrviz elsodorta. Ezután . nézve 1851. július 15-én s jött létre úrbéri : a Szem je-tó úrbéresek közt is egy 1798-ban az többé a kiszárilás s a nagy között a egyezség, viszonyból igények kleitgiiése végett a bírói 'intézkedések^- 1868-ban matba tétetvén kezdetett Némely közbirtokosok 'azonban ez ügyben az aránylagos felosztás volt ; költség 1800 frtra tétetett s a munkálatra megyeileg küldöttség neveztetett 25-én st is felvétet- ered- ismét folya- felosztása az illet közbirtokosok s némely 1869-ben megtörtént. - 55 A SxerDye*mocsár területe 1B68. okt. munkácsi uradalmi fmérnök érintkezési vonala 21,370 vesz igénybe 231,625 öl, ölet, oki. 24n S^üüyogky József A határ 28,684 szerint felvétele hold. vagyis: 40527.86 méter; a tervezett csatorna vagyis 439, 272. IT^-métert. E szerint esnék a ' területbl . : Jánosira Gátra Bartházára , Egrigy erdre Bereg-üj falura Beregre Kígyósra 1247 hold 115 öl 5109 2979 708 2004 4450 1680 B.-Ardóra 2516, 4305 Derczenre Makaríára 1294 1756 400 231 Pornosra Bolonnára A csatornára « t) n m > 1017 „ 969 613 . n 215 340 579 873 » 40 , n 493 . n K n ft 625 » n » Összesen 28684 hold 870 E „ , , . „ öl. nagy terjedelm rhoesár terület a íonebb kosai, Dévszerint gróf Scbönborn Ervin, érintett helységek birto- Abonyi Des Eeherolles E^ruspér gróf Károlyi György, István, Kállay, Gottesmann, Freyseysen Gyula, Sándor s a többiek közt osztatott el aránylagosan, a volt jobbágyokat különleges kielégítés illetvén. A tó lecsapolása már régóta foglalkoztatja az érdekéiteket; 1771-ben Budinszky mérnök csatornán véleményezte vizét a Vérke medrében le- ' vezettetni. 1874-ben a mocsár közbirtokosság teljés lecsapolására a részérl, melynek képviselje Jászay Antal, uradalmi igazgató, a kell intézkedések megtétetiek, a szükségelt felmerések és tervezetek elkészíttettek, 1873. május 4-én hirdetésileg feíhivattak a vállalkozók, miszerint á benhagyott fterv szerinti 7300 folyó oi, vagyis 13844.33 vonal ásatására jelentkezzenek, megjegyeztetvén, 18000 köb-ölnyi, vagyis 122822 köbméternyi nyelni. A resztül a föld mt. st liely- hosszú miszerint e fcsatorna kihányásáí fogja igé- terv szerint, a JVIércze folyásának irányában mocsáron ke- a fcsatorna lenne ásandó, melybe azután a hátUegyi patakok a Csalhó és Lipnicze lógnának bevezetietni. Mi s szükségesebb, amiül mert '.küztudomásn dolog, hogy minden nagyobb terület c:ó és hóvizcít megbirja s csak á kisebb fen öl ek maradnak benne nyhl siibbak s e t rint e mocsárnál is, ha az •ir-í'.hh paiakel 'a tervezeti árk olást »k <• a - 56 levezeUelnek/ aa eke alá kerülend mocsár ktere* éso (ísatorüán hó s | ' víztömegét köDnyen megbirandja. | . A Szernyemoosár 28, 700 hóldnyi ártérének mentesítése és kiszá- -f végett hatósági engedélyijei még 1865. évben alakult a vizsza- I ritása már a tiszaszabályozási társu- | a köz- | Lónyay Menyhért jelenlétében, | napjain Beregszászba^ tartatott közgylésen bályozó társulat, jóllehet e tó kiszárítása lat alakulásakor, a beregi tisza- és latorczaparti ponti választmány egyik kiküldött tagja, 1846. május hó 11. és 12*. érdekeltek által, sí g i | annak kötelességévé. tétetett A Csomonya csatornavezetés ellen Dobrony, • aggodalmat támasztottak, állitván, hogy Latoreza az a zása eltt, kárukra váland, a Latoreza által Szemye községek és teljes szabályo- visszaverend viz kiöntése- hogy a gáti hídnál a csatorna tormely vizáradáskor a mocsár vizét feltartózlé nem foly, hogy a mocsár vizét vissza ne i ' ^ - * két okozhatván; íniért is kívánnák, kolatján tiltó állittassék fel, mig a Latoreza tatuá, árja ' r szorítsa. Egy és Borsa 1867, évi szakérti vélemény szerint, a gáti mocsár a Tisza nyárszakán már szántás és kaszálás árjaitól mentesített, és geltötés általi használatra is alkalmassá vált birtoktéreiken szel és tavaszszal a beleszakadó három patakcsa s a hó s le- í sz- i esvizeinek > minden * és megeredtével, másodperczenkint 831 köb-láb vagy: 26.25 köbméter meny- beöml tekenalaku földszineni iassankéntl meggy ülése,, szétterülése és emelkedése mindaddig tart, mig a vizár a felszínes magasságot elérve, fokozott sebesség eséssel termé- nyiségben vizártömegnek a horpadt, . :r ^ szetes naedreiben lefolyást nyer. Miután a mszaki adatok Mércze patak beszakadásától 'szerint, .a gáti a Szernye hídig 5200 Öl mocsár területén a (9861.71 *mt) távol- 12 lábnyi (3.79 mt.) esés van, a szabályozó társulat a tervezett 4‘ (1,26 mt.) szélesség csatornán a mocsárt környez vidékekrl eszés jsúgra és hóolvadás alkalmával a beöml 831 Szernyemocsár köbláb (26.25 km.) viz területére’ • másodperczenkint mennyiséget 4 tizedes mérték lábnyi sebességgel ugyanannyi idÖ alatt biztosan levezetheti, a nélkül, > hogy a vizár elterülése megtörténhetné''. A Szernye medre a lejtmérési adatok á gáti hídtól a Vérko szerint, , torkolatáig 5550. öl 10,525.48 mt.) tíiyolságra, 7 láb 3 hüvelyk (2.29‘m.) innen a Vérke, más névvel Alsó Szernye, a rafajnai hídig, 2880 öl (5461.91 ült.) távolságra, 4' 8^* Öl 5“' (1.49 m.) ettl (18,206.24 mt.) távohíigbaa 7^ V pedig a (2.23 m.) Ladánypatakig 9600 mindkét folyó eséssel, medre pedig a bi%ui Nagyéger kivételével, egész a Gsorondáig s illetleg a Latjpreza folyóig mindenüttS 10 öl (15 ^^19 mt.) szélességgel és 2- 5 — — ‘ij | 1 j [ 3.79.— 5*68 m.) mélységgel birván, képzelni sem lehet, hogy ezeu medrekben,, melyeken a Szernyemocsár vizei az eltt a Tisza és Borsa nagy mérv árjaival egyesülten lefolyást nyertek, most a Borsa kisza« 1 'öl kadásának elgátlása után, a Borsa és Tisza árvizeinek savai, a A szabályozandó Szernye mocsár vizei két kiszárítás .által mvelés alá s annak termo zet-gazdasági tekintetbl A felé mocsár" felülete zsombékos; itt-ott mfdnyi (1 nem le rayr. 15 kilómét.) még most is nagyrészt ingó láp jövend tér talaján uj telepek származhatnak, mindenesetre nagy fontossággal is ellávolitúr teljes folyhatnának. mi nem- bir. csak s szélei náderdóvel van fedve, vagy rekettyések és egre- sek találtatnak, mint B. Újfalu és N,-Bereg határában, hol mintegy 300 holdnyi Berenás nev egres erd disziik. Hogy fenekén is tózeg-telepek lehetnek, gyanítható. Mélysége a középtájon Bereg és B. Újfalu közt és Fornosnál két vagyis 3.80 méternél több, a széle felé alacsonyabb. ölnél, része a tófenéknek került láp keletkezvén, mvelés melyen a kivesz Már is nagy a nádasból lett tzegrétegen rét- alá, nádat a gyepes füvek, különösen a taraczkos tippan és sás fajok pótolják, a száraz felületen csakhamar kö- b nnek s jó és legelt szolgáltatnak. A talaj itt is, mint minden áradmányi képletek közé tartozó alapnak, finom kékesszürke agyag. Hogy ez alatt kovandhomoknak is kell lenni, tanúsítják azon a felszinre kerül darabok, melyeket a viz a kiállóbb emelkedésekre (mint vér füvek V : ; V Jánosinál a Szilvásgoroüd-ra) kivetett. 11. Sa^aiiyu és ásvány- vizeink. hogy háládatlan az a táj, mely savanyuvizeirl neveha végig -nézünk ama szép völgyeken, raelyekeu e forrásaink bugyognak, ugy e mondat valóságán alig kétkedhetünk. Többny ire kevéssé termékeny rideg öbiekbl állnak e területek, melyeknek csak a Úgy tartják, zetes s valóban természettl nyert bájdus képíetök/nyujt némi/káj-pótíiíst. E tér.megyénkben Sztrojnától, Olenyáig mintegy 22 kilom. hosszú es Paszikátói Olenyáig m. e. 18 kilomt. széles. V ^c Itt, hol az úgynevezett Kárpáti ján már magasztos nagyszerségében ' \ . megyo homokk közeledik a éjszak-keleti területén, leginkább Beregvúr- a homokkü-képleten és trachithegységek közelében neocen rétegekbl fakadva, féle alkatrészü, Munkács feltn traehytkzethez, pedii.!: a vannak a külön- égvényeS) sós, vasas és .kénes, ásvány források, mel vekor. tióm csak a lAj legéüek üdít volta, ^han^m a i‘ogeü)iíS saíp'söge, sok közvetleo jótékony hatása miatt üdítbb hatást gyakorolnak, mert rétégek zel is fordulnak is annál- hol e hegyek közt felváltva itt, az édesvíz ö források elé, forrA*" oly szívesen látogatnak, s h is mész- hideg tiszta és víz- kínálkoznak. Ez ásványforrások különben már régóta ismeretesek. így szolyvai savanyuvizrl már egy 1463, évben Dolhai Ambrus kérelmére, Mátyás király parancsa folytán, a leleszi konvent által eszközölt havasi határjá‘ rásról szóló dig II. okmányban történik említés; 1709-dik évi február 1-jón pe- Eákóczy Ferencz, az akkori munkácsi herczegség midn meglátogatta e forrást idtöltésbl, télyából, a látogatására ígérkezett Sziniavszky Ilona herozegnö, lengyel- * országi fötábornokné (Grande Generale de nap hiába várakozott. (Eákóczy Tár, Számosok az nem még ból, fejedelmi ur'a a közelfekv szentmiklósi kas- Pologne) I- köt. 185 ment elé s reá az lap). e tájon felbugyogó ásványforrások. Némelyek körül rég fürd keletkezett, .azon forrásnál, melyet nehány évtized csak egyszer faodu melybl köritett s kéregdobozból vagy fejszével kifaragott csíp az üdít, Ízletes savanyú vizet; ma már pompás és tágas szállodák kínálkoznak, mig közöttök eltt népe a vidék falusi kalap- alakú faedényböl itta emelkednek csarnokok árnyé- terebélyes hársfák kában, homokos sétányokon, mvelt, díszes vendég sereg mulat. Más, tán hatályosabb forrás, hozzáférhetlensóge miatt, elhagyatottságában hever s csak a vadászok, szénégetk gyógyulást keres pór Az. ily magán mai, apró-csepr által látogattatik. f:rrás gyógyerejét hozzátartozóival . s folytonosan koronkint egyes , igénybevev pórcsalád, szép szám- meg Szentkutnak (Szvjata jelenik' a ,• : kernicza) elnevezett forrásnál körötte gallyakból gúnyból rögtönöznek a különben beütött is erd árnyékos fenek hordókat — lombjai a talajba gödröt alatt, kádakul' — állítanak fel s az . vagy vájnak azokba merí- szentvizet (szvjatiji wody) izzó kövekkel melegítik, melyben azután az egész család több óráig elüldögél, mig ftt rák módjára kipirulva, ki- tett szállanak, azon biztos hitben, hogy köszvényök, csuzok a vízben vadt; s .egyszersmind azon balhitben, hogy a kór annái egyes ruhadarabokat, foszlányokat aggatnak a közeli ágakra: ott rekedjen, és csalitra s egy-két haza, fnek elöl-, bizonyosabban nap múlva a legmegelégedettebb kedélylyei térnek; fának ajánlgatván a biztos gyógymódot. Innen van, hogy megyénkben az az ut mentében Kiilöuben az ily is ily források közelében, gyakran láthatni ily felaggatott ruhadarabokat vagy rongyokat.^ kezdetleges fürdkezelós üdvös, mert a szenved nek Jó hatása el nem már csak azért legalább ez alkalommal mosdik maradhat. is meg lehet néHá- tisztára, miI , U '^ ^ I f : -' -' v- ^ Nem rég; d /ül dók keletkezéséig, még esahldok- az értelmesebb kedély eily egyszer módos éhezek az ásvásyviz forrásait; több napig sen eltanyáztak a zöldelö jvölgyben felállitott lombsátorban s megelégedetten élvezték a gyönyört, ^melyet- a helyzet szokatlansága nyújtott. S lehet* k sokkal boldogaVb órákat töltöttek az páznak. Hogy különben nálták, arra fentebb érintett vezések: már ásványforrásainkat hagyományos hemzseg tereken 5s hajdankorban távol pomhasz- pogánykorbói ered elne- s a szent kutak és szentyizek, méla magányban, ily a világ zajától; mint utódaik, kik a vendégektl tesznek bizonyságot, mint különös tiszte- melyekközül egykor áldozatokat tettekvs igy e helyeket, letben tartották. Mi már most az egyes ásványforrásokat mindenek eltt meg- illeti, és hé v vizek megyénkben nem léteznek. A fekvési magasságot tekintve: els helyen áJi a szinyáki hideg kénesviz-forrás, mely 664 és az Almameznel fekv Zanyka, mely 425 jegyzük, hogy meiegforrások méternyire fekszik a tenger színe felett ; mig a Bégány melletti forrás éjszaki szé106 mtnyire legalacsonyabb területen van. A lesség és 40® 39‘ o“ keleti hosszúság alatt fekv, leginkább a Latorcza 48^ 33’ 20“, és Pihye-folyók völgyeiben találtató számos ásványos vizek következ osztályokba sorozhatók: 1 hideg kénes vízre, 2. savanyú vagy borviz és égvényes vizekre vízre s ; 3. tiszta konyhasós, 4. vasas vagy aczélos és gáliczos végre 5. semleges éS' ismeretlen talában savanyuvizeink abban minség különböznek a többi zektl, hogy borsavas szikóleget (Sódat) nem vagy hideg forrásokra. Ál- nem ily Nem kétlem, hogy gyantás - és k olajos foiTÚsok t felfedeztetni e tájon, mert hiszen a szomszéd I merültek ilyenek s Máramaros hasonnemü területén Á Már pedig igen csekély mennyiségben; mi az itteni forrásokat kitünen jellemzi és jövjöket biztosítja. jr; ásványvi- kénsavat tartalmaznak, is fognak idvel Ungmegyében már. is is fel- mutatkoznak. megyénk némely ásványvizeit leírás és tüzetes eíemzés alá vevék. így 1875-ben Sebeök András, beregmegyei orvos elemzé a paszikai, hársfalvi (nelipinai), szolyvai, holubinai és szolocsinai vizeket ezekbl a hársfalvit-valami nt a szuszkóit még 1755-ben grófSchünborn Jen Ervin megvizsgál;U vé.gett Becsbe felvitette, a nélkül, hogy az eredménye ismeretes lenne. E száa múlt században találkoztak természettudósok, kik ; K i t a i b e l P áj irt tefjedeimes értesitést ásvány vi ei n k M s 1823-ban Wranies József, munkácsi gyógyszerész vegy elemzé az ívénvi iz forrást; Csemky Antal, orvostudor megvizsgáld a ploszkóit 1823 alsó-hrabóniezait 1823-ban; ezt ugyanakkor .Gottstag, munkúc?5i gybr?- zad elején sB^rész h is 1843-ban Tognio Lajos; 1859-ben dr. Wacblel Dávid und Minerál-Quellen üngarns czimü mvében) 45 említ megyénkbl, melyhez az adatokat kétségtelenül a T ö r ö k J ó- fichreibnng dér Kurorte forrást zsef által vizei és 1848-ban cím ily fürdöintézetei“ két alatt: kiadott mbl magyarhaza els rangú gyógya munkácsi uri^dálom levéltá- s rában lev gazdatisztségi jelentésekbl mentette. A hársfalvi, szolyvai környékbeli vizekrl dr, Karlovszky Lajos, volt fürd és forrásbérl irt értekezést 1871. évben; valamint 1874-ben e sorok szerény Írója s is is- mertetést a hársfalvi fürdrl, I. közé tartozik 1. a A kénes vizek szinyáki fürd kénmeszes lev medenczébe összegyl (kékbérczi) fakad. szinü, kvel Ezen nagy, kirakott tejedz, de a pohárban tiszta sós és kesernyés, mely a légen sárgás és forrásokból viz kékes ers könkénegszagu, átlátszó, csapadékot rak kénsavas szikóleg, keseréleg és mészéleg, szikhalvag, savas keserélegbl, mészéleg és iblanyból mely vize, egy hasonnev 1031. 69 mtnyi magas hegy oldalában le. Alkatrészei: mészhalvag, szén- áll. 1830. évig, úgyszólván, teljesen elhagyatva sinldött, jóllehet, mint a hraboniczai területen munkácsi lev kénes forrásról, Landgraff és Ottó, kik a és sz.-miklósi uradalmakat 1781 rendszeresen összeírták, épen úgy megemlékeznek, mint a holubinai és szolyvai ásvány vi-íakrl is. Akkor csak a favágók és pásztorok keresték fel és utóbbiak Tíó- sbb jó sikerrel fiirösztették benne, mi- rühes juhaikat és 834- kecskéiket ismerték; ez nek következtében a víznek gyógyereje feltnvé válván, azt elébb csak egyes környékbeli családok kezdek használni, majd azonban mindinkább látogattatván, végre a két forrásnál (melyeknek egyike maiglan is „kecske- forrásnak “ neveztetik), 1832. évben a munkácsi uradalom tisztsége egy1835szer fürdhelyiséget emeltetett. Ekkor vizét a munkácsi gyógyszerész elemezvén és gyógyhatásúnak igazolván, a tulajdonos egy fizetéses szolgát helyeztetett oda felügyelül, ki az év végén beszámolván, 5 írt jövedelmet beadott. I833ban a vendégek végett' ellátása 36 krnyi korcsmaházat cmelietétt az uradalom s utat kezdett vágatni a hraboniczai völgyön át ben -^a 1 f forrás körül kiirtatta a fákat s az ut csináltatását folytatta b^n a felügyel (Le viczky Bazil) gondatlanságából meggylt a ven- dégház 8 megégett két szoba, ‘melynek köitsógével a felügyel terheltotetl ; ugyanakkor ez épület megnagyabbittatott Beidl Lipótnak 43 évre 27 1839-b6n állittatoU írtért, írtért, s a fürd kiadatott bérbe Márkusnak egy az uradalom, egy zuhanyt, melynek a korcsma pedig Obrenstein egyes has^ttéi&Uért az .árszabály szerint, 2 fcrt. kellett íizolni. így fo- ; mig késbb kontónt emelkedett 6 vaáoh magasla^^^ a fürdintézet, ér- demlett jó híre folytán Tendégei mindinkább szaporodván, a helyiség' bvittetett, annyira, szobából álló, volról is fölkeresnek szenvedk, kik kélyek, hasüregi zsigerekben rejl gyökeres valyák ellen biztos és s azt — több év óta 130 vendég szokott A letti itt daganatok és rögzött fe- méh- ni aranyér, rásztkór, búkór és gyógyulást tartózkodni. * bajok, nya- s belférgek okozta A találnak. Márton Telgarecz könkéneg bér jelenben most Evenkiat kezeli. v szagu „szent forrás”, a patkanóczi községi, erdbeli, a szidorfalvi Szokncsok nev valamint a fels vizniczei Szoloczina kor oszt ánka néven hest tá- kü- intézetet, alatt szinyákihoz' némileg hasonló vizet tartalmaz a Szerencsfalva mel- Lázon fekv falvi melyet id rövid itt kórok, idegkórok, mint görcs, szélhüdés, frt, is iak- mindennem s zöld lomboktól környezett tegek, csuzos és köszvényes bajok, görvélyes 715 120 20 éflT svajczi Ízlésben épölt, tágas erkélyekkel ellátott épületek di- üde légtl sziték az hogy 1873-ban már két terem, .10 fürd jelenti s IL hegy Trostini hribóczi alatt a és fekv, drágabárt- mely orosz elnevezés a rü- ismert forrás, gyógyhatását népiesen Sava n y n a s nev, a kifejezi. vagy b orv i z s é gv n y e s é következ források vizeket tartalmaznak általánosan érintve a pole- a : nai, ógvényés vasas, szolyvai, vas és kénmentes, ploszkói, égvényes vasas, hársfaival; vasas, olenai égvónyesi, Tolóczi, nagybisztrai vasas, a s tárában, a Latorcza balpartján, a homok- és mészk hegy paulovai, pás zik a égvényes, men Szolyva-felé közelében ut hogy e viz elveszti erejét, ba a folyón hárnyi szerint, egy kancsóba töltetik csak akkor felett. A lorrntsokról. köszvény és ha kilencz íonebb íelhozott csín s ó s hí d eg vi z; e k iabbnyugotra az országút mentében egy a. iilalnuzza és helységben a i for- Luhi- . bttgyognak Drágabártfalván, a falu területén, bels telkeken, if.etéTe po- Fekszik / IIL E,o n y h a saikat a kincstár azt legin- is megszaporodik. rások kitünöbbjeirl alább tüzetesebben, valamint a szol féle a köznép pedig hatályos, s e viz ójjeii át: különben 148.5G mtnyire a tengerszine ,* miért átviszik, kább csak helyben szokott fogyasztatni, gyógyereje ktitegek ellen, a baihit egy tövében, terebélyes bükkfák árnyékában, fakad savanykás vizénél az utasok megállapodnak és falatoznak tartja, konyhasós, mely a hasonnev faluha- i. sólov?vgot s kies kopár völgy bem ettl távn- E forró- magas palánkkal körül keritteti, st ritúri Éhez hasonló lorráí'í'k jeleutkf/ni k a szomszéd jVlaszárfuWán, Závidfalváa, Ardaakázáa és Feketepatakon (Ti- ügy nává).. hogy e bö ksó-rétegek rejlenek. tájou^ Y a sas vagy ,acz;élos IV. . látszik,; es iványir, Munkácstól nyugotra egy óra az , gaUcz os járásnyira, . • vizek:.. mely a hasonnevh maga- helység szélén, terebélyes nyárfák árnyékában, .150.77 méternyi san a tenger színe felett fekszik. vend sajnos, csak kis fürdnek A E kellemes, látogatott és jó hírnek ör- szk egy forrása van s azért terjedése Wranics József elemezvén, talált annak egy fontnyi vizében: 2 szemer ketted szénsavas sz. vaséiecset és 1. szemer kovafölszikéleget, 1 szemer raészéleget, det, s ennélfogva a vizhatása kitnnek bizonyult az alkotmányos gyöngeségek, a gyomor ós bels rendetlen állapbtja, vórpangás, ideges jellem kórok és nói bajokban. Valóban. számos már-raár kétségbeesett szenved nyerte itt erejét vissza. Bére most 410 frt, vendégeinek száma korlátoltatik. • — 80—100. barna, ülepedést lerakó gyógyvizet Kútjának vizmehyisége 24 óra fürdhelyiségen találtatik Öt Hasonló alakú forrás vendégszoba és . Feketepatakon, pataknál), erdben 5' m. 25 e. hectoliter. A frdozárka. üjklenóczon' a pataknál, Medenozón Ilonczán (a Gyilon, Szemeretsini találtatik a kisfaludi határnál „Vinicski“ alatt nev; Szaliosics nev : Szentmiklóspn a Holicski me- nSzentforrás“, S/Jdorfalván „Sztesziszkai forrás" s mások, lyek az ismeretlenek sorozaUbau emlittetnek. Ilindezen források elhagy atvák s legfeljebb egyes pórcsaládoktól használtatnak. * ^ ^ * ^ V. I s ^ mere 1 1 e e ekkorig határozott, elemzés alá ' ^ : nev, n min nem vett s é - ; . : gü vizek közé sorolhatók A szászo kat Zzdimirben, „Segyesor", vasas és A kismartinkai, a S'zokolüpatak völgyében, sósnak oiondatik. „S Z‘ 0 lót vina“ sziksós és vasas. A „Szobatini" ké- a lláthegyen, ilkczi völgyben, salétrom és nesnek mondaiik. A k a s ir 0 in fa 1 v „Biirdank“, ugyanolyan. A brezinkai, „zdorowa keniicza" — egészség i 1 ismertetik, vasas és kénes. tályo.snak, . E forrás köszvény ellen hasznosnak már az 1781. állíttatott, kútja — név melyet a szenvedk désre használtak. és fej * a köszökrés szentíniezi két forrás vas tartalmú lev pedig kOnkénegszagu szent forrásnak fájás ellen für. A podheringi, a Szarkahegyen alatt évi összeírásban ha- hatásosnak lartatik, - és k üteg, j szem n Á A * sik i ti m sori, zs d e I kénes. óva n „Michnovics“ v határban van ^báróra, egyik Hiszcsoya Voda, a má* a harmadik a Huszla havas alatt kncsillo név alatt i s ' ismertetik, kén és sós ízíiek; ugyanolyaíi ukóczi a ki csorn a a b a A A a t urk a s z i d 0 r fa I Dracsineczen a Sztribalynán. nev vi na^mlaki 1 , konyhasó és kéntartalmú. vas, i : (tövises). szent forrás timsósnak motndatik s görcs és szem fájás ellen használ tatik. Az mám e z ó ál hürki hegyi savanyuviz köszyóny ellen szabadoo i ^ használtatik. ; A alsóhrabónic zai kén és A f e s h r a b án e z a vasas Az iváskó fal v Dld hegy i I i meszesnek tartatík. * > és konyhasós. törökr^n alatti i, év timsós forrás s köszvény és csontszaggatás ellen üdvösnek mpdutik. A A z sor m ogyor ósi, nagy és kis könkéneg szagú. p e r e k esz n a i két forrás szintén, valamint az i n ai vasas tartalmú szent forrás, melyhez a pórok ván fürödni, a vizet gödrökben izzó kövekkel lt jár- köszvény és fürdt- és tulajdonos uradalom, mely azonban állíttatott itt a is srén melegiték; idegrángalás ellen hatásc^niak tartatik, 1872. évben sz v égi o r r vendég- múlva két év elhamvadt, A szuszk ói A h0 ub na i 1 és vasat mert annyival inkább, A u Büzeánszki i nev víz, mely tartalmazna, savanykás íze minit is Az ^ két forrás kénes. j k 1 n ócz e hank0V dak kedvelik. az ut közelében meszes, s ként szabadon használtatik, áll. könkénegszagu. i ez a i állítólag italul (Szolotvína). sós izü vizet a szarvasok i és va- . A rósz si (növi kvasz, uj savanyuviz) kénes, ennek vize meg épen fogfájás ellen tartatik hatályosnak. A m u p ká c s mely a fels Seliönborn i, vezet ut jobb olda- felé láu az érdöszélen >vap, köukénegszagu. A r ák 0s i keresztnél^ a s z és jr sz k ó o z uüdákf a vi mely a Soványvölgybtn fekszik szonyi fürdvize A fels v i is z s valamint Finosa i évS z e i forrás, kénes. A nágYbiszirai k a hegy 1 acsa alatt), n ó (a i három bég áuyi. a üsereséger névén ismertetik, úgy a k vasasnak és erösitónek n 0 az* útnál fakad, vasas i, (a mely a tx- tartatik. s zó ion e s u k i kc»r» ?iúl - négy vnn, nvpiyek Í 7 ^ kévv-e 64 néptl köszvénj, görcs és ffájás elleil használtatnak* Ezek fekszenek:' a Medvepatak völgyéiben, a Kicsera alatt, a Lisztanka kel melegittelve/ a Obányáaál, felett az nai savanykások lamint a a Truszovi bérez s Viesa határon, A alatt. lev Sztrojvasas források , utóbbiak közül azon két forrás, Luhi*) nev — kicsera a nép által fürdésre és kellemes italul használtatnak s zolo esi n ai határban s — a kvaszovi pataknál alatt és nem kaszálón fakad, ut az mely va- bugyogó források. Ez hegy tövében fekv mellett a Kicsera nagy hirre rég ; E vergdött. tiszta égvónyes savanyuvizek a nyákhártyák, fleg a gyomor és légutak nyák- hártyámak hurutos bántalmainál jó hatásuaknak bizonyultak. A „Margit gyógyforrás" czim alatt ismert itteni talan Pál, volt nyíregyházai gyógyszerész hozta forgalomba, midn év óta, ipja dr. Karlovszky Lajos, jobbágy családtól mintegy 500 tetett s a vay vizet frtért a ki az területet ki — 1872. Ulihanecz megvette, e telepen lakokat hat holdnyi lapályt szép kertté átalakitá. Ber- emel- Vizét dr. Illos- Lajos 1877. évben vegyelemezte. Ellenben a Margít-forrástól Dgyan azon területen fakadó tartozó 1879-ben nyitott V. yegytanár a viedeni s a mintegy Schönbom gróf Erzsébet nev c... k. méternyi száz A talált. pontban említett források közül néhány II. nem Kletzinsky vizét kórház kórvegyészeti vegymöhelyében ele- mezvén, abban szintén igen hatályos alkatrészeket kedvén, tulajdonához család forrás távolságban jelentségre emel- lesz érdektelen azokat tüzetesebben megismertetni. A hársfaival fürd szolyvainak e helységtl alig V4 is órányira fekszik Hársfáivá neveztetik nev azért, mert orosz falu -nyugoti melynek keleti látkürét a magas Sztoj s a mármarosi havasok mig a fürd körül fokonkiut emelked lombos, bükkös erdk te- szélén, ékítik, magasan van a tenger szine felett. Távolsága s zás ztói 53.102 km. és Ungvártól <>0.887 km,, s minthogy 1871. évt! az Északkeleti vasút Munkácsig e tátújjul. éríritlfezik, HudapostríU e városba 12 óra alatt -elérhetni, mi a rülnek el. Talaja 194 raét. Munkácstól 22.758 km., P>e reg gyönyör volságot úgyszólván elenyészteii s az utazást a valóban ken kéjessé teszi. A tervezett Munkács-Sztryí vaspálya e lenül fogja érinteni. E nálták ; forrást már * ' - fürdt vidé- |köz vét. a 18. században látogatták és jó eredraénynyel hasz- ennek tulajdonitható, annyit twi oi'os/.ul hogy , mint nejétóljjyerá a vize- már 1781-ben '„Míirgtt-* nevét ferráíj. az leírásban ismeritt Kar- . látogatni, ez ertómi osatálybeliek is^ k Beregmegye 1798-ban felhívta a tulaj dono^^ munkácsi uradalmat, letót 3 mmtliogy hogy végbl Lónyay. László alispán á^' tervet is bekiTánta. Eunek folytán az ott már rósz- fürdházzá régibb idkbl fennáliott szeszfzde ,helyiség 0 ibol^^^^^^^ emeltessen, a hatásos forrásnál re^ , .okon > az. alakíttatott át. ISOOrban fürd-felügyelül maztatott, kinek fizetése st e egy gazdasági 24 rozsból állott fforrás négy szegü kövekkel rakatott körül és 3 alkab szolga ugyanakkor a ; hársfaliget 1802. évben a szeszgyár nyolczbérl számára lakházul 1804-beii a béreslat idomittatott át. Akkor niég oly kezdetleges volt a fürd intézet, hogy abban kenyerét és bort sem lehetett kapni, a kádak pedig oly rövidek valának, hogy azokban alig lehetett leülni nemsokára azonban élelmesebb bérl kezébe Jxityán, az uj hat kényelmesebb kádat is kószittetett. Minthogy pedig á nyílt konyha szemközt a fürdvel s ahoz nagyon közel állott, ez a fürdház megé tétetett, hol akkor az istállók valának. A kertnek fele a vendégek használatára bocsáttatott, kik magok szokták volt asztalaikat ellátni s a közös konyhán fzetni. Majd Dercsényi János in ditványára, aki áilitá>^^^ 1804. évben a szöbránoZl fürdben hétezer kádfürd felhasználtatöit s ekkép a hársfaivait is lehetne elvezet tesébbé tenni, Bácnó és Péchyné úrhölgyek helyet kérték kijeleitetni magoknak, hogy azon az uradalom anyagából lakot ópittesseuek egyszersmind meghagyatott a szoly vai gázdatisztségnek, hogy vendéglsrl gondoskodjék, minek folytán 1805-ben Söhúszter Ferencz nev ungvári vendégls bérelte ki a fürdt száz renes forintért oly feltétel alatt, h ogy mely máiglan kellemes sétatériii szolgál. üsttel nagyobbittatott s Paulicsek nev : ; csupán kávét, csokoládét,. punchot, szerzdés szerint biztosittatott kint és a tzifa ölenkint 2 n^ mérhessen. barbarast és likrt A a szükséges széna 30 krval mázsán- hogy üzletéhez frté^^ % kezdhessen, 150 Munkácson is a kávéházi JögoLÍ2 frtórt óvenkint oly módoa, hogy ad^ dig, míg az uradaloin külön helyiséget épittetne, ö magán liórházban nyisson kávéházat, tartson „bíiiárdöt^ (tekeasztalt), de szeszes italt mérirtot kapott kölosön az úradáloratól 6 nie rnegtiltatotti a fürd is Azonban már 1808-ban fizetett kamatra, ‘elvétetett házilag kezeltetni rendeltetett. hogy egy vendégcsalád tle kibérelte egyúttal na ioden naponkint egy teremtl 30, azobától 20, tekéz pálya (kegelbahn)v 1821-ben ekkor az ital rnérési jogot senki az uradalom házilag kezeltette Ékkor az istállóból egy lakház bérlet a Ez idbeli árszabályból kitnik, konyhától 7 és egy fürdésért 10 váltó krajczárt. ISlO-ben krt;^ ; ültettetett, s az jö védelmezett a sem akarván étkezde alakittatott eg’y álíit^^^ fürd 155 kibérelni, írt és 1 továbbra is vendéglsnére |1823-baa pedig bizatott . , ezin építtetett s & vendéglosné, a vendégek panaszára részegeskedés $ — fürd kezelését bérl biácyában a b ars f al va f ür é s z mes tér ve t te át, ki az idény végével 224 frt 12 krral számolt be. Ez évben a zsidók részére külön rendetlenkedés miatt elcsapatott. 1824-ben a i - lakhelyiségek és konyha építtettek. 1826-ban kivette a fürdt Janovszky nev urad. erdotiszt, kinek számára 1827-ben egy külön 1829-ben kibérelte a fürdt nemes Ajtay Imre, tetett. gróf Khédey Lajos, béregmegyei folytán, idzése itt ségnek 36 ban Stern szoba uj lett tekéz pálya csarnokszerüleg tatott, késbb kezelte utasítás az uradalmi tiszt- betudatotl. 1880- kis kút kövekkel rakatott ki. 1833- be, mi bérébe bérl; 1834-ben a kocsiszín lakszobává 1837-ben ismét Ajtay tott át. egy állittatott s S. I). lett a késbb évben azon uradalmi helytartót, illen ellátván, azért 55 krnyi számlát küldött frt ban három alatt fispán emel- lakház ki zuhany a bérl. 1839-ben bedült befedetett s a változta- építtetett, a tánezterem kijavít- Ganovszky János, nyug. gazdatiszt, ki alatt szinBkkép a fürd, mely fokonkint nagyobbittatott, tén javítások történtek. kivált a múlt tizedben dr. Karlovszky Lajos fürdért ezer és a szolyvai és alatt (ki a bér fejében külön 2500 irtot fizetett) , bérl poleíiai kezelése tapintatos savanyuviz forrásokért annyira emelkedett, hogy az igé- nyeknek megfelelíeg immár abban most 68 lak és 22 fürdszoba, több terem és konyha találtatik s a kellemetes kinézés fürd árnyékos terét, részint biró részint folyosókkal erkélyekkel ellátott emeletes, föld- szinti kényelmes és svajczi alakú tágas lakok* és fedett sétány díszítik. 1873. volt B bérlje Matl József, 1878-ban Dudorovios Árpád 1879 óta zetet kbe is vájt megtartja, tüd és dr. ScMezinger Kálmán, létesített. Az 1.90 mtnyi üregben fakadó ;viz, mely kitn hatásúnak gyomorhurutban, a -j- bizonyult ni sorvadásánál s ugyan Lépdaganatoknál. 5. 1. bántalmakban, hurutos bajainál egyéb s idült 2. görvólyes bajokban: külöcsontsenyvnéL Máj baj okban: az Aranyeres bajoknál, 6 ellen s májdugu- -Vizkórban idegbajokban. Vize leginkább helyben használtatlk s esupán vendégek homok- oly szeles, 8° Cels. szerinti hfokát állandóul epe túlságos vagy hibás elválasztásánál, máj hájadása lásnál., 4. Flóra Kiorán és hidegvizgyógyintó- savó s ivarszervek hurutjánál valamint a húgyhólyag hurutjánál. nösen a kisdedek ki itt mélység és * és 7. a hazatér ' által vitetik el. • . . . Évszázad elején Kitaibel Pál As 1843-ban íognio Lajos vizsgálta meg vegytanilag e vizet « véleményeik teljesen megegyeztek. Évenkint százon felüli család szokta látogatni ez intézetet, melynek -külön orvosa • is szokott lenni/ 1879. -évben 418 agjéo. Idénye hwzn^ta a fürdt vendégül. 385, 1880-ban tart májustól októberig, i .. o Á ; fürd vendégel elmetea kirándu- nyár foly Ián a hársfalvi - lásokat tesznek a közeli hegyekre és völgyekbe a nevezetesen ; rángjairól híres vicsai, oszai és zsdimiri völgyekbe, a gyönyör pisztkilátást nyújtó szolyvai havasokra, a Hársfáivá helységtl éjszaknak a Latorcza jobb partján emelked Tolszti (Vastag) nev hegyre, melyen régi va- — a hraboniczal dásziaknak némi nyomai látszanák; gényes pudpolóozi* szoroshoz s üveggyárba, azzal egy az 0 faluban (illetleg a re- helysé- lev Rákóczy-féle asztalhoz majd feljebb a zsdenovai fenyves völgyben lev óriás fenyfákhoz, a zbuni nagyszer vizfogóhoz, füreszmalmokhóz s az angol sírjához. Mások meg get képz Romanóczon) a Duzsár-családnál vadászatra ránduínak ki ilyenkor betérnek a szép s elfelejthetlen emlékekkel térnek vissza. át hon- havasokra, Volóczra, a Zdanykai forráshoz, a huklivai és szolyvai nan völgyön vicsai ; A Szoly vai savanyuviz forrás; mely a Latorcza jobb partján egy hegy oldalában, hamvasszrke homokkbL fakad s leginkább kellemes bórvizül használtatik, vegykémlet szerint, a legtisztább ógvényes fszikéleges) vizek között foglalván helyet: a borivók által méltán kedveltetik s , azért tömérdek ládákban kereskedelmi cikkül szétküldetik. E (melynek alkatrészeit az alább fátbató forrás matatja) táblázat 1826-ig elhagyatva szabad ég alatt, faodüval körítve, lombos fák árnyékában állott s a számtalan buborékokkal és robajjal kicsörtetett viz akkor, mint mondják, sokkal ersebb littatott itt, tak. 1834-ben az Ez idben zengett a ; akkor egy kis fürdbáz táj is s mind ezt, mind a szolyvai forrás körül a szolyvait gyakran áramlott jókedv a is, a felvidult társaság egy akó bort öntött az odúval kerített forrásba e helyet is, itt itta. 1856 körül dr; a- hogy s fel- Karlovszky Lajos bérelvén fördbázat emelkésbb' a hatvanas években a hársfaival fürdbe viteté fürdöintézetet alakított, tágas vendég és tetvén; ez utóbbit át s az itteni vizet csupán elszáÜitásra, kereskedésre használta. alkatrészeit sa- hordószámra a mulatók dalától. Történt egy ily alkalommal az pezsdült tartalmát vígan ál- szívesen látogat- fúrdbérló 34 frtnyi bért ajánlott a ploszkói itteni vanyuviz használatáért árülta. volt is melyet a környékbeli tisztviselk és papok ennek is Kitaibel elemezvén, a vízben nyiségü szénsavat, szénsavas mószéleget, konyhasót, csekély Vegytani nagy meny- mennyiség keserüsót és szénsavas vasólecset talált. A fekv Szolyvától */^ órányira a Galiczia felé vezet országút mentében 8 postaállomással ellátott Pö le na helység nagy-pinyei völgyben több savanyuviz-forrás fakad, lemesebb és kítüabbek a fC v asz vi völgyben, határában, jelesül a melyek közt legkelegy terebélyes hnkk- fáktól környezett s fürdintézetnek is igen alkalmatös öbölben nyiiö rások, melyeknek felcsorteto vizei szoáat t)5?en 8 némi részben iblanyt- hogy e kereskedésbe, mig 'a és konyhasót is tartalmazván, görvélyes bajokban hatásosak. Kár, bö források vizei, melyeknek csak csekély részök többi használatlanul elfolydogál, fürdésre vidéken, kétségtelenül nyal fizetnék meg s minden arasznyi is jut nem fel Más használtatnak. területét ez áldott völgynek, arany- hatalmas gyógyintézetek színhelyévé alakítanák át mely mind a birtokosának, mind a közönségnek kiszámithatlan elnyére lenne. A és . Polenától nyugatnak tovább nyúló aPloszko völgyben határbeli savanyuviz források, born birtokához tartoznak, messze elhordatnak s fakadnak Paulova melyek leginkább ezek szintén kizárólag italul borral feleresztve kedveltetnek. gr. Scl;iön- használtatván, Több derék forrás azonban teljesen parlagon, elhagyatva hever. A most említett -hársfalvi, uradalmi források vizeit észleletek alapján évi december értekezést is ploszkói, • Mo In ár Ján os, polenai, Természettudományi tartván, azok, valamint az olenai az átszámítást Siegmeth Károly eszközlé.***) elé, / magy.-oraz. Kárpát-egylet évkönyvé' VII. évf. fon'ásról társulat a két luhi s' nek alkatrészei követkee táblázatban állíttatnak )A polenai szakértleg elemezvén; séta 15. a raag}^ar, kir. paulovái és szolyvai 1860. évben a helyszínén lett a?on ülésében forrás vizei* megjegyezvén, hogy 1 ' OO ^ Q ^qqq ö ö o cí cí: CO r-( CO rf CD ro c:? »íS CO CO lO 04 CD 05 1 . ‘ d •M04 04 0 Q Q 4 ’-i 1 ‘ 1 1 1 ‘ 1 c<i Q52 w *á? qq Q •00 ‘ "i Oi oc iO Ct O O lO ^ CO lO Oí O 04 o q oq CO' cdöd ödö !>. l>- *>• v«' C<3 ' CO»-4>^l>.r-lO0O4Q TÍ^iOOiJOC^COiOCO ooo4cooq--H^Ci'^ OOO O d dd ddddd CO 04 o. 0 1 >> lO »H w I i a ^O Q CP d 04 iC 04 O Th 04 q d q q q q q ddddddddd kíi S •- -í. ® O Ö "o CO 00 OD S t2 W o «4-« 2 ^‘2 41^ CO 04 st CQ 04 CO CC t . , I v < . !?• l>* *o-< 03^" q ^dq dö ^11 CO dd d CO CM fH 00 >CO Ci 04 04 C0 t^ '^04r«í O • CO I 1 O? CO »H 000*0 o Oldódd d dd 10^ [ <© QO CO -rmi^iO ^ÍOÖ ^ CO 04 b- CD CO O 04 0 q 00O 0 04 o> CD CO j ’ r-* ! I I * I | 00 c CD CO 10 04 04 00 04 SS dd ^ i>- CO f2^ ÍT C0 ^ *‘00 00 I ddddddd w o 04 kO q ^ CO tHO O ddo o 83 od 00 o>í; •Tl< *o TÍ4 1-. OO l>- r-í q oo V 04iO'»^04QOOCO’^04 CC rH CO »-• 00 04 t>» II CO ib ^ iO "=•888 Ti< dddddd 1-^ o 04 D? 04 o CO O QQ CO O o 9 9'§9'5'o% 3 § o 9 9 5 o .{ziqí^feK^íoo^JÍZíJzifccí :zí5z;c4C Wfccí te ac IC 4N a CO *«> 4 »i bO Í50 £üD^ -2 _ O *04 5 t>>>> rs; N 55 . *Q> »-t *Sí öj to CO a © ,fl «9 ö8 „ _ 3 V© |:i g 2 « -S S ; 3 ” a « «í S: > t- w 2 ^ — S CO 00 O ® * ^ S 99 s § ö ^^ CO QQ ab CQ «S % ÖQ a « , , CD -*: e. R * «; á íaá íaí <í. tjá 1 *« CD TÖ . Dr. Rózsar József szerint a pauloral ladö éa alhasi bajoknál, bántalmaknal» legszervi viz vese és aranyeres bántaU máj keményedósnél, máknál^ húgyhólyag hurut és ni ivarszervi bajoknál hatásos. A magas hegyek közt fekvá völgyben sürön fakadó e forrásokat bírják gr.Schönborn Ervin, Oeszterreicher M. B. és mások. A Ploszkóa Olenyova fekszik kinézés nyugatra nyíló egy vad túl (Olena) nev szk melynek orosz helysége völgyben keleti szóién képez forrás, fakad a híres s a gróf Schönborn tulajdonát melynek savanyuvizét Kletzinszky V. bécsi tanár vegyelemezvén, azt alkatrészeinél kitnnek fogva, egészség és gyógytani szempontból találta, s valóban ez a bel- és külföld minden természetes vagy mesterséges eredet szik- versenyezhet^ sós vizeivel méltán és diadallal miatt, de mert borral vegyitve^ igen kellemes s épen tulajdonsága e üdít hatást gyako- izt s általános kedveltetósben részesül s élénk kereskedelmi cikkül szolgál. rol, Mandl J, fürdorvos igazolása vetkeztetésre vezetett, hogy e viz szerint, a viz vegybontása azon kömindazon kórokban, melyekben lugalos vasas savanyuvizek (Alkol Eisensaure) vannak javalva, minden más vi- zek között a legkitnbb gyógyerejü. - A Alraamez regényes vicsai völgyben és Volócz helységek kö- zelében egy bükkös hegy déli oldalán fakad a Zanyka nev, kellemes izü, savanykás, csekély mennyiségben könkénegszagu vizet tartalmazó forrás, mely szintén gróf Schönborn-család tulajdonához tartozik s melyen jelenleg csupán egy gunyhószerü, a vihar ellen védelmet nyújtó kezdetleges faépület áll s a viz egy szabadon álló azonban inkább izzókövekkel, melegittetik, jó sikerrel ingyen használtatik. Iádat kofíHikint A Általában nak, hogy s lelkészek csa- 10 láda szolyyai itt forrásai annyi viz, nem össze s töltenek kedélyes napot, feliratok igazolják. azzal az egész orszfigot millió palaczk) száliittatott által környékbeli tisztviselk savanyu és bven kereskedés nagy lendületet zel való kelt el megyénk köznép a köszyény ellen idtöltésbl gylnek mint azt a fák kérgére metszett vasüstben, mint állitják, s is el nyert, ásványvizet nyújta- lehetne látni mert mig ; de az e víz- 1855-ben alig sokára azután 55 ezer láda (azaz egy mindonfelé az országban. Egyébiránt megyénk urai már e század elején asztalaiknál nálták az itteni savanyuyizeket, melyeket hordókban ho is hasz- zattak. így 1825. juHus hó 4-én gróf Rhédey Lajos íisp. helytartó beiktatási diszLakomá|<vt lartváu, az asztalra ütvén palaezk savaoyuviz iszoly várói két levéltár*) St is adatott fel, melyet hordóban száUitUtott az uradalom Berogszóssba. (Urad. már 1800-ban Redlich Simon nev lembergl vendégls vállalkozott savanyuviz vásárlásra. (U. o.) '.71 Az közre 1872— 1891*knt^5- uradalmi savanyuviz fornisokat kibér^lle az BrandJo el munkácsi keresked s azokért tartozik évi Kreil Károly a földi delejesség iránti észleletéinek az 1852-diki id- bérül öt évenkénti emeléssel IS. A 8000 — 10,000 kastély bels kertében - frtot. föld delejjessége* szakra tett átszámítása szerint, volt földirati fizetni, 1848>ban Mukáeson, julius melynek, az hónapban tett mérés szerint hossza Ferrótól számítva 40® 27‘, szélessége pedig delejtü elhajlás 10® I6.6‘,a tályosság 2.0376 s az összerély I eh A 1 48® 26, vizszíntes áj lás 63^ 40‘, a 4.593. Ellenben uradalmi s ó az elhajlás 9® osság 2.0240 47.4, a lehajlás 63® 55,‘ rétnek 10-dik fokú elhajlás-vonal várt, Szatmári, Kolosvárt, Munkács Az is oki in, vagy i zs zin te dy n a m egyenl Munkáesot, Ung^ is egyenl sat. * ' lehajlás- vonálok közül a 64-dik el. r (A magy.bir. term. vizleir. fok * : > • (hatály) vonalak küzül esett Yereczkére Munkácsra a 2.05. Yégre az egyenl összerély vonalai közöl a 4.00 kács és Yereczke. hatá- B tett tapasztalatai szerint (isogon) érinte Yereezkét, Karánsebest és Yereczkónél kanyarodott s 0 i mellett, s az összerély 4.603. Ugyancsak Kreilnék 1850. évben Az v a a Vereczkóm „Háromrózsa czégö fogadóval szemben lev a Ferrótól való 40® 48' földirati hosszúság és 48® 46‘ szélesség 1850. júliusban, a ly ‘ ha- m. k. ,8 2.00 és alá került ^3. lap.) Mun- A vármegye kültörténete. 1. Megyénk Boregvármegye skora^ területéa ouibei% az eddig nyert tapasztalatok íiz leiíségek szerint^ csak a vizözön után, k ókorban tnik fel úgynevezett '^uj ab b és | elször. Árra, hogy’ e tájon a harmadik, vagy csak idbl ered ásatagokra, barlang-medve, ' vagy a negyedik képlet vizózöu eltti szakából, a jégkor eltti, jégkori, iramszarvaskóri je- (legifjabb) nyomokra, sbarlaugokra, sléuyi csontokra, ily oroszlán, hyena, raaminut, mastodon, gyap- jas orszarvu, bölön s egyéb akkor (Lartet E. s más régészek geolo- és — gok számítása szerint, 50 100 ezer év eltt) élt s raiir rég a földszinéfi kiveszett vagy eltnt állatok csontjaira s azok közt embBri nyomra, vagy más, a korszak jellegére mutató mély vségekben, özöuvizi lerakodniányban, agyagrétegekben ásatagokra s durva, srégi, kezdetleges kovak ' tárgyakra, az volna, eddig nem els kkorszak emlékeire, maradványaira , ravü • akadtak _ észleltetett. sokról, hogy népeink közt keringenek mesék és regék a hajdani ri— ezek azonban egyéb adatok hiányában, e tekintetben biztos tám- pontot nem Igaz, - ' . A • • ' ’ nyújthatnak. ' : kkorszakok könnyebb megkülönböztBtése végett; nem lán telesleges ez alkalommal azok lényeges- jellegeik ' ilt.elanu A legrégibb, ’ dióhéjba lesz ta- szorítva, ' - ! lepattogtatás által készített, durva; súlyos rako-fegy verek (balták, lándzsa-alakú fejszék); mélyen az özöavizi kotalaj* ; k bab, egykori folyók köv^cses^^^ közelökb^ ar angrae özönvizi szanas tablitaÍDak; észleltétik; s ^ j6ba, maramut, gyapjas orszarvu, E csontjai leletnek. korbeli s nagy, ers, hosszfej {doliehocefal); volt merte a és óriás bölön, emberr Togt Károly halottjait, tiszte^^ breivel vadállatok ber — álló homlokkal, ferdén ellenkezen Vogt em- Castelnan a peruai talált barlangokban mi arra mutat, A más0d által r képezett kösztriozi, keskeny Lund A öregekben- és homloku be- a szerint rajta a szemöldökivek vadak, és braziliai Neander-vöigyben ki- Bibra értei rnetleaek, fejszéken elfordulnak l kívül ily fioomabb, késpengék azonban iramszarvas aganesaiból készitett fegyverek, kova késközül még fejjel, valának. k kökorszak bó i kovak volt, semberek hogy az majomhoz hasonlók szerint a volt, koponya, dr. Fuhlrott és Schaafhausen leírásaik alacsony, keskeny s lenyomott állók, alacsony ilyennek találták Spring és Sshmer- álló állcsonttal; Link és Schlotheim a a belgiai, 1856-ban — állításával és öltözködött és kallózott fakéregbe állatfógakkal és korállal diszite magát. Broca szerint a barlanglakó ling is- tüzpadokat rakott, az állatok csontjáit meghasityán, a ve- tüzet; lt megette, csupán az vp^ s ^^cjrint, m háziálla;^ és iramszárvás-korszaknak is miért lefaragás leginkább is, is ez idt szokták mondani,, a háziállatok csak a kutya jelentkezik és durva, kézzel készített fekete cse- el már. Az akkor élt állatok nagyobb részben azóta kimások mint az iram, pedig éjszaki tájakra húzódtak. E korbeli ember feje a homlokán kifejlett s csúcs lapos, hátul szokatlanul alakú, ferde fogU; rövid fej és gyenge testalkatú volt. Ez emberek azon- rép is fordul vesztek ; ban a csontfaragásban nagy ügyességet tamísitoitak s nyüván, vadászat és halászatból éltek. k Végre a i i eg i fj ab b 0 rsz ak ból igen sok tinóra csiszolt, mükszerszám s különféle fegyver találtatik, melyek rnetszések- vészi alakú kel, bevésésekkel diszitvék, féuyesitvék és nevezett fejlett, vésk, is de ide tartoznak. még mindig E nyéÜyukkai ellátvák; az úgy- cserépkészítés szabad kézzel történt. nak már háziállatok csontjai is. A Ily rnarhatenyésztés és s már miudinkabb lelheíyeken földmvelés ki- elfordul* nyomai leihelyek a rakodraányi talajbaá eljönnek, ilyenek a tzegtalajok. csigahalmok, konyhahulladékok, czöröptelepék:, sirhahnok, valauiiut álíitólag a celta-kor legrégibb nyomai, melyek már a történelmi korba nyúlnak Lubbük be- i (?) l. másodikat pedig s más régészek az els ne öli th korszaknak kkorazakot nevezi. paraeoUth. ^ Megyénk esupán a neolith eddigelé tefüleién tarlexA feorszsklioz kí»eszközök, nagyobbára pedig oly ifjabbkori köszerek találtatnak, melyek oaiszolás által íinomittattak. bogy az Igaz, ^ i/enkint kovakések tek, '{lásd sz, 1. ,e vidéken nagy számmal elforduló obsidian és he- st többnyire, is kizárólag lepattogtatás által mind ábrát) azonban mellett e sem készül- lehet azokat a pa- korszakba sorozni, mert ezek anyaguk keménysége miatt laeolith módon mszerekké; üvegszerü keménységük tallak ily dásuk a csiszolást feleslegessé tevén; mig már kigyla- vagy trachytk-eszközök ^kovakbl csiszolás állal finomittattak. obsidiank hulladéka, a szilánkok találtattak, közök, tudtommal fordultak de készíttetett, kmagvak és roppant ezek közt agancs vagy más csontból még soha sem te- mszerek és fegyverek, mint metsz szerek, melyek némelyike a legnagyobb gonddal és szorgalommal igen -csinosan nyiségben ^ megyénk készült késpengék, vésk, nyilak s egyébb vált az homok-, ellenben a lágyabb Méltán lehet azoban csodálkozni azon, hogy jóllehet rületén az obsidian és alakit- és kagylós hasa- ki- menyesz- készült el mi annál feltnbb, mert ; s rengetegeiben, melyekben hogy megyénk hajdani s melyekben kétségtelenül már hajdan is, úgy mint most, a szarvas, medve s más vadak, st hajdan bölöü is |;enyé6ztek, a vadakat az akkori emberek nem vadászták, breképzelni sem húsúkat iket sbb kat lehet, kovak obsidian és nem tárgyak találtatnak élvezték volna. Vagy tán az obsidian, kovak és ké- a bronz a kevéssé szilárd csonteszközöket feleslegesekké tevén, azo- itt könnyen nélkülözhették? Az e tájon, különösen szerszámok schweiczi Munkácson konyhahulladékokban, és az olasz obsidianból készült találtatnak mtárgyak, megyénk t, i. dán-, norvégországi terramárékban távolabb idegen vidékrl kellett ide bségben k- emberek tavakban, a czölöpépitményeket használt ismeretlen maradványai közt, valamint a skandinaí, Az Hátvidékón* elforduló a s teljesen hasonlók azokhoz; melyek a bodenbachi és más téréin, jóllehet hozni az egykori hogy 1869 s rnás találtatnak. anyagot eredetileg használóiknak, midón 'óla, a oly párizsi hazánkban jeles és tudós- régészünk, dr. Eómer Ferencz Plóris által a figyelem elször irányoztatott a régi kor e maradván}^ira, én több száz mszert, kést, vést és nyilat, szilánkot pedig mig a ludtojás nagyságú -és kisebb kómagliter számra gyjtöttem világkiállitás alkalmából, ' ; vak szintén érdekes helyet foglalnak ól gyjteményemben s ezek egy- szersmind kétségtelen, tanúságot tesznek arról, hogy a régi kkék az sidian köveket magukkal készletül hordották s azokról a szükeoges esZ' közöket nagy ügyességgel és gyákorlotísiggíii le^ttogUt^áV, . Hogy az. itt elforduló keszközök közveUeüúl megelzte és késbbeá & broDztárgyakkal együtt még sokáig az obsidiau kort, peugék és nyilak\is használtattak, onnan még tárgyak egyöttesen találtatnak, pedig oly a. halin okban raokban, melyeknek alján hamvvedrek s kés- bogy sok helyen ily kézzel emelt magas haí- álIithatfli, különféle elszórt durva cseréptöredékek fordulnak el; azonfelür találtatnak obsidian- és bronztárgyak a halmok körüli téreken, lejtségeken, hegygerinczeken, melyeken hajdani, régi lakhelyek nyomai észlelhetk, továbbá erdkben, szántóföldeken, st lent, a majd két raértföldayi terjedelm Szernyetó partján akadtam is ily A jaspis szilánkokat és nyilhegyeket is találtam. szép gat fell Dobróka határában szintén elfordult hasonlóul eszközök obsidian riztetnek. Azon kérdésre már most, melyik idbl eredhetnek . . gyjteményemben kemény trachyt és Mezkaszony és nyu- hol fekete obsidian szerekre, ezen, a törté- Beimet megelzött korban hajdan megyénk* területén kétségtelenül hoszszabb ideig élt emberek ezen épségben ránk szállott maradványai; lehetetlen még csak megközelítleg is határozóit választ adni ; annyi azon- k már a pGlgárosodás mind a négy fokozatán átban bizonyos, hogy haladván, s igy a mveltség bizonyos emelkedésén áilván,- többé nem folytattak nomád, vándor életet, hanem állandó lakhelyeket, tanyákat 'választva; ott tartózkodtak, s v a d á s z a tás, st földmiveiésbl éltek; ha t, 1 ász a kétségtelenül t, ra a r h at e a a értették y ész- szövést, Tint alább eladandom, az állandó lak-épitést is. Az itt fen maradt nyomokból Ítélve, bizonyos az is, hogy az e korban itt élt emberek igen nagy számmal voltak elterjedve, mennyiben nem csak fent a hegyek és . közt, f hanem a lapályon, a Szernye és Tisza körüli telepeik; s bizton állithatni, mos helyeken elforduló L hogy a sikságon távol az országban, obsidian- és bronz-tárgyak, szintén fajnak tulaj donithatók, legalább az eddigi leletek is voltak különböz ezen összehasonlitása szá. uép- ázon j következtetésre vezet. ez A nyomokból ítélve, emberek családilag és társadalmilag azon sem kételkedhetni, hogy éltek, tartásokhoz ragaszkodtak s a társulat egyik ' bizonyos valláshoz és szer- fczéljához képest, oubiz- ~ tonlótökrl is erélyesen gondoskodtak. Lakhelyeiket, mik és fa- sövény fon aiu . és ; agyaggal kerek gunyhókból állottak, részint hányt halmokra, részint uyi mélyen a földbe épiték s környékét udvar gyanánt, kitapasztott 1—2 tövis, luetcr- guiagonya ; más ilynem bokrokkal sövény üh bekenték, hogy mind magukat, mind marhájokat a megtámadástól és ragadozó állatoktól megvédhessek. Több ily, 2— 3 szász lépésnyi távolban egymás mellé épített házakból és I : ^ • taByákból, képzdött azulán egy-ögy telep, mely, mint a závidfalvai, kuCbovai, knstHüfalvi, kUosanói, ignéczi és munkácsi (üget erdi) dombok egyes hegygerinczeken, lej- beregszászi telepek helyzetébl kivehet, h tkön vagy E vízpartján régi lakók teiiilt el. (1. 2. sz.) halottaikat kizárólag elégették és ünne- pélyesen, nagy gonddal eltakariták, mely alkalommal valószinüen a kör- mind összesereglének, nyékbeli tanyák lakói -a bubán, torban, . vigaszta-- a halom felállításához segédkezet nyújtottak hogy a sirtól valamivel távolabb es helyen készített 1 2 lábnyi magas s köralaku tzhelyen, vastag nagy hasábokból rakott máglyán elégetvén a hullát, hamvát és csn tmarad ványait agyagvedrekbe lásban részt vettek s Szokásban . . volt, — helyezték, melyeket azonfelül az elhunytnak kedves mszereivel megtöratek, vagy ha szegényebb reivel, tárgyaival, volt, fegyve- a hamvvederbe emlékül csupán egy-két apróbb obsidián vagy bronztárgyat, gombot, hajtt, vagy csatot tettek. Ezen sokszor lapos kövekbl összetett ládába vagy faragatlan termés kövekbl összerakott kamarába elhelyezett hamvveder , azután rendesen hatalmas halmot emeltek, vagy arra emlékül felé nagy követ hengeritettek. A az reczek és jeleit, nemes érczbl kizárólag el; az ebbl készült kisebb-nagyobb karikák, karpesodronymüvek a kezdetlegesség és annak viselik kétségtelen bronz tárgyakkal együtt e vidéken a arany fordul hogy hajdani birtokosaik a drága ércnek nem tuladonitotiak külöcsákányok, (l. 3, ábra.) Ellenben a bronztárgyak, úgymint nos értéket : vésk, szekerczék, lándzsák, kardok, kések, sarlók, fürészkék, sodronyvódek, gombok, csatok s más itt nagyon srn elforduló tárgyak a czélszerüség és mgyakorloUság jeleit hordják magukon (I. 4. sz. a.) A fentebb felvetett kérdés tehát, kik lehettek e tárgyaknak egykori még pedig annálinkább, mert hiszen marad azt sem lehet tudni, meddig tartott e tájon s általában hazánkban a köés illetleg az azzal késbb összeolvadt bronzkor? Ezt évszámilag megbirtokosaik, megoldatlan ; határozni akarni, mer volában tnik a bronzkor pedig szintén a hajdankor ködös homályá- ban mosódik el, el; képtelenség, a hiszen fíomer hsei kkor is a múlt idk véghetetlen tá- réz és illetleg bronz mszereket és fegyvereket használtak s a rege szerint, oly lilioralevél-alaku. kardok- mely Krisztus eltt az 1200-dik évbe Ege rés ke közelében a Somhegyen egyszerre 14 példán yhan találtatták Podhe- kal vívtak a trójai háborúban, sik, milyenek nálunk (Dorenova) hat ringaél., " Az is Újon - éa ^ is, most különösen • v'-/ 4-áik században e a bizonyos; -hegy KrlRstos sz Ictése eltt lakott. emberek , ^ az eztistércpénz (Fölöp Maöedoob 1dr^y tei- . r raáracliroait) ismerték és használtak már ; pedig az ezüstérem megjele- nése és használása kereskedelmet, érintkezést, megállapodott társadalmi rendes TÍszonyt get, szóval igy megelzött korból eredt, elhaladottabb mveltsé- s bizonyos multat, lefolyt hosszn évsóft tételez fel. Azután tekintetbe veend, hogy az átmenet egyik korból a másikba nem rek, hanem történt hirtelen, egyes sírokban mi k Találtatnak fokozatosan. lassan, vagy és bronz, tiszta réz, ugyanis valamint bronz és vas-sze- az átmenet fokonkénti terjedésére mutat. Hogy emberek naühagyomá- az veltsége lassan íejledezett, az kétségtelen, arról a népek regéi, nyai is hogy a fokonkénti mis, hogy összehasonlitva egy nemaz csak szempillanatnyinak mondható, fleg ha tesznek bizonyságot; s veldés oly végtelen idközben zedék léteiét a múlttal, bizonyos az történt, meggondoljuk, hogy a geologok hat-hét millióm évre teszik a föld annak alakulási rétegeit véve a számítás Lesley (Man’s Origin aud Destiuy) J. P. ván dórlás virágzatának mondja s létét, alapjául. úgy a polgárosodást a n é p- hogy minden véli, ily kor^ szak valamely barbarnép berohanásától támadt; szerinte az éjszaki Európa három különböz emberfajt' k-, b 0 n c- és mely szerint azután fel is osztstik^a hogy a messzérl bejött bronz-embe- látott, v a s k o r s z a k, s a rek az érc használatát, hu 1 1 m e gégetó sét a s a mvészet iránti ers emberei fogalmat magukkal behozták és terjesztették, mig a vaskor a hadviselést képezték A a népek hódítását eszközölték. (?) s nem iehet zéi zatos észrevétel késbbi bronzeszközök az azokat régi tárgyak összehasonlitásánál nélkül hagyni azon jelenséget, hogy a megelzött k^vésök, szekercék és különösen nyilak mintájára készültek. Különösen áll ez a nyilakon kivül a véskrl, melyek hasításra és fejsze gyanánt vágásra használtattak. (L. 6. sz.) Sajátságosán tönt fel elttem nem régen, hogy a beregi német te- lepitvényes favágók egészen oly alakú, durva, Bzekercét használnak a ü, I). füles ers vasból készült vést, felhasitására, a milyen alaknak a regi bronz, vésk. Ezen vas ékbe salt fanyeiet Azon tkék k egy fell vastag k és illetleg egyéb emlékek, mint megyénk késbbi bronztárgyak s sirhal mok, lakhelyek és e r területén mindenütt meretlan kórban hosszú ideig élt élt s összefügg azokkal d i tése k nagy számmal részletesen eltüntettetnek, véleméuyem szerint is, lyek karikával megva- helyezvén, azt a mondott célra elnyösen használják. tehát, találtatnak mind egy pogány nép maradványainak tekintendk, idvel egy újabb s me- s alább oly itt ís- mely 'itt hatalmasabb bevándorlottnak adott helyét vagy azzal összeolvadt. Annyi bizonyos^ hogy a bronzleieiet nyomán, ^ S hajdani bHí- 78 kosainak itteni tartózkodási helyeiket es' közlekedési meg* megye nyugati nyúló dombok és utvonalfaifc Is lehet határozni. így az egyik érintkezési vonal terjedt a szélétl a mai Ignécztl az éjszak felé hullámzatosan hegyláncolat oldalain és gérinceinv Klacsanón, Podheringen, rán át a Beszkidentulr földre Muzsalyon célszer ellenben a másik Kaszony, Beregszász'és ' át kelet, és dél felé. S épen beli itteni ; azért, mert igénytelen nézetem szerint, a mieltt a Krisztus után fel-feltün enilékeirl, a fegyverek és bronzkor- uj határozható, korszakban itt azon homályos idknek tennék, és k- meg nem beközetkezett megfordult különféle népekrl emli^st itt ^ ' : hajdani népfaj történeti bizonyossággal lesz, Zsarnyón, Pudpolóczon és Kano- (Zsornina hegy), Selesztón, Szuszkón, Szolyván, ház\ eszközökrl, lak- és sír- helyekrl, melyeknek jelenségei élénk fényt vetnek azok egykori birtokosaira, házi és hadi életökre s szokásaikra, észlelt leletek s tárgyilagosan itt az ekkorig nyert tapwztalatok nyomán, értékezni. Beregszásznak délnyugati síkságát kelet fell szelíden emelked borterm lejtség veszi körül, melynek hullámszer domborúságokkal, horpadásokkal és vízmosásokkal szaggatott oldalai a tölgyfákkal bo- rított s fent tirakötartalmu (ryolithkzetü 362 méter magas Nagy-hegy kupalaku ormában végzdnek. A hosszúkás hegy aljnak nyugati oldalán, „Kis rigó** ben, Jobszty Gyula szolgabiró sal és föld forgatással foglalkozó bukkantak, A nev dl- szljében 1875. év tavaszán az árkolásmunkások égvényes helyre és cserepekre melyeket ismét minden további figyelem nélkül visszaástak. nevezett tulajdonos azonban május hó 19-ikén Beregszászon létemkor a kiásott cserepekbl egy vastag edénynek alját nekem megmutatván, skorinak ismertem meg s egy negyedórányira a várostól, a hegy els harmadrészében, 15 19 méternyi mély vizraosta árkokkal körülvéve, mely sánc^szerü árkok kétségtelenül már évszázadok eltt is megvoltak délután az érdekes .helyet ismét azt azonnal felásattuk. Fekszik e terület — akkor, midn e táj még. vadonerd.^ég- volt s abban valószínen azon ismeretlen nép tanyái feküdtek, melyeknek nyomai ira feltntek. Kijelöltetvén a pont, melyeü a cserepek észleltettek, mintegy 63*2 mélyen Ctméternyl csakugyan égvényrö, “^eiresíe cgeíelt léglaszerö agyagra és cserepekre akadtunk^ Itt óvatosan lolytatván a behatol ást» a kitágított veder üregben feltnt a mintegy Ctméternyi 94.8 hamv- széles mely azonban a nyirkoá^ földben annyira terjedelme, gzétbom- hogy annak csupán egyes apró töredékeit lehetett felszednünk. E eltnt egy obsidian kötre dék, iiíire á munkások megjegyzék; hogy már az els alkalomnál is akadtak itt ily fényes övégszerü kövekre, melyekbl valóban kettt el is szedtek tarisznyájokbóL Az egyik egy 5 cm. hosszú és 2^ cm. széles, szép kis nyelcsuesesal ellátott, vastag, kétél obsidian-k és pen g e, míg a másik szintén oly hosszú s 4 cm. széles vés. Az urna maga, mely szájával lefelé volt 1 ott, közben k állítva s reá egy alaktalan lapos vékányi >= 61 liternyi lehetett ; . k helyezve! terjedelmére legalább fenekének cserépe 2 cm. vastag az edény szabadkézbl, durván, homokkal szült, ; maga s gyurtagyagból vegyitett kívülrl veres, belül pedig féketeszin volt két mi arra mutat, ké- hogy Csakugyan a cserepek közt találtunk átméretü, pattogtatott homok-követ, melyet pacm. gömbölyre égy 7 rittya knek használhattak, valamint egy 15 cm. hosszú 9 cm. széles és 8 cm. vastag, két oldalán lapos sima követ, melynek egyik fele féa gyúrt edényt belülrl égették. ' nyesre kicsiszolva leven, olyannak tetszik, mintha az egykor keszközök nem egy e tájon csiszolására használtatott volna; úgyszintén találtatott honos palaktöredók és egy másik timk lemez-töredék, melynek egyik ' széle csiszolt. Eülönbeu a hamvveder csupán hamut, szenet és zott, mik közt egyes félig szenesült rozsféle egyik munkás, mint vet talált, melybl állitá, egy tenyeniyi nagysága, legalább is kovaszilánk kerülne magok 20 darab tüztésre ildet . tartalma* fordulnak él. is Az kovak* laposvégö használtatni ' szokott ki. Pótlólag megjegyzem, hogy c helyen kapálás közben két 10 cm. 6 cm. széles szekci-Gzére akadtak, melyek közül az egyik quarcit*kbl való és fényesre csiszolt^ a-másik pedig palakbl készült, " hjosszu és .vueháüj obsidian késpenge alakú szilánk gyak azintén gyüjteményeraben letétvék. is újabban került : elé. Folytatólag 1879. juniüs 26."Jobszty Gyula^ ságában a város tulajdonához tartozó E tár- . Nagy-Rigó nev szl társa- alján* az ut körül tettem ásatást s itt nem csak 50 em. mélyen egykori tzhelyet, mely sövényszerü fonatra kent agyagtapaszból, mélyen a ienyo-r matök jól látszottak, állott s a .köröl durva skori cserepeket, egy 3Vt cm, hosszú kovakéspengét, etiy 5 cm. hosszú és 4 cm, széles obsidián féat; hanem egy 35 cm/áimérjö ker<^k rlkr?vetv é'gJ 4 cm/ átmé* , •.eb röjü s cm 2 Vj vastag agyagháJósulyt egy 'kSszelíerae sz.) 6. (1. egyéb apró- szereket találtam, melyek a neolith tanúságot s arról is, hogy azon korban a kkorszakról a borítván, sik földet viz övedz magaslatokon kók a Beregszászt délkeletrl félét tesznek la- halászat tanyáztak, és vadászatból éltek s házi életet folytattak. E nev tájon^ t. szljében a Kerekhegy egyik i. 1879-ben Mucsicska beregszászi kovácsmester kapáltatás közben egy 20 cm. hosszú és 7 cm. széles, egyik végén végzd pen -c s á k á n y t csiszolt tompa s a másikán élbe kékes-ham vasszürke szinü quarcit-féle k mely gyönyöiü példány gyjteményembe A 1877. igen szétalált, került. (L. 7. sz.) Szernye beregszász-végardói határon Kígyós fell a tó Abonyi Emil birtokán árokásás közben 2 méternyi mélységben egy nagy idomtalan, de jól gyúrt s égetett agyag edény találtatott, melyet a munkások széttörtek. A lefelé szkül öblös edény fels, befelé hajlott partján 5 cm. része horogszerü párkánya széles s némi. töredékek kerültek belle. (L. A Tisza jobb partján Hete nyugotról és 8. a Téb nev erd átmérj magas hányt halom emelkedik aug. 30-án Kóródy Sándor fekszik dél-nyugoti félív mintegy 4 s ; csak Tar p mezváros ékszer-le- Tarpa nyugati határában a T pésnyi távolságban egymástól, rendetlen 12 öí (22.76 méter) Hozzám barbárkori különösen arany letekrl ismeretes hely.ségtöl környezve. bégre nev dln, vastag. a.) rónán elterül Fehérese, 2 cm. .sz. ezeknek sarkán’ lábnyi é- lé- lapályon hat (1.26—1.58 m.) alakban sik —5 50—100 megvizsgálása 1875. végett beregszászi ügyvéd és a „Bereg“ cimü lap segédszerkesztjével kirándultam a helyszínére, hol a dél- és illetleg a város felüli els halmot éjszakról délfelé vájnaszerüleg ásatni kezdvén, a mint a halom közepe felé felé aknaszerüleg valaki értünk, észrevettük, hogy annak közepérl már elbb ásatott mélyedést, s valóban itt le- mint egy két lábnyi (64 cm.) raély.ségben rendetlenül elszórt, '^durván készült mi azonban minket nem ujjnyi vastagságú useróptöredékekre akadtunk, meg zavart ásatás után, azonban ved abban, hogy a munkát folytassuk; ismét akadtunk cg, még háborgatva rben ne?ii szürkés lévén, égetett csontokon és s ime egy lábnyi ujabb nyomára, mely agyag-edény nem kívül egyebet tovább haladva, ismét akadtunk egy feketére égetett 25 gas és középöblén 21 ctm. széles, hamv ve dérré, melyben szintén fülek c!fsak nevezetes, benne, a közepe táján egy széles , urna alakú durva, helyett hamut, két a találtunk; centiméter ma- dudorral ellátott égetett csontokat, 10 ctm, magas kézzel gyártott ham- a azt óvatosan kivettük s hamun és öblén homokszemekkel 9 vS mi etrat. vegyilett ^ 6 ctm, magas es 4 etm. mi nézetem; szeriig a hajdani, agyagu eílénytét, kis bögrécskét taláitunk 9. sz.), (i. redek eltti téinétkeZési szokás Dacára a kedvez sikernek, mégis mélyebbre hatoltunk, tétetett bele. egész a földszinig, hol ismét egy legésebb, 2. bizonyos vallási és ctm. vastag cserepü, még nagyobb akadtunk, mely mint a többi nem még 40 ctm. és égetett roszul íe durvább, kezdet'* széles ha ve- m vv csupán a nyers agyagban is, godott s mely égetett csontokon és hamun, kivöl egyebet s 42 ctm. magas reses külsej, szémesés agyagii, belülrl igen dérré óvi?/,* kultusz kiíbiyásábr.l nyu' valamint cseréptöredékekeu már némileg tartalmazott. Megkísértettük a harmadik, magányosan álló halmot is felásatni, azonban az id elre haladván, annak alapos megvizsgálásával felhagytunk. Minleszántott és a kút mellett denesetre óhajtandó lenne, hogy azok, valamint a többi ban kutattassanak homályos át; nem átmérj gyjteményembe rj még beharób- voltára. Gulács határában 2-~3 ctm. is fogván vetni a hajdani ködlepte kor kis tényt is is gyakran találtatnak skori arany tárgyak; több fülbevalót láttam Tajnel Ödönné került egy ily urhöígyaél s ctm. láncszem és egy 2 ctm. átmé- 17 * fülbevaló. Munkácstól kelet felé egy óra járásnyira az itt kezdd dél-nyugati kiemelked elhegyek lejtin fekszik K u o s a v a nev, most német néptl lakott falu, melynék keleti határán a most vezett helység s az attól egy félórányira fekv s zii-H át nev hegy síkságból hnllámszerüleg Hs gyönyör közötti útnak mintegy közepe táján egy északi és délfelé - messze kilátást enged kedik, melyeket a környékbeli, orosz lakosok Hal a m án vagy Rég vágytam és csekély fensik alakú nyúlványon két halom emel- fleg a közvetlen H o rn ul k e két érdekes mert a Kucsova helységtl éjszak halmot feló i szomszéd sztánfal vai néven ismernek. felásatni, és szintén o pedig ánuálinkábh; fensikon fekv K u s- tánfal vának vezet ut raentéhen, st magában e falu kertjeiben, számos ily kupalaku s kitürfö magasságú halom emelkedik, mik a szomszéd kucsavai halmokkal szoros üsszefüggésben, egy láncolatban vaunak. 1S73. július 20-án a kucsavai halmók felásatása végett számossal a helysziuére kirámlultam litban. elhelyezkedtem. A mástól. nyúlvány ormán Az alacsonyabb s több iiitp- a terjedelmes halmot éiboritó c " áll a két halom 140 lépésnyi távolsághaa egy- s behorpasztott, gas és 38 m. körterjedelmü, mintegy üt láb, (1-5;'^ m.) mr.V 'Éhez álUtváa a munkásokat, keletrl n?\igat felé kezdek 95 cíu. vájnát a domb közepe felé ásatni ; s íme, a mint a halom r>Uö mi-g teteje 12 láb (3,80 v' : - < Lez értünk, a vájna* szélén veres, égetett agyag és üszkké vált fakarok és eölepek tntek el, miket közelebbrl megvizsgálván, meggyzdtem, hogy arról, halmon hajdan épület e gömböly állott, még pedig az skori modor nem késtem azonnal hogy a ház volt alakjáról annál világosabb képet szerezhessek. Amint ennek folytán annak egy részérl a bokrokat kivágattam s a majdnem 31 cm-nyi televényfóldet iehordatlam, égetett agyagra és hamnrétegre akadtam, melyben különféle vasszerint, alakban emelve. halom felületérl leszedetni a a Ennek folytán földet, tagságú tiszkök hevertek. Majd mélyebbre hatolván, ismét veresre égetett, porló agyagdarabokra akadtam, mikben megszenesült ujjnyi vastagságú, sövécyszerün font ágakat és galyakat találtam, mikre eredetileg az agyag balom felületén környöskörül hevertek boriu-. volt; a ’ ónyek, mig a kör szélén, széles eölepek üszkei és szénült, félig dultak el. e Ez ily fonadékos ég- a földbe 48 cm.-nyire berakott elhamvadt észlelet folytán kétségtelenül ily 15—18 maradványok meggyzdtem arról: cmt. for- hogy halmon egykor 320 cm. átméretü, köralaku ház állott, még pedig pahogy a kör szélére egymás mellé srn be- tics-szerüen akkép emelve, helyezett karók-, gályák- agyaggal tán felületén ágakkal voltak sövényszertiu kupalaku valami könny ott befonva növénynyel, s barnás némi üszkös ágak maradványaival hevert. zepe táján volt a tzhely, niert és- teteje mert az teljesen elégvén, lehetett befedve, halom -és betapasztva; A s az- náddal hamuja a lakház kö- kövek, veresre jól égetett agyagréteg különíéle alakú s vastagságú, veres és fekete szinü, sót karcolásokkal diszitett cserepek és néhány obsidian késpenge-töredék találtattak, vala- 5 cm. széles, vés alakú szerszám, miket Összeszedvén, a paticsfal jellegesebb darabjaival együtt gyjtemé- mint feketés trachitkból hasított nyemben eihelyezéra. Innen a másik 285 emó magas, kupalaku, szolgálhatott 111 .; halomhoz menék, melynek alsó, tetejét s oldalait szintén különféle cserjék s denekeltt ezeket vájnát ásatni. kelle A munka kivágatnom, s igy épület talajául öem földszinti körterjedelms bokrok fedik, s igy 76 min- szándékozván éjszak fell délfelé a gyorsan haladt a körülbelól szintén 32 cm. vas- tag gyep és televéiiy földréteg lehordásánál, mi alatt sárgás, e tájon elforduló, elmállütt trachytbói képzdött agyag, következett. Mintegy 190 cm.-nyire a halom középpontja felé behatolván, vastag, duiva veres cse- majd obsidian kétél késpengét és szilánkokat találtam, v^alamint tovább 18 cm. terjedelm fekete, szilárd trachytkóbi lepattogtatás által fejsze alakú követ, mely úgy látszik, arra szolgált,' hogy a ki>lev mélyedésen raeghasitott nyélbe illesztvén, hatalmas üteszközcpáii zül .használtassék.- Már itt mind srbben jelentkeztek hamu- és széndarepei, fabot, valamiat egyes cseréptoredékek, melyek majd simák, majd karco- latokkal kezdetlegesen diszitvék. A halom középpontjára érvén, minthogy itt egy 9 cm.^nyi vascag fehér, faporhanyó rétegre akadtam, azt keresztül metszetéin s a földazin felé vájattam a gödröt, annálinkább, mert a fönnebb itt fejszealaku leirt trachyt-kóhöz' haeonlót, s csak valamivel kisebbet találtam vetlenül ezen; védelemre vagy fahasi tásra használt ékaiaku ime köz- s ; k egy alatt nagy hámvvedernek nyomai tntek el, melyet minden elvigyázatom dacára sem lehetett épen kivennem, minthogy az a ránehezefekete szinü dett földtl összenyomatott, s igy az azt pán darabonkint kaparhattam ki, azonban környez kemény agyagból csu- hogy lar- tisztán lehete látni, talmát hamu, szén és egyes fehér mészszé égetett csontocskák képezték, miket szintén gondosan összeszedvén, az aknát •tovább ásaiiam, lefelé apró hol ismét ékálaku kre, két kisebb bögre, különféle csésze, edény, tálaoska s egyéb edény cserepeire akadtam. lett s igy Azon alul többé mi sem rej- a további ásatással felhagytam. Mindenesetre esodálkoztam azon, hogy e halom, mely számitásom szerint legalább 245 köbmét. földtartaimu s igy annak emeléséhez a mos- tani jó szerszámok használása mellett legalább geltetnék, 90 férfinapszám szüksé- az akkori kezdetléges kószereket használt korban s mennyi tömérdek ert .vehetett igénybe, azon szegényes mik fahasábbal voltak befedve, detleges müvü ütóeszközön s néhány obsidian szilánkon redezett cserepeken kivöl, nem rejtett méltók, ^mert látva, s úgy tudja, s tö- értéktelen, kez- kivül egyebet magában. Az urna ^ ég ham vvedren körül hevert cserepek azonban diszitésök miatt figyelemre mig a látszik, hamvveder két 9 cm* hosszú hajlított füüei volt el- szabad kézbóí kószüit, addig a többi edények külön- st be- nyomott háromszög meanderrel voltak dístóve, mi némi mveltséget fel- féle bekarcolt kigyós, .zigzagos, leveles és lósörénjes vonalokkal, tételez.' . ^bbi Eótsegtelen, hogy e e tájon elszórtan halom fekv és mellette Állott halmokéival. E lakház egyidejii, tájon, nevezetesen a a Ken- alatti lej tós téren srégi ori-kövek is találegy 10 ctm. széles és 8 etm.; magas, valamint egy másik, mely csúcsban végzdik, 10 cm. széUs és 6 cm. magas, gTüj-e- dereske és Szarkahegy tattak; nevezetesen ményembe került. tÓEL e tájról való. Egy ki vájt csillagökkál disziíett quarcit vereses k. Az azon látszó csillagszer benyomások nyomai azon fúrónak,* melylyel a régiek a kszereket átfúrni szoktárk volt. Minthogy az innen keletfelé terjed úgynevezett Ho.sszuuát környékén fekv Kraj nán, különösen ZávudfMva, Sztá&mlm ir i i 'r- falva határaÍD ^ vak is nem srn különösen baoem csak obsidian és kováké eszközök, találtatnak, azon felül bronztat- a lejtkön és magaslatok gerincein, Závid falva és Kis-AImás helységek közt számos a kucsohalmok emelkednek, ez utóbbiakból kettt sziDtén felbon- vaUioz hasonló tottam, azonban ezekben különféle szinü és alkatú durva, nem vegyített cserepeknél egyebet kovagfövény- — minthogy e 10 20 oinyi átm. s alig 1— IV 2 ® 285 cm.) magas halmok 100 200 lópesuyire feküsznek egymástól egyenes vonalban, közöttök pedig tövis és galagonyabokrok' még most is tenyésznek, arra véleményre jöttem hogy livel — találtam ; s — : ezek alkalmasint szintén hajdankori lakhelyek maradványai. állott is E szerint itt hajdan, az skorban, egy telep, mely úgy látszik, -összefüggésleírt kucsavai tanyákkal. ben volt a fönebb A Lábaczka závidfalvi határon nyugatra, durván simitott trachit-ktömbre akadtam, tal nev magaslaton egy 143 hosszú és 48 cin. széles, 24 cm. vastag kupalaku i:m. helyen nem fordulnak Tétettem el6. semmi nyomra sem bukkanhattam, is ilynem kövek holott e hely körül s igy az. s pattogtatás itt-ött ásatást, érdekes követ, hogy el ál- e de ne pusztul i'ou, íélig földbe-vájt gödörbe csúsztattam s guiakép fölálUttattam. Kh^z hói ]>.. gazda azt teljesen hasonló egy emlékkövet láttam Kucsován ház ablakai álliiása szerint, azt egy alatt pádul használják a kucsavai kertekben s a a helységben jómódú német találtató ily. nagy hahunrói szálliták oda. Mint fentebb megérintéra, a szomszéd Kustánfalva helység ben, valamint azonkívül a határbeli lejtkön szintén ö.skoi felásván, f'/nk egyebet srn találtatnak ily melyek közül -egyet nem régen kszenet halmok; i kertjei- kinató bányá- abban durva cserepeken és csekély hamu és szénrétegen nem találtak. Závid falva tszomszédságában fekszik asz ár fal v a nev orosz iielység, melynek határában, épen úgy mint Kucsován, Kustánfal\X\i é.s Závidíalván is, nemcsak obsidian- és kovak késpengék, nyilak és egyéb eszközök iejtöü fekv srn találtatnak, hanem néhány év eltt (1863-ban) egr szántóföld feiszántása alkalmával az eke egy nagy hamuveif- melyben bronzkarikák, vésk és lándzsák oly mennyi* elhelyezve valáuak, hogy a földmives pór alig bírta mind egy if í.ndbeii elszállítani. E leletbl, minthogy késn értesültem; csupán egy vH^iag, gyönyören szironyzott karperecét és egy füles vést tudók 25 Ö; leT. i ifi vétett ki, vujitúionyem számára megszerezni, a többit a lakosok és zsidók elkap- '..-' Néhány darabot az akkori megyehatósági irodában is láttám ezekhonnan valószinüén a nemzeti Múzeumba kerültek, A Hát-hegy nyugati alján fekv Sztánfalxc^'l^elység hctárában rm* iék. i-M, nemosuk bront és kovako esskösök, ktilön^en kés^ és nyilak, hanem késbbi korból ered vas léndssék és nyilak is gyakran kérl- l«D nek-el. Az meszííözökbl még 1870. évben gyjteményt a nemzeti 'múzeumnak, e tájon összeszedett obsidián küldöttem egy 36 darabból mint az azon álló évi Arcbaeologiai Értesít 23. lapján tüzetesen s rajzban mint ezer darabból kitüntettetett; azonfelül az azóta napfényre jött több gyjteményem álló csoport saját régiség! Obsidián Zsófiafalván; nem gam találtattak még Leányfalván, Munkácson a Dubrova nev uradalmi tábhín, meszközök még tölgy-erd állott; nem egy ily nyiihegyet rég is kiváló részét képezi. (L. 10. sz.) Kis-Lucskán és. bol azeltt az itteni barázdákban séta közben és késpengét szedtem; ma- a mezkaszonyi határon szintén leltek obsidián mtárgyakat és kmagvat, melyen a le- paitogtatás jelei tisztán kivehetk. 1876, aug. 30. a zsófiafal vi határ észak-keleti szélén Sztánfaiva nyugati határánál a Lipnicza tól nev kertilékes s mindkét oldalról patakok- Márton zsóafalvi lakos abban 65 cm. mélyen a föld körülvett szelíd magaslat déli lejtjén Veisz szántóföldén találtam egy skori telepet s alatt mely 20 cm. egy tzhelyet, széles s 9 cm. vastag kupalaku s az oldalain 2V2 cm, lyukkal átfúrt téglákból volt összerakva s agyaggal kitapasztva ; a téglákból már csak kett volt teljesen ép, a többi eltördelve (1. 11. sz.) ; a tzhelyen egy vastag durva fazék alsó vége, feküdt számos cserepekkel s azok közt egy 2 cm. széles és 6 cm. hosszú kovak-késpenge. A cserepek különböz szín és vastagságúak lévén, különféle bögre, tál mindenikök tartalmazta a szokásos és azonban és fazekakból eredtek jellemz homokvegyületet egy kenyéralaku, 30 cm. átm. és 11 cm. vastag sima felület s egy másik 20 em. hosszú és 10 cm, széles kövön a kidörzfiölés nyomai látszottak, E helyll miutegy 300 lépésnyire nyugatra ; ; a .patak mellett egy tiz méternyi hósssn halom emelkedik, mely erósea van bozóttal benve. A Cilát, Derozen, Nagy-Bereg, B.-üjfalu, Kígyós, B. V. Ardó, M. Jánosi, Makaria, Bartbáza és Fornos helységek nyi nagyságú úgynevezett szintén nem ritkán tiinik 1871. évben, vás Gorondon tömérdek salakot, közt elterül 28,701 hold- Szcrnye-moc sár vagy gáti tó partjain el keszköz. Makkos Jánosi keleti határában, az úgynevezett Szil- a Szernye-mocsár pártján elterül csekély raagaslatou, obsidián és kovak, valamint Tereses és sárga jaspis szilánkokat és nyilhegyekot, ralamint egy 4 cm. átm. s 2 cm. vaslag átlyukasztott horog vagy háló>iíí,.yt (1, 12. sz,), rövid keixsés után talál 86 bizton allitbatniv bogy- a hajdankoiban e belyüttistanyáztak ömb^rekí E' arany mos ónak heíy különben Aszályos nyáron,' midn lyem tüzetes kutatást tenni az találtatnának-e? A vak min a is tó. neveztetik. vize megapad, iránt, váljon érdemes lenne e he- czölöpépitraények nyomai nem alig kétkedhetni. Szcrnyetó éjszaki partján fekv Fmrnos község határában ko- eszközök és szilánkokat tartalmazó heTyefTördulnak el, mely ok- ból a lakosok azokat A kovás gödröknek Hát-he2:y sziklái alatt fekv A r dá nevezik. n- háza határában obsidián 10 cm. készült alakú, szerek és egy fekete palaköböl hossza, k- fent 4, 5 cm. széles és két 2 cm. vastag vés találtatott azonfelül egy 12* cm. hosszú és 3V2 cni. széles bronz lándzsa csúcs, mely tárgyak gyj- lent ; teményemben láthatók. Beregszász fvén y esi düln mellett, a (határ- szögben) 1863-dik évi nyár elején (junius hóban) talált Balási József tenyérnyi nagyságú, vörös k ö s e k e re ét, melyet azonban figyelem nél- Munkácson a kül ismét elhányt. gén az itteni kis ajtótól grófi kastély bels udvara nyugati mintegy 19 méternyire és 70 cm. a ház 1876. aug. 7-én, 3 méter mélyen fúrás közben darab 8 vé- falától, skori jelleg cserépdárab egy csöcskös edénybl került felszínre. A megyében találtató nak azok, melyek a ra u skori telepek legérdekesebbjei közé n k ác s i Kishegyen tartóz- Ugyanis a találtatnak. mintegy 2 kilóra. -nyi.távolképez, hatalmas tölgyfákkal megáldott m. e. 8 kiíoraeternyi hosszú délfelé terjed csekély (26 ra.) magaslatu hegyvonal, melynek Munkácsra néz északi vége Kishegynek neveztetik még odább az erd Várdomb, Liget, Bolonna néven isváros határának délkeleti részén, a várostól .ságban emelkedik egy a város tulajdonát ; mertetik. E felé vezet, vonalon az ut Fornos, Bártháza és Pisztraháza mindenütt szép fennálló erdben, s' itt -nev faluk szembetnik, hogy az mentében a hullámszer magaslatokon rendetlenül elhelyezve szá30 40 méter átmérj, halmok emelkednek; ezekközül többet már az eltt felbontottam,’ de bennük nehány durva ut mos, nagy terjedelm, cserepen s csekély hamu — és szénen kívül egyebet sem találtam. Ily hal- mokat csak az ut mentében h isznál többet számláltam meg, azóta azonban az erdt minden irányban megjárván, annak belsejében nem csak az Alsó-Schonborn leié vezet gerinczen, hanem a mély erd elágazó lejtin is mindenhol elszórtan találtam hosonló halmokat. A kovak klshegyea, hol tavaszi tánczmulatságok tartatnak, obsidian és szilánkokat vevén észre, ide gyakran kijártam sétálni s gyerráe- kehnme! együtt — különösen a halmok körüli feltúrt hantok alatt — bó- ven taJálíiink késpéngeket és cyiitiegyeket Majd ieson kezdvén ásatDÍ, következket találtam: A majd telepen tiz ásatni mély ároktól méternyi kezdvén, egy alig fél itt tüae* . csekély els távolságban .az még méternyire e televény- földben idomtalan téglaszerü töredékekre, kölönféle vastag, durva, poronddal vegyitett agyag-cserepekre, majd egyes fekete szilárd trachytka szilánkokra akadék zett, kova, obsidian. ; agyagréteg követ- lentebb melyben ismét számos különféle cseréptöredéket cm. hosszú^ kóg y szaru és s két al ut találtam sárgásbarna qoareitkból ; csiszoU 7 mintegy jó méternyi mélységben végre egy feketés hamurétegre akadtam, melynek majd kétméternyi körterülete a ismét agyag talaj átmérj és 40 cm. vastagságú; mig alatta E hamu rétegben számos obsidian, térményföld. s kova és fekete traehytk-szilánkok, kés és vakarózok, vastag téglaszerü figyaggyurmányok és a legkülönfélébb agyagmúvek oserenei találtattak. Csontnak azonban legcsekélyebb nyoma sem volt felfedezhet. E tzhely fölött kétségtelenül egykor gunyhóféle Bövényszerö lak állhatott, melynek A sárral tapasztott ienyomatai az agyagban látszottak. vastagabb téglák az egykori tzhelytl eredtek; a tömérdek cserepek pedig arra mutattak, hogy a fazekas mvészet már jó formán ki volt fejldve, mert eltekintve az ujjnyi vastagságú terjedelmes durva edé- nyektl, találtam itt igen finom mv cserepeket a mostani csészék vékonyságával bírnak s mégis szabadkézzel más ily készítettek, nehány ilyen egészen is melyeknek lemezei nem korongon, hanem, gömböly alakú volt, . vastagabbak borsó ngyságu dudorokkal valónak diszitve ; voltak kehelyszer talppal ellátott ivóedények és olyanok, melyeknek kiszélesbedó alja szolgál állványul; a fazekak köcsögök, melyek majd fülekkel, majd vastag dudorfogantyukkal ellátvák, mértani vonalokkal, különféle szabálytalan karczolatokkal, apró három szög benyomásokkal, fés szerü bevágásokkal, halpikkelyes vonalokkal, göbökkel.s egyébképen szitvék ; vannak fekete kább sárgák, olyanok és barnás színek, de a kisebb edények fogdi- legin- melyeknek belsejük az égetéstl fekete, ismét másoknak külseje pirosra van festve, annyira, hogy mig a kiszedett is, nyirkos darabok megszáradtak, ujjaimat veresre raázolák, mire a régiek sajátságos veres agyagot használtak; melybl ökölnyi nagyságú goböket találtam. (L. 13. sz. ábrát). rlkövek is mely ekÉrdekesek a likacsos darárskbl készült Dbk töredékei majd téglaszerüen laposak, majd egyik íelükön liomoruak. Az itt elfordult vizparti köveket köszörülésre, lyukasztásra, simHíbsra s "védelemre, csiszohis, st fába esipteíett fokos gyanánt há.sználhatták, mert horpadás s lepattogtatáa ayomai látszottak. rajtok 9$ E dik 11 114 méternyire hely tói csekély távolságra, telep, melyen mét átmérj 1878. julius csekély 9-kén 2- délfelé fekszik a ásatást E elször tétettem emelkedés helyen egy mót mélységben kuU túr réteget, ógvéayt s egyik szegletben északi részén yályogszerü tóglá- ny okból összerak ot tzhelyet gal kitapasztott földalatti laknak és s karók lenyomatai a megkeményedett rabjain épen megmaradtak; 4. s vesszk helyenkint égetett agyag da- egy 15 csésze tel- sok volt a különféle cserép Itt is cm. hosszú, 12 cm. széles és font s agyag- körötte sövényszerüen nyomait leltem, mennyiben a cm. mély kerülékes alakú ; jésen ép volt, oldalait két kiálló dudorka disziti (I. 14. sz.)egy nagy vereses edénynek darabjai fent csipkeszeü benyomásokkal s bekarczolt vonalok; kal valának ókitye. Némely edényben obsidian és nyilak találtattak, a* minthogy ezek a lak also’ dultak el; mintegy P/j itt csiszolt k gyalu 22 cm. széles, méternyi mélyen E alján találtatott srn egy és .for- szépen, egy kkalapács-féle szer s egy 25 cm. hosszú és vagy is, 14 cm. vastag trachytk, mely egykor csiszolásra, rlésre használtathatott, mert benseje egészen 15. sz). kovak késpengék hamvas . / . / , helytl délkelet felé 56 ki volt (Lásd mólyitve. *: . ; méternyire , egy az elbbihez hasonló hó 23. a 3-dik ig e n érdekes 24 m. átmérj. Itt 75 cm. mélyen a term földréteg eltávolítása után 40 cm. vastagságú oly réteg következett, melynek világos szin, itt-oit veresre égetett agyagában durva téglaszer gyurmányok és ternérdek cseréptöredékek rejlettek; azon alul következett egy 35 cm. vastag fekete hamu réteg, mely keverve volt emelkedésen felásattara 1879. julius telepet, mely kivül m. e. ‘ . kisebb-nagyobb cserepekkel, kal, késpenge, nyílhegy, obsidian, kova vakarcz s és fekete vés-féle többi tárgyak közt egy 5 cm. hosszú 4 cm. széles 'got; egy 4 cm. széles, 7 cm. hosszú csiszolt tzk szilánkok- kszerekkel. .Találtam a obsidian barnaszinü kma- k-vést, melynek papiros vékonyságú rétege megszáradás után leegy 5^/2 cm. széles, 10 em. hosszú simított klapot; két 6 cm. átmérj 4 cm. magas kúpos átf rt agyag su lyt (1. 17. sz.) s temérdek füllel s dudorral ellátott veres, fekete, szürke, vékonyabb-vasta- (L 16. sz. a.) válni kezdett; gabb cserepeket, melyekkel háti kosarakat lehetett volna megtölteni s rlk melyeknek jellegesebb darabjait hazavittem (18. sz.). Több töredék iH feküdt itt, A mintegy 11 méternyi átmérj s IVa méter mély ióldalatti lakban, melynek kivájt oldalai eredetileg kiégetve éa so- vényszer íonadékkai beboltoiva a agyaggal kitapasztva a kivl földdel befedve valának, mégpedig annak kelet-északi oldalán egy téglákból szszerakott s agyaggal kitapasztott m. e. 20 em. vastag tüzel padka ta- melyen durva í^zöedény töredékei s azok közt bárány vagy nyúl- féle állatnak csontjai koponyástól összenyomva kerültek napfényre s gyjteményemben láthatók. E tzhely mellett egy zugban számos különféle alakú és szinü lapos s gömböly kövecsek hevertek egy csomóiÁiiatott ban, melyek aligha egykor gyermeki játékszerül nem EitÖl szolgáltak. tovább az északi oldalon a lak talajáa egy más rakásban száznál több kisebb-uagyobb, dió és ökölayi nagyságú köveket találtam, melyek két- Némelyike ségtelenöl védelemre tartattak készletben. gömbölyre lepattogtatva. Ezek közt volt egy 10 cm. hosszú és cm. széles éles kvé s ó egyik hosszában ketté tört része cm. széles és 2 cm, vastag bl . lepattogtatas által egy OVs cm. hosszú, 4 egy 9 cm. hosszú kogyalu; félig elkészült 1% 4 cm. középszélességü, ; volt csiszolt cm. vastag háromszög hegyes klap, melycsinálni; egy 9 V3 cm. hosszú. 2*/, vést kezdtek cm. széles és cm. vastag kokalapács, egy 7 Ví cm. hosszú, 5 cm. széles és Vs CDtt. vastag kerlékes klap két darab 6 cm. hosszú és 4. cm. ; 4Vs cm. hosszú, 2 cm. széles kétél késpenge egy 4 cm. hosszú 5 cm. széles vakaróz k 0 v a k 0 b 1 s egyéb számos ily szer. Egy tört edényben 6 cm. hosszú és 2 cm. széles kovak késpenge feküdt sat. (1. 19. ábra). E helyt is került felszínre egy 26 cm. vastag tzhely agyaggal kitapasztva. széles levélalaku nyílhegy, két ; E helytl délfelé száz méternyire átmérj csekély nagyságú h a 1 o m áll az 5-dik hasonló féle cserepeket, ismét délfelé 46 méternyi • telep, a ; melyeket felásatván, obsidian és kova kszereket 80 emelked méternyire átmérj halomban, 41 méter pedig azokban szintén valamint leltem, 6-ik 20 móternyire mintegy 4-dik ettl igen ettl magas szép, melyben egyébként külön- az aránylag a és lég-- kevesebb cserép, agyaggjurmány és obsidian tárgy mutatkozott, jóIiehHt azt a közepén aknaszerüleg s dclfell széiétl a közepéig vajüászeröítíg megásattam. Innen 97 mét. távolságban alig 10 méternyire egymástól áll a 7. 8-dik az alacsonyabbat felásatván, abban égetett agyag csomókat, obsidian és kovak szereket és durva esereptöredékeket találtam. Tovább menve az erd bensejébeú számos Mindezekbl kétségt^^^^ iiy halmok következiiek. következtethet, hogy menayiben itt réz. bronz és más éreznek legkisebb nyoma sem fordult el, az itteni telepek a neolith kkorba sorozhatók, hol a gyönyör kilátást nyújtó hegy magaslaton-, még midn az alatta elterül haldus vizek boriták, a körötte délnvugoti síkságot vabVízinüeu lev erd^aéghen pedig a vadak hemzsegtek, a mostaninál igénytelenebb, de valószinüen boldogabb nép - állandan tartózkodott, ^ I . ^ tett Miodenesetre azonbaD feltöuo, hogy a telepekben a fentebb érinegy esetet kivéve, csontmaradványok és állalában csonteszko* zök legparányibb nyomai sem mutatkoznak; holott lehetetlen hogy a régiek e dak bven A nev még tájon, hol jelenben is tanyáznak, ilyeneket élelmükre Munkácstél éjszak felé. szarvasok, nem egy óra fel zek s kezve T erd a szltkékkel ! feltenni, más va- használtak volna.- járásnyira Klacsanó fekv orosz helység határában, ott hol a kies fekvés klacsanói Tü tölgyes | beültetett úgynevezett Gallis Obücs nö- hegygyei érint- alakú szögletet képez, a hosszú magaslat gerincén több kisebb- nagyobb halom rendetlenül elhelyezve emelkedik, melyeket szintén „horaulki“'nak neveznek .Én ezek megvizsgálásához még 1868. évi oktob. | j 20-án fogván, bennök kevés cserepet és nehány kszilánkot s késpengét találtam. A I Klacsanó helység éjszaki oldalán nem messze a gk. templomtól emelked nyúlványon 1860. április répedényt vetett melyben két bronzlándzsa, egy tört sarló, nagyságú vés találtatott; ezekbl többeket 12 füles ki az eke, különféle alakú s B 16-án szántásközben egy barna cae- . j | j gyri múzeumba küldvón, a nemzeti és jául tevém (L. 20. sz. ábr.) el. 1871. évben, Fels érd -ben midn s az éjszak-keleti vas.ut számára az úgynevezett talpfákat készítettek, a fürészeiéshez szükséges ásatása alkalmával 5 répedényekre maradékot gyjteményem alap- a —6 lábnyi (158 — 190 cm.) aközt érez eszközök töredékeire akadtak. tesülvén e leletrl, kirándultam a Munkácsról Én késbb a helyet tem irányban fekv, nagy, terebélyes, ismer ferdész tölgyfákkal borított nevezett' erdbe, hol az társaságában erdbe vezet 2 ér- fekv órajárásnyira Klucsárkára, honnan a falutól délnyugati gödrök mélységben durva cse- kimen- — 300 éves ut közelében megtekintem azon immár vízzel megtelt gödröket, melyekben, különösen a harmadikban Vj^ cm, vastag, az erdszél fejér s a vasút vonal közepetáján kovárz fövény szemekkel vegyitett, veres és fekete szín durva cse- repek rejlettek, nen oly téren mikbl több méternyi nagyságú darabokat eltettem; in- melyen egykori bogárhátn szántásnak régi, több szántt nagy fák alatt látszanak, nyugatfelé tartva, más erdei útra, melynek jobb oldalán ismét három egyát, zados nyomai, a rajtok akadtunk .egy máh mellett fekv gödörre réptörödókekre akadtunk sénél áüó rháa ; . s az azokból kivetett hasonló régi, tovább egyenesen délnek menve — 160 irányában, szintén a 130 kivett caerepekeí s Ut természetes homokréteget durva cse- a vasút tölté- cm. mélység öregekbl is találtunk. Az illet 2 n klucsaikai alerdész ez alkalommal beszélte nekem, bogy néhány év éléit Pósaháxa nev nev erd szélen, miért löz is túl a hogy elterül felscerd közelében tüzetes kutatás itt is biztosabb eredményre fogna vezetni, a különben nagy terjedelm s küls lapály megvizsgálása óhajtandó. lenne, Mint értesültem, N a g y-G u t Sajgó kó vést fen knek használtak. Két^ munkások, melyet a faluban sokáig találtak a ségtelen, helységen árok ásás alkalmával 128 cm. mélyen egy halmokat jelek és nélkiV . közelében szintén skori halmok emel- M kednek, úgy a u n k á c s és F o r n o s közt fekv hegység hullámszer magaslatain is, százados tölgy- és bükkfáktól ellepve, rendetlen alakban. Csakugyan ott falva halmokra akadtam Fornos helység ily elterül szántóföldekül szolgálOej tkön s magaslatokon feletti is által elsimitott körhelyek találtatnak a szomszéd hozatos lejtin is 7 emelked mszerek is, az aPál- kétségtelenül ilyen, de idofolytán szántás Komlós helység dóm- K om- hol nevezetesen 1865. évben szántás közben, nev ló sy János földbirtokos Barbalineez • ; éjszaki szélén valamint tovább, tagján, egy az udvar felett magaslaton, durva, fehéres cserepek közt számos különféle bronz : mint vésk, lándzsák, karperecek és rézolvadék kerültek nap- fényre. Az fekv Fej közt midn megye alsó részén, Csaroda és Hete nev magyar helység határában, 1825. évben, úgynevezett Tóháton, é rc s e a református tanító földjét a hívek szántották, az eke egy durva agyagedéoyt s abban súlyos és nagy mennyi? égii, durván, múvészetlenül kikalapált különféle tiszta ki, a arany karikákat és egyéb ékszereket vetett melyeket a jelenvoltak magok közt elosztván, késbb, midn a kincs- már csak igen kevés darabot menthetett meg. Éz ékszerek, valamint a bronz-vésk, melyek nagyobb tári ügyész a vizsgálatot meginditotta, Becsbe kerültek, részt mok alatt s a bécsi régiségi sorjegyzékben 317. és 345. szá- elfordulnak, a barbár kor müveiül jellemeztettek. Fejércse szomszédságában a Tisza jobb partján szintén tsgyökeres Zsigmon d nev magyar helység földbirtokos lelt határábaii fekv mely csak a néhány év eltt eszközöltetett lyozás óta került szántás alá, kisebb-nagyobb, - alakú, részint sima, részint rovátkos tiszta arany félhold alakú, nev 1869. év tavaszán Hetei tengeri kapál tatás közben a helység déli részén, a Tisza partján elterül hajdani erdtalaj zsombékos, ján, fí e t e 1— íagosttás égres láp- és Tiszaszabá- egymásba zött, lánczhuszonegy darab ararfj iulyu,; nagjohb 4Va arany súlyú láncszemet és egy 30 aranyat nyomó, vastag, tömör* négy szegletre durván karikát, hét kivert oldala arany perecet, hasonlót azokhoz, szent-gyrknek" neveznek. Halomnak v,agy melyeket az éjszaki irók egyéb küls jelvénynek nyoma 92 sem éstieUeleil. Azoobau Beregmegyédek alao Csakugyan nem régen Csarodán is, a Tóthfalusi-féle mezon egy kondás három kisujjnyi vastag arany karikára akadt. Surányban a mezn 1879-ik május hónapban báró üray 1 ll sik része is már <í liogy skorban. lakott volt az agyag edényben 42 bronzkarikát és liyula béresei szántás közben egy múzeumba lándzsát találtak, mik a nemzeti Nagy-Beregnek, íb jele, -lelet fekv ma- a Szernyetó déli részén, sik földön nem és csákányok voltak, ki, területén elfordulni szokott régi barbárkori jesen hasonlitanak. Kár, hogy a 1879. 2 cm. átm. elvesztek; melyeknek színe kékeszöld A s s 1 bronzravekhez muzsalyi határon harcvésk cm. vastag üveggyöngyök találtattak, azon 3 sárga szem fekete ponttal 2 szekerce, 2 vés, találtattak, úgyszintén találtattak; hol a Muzsaly és Kovászó is, gyen, 1858-ban ktörók által törö, 1 tel- tárgyak a lakosok közt nyomtalanul lelt i látszik. beregszászi határban, mint a nemzeti rauzeura jegyzéke rézfokos és zolja, helytl, 1871. év tavaszán szántván, ekéje melyben különféle alakú bronz füles vésk melyek, mint hiteles elbeszélésbl' értesültem, az e egy cserép urnát vetett megye nev 1 kerültek. gyar városkának határán egy ottani földmives a nevezett tó mellett, messze a „Király kutja“ ; iga- is a szomszéd nagy- közötti Bikfö nev he- a sziklába rejtett 8 közönséges bronzkarika, 2 darab sarló- féle kés melyeket Bercsényi László, zeumba küldött egy 17 cm. hosszú bán nekem ajándékozott. töredékek nemzeti mú- 4 cm. széles lándzsát pedig 1878- s ; egyéb és ottani birtokos, f Miszticzo, megyénk ezen legvégsbb s keletrl Ugocsával ösz- vés és karika múzeumnak ajándékoz- szefolyó helysége határábön, 1852. évben több bronzfüles került napfényre, melyek szintén a tattak ; úgyszintén a helység magaslatain tak, Borzsova is most érintett folyó völgyében több bronzlándzsa, fekv melyek az Ilosvay családnál tartatnak. 1865. évben Kis-Do bronyban, a 1 1 nev osv csákány és karpereo találtat- ^ megye délnyugati ; í szélén, a szil- 1 va-aszaló tzhelyet ásván, egy agyagedénybe gondosan elhelyezve tömér- 'S lapályod fekv magyar helység egyik bels kertjében egy földmives dek bronz meszközt, véd- és ékszereket s különféle fegyvereket talált; ezeknek egy részét elrengált állapotban megkeritéra, s gyjteményembe helyezem ; ezek a következ tárgyak ború gomb, három súlyos, : 2 nagy szétálló fülle^ ellátott, dóm- egy vastag sodronyból /i egy harc vés, négy lándzsacsucs, egy nagy, 27 cm. széles karika, hároi% rovátkos és egy sima J S készült tizenhárom hajlatu félhold alakú perec, karvód, egy sarló, . i cm ) széles vastag, félhold alakú pcreeek közöl kisebb Icarperec, egy görbe kés, egy arany bzoÚ nagy A sima karperec és egyéb töredék. mig a az egyik simított és vonalzott diszitraényekkel ékített, poly ezatlamil oly állapotban van, hogy a Kár, a mint azUntési tárgyak legnagyobb része lelt mintából került elveszett, mint megtudtam, csupán a maradékhoz juták s azt is többi ráski. amennyiben én, romboló kezek már tetemesen raegrongálák. (L. 21. ábr.) Az e felé fekv Nagybels kertben, palánknak való árok- helységtl egy negyedóra járásnyira dél Dobrony nev faluban szintén egy ásás alkalmával 13 üveggyöugyöt ástak ki zöld üvegbl ; közülük egy 2 cm.-nyi drb. gyjteményembe kérit, való, vörös és fehér cifrázatokkal, ' a többi nyomtalanul eltnt. (L. 22* ábr.) Szász ók án 1830. évi jiuiius hóban a gényes nev hegy Vicsa alatt, nev és re- patak medrében, egy a zápor oda sodort bronztekereset (karvédt) találtak; gazdatiszt, a fekv azon szép völgyben, melyen most a mnnkács-stryi vasul terveztetik, vicsai a Maros íul melyet az által illet- szoljvai munkácsi uradalmi ftisztséghez jelentés mellett beküldvón, az száz jobbágy napszámot engedett át a nevezett gazdatisztség rendel- kezésére az illet táj átkutatása végett, azonban a reménylett eredmény nélkül s Így feltehet, hogy a tekercset zápor vagy víz más távolabb helyrl hozta oda. A Munkácstól Gácsország felé vezet regényes Latorcza völgyben, a nevezett folyó baipartján, Szent-Miklós közelében fekszik egy hegyol- Egereske nev dalban kedik a Somhegy falu, (oroszul: meredek völgy mely szélén, Dér enova) nev felett Ebben 1832. évben egy esvíz okozta földomlás alkalmával két területen hat liliomlevél alakú b r o n z k a r teljesen ép állapotban^ d emel- terjedelmes bükkös erd. o találtak t ; lépéaayi ezek közöl .2 egy markolat nélkül, három pedig csak töredékben került az illet munkácsi uradalmi (‘rdtisztséghez, mely a leletrl a tisztséghez jelentést tévén, tetett, az a helyen jobbágyakkal kutatást eszközöl- mely azonban szintén eredményre nem. Kanopán f- vezetett. egy csakugyan a fentebb említett yölgy közel a galicziai határhoz, Volóczon túl, , . keleti; szélén, havas alján, b egyes- völgjes; vad vidéken fekv orosz helység határában, 1833. májns hó .3*ikán Eobrín, máskép Lach Tódor nev pór a Püd-0 m e 1 i s z i o m nev dln, cserjével bentt völgy ület feletti lejtn szántván, ekéje egy agyag hamvrederbe. ütközött, melyben következ tárgyak rejlettek Egy az 1830-dik étben SzaszÓkán talált s fentebb érintett karvédhöz téJjesen. hasonló bro ztek eres; 2 csákány, 3 tizennyolez cm. és 4 kilenc cm. átm. kárperf* : - < 3 vastag, félhold alakú perec «gy kis eltöri wiorépbögrébeu 32 átfúrt arany arany ékszer arany golyócska és kis Lehet, hogy karikák. mert a jelentés is találtatott, a helybeli zsidónál elvesztegették, kitl az uradalmi ügyész - ögygyel-bajja! szerezte vissza és késbb urnák birtokába kerültek, .földes . valamint egyéb, az uradalmában hol a család palotájában most Ugyanis a több nagy csak Schönborn Ferencz mint a Szaszókán és Egereskén, régiségekkel együtt Bécsbe vitette, riztetnek. is Hasonló, de ennél érdekesebb Pödheringen. gr. ki azokat, talált még szerint, a találó és társai azt 1880.' április történt lelet 7-ikén mintegy egy kilométernyire a Gavezet országút északi oldalán, attól 29 méternyi távolságban liczia-felé falutól , nev dlben lev a Cziholni 1 uradalmi táblán négy munkás árkot ásván, M ! 60 cm. mélyen a puszta csomóban tizennégy bronz-kardra akadt. Másnap megszemlélvén a helyet s á kihányt agyagot megvizsgáíván, a nehány kard markolatáról elvált fahoriték némi korhad ványát s nehány 2 cm. bronzszögecskét s apró bronz földön, kavics talajon A töredéket sikerült összeszedni. lán tétettem ásatást Sem cserép, lelet 14 kardot hajdan itt színhelyén az árok mindkét azonban a legkisebb is, sem más tárgy el nem egy itt hogy e úgy vélem, valaki szorultságában elrejté s veszvén, azok maiglan sem akadtam. jelenségre fordult s igy olda- késbb maga is oda- feküdtek. Kár, hogy a kardok közül hét darab kisebb-nagj óbb sérülést szenvedett a kiszedésnél, a többiek azonban teljesen épek s igen szép pél- dányok; Különös, hogy egysem egyenl, markolataikra nézve mégis két osztályba sorozhatók. Kilenoz ugyanis olyan, melyeken a vékony markolat kifelé fordított üres kor fával kilehetett hez van 4—6 töltve, félgömbbe végzdik, mely pengéje a markolat félhold s lamennyi kardnak a pengéje egyenes, ; Különben s taik ninosenek alig 5 —7 igy mind vágásra mind szúrásra ellátva cm, hosszuk bosszúsága 53 cm-tl ’cm-ig. hárító és cra-ig OiV/j, Némely kardnak ellenzvel 2 —3 cm. s azok vastagok. terjed, s alkalmas. feltnen A szélessége kardok diszi- a vé gó n, Markolaparányiak, különböz — pedig éle kalapálás * által eszközöltetett, va- részint pólyákkal penge a közepén sokkal szélesebb mint a nyelnél mely hegyes, egy- nyelvé- kétél, liliomlevél alakú, sima, részint végigfutó bckarczolt vonalokíal és kör s a alakú szöggel ersítve, mig a többi öt kardon a fogantyú lapos B arra faboriték volt két oldalról markolatul alkalmazva. tett bronz azonban 6V* 3V* mint a hogy a kaszások szoktak tenni. Némely kardon a patina szép világos zöld, másokon ellenben alig látszik barnás, opálszerü, mintha , -némi nyoma, sót némelyik ólomszürkós, másaz- eírejté-s rozsdától mogkimóUetett volna. eltt lángban égettetett s ezáltal a * i egyenkinti leírása kdretkez^ 90 Vj cm. hossza, 5 2. 77. 5 „ 3.81. 5 „ em. i; , r. • ' 7! 4. 71. 5. 61. 60 6. 7.78 69 62 8. 9. n 4’/í „ n 5V. „ ?> „ széjes, lapos \ „ ff > ’ . » . n 4 » n n „ .n 4V, » „ n „ , n 4V, 4V, markolatán 2 szeg. ' r ' - ' . , í) 4 « n 4 ; M : ff': }J . n „ » ' ff csonka. „ ff'"/ ff : ' ff csonka sérült. breazgömbös markolattal ' ’ '' ^ - -fi': n ' 69 6 » ». » . ' 'V sérült. • 18. - ^ . V 10.90 11.67 12. 53 ^ ép bronzgömbs markolattal. ‘n í. ' fi \ egyenes karimában ff végzd markolattal.^ 14. 17 talált 37i , 'Nem n í) sérült, csonka.' „ kétlem, hogy ezen s az 1832. évben a szomszéd Egereskéa bronzkardok az e tájon lev skori erditvényekkel egyidejliek s azokkal összeítíggésben vajának, (Lásd az ábrát). 1869. junius hó 25-dikén kirándulást nev ni na) erdbe, mely a Munkácstól frigy esfaivi uradalmi vasgyár felett tettem a egy Zsarnjó (Z z o r* mellett Mnnkáos-íeié vezet hegyi ut mentében két, egymástól körülbell 150 lépésnyire fekv ffii átmérj halom tölgy-, áll, bükk- és nyárfák árnyában, — 8— lÖ igen kies magaslaton, honnan, fleg a keleti halomról nagyon szép kilátás a podheriug-szentmiklósi fekv órajárásnyira emelkedik. Ugyanitt a csernek- szlk hegyi régi zárda s a megett ejnyuló kis nyilik Gácsország-feió vezet regényes földre, me- lyet a Latorcza öntöz. Valószín, hogy a hajdankori barbárok nyomai itt oly srn lennek tetsz, de a vizjárta völgyeknél éjszaki tájak (a föl mai Galiczia és régi tárgyakra akadhatni az méltán köveíkeztothetüi. át, egyéb népek, melyeknek A biztosabb Ooroszors,dg) az ország határszéléig mindenütt vonal s jelentkeznek, erre tartottak bár ily erdkben jó országút mert a Ticsa és Latorcza kissé kényelmet* közlekedési felé, mert egyenl halmokra s e lánozol&tból s az más skori, a hegyi utvonaira. most mindenütt a völgy közepén fljókon, mélyek ÍÓleg öszazöi megáradnak s rohanókká leszuek, sok helieu émelkeduek, melyek az skorban alig voUak föliUlllhalók. twfaszszal igen íiíat, Klacsanótól és hkhk 'A halom ásatásához, mely a oyeregalalcu felé fekszik s (1 — magaslat 190 centiméternél magasabb öl) s 5® tetejeD A domb akkep fogtam, hogy nyugotról keletre széles tárnát vájattam. mi szembetnt sera-vevék külsején s környékén sem k, sem más mérj jelvény. A halom egyik A terjedt vastag gyökerei lassiták az ásatást. nem észre, egy felén- bükkfának földig elhamvadt törzse vén (5‘) látszott, lévén azon 158 cm. átmelynek szét-^ trachytk közönséges mállásából képzdött agyagos földbl rakott halomban, alig GO mélységben, több különböz szürke sziiui (vörös, fekete, telet (948 cm.) széles el- ciu.-nyi kisebb s na- gyobb va^agságu cseréptöredékekra akadtam, melyekrl mggyözdtem, hogy valóban skori hányt halommal van dolgom, ily cserepek egész a halom aljáig - get vájattam. kis fekete és egyszer hüsZszukás A mibl Egy 10 cm. magas tört bögre hevert gömböly s müre- és 9 em-nyi széles, kifelé hajlott szél, itt, melynek Egy vonalak diszlenek. más széles sem égetésnek, sem fordultak elÖ, hol azonban tárgynak nem akadtam nyomára, daczára, hojy belsejében lev k egy 30 cm. széles lapos nyugatnak fekv másik halom hasán öblös az alant ujjnyoraatok folyóból való behorpasztva tetejét cm. j.8 találtatottt. is a leltem, már egyszer felbontották; s nem csalódtam; mert a valóban érdekas szerkezet halom épen a közepén feldúlva taséjtéra, láltatott. Í1 hogy azt hálójúnál is vájnaszerü bevágiist tétettem oldalt s mindjárt 64 centiméternyi mélységben a szélrl, kfalra akadtam, raelyiyel mint késbb meggyzdtem, a balom körül volt rakva. |E ragasz nélkül, de Ügyesen 64 cm. magas és 48 cm. széles körfal bels szélétl, a középpont felé es egy öluyi (190 cm.) az tér, gas és urúuylagosan széles ke mig ezek lolöU egy G3 cm. hevert, 48—64 cmnyi rendetlenül széles lapos k közönséges elforduló itt agyagos' földdel volt kitömve, közepén pedig hat, egymásra raa^ hányva; nyugvék, melylyel a földult kkamra egykor kétségkívül be volt födve. Hamvvedernek vagy más kézmönek semmi nyoma, s igy valóban sajnáltam, hogy ez érdekes és c vidéken, tudtommal még el nem fordult, koszerkézetü sírhely több évvel ezeltt ily tatármódra ki- ' foHztatott. A teljesen tartalmától elpusztittatott s . Zsornina-hegy egyik Csonkás nev , kiemelkedésén 1848. év- ben egy, mint szemtanuktól, uradalmi vasgyári tisztektl értesültem, kalapácscsal élesre kivert kétél réz kardot se tájon az üjmalom feíetU s jtt, Vino borod nev raint K alább elöadandora, völgyben* a tlóU arany durva hegyoldalban pedig régi csákányt találtak; er tések nyomai selesz tói vasgyár mv bronz feletti ékszereket; a falu is [találtatnak. magaslaton, feletti nehány év völgyben pedig 18 GO. évben egy meander-vonajokkal pereczet találtak, mely A Latorcza díszített vastag, félhold alakii. gyjteményemben völgyében, kies fekv Szuszko nev magaslaton orosz helység határában 1864.- évi jimius hó 20- kán történt. Az partján fekv gömböly foglal helyet. érdekes lelemény nap ugyanis a nevezett helység határában, a Latorcza jobb erd tölgyes kanyarulásánál, a magaslat keletnek szögel közepe táján, egy kecskepásztor bronz- vést találván, azt a helybeli g.-k. lelkésznek megmutatá; ez a helyszínére kimenvén s a lelet helyén ne- hány követ elhengeritvén, az agyag-réteggel borított földben egy nagy terjedelm fekete eserép-edény s abban közel 40 50 darab különnem bronz-, fegyver- s házi eszközökre akadt. A lelkész s tudomány kedvel — áidozár, Szilvay Iván ur, szives volt engem azonnal s.én örömmel siettem a belyszinére, a óra járásnyira a leletrl értesíteni keletnek mintegy 3 Munkácstól fekv faluba. JÜíem kis örömmel szemléltem itt a talált mik közt majdnem 20 darab kisebb-nagyobb egy font- bronz-darabokat, nál (1.56 decagram) is súlyosabb füles v és zöttük több' görbe s az élesítés nélküli kés, által 24 centiméternyi hosszú k e t képezett nem kevésbbó és ; de volt kö- nyel elkoptatott, 3 cm. széles két darab fürészke 4% cm. széles, jókarban lev, sarló, egy egészen jÓ állapotban lev lándzsa-alakú 9 cm. hosszú és 3 cm. széles nyír s egy 12 cm. hosszú, 1 cm. faragott irón-aiaku, feegy a nyellei együtt 86 cm. hosszú és lül szegletes czifrázatu ók (Styl ?) stb. Természetes, hogy a nyert enmagamnak választottam ki s azokból, gedélynél fogva nehány darabot több darabot a (1 nagy enyedi ás múzeumnak ajándékoztam ^kolozsvári 23. sz,) Elvezetett azután Szilvay ur a belyszinére, a Szuszkótól mintegy ®/4 órányi távolságra fekv erdbe, hol a mait s a tört cserepeket .láttam s nehány darabot csekély eí is keíetuak gödör nyo- A durva, tettem. poronddal vegyitett agyagból szabadkézbl készült edény, mintegy fólvékányi terjedelm lehetett s ujjnyi vastagságú, körded olbronz-tárgyak, mint haliám, élkkel befelé, voltak dalú belsejében egj másra ügyesen elhelyezve. A leihely körül nagy k ö h a 1 m a z borítja fejér kovatz hegy oldalát 3 annak déli szélén is regényes palaktömbök emelkednek fel az azokat elárnyékoló fák lombjai között, mig a mohos szírlek hasadékjain át csergedez patakok ömlenek le, hogy a hegység aL el a k törés alkal- mává], két bronz rovátkös, 6 cm. átm. finom karperecét találtak; vala- ján folyó Latorcában eltnjenek. minthogy epy állítólag e tájon Késbben napfényre e szirtek közt, jött, 3 centiméternnátm., szeliajtott, ményem rovátkos, sodronyalaku arany karikát 1 megszereztem gyöjte- is számára. ll 1873. évben hire terjedt, s6t*ez birói vizsgálatra adott alkalmat, \| hogy nem messze azon hely tói, melyen 1864. évben a fönebb leirt lelet vidéki német favágók egy. gömböly réz edényt s abban arany kinccsel találtak volna, mi azonban alaptalan mondának bizonyult. történt, Szuszkótól mintegy egy órajárásnyira fekszik ugyanazon völgyben csak némileg kiterjedtebb öbölben S z ol y v a nev városka, melynek éjszaki és déli határában három helyen jöttek napfényre srégi sírok. Ugyanis 1863. évben lakosok a lapályos völgy déli szélén got :án. ''^bh egy kis cserépedényre 1.-4 cm. széles sima összehajtott olkapodták a lakosok .elet tárgyait vég téglavet köri agya- meg s két darabot, egy a végelveszéstl. (L. 24. sz. ábr.) 1870. évben a szolyvai híres savanyú viz táján a Latorcza balpartján elterül Niva nev dlben tulajdonosnak jelenlétében a Petreczky-féle család szántóföldjén, a figyelmeztetése folytán megszemléltem azon s melyet egy majd 190 cm. hosszú, 69 cm. széles és 40 cm. vas- elvet, alatta vastag, vöröses, Ugyancsak dik e p a a különben is vizenys hely nyáron felbontattam azon két halmot nem tártál- ; az egyikben különféle durva cserepeket, talaja felett áll, tömérdek kövek alatt a mot raktak mely hajdani vizmeder kövioses melyre J 8 elégetett hulla ma- 8| azután kövekbl hal- II azt felülrl földdel beboriták. s m találtam; ez utóbbi fej hogy ezen ssirban egy radványa hamvvoderbe tétetve nyugodott, p 8 mely a szoly- j| a másikban pedig, közvetlenül összetördelt 'urna darabokat leletbl azt következtetlera, is, lev tagon emelke- uradalmi, Hársfáivá felé vezet ut jobb oldalán valamivel beljebb |j durva fövénynyel vegyített agyagból készült cse- Mi mázott.' vai 8 8 « egyebet találtunk, • nagy emlékkövet elhengerittetvén, tag kupalaku kódarab jelzett. repeket i arany karikákra akadtak, a csupán igy én s bronz és arany karikát menthettem a* abban néhány bronz karpercezre s • orosz helység ha- S fekv s erdk és hegyekerdben találtak 1860. évben több kilogramm siilyu különféle bron-Z mveket, melyek. közül ott jártomban nem sikerült többet, mint 18 darabot, leginkább különböz vonalakkal Ij Feljebb a Latorcza mentében, Pudpolócz nev tárában, egy a vereczkei iiegyszorulat közelében tói körülvett diszitetl szk völgyben, mélyen az kisebb-nagyobb karperecét, egy közönséges hegyes I | J csúcsban vég- J egy 20 cm. bosszú díszes lándzsahegyet, s két vastag, snlyos, oldalain lüélyezett bronzdarabot, melynek hossza 20 cm., szélesM:gö 2 hi v.astagsíiga -lYí centiméter (1. 25. sz.); úgyszintén egy íiilésj zödö csákányt, • ybM — szereznem. Az itt talíU (iiz darab) karikák kétfélék ; u í^gyika' 7 á mostam divatti csakhogy karika-gyürükhez hasdníití legvékonyabb a oldalán nincs egybeforrasztva; Vj^ cm.-nyi átm. s rajta 7 bevésés általi mik ismét kisebb, de nem^ egyenl (27— 31) réfelosztás ázeínléihet, szekre oszolnak. Egy ily nadály-alaku karperecnek súlya, jóllehet a réz- msda meglehetsen elfogyasztá, elbbihez hasonlit, csak hogy .. 10 (17 Dg. 5 lat (9 Dg. nak átm. 13 cm'.-nyi és súlya 5Vs g.)’ A másik vékonyabb és sima énnél- jóval -6 az is a kariká- ; g.) Szolyva és Paszika közt fekszik a Latorcza balpartján T Ö v i s f a 1 v a (oroszul Dracsina) nev telep, melynek dombos szk határában néhány év eltt egy 25 centiméter hosszú bronz csákányt találtak; ennek a foka helyett félhold alakú 7 cm. széles s tompa vágánya van, mig a másik végzdik; mint értesültem, része idomtalan hosszú görbült nyúlványban e fegyver kutásás alkalmával úgyszintén napfényre került nosan kifaragott balta hosszú, élben végzd is, mélyen a földben itt találtatott 26. sz.); (I. egy kékesszürke kigyla-alaku kbl csi-^ mely gyjteményemben riztetik ez 11 cm. centiméter átm. Nyélbe való lyuka meg ; része most sincs egészen átfúrva (1. 26. sz.). 1878. birtokomba jött 7 darab 0 cm. átm. bronz karperec, melyek Alsó-Vereczke táján találtattak ezekbl 5 reczés, 1 szegletes test és 1 vastagabb sima. — ; Na g y-L u c s k á n, egy Munkácstól dél-nyugatra, mintegy másfél fekv népes orosz helység sik határában „P o le"* nev düfelé tér utnáP álló uj majorbeli magános épület éjszaki Lucska lüben, a oldalától mintegy 20 lépésnyire a mezn 1871. évi szön szántás közben egy vastag, szürkés, agyag hamvveder tnt el, melyben egy ni pipeóra járásnyira rét, házi- és védeszközeit tartalmazó következ tak alul bronzmüvek találtat- két 15 centiméter hosszú, fent I 7 j cm. széles kerek lemezzel, azon : 3 cm.-nyire, vonalzott borsóhyi nagyságú duddrral ép haj t, egy 2 Vj cm.-nyi két tekercsbl álló két reczés fülbevaló; négy 9 cmt. kiterjédésü, diszitett, teljeseri kigyóalakuujj-gyürü és IVs cmt. széles, vastag, nehéz, belül kivlgyelt, végei felé vékonyodó, félhold alakú karika, egr másik, azoknál valamivel kisebb, de szegletes, ráspolyozatían áilapota miatt széles és Így viselésre alkalmatlan karika; zenöt gömböly, görbült,, delm S vonalzott közönséges alakú fels szélén alakú, úgy hároni szegletes, sima és karperec; kiálló felület, nyél nélküli kés, látszik mi legsajátságosabb-, les csákány, melynek karperecbl félhold alnku foka, kény lyuk ir ran, íO cm. teijedelrnü s; egy 12 cm. átalakított vonalzott egy 16 centiméter hosszú, éles ti- két kissé megterje- he reg s végén ÍV™ cm. szé- melyben a nyélbe madár csr alakban való 100 még védeszköz sem volt ráspoljozva gyengén láií^zanak a szironytól s rajta díszítményül finom vonalok Igen csinos, elborítva. még nem láttam s épen azért felül még itt egy 12 cm. hosszú, nek párját ekkorig subtilis rajzban m, mely- bemutatom is azon finom, csinos és egy cm. hosszú, széles de törtvégü láudzsacsucs, egy 12 cm. hosszú bronzlomt v>bol kivágott, megkanyaritott vég ékítmény és egy 9 cm. hosszú í^íáltatott J6. és (*) 5 cm. széles, kerülék bronz-ny.él, cm. mélyen bevésve melybe egy 17, tr vagy vés s kétségtelenül Om. lyuk van nyélül használtatott de mindezeknél érdekesebb egy ugyanott találtatott füles, 12 cm. hosszú cm. széles szekercze, és 4^2 másra rika hajlított volt E melynek fülén ' fzve. a egy- jól ' hogy azon de hogy épen bronzkarika volt azt jóllehet sejtem, bizonyosan eddig litött egy végivel szerint a szekerezék füle csakugyan arra szolgált, gíjrhe nyélhez erósittessenek, itt-oít át átméretü reezés közönséges vékony bronz ‘ka- ,c.m, nem a tárgy, e tudtam. Feltnt ugyanis, hogy szekerezét találtam letört füllel s mellette egymásra szilárdan haj- vég bronzkarikát, melyek kétségtelenül szintúgy,, mint a lucskai, jeleztem célra szolgáltak. Az itt nagy számmal elfordult reezés és különféle bevésett cifrá- zatokkal, ügy^^sen díszített karikák közöl tizenkét darab háló-módra volt egymásba' fzve, s minthogy a lelet kizárólag ni szereket tartalmazott, nem bizton lehet ellogadni azt, hogy az efféle alakú karperecek zül, mint sokan tévesen bicskái lelet igazolja azt vert is viseltek, mé^ vélik, is, hanem pén- kizárólag ékességül szolgáltak. hogy a hajdankori nk A önvédelmükre fegy- pedig a férfiakéitól különbözt, finomabbat és csi- nosabbat. A diszmüvek közt még egy kigyóalaku vékony kis egy o cm. átméretü kis karika, mely a végeinél szintén egy sodronyszerö kis bronzgyürücske közönséges barnás durva cserépbl találtatott. is állott. bronztekercs, vékonyabb és Az agyagharavveder (E tárgyak a 27. sz. a. ábrán láthatók.) Kis-Lohó felett, Bandzsi nev magánosán az úgynevezett álló korcsma és Cserejócz helység között elterül lejtkön, emelkedik több tekintélyes nagyságú halom, mely úgy látszik, összefüggésben állott egyaz innen ^nem messze fekv iványii „MohiIka“ nev hegylejtön, mint bet^zélik, állott, de idjolytán a szántás alá vett földeken elsiraitott skori habnokkííl. Ezeknek most már csak a és jelentségét. Bundzsia körül 1877. azonban fiakori eserepeken dl jul, s neve tartja fenn eralékezetét 2-án felbontottam 3 halmot, bümiin.Hrül mást nem találUm. A megye fekv Patkanocz éjszak-jayugati hegyes szelén nev határában a lejtkön és hullámszer magaslatokon több magas és kitertaláltatik, melyeket a lakosok pogány tata r-sir oknak tarAz itteni lombos erdkben fakadó gy^yhatásu forrásokat pedig még most is „Szent kutaknak^* (Szvjata Kernicza) nevezi és tiszteli a nép, a minthogy igy cimeztettek más, az utak mentében, hegy öblökben jedt halom tanak. és Tölgyekben lev feltüzött emlékeket, lelt. aranyat talált volna, A láthatni különféle ' A Patkanócz a kálniki gk. lelkész felbon- Allitása szerint az egyikben egy Constantinus idbl utáni melyek körül gyakran azokban azonban szintén csupán kevés cserepet és ha- néhányat, tatott is, ruhadarabokat és vászon-foszlányokat. lev hasonló halmokból 1879 és Kálnik közt mut források melyet tle megvettem. Ez érem Nob Caesar-féie 337— 340 Krisztus való. fekv Gserlenó és Ignécz helységek közt „Domb ok" nev ura- dalmi major udvarán és környékén számos nagy terjedelm halom emel- E kedik. halmokat annakelötte egy Bagnyo nev mocsár környezé, mely csak 1832. évben levezettetvén, akkor a vizraentesitett talajon a mostani gazdasági udvar kétségtelenül az ingovúii}* és Mint értesültem, évek eltt tak, azonban^ minthogy ott szembetn halmokról E halmok (oroszul Horbki), mely az létesittetett, gos „Dombok" elnevezését nyerte. e mocsár közepén állott egykor stelep maríidványai. halmokból keltt felületesen agyagíartalmu sajátla- fel is bontot- belsejében durva cserepeken és nem akadtak, a további st az akkor ki vájt üreget sem födték be, mint errl személyesen is meggyzdtem. Ezen, a maga nemében sajátszerü és érdekes helynek bvebb megvizsgálása a tudomány érdekében óhajhamu- csekély és szénrétegeken kívül egyébre kutatással felhagytak, tandó lenne. nev helység határánál áll a borsovai, terüle„Szép asszony domb ja", mely igen terjedelmes Bakta puszta és Gecse ten az úgynevezett és magas halom E a sik láthatáron messzirl feltnik. 8 méter magas és 216 lépésnyi kerület halom Adolf bakta-pusztai birtokos és nyug. kapitány közbejöttével nius 15— 17-dik letfeló Ootfrsman 1871). jú- napján annyiban megvizsgáltatott, hegy nyugotrói ke- azonban a legr 3 méternyi szélesen felülrl aljáig átmetszetett; abban más mint némi csekély cseréptöredék. Feítönt azonban, hogy az imposans halom körüli, épen akkor felszántott mezn a Vérke patak partján többhelyt hagy ter- gondosabb figyelem mellett sem találtatott jedelm égvényes helyek mutatkoztak, melyeket tok alatt durva edény- töredékek találtatok s mi csak GoUesmann ur már az ^16 a, hanem inegTizsgáiván, a han- jellemz, e l'elyen ez alkalommal nem mi istalálínuk 102 CcrLOcIuü éiiDeket: (ISO— 1C2 KUib után) ts mibl következhet; hogy Faiistiiia Augusta-féle római a Tiszához felhatott római * ezüst . seregek egykor itt táborozván, emlékül a Vérke partján emelk a nagy halmot,melye t a nép — egy HL Endre korára vonatkozó rege után S z é p a száz o n y dombjának elnevezett. Nem kétkedem, hogy szorgosabb utánjárás és tudakozódás folytán még más, számos helyeken is lehetne ily régi halmokat lak- és sír• ^ ^ helyeket felfedezni, melyek, valamint a lentebb érintetlenek kell megvizsgálása mellett, a nyosan A nem bizo- homályára, hajdankor smaradványai közzé tartoznak azon erdítések, föld- töltések és körsánczolatök s még a emlitettekböl idk derithetnének. lényt kis múlt megyénk is, melyek területén, összefüggésben pogány váraknak neveztetnek a régi sirhalmokkal s k- és bronz- feltn, szemlélhet állapotban felmaradtak. kvárak, kkerítések, földtöltések, sánezok és gátonyok nemcsak hazánkban, hanem Európa más számos országaiban, különösen eszközökkel, maiglan Ily pedig a nagy német birodalom területén szintén vsia fordul- el; minthogy azok alkata és szerkezete a mi régi hasonló erdeegyenl bizton vélelmezhet, hogy ugyanazon kor és téselnkkel teljesen iiímeretlen : nép müvei és maradványai. Némethonban ták eltt ott az ily régi kkerítéseket és erdítéseket ismeretien népnek tulajdonitják, élt — óvár elnevezés a késbbi keltákról maradt fen, iS; nagy számban hogy az ily várak „hyn-borg“ — még néven a kel- okon ismeretesek, mely kyn any- nyelvükön az még pedig azon nyit jelentvén hajdan, mint ó, régi, s így már ezek is ezredévek eltt az ott talált ily helyeket régieknek mondották ugyancsak a* keltáknál ; un vagy hun, hajdan annyit jelentett, mint pedig annyit mint kkerítés s igy a hyn — k, rinee vagy hun vagyis rink == rink óvárt jelentett*). Lássuk immár a mi- A ily srégi várainkat. lieregmegye területén fennmaradtak legnevezetesebbike a többször amlitett Hát nev, ; délnyugoti síkságot az az, éjszaki mely hegy- ségtl elválasztó, KisSfaludtól egész Podheringig majdnem kétmértföldnyi kiterjedésben h-ullámszerüen egy vonalban nynló, tölgy- és" bükkfákkal borított hegyen szemlélhet. Ezen trachit-kzetü hegynek több pont- ján Itdáih utók az ókorbóL fennmaradt régi erdítések; jelesen mindjárt % hegység déli végén llosva ea B r6d közt egy meredélyes .sarkon aa y*) ítiecke B. F. BIe Urkwobuer und álterthümer Beatjchlaads.' 1868. IS. 1. 6 áll Devft pogilnyvár, melynek oröditése még kivehet.' jól „Szt re mtiirii** Én 1877. atig. más idevaló nrakkal megszemlélvén ezen fekv érdekes helyet^ ügy találtam, hogy 30-kán llosvay Eezsö birtokos llosvától föld töltéseivel a nagykiterjedeijü llosva vixe feleli mintegy íelórányira s egy magas elófok fensikját mintegy 20 holdnyi kiterjedésben egy 4-— magas földtöltés és sáncz köriti; az még egy dél-keletfelé A rajzát 28. sz. a.) is E a Bogoszláv és Selesztó felett az Óvár területén Háthegy azon pontjára, melynek dalán pedig ellátva. (Lásd A r dánháza nev falvak mü- vár teljesen hasonló azon szem- menve, ér az emHátmeg, nyugotl olfekszenek. Ez utóbb nevezett lélhetk. Ettl mintegy egy órajárásnyira éjszak ber van raegerditett tágas hegytetn a viz árkokat mosván, azokban én skori cserepeket találtam. vekhez; melyek pedig ekkép megerósitett belsotér külön hasonló földtöltéssel felé keleti alján hegy ormán a ter«bélyes tölgy- és bükkfák közül ki- emelkednek kopár szürke sziklák festi alakban, mely sziklacsoport kö- helység felett, a zül óriási földtöltések egy kört képeznek akkép, hogy a hegy több hold- A nép „Bogoszláv" név alatt mondhatom, nem kis élvezettel töl- nyi széles felsbb ormát körölkeritik. ismeri ez érdekes pogányvárat, s én töttem 1873. évi junius hó 5-én egy szép, ben is gyönyör kilátást enged kellemes napot ezen külön- magaslaton, melynek szorgos átku- mohos homlokán megállván, az alattam messze távolságban elterül sikföid s a láthatáron kékes színben megjelen tokaji bércek szemléletén elmerengtem. / tatása közben egy-egy kiálló szikla ’ Závidíal V ár ól az ott állomásozó uradalmi Lrinczczel, jókor reggel indultunk ki lóháton s íerdészszel, Eikli egy órai háladás után a három diófához címzett azon erdotérre jutánk, mélytólnehány lépésnyire a pogányvár földtöltése kezddik. Innen nemcsak a nevezett keröíeti ferdész, hanem reánk várakozott több helyísmer erdvéd vezetése mellett, lépéssel megmértük a 4—8 ölnyi (758— 1517 cm.) vastag és 2--4^ (379—758 cm.) magas bástyaszerü földtöltéseket, melyek még teljesen ép állapotban hosszúkás alakban veszik körül a hegy ormon lev fensikot akkép, hogy a töltés által okozott bástyaszerú véd kivüi esik, bels oldalán pedig a mélyedés sánczot képez. csak ott szakad meg, hol épen Árdúnháza dik, mely 9—11 A töltés körded foljániábaa felett a sziklacaoport kezd- méternyi magas kfalmeredelségü lévén, 44 m, hossu- Ságban ez pótolja a földtöltést, mely azontúl szintén folytatlatik. van, akkép, hogy A íol- háiom dióíatól három világrész feli/ kapuszerii Bjilásökoa át lelioiett csak az erdített bels térre jütni; e nyílások körül hever nugy kövek jelzik azt, hogy azok egykor a használat idején kgál ön menetel az éjszaki oldalról a írjnt a többi itt 104 Épen ily kohalmaz hever az erdítés keleti hegy magaslatról egy vizmosásos mély árok húzódik oldalán elzárva. hol a földtöltés ive gy ület ott, honnan forrásokhoz ott is, s is,' hol a mely völ- kövekkel volt akkép eltorlasztva, a kövek közt a viz kifolyhatott. Átjárást hagytak hogy lalüi éri, óriási lefelé, juthattak, mint oldal egyik helyén látszik, hol a töltésen kívül nyire egy medenceszerü mélyedés tátong, ^ hely különösen a ez mintegy melynek régi bir- hatvan alján, hol keleti lépés- a forrás nagy kövek hevernek, melyekkel hajdan a raedeneze körülzárolva lehetett. A földtöltés körítve egyébiránt 2318 folyó métert tesz, A bels tér fölölete lapályos és éjszak-déli hosszúságában 569, nyugat-keleti szélességében pedig 444 m. átm. most is folydogál, A legszorgosabb szemlélés mellett sem yeheték felületén észre hal- mot, vagy más felötl emelkedést, tanyahelyre mutató dombot vagy hor- sem k, sem más jellemz nyomot nem fedezheték föl s igy gondolnom kellett, hogy azon nép, mely e védmüvet emelé, fakunyhókpadást; ban, lakott, melyek hogy azonban, iü folytán nyomtalanul elenyésztek. e hely a környékbeli dékhelyül szolgált, tóL bevonult, E hová szükség esetében marháival együítcsaládos- hogy e vélelmet igazolja az a körülmény, hol most számos helység vidéken, Legvalószínbb slakóknak vész idején mene- áll, tájon, Hát a a lejts szántóföldeken és hegy- mint azt fentebb tüzetesen eladám, számos skori halom melyekben különféle durva cserép, hamu, szén, bronz és obsidian mírzer rejlik. E bronzkorbeli tanyák épen az erdített Hát hegy körül fel egész Kustánfalváig nyúlnak. Mi több, épen a Bogoszláv nev gerinceken, találtatik, földvár területén is találtattak bronzfegyverek; nevezetesen fentebbi ki- rándulásom alkalmával tudakozódásom folytán egyik jelen Iván lált a nev erdvéd nemcsak határozottan orosz földiöltés árkában egy 'réz játságos ék alakú kemény lándzsa-csúcsot fekete fenkövet, illatú pörkölt elkészültét vártuk, hajdan itt a tárgyát képezi. el is is a lobogó sustorgó is találtak ; ta- tz s ízletes lefutott s hozta, mely most Szavai szerint ö sárgasodronyt és nagy kóbaltát Yarga 29. sz.) és sa- közeli ardáu házai lakására a durván készített brónz-lándzsát valósággal teményem egyik szép (1. hanem mig mi körül a százados bükkfák árnyékában heverészve, volt, hogy maga állitá, hallotta, gyj- mikép ezek nyomára azon- ban nem juthaték. A Bogoszlávtól észak felé néhány száz lépésnyire csakugyan egy hegy nyergén két köszirt csoport emelkedik, melyeket a nép Nagy-* és Kis-váracs (Horodán és Horodise^e) név alatt ismer. E-zeket is meg^ szemléltem,* azonban rajtok mi jellemzt sem fedezhettem föl, lehet hogy hajdan faépület talajául szolgálhattak. 106 . ügy < látom azonban^ hogy ez ismeretlen ó-korbeli nép hadászaiilag alkotott eroditési müvekkel bírt, mert rületet uralkodólag, összhangzatosan, elnyújtva, készitgeté. Ugyanis egy vonalban a Háthegy erditéseivel is, Selesztó vizniczei és szent-miklósi nyílt völgyek alján szintén E magas Bogoszlávhoz teljesen hasonló erdítés. mal bíró, a te- hegyeken-völgyeken át hosszasan, szak felé a Latorczd völgye jobb oldalán ’ mintegy láncolatban, várait nev egy emeltetett fent kiterjedt s éj- íalu felett, a a orom- hegyek közül méltóságosan kihegy Yárdomb, oroszul „Horod“ néven ismer- a körötte álló kisebb-nagyobb emelked kiterjedt talajú tetik. Egy szép nyári délután rándultam a honnan két Munkácstól az érdekes hely egy alig megszemlélése végett órajárásnyira ismer fekv S e l e sz t ó kir a, a hegyre gyalog hegy közepe tájától kezdve kupalaku s meredélyes orma 11 17 m. széles és 1.90—3,80 m. magas földtöltés és bels sáncokkal akkép van körülvéve, hogy nyugati oldalán szintén meredek sziklák képezik jó nagy terjedelemben az erdítés egyik részét. E sziklák tövében indultunk* ott lakó s a helyet gjári tiszttel A — az id viszontagságaiban ledüledezett nak, félig tömve földdel törmelékkel fedett öregek tátong- s falevelekkel, biztos tanyául szolgálván most borzoknak és rókáknak, mig hajdan alighanem pinceszer fülkék lehettek. A vár fels területe valamivel kisebb, mint a Bogoszlavé, de alkata egyenl. A köralaku földtöltésen szintén négy kapunyilás van hagyva, melyek körül tekintélyes nagyságú kszirtdarabok hevernek. Egyik ily nyílás mellett, hol égménynek nyomát láttam, a kivitt bányászazért teljesen szál ásatást tétettem, s nem kis meglepetésemre, vörösre égetett földré- melyen sok durva cserép feltnt; kíváncsiságból a szomszéd keleti kapu nyílásánál megásattam a gyepet sime, egy iábnyi mély-, ségben ott is ily égetett hely és cseréptöredék mutatkozott, mi azon következtetésre vezetett, hogy itt a, bej áratoknál hajdan talán az rök tegre akadíani, tz mellett tanyázhattak Minthogy ez óvár körül az erdk lt ; I szolgáltathattak hajdan lag menhelyül tartatott, is, nem és völgyek a marhának b lege- kétlem, hogy az erdített tér kizáró- hová a környékbeli lakosság a végs szükségbeu Hogy béke idben való raarhatanyául családostul, jószágostul bevonult. vagy egyedül marhák védelmére szolgáló védgátonyokulkészittették volna e pogány várakat, mint ezt némely régész állítja, azért merem határozottan kétségbevonni, mert 1-ször meredek, nehezen megközelithet begy- ormon állanak, s 2-szor, mert a nem kis fáradságot és nuiiikáv igényeit löldtöltéseket és sziklatördeléseket kétségkiviil készítsék, mivel közönséges marhaállom ást bet sokkal könnyebben elállitani. nemesebb célra kellett hogy egyszer fatorlaszok kai is le-, * 306 Különben e begy-völgyes tájékon szinléu surüii Ulállatnak- ko* és broDzkori tárgyak,, mint azt föntebb emlitém. Minthogy a selesztói pogányvár bels területén szintén sem halkhalmot vagy egyéb jelleges nyomokat nem találtam, alig hiszem, hogy e helynek más rendeltetése lehetett annál, melylyel mai nap- mot, sem súg az erdített helyek bírnak: is t. i., hogy menhelyül szolgáljanak. Miért kellett e meredélyes s nehezen megközelíthet „Pogány váraknak vallási kultus véd- és gyülhelyül után nem is, áliitják, teljesen némelyek mint szolgálni, mint eladtarn, számos helyen, szelíden emelked mint zelíthet nyilt magaslatokon, szkök és halom könnyen megkö- s Kucsován, Klacsanón, Zsarnyón egész csoportokban számos hamu képzeletük értem, annál kevésbé, mert csak megyénkben Závidfalváni melyekben látható, közt cserepek és -csonlégvények rejlenek Bzolgáihattak áldozó és temetkezési helyekül, azt erltetés nélkül inkább állítani szén. hogy ezek s is lehet és elfogadni. Különben a Csonkás nev selesztói Ovárral hegy szemközt a völgy másik hol rézkard alatt, is oldalán, a szintén régi föld- találtatott, nyomai látszanak, valamint a bronzleletról nevezetes Szuszkó hely- töltések ség határa éjszaki részén hol egy is, borodnak, hegyormot várnak nevez a lakosság. Nem lehetne kétlem, hogy tüzetesebb kutatás után skori védhelyeket ily hogy adatul szolgálnak arra nézve, idk óta, egymást felváltott s 1880. évben két érdekes Az találni; még más azonban az itt helyeken leirottak is megyénk meghatározhatatlan népek lakhelyéül régi szolgált. bronz fzedénynek egyik egy 31 cm. széles és 14 cm. magas is elegend jöttem .birtokába. lábas; bels Öble 7 cm. lábfejben vég- három 8 lent a fenekén 24 cm. széles: a nyele 16 zdik, 8 cm. hosszuk és cm. vastagok, háromszögüek cm. hossza és 3 cm. széles s a serpenyohez 6 cra.-nyire kiálló csatalaku mély lába állati ; diszitménynyel van megersítve. Á három Nyom kis lábon nyugvó bogrács, abroncsszerü ezallaggal cm. széles fül gömböly vas diszitett. emelkedik fogantyú ki, A kilogrammot. % 167| cm. átm., igen finomul öntött s kívülrl három másik egy 13 Vj cm. magas, 10 cm. mély és magas két oldaláról 2Vs melyekbe van egy félkörü illesztve. A % cmt. és vastag bogrács lábai 27^ cm. magasak és l^s cm. szélesek, félgömbölyüek. jelleg edények hozzám kerültek, még azon módon hamvas, kormos és agyagosak voltak, amint a tüzel helyrl kivétettek - Midn e római ' álliiólag Pósaháia táján. (L. 30. sz. a.) ^ A harffiÍD€'zas években a MuDkács városi fürd Lováeskii feletti Üegy középtáján ktörés alkalmával a munkások egy oly melyben egy csontváz egyenesen fektetve feküdt annak akadtak, sírra közt csontjai számos Fülöp macedóniai király szép öntetü ezüst tetradrachmái (1.31. sz) találtattak, mikbl több példány gyöjteményemben látható. E hulla tehát a 4-dik századból Krisztus eltt való, FülÖp 336-ban halván meg. körölraény azt is iagazolja, hogy az akkor e táján itt élt ságben kétségtelenül elóhaladt barbár nép a görögökkel kereskedési szonyban állott, Nagy Sándor birodalma E a müvelt- s vi- Dunáig terjedvén. Hogy a e hulla annyi századon át jól fentartá magát, annak tuladonitható, hogy meredek helyen, úgyszólván kszirtbe yolt helyezve, mig a többi azonkorn a nyirkos földben végkép elenyészett azonban gyakran más helyen azon ; pénzek idbeli ezüst elfordulnak. így 1869-ben, szintén Lováoskán, a Gottier Lipó-féle szlben egy kisebb barbár ezüst érmét tais melynek mint 32, sz. a. rajz eltünteti, ellapja durva vésetü fejet mutat, melynek szeme s füle kezdetleges, font hajában levélkoszoru látszik. A hát lapon egy jobbra futó vitéz ábrázoltatik, ez jobbjában ko- láltak, szorút tart, övedzi. ily . balját Ján dón monoru barbár ezüst pénz idomtalan ló, paizs Mind födi. a két lapot gjöngykeret egy kutásás alkalmával, mélyen a földben, szintén egy találtatott, melynek egyik a másikon pedig egj arcz látszik. és Bulcsún a loTáeskai tetradraGhmákhoz teljesén hasonló érmek fofdultak el, ezek, valamin a egy oldalán Lovácskán lelettek, oldalon egy durván vésett, koszorús, torzomborz szakállas kopott Kovászóü Kaszonyban, vastag ezüst a fejet, domború a homorú lapon pedig egy kezdetleges alkatú nyereg telen lovat s rajta egy aránytalanul kicsiny lovast ábrázolnak (1, 33. sz. a.). Váljon a bronztárgyak, kizárólag a Kelták-nak tulajdonitandók-e ? e kérdés kétségtelenül még el- döntve nincs. Idszámlálásunk els századában, e megye területén már a szar- matajászok lakoztak; váljon ezek az elbbi kelta népekbl ‘keletkeztek-e, vagy mennyiben a kelták polgárosodások folytán ' vet nyertek, csak az uj néven emlittetnek, talán még nem hogy a 2-dik században itt már a német germánok- és markomanokkal (némelyek szerint bizonyos, I . más neAnnyi törzs quadok, a m^eoman- = arnyi mint ló^kun, lovaskun) együtt tanyáztak, lakhelyeik a Dunától keletre a Tiszáig nyúlván, ! idvel határozható. A mig északról a Kárpátokkal .határoltattak. szarmata-jászokat egyébként szláv törzsnépnek tartják, mely a hajdankorban Ázsiából elszármazva, Európa északi tartományait, nevezíitesen a Duna-Tisza közét s a nyugati Kárpátokat lakták, s vándorló bar- bár életet folytattak. Hozzá tartoztak a^ro xo Ián ok is. Ptolom.aenin m Kr, n. 150 évvel a többi közt következ városaikat említi: Gór mán |Gö* mör?) Pestium (Pest), Fileczia (Fülek), Iscenum, ezivorát is Beregben lenni gondoljak, a rómaiakkal hosszas azokat, kik itt u. 1 szarmata barbárokkal a jászoknak a Galliába ket ki Dunánál a letelepité, hol vol- vonult s maradtak, Etele meghóditá. Ennek halála, után császárnak meghódoltak, to k k a egyik része lényét e. Bo- kimenetel hadaik és véres, de szerencsétlen 407-ik évben Kr. tak. A (?) Beregmegye mely területén létezett volna, nóvleg leginkább hasonlít hozzá Marczian késbb a go- egy néppé olvadtak össze. Aquadoknaksa velk egyesült szarmatáknak a szomszéd ró- maiakkal, kik a Dunántúl uralkodtak, névszerint Marcus Aurelius (más- kép Antonius Philosophus) császárral voltak, ki ókét (+ 180. Kr. azonban Esztergomnál (Bregetio) harczaik véres u.) roppant erófeszitéssel 147. évben megvervén, vissza a Kárpátok közzé nyomta, A quadok késbb a népvándorlás árjaiban szintén elenyésztek. Ptolomeus Claudius (111. tákból eredtek volna a ban élt író szerint, századbeli geographus) vendek, eldei lennének a Morva országban, valamint Szilézia, Dunánál, felsó és szerint a szarma- lornandesz, a VI. ismét kik század- Cseh- Horvát- és Szerbországban meghonosodott szláv népnek. A van dal ok, német eredet nép,^a a rómaiak ellen harczoltak s században Kr. 3. szintén u. Dáczia Aurelian császár idejében (272.) nyugoti és hazánk keleti részén telepedtek le; azoban innen & csakhamar kiszorittattak s többé vissza A gótok, jelentek sem s vitézségökkel itt 215-ben mellékérl tenger né.jet néptörzsök, a balti meg Európában gotoktól kerültek. tovább félezrednél tárták fenn magukat, birodalmük nagy területén tömérdek apróbb népet és nemzetet, mk fleg a népvándorlás alkalmával fogadván be. 350 körül birodal-. kiterjedt Dontól a Tiszáig, a Fekete tengertl a Keleti tengerig és Így Tráczia, Moezia, (Szerb-Bolgárország), Dáczia (Magyarország része, Bukovina, Erdély, Havasalföld és Moldva), Orosz- és Poroszország tartozott kormánya leti és nyugoti részre oszlott fel. 374-ben a ták, kik hunok és alánok ennek folytán Valens Dáczia a alá. 369-ben nyugoti e birodalom ke- gótság alá a keleti gótokat a nyugotiak felé alatt Trácziába 453. történt elnyomása nitán ismét hatalomra cziát újonnan elfoglalták, de 554-ben az keleti Lengyelország nagy része, költöztek. A vergdtek a avarok szori- hunoknak gótok berohanása került. s Dá- alkalmá- val elenyésztek. A hun ok, régi keleti ázsiai nemzet, vang cbinai császár 209. Kr. e. ama melynek beütései ellen Ching- híres védf;*tt épitteté, a IV. .szá- íaá utolsó 'negyedében, 374. Ér. u. Béla (Balamber) király vezetése a Kaspi tenger mellékérl, a felette keresendk, Európa-felé húzódtak, Volgán elszaporodás való . túl alatt miatt uj haitát meghódították az alánokat által megmely egész Európát megzavarta s annak régi állapotát teljesen megváltoztatta. A megg)^zött gótok Dunántúlra a rómaiakhoz futottak. 376-ban letelepedtek a hunok Magyarországon, meghódítván az itt talált különféle apró néptörzsöket s kü- együtt s keleti" gótokra ütvén, ez s a többi népeket, s ezekkel indították a népek vándorlását, világra szóló birodalmat lönösen Etele alatt midn kinek elnyomulását, király, E alkottak. a keleti gótokkal, hatalmas hun gepidákkal, qua- markomanokkal egyesülvén, nyolczszáz ezernyi sereggel a rómaiak ellen indult, III,' Valentinian 451-ben a Marne folyó Öokkal, herulokkal és mellett es chalonsi csatatéren egymás közt meghasonlván, úgy hogy 469 után él nyomuk után fiai tek, 454-ben niegtöré, bekövetkezett halála a gepidák és gótok által legyzéíelenyészett. A hunok eltávozása után azonban nem sokáig örülhettek e föld különféle népei a békének, mert a VI. század közepén a Kaukáz me*lékéról az avarok (ó-nemzet) Khagán vezér.ök alatt hódítva nyomultak el s leti császár pedig velk* szövetségre lépett. csakhamar Theodóz császár e tájon is megjelentek alatt az avarokkal többnyire verést szenvedtek s a Tisza mögé a bortól mámoros felé fordult az bán, 8 midn avar a itt l sem kedvezett visszatértek, ez kik csehekkel a és szö- idtl eredménytelenül fogva szerencse- vendek lerázták morvákkal egyesülten a Garam .folyamig terjed földeket elfoglalák, mely rész. országnak bukkantak szerencséje. G26- alól mindinkább homályosodni kezde* 630*ban a jármot, v a ira alka- ily kémszem- Ti sz án ál, tömérdeMajd Konstantinápoly az általok megszállott Konstantinápoly Dácziába ez utóbbiak sokára a tótokkal többet a Tiszába fulasztottak. avar vezér, azonban nagy veszteséggel csillaguk az még fa Nem vetkezett avarokat ismét megverték a rómaiak ket elfogtak s s Egy a Tiszán átszállittatott népet felkonezohák. ke- évben a rómaiak vonultak. kik átkelvén a folyón, a g e p i d á k lélés végett, Jusztinán I. 'A 600-dik gyakran összeütköztek lommal a római hadvezér négy ezeret .s s elfoglalták. késbb Nagy morva- nevezteték. 635-ben a bolgárok, kik a Volga melll eredvéD, a kazároktól nyomatva a Kárpátok mellett letelepedtek, pártoltak el az avaroktól, st tólük Dáczia nagy részét elfoglalák. 640-ben a Lengyelországbói s Sziléziából kijött ebre bat (horvát) s a Csehországból, Miszniábói és országból kivándorolt szerb uí*tü szláv nép foglalá s telepedéit Horváth Bosnyálí^ ;^’zerb és Mmáczia el tlük területén. Mór 7 a- Dabiiár/'r'íi 1 *^ * ' ’ ' 110 nem. boldogulhatván az avarok, nyugotrfelé fordultak és sikerrel térj esz-ték határukat egészen az Enns vizéig, meghódítván a bojokat. 788ban Nagy Károly s fia Pipin kezdé ókét véres harczokban megalázni, 796-ban egvenkint foglalván el eróditménjeiket. Majd a IX. század elején a szomszéd bolgár ás szláv nemzetek szorongatták, kinyomván ket a Becs és Szombathely szk földterületére, honnan végre a frankok s a naponkint mindinkább szaporodott marahánok végkép elnyomták Ókét 826-ban a Dácziában tartózkodókat még 802. évben megsemmisítvén Niczefor görög császár uralkodása idejében az alsó Moeziában ; ako tt bolgárok. még Lehet, hogy az elnyomott avarok egyes csoportjai továbbra megmaradtak itt s a, két nemzedékkel késbb, a IX. század végén beszkidi hágókon (884), Almos vezérlete alatt a vereozkei szorosok és át gyztesen bevonult magyarokkal, egyesültek. s - A föntebbiekbl láthatni, hogy megyénk területén, mely a Kárpá- tok nyúlványai a homályos hajdankortól fogva, és a Tisza között fekszik, vagy azok vegy ülkének folyvást egyik-másik néptörzsöknek •helyeül s e tekintetben mint a milyen jelenleg Hogy azoban szolgált lak- épen oly polyglott néplakta föld lehetett akkor, is. megyénk a részint letelepedett, részint területén ko- ronként csak átvonult régi hóditó népek, a történelmi kortól fogva, mely 'hazánkban az els század Augusztus idejére elejére, legrégibb, melyek megyénkben épen nem ritkán találtatnak^ Ilyenek a következk: (14— 86.), Cla Ildi US esik, a kom folytonosan érintkeztek, kitnik azon Tiberius Cladius római rómaiakkal érmekbl, pénz korabeli ezüst (4Í— 54.), Ne'roCaesar Aug. P. F. )-(. Ju- —68). Szép aranyérem, mely Alsó-Vereczkén találtatott); Vespasianus (60 — 79). Imperator Caesar Do mit ián us,* (81 —96.); piter custos. (54 Hadrianus* Augustus Severus Aug. Gordianus pius (233 244.) Imp. Philippus Aug. IL Severus Aug., balra néz vastag arcz )-( „H ere uli Imp; Caesar Ner. Traj anus (117 — 138.); Antoninus — (193—211.), (244—249.), Victori“ (98—117), aug. pius. Cos. III. (138). Hercules aranyérem, mely szoborszerü egyike a Ír ezen alakja; ;;ritkábbaknak s mül használtatott egykor, Szentmikíóson Comodus, Fausztina sat. - füllel úgy találtatott, vastag ellátott látszik évkora emlékére- 222 —235. Goticus (288 —270;), ProbusAug. (276—282). Imp. M axi mianus (306). Lieinius junior (307.); Cons tantin us 'Magnus (233.) Constantinus G al I i e n 3, (359 — 268.), Cla u d íus ' iun. uob. (337—340.), G o n r. i a n t i n s II, P. F, Aug, (350.), V a1 e n- Ui . (364—375.), Gratiarius (375 a gn u s (379 394.); t US, I. — M The0d0 zius —380^ rius (395—423). E Va A r c ad i u l s e u t i n i a n u s (392) , korig terjednek a római érmek, melyeket én c.haeoiogiai H o n o- (395^08) közleméDjek VÍL kötete 'rülményeson leírtam. Különös, hogy egyéb, a különben az 155—156. II. íiizetében, római Ar- lapján kö- möTÓszetre és iz-^ mutató mtárgyak, ékszerek vagy fegyverek vidékünkön egyáltalá- lésre nem ban el fordulnak, a két fönebb emlitett bronz fózóedény pedig ' aligha odatartozik. A vaskor elejérl valók azon igen durva és vékony lándzsák, me- megye területén koronkint szintén napfényre kerülnek j a kezdetvasmütárgyak között igen érdekes azon avar tör, mely abáthegy lyek a leges táján kötörés alkalmával iriáyal bevont edényben, illetleg annak cserepei fekete, közt durva találtatott. agyag öblös és E vastrnek lapos markolata 10, kétél pengéjének 22 centiméter a hossza, szélessége pedig 2^Vcm. (I. 34. sz.) E gyjteményemben tárgy riztetik, valamint azon 15 cm. bosszú és 3 Y2 cm: széles vas lándzsa-csucs is, mely szintén a régi kornak nyomait viseli. 1879. találtatott csakugyan e tájon, Kislucskán egy 34 cm. bosszú kétél, a középen 4 cm. széles vaslándzsa,, valamint elébb 1875-ben egy 78. cm. bosszú 5Vs kétél vaskard, mely Kislucskán a Mocsár nev gyjteményembe. került alakú vékony cm. szélesek ló-patkók s .Apró, de is átmérj már a közép- Szolyván ázon 18 szokatlan melyeknek lemezei ^ Érdekes azon, a magyar elkorba állítottam Aimási földjébl a közép hézag alig 2 cm. széles; de azok korba sprozhatók. 24-kén cm. 12 széles, talátatnak gyakran, egyenes széles cra* dln felásattara. öl (34,13 A es 187Ó. junius sírhely, mondott nap ugyanis, töbK munkást cm.) bosszú és 12^ (22,76 om.) szélesi IVs® (185 cm.) magas balom átkutatásához, mely Szolyvá tól nyugotra egy negyedórajárás njira az országút jobb oldalán s a kies völs melyen egy feszület is áll. dombot ásatni, és pedig fellri lefdó folytalássai, minthogy azt 0 helyen földül va ta- gyet áthasitó Latorcza balpartjáa raagaslik, Már néhány óv elU kezdem aknaszefüleg, azonban a e láltam s mintegy 1® (190 cm.) mélységben, kevert fidben, szén és különféle vastagságú, fekete, vörös és fejéras durva cserepeken kívül, másra nem akadtam, azon véleményben, bgj bilom tarki mát megyénk názta, elkedvetlenedve fölhagytam. E e területén oly sok másét, jóval elébb vakki vaiidalkézzel tekintélyes kiak- . nagyságú balom négy vulgybe mirtföldnyi tágas körakku völgyhcu fek«;k; nyíló, kralMlí fvl- az egyik völiry S7;í4yv-s^: Máramaros megyéibe, a másik a fentebb is említett vicsai és latorczai völgyekbe, míg az utolsó az országút mentében Galiczia és illetleg Munkács felé vezet. E völgyön át Máramaros felé szaladtak 1086-ban aSz.László tói legyzött Kutesk. kun-fejedelem hadai s bizonyos, hogy /a IX, században’ Árpád honfoglaló seregei^ valamint a XIII. században Bathu kán tatár csordáinak egyes részei is e tájon vonultak be. S épen azért, mert e szép vidékhez annyi emlék fzdik s mert Szolyva határában és közeli környékén, gyak lelettek, Szuszkón és Szaszókán már elébb éjszakról délrl egyszerre érdekes feltn halmot akkép ismét megkisérlém a bronztár- hogy felásatni, egy 95 cm. árkot vájattam a központja felé. Alig 95 cm. ásás után a folyamból ide került kövekkel vegyitett fekete televenyföldet sárgás agyag váltá fekete, füstszerüleg melyen 10 cm. föl, rétegek barnított vonultjuk; nim. vastag 5. 4. mibl meggyzdtem, hogy e helyütt a halom keletkezése óta még háborgatva nem volt. Egyszerre 158 cm. mélységben, a földszinénél jóval magasabban, korhadt deszka forma barna vonal tönt föl, mely azonban a nyirkos agyagban hamuként szétoralott. Itt az ásatást óvatosan folytatván, csakhamar egy egészen elrozsdásodott vastárgyra bukkantam, melyet gondosan kivévén, abban egy jókora zablára ismertem. miszerint itt nie, E jelrl azonnal • következtetéra, lovastul eltemetett vitéz sírhely én meggyzdtem, midn mely hitemben csakhamar e k kell len- egészen elkorhadt, a nedves földben teljesen ellágyiilt lÓQSontokat látók fehérieni, raig meilettök jobbra, egy rozsdás ke ügy el vas maradékkal együtt valamint, egy föl, mely tárgyakat sértetlenül E homokkal vegyitett agyagból korongon mázolatlan bir, más nem kén két XX. alakú jegy be van karczolva. készült, ozifra nólköli, bögre, azonban a bels fene- rejlett, (1. 35. sz. bögrétl, mely az ásattara árok keleti részén agyagréteg eltávolítása után, nyugat felé játkezöleg távolitváp el a földet, a.). tnt ; most Ebbl átláttam, nyom tnt gondosan e miatt, hogy a sérüléstl föl sa- annak miszerint- a bög- rétl, -mely a lovag lábaihoz volt elhelyezve, egy irányban ; egy gyenge egy kard rozsdás alakja tnt egészen elkorhadt fahüveiyével együtt. hullának feküdnie föl, nyulólag vasrozsda a nyirkos agyagon, mely egészen át volt hatva kell a tnt 19^ centiméter keskenyebb nyakig 16 V, centiraeterraig kissé kihajló szája 10 cm. széles. A bügi'ében föld- és agyagon kívül föl szij- öble széles aljától lefelé «yire vastagodó öböllel E csekély nyitott kiemelnem. sikerült az> agyagból egészen sima,’ feketére jól kiégetett, magas; 7 cm. tapadt az arra agyagbögrének nyugat megóvjam, felé a kar- dot lapos kövekkel befedettem s az árkot kelet- és nyugat-felé tágitíatni kezdem, begy ekkép a hullát rniadkét oldalról a földbl kiszab:\dithas- - V gam s 1 könyebben hozzá férhessek. Ez megtörténvén, a 174 cm. hosszú • hullának nyugati végén, tehát a fejénél egy lónak kapcsa tnt föl széthullott fogakkal, olvadva találtatott, len volt. A hogy lófej mellett vagy azt attól elkülöníteni, feküdt a összevegyült az agyaggal, úgy, hulla fej hogy alakját összeállitani lehetet- mely szintén e, szótol vadva, még lenyomatban sem annál kevésbé csontjait összeszedni. hetett észrevenni, ; - 1 a fej egyéb annyira össze- agyaggal része azonban egészen elporladva s a nyirkos á áliitott fölfelé melyeket összeszedtem Azonban e le- helyt lev kétkésbb barna színvé föltnt egy gyöngén zöldrozsdával bevont jézust lemez, a rajta ségtelenül egykor fekete, a vasrozsdától azonban lett süvegnemez, némi együtt, valamint foszlányaival barnává szintén vált haj- vagy prémdarabkákj melyeket a legnagyobb vigyázattal össze- szedtem. A beri földet rlfogat is lehetett, valamint ember fejének teljesen gondosan megvizsgálván, abban még két apró, találtam/ mibl a fogakból gyanítom, hogy az eltemetett ítélve, a paripa is fiatal volt. és koponyájának, valamint általában testének nyomtalanul elporladt, annyira, hgy az irányt, hol az 1.90 cm. hosszú és feküdt; s ennek folytán a hullát alakját lerajzolni nem 48 cm. m. sem földestl emiíju eltemetett többi része csak a körötte fegyverek fekvésébl s a vasrozsdától megbámult földbl A Az és még megmaradt lehetett látni széles deszkán a hulla kiemelni, sem elmosódott lehetett. 05 cm. hosszú közepén kissé görbült, cm. hosszú s végein gömbökkel ellátott kereszt-vassal védett markolatnál 5 cm., lent 4Vs cm. szélosj fatokba helyezett könny kard. A fahüvelynek 5 4 cm. széles épségben maradt végét, mely vászonnal 3 e fölött fekete alapon apró nefelejts virágszerü fejtl balfell feküdt a font akissé lefelé meghajlott 18 pontokkal diszitett brrel be volt vonva, raeglehets karban sikerült kiemelni; a tok egyébiránt helyenkint vékony ezüst lemezzel volt díszítve, fejér melynek vékony foszlányait csak nagynehezen hulla jobb oldalán, közel a vállho^ hat vasnyil tudtam vala kiszedegetai ; a egymásra helyezve, melyeket fanyelük töredékeivel együtt sértetlenül összeszedtem. A nyilak közül 3 darab levél alakú, lent 4 széles és 8 cm, hosszií, Vj kett pedig vékonyabb, esuesok úgy vannak t. í. 2 cmt. hosszú; széles és 6 cmt. a nyii- hogy tövökbl kíhegyesked áralaku végök a 8.8 m.m. vesszbe dugatott és ez egy rátekert réz 4 m.ra. s/iIcs madzaggal vagy iemezkóvel niegérsittetett, minek fényl nyoma a készítve, a vesszn, melynek két rozsdás töredéke még most is '14 cm. Iuv8 ^/.n, Kétségtelen, hogy e nyilak egy puzdrába be voltak te n-. Ennek azonban sem leDyomatát észre, asm anyagát ki nera vebijfénr jól' meglátszik. csupán 47a cm. széles, végein öaszs nem íorcaiztott t igy Íí4 m.m. O.G ezüst karikát vastag találtam, képezlieté; ez vászonnal volt beborítva, mely mely a piizdrának rajta jól kivehet, fels végét dí- A szes borítékja azonban egészen elveszett (lásd az ábrákat 36. sz. a.). mell táján egy 8 cmt. hosszú valószinüen azon maradványát A volt készítve, rajta ott találtam, hol egyszersmind egy a kard. karikája 1 m.m. is nyug- s zöldre fes- kardkot vas- szij akkép kardszij ezüst gombocskát.' A kis félgörabölyü melynek fahüvelye barna, vékony, látszott, üvegszerü gyöngyökkel díszesen volt kiczifrázva volt, egy szegezve és jobb csípnél 16 cm. hosszú, Vj^ cm. széles, egy tr maradványa hadt állapotban mely vastag aranyozott ezüst lemezkét találtam, valamely öltönyhöz lehetett kapocsúl kés vagy^ most összetéve A feküdt. va- hogy az övrl két rövid s karikákon csüngött szíjon fügA deréknál egy nem egészen 26.3 cm. hosszú, 8.8 m.m. széles öntött, éiü mert hullának kezei a hason valamint alább a kard két csatja, gött melyen a puzdra függött, látszik. feküdt, meri nehány ujjízületnek hártya-vékonyságra kiaszott liatiak, teti szíjról, famaradvány és szíj- cmt. széles vascsat és hogy a késnek -csupán a ; azonban ez is oly kor- végét, a toknak pedig egyes részecskéit lehetett a nedves agyagból kiemelni, a -többinek csak rozsdás nyoma iiitszoU. A lábnál, jobboldalról a nyeregnek némely vasrészeit, enyészett egfviitt. kengyelvasat másik pántjait, a nem cm. sikerült; igy egy 6 egy színién 6 cm. hosszú és 2^2 mely talán sarkantyukép széles fával össze- formájú patkó vasat, más apróságokat. .‘ízolgáihatott s egyéb felszerelését vagy öltözékét a paizst, pánczélt remé- azonban észleljem, meghiúsult, mert a nedves sár alakú agyagban sem öltönyére, alakjára mutató nyomot nem danyoraot -is teljesen Megjegyzem homokk zönséges fent 13Ví magába találtam, annál kevésbbé, szívta s mert az sem elkor- a csekély rozs- volt, vékony hártya gyanánt tnt föl. hogy a hulla feje felett egy 32 cm.-nyi köhogy azon 15 cm, hosszú, bent IOV2 lemezen, 'mely a nemezes és prémes süvegre volt egyébiránt, volt téve, cm. széles formán szögezve, mint azt utkaparóink kalapjain lémezes ievélszerü arabeszkek, lent* pedig czifrázatok diszlettek széirs, lent pedig (1. 37. sz. a.). A és fekete oseréptöredékek, íeletti öt látjuk, korona-alaku kengyel vas 4V, cm-nyi lapos lemezzel ^lgre megjegyzem, hogy a hulla , el- cm. vastag szurouyalaku kiálló'lemezt, hadt, barna tölgyfa deszka, melyre á bulla fektetve cm. tapadt rájok Gondosan figyeltem, hogy az agyagban lenyomva s a vitéz oly teljesen valamint más alaktalan vastöredékekét találtam, melveket illesztenem nyem s a földben egy zöldes is, 18 betett arany- átvert ellátott (i, csipkés hosszú, 15 cm. ^8.- sz. különféle találtattak. ^). vastagságú, , Azonban feltnnek találtam, hogy késbb, midn a hulla körii minden oldalról sikertelenül felásattam, a terjedelmes halom déli végérl megkezdett árokban mintegy hat lépésnyire a központ felé egy tért helyütt eltört kis bögre fekete durva cserepeit s a körül, de elszórva, egyenl négy darab 4 cm. hosszú bell alakú, ó^ 2 cm üres, a mostani chinai-ezüsthöz hasonló úgynevezett gyenge- törékeny, nemtelen fémkeverekbl öntött, ból, melyek páronként összetéve, szert találtam, egy-egy képeznek, körötte azonban égetett hamuféle lárt egyébre nem elkülönítve^ széles, fél kis körte füllel polin- ellátott ék* diónagyságn bog- rétegen kívül feketés akadtam. Az kétséges, vájjon e halom csupán a már nap- fényre került s a domb éjszak! végén feküdt hulla kedvéért emeltetett-e, vagy az már elbbi korból meglevn, mi igen valószinü, abba utólag té- tetett. , A szolyvaihoz hasonló sraagyar zánkban: Bene, Vereb, Galgócz, Pörös, sírhelyek találtattak Pilin, Erd-Batta, mély, Gerendás, N.-Ocsa, Anarcs, Gödöll, Tiszalök, eddig ha- N. Teremi, NeszBalkány, Hugyáj, M.-Lovasberóny és Szegeden. A hajdani pogánykorból hagyományilag fennmaradt s a köznépnél ünnepek és évszakok alkalmával nyilvánuló szokások és szertartások, miut az Archaelogia kiegészít részei, úgy szintén a honfoglaló m ag y a- s rok beköltözése utáni idkbl ered emlékek leírását, müvem más he- lyén közlöm. 2. Beregvármegye keletkez4s«. Hogy azoo tér, mely jelenleg Berggvármegye területét képezi s i szomszéd Galiczia határszélétl le a Tiszáig terjed, már hajdan, a történelmet megelz ösmeretlen korban népek tanyájául szolgált, fentebb tüzetesen kimutattam, megye különböz helyein, a hegyeken úgy k-, bronz- és vaskorszakbeii mtárgyak s skori lak- és temetkezési helyek maradványai, melyek az 'ösmeretlen idbeli népen kivül, a késbbi barbárokra, keltekre és avarokra engedmint a sik földön ezt a eltn s — nek következtetést, kétségtelenül igazolják. rok beköltözése eltt e tájon, Ungvár fell, tót Béla névtelen jegyzje s mások eléggé hogy a IX. században a magyarok -régi kútfejei, tudjuk, Hogy közvetleö ok laktak, azt bizonyitj ik. a magyaUgyanis 116 területén, éjszakról a nyugati vök Kárpátok alján a Dunának balpartjáig laktak; a Duna és Tisza között fel a lengyel határokig parancsoltak, s hogy keletfelé pek egyike sem meg nem mely kerülethez határozható.. á* 1 mely néAzonban mostani megyénk egyes bírt álladalmat alkotni. részei kormányzatilag biztosan oláh népségek sz bolgárok voltak elszórva, hiányában adatok az tartoztak, Véleményem az: hogy a megye éjszak- nyugati részén, a mai Kálnik, Dobrony, Gsaroda (akkor Osárnavoda) éb Munkács vidékén lakott szlávok Ungvárhoz, illetleg Szálán híveihez tar- toztak*); ellenben a Borzsova és Tisza körüli bolgárok, kik szintén Sza- lonnak hódoltak, a borsovai várhoz, melyet’ Árpád 903. napi vivás után bevett, falait lerontotta s az elfogott harmad- évben rséget láncra fzve, í’Dgvárba vitelé.**) Nem eróditelt hely, jvén, azon ték, hogy épen Munkácson is volt már akkor valami mert Anonimus szerint, a Havason átkelt magyarok e*tájra lehetetlen, helyet, melyet legelsöbben különben álig volna értelme e fogIalására“ egyedül A nem elfoglaltak, soroknak Munkásnak s puszta, nevez- lakatlan tér „el- szoritkozhatik. területi megtelepedett magyarok hihetleg sokáig érintetlenül hagyák a felosztást; jóllehet valószín, hogy a bevett Un g vár, melytl Árpád vitéze: hungváraiaknak kormányszékhely maradt e Azonban volt a tájra nézve neveztettek***), azontúl még is is. mai Beregvármegye észak-keleti határszélén 37 — 68 kilométernyi szélességben egy hegyes, bérces vonal, mely dél-keletról Borsovánál s maiglan hegyektl a síkságot a Munkácsnál kezddik is Galiczia és s tart föl a 'elválasztó Hát nev hegynél, Beszkid vízválasztó Magyarország közt határul tetejéig, szolgál magyarok beköltözésekor kétségtelenül lakatlan és puszta rengeteg erdeiben csupán egyes marhapásztorok K fönebb és mely utóbbi e terület a volt, melynek ; nomádul tartózkodtak. vándcr, egyik völgybl, oromról a másikra költözköd pásztorok .szin- tén a Kárpátok déli oldalán letelepedett szlávokból és azontúl lakott kis- oroszországi rvthénekból állottak, rengetegekbe, s a déli úgyszólván uratlan fekvóségöknél fogva, legeltetésre alkalmasabb rületekre szintén áthajtották s Nem kik marháikat az szenvedhet kétséget, itt te- akadálytalanul élósködtek. hogy a magyarokkal kiévi béköltözölt kikrl Béla király névtelen jegyzje, a -X. fejezetben mondja „hogy Álmos vezérhez -csatlakozva, vele Pannóniába jövének s kiknók maradéka mai napig különböz hélyeken Magyárországtían ’lakik" rutliéneket, ; . Kéviclen j^^gyzo XI. fejezet. ü 0. XU, fej. ,;Borfl0T&‘' név különben ízintén ulávoktól Kyireat jelentvén. ü. 0 , Xin, íej. " , eredi . Breiov* k Valamint a vezérétl nyert kétezer ti alicíia háromezer és Jjáez rúthén Álmos a hon elfoglalása után az ország e határszéli tájain telepítette le, s hogy azok itt a mai Bereg, üng,. Zemplén és Sáros vármegyék határszélein, mintegy határrség eV képeztek, s hogy azok utóparasztot*^') daikban itt maiglan föntarták magukat, nyelvöket és nemzetisógöket. •— Ezen a ruthének n án a által képezett h a t ár rv i megnevezett szomszéd megyékben azon Yonal maiglan Krajnának közigazgatási jelentsége már K r y- d é k az ö nyelvükön (határszélnek, végvidéknek) mondatott s igy neveztetik teljesen is ; jóllehet a inai megsznt emléke s hajdani rségi intézményének csupán névleg, kevesekti ösmerve E hegyes vidék megkülönböztetésül a Tisza mentében leküdt Borsova környékétl, tót és iiletieg orosz azaz berkes, hegyes tájnak neveztetett maiglan is a havasok környékét fent a (hegyhátnak) hivják, mely elnevezés A Bereh vagy oroszosán „‘Beregi gye (provincia) E is megye alatt szélén V aj d vezér vagy a, késbb melyet is [cülön igazgatási fnök az án a k éri íink. me- egész megye már területen külön haíái’okkal ak- jelölt vi- közegtí kormány ózta tott, külön Ezt alatt állott. o*vin él. szerint az állam rendezése eltt volt e mely kétségtelenül mint például Ver eh késbb szótól nyerte kor egy külön, határrzö ruthénektl lakott, dék, földön y,Bereh“ egy egész nagy területet nevét, melylyel maiglan is él. sik ajkii lakóitól oljaténképen, el, a s itt látszik’ igazolni azon ezini, a beregvármegyei fispánok viseltek s a fönmaradt ada- tok szerint, különösen a XIII. században Gergely, beregi fispán (1299- 1307) használt igy: „Officialis A dux r uth enor um.“**) határrvidóki oroszok (ruthenok) krajnájának nyoma ellordul a Xl-dik századbeli, Kálmán király rendeletében, '^^*) hol intraverit), a de elfordul fispán két küldönczöt négy késbb egy lóval tartozzék elébe küldeni; Xll-ik századbeli iratban is; szalc^burgi érsek életirója mondja, hogy megnagyja, hogy magna fama .Marchiam akkor, ha a király a határrvidékre bevonul (Si Konrád, ugyanis 1127. évben, ezen II. István magyar királyhoz követül küldetett érsekhez utazván, t ,,im Marchia r u the n 0 r u m“ (orosz krajnán, végvidéken) találta, hol akkor a királynál idzött. Hogy pedig II. ázt a töriénelembi tudjuk, mélyesen vezet seregét. 25. törvénycikkében is, Ily István király e tájon többször megfordult, rz oa'oszokkal háborút viselvén, melyre szekrajnáról lehet szó II. hol mondatik, hogy a só az Andrásnak 1222. ország ne tartassák, esupán Szabolcsban, Eegéczen és a yégvidékea finiis — {Corp. Juris í, 157. .lap.) S hogy oroszok e tájon a ) Névtelen jftgyz5 XII. fj, Zichy-codex I. 114. lapom , ***) Beer. láb. I, 36. í^. C(4. *) v Ü7. ^ évi belsejébeii — in con-' XHl-dik szavad elején, jóval 'Koriatavics herceg idejövetele eloU, lakiak; kitetszik az 1254. évi, Náthánfalusy családot illet okmányból, melyben elfordul- — nak a Laborcz partján lév orosz sirok — Sepulchra ruihenorura, miDthogy egy másikban, mely 1217-dik évben Kárász vidékén kelt, a la- kott oroszokról van szó.*) Nem * ^ágosabb bírták, szenvedhet kétséget, hogy a határri ruthének eleintén képeztek osztályt' a középkorban s a királyok különös — fegyverrel szolgált „ruthéneket“ st oroszokat udvarában ajtónállókul a királyok méltóságokkal gyár báró ciraében foglaltatik ez s — szabadoknak „Banus de Rusznya“ is; csi herceg. Még az lüöl. ll. ez. „Tennta diicalia“ het, hogy még a is XIV. században (Corp. Jur. a fejedelem orosz fegyveresek' (jobbagiones) képezték; XVL .szoknak — században már hogy á kamarások Érdemes b munkácsi XV. század Felte- várrségét végén a s — XV. és teströk sajátlag „rutheni“ — oro- k mindinkább elnyomattak, is mire a XVI-ik adataink vannak. á megeralitésre az XVIIÍ. századig, XÍV\ a 168. lap.). I. neveztettek s nagy bizalomban részesültek; idvel azonban a viszonyok megváltozván, ^ munká- és század elején pedig udvarnókok alkalmazása a ruthenok sorából oly általános volt, íi is birtokosa oly említ ily elkülönített kerületeket, is e kifejezés alatt 1299 és „Officialis ducis mint néhány évtized múlva, Koriathovics Tódor podóliaí t. ily 'említi.**) egyéb tisztekül alkalmaztattak^ üergely beregi fispán úgy emlittetik okmányilag, mint ruthenorum Leó", ki hihetleg e* tájnak ily címen épen volt, ki- Palraa szerint 1270 körül egy ma^- felruháztattak. is kivált- bizalmát minden hbéri viszonytól, tehertl menten, a minthogy történetünk több helyen az rály szolgálatában állottak, a Ezek kegyelmét és t. i. századokban is, hogy a Krajna még jóval késbb, Beregben egy .külön, a az urbór behozataláig, még nagyobbára oláhoktól lakott, késbb pedig eloroszosodott 9 helységbl álló különféle, sajátszerü kiváltságokkal ellátott s önválasztott közös vajda Krájna néven ismertetik ; területet képezett, alatt állott ez azonban mely maiglan már csak csekély maradványa is le- het az egykori eredeti, terjedelmes Krajnának. Régi kiváltságait, úgy látszik, az 1514-ki pórlázadás következtében elvesztették a krajnai lakosok, mert ezen id óta XVII. századbeli 7. ek már uT-béri e tájo^u is szokásos terhekkel illctvék : jelesül a jegyzések szerint, csupán, a helységekben ke n é- élvezték a kenézievelekben lapított kiváltságokat, .a többi minden Uy soltész részére külön megál- Takosok azonban nem s ekkor a Krajna emléke csupán annyiban fentartatott még, hogy a munkácsi uradalomnak *) Er.dlieher, pag. 715. U. 0 . Regeatnua de Yánid 1217-rl. 119 -íspánságokra történt felosztása alkalmával, nek hivatott kerület- e \idék k r a j n ai ^ melyekbl azután egy század ,ahoz 83 helység tartozott, s folyamában 4 helység, névszerint Delegánfalva, Muzgafalva, Trójánfalva — és Mocsárfaiva Ungváron lakván, özvegy Homonnai Jánosné elpusztult. ,1650. év körül .leveleiben gyakran emlékszik a Kr aj na s ágról, majorjai voltak. (L. Századok 1875. V. füzetét 800. még urbér behozatala végre raegszünteté egyenl ban is s 1.) A hol Mária Teréziái a kenézek eljogait s némi kiváltságait is az összes krajnai jobbágyok a többi parasztokkal teljesen állapotba helyeztettek. Kiilönben a úgynevezett S t a t i o.n e s v aj XVIIL század voda e s léteztek, 1 elején még Ung- melyeken a jobb- ’ ágyok az -uradalmi tiszteknek a természetbeni adózásokat átszolgáltatták. Ez utóbbi Krajna a bereginek folytatása volt, mely ismét tovább Zemp* lén és Sáros megyék felé terjedett. *A megyének e hegyes, rengeteg vidékén, mint mondám, eleintén csupán nomadéletü pásztorok tartózkodtak, késbb a liatárrzö oroszokon rök kívül a királyi vadászati személyzet s kezdettek tanyát ütni abban, amazok valamint a vadászok ésjadfogók (Solymárok) is, kik I. László törvénye szerint ü z b egekn ek neveztettek,^) a király embereiül tekintettek. üzbeg alatt az értend, mit a német a régi „Wildfangsrecbt“ s s ’ franczia „droit á’aubaine" szóval kifejez. A király késbb a védnöki, illetleg tulajdoni jogot geknek adományozván, ezek léptek a Krajna s az és vadászok s azok szállásai és tanyái birtokába, abban mint egyes bercze-* volt pásztorok 1046-ban Béla, 1064-ben Gejza és 1095-ben Almos, Az országnak a Xí. században I. István király alatt történt rende- zéséig tehát Beregraegyének mostani területe uagyobbára egy erdvel borított „Krajnán“ kívül mert mint jelentéktelen más e 1 n evezé tudatik, a beköltözött zattal bírtak, mely a m egszá pult; a nyert földet ugyanis a 1 1 talán n magyarok á melynek földet képezett, s e s i és e m i s rengeteg a határszéli v o H, annálinkáhb, eleinte sajátszerü önk:rnnv» y- nemzetségi nemzetségek s réndszoi en ü íj - azok ágai jogos arányban magok, közt megosztották akkép, hogy a földtulajdon és cröklési joga az egész nemzetségé illetleg ílgé maradott, inig annak eg^es tagjai csak birtokosai voltak. E megye területét, ki tudja mily roppant külön kiterjedésben, maga Árpád tartá meg magának; mert a névtelen jegyz XiV. fejezeÁrpád az egész földet, mely a Tisza és Bodrogé közt vagyon, ü g o c s á i g, minden lakóival m a g á n a k elíoglalá "és Bcrtében mondja, hogy - *) Saneíi Ladiglaj I. 141. lap. re:?is ' d^rei. Ub. 3. cap. 2, 4, Corpiis Juris iínng. T vui. 120 ' • : jova tárát bevéven, midn jU több ideig lakodnak vala, véz&t tí és övéi látván a föld termékeijységét és mindenféle vad a hal bségét a Tisza és Bodrog vizében, a földet Árpád vezér . feles voltát és és övéi kixnoDdhatatlanul megszerették. Mindez arra mutat, hogy nemeivel e táj a haldús Tisza vizétl a vad száz erdséggel borított határszéléig a fejedelmi nemzetség telt tokába került s hogy azontúl is késbb a királyok bir- képezte. tulajdonát Ezt okmányilag lehet igazolni. IV. Béla király 1261. évben megersítvén áz egri egyháznak a tatárdulás idején’ elveszett adományleveleit, mányban elfordul nevezetesen Béla király, 1061. körül) et Endre páter atyja, tehát I. mu8, decim as oinnium forestrarum nostrarum^et nostrorum fundatorum rorum servitorum et c»;mdonamu8 perpetuo noster carissi- praediorum novalium fondandorum, ae villarum nobiliumet nosi- in Comitatibus de ITgocha et Ecclesiae Agriensi applicarunt et condonarunt, et ez ok- proavus noster (s- „Béla e kitétel is: de Berek demum et irrevocabiliter exigendas.*)“ et E existentium, nos applicaraus birtokok közt elfordul „Villa Pereg“ zett tartozékaival, melyeket Endre király a sertések pásztoraival együtt, már azeltt Béla erdejével s a többi Beregvármegyébe kebele- tudtával adományozott volt a nevezett egyháznak**). 1271-ben V. István szintén az egri egyháznak Bereg és ügocsa terraény- adományozván***), e kiváltságlevelében, melyben egyszersmind atyjának IV. Bélának elbbi adománylevelét is megersíti, Beregés ügocsa vármegyéket illetleg megjegyzi, hogy ezek az eltt a szent királyok vadászó erdi voltak és Csak késbben, az ö eldei álés szÖItizedét tal adományoztattak az egri egyháznak. J. István a XI. században fontos okoktól vezéreltet vén tata foIyíA ^ miután az országban tiz gatási és honvédelmi tekintetben az országot, az akkor öépeknél, nevezetesen a cseh, várintézményi hez képest,- az fciradsággal és totta. — Kz elbbi nemzetségi és bölcs tapin- minden szomszéd német és angoloknál megyei szállási küzdelem után várakra, intézmény folytán István (közigazgatási) . divatozott rendszer- alkotmány romjain, nem illetleg megyékre minden várat a korona kis osz- tulajdonául ép e miatt az illet si birtokosoktól, hihetleg kárpótmellett, azokat elvevén s ket házakban és udvarhelyeken nyilatkoztatta lás lengyel, (honvédelmi) és ^ püspöki megyét alkotott, “közigaz- ki, s (curia et curtis) lakatván, nem .*) Fejér György, Cad. dipl. **) ü. 0 . ÍV. T. Ili. 41, lap. .***) V. 0 . V. I. 153. lap. sokára a birtokokat Volumen V. T. I. iS. lap. is a magyar korona , túl ajdoöává tfetU, utján kaphattak részt, tak tett, E el. adomány melyekbl egyesek ceak királyi minek (donatioi folytán a regalizált várak földekkel láttat- várföldekre azután részint honi, részint idegen férfiakat telepí- kik a zsold helyét pótló elidegenithetlen földbirtokért tégy vei rpl tar- toztak szükség idején szolgálni, raig az állandó hadi várrök, várkatonák (jobagiones castrorjim) állandó királyi hadat képeztek.'*') E várintézmény kormánya és tisztikara élén a várispán állott, a váiban a várnagy, míg a mezén a hadnagy vezényelt. A vár népe képezte a tuiajdonképeni vitéz l rendet, vagyis az ország nemességét; az örökös bérbirtokkal ellátott várjobbágyok (nemesek) kizárólagos kötelessége volt a hadi szolgálat. Ezeken ki vül más szomszéd nemzetek példájára szokásba jött, hogy nemcsak nagyobb terjedelm bérbirtokok, hanem fejedelmi jog- a király gal bírt várnak tiUajdonosává számú azután, bizonyos is kitn kinevezett egyes kik férfiakat, vitézzel táborozni tartoztak. Ily tulajdonos, mely Németországban v á r g r ó f n a k (Burggraf) neveztetett, nálunk c o m e sínek cimez tetett. Ezeknek maradék! is megtartották azután e címet, jóllehet maga a méltóság illetleg tisztség örökös ispáni méltósággal járt a jogosultság, nem szokott lenni. E várkerületére (ispáu- a várra és ságra) fölvigyázni, az rséget, várjobbágyokat vezérelni, törvényt szolgáltatni s a jövedelmet beszedni. A váris p ánságon kívül ^közigazgatási, helyhatósági tekintetben István király az országot provinciákra, parochiákra (megyékre) osztotta; ezek nindenikében egy vagy több gylések tartattak, miket a ispánság melynek volt, király vagy esetleg a székhelyéu comese megye melyeken a fm*ak, a nemzetségi törzsek nagybirtoku utódai (comesek), a nemesek, udvarnokok, a várnép, várispán tiszteivel, a köz- hitt össze s igazgatási E fnök (fispán) közös célra egyesülve, szintén megjelentek. szerint a várispánság és megye különböz Amaz az utóbbi közigazgatási intézmény vala. nevet volt. Az els cornitatus, katonai, provincia ez A vármegye területén lakott várhad mindig készen volt a minthogy a várraegTe elöljárói szedték az adót s a termények illetményeit, a só és bányajövedelmeit, inikíB a f 5 1 ár n o k épen úgy ügyelt, mint a f p o h á r n o k a királyi dézsma viselt, király parancsára hadi szolgálatra, s . borokra és a fi ovász mester a királyi lovakra éslnarhákra, ily gaz- dálkodás és rendszer mellett a király az ország minden részén, bár ho vá vitte seregét, Botka készletet, szerint, a institutio, =*) telt csrt, pincét, marhát és fogatot várintézmény a mai fogalmunk Századok, 1870. ?IH. 'király kézéiben szerint, miliíarismus, fíiz. talalt. központositoit iéudníi^^ míg másrészföi a megye! 122 inttízméoy, volt. föl a provinciaszerkezet, Az elbbi intézmény magát sót gazdálkodása miatt, mig a királyok rósz teljesen elenyészett hatáskörében ; önkormányzat a polgári anionomiája az államrendezós után* alig 3 századig tartotta -hovatovább emelkedett III, megye ellenben a közigazgatási a András halálával folyton fönnállott, megbukott várintézmény ’ ' ' * roinjaití. itt azért láttam szükségesnek elzményképen fölvilágohogy immár kimutassam, miszerint vármegyénk területén az államrendezéskor a k a 1 0 n ai várispánság, a Yári tszomszédságában, a Borsova és Tisza közt fekv s maiglan tekintélyes si nyomait eltüntet b o rs o v ai v ár r ó 1 Borsova v árm egy ének (Comiiatus de Borsova)' neveztetett, hogy megyénk ezen els országos illetleg királyi székvára központjául szolgált a területi hadernek, s hogy a várispánság annak elöljárójától kormányoztatott, kf comes de Borsova borsovai fispánnak cimeztetett. Mindezeket bitásul említeni, — — Ezt a XIIL és XIV. századbeli okmányok kétségtelenül igy iga- zolják. A legrégibb ösmeretes comes a tizenharmadik század elejérl, András király korából (1205 1235) emlittetik, úgymint 1205. Mesku és utána Heym.*) Az 1314. évben kelt, a leleszi prépostságot érdekl adománylevélben, az abban elsorolt megyei comesek (várispánok, várgrófok) közt eljön Hanno de Borsova épenugy, mint Benedek a szom- — II. széd hungvári, Eodolf barsi és Jakab borsodi fispán.**) ban IV. Béla király Kocs alatt kelt és Tekcse-Szálok fesperesek közt helységekben tett beiktatásnál vártól, illetve Eg;y 1248- szerint***) az egri káptalan által FarkasdeBorsova. Egyébiránt Borsova idben okmány eljön a jelen volt ^ vármegyétl a területi fesperesség is; igy -egy az -egri elneveztetett káptalan által. akkori 1256-ban bizonyság levélbeng) eljönnek jelenvoltakul János mester borsovai, Márkus ungi, Orbán szabolcsi fesperesek egy másik, Miskolczi Lörincz kelt ; által vett talan iránt el néhány évvel késbben, úgymint egy 1278-ban az egri kápáltal kiállított Poroszló iránti bízonyságlevélben§§) eljön Pál bor1282-ben ugyanez; 1287-ben a tarosai határjárás fóesperes; 1280 az egri káptalantól kiállított okmányban§§§) Bernardus Archidiaco- dulnak süvai Csabaíöld iránti okmányban szintén a nevezett (esperesek for; — *) E.'idlicher 709. A'iradi Regestrum 271. pont. Fejér oml. m. II. Iö3. lap. L'. li. IV; 0. Ví P. 0 u. 0 . . o. li. 16-17. 185. lap. V. n. V; ÍIÍ, m. lap. 581. lap. - nus de Borsova és Gregorius de Zabolcb 1291-ben a Somosi Péter ; szére kiadott káptalani okmánjon pedig aláírva és Domonkos hevesi fesperes Ezen adatok taláitatik' ré- Miklós borsovai sat.’*') szerint tehát a XIII. század elején és annak folyamá- Borso várói van szó; azonban hogy a hadi intézményül szolgált várispáns.ág helyhatósági (municipalis) tekintetben Beregmegjéhez (provinciához) tartozotj;, azt szintén azonkoru fönmaradh hiteles ok- ban kizárólag mányokból lehet beigazolni, mely polgári megye B e r e g-nek neveztetett. Lehet,* hogy a XI. században, az állam els rendezése alkalmával a közigazgatási, helyhatósági célból alakított megyék közt, a mienk tü- még nem zetesen foglalt helyet, mint fönebb emlitém, vasokból náü s mert akkor különösen annak fels része rengeteg erdk, lakatlan hegyek, bércek és ha- vadonságót képezett, hol az orosz határrök képezte Kraj- álló kívül, csak egyes nomádul tanyázó pásztorok és kevés számú vadá- szok elszórva tartózkodtak; hogy azonban mellett, kik ségnek s itt más gyakraü megfördültak késbb a fejedelmi birtokosok egyes részeket az egri s mint a Gulkelednek kiváló nemzetségeknek, adományoztak, a telepítések gyorsan történted s s püspök- Várdainak a vadon csakhamar élén- külni s Így a terület jelentségre vergdni kezdett: az a fönnebbiekbl eléggé kitetszik. Mikor keletkezett tehát a helyhatósági Beregmegye, egyszerre-e a vár intézmény ü borsovaival vagy késbb? azt adatok hiányában biztosan megállapitani nem lehet anny i azonb an bi zon y os, hogy a Xin. század elején a beregi provincia már való; ság g a M é t eze 1 1. Nevezetesen Így fordul el egy 1245. évben kelt okmányban, melyben Eatiszló halicsi* fejedelem és a bolgárok vezére és neje Anna, lY. Béla és V. István királyok adománya folytán a német származású Izsóp fiának Miklósnak, és fiának Mihály és Andrásnak, atyjok hü szolgála-, „B e r e gm egyé be n^^ fekv P á z n á a f ö 1 d e t adományozzák^ ez okmányban Bereg világosan provinciának mondatik Így „ Nos Razlaus etc. in provincia Bereg donavimus terram nornine PaznanNicolao'.filio Ysphep ac germanibus ipsius nominibus Mychaely et Andrae taiért a ; : nacione teutonícis^ etc.**) Az királyi 1247-dik évben Lompert kiváltságlevélben szintén (Bereg) szász község részére kiadott „G o m i t a t üs ’ de B e r e g- em- littetik. IV. Béla 1261,* «egersitvón az egri egyház birtokait és szabadalmait, az abban elsorolt birtokok közt elfordul „Viüa Pereg cum silva el aiiis ütilitalibus fiuis Iji Comilatu Bereg in azonban Borsova vármegye is emlittetik, igy Ugyanekkor V. István a sátoralja-ujhe- polgárokat oly kiváltságos jogokkal, milyeneket a patakiak bírtak, ruházván, azonkívül ket az ö fejedelmi birtokában bóeh, Zemlin, Borsos, Újvár, Sáros és fel- lev Zothmár, Za- üngh vármegyékben minden vám* fizetéstl mentessé tette. sem Borsova vármegye, sem ily coemlittetik, igen azonban Bereg, mely ugylátszik, Borsova vára romjain a megyének fpontjává* székhelyévé Borsova várát teljesen kiszoritá régi hírébl s si állásából, 1261. éven tol azonban mes többé nem az elpusztult emelkedett s még a fesperesség azonban továbbá is megtartá elbbi elnevezését J300. évben okmányilag emlittetnek Albert borsóval és Brigyes igy ; (Bric- cius) szabolcsi fesperesekül. Maga a helység Bereg (ma Nagj-Bereg mezváros), már a XIII. század elején kezde jelentségre emelkedni, különösen 1233. évben, mi- dn András (jeruzsalemi) II. beregi erdben tosítására letette küt, a (in Sllva király seregével e megyében táborozván, a Bereg) a római kathplikus egyház jogainak biz- Jakab praenestei püspök és pápai küldött kezébe az minthogy akkor itt egyéb országos fontos ügy is elintéztetett es- sa András és fia. Béla, ifjabb király közti súrlódás is kiegyenlittetett. A néphagyomány szerint, András király sátora ez alkalommal, midn a conrordatumot hitével megersité, a mostani munkácsi határba es, maiglan királyszéknek neveztetett erdben állott, úgyszintén Kigyós helység közeiében is egy sik mez Király táborá-nak neveztetik, s igy feltehet, hogy a ropránt te-rjedelmü beregi erd, egy Beregszásztól föl a Háterdig és azontúl Galicziáig szakadatlanul nyulott rengeteget képezett. Ez kitetszik IV. Béla király 1247. évben a beregszászi jövevények, kedves vendégek részére kiadott kiváltságlevelébl is, melyben megengedi, hogy a beregi erdben sertéseiket és barmaikat legeltethessék, II. k valamint a faízást egy napi járásnyira szabadon gyakorolhassák. A -ez áll: váradi Regestrumban (314. lapon) -már a XIII. „Mesku comes de B e regu“**) Egy ugyanott Beregre vonatkozólag e szavak fordulnak todibus a beregi €• Bilvae Beregu, erdrök helység akkor Hogy el : „Wadu suum Vulcanum“ már íd. cus- E szerint társadalmilag rendezett állapotban volt. emeltetett srigy az azontúl a m. de azaz Vadu, közül való, bevádolta lakhelytársát Vulkánt. a XIII. -században, valószínleg a tatárdulás után, tárában vár. is *) inpetit convillanum elejérl század másik okmányban pedig -V. IV. T. III. 41. lap. 0 nem fiipán, hanem erdófelügyel lehetett. Barog ha- megye ezéjk- : helyéül ‘a szolgált, alig votihatm kétségbe, anöálinkább, mert az nev helynek nyomai, a Kanferto tett szóhagyomány A * helyen maiglan léteznek, azt és írott adatok is fonntarták. fönnebb érintetteken kívül, felhozooi Saóg e következ adatokat 1263. ‘évben, IV. Béla király társa és ^nyi poroszlói és szokoli V. István, fia egyezmények Így e vármegye kormányát királyi folytán, a Tisza melléki hatalommal teljes említi; „Villáé igy: comitatu in részek s azon vitte, Bcreg lö Bereg de ado- Aladár Vereczkét mésternek (a Várdai nemzetségbl) adományozta, azokat beu lévknek pozso- az 1262. ki mánylevélben, melyszerint Szentmiklóst, Szolyvát és tes“* erdíde . é g y é- existen^ .) 1271^ben V. István király az egri egyház szabadalmait megérsítvén, ez okmányban mondja, hogy mivel a tatárdulás alkalmával a* neve- egyház elbbi kiváltságlevelei elvesztek, zett nevez mait, ki, kik bit alatt sorolnák mikrl Bereg : Barh f huszonöt az egyház régebben a kért üj oklevél kiállitandó lesz. között eljönnek a többi közt tes de el ólra nemest nészabadal- bírt Ezen huszonöt f nemes aeuszet Felicianus Gomi- et IJgocha“.**) IV, László 1273. évben Tekuz fiának viszaadatván birtokait, ez mányban elfordul „Ladi^ 1 au Ugyancsak e király s comes de B eregh 1290-ben felkelésre szólítja ok- et d^e Patak’*'*’*') „Beregvármegye“ ne- mességét.§) 1280 körül a váradi káptalan Surány helység határolási ügyében TV. László királyhoz jeleaté^^ tevén, abban „Comitatus de Berék“h e k níoödatik megyénk.§§) 1282 -bén IV. László királysága alatt Osépán földe László-^ és testvéreinek adományoztatvánf abban „Oonaitatus B ereg“ jöa*el.§§§) 1299-ben a Dancs családbelíek közt fónnforgott viszálykodás ki- Bgyenlit'ésérl kiadott okmány§§§§), mely kelt Lupert-Nánán (helyesebben Szászán), igy Leu ’dücís kezddik: „Nos Gregorius, comes de Beregh, Rüthenorüra etc.“ De mindezeknél világosabban szól errl az 1332, évben kelt ’Vél, mely szerint akkor a nagy váradi kon vént eltt Moys :Fél, húsz márkáért ‘bor : officialis , részét, mint Beregi D.ezs ket §) Eöítou*, Tóm. TI, p»g, líKXi. Up. okle- Baláss és mester, beregi coffiéenék,^ örökösödési jogon atyjoktól *) Fejér id. m, Y IV.- T. IIL 17. ÍJ. 0. V. I. 153. *) ü. ö. V. n. 121. §) ü. 0. 507. i»p.. Zichy Cttdex 1, 46, ü, 0. 50 Up. > fiai. illet bir töküké 126 meiy keletrl a- király birtokához tartozó fiainak birtoka közt feküdt, Vári, ez eladván, üjugotrói Csató iratban mondatik Tarnás' nevezett a „jobagionescastri Beregetnobilesde eladókról, hogy k, Harabui* de Comitatu Bereg;“ valamint a vevrl „Magister De(Az az: Moys fiai sen, fibus Pauli, comes de dicto Comitatu Bereg.“ ; Balázs és Pál voltak a nemesek, Dezs beregi vár jobbágyai — várkatonái — halábori mester pedig Beregvármegye fispánja.*) Egy 1353. évben Marok-Papi helység meghatárolására vonatkozó okmányban pedig elfordul, hogy a határjáráshoz az egri káptalan külBenedek deák dötte és s mester királyi emberen kivül, Pál és Péter, és ágyai kiállíttattak ta- nem különben Arath fia Mihály hetei nemesek és Beregvárán ak jobb- nukul Marocbuk, beregraegyei fispán tisztei, („Nobiles de Hethee, Jobagiones eastrl Beregh.“)**) Ezekbl hogy Seregen vár kétségtelenül kiderül, létezettt melynek várjobbágy alul tekintettek az említett halábori nemesek, kik hajdan rályi várjószágon letelepedett királyi is mint sajátjukat megtarták, midn ki- katonák voltak, s birtokukat azután megsznt: különösen me- a várintézmény teljesen Ebbl következtetve azon számos nemes család, mely gyénk alsó részén, a Tisza mentében lakik, mind a hajdani katonai várintézménynek él maradványai. A Xllí. Század közepétl fogva megyénk folyvást megtartá mostani elnevezését, jóllehet idvel, különösen- a XIV. és XV. században ismét Bereg mezváros „Nagy" elneve daczára, jelentségben alább szálLampertszász lani 8 a szomszéd Beregszász, akkor még Luprecht vagy meg- hovátovább emelkedni kezdett, mely különösen az abban többször fordult, st abban udvart Mária és tartott Erzsébet, Nagy Lajos idejében kiváltságokkal és szabadalmakkal kiválóan elláttatván s király polgárai és vendégei a jóllét részeseivé tétetvén, a virágzásnak indult^város csak- hamar a megyei kormányzat székhelyévé lett s az a XV. századtól maiglan. Feltn egyébiránt, hogy a megyének, a fönnmaradt adutok cornitatusuak mondatik, mi arra közigazgatási megyével jóformán XIV. század folyamában szerint, felváltva hol mutat, hogy a is még Bereg- provinoiának, katonai hol várispánság a összeolvadván, az elnevezések a közi- okmányban***) em„Nos comes Gregorius de Beregi et qiiatuor judices ejusdem provinciáé;" ellenben ugyanazon évben a nagyváradi káptalan eltt Daróczy János, Aladár fiainak Síp és* Kirva^ falukat elzálogosítván, eb- gazgatási megyére vonatkoztak. így egy 1307, évi littetik: . *) Ziohy Codex í. 33Ö. lap. **) U. 0 n, Ö39. lap. r, lap, l; V ^ , HA . - ^ stb.* ben e két helységrl mondatik,' hogy Beregvár>megyében fekúsznek, „in .Comitatu de Bereg existentes.''*) 1308-ban Jób Beregvármegye. fipénja ** és szoigabirái, Gáborján és Aladár László közt fia fönnforgott ügyben magokat: „Nos Magister Job Gomes de Bereg et quatuor .Jnn 0 b i i i u m de codem 0 o m i t a í u damus promemoria" } .jgy írják d i ce £ miglen ugyanazon évben egy másik' okmányban ugyanazon Jób fispán már judices „Nos Magister Joub Gomes de így ír: m provincia e“ .***) ej n s d e gylést tartván, ez 1311-ben az ország fbírája Csepen köz* : habuiraus“ stb.§). cum nobilibus comitatus de üng et de BéEgy másik hasonló okmányban 1323. évrl ez „Nos Píiylipus palatínus, Index cumanorum, Gomes de Scepus de Wyvár, Damus pro. memória, quod conies Deseu, filius Beche, in foglaltatik et quatuor et okmányban ez olvasható „Dátum pro meraorta, qnoá in congregatione, quara reg Bereg ; congregatione nostra generáli,' cura universis Bereg Ugocha-in et Loprethzaza“ villa a nagyváradi káptalan eltt Aladár Gábort tilalmaztatván, abban a C omitatus de uobilibus •— 1311-ben stb.§§) káptalan Górni ta tusnak megyénket 1234-ben Drugeth Vilmos nádor Záhonyban, Szabolcs és nevezi.§§§) Berég megyék nemeseivel közgylést tartván, ez iratban mi tatu snak mondatik, a minthogy azután folyvást mint azt az vezését, idéztem codex , 471. lapján ján 1337., 612. lapján 1241., 534. lapján 1353, igazolják. ^ 3. ugyancsak Papi birtok elidegenitésére nézve fiai 1335, évrl • megyénk .. Co* megtartá ez elne519-dik lap- okmányok szóló : BeregTármegye' általános története. Az avarok§§§§) elnyomása feletti örömök az itt megfésztelt b o 1 g árok és szlávokuak nem volt tartós,* mert alig múlt el egy fél .század egy niár ismét azon félelraés .s uj hir kezde szállongani, hatalmas nép közeleg Pannónia és Dáczia rettegett hun-király Etele egyik ivadéka vezet. ) Zkhy Codex **) ü. 0 . *«<) U. 0 §) Ü. 0 . §§) ü, 0 Ü. 0 Ili) . . . Ülslli A» 117. 118. 136. 240. 131. «15bM 1. lap.. felé, hogy Ázsiából melyet az egykori S valóban K. u. 883-ben 115. lap, . lap. lap. lap, lap. Vütiménytilíát 1 „B « r e k v á r ai « g r t ^ lí or á n ^ 12S a hét törzsökfö (Álmos, mos kormányzata gat-felé Eld, Kund, Ond, vagy Tas, Huba, és Töhötöm) Ál- Vol^a-Don közbl nyu- megindulván, miután útközben a kozárok Álmost fejedelmökké alatt Scythiából, elválaszták s a feketetenger keleti kunokat) megverték s a is partján tartózkodó palóczokat (fejér Nesztef vizénél a bolgárokat tönkre tették és veres oroszországi (Szucsdaíi) rutheneket pedig, kik a meghivott feketekunokkal egyesülvén, ellenállottak. a szomszéd oroszok földét megszállották. tottíík: ; a kievi szövetségeséül Kievnél Azonban meghódi- a nithenek ajándékokkal ügyekeztek meglágyítani a magyarokat, adván fiaikat túszo- márka ezüstöt, ezer lovat, diszes nyereggel és fékkun gyermeket, 40 tehérhordó tevét, számtalan drágabrt és kul 8 ezekkel tízezer kel, száz más tárgyakat s miután élénken rajzolák eléjök Pannóniának a természet minden adományaiban bvelked földét, üielyet egykor Etele birt pe8 most a szlávok, bolgárok és oláhok laknak, a rómaiak dig legeltéröl használnak, magokhoz fegyvertársakul vevón az Ed, Edömér, Ete, Böngér, Acsád, Rettel és Bajta vezérek önkényt meghódolt kun lovas sereget: felszedték alatt vább indultak. Útközben a lodomér herczeg meghódolt kul 2 ezer márka ezüstöt, száz 25 tevét és ezer vat nyergestl márka állott s vászonsátraikat nekik adván, to- ajándé- 8 300 olvasztott aranyat, teherhordó ökröt nekik s ezzel lo- Halics országba érkezeti .almos, hol a halicsi herczeg kiséretével mezítláb jött különböz ajándékokkal kedveskedett.^ Egy pihenés után seinek egykori földét mielbb megkétezer ruthen Íjász és háromezer fejszés paraszt elmene- eleibe s szintén Álmos égve a láthatni, vágytól Pannóniát, tele mellett, az a sztrii nngi és galicziai völgybl bocsátkozott kére, njig a sereg le határt képez Laturkára másik része az Oporecz s Qsztrahavas innen a mai nev galicziai mellett a Alsó-vereczhatárszéli fa- lun át f^zkdürijzkára 8 innen a hankoviczai és vicsai völgyeken keresztül a Latoi ez A mentében Szolyvavidékóre podheringi akkor rengeteg erd hatolt, borította honnan a szentmiklósi és át Munkács Latorcza-völgyön rónájára értek. ért A szóhagyomány szerint. Álmos földrendit seregével éjnek idején Munkácsnak a hegyek közül 8ik térre kibontakozó környékére. ÁL mos ragyogó sátorát a Latorcza jobb partján lejtjére vonata tél, mely emelked azon sziklahegy neveztetik amelyen ma Gsernekhegynek mig a magyarok fpapja (táltosa) a monoat^rhegytl mintegy félóra járásnyira a rónán magánosán emelked azon tracbitszikla hegyen telepedett le, hol most a munkácsi vár raagaslik. a bazilliták monostora A áll, rege szerint, hajnalban, midn a vadon aikságot, az exaeikedett a kell nap aranysugaraival árasztá helyrl ieirhatlan gjönjörral el t^kiat€ szét Álmos aklván a midn szemébe ég máglyát, lovas mar azon tolul az kéml ég is öröm- és hálával monda e haza ellenséges felé, rtznek eltelt szivvel jelen volt, az csakiia- istenének Késbb 1 emelked vélvén mely fényes kiséretével oda megszentelt földére vezette, s felül hogy a fpap a magyarok áldozatot nyújt: minek folytán tos áldást földére csapatot külde megtekintésére, hírrel téré vissza, az áldozat helyén seinek srít, lombos fák sadarain hogy a hegy oromról füstoszíop V t mély göodviselé&t^ tönt, hála- szagul d ou midn a lái- hozatta ide s út Álmos sátorát s midn serege a várdomb alatt pihenésre telepedett, ú. a monda szerint, alapját raegveté a várnak, mely mivel az anyagok ít-ihordása á meredek sziklahegyre erfeszitést igényelt — M w n- mig mások é nevet onnan származtatják, mimunkával járt*). Búr miként dolog: annyi bizonyos, hogy e hely els emléke a honfogla- k á s-n a k neveztetek vel nagy el ; a vándor seregnek ide érkezese nagy álljon a lásnak! E táj kulöübeQ akkor az ungi kerülethez tartozott, Szálán tótveaér- nek Laborcz nev itteni vezérje s várparancsnoka várban az ungi lak- ván fegyvereseivel Nem valószinütien, eddig húzódó hetven hogy a honfoglaló sereg a határszéltl kezdve kilométernyi lyokon, toríaszokoD, miket az -’v ntjába, több elébe gördített eiment három ezernyi rutheu elmozditottak s az utakat egyengették, kellett áthatolni s - Így akadá- feiszé-’^ek iMunkúcs „elfoglalni/^*) S midn késbb fáradtságaik kipihenése végett a magyarok itt négy vennapig raegmaradá- Y síkságát a szó teljes értelmében nak, miként a krónika mondja, a földet kimondhatlanul megszerették. szlávok pedig ezen lének s magokat föld lakói, jövetelüket hallva nagyon megfélem- Álmos vezérnek önként alája vetették, t ás seregét a U n g v á r alá lovagolt na^y áldozatokat midn Árpád a tartott taaz idegenek Ungváriak- szükséges élelemmel készségesen ellátván. Majd I Álmos tnek 8 azt bevóvón, a halhatatlan isteneknek csapatai és négy nap lakoraázának ; a j nácsban vezérré nak kezdék i: A . tétetett, a magyarokat pedig nevezni.***) tótok egyébiránt ez idben a nyiigoti kárpátok aljától le a Dti- f náuak balpartjáig laktak és Szvatoplük morvaórszági birodalmához rartoztak míg a Dimátóí a Borsova vizéig b o lgá r é k laktak, kik az azoa- iB: túl éjszak-feló-i ii ; nyúló rengeteg erdket és bérezeket a tótokkal s aszom- I- szód gácsi és oimszországi rutbeaekkel egy üU barmaik li sen használták, jóllehet a bolgárok tél a lengyel határokig paranesoltak: ' el *) Béla király nivtelöa je^yzöj^ XII. fej -**) U. o. ***) U.' o.'XÍIl^ < legeljéül közö•. 130 a honfoglaláskor azonban a magyarokkal beköltözött a. határszélen rutbeaeket, 3 ezer parasztnak legnagyobb részét a magyar a kétezer Íjász és rökül letelepítvén, az talált tótokat is itt alájok t. i. rezér rendeié, személye körüli rökül alkalmaztatván, inig az orosz íjászokból többeket ezek azután hosszú .idn át jeles kiváltságos testr osztályt képeztek, mig a ruthen határrök szintén sajátságos határrvidék, úgynevezett nának" alakitói lettek. Késbben Árpád seregei az egész van, Ugo csáig minden lakóival mely a Tisza és Bodrog magának eJfoglalá 8 a Borsova és Tisza folyók képezte szögben, síkságon fekv Borsova várat, mely ma Vári-nak neveztetik, megszállá, harmadnap raegviván, hévévé, falait lerontá s Szálán vezér vitézeit, kiket ott talált, lánezra verve üngvárba vitelé. S midn itt több ideig lakoznak vala, a vezér és övei látközt . „kraj- . földet, ván a föld termékenységét és mindenféle vad ségét a Tisza és Bodrog vizében, a földet feles Árpád voltát és a és övei b- bal kimondhatla- üul megszerették.*) E tehát táj Árpád vezér birtokába berek az elfoglalt részeket, a 'megkötött jutott, a fem- mint a magyar .szerzdés magok értelmében, közt eloszlani szokták volt. A szóhagyoraány szerint, az ország megszállásának társzélre rökül telepített miut akkor nevezték, a ha- idején, oroszok közé helyenkint magyar tanyák, vagy szállások helyeztettek, az illet vitézek sorsve- jvén a kijelölt terület birtokába. Ily tanyát jelentene Munkács közelében „K oczkaszállás*' helység, valamint Tisza-Szálk a, mig „Orosz vég“ Munkácsnál az oroszoklakta terület határvonalára mutat. tés utján Alig lehet kétkedni azon, hogy a fontos lapályon, melyen a Galiczia-felé áll, magyarok azon hadászatilag is vezet völgy szélén, Munkács nem hagytak volna, ha ugyan nem találtak. A város régi eredetére elmenetelük után rséget, tanyát megérkezésök alkalmával ilyet már. némi gyanitást enged azon körülmény, hogy 1792-ben itt, mélyen a földl874-l>eQ ben, egy Bonifácz-pápa (f 606) idejébl való érmet találtak : pedig Molnár Dániel a nagytemplom közelében fekv 148. szám a. háza 200 eentimeternyi mélységben különmszert, azok közt tulok-csontokat, féle kezdetleges múvü vastér alakú kis mennyiségben talált. szarvakat s vadsertésagyarakat nem telkén pincr.evájást eszközöltetvén, Megyénk területe azontúl is sokáig fejedelmi birtokul szolgált, István 1271-ben kelt okmányából kitnik**)^ aminthogy adománya IV. Béla által az egri egyháznak tett *) BJa Áz . , megersíti.***) ezt ' jegyzje Xíü. 23. 1. ogri egyhúr.niegye alakulása. Balássy Kér. 1865. 15. '•rály nóvt^itou fej. ' T. is mi V. már elbb 1261-ben . . l. . . Béla e terület tokában raelléki hogy a herczög (Eadre testvére) király bir- a Tisza- megyéket fejedelmi joggal kormányozta, szokásban lévén akkor, volt; királyi feloszták. ki . ország az harmadrészét, különösen pedig magok ellátásuk tekintetébl az országot gyermekek Bélának 1063. évben bekövetkezett halála után, közt birtokát, az ország harmadrészét fiai Géza, László és Lambert örökölték, e helyet Salamonnak a koronát önként áteugedvén. Á szóhagyornány szerint is, Beregszásznak, mely a XVI. századig L ampert házának s LuprechtSzászának (Villa Larapert) is neveztetett, ezen Lampert herczeg lett volna alapitója. Nem sokáig hirhatták azonban Béla fiai birtokukat nyii- godtan, mert Salamon király azt tlük megtagadta s többizbeni verseny' gés után, 1070-ben az általa behivott kunok, egyik Faló ez név alatt is- mert ága, Erdélyen át betört Hagy arországbá s a Nyirséget s e területet is elpusztitván, midn zsákmánynyal megterhelve visszafelé ment, Gejza és Lászlótól utóléretvén, títk vivattak 1074. évben a Tedeji pusztán s C serhálom nál tönkre tétetett; Salamon ellenében Szabolcs téréin késbb Mogyoródnál, mely hadjáratban hasonló csa- Kemencsaél, a felkelt vi- déki nép, kasza és villával felfegyverkezve, vett részt. 1077-bea Géza király meghalván, helyét László folyvást nyugtalankodó töltötte be, kit a Salamon háborgatni szintén aieg nem sznt; st hogy országát visszanyerje, 1086. évben szövetségese, K u t e s z k kunfejedelem serege kiséretében js az országba tört, átszáilván Mármaros bórczein, Bereg és Ung vármegyéket elárasztá a portyázó hadakkal, Htjában kímé- letlenül pusztitván és rabolván. csakhamar elébe került Munkács Azonban László értesülvén á berohanásrl, vitéz seregévéi s Horváth Mihály történésziink sze- táján megtámadta, hol sok ezer embert megölvén a rahhV hadak közül, az országból kikergette, a futamlók ngy szaladván, mint a kacsák, melyeknek tolláit a karvaly kitépte.*) Az átvonulás a sztrojna- rint, völgyön át történt, hol különféle vas kelevézek, hosszúkás vékony lándzsacsiicsok és nyilhegyek gyakran kerülnek napfényre. A gyzelem helyén László hála-templomot emeltetett, melyet sokan Kaazony- roszosi bau, i-.- mások Kis-Várdán lenni gondolják.. Mint tartják, Salamon késbb magába réié fel fejedelin i palástját s getegekben tartózkodóU, vezekl helyén ma is térve barátcauklyávai mint a rege mond ja, remetekén t a -beregi késbb a remetei Alsó-Remetének nevezett helység keietkezvéa. '*) Clironieóa Öudense. éd. Jós. Podhra(»zkv 105. L cserérj- kolostor és a 132 Endre királynak*) II. Rzánandóbb állapotba palesztinai hadjárata j*utott, rnak és fispánok a király mennyiben Bélának ideiglenes fia nios királyi és várjószágokat elfoglaltak, a kincstárt rabolták. Hogy féktelen fó- kormánya köznemeseket az 1214-dik évben a tábai. történt az ország a leg- alatt meggazdagodott a szá- alatt elnyomták visegrádi s a palo- királyi véres eseménynél, i. Gertrud királyné raegöletésében egyén k egyik tekintélyes birtokosa, Bánkbán (Bór Benedek) Nádornak veje Simon bán (fispán) is szerepelt, a történelembl ismeretes; ó e it. III bntény folytán liütlenségi bnben elmarasztalván, nútól meg foszt atott. Ez elkobzott birtokhoz tartóztak Báiyii. Kml. í. Hótrágy, Szolyva, Szentmiklós oszt. A zsidók Xril. köt.) hivatalától s vagyo- és izraeliták ták, bizla. tört. Endre pedig, kikre elmenetele eltt az általa újonnan veretett rósz pénznek a Jelváltását Lónya, különösen egyéb helységek. (Magyar s régibbel való a népet az adószedéssel s pénzváltással annyira zaklat- hogy sokan, jobb jöv reményében a pogányhitre nem ságokkal megterhelt király, szorultságábau ágyokat vetette adó hanem alá, csak tértek. kincseket az egyházi Az adós- egyházi jobb- az . rósz elfoglald, i.s mtékteien pénzt veretett s a kincstári jövedelmek beszedé.sét a zsidókra hízta, daczára Béla intéseinek, az 1222. évi törvénynek, mely arany bul- lának nevezoíí ctt, s az 1231-diki országgylés morban reménytelenül sinlódók pápához fordultak segitségért, bert esztergomi aiá vesse, s ki a érseket bízta meg, hogy az A 'nyo- intézkedéseinek. egyházi országot Ró- ki tilalom 1232-ben, mintán p]ndre király a gyakori intések daczára a kereszténységet sújtó kicsapongásokat megszüntetni vonakodott, az or- szágra az egyházi átkot kimondá, rendelvén, hogy a boldogtalanná hazában egy pap se merészeljen isteni szolgálatot tenni esztergomi és kalocsai érseki kerületekben a szentségek ; kiszolgáltatását, a halottak egyházi szertartással való eltemettetését s a harangozást ken Dénes nádort, felül a baj fokozóját, és Sámuel, vált megtiltotta az Kamarai ; eze- grófot egyházi átok alá vetette, kik a zsidókat és szaraozénokat leginkább tá- , mogatták. E szokatlan intézkedések következtében mély gyász és elkeseredés borította el az országot, mit Endre is pához, IX. Gergelyhez fordult, kérvén szüntettesse meg, ki ennek folytán annyira szivére ót, Jakab vett, hogy a pá- miszerint az egyházi prenesztei széki követül küldé Magyarországba, ki a királylyal püspököt tilalmat - szent- Beregvármegyé- Theiner Ágoston, Vetera Monuraenta hiatorica Hungáriám Sacram illustranmely szerint Endre ti A. Romáé 1859. i. .124. lapján egy okmányt közöl', 120íl, aug. 25-én a beregi erdnél tanyázott volna', én ezt tévedésnek tartom 1238 helyett, mely évben « épen augusturs kó bán. lí. Endi’e itt csakugyan hosssasabban tartózkodott. , . . • m ben a be zott. A király e tábora Kigyóstól, r e g er i dóbe» végardói hegy tövében találkozott, lev egy neveztetik, felnyúlt I^^áiíjfalváig terjed erdoszélig, látszanak s erd tetemes sereggel táborodéli batárában a beregszász- lapályos szép rétje, táborának kácsvárosi bol melyoek egészen Király^ .maiglan fels a ifinai Schöubornig közepén, magas hányt halmok, sátorhelyek jelenben a hely- „k irály szék" Ez érdekes ponton név s legmagasabb csúcsán, a mun- melynek is alatt általán ismertetik. tette le a király az esküt hogy a arra, keresztény egyház Jogait védeni, hogy zsidókra és szaraozénokra, a köz- jövedelem kezelését nem bízza hogy intézkedend, miszerint ezek ; meg nyos köljelek által különböztessenek keresztényektl, a resztény rabszolgákat ne tarthassanak, a zsidók és keresztények házasságok, mint lilosok, jószág szabadságvesztéssel és járulék az egyházak számára meghatározott el ue bizo- hogy keközötti bn tettessenek, vonattassek, a há- zassági ügyek egyházi hatóság alá tartozzanak s az egyháziak adóval ne terheltessének s illen tiszteltessenek. Az esküt Endre 1233. augusztus hó 12-kén tette le*), úgy szintén is több fur, hévszerint : Miklós, fispán, Borch fia Mojs f- kíséretébl ispán és ennek öcséi Miklós, Benedek, Sándor szintén íoispáDok, Miklós tárnokmester, Mihály flo/.’ászmesier, mester sat., a megható jelenet Mór tálnokraester, Bagón fópohár- tanúi lévén Klet égid, Bertalan veszprémi, Mihály prépost, Vincze sóván fesperes, Jakab benezés csanudi kánonok és mások számosán. Ez egyezmény (C o n c o Béla ifjabb király is ennek ben, valamint r da t m) hu megtartását esküvel igóré azon év aug lO-kén, Szintén ez kiséretébol: Perous (Pós) tárnokmester, erdDénes vajda, Mátyás korlátnok és Lukács Szörényi bán. Ez okmányban ígéré Endre, hogy 25 nap múlva, a mint orosz- 0r8z ág az t i ha d j ár a t.á b ó l visszatér, minden erre ban Béla késbb szavát szintén nem teljesité, apostoli követ által azon évi decz. 5-kén A meztetett,**) sárga az király intézkedése folytán a kitnik onnan, eskü r, azon- hogy az megtartására figyel- megkülönböztcíésü zsidók IV. Béla király alatt nagy Teszedelembe ejtették a házát ) Hogy szintf kaílánt tartoztak viselni,; mongolai, á **) egyház; jogositott illet sójáruíék iránt külön királyi levéllel biztositand. t a tár o k, kik féket nem ismer Fejér Gy. Cod, dipl J. lli; Vol. H. 310. S26. 316. E^temci Ma^. Kncye%i. 6. icöt. 128. b fi átu kán áradat gyanánt Ázsiá beL . még Bejébl átszálltak, század elején nyugat felé megindultak, 1215^ben ei1223-bán Perzsiát és Bokharát, 1224-ben a Dniperen a XIII. foglalák Pekinget, 1227. Baskiriát és a nagy Bolgárországot raeghóditák,- 1238- ban Moszkvát felégették niegazállották, Rémületet Galiczián és az elölök 1240-ben csony tájban, hazánk nem is és T.odomériát menekül kunok Magyarországba menekülvén. keltett a félelmessé vált hir, át, Oroszországot déli hogy a gyzhetetlen tatárok, közelednek. 1240. évnek felé kemény kará- telén, késett a buzgó király a várt betörés ellen gátokat vetni, az ország keleti szélein a határokat megersíteni Beszkid-, Osztia felli átjárást is bevágátni, a s valószinüen a Latorcza völgyét elzárni s nemességet és várnépet fegyverbe állítani. A véres kard nem nagy eredmónynyel hordoztatott az országban: az elpuhult fnemesség tétlenül a Arnold az ország nádora csekély ervel megugyan megyénk hegyes tájait, de a tatárok sokaságát, a450ezernyi fegyveres had áramlatát, fel nem tartoztathatá, kik 1241. március elején a vereczkei szoroshoz érkeztek, negyvenezer íbjszé.ssel a bevágott vesztegelt jószágaiban. Bzállta utakat egyengették s március 12-én a nyitott résen áttörtek, az elójökbe csekély számú magyar hadat éles csont- állott mik éíi vasnyilaik záporával, mienknél jóval nagyobbak és súlyosabbak voltak, valamint visszás- a liegyü gerelyeikkel leteri^'én. A szóhagyomány a szerint, magyar seregen Hársfáivá és Szolyva Munkács rónájára s innen fáján áttört tatárok, akadály nélkül szálltak le ui és irány nélkül oly gyorsan ügettek a síkságon az hogy azon hó 15-én már csak sereget mindenütt, hol átvonult, halál és lakhely sehol ország belsejébe, félnapi távolságra voltak Budától. sem maradt meg ; ki birt^ Az nyomor követé: él ember utó- és ép barlangokba menekült, különben életével áldozott. K gyuszkorra vonatkozólag több regé él az itteni nép közt, melyek a szorongatott honfiak szükségét és vitézségét feltüntetik.*) St Hanykomelynek viczáü, a Popovics-Jajkun családnál egy régi asztalt mutatnak, mély bevágása, egy tatár bérdjától eredne. 1243-dik évig tanyáztak itt Batu, Kadan és Bochetor egyesült midn Oktai fcban halálának hírére visszavonultak. Nem lehet kétkedni azon, hogy a tatárhad megyénket la- tárlmdai, elpusztitá s iiépteleniié tette azt U is, e gyászos eseménynek telepitett, kiket, mint kedves vendégeit,' kiváltságokkal ellátott; hasonlóul telepíttettek i , is tclje.sen keli tulajdonitanuuk hogy a mongolok eltakarodása után a király Lampertszásza városba. idegen lakosokat uj, ; *) L. ez elbeí?zél63eiíet tlem le különös idegenek Munkácson az Istváa bácsi 1862* évi naptárában. is, 135 birtokot kapván, szintén hospiteseknek Beveztettek. Kéinély hely- kik itt ség meg teljesen feldülatott, igy lyet 1248-baii Béla „Csépán földe“ mint uratlanföldet (Kis Dobrony), me- (terra vacna) Szenetha fiápak, Má- tyásnak adományozott.’*') 1261. táján megyénket V. István, ifjabb király gyakran megfordult s itt egyeseknek tájon e ki birla, hatalmánál királyi fogva tetemes birtokokat adományozott. így 1263. A 1 ad á r tárnokmesternek ajándék ozá a szentraiklósi uradalmat, Szolyva és Vereczkevel egyiltt.*’*’) László király 1284-ben Hodostónál Kolozsvár mellett megvervén az Oldamur vezérlete alatt kóborolt kunokat s kiséretökbeu volt oláhokat, ket a számukra kitzött földön letelepedni késztette; ez alkalommal vettek á 1 1 a n d ó lakást az oláhok M áram áros, Ugocsa és B e r e g vármegyékben is, itt különösen a királyi birtokot képezett Háthegjség körül, már hol oláhok kétségtelenül vén le az eltt azok nagyobb csoportokban, is szórványosan A kunok teleped- találtattak, s az azokkal szövetkezett nogai tatárok néhány év múlva ismét háborgatták az országot, míg 1288- ban a felkelt nemesség által nem a Tiszánál szét Midn robbantattak. pedig 1290-ben Albert osztrák herceg rontott be 15 ezernyi seregével B e- az országba, László Krösszeghröl meghagyta Szatniár, Szabolcs és reg vármegyék nemeseluek, hogy súlyos következések terhe alatt fegyveresen azonnal jelenjenek meg körötte übul fia Mihály ispán íiaival, Pál és István mesterekkel együtt.’*’**) megsznt 10-én élni, E közben azonban az országot nagy szegénységben hagyván, meimyi- ben azt a íéktelen kunok s más ellenségek s hatalmask odók annyira hogy inségökben az emberek magok vonszolák László szekerét.*' pusztiták, „Kun 1290-ben III. László jmiuií Endre emeltetvén a trónra, a liiressö az ország el- vált nagy részét azon évben beutazta az állam belügyeinek orvoslása végett ;§) és még adományozta az Aba nemzetségbl származott Á a dé nádürnaiL m szolgálataiért a h szomszéd ungi uradalmat,_ melynek némi tartozékai me- gyénk nyugati részén feküdtek.g) 1301-ben Endre elhunyván, a király választási jog a nemzetre . • vissza, miTiek " következtében a pártok egy ike A nj ou i R óbe r t Kár o Leleszi konvent kiadványa. L. Csépán fidé (Kíí«OolTony) **) Fejér Gy. C. D, IV. IIÍ.‘217. 1. **) fizirmáy Antal, Szatmár-vm. leírása 41. lap. §) Sialay M. 0. t. U. esett l y, 136 másika pedig Csák Máté vezérlete alatt 1304-ben rály mellett buzgólkodott. Ven ez el Amadé cseh és lengyel ki- hogy Venczel megvár gróf, Lengyelországba lasztását meghinsitsa, tekintélyes sereggel kelt át s ott a cseh felsóbbséget megingatta. 1307-ben pedig Ottó király utazta be a tiszj;! vidéket, magával hordozván a szent koronát itteni fönemessóget lekötelezze. 1312-ben Csák Máté, Dunáig hatalmaskodott s Amadé tán- rát Ung s Bereg hogy számára az is, fegyvert fogott a király ellen fiaival szövetkezett; Treneséntöl a ki vármegyékben birtokolt, néhai e lázadás foly- ; megyénk nemesei közül többen Róbert mellé állottak s annak tábokövették, igy Dancs mester, Tamás fia, ki a junius 12-én Rozgonykitnvén, nál vívott ütközetben Amadé e miatt az család birtokához tar- adományul, úgyszintén a Somosy és Póchy csaPéchy Lukács és Gergely, valamint Péter, a beregi várnagy is, ki e csatában más kiváló nemesekkel együtt életével is áldozott. (Budav. évkönyv, Podhraczky kiadv. 236. lap.) Kétségtelen, hogy Róbert tozott Barkaszó*^' nyeró ládok is, jelesül Károly uralkodása megszilárdulván, a Lengyel- és Oroszország irány ábani Munkács vára széleire nézve ers Zemplén vármegyékben kiütött különös súly fektettetett politikája folytáu e vidékre kiválóan megerósíttetett, az az. ország éjszak-keleti s védelmi támpontul alkalmaztatván. ' . Ung 1320-ban a szomszéd lázadás ide Péter is szivárgott át; és a felkelt orosz ajkú lakosság uagi és zempléni fispán hogy magát ki állott, nép- Pet élére sértett érdekei miatt megboszulhassá, a szomszéd galicziai oroszokkal egyesült, azonban csakhamar Dausa (Dózsa) erdélyi vajda által legyzetett.*) Róbert külön- mi onnan is kitetszik, minden a Tisza és Sajónál fekv várost Beregvár- bep kiváló kedvezésben részesitó a fels vidéket, hogy 1319. Kassát megyéig szabaddá s ' tette.**^) Késbb Erzsébet ^ . királyné, majd Lajos király különös pártfo- gásba vevék Beregvármegyét, hol Lengyelországgal való viszonyaik miatt gyakran megfordultak s itt, különösen Erzsébet udvart is tartott.***) 1351. évben, midn géhez a beregi várnépség Lajos király a is litvánok ellen indult, sere- csatlakozott. Erre vonatkozólag megjegyzi a dubniezi évkönyv, hogy 1352. évi márczius hónapban Lajos király a határszéli életével Belez áldozott vára alól — — hol az ostrom alatt ezok (Marocsa beregi fispán — majd MoroMária királyné fölovászmestere 1347 1358), Lacz hai Miklós és Pál és Laczfi István ) megsebesülvén, visszafordult kíséretével, -melyben különösen Horváth Mlh. M. T. 2. k. 21. **) Lahocxky András, Stai ot Ord. *^> Munkács és Beregszász tört. . fiai Dénes és Miklós; va- ? : ' * r i lamiflt fráter János áMozár, a' király • gyóntató papja emeltetnek, Fejér Oroszországon és -Lodomerián s s történetirója ki- hó az Olt (április 4.) — — a rumelyet hetvennégyszer úsztak keresztül tájon*) vadon értek; e hegységhez) Beszkid thón havasokhoz (határszéli négy napig a legnagyobb eróltetéssel haladtak s élelem hiány miatt annyira kinaerültek, hogy lovaikcsupán kevés babbal táplálkozhatván, és Szeret í’olyÓD át — — ból négyszázat kellett hátrahagyniok, takarmányt nem azoknak galyrngyökön kívül más nyújthatván, a harcosok pedig szintén sinlódtek a nevezett ál dozár a szenvedett éhség miatt önerejébl sem lovára sem ülni, leszállni annyira nem bírt, végre azonban kács tájára (kétségteienöi a Latorcza völgyön át nagypénteken Parasce ve április caslrum 6-án) kijvén, az itteni várban mait némileg kipihenték; — ; honnan azután nem sokára a radra ment, hol Szent László sirjánál földre borulván, Mun- (in die — fáradal- király hálát igy hogy elgyengült, Nagyvá- adott sze- rencsés megraeneköléseért. Majd az év folyamában a Kejstut, máskép K e r s t u t litván íéjedekésbb Erdélybe és lem által fel hivott krimi tatárok elbb Po Magyarország éjszak-keleti részeire becsaptak, de visszaveretvén, A tlil a m os fetjédelmök is elfogatott s lenyakaztatott. Ekkor szánitotía Lajos a muU évben elfoglalt veres Oroszországot is Eazimir lengyel kiiályrá. oly feltétel alatt, hogy magtalan kimúlta esetére ezzel Lengyelország is szálljon a magyar koronára Gaiicria és Lodomeria pedig azonnal adassék át a magyar királynak azonban a litvánok ennek ellenszegülvén, ; ! ; ; : 1364-ben Lajos tekintéJyes sereggel ment ellenök s ket engedelraességTe késztette. A hatalmas Nagy Lajos ez alkalommá! a mogzaboíázott litvánok Koriato v les T ód o litván herceget, kit közül magával hozta kezesül hogy a lengyel tartományok birtoklata raegszilárditásábaü eszközül használhasson, az 1354. Braklaw nev várban kötött szerzdés értelmében, a munkácsi he re eg i c ra m el és u r ad al ó m m al, vaiainint Zemp^ lén és Máraraaroshan több jószággal megajándékozott s igy magához édesgetett; minek következtében a herceg a Nagy Lajosnak átengedett Podoliából**) fényes kísérettel bejött és iij birtokát elfoglalta. Azonban Koriatovics nem sókáig idzött kíséretében bejött rokonairól nik ismét enilités ; =*^) tiszteirl csak de Strikow***) is itt,; iiieft róla és. illetleg harminc év múlva törté- eladja, hogy 1395. Vitold, Kejstut ii BeslkitUol a LfttorozH vagy viesai vülgyow át yinnkáosig tor jedó 11 mértfóldnyi akkor teljesen uttalan -^ vonal éri aa átkoiés szkor a tavaszkor maigían ia veszélyes és nehézkes*. Engel, Haiioá története, ü. 54. lap, 14. k. 2. fej. *) Kétségtl eutll ' é.s — m tia, litván fejedelem, Koriaiovics Tódort azért, mert az adót megtagadta, honnan késbb elfogatta és ATlnában elzáratta, Magyarországba tért, kiiitasittatolt s igy hozván magáya! be rokonáit, Vaszil herceget, Fan Ondrejt, Kafiái Helelét s másokat. Téves tehát azök véleménye, hogy Koriatovics Tódor megöletett volna, valamint, hogy ezt megelzleg, a kiköltözött oláhoktól elhagyatott s pusztává vált Munkács vidékét 6 akkor a Litvániából magával hozott oroszokkal benépesítette volna, mert az itteni oláhok 1367-ben távoztak innen el, s igy valamint az állítólag 1360-ban általa alapított csernokhegyi kolostor keletkezésé1365-ben Podoliában elfogatván, nek, úgy az oroszok i ismét kik állitják, ott állal történt ujabbi ' benépesítésnek is Munkács beregvármegyei fispáni méltóságot is ura, viselte, mint ki i csak késbben, e század végén kelle történnie, hiteles adatok szerint Koriatovics podoliai herceg 1398-ban lévén , ilyen Tódor késbb a lévén az eltt, nevezetesen 1330-ban Dezs, 1335-ben Pet, 1355-ben Marocsa, 1366-ban Pál (Miklós zemplénmegyei fispán testvére), 1380-ban Kusali György és 1396. Alagby Albert beregi fispánok, a munkácsi vár és uradalomnak birto- mint az kosa pedig Erzsébet királyné, a következkbl világosan ki- derül. Ugyanis 1353-ban Erzsébet kiváltságot ad a beregszásziaknak arra nézve, hogy a királyn erdeibl faizást élvezhessenek*); 1354-ben Vári városát felruházza szabadalmakkal s faizási jogokkal szintén erdejébl; 1364-ben intézkedik János beregi alispán ellen vetett sát, erBzakoskodási ügyben ; 1376-ban pecséttel ellátja a királyn Eszenyin elkö- Munkács váro- oláhok és kenézek szanemkülönben a Beregvármegyébe kebelezett Kerecz- 1378-ban pedig a krajnabeli kiváltságolt badalmait megersíti kei királyni ; oláhoknak (valachi reginales) is ad uj kiváltságlevelet, megállapitván a kenézség tartozásait. Ez okmányt késbb 1383. Mária királyné is rnegerosité, meghatározván, hogy Szauiszló fiai, Sándor, Já- nos és István, felét itteni oláh kenézek a helység a királynénak beszolgáltatni tartozzanak, termése railsik fele a ötvenedének kenézek és vajdák részére megmaradván. Mindez arra mutat, hogy ez idben Erzsébet és illetleg késbb Mária, Zzigmond király neje, s nem Koriatovics volt a munkácsi uradalom és vár birtokosa s hogy e herczeg honi okmányainkban elször csupán 1398-ban kozd említ tét ni s igy legvalószinübb, hogy ^ Zsigmond alatt jött Munkács tényleges birtokába. Ugyanis 1398-ban Zsigmond meghagyta a leleszi konventnek, h o g y Tódor és testvére *) „De Siivis üostria regÍB alibus^, a Táltságlovél beregszászi levéltárban lévé ki- ^ i Tasz szintén podoliai 1 herézegnek rokonait: Szaniszlót (János dát.) Sarkad helység birtokába beik- Jánost, Pétert, Györgyöt' és mely helységet tassa, h czogek Szaniszló 1401-ben Z s i g rendeletében kelt Tódo r p odói Bogdánt Tódor és Vaszil heradományozták a nevezetteknek.^) királyi megerÖsités folytán szolgálataiért mond k i r á 1 y Budán a utasítja iái h Munkács ura é s („Theodorus, dux Dominus de Monkach") panaszát vizsgálja meg fiai: Kozma, 'György, Mihály Podoliae et az hogy Kirsanói Miklós és Imre a közelebb emlitett András apostol napja glor.) Koriatovics hogy konventet, leleszi erczeg fest annunciat virg. (in iránt, János, és körül, fegyveres ervel, hatal- he rezegnek munkácsi várához („Ad Silvam ipsius dominí duad castrum suum Monkách praedictum pertinentem^*), általa épített masul a panasz sarkadi (máskép cis, tartozó ló oroszfalvi) erdejében nev sértésaklokat felégették és Borisnak Iván szánalomra méltó módon czeg s beregi- és újvári (s yalószinöen a királyi fordított költségei szolgálataiért a vár kijavítására s megorsitésére s 3000 megtéritéseöl) her- podoliai fispán“-nak Zsigmond király hü hadseregre jobbágyát sarkadi fiát, 1404. évben meggyiíkolták.** ). arany utalványozott a forintot Kassa városára akkor kivetett húszezer forintnyi díjból (taxa), melyet Mária születése napján felvett, mint az TódorDak a Kassa városi levéltárban 34. sz. ból kitetszik. a. meglev Ezen a herczegmek egy pecsétének csonkult lenyomata ját csillogtató lovagnak vugtájá- Vg iviétü papiron kiállitoít. eredeti balra 3 cm. látszik, t. nyargaló s is egyrésze. átmérj i* kerek zöld viasz a ezimerül használt karcU lebenynyel ellátott lovának / Nehány év múlva. 1406. azonban ismét Tódor herczeg fispán követett el hatalraaskodást a Kerepeczi családon/^**), hogy 1409-l)en törvénykezett Salánki Péter egy a beregi határból elvett s a salánkihoz csatolt vábbá Í412-ben Tódor herczeg perbe idéztette a Komlósy Mihályt, Ugrón gadták, hogy Kömlós és Kövesd jöttével munkácsi , valammt- és Jánossal terület konvent közbe leleszi s a többieket azért, fiát a Tibával fiaival beregi és mert ezek ía- tartoznának, \m várhoz miatt a két birtokosféJ közt versengés támadt.§). A e z e Salánki cs<aláddal folytatott pér ügyiratai szerint, g 1414. évben halt m e g, tetett eldönteni királyi ugyanis 1414-ben tóskü a határper, az azon évben Visegrádon parancsban azonban ez, ' Tódor herezeg már né h *) Leleszi Uv. Prot. Stat, VII. H. 115. U. 0. ***) Leleszi kiadvány (L. Bereff- város.) §)Ü.O.. ' sz. ' : , Tó d o által he r ügyben, ai n ak r- remléíkelt mo ii- 140 hatván, idre esik, a miuthogy azontúl nem « emlittetik öz v egye al h a és leánya Annus, kik 1417ben törvénykeztek Dolhai GyÖgy és Szaniszlóval, az ezek által a márahalála ez W többé, igenis azonban marosi és mtikariai birtokain elkövetett erszakoskodások miatt.*). A Tódor horczeggel beköltözött Kaffai kona Helel e, ki Pán E n d r e Beregi néhol okraányilag „de és elónévvel ennek ro- illettetik, is 1416-ban munkácsi várnagyok voltak. Ugyanis azon évben (dátum feria portám post. fest. beati Joannis ante 2. Zsigmond király a konventnek,**) leleszi Budáról meghagyja hogy a nevezett várnagyok latinam) panaszára Perényi Miklós ellen erszakoskodásai felett közöljön. 1418-ban pedig emlittetik Helele mint „officialis mi kitetszik Tódor özvegye, úgy látszik, erélyesen védte onnan is, hogy 1418-ban Széesy György és Jakab erszakoskodás miatt bevádoltatott,§) aminthogy özvegy herczegnó és Pósaházy Márton közt a tetett dn esz- Du.cis- Munkáé z“***) sae de birtokait, által vizsgiUátot leleszi évben az azon konvent eltt köt- egyesség az iránt, hogy az utóbbinak azért, mert emberei Dolhai Szaniszló ügyében tanúskodni szászi szolgabirák eltt 46 uj bántalmazták járt, fizessen; forintot a öt, határid fizetési mi- a (bereg) el- mulasztása esetében az összeg kélszeregével tartozván§§). Kár, hogy Bazilovics Joan azon állitása,§§§) mintha két hasónnevü Tódor Koriatovics l«tt volna, t. gerd haragja éli hazánkba s a egyik ki 1339-ben i. másik, ennek unokája, Vitold küldött számzetésbe, kellen bebizonyítva hiteles adatokból kitetszik, csupán és kizárólag egy miszerint ily A 01-' 1395-ben kit nincs. Tódor 1414-ig be költözött közlöttcm herczeg haláláig Ha Koriato- személyre történik' vonatkozás. Tódor 1354., midn I. Lajos királyunkkal Braklaw nev várban szerzdést kötött s ennek folytán els ízben Magyarországba költözött, csak 25 éves volt s 1414-ig élt: úgy halálakor csupán 85 éves vala, mi nem vics rendkívüli kor; de a történet és mint nagy korú tott Ennyit e férfirl, •) is úgy tuntentik férfiút, a mint képzeletileg lefestve az csernekhegyi kolostorban **) néphagyomány ki a is t fel, általa alapí- szemlélhet§§§§). monda szerint, a aépteleuné Leleszi kiadvány (L. Bereg város) Prot. Act. B. B. U. 0 Prol. Act. B. B. II. 54. sz. U. 0 B. 455. G3. sz. I. 2ö5. Ugocsa, lett I. No. 78. . ‘ . §) II- . . 0. Leleszi levéltár. Brevis Notitia fimd. Tiieod. Koriathovics 1. r. 7. 1. §§§§) Koriathovics Tódor, Schlötzer kutatásai szerint, Ge d emin híres litvániai fejedelemnek 13.30) fia Koriad utáni unokája volt, kinek Litvániában számos rokonai valauak, minthogy Gedeminnek hét fia volt; ezek közül Olgerd és Kerstut viiézsé^k által és György i)láh földön szerzettek magoknak dicsséges nevei t üng, Máramaros és Beregvármegyék BOO népséget telepitett. Ugyan Lajos ís biztositására az országban lev eretnekek 40 helységeibe ezernyi orosz mé^ 1367-ben Orbán pápa király iéritésének müvében erélyesen hozzá kezdvén, az országban letelepedett kun^k minden akadály nélkül hbben Össze- elfogadták a keresztény vallást s ez által a magyarokksi olvadván, testvéreivé lettek ben letelepedett o J) r a g 1 azonban továbbra lakozának, mig is azonban a Kun László nem úgy mai Moldvába Kimországba, a maradták és itt teljesen el nem alatt alkalommal az erszakos á h ok, kik ez vezérökkel 0 s ; 1284- ell térítés sokan költöztek, szórványosan a Hát hegység körtil oroszodtak, Lajos király a következ év- ben a moldvai oláhok megfékezésére, különösen Vlajko vajda megfen jitésére kiknldé Laezf Miklós erdélyi vajdát, ki a. Dragos elejébe került oláhokat megverte ladt, de hadnagy kori oláh lakosság A XV . ís^igrova, telepeire helységek utalnak. Dragobar Drágos mig falva, alatt tovább ha- ovatlauul a hegynyilásokbaii elrejtzött lakosok által tönkre tétetett. emlékét maiglan fenntartja megyénk nev midn Oláhc sertés z az egy- más s ily ; század elején török háború dnlván, dékét pusztitá, elzvén Dán vajdát is alduna Bajazid az vi- Havasairóldról, ki valamint Lazare- yies István, szerb zsarnok unokájával Brankcvics Györgygyel Zsigraond magyar királynál kéresett segedelmet, fölajánlván a kölcsönös védelmet, mi iránt Tatán szerzdés is köttetett. 1427. jiim^^^ 19, Lazarevics elhalván, Brankotícs György a. tatai egyezség szerint, Belgrádot s a tóbbi már az eltt Magyarországhoz tartozott végvárát, Zsígmondnak átadta, miért ez kárpótlásul éveakint 50 ezer aranyat jövedelmez jószágokat és várakat ajándékozott Szalánkemént, Munkácsot, névszeript nekir Töka-jt, Becsét^ Világost, Begécze Kölpéut, Szolnokot, Szerdahelyi, Szatmart. Debreczent, Túrt, Csütörtökhelyt/ Tiszavársányt és Böszörményt. Ez kalömraal telepített Bránkovies Dörög, Kalló, BoszÖnnény rósokban soáraos rácz családó kik püspökség alá tartoznak teljesen k. kai hadjárata idejében, ; s midn ottmaigian élnek náeginagyarosodtiik,' kivált XVÍL a s század elején a vitéz kiegészít; részei, voltaké fnemes leven, íít-;. ti kt> neve alatt tett Bocs- hajdusereg ' '-C-.:' Brankovics, ki országgyölésileg a bárók bevallilst, st a kormányzóságra Késbb alatt harczolt, al- Nánás váa munkácsi g. és is kvé soroztatótt, ütközetben saját Hnnyady Jánussal vele a jó hataímaá bandermjüá egysz(^rre magyarok dolg^, meri je- ití iájának természeténél fogva hséget állandó és nem hitet ismervén-, magyarokhoz szított, a mint a körüímények s reményleges haszna igénylék végre azonban a török is, 1438-ban kiüzé ót Szerbiából s itteni jószágaira húzódott. Htlensége miatt azonban majd a törökhöz, majd a ; 1439-ben jószágaitól itt is megfos ztatván, Ulászló királynak 2G. kelt parancsa folytán itteni birtokai Hunyady Jánosra háromlottak, kitol nemsokára 1446. táján ben személyesen késbb vén.*) is 1440. jul. Palóczy Lászlónak adattak át ,* azon év- ki megfordult Beregmegyében, febr. 9-kén Váriban lé- Brankovics ismét nynjtá baráti jobbját, melyet Hunyady János kormányzó elfogadott ugyanis 1751. egyezség Jött ; köztök, létre mely szerint a viszály kodások megszüntetése mellett békét kötöttek nos váradi püspök, Garai László nádor, Újlaki Miklós ; Já- vaj woda, erdélyi Atauász Szendröi érsek és gróf Palóczy László országbíró eltt, meges- küdvén György arra, hogy hütlenségi és becstelenség] bélyeg súlya rnegtartandja törhetlenül a barátságot s ennek zálogául unokáját, György leánya Katalintól .született kormányzó fia Mátyásnak, úgy hogy Ulrik herczeg s tet el] egy zó a püspök napján nejéül vegye, Erzsébe- éves Miklós 1453. azt egyszersmind, megállapittatván zsébet férjhez meneteléig a goröghitben tiz alatt Czillei hogy Er• neve- neveltessék s a fentebb hogy azon esetre, ha az ö vagy neje gyermekei György, István vagy Lázár ez egyezséget teljesíteni udvarában tartassák zett érsek halálával, s nem akarnák, akkor Muakács, Köipén, Szava Szent Demeter, Szalánke- Erd men, Zimony, Becse, Becskerek, ineti, fiaira Nagy-Bánya, Dobreczen Lászlóra vagy Mátyásra és Somlyó, vulágosvar, s Szatmár-Nó- melynek táján Mátyás király czél]a volt, birtokosai közül is csornai és gelényesi birtokos fellépése folytán a terv válUiatia többen vettek is, ki csak elé Balázsi Ferencz és várnagyok Ábrán Ül Péter a Mmikács-köruyékbeli által., tiz eltere inthesse, szabolcsi birtokait no rokonainál elzálogitá. í részt, igy jára‘ ökröket s *) **) János ali.spánok nemeseket, forinton 1475-ben beregi és kik a szövetkezve a zendülés alkalmával a várbeli jobbágyoktól egyéb tárgyakat elvéltek, hogy a kárt löuboü ö fog az iránt intézkedni.***). király erélyes arany ezer 1494. Hollós beregi ültessék, fiát* Upor László somi, késbb midn Mátyás meghiúsult, fejét meg, mely összeget hogy ellen az or- hogy az elégedetle- nek a magyar trónra ICázraér lengyel királynak hasonnev megyénk vagy Jánosra örököseikre szánjanak.**) s Azon összeesküvésben, mely 1470 szág nagy részében elterjedt Hunyady Böszörmény és raegio- munkácsi lengyelekké) „rab lók módtérítsék meg, kü- . .Munkács városi kiválts.ígltívúl tóié. Hmlai kamarai levéltár A. N. ií. 1524. fást*. No. G. Manká.*!í rm’-m levéltár. Hollós J. level kelt Naményban. . ^ / v. • Áz 1514 évben pór lázad ás e tájra í) ó z s is a Gyö rgy kiterjedt, Az 1514 zsova ineRtwn lakó földes urakat. gylés Ugoesa iránt: igaz-e, s vez'érlete különösen 34. 4 Az ország- Beregmegyében szigorú vizsgálatot rendelt tétetni az hogy a máramarosi nemesek a lázadóköak pártját fogták és ; niagyarkoronáért. Zápolya, idben ez \ mohácsi ütközet 152G. aug. 2-ki szerencsétlen János és Ferdinánd ausztriai foherczeg kezdének után szág érzületében bizakodott, mig Magyarországnak Ferdinánd leggazdagabb az or- s szerzdésére örökösödési jogát Zsigmond lengyel király sikeretlenül Zá[- versenygeni. a embere, 72 vár és uradalomnak tulajdonosa, roppant kincseiben alapitá Bor- és ez. szerint az azok kicsapongásaiban részesültek volna ? polya szervézkedétt alatt sújtván a Tisza kisérvén meg minek lek kibékitését, a korona iránti sorsot a fegyverre bízta; a fe- követ- keztében Ferdinánd hadat üzenvén Zápolyának, Kaczianer vezérét küldó Magyarország fels vidékére seregével, ö maga csekély Duna mentében elhaladván; a fvárost 10-kén,. Ferdinánd pedig egy év kes-Fehérvártt megkoronáztatván is múlva 1527. nov. : 9-kén ország a két az ellentállás után a Zápolya 152G. nov, elfoglalá. szintén felkent Szé- király közt két pártra szakadt. 1528. Kaczianer és Féld Sziíiánál a Zápolyát, Hernád folyónál nieg vervén parányi kiséretével Lengyelországba vonult s félévnél tovább Tarnovskynál tartózkodott, mialatt a császári seregek a íelTidóket elfoglalák, melyet azoban az azon évi sept. 25-kén vívott sárospataki vesztés után, ismét elhagytak s Így Munkács vára is csata- Zápolya birtokában maradt. 1532. évben volt e megyénk fispánja Ártándy Pál, Mária király- megbizoú embere, ki még az 1514-ki pórlázadás elnyomásánál kitüntette magát és 1518-ban királyi nénak 1524-ótá munkácsi tanácsossá ion ; ez késbb várnagya s a keletkezett pártvillóngások közt mint a Zá- polya ellen alapított liga tagja, titokban oly kitartással ragaszkodott Fer- dinánd pártjához, jelesül Máriához, hogy ez utóbbinak kémjévé alacsouyodott le, késbb Zápolyához szegdött, mig végre 1530-ban kétes viseletéért s többoeraü felfedezett JTondorkodásaiért testvére Balázsai együli Zápolya nagyhatalmú kormányzója G r it ti paranesábol, fleg azért, mert ennek magyaroszági kormányzósíígá Á. Pálnak neje volt Teiegdi •} Szalay Anna T. IT. 2^.1. eiien^ leánya M ienyakaztütott.’^) ^ 144 T ; •• . . E versen ygés és harczok alatt kímondhatlan zavar terjedt el Heket, úgy, hogy az ülés, égetés, prédálás napirenden Zápolya, midn a két pártbe- miért voltak, a felvidékkel együtt Munkács birtokába namló állapotban nyomorúság és az országban, az elkeseredés a végletekre vitte is e tájat szá- jött, találta. Íö42. Bereg, Borsod, Gömör, Nógrád, Heves, Újvár, Sáros, Szepes, Szabolcs és Ugocsa vármegyék külön gylést tartván, abból kiküldött követeik által megkérették Prágában tartózkodott Perdinúnd királyt, hogy sérelmeiket orvosolja; Zemplén, Zólyom, Bihar, Szolnok, Szatmár, mely alkalommal a fejedelem a rendeket a Zólyomra szággylésre utasította. ‘ összehívandó or- 1550-ben e vármegyék ismét követeket küldöttek a királyhoz, tu- datván, hogy a törökök a fegyvernyugvás ideje alatt S zol n séget építenek, melyhez az anyagokat már is oknál ers- összehordották; egyszera- raind kérek t, hogy ezt akadályoztassa meg, segédeimül felajánlván min- den lelek után egy lovagot, mely sereget Báthory András, (máskép Bonaventura) rendelkezése alá bocsátanak. - Izabella királyné, ki a Ferdinánddal kötött egy esség még 1551-ben kivonult Erdélybl, késbb magát kijátszva látván, mau pártfogása mellett, e tartomány kezére visszabocsáttatott' s tttvételéro meghivatott; e szerint^ Szulej- annak célbóllzabella fiával, Zsiginond Jánossal, együtt 1550. sept. 23. Lerabergbl Kende Ferencz és a vele kíséretében Magyarország felé elindulván, iitközben volt 300 nemes 500 díszesen öltözött lengyel lovas s ugyanannyi gyalog csatlakozott a kíséretéhez kezvén, Bcregmegye szélén, a Beszkid ván, a késbbi lengyel nev király, üdvözlé a királynét, ki golt két igbu fényes török csapat közepette bekísérte ; igy megér- Báthory határhegyen, t Ist- az elébe lova^ Munk*ácsra. Itt számos bojárral megjelent eltte, .hódolatát fényes kísérettel folytatta Izabella útját Húsz tón át, hol azután az oláhországi vajda, nyilvánitváu. Ily Dézsnél diadalmasan fogadtatott. Midn ié jérvári Bornemissza P^, gyulaonnan s Magyarországba jött, Izabella Erdélybe visszahelyezteték, püspök s királyi helytartó kivonult biztonsága tekintetébl Izabella rendeletére Szalai Ferencz és melléje kísérül. Ó Móré Gáspár hadnagyok dalnoki alatt S zé kely A utal, ötszáz lovas adatván ezeket útközben Ferdinand pártjára elcsábítván, Te- E had^ kkesi Imre seregébe állottak s Zápolya ellen vitézül harcoltak. nagyok közöl leginkább Székely Antal érdekel minket, kinek Ferdinánd adományozott erélyes szolgálatai jutalmazásául Bei^egben tetemes birtokot s ki ennek folytán itt több zsarolást és jogtalanságokat elkövetett Feudinánd 1557. elején jíeregét küldé Magyarország éjszak-keleti ; 145 megyéibe, hol hatalma gyarló lábon állott hadnagyai Dietrieh Marczei ; és Puchhaim Farkas ötezer gyalog és 600 nehéz lovaggal Sáros és A banjban némi szerencsével kezdettek harcolni, nem úgy azonban Forgács Si- mon, h várnagyai Nagylaki, Má- Munkácsot akarta bevenni, hoMzabella ki Ez a vár vívásához' fogván, midn azt javában lódözteté, Izabellának segedelmére érkeztek Bebek Ferencz és Balassa Menyhért csapatai, kik ez alkalommal a királypárti Bödy Mihály atyai várát is hatalmukba keriték, t onnan elzvén. A tapasztalt hségért Izabella a nevezett várnagyait meg is dicséré. Minthogy pedig a munkácsi gyalogrség még fizetést nem kahogy biztos utón pott, Kemény Jánosnak, fizetmesterének meghagyía, 200 fr tót küldjön oda, hasonlókép Hagymási Kristófot oda utasitá, hogy Máramarosból 200 frt érték sót oda szállítson. A királyné magához rendelé Nagylaki Mátyást Kolozsvárra, hogy vele a védelmi módokról értekezzék, tudván azonban, hogy az országutak mindenfelé ellenséggel vannak ellepve, inté t, hogy magát yeszélynek ki ne tegye, hanem hogy tyás és Gsejthy Péter fejtettek ki erélyes ellentállást akkor jöjjön, amikor biztosan jöhet. (Pesthy Frigyes közi.) Forgács se- melyben számos huszárok is voltak, azután Dietrieh és Puchhaimmal egyesülvén egyetemben Krasznahorka, Bebekék si vára alá ment, azt ostromlandó. De itt sem boldogulhattak, mert séptember elején a regével, Fülek alól meg verettek s gyzelem megérkezett magyar-török hadaktól közben összes táborszerei ktl sept. 8-ka a krasznahorkai Hogy azonban e megfoszíattak futam odás mely ; emlékéül várban folyvást bucsujárásvsal ünnepeltetik. közben e tájon sokan. Ferdinánd pártja mellett is Buday E. Hagymási Kristóf, Izabella vezérei Husztról azon szándékkal érkeztek seregeikkel Munkács alá, hol tábort ütöttek, hogy innen^ üngvárt és Szerednyét, Dobó Ferenc buzgólkodtak, kitnik onnan, hogy Istvánfi szerint 1559-ben, szerint*) 1557-ben Bornemissza Benedek pedig fészkét (kinek e h szolgálataiért rályilag adományoztatott), hol s onnan a király híveitl litsák, hol e ,a 1558-ban a munkácsi uradalom Ferdinánd seregéi megszrt A portyázó tílbor azonban számmal szaparodván cokban vonták fel a a kovászói és atyai várakat p. i nem Munkácsra^ menekült, Lex. II. is Egy itt ^ ^ ^ 1. de Teiekesi megrohanásereget, része Erdélybe, má- Istváníi .szerint, oly nagy a váron kivül a sán- ismét tovább távoztak; monhely ül használván. 160 had várta be a királyi menekülk, hogy sokan meg magokat, honnan Mugyargraz. a gyülevész hiréro, vadfutásnak eredt. sika pedig Husztra és ki- tanyáztak, elfoglalják végbl tömérdek üres hordót halmoztak össze hanem érkezésének •) is is bort elvegyék s Beregszászba szál- Imre, királyi vezér errl jókor értesül vén sára indult. és ^ 1559~ben Izabella fópárthivei Balassa Menybért, sógora í hu rzb Imre, elébb püspök, utóbb protestáns hitre tért árvái fispán buzditására Fendinándhoz pártolván: désre készteté. A hadvezérének ez eljárása Izabellát békeszerz- tervezett alknpontokban az is emlittetett, hogy Kassa Buszt és Munkács pedig Erdélyhez kapcsoltassák; Bereg és Ugocsa jövedelmeiben Ferdinánd és Zsigmond János kölcsönösen osztozkodjanak ennek azonban Izabellának sept. 20. bekövetkezett Fenlinándra szálljon,. ; halála véget János követeléseit magasabbra csigázta. vetett és Ferdinánd Jánostól a tiszai hogy vén, titkon elhatározta, rl Balassa Menyhérttel, ót vidéket és Munkácsot el nem nyerhetMoldva fell megtámadja, mig másrész- a Jánostól is elpártolt Írástudatlan, kácsot elfoglalhatná, birja Betrekt, az nyert Nagybányát, rály költségén de merész hogy addig, mig MunIzabellától már elébb adományul kaiandvágyó fvezérrel oly egyezményre lépett, Szatmári és Tasnádot; czélja kivitelére pedig a ki- fnyi csapatot, mivégbl ellegül tízezer had felszerelésére, felfogadván seregébe na- tartson ötszáz forint adatott Balassának a gyobbára moldvai martalóczokat, kikkel hosszú ideig remegésben tartá nemcsak a Munkács és Buszt közötti vonalat, hanem Szatmár, Szabolcs és Ugocsa vármegyéket is, st Balmiban váracsot épített, mely a gyülevész portyázó hadnak biztos tanyául szolgált. A célra együttesen mködtek Ferdinánd érdekében csemeri Zay Ferenc, kassai fkapitány, Büdy Mihály beregi fispán Matuznai Pál a kovászói s az atyai vár kapitánya, vár kapitánya, mint az Ferdinánd királynak Ilosvai Mihály részére Bécs- ben 1563. sept. 22. kiadott védlevelébl meghagyatván kitetszik,*) abban legfelsbbleg a most nevezetteknek és Balásy (igy) Menyhért kapitánynak, hogy Ilosvay személyét minden támadás és vagyonát ellen védje. Megyénk * ily- körülmények közt a legnagyobb zaklatásoknak a két párt versenygése közt legtöbbet téve, szenvedett a ineiy a fel-alá hullámzó fegyelmetlen csapatoktól kíméletlenül íatott, széi mi tömérdek panaszokra Mathuznai Péter rii sic ódét t s nyújtott alkalmat. itteni birtokait azért, néhány ozinkosával minden nyeit elömozdítá, íosztogat- Zápolya János mert a volt ki- birtokosrész, ková- némettel cim bo- erejével a császár pártja el- 1562. április 24. Gyulavárában kelt rendelete szerint**) ’ elkoboztaíta és munkácsi várnagya Galtewy (Gálti) jóakaratjáig adományozta. • Ferencnek további ^ 1563-ban Ferdinánd az elébe került sok panasz íbiytán, kiküldó Bredeíí okiu.'iny az. üosvay-családnál, mely ezerinl Badi Mihály legfelsbb paranos'üt nyert, hogy s király pártjához tartozókat a zí^klatisoktól védj e. **) tíökoVoi Macskásy család levélt. Pest y Frigyes közleirénye. ^.) A 147 Alaghi Jánost és Rakovszkv Györgyöt Budai E. szerint*) Kaszonyba, Forgács szerint pedig Nagyszöiisre, hogy ott a panaszokat vizsgálják meg. Az 1563. évi pozsonyi országgylés is 56. törvénycikkében**) a kovászéi vár hatalmaskodó ura Mathuznai Pál Bornemissza öergely püspököt, anathemát kimondván, meghagyta az ország fkapitányának, hogy felsége megvédésére szüksévizsgáltassa meg, váljon a kovászéi vár ellen az ha igen, ges-e? hogy az abba helyezend rség tegyen intézkedést, prédálástól visszatartassék; ha pedig a közvédelemre alkalmatosnak úgy azonnal meg. találtatik, ténhetett ro mb o 1 1 as s ék l mi azután csak késbb e, a nem tör- Zápolya János a királynál Balassa Menyhért ellen tett panaszának eredményét be nem válhatván, 1564-bén önerejével akkép segített a ba- hogy megbízván Hagymási Kristóf húsz ti várnagyát, egy éjjel fegy- veres hadával váratlanul megrohanta a halmi váracsot, azt bevette s mind jon, mind a szétrobbantott rséget elpusztitá. még azután sem sznt meg Zápoíját háborgatni, falait, Balassa azonban midn pedig késbb Sohvendi Lázár seregéhez csatlakozott nyíltan az császári vezér Eperjesre érkezett, annak tanácsadóul szolgált.***) s 1564. júliusban Ferdinánd a halandók végsorsára jutván, lépett a királyi székre, ki Zápolyával telenül. Ennek Nagybányát és Balassa elrablák, M i k s a alkudozásba bocsátkozott, de siker- folytán somlyai Báthory István; Zápolya vezére Szatmár, és Nyirbátort elfoglalá; Menyhért Tokajt, Erddöt Szerencset és ellenben Sehvendi, Báthory Endre hol elébb Balassa vették meg a szltermést katonái a tiszai vidékkel egye- temben. II. Szolimán a tiszai borút üzent Miksának, val s részek elfoglalása miatt haragra gyulván, ha-, következ 1566. évben roppant seregét 300 ágyú- személyesen vezérlé hazánkba. János Nádorfebérvárig ment elébe a szultánnak, ki vezérlete alatt, alája rendelt hogy mán sept. 7-én Szigetvárnál mond János Tokaj vívásával a féket vesztett egy tekintélyes khán sereget a kri mi tatár azzal Tokaj megszállására induljon. Eközben Szoli- elhunyván, halálának hírére felhagyott Zsigés 17 napi ostrom utánv féléim segédhad ellene förduljori, eÍbQesáÚ nehogy tatái okát, kik 1566 végén Nagyvárad felé tartván, utjokban. Máramaros, üng, Abanj, Zemplén és Bereg-Ugocsa vármegyéket is érinték s kegyetlenül íérdalták, míg. Debrecen és Újváros közt a Tokaj alól visszavonuU Zápolya maí^yar . hadai által utóleretvén, Buday E. m. I. 4. és 1Ó8. lap, 509. l. ***) Baday id, m. L 111. t: §) Szalj^ L. M. 0. T. IV. 350. •) . meg ver6ttek.§) Corp. Jur. id. I. 148 Hogy az e tájoD, Nagy-Lónyán, Izsnyéten, Beregszász, Bene és Várin át sáska módra átvoimlt tatárhad e vidéken mily kegyetlen puszkitnik egy azonkoru tításokat okozott, iratból, mely a beregmegyei por- ták és birtokosok hatósági összeirását tartalmazza s helyenkint az említett pusztítást érinti.*) E szerint a tatárok elpusztiták s részben feléget- ték uulács, Tivadar, Csaroda, Ugornya, Márokpapi, Barabás, Atya, Namény, Nagy-Dobos, Vid, Szálka, Surány, Darócz, csii. Macsola, Nagy-Bégány, tyú, N.-Lóaya (merre a Gelényes, Asztej, Bu- Homok, Déda, Zápszon, Som, Bótrágy, Bátatárhad zöme átvonult), Kis-Lónya, Sziget, He- lyen, Kaszony, Rafajnaujfalu, Szernye, Csoraonya, Gorond, Izsnyéte, Kis- Gut, Nagy-Gut, Balazsér, Jánosi, Ardó, Gát, Csetfalva, Borsova, Muzsaly, Beregszász, N.-Bereg, Kígyós, Vári, Kovászó és Bene helységeket, min- denütt rabolván s a lakosságot rabokul elhurcolván. De e jegyzék szerint a Schvendi Lázár tábornagy alatt Szatinármegye felé indult s Gulács és Tivadar helységek határain táborozott német sereg jestatis, dites ha- ; germanos csi vár tett Így Csonkapapiban, Balazséron („per milites suae Manerape per Joannem Bornemissza et Franciscum Szalay, per pe- sonló pusztítást serege útközben is est disoluta.“), Kerepeczen, Fornoson, (Csáky Mihály Oroszvégen, Kisfalun és Podheringen, különösen a munká- által). ostromlása alkalmával. még 1565. Hosszutóti és Vyss Albert követei által Munkácsot és Husztot;**) e miatt azonban Szelim mindkettt letartóztatta és huzamosb ideig fogva tartotta; következ évben tehát Miksa ervel akará e várak birtokába jutni s e végbl Schvendit KasUgyanis Miksa követelte sáról, hol Szád vár levétele óta pihent, nagy sereggel indította az ország keleti részére, kinek gyztes elhaladását .vel gátolni. Schvendi február bó 12-én meg nem tudta János önerején kacs vívásához is fo- Mu gott, melyet Lugosi Luka János és Kerepeczi máskép Majthényi Demeter védelmeztek. zel Schvendi körülvétetvén a várat ostromszereivel, oly tz- idöztette, hogy ledöntetvén lev falait, minthogy a vár vizek befagytak, a szorongatott várbeliek azt február 22-én feltétlenül feladák.***) Husztot tiz körüli árkokban napi ostrom után, azonban sikertelenül megtámádváu, onnan Kassa felé visszahúzódott, útközben Kovászót is lerombolván, s Munkács városát s környékét elpusztítván. Az ostromló császári sereg Bornemissza János, Szalay Ferencz, és Csáky>MiháIy alatt tüzérségi paállott. A munkácsi vár vívásánál Rosso Vincze cs. k. rancsnok vezette a nehéz ágyukat, mely kittin és sikerdus mködéséért *) Budai kamarai levéltár Liber IV. Tonius VTÍ m. 351. 1. ' 3Ö9. és Századok 1872. Szalay •"*) L’. 0 . id. késbb Schvenditól a ZápoIyáLoz szegdött s #zért btlecségi bélyeggel illetett Kerepeczi Demeter és Oáspártól elkobozott birtokokat kapta adó- miínyul, melyeket azooban 1571. évben ismét pénzért visszabocsátott;*) Lügosi pedig azon évben elhunyt, a munkáesd várban megtevén végrenkinek deletét,**) re n c ze t tette, helyére azután Tárkapitányul Miksa ki a Zápolyával vívott divel a király pártján vitézkedeU s király Bay F- harcokban Balassával és Sehveh- különösen 1565-ben Szatmárnál a tö- X erddi vár megvédésénél is kitüntette magát. munmegye azontúl sokáig a király birtokában maradt, fleg miután Zsigmond János 1571. évben, élni megsznt, s helyébe Erdély rendel Báthory Istvánt választák fejedelmökké; mig a munkácsi vár Miksa király kedves embere, Mágócsy Gáspárnak 1573-' rökök ellen, úgy az kácsi vár s azzal együtt az egész bán adományoztatott, Az . 1593. Tarczalon fkapitány elnöksége Ugocsa, Szatmár és ^ - > V báró Teuffenbach Kristóf felsffiagyarországi gylésen végeztetett : hogy B e r e g, Szabolcs vármegyék védelmére Báthori István országalatt tartott bíró a tiszántúli nemességgei két helyen tábort üssön, mivel Szinan pasa jövetelétl tarthatni, E fontja 1'/, pénzen, a ser gye által mond táborzó nemesség számára a tehén- szereztetvén.***) itcéje 1 pénzen áruitatott, a Az 1595. évben Eüdolf erdélyi fejedelem közt kötött egyezség thory birtokába került. A , és juhhus kenyér a vármeés Báthori cs. értelmében változékony jellem Báthory Zsig- megyénk Bá- meg 1587-ben lemondván erdélyi fejedelemségérl, 1598-ban Rudolf Basta György nev kassai parancsnokát kül.dó Erdélybe annak megszállására, Báthory azonban csakhamar megbánván lemondását, Bocskay István nagyváradi kapitány ösztönzésére visszajött és késbb a fejedelemséget öcscsének And- rásnak átadá, kirl az a havasalföldi vajdára Miliáljra, errl pedig nemsokára Bastára szállott.§) kormányzó zsarnoksága s Ezen egyszer dobosból tábornagygyá lett kegyetlenkedései miált a rendeket magátólel- idegenitvén, 8 hozzá járulván a protestáns vallásnak elnyomatása, inig Básía Esztergomnál a törökkel harcolt, Bocskay István, Bethlen Gábor ösztöaNo. 48. Pesty Fr, közlemV‘) Szirmai Ánt. Szatmár leirása 53. 1. §) Basta György 1604. doc. 22. Eperjesen Tádlevélfel (Salraqiiardia) játta cl boregmegyöi Berzsenyi András, Miklós, János, Gjörgyy István, Adóra és Henriket, valamint az - víígyet, azon jó é-a sz.olgálatailvrt, neki tettek. (Megyei levnltár.) *) Leleszi levéltár, Frot, Stat. Vili. k. •*) : h 150 ... • zésére kitüze csakhamar oly a. felkelés zászlóját s szerencsés elömene-' hogy az 1605. évben Szerencsen tartott gylésen, az ott megnagyszámú rendektl, Magyar- és Erdélyország fejedelmóyó kikiál- telt tett, jelent tatott s vezérei csakhamar egész Pels- diadalmasan vezetvén seregeit, magyarországot meghóditá. Ekkor esett kezébe Munkács vára azt számára az 1606. évben Bécsben Illésházy és döttei által Budolffal tett s törvénykönyvbe sitó békekötés késbb, szabad gyakorlatát bizto- Bocskaynak e szerint Erdély és megerósité. is sót is, nev kül- az 1608. országos végzés, folytán a iktatott, a protestáns vallás is Apponyi Pál Bereg a szoEiSzéd megyékkel együtt adatott, melyet haláláig pótlólag birt. Mályás király meghalván, midón II. Ferdinánd a trónra lépett, már egész tzzel és elkeseredéssel folyt Csehországban a barmi cóves háború. A cseh rendek Bethlen Gábort, erdélyi fejedelmet is szövetségre és támadásra felbiván, ez az elnyomott nemzet 1619. évben II. szabadsága s egyszersmind a protestáns vallás védelmére gott, váratlanul az országban termett s kel szövetségre lépvén, ckt. 14-ig már Kassát, által fegyvert fo- Nagyszom- Érsekújvárt, batot s ezekkel az egész felvidéket hatalmába kerítette. Zsigmond nádor is a felsomagyarországi rendek- itt 1620. a Forgács Pozsonyba összehivott országgylésen fejedelemmé megválasztatott, megerosittetvén aug. 17-dikén Beszterczebáoyán, Imre javaslatára. E szerint az ellenségeskedés Bethlen és II. Turzo Ferdinánd közt kitörvén, a háború változó szerencsével folyt. Bethlen vezérei Péchj Simon, Forgács Zsigmond, Szécsy György, Turzó György, Ferenc és Horváth István az ország több részén viaskodtak Batthyányi a ^ császári seregekkel, miglen Érsekújvárnál 1621. junius 10-én, hol Csongrády nev közhuszár a híres császári tábornagyot Bouquoit dárdájával átdöfó, a szerencse Bethlen részére hajlott s Ferdinánd ajánlatára dec. 31-én és tatva 1622. január 6-án Nikolvárban a béke megköttetett, Bereg a többi s szomszéd megyék Eszterházy Miklóstól kiváltott ezer jövedelmeikkel, foly- szbrint* valamint az Munkács, Ecsed és Tokaj zálogcimen 400' erejéig, Tarczal és Kc.ösztur, frt ratibori egész mely úgy a Sziléziában fekv hercegségek átengedtettek Bethlennek holtiglani opoli és élvezetül. Ez magyar szent korona Ungyáron tartaték; ugyanis 1622. március 17. meghagyta felsége Turzó Szaníszlónak, Kobáry D: és Forgács Miklósnak, hogy a koronának Tronc'sónbe való áthozatala alkalmából 200 idben a lovast rendeljenek •) Budai kam. ü n g v árr a.’^) leyéltár N. B. 36, ' . cs. 4$. az. \ : 151 1626. a fejedelem mároiüs 244n Kassára & hozzá tartozó magyar- országi részek vármegyeihek küveteit tanácskozásra meghiván, ügyeken kivüi árucikkek és iparmvek egyéb itt meghogy addig, mig az 1622. sopronyi yégzésnek 77. cikkelyeXörmöczön uj királyi pénz fog veretni, a folyamatban lev árát is megállapitá, azon jegyzéssé!, ' szerint, , lengyel poltura fogadtassék el fizetésül. magyar des súlyú arany 2 határozat szerint, egy jó ren- elkobzás mondatott ki arra, meg, állapíttatván E vagy az országból Az kiviszi. tallér*) l.írt20krban forintban, egy ezüst ki nagyobb árban adja, ez alkalommal igen részletesen kidolgozott Gábor fejedelem tábornoka és tahogy egy kassai kbl búza 1 frt 50 dénár, rozs 75 d., zab 32 d., árpa 60 d., egy ökör 25 35 frt, egy tehén 10 frt, 1 iont marhahús 3, kecskehus 1 dénár, makkon hízott ártány 10 frt, egy pár fekete csizma 1 frt s a sima bársonynak singe 3 írtra tetetett. Az áthágás a mü elkobzásával rendeltetett Ferenc abauj vári fispán s Perényi. nácsosa által kiadott árjegyzékbl**) és kiemelem, büntettetni. Gábor 1629. nov. 15. elhunyván, özvegye Brandeburgi Katalin egy ngyan a fhatalmat, de késbb Ferdinándhoz hajolni látszott, ideig birta mi által párthi veit magától elidegenité. Csáky Mihály, a császár bive mindent elkövetett, hogy Katalint Munkács átadására bírja és ez reá is de Balling János, a vár fkapitánya tervöket kijátszá s a kö- állott volna, zelg cs. csapatok elöl bezáratá annak kapuit. Yégre Katalin lemondván az erdélyi fejedelemségrl s magyarországi birtokairól, a történelem szea tekintélyes, közdolgokban jártas, de rint, gyanakodó s fösvény Bak ó- czy György, Sárospatak ura és Lorántfíy Zsuzsanna férje, 1630. szerezte meg magának nemcsak az erdélyi fejedelemséget, hanem Bereg s megyék a szomszéd összes egyházi és világi birtokait melyek iránt is, 1630-ban sikertelenül folyamodtak az érdeklettek az országgyléshez, mely azon (L. évi 47-dik czikkében a visszaszerzés módozatát Munkácsi uradalom.) is megái lapító.***) ^ Ferdinand ellenszegült e választásnak s'Eszterbázy Miklós nádort ki a hajdúknál nagy kedvességbeü Midé megbuktatására. Be Rákóczy, állott, ezekkel Erdélyben megjelent s ott is sereget gyüjtvén, nál összecsapott a császáriakkal; ez alkalommal vezérei Zólyomi nánd békére *) *) Dávid és ifjabb Bethlen István is Rakamaz- kedvezett szerencséje gyztek s ekkép Fertii- lépett. Hogy a „tallér'* elnevezjés a Bemet „Joaehiins Tbaler“-bül ejed. k ^ doniáeu, a eEek Joaehim völgyi Hnyákí)ól ayeH ezüstVol veretett e kitüpö nagyságu érem. Beregmegvei Corp. Jur. L levéltár. 755. 152 lf>36. ’ Drugeth János homonnai Tökök berontásától Óvakodjék meginti a megyét, hogy a határára s vigy áztasson végbl e ; tö- ak- állíttattak fel; 1640-ben pedig újólag tudatta, hogy nagy sereggel közeledik, mi ellen ismét erélyesen intézke- kor lovas csapatok az egri basa dett Beregmegye.’*'). E közben Eákóczyt a magyarhoni kikkel Ferdinánd háborút az viselt, elnyomott vallásis z ab adság den igyekezetét kincsgyüjtésre kel családja fellépni ; lett a védelmére, fejedelemséget s a fényes magyar protestánsok kivánalmalt kapu minden iránt, viseltették, itt várt, a Nem szabadságának helyreállítására. szerint, a teljesíteni. mi katholikus nevet különösen mondá, az csoda, ha az hon szivében Balling János is II. féktelenül E. haj- 1643. szövetIII. Ferdi- evangélikus ily zászló alá dúlt seregek, gylölettel és kegyetlenséggel viselt, homonnai Drugethek ersségét forditá, fiát, megersitó, nánddal, miként febr. 17. kelt hirdetményében hitvallás min- ki biztosíthassa, ségre lépett tehát a svédekkel és 1644. elkezdó a hadakozást gyjtött, a történelem is, fegyvert, Eákóczy, de miután a rendek 1642. elején Györgyöt fejedelemmé megválaszták, landóbb svédek ragadna azon eszközök megszerzésére, melyek- erdélyi az részére vonakódék eleinte s a de protestánsok, többször ösztönzék, éreztetvén hatalmát, ki az országbiróné kezébl Ung- kivette e tavaszon. Ferdinánd len, ki fi li cs. szállásul részérl Puchhaim sikerrel küzdött Gömör és Turóezmegyéket Eákóczy el- választá. 1645. april 22. Eákóczy a munkácsi várban,. hol svéddel és francziával megújította szövetségét, különösen pénzsegédelem iránt ral s daczéra, hogy a török Pozsonyi; í.yomult Bakos és ifj. st ellenzé, kötött alkut a franczia fhadi Eákóczy Zsigmond alatt elé, újólag fegyvereivel cseklészi szállásáról udvar- megindult Kemény a Torstenson által s János, védett JBrön vitásához fogott, hol azonban a kívánt sikert élném érheté. Végre 1645. deez. 16. megköték a felek az ismeretes linczi következtében Eákóczy seregeit Munkácson E visszavitte békeázerzdés szerint E. a Betlen-birta és 7 vármegyét békét, is szétoszlatta. kapta holta‘ napjáig birandót. II. ^ette Eákóczy György (Lorántffy Zszsánna Báthory Zsófiát melynek fia); ki 1643. feleségül s atyja halála után 1648-ban az erdélyi fejedelem- séget átvevé, az adónak’ p'ontos. megküldése *) B. meg}"6i levéltár. Insurrectionaiia, által annyira . megnyeré a cágj vezér Kinperíi mehmet kedvét, hogy a moldvai és havasföidi vajatyja után örökló azon törekvést is, hogy a dákat is alája rendelte. lengyel vagy esetleg kozák ország koronájához, melyekkel néhai atyját a lengyelek részérl Chmielniezky Bogdán kevéssel halála eltt megkínálták, családja számára einyerhesse. után els ember, vi ^Chmielniezky J- r (ki e végbl 1650-ben Erdélyben Lupul moldoyai vajda egyik azon kóczy Zsigmond jegyben járt) fia Timusnak rát Tetterát küldé Rákóczy Györgyhöz, feiajánlyán késbb megjelent; is óhajtá hetman nevezett Yihovszky, a kozákok korlátnoka (kanezellár), a j| leányát, kivel Rá- élj egyeztetni, sógo- neki a kozák koro- 1 hogy annak, ár a fejében nekik a lengyel ellen segélyt nyújtson. azonban e közben a lengyelek meghóditák a lázongó kozákoRákóczy tói, Mihajlovics Olexa, orosz czárnak ajánelfordulván kat, ezek ezalatt azonban Chmielniezky azért, mert Lapul halat fel országukat; lasztgatta a megígért menyegzt, ezt fegyverrel megtámadta s ervel nát’ azért, M ' késztet ' ^ elmenekült ugyan, a tatár ; . . fiához adja. A* megtörtént . ! ' kán azonban \ I menyegz egyesültek folytán Rákóczy* elesett verve Konstantiná- fiára hárítván, Rá- ismét kiengeszteldött irányába s az elfogott kozákokat is kiadta, Lupul helyébe azonban Stephan vajdát ülteté; a küzdelmekben kifáradt Chmielniezky pedig az oroszczárnak raeghódolván, azzal közösen intézett támadást Lengyelország ellen. ' lánczokba polyba kisértetett. Chmielniezky a támadást kóczy r ; hogy leányát György szövetségese, Máté havasalföldi vajda ellen, fiát Timust bízván meg az após segélyére küldend had vezetésével. Mely esemény következtében ismét Rákóczy kötött szövetséget a lengyelekkel a kozákok megtámadására, minek az lön vége, hogy mind a kozákok, mind a moldovaiak Iegyözettek, Timus egy véres ütközetben megöletett, Lupul "" i arra, Chmielniezky Lupullal szorosabb viszonyba lépvén, . chánnál s B szövetkezés lengyelek a tatár ellen a Rákóczynál kerestek frigyet és segélyt, mit azonban ez utóbbi | p }V megígérni késlekedett, annálinkább, mert e közben védenezét Konstantint, kit Máté oláh vajda halála után ültetett a székbe, az ellene Hericza ve- ! zér alatt fellázadt oláh népség leverésére i földre s ott diadalmoskodott, miáltal kedett, gyelek, I • maga ment dicssége nem úgyhogy mindkét oláhvajda vazaUjává hanem a kozák és tatárok is seregével Havasai mértékben emelmost nem csak a lenbarátságát. Ez alatt az kis leven,: keresték oroszok a kozákkal szerencsésen folytatták a háborút a már Lithrániába behatolván; de l a í ; e lengyelek ellen, szerencsés elnyomulást X. Kár o ly Gusztáv svéd király féltékenyen nézvén, annálinkább, mert János Káz- mér igényt támasztott a svéd trónra, fia is is elhatározta Lengyelországoi s 1656-ban benyomult seregével Krakó és megtámadni Yars felé. Í54 E - szorultbágbaii Kozakow&zlc}’ Eákóezy udTarában — Polocky miiit küldötle me'gje- miDthogy Kázmér kibujdosott, miut köztársasági fDök, a leugyel királyságot, ha rögtön segélyt küld. Ez alkudozás alatt azonban a leogyel lete vén a fegyvert, a további egyezlent s íelajánlá neki, s ennek folytán Eákóczy Sebesy nev küldöttét inkább a Lengyelországban diadalmasan idéz svédkirályhoz küldó, kedés abban maradt ki késznek nyilatkozott, Eákóezyval Lengyelország felosztására egyesülni. Eákóczynak késbb maga a visszatért Kázmér ajáalá fel a lengyel trói> következést, Prazmovsky és Silnicky lengyelkövetek közbejöttével s késznek nyilatkozott és neje fiát Ferenczet örökbefogadni, ha vele szövetazonban miután az udvarában kezik; Bruhoviec^ megjelent és Chruz nev kozák küldöttek sz vétségé t'''á'"közákokkal megkötötte, nem késbJ)^Kowdovskj tavaszán a latot, st késbb Károly svéd királylyal is János, közbejöttével 1656 fogadá Welling és az aján- el Sternbach^ kül- döttek közbejöttével megállapitá a véd és daczszövetséget, melynek alapján Eákóczy az adandó segélyért Yeresoroszdrszágot, Podoliát, niáí és az egész déli határon E es földet Narevig és válságos helyzetben az oroszczár tott Lengyelországgal nem csak, Búgig kötött a szoronga- fegyverszünetet hanem maga is volt Wolhynyerend. a svéd ellen fordult.*) Az elvakitott Eákóczy a török tiltakozása daczára 25, Horváth M. 60 ezernyi seregével 1657-ben megindult s Károly lyal Krakónál egyesült. Ekkor Lengyelország sorsa csakhamar elleendett döntve, ha III. Frigyes dán király is az elveszett tartományok visszaszerzéséért váratlanul hadat nem üzen Gusztávnak. Ez ennek folytán Krakt Eákóczira bízta s a dánok felé vezetó táborát. Most Eákóczy magára szerint, hagyatván, a lengyelektl s azok szövetségeseitl Potocky vezérlete annyira szorongattatott, hogy alig tudott a veszélyes kiszaba- hínárból kevesed dulni s gyalázatos feltételekre állván, a legrövidebb utón alatt ma- Munkácsig vergdni, seregének kivezetését Kemény Jánosra bízván, kit azonban a nagyvezér parancsára Eákóczy ellen inditott tatársereg közel Moldvához elfogott és seregét részint lekonczolá, részint magával gával . Krímbe a vitte. viseletén Eákóczy haza érkezvén, birtokát elpusztítva felbszült lengyelek, Lubómirszky tanúsított jó szomszédi szívességet viszonozzák, ütöttek junius elején a védetlen hazába s itt t vezérök megelzve, hirtelen be- nevezetesen Szepes, üng vármegyéken öömör, Abauj, Torna, Borsod, Zemplén és dozván, mindent, mit utjokban találtak, felégették . mert hogy a találta, alatt, ; így át megyénk Sáros, kalanterüle- tén a szentmiklósi, podheringi ós rákosi kastélyokat;**) Munkácsot Be- . *) Budapesti Közlésf 1874i 270. a. Leugyelek történéte. •*) A* J669. 26. 27. í. oi. Ciorp. Jut. Hang. H. 15. 1. ’ regei, Tárit és Béregszuszt s a fegyvereiket titottak, véres . visszafordnltak. tül tört az A le környéken 300 leí=6 több gyalogezredból s állt, elpu&z- prédáteiten Beregmegyén kereszr And- boszuálló tábort, mely Sáros és Országba helységet Szatmárig hordozván, honnan .155- vezették Kosocky rás tábornok, Inqnitovich Gábor, Prazelinsky Kázmér, Yisnicky Szaniszló A és Jablonovszky Szaniszló ezredesek. sereggel járt a késbb lengyel ki- fjegyz. honnan junius rályivá lett Sobiesky János mint fzászlós és Sapieha János tábori A dühös sereg jnnins 15 -kén feldúlta Munkács Beregszászba 17-kén lom ért; a k e ri t ó só b e vette magát, ban a. megrémült várost, lakosság ott az ellenállást gyalogság csakhamar bevévéa nagy temp- a megkisérlend, azon- a kétségbeesett népet rakásra, azt, templomban, mint Szalárdy krónikájában mondja, mintegy oltáron ott a megáldozva gyilkolá, a templomot vértl párolgó templom felgyujtá.s a falaira ezt írván elhamvasztá, a várost gunyképen: „Sequitur supérbos ultör a tergo Deus, . Vicém pro vice Ez alkalommal reddit, amice, tibi!“ elpusztult Kis-Muzsaj ban igy okozott kár megbecsülhetetlen gyelek két óv alatt ten vonultak vissza. még E is. volt, Az emberben és vagyon- mert a annálinkább, len- töbször rontottak be s mindannyiszor prédatel- gyászos körülmény adott alkalmat a maiglan él közmondásra: „Bem tuam oustodi, ne áuferant poloni." (rizd vagyo- e nodat, nehogy a polyákok elhordják.) Az 1657. julius 2 1-kén Jól s v á n, Gömör vármegy ében lésen pedig a rendek sajnálatükat fejezték ki a felett, tartott hogy a gy- pusztító lengyel büntetlenül vonult ki a hazából; egyúttal a kár megvizsgálására „inquisitorokat^ neveztek nézve Dry ki, nevezetesen Istvánt, borsodi alispánt ; Borsod, Torna és Gömörre Abaujvár, Sáros, Zemplén és Ungra Baxa István abanji jegyzt; Bereg Ggoesa. Szabolcs és Szatmárra nézve Fancsikai Ferencz ugocsai alispánt, végre a Szepességen nézve, Splényi Illés bártfai jegyzt, nok meghagyatván ezeknek, hogy a káptalamagokhoz vevén bizonysáel, conventek küldötteivel járjanak és gul az illet S2LoIgábírákat és esküdteket. tk A leginkább a kár, kinyomozására fel, szepesi végzéssel összefüggöieg a lézengó katonák rendeltetett.'*') ‘ : utasitás Mtudásárairányozt^^^ fedezzék be; Az s a hazai részvevk és vezeúgy arra is; hogy azon áihir-terj észtekét kik a népet rémiték, hogy Horn öhna felöl uj eiienaég ütö^^ gyilkolás, égetés és rabíás ; A megrémült elfogatása el- - : s hasonló beütésektl tartó Lorantfíy les^khamar a lengyelek kivonulása után megerösító biztos BeregmegyeiTeyéltár. Zsuzsánna menhelyét^^^ 156 munkácsi várt. Kölönösen annak nyugoti oldalán melynek' magas falán maiglan olvasható e köbe emeltetett metszett laktanyát, „II- felirat: lustríssima ac celsissima Transilvaniae principissa, D. D. Susanna 'Lorantffy hoc opus erigi curavit. 1657.“ Éhez járult, hogy a nagyvezér a fejedelem letételét kóczy reméié kiengesztelni ert szegezni öt, de czélját nem érhetvén Eá- követeié. ma- elszánta el, bement tehát seregylésen az erdélyi rendek Rhédoy helyett öt ismerék el fejedelmökké. Ezt megtudván a nagyvezér, százezernyi seregei megindult Erdély felé, hogy az engedetlenegát a török hatalom ellen. 1658-ban gével Erdélybe s a medgyesi január 25-ki ket megfenyítse, egyszersmind a tatár kánt, a moldvai. s vajdákat s a budai pasát dáról közelg törököt is visszaverte árasztván Erdélyt, visszavonulásra nak ugyan, de a tatárok késztették. Eákóezy most Barcsay hogy támadt Amhet indult. Kolozsvár táján közt junius 2-kán ütközetre került a dolog. Eákóezy s legyen 1660-ban siet Szeben megszállásával lelhagyván, a Barcsay segedelmére temesvári pasa ellen el- Barcsay Ákos- Ekkor ellen alföldi törökök és sikerült a nagyvezért megengesztelni; de csak úgy, erdélyi fejedelemmé. havas Ez Lippánál a Bu- raeginditá Eákóezy ellen. Gyula és Szejdi Fenes hsi hevétl elra- midn egy árkon keresztül a viaskodók közé rugtatott, sisakja 17 török leesett s igy fedetlen fvel küzde a kétségbeesés hatalmával kardvágás esett négy fejére halálos csapásai alatt, midn a hlt már el gadtatva, ; Innen vérbe borul tan tétetett egy szekérre s Nagyváradra hol junius 8-kán meghalt és Sárospatakon eltemeitetett. földre terité. vitetett, E közben Szidi Ali, az uj budai pasa, Eákóezy halála után pihent hadat hozván, Nagyváradot megszállotta hogy a török az Erdélyüez kapcsolt tábornagy mezése által részeket ; is Leopold 1660. azonban, ne- Souchez elfoglalja, azokat visszavétette; Nagyváradot mégis ennek késedel- 'miatt a török bevette. Barcsay helyett Erdélyben a rendek a zsaroló megválasztván fejedelmökké, Leo- Ezalatt Kemény Jánost polddal alkudozásba bocsátkozott a hozzáhajlás iránt. zér értesülvén, a budai pasát és a tatárkánt 1661. Mirl a török ve- Erdélybe küldöUe, kik azután az országot kiméletlenül pusztiták. Ezt megelzleg 1660, aug. 9-kén a rakamazi 'táborból felhívást intézett gróf Yay F. Beregvármegyéhez, meghagyván annak 1., hogy \ pogányság elleni harcz elmozdítására segélyk^iiöD ezer forintott é'~ ; I5T ugyanannyi köböl megörlött Szatmár búzát küldjön E^issára; 2.,^ ten járuljon; hogy 3., készletet, hanem adjon, mert az ö felsége számára készpénzen a közvitézl rendet „kenyérrel tartsa átvétetik. 4., pecsenyével" és — azért a a Tisza zavaros meg a ellátni, mert „a szá- vizével be nem honfiak e czélra önkényt járuljanak áldozataikkal*). következ 1661. bl Szatmáron maga Kemény mér- minthogy kelletik a tisztek azonban ennél többet, jobb élelmezést kívánnak, raz kenyérrel, darab pecsenyével és A Kálió, búzát, rozst kereskedésre vagy kivitelre Lengyel- országba elkobzás súlya alatt senki elne érik", hogy és Tokaj elromladozott várai kijavításához hazaszeretetéhez minthogy a tatárok Erdély- évi aug. 4. pedig, át Mármaros-felé tartottak, a sásvári János azt irta (ugoesai) Beregmegye közönségének, hogy táborból a Nagy- bányáig hatolt tatárok ellen indul, de ha a szükség úgy kívánná, seregével csakhamar ide- is fog visszatérni, hogy a polgárok biztonsága fe- rködjék s a hadi fegyelmet és rendet szigorúan fentartsa. Irta tohogy Szatmárnál szándékoltatott, a magyar és német sereget egyesíteni, hogy igy együttesen támadják meg á Bagpsnál megállapodott s nagyszámú rabokat magával burczoló tatár-tábort; ez azonban' idközben Nagybánya és Tótfalváig húzódván, szükségessé lett, hogy Ót szemmel kisérje és nyomában legyen. Áz ellenség a mármarosi ha vasolt melói nagy dühliel sietett Szatmármegyébe, útjában égetvén és rabolván: lett vábbá, s igy szükséges, hogy minden mozdulataira vigyázzanak**). E végbl megyénkben minden járásból tatott ki, -kik váltakozva hetenkint az minden ötödik és hatodik napjain pedig a ból alakiiött. hasonló rség 40 ugornyai gyalog fegyveres parton állit- rködtek; a hét munkács uradalmi jobbágyok- állittatott ki.***). 1663. évben e czélból s a minden porta után egy-egy megye által kiállíttatni, kik török elleni hadjárat alkalmából 60 lovat és gyalog fegyveres rendeltetett nádorilag a Monokra küldettek***); azonfelül tartozott akkor a munkácsi uradalom 16 gyalogot a belbéke fentartására íelszerelDi és negyvenet élelmezni§) dacára ennek a tatárok, kik Nyalábnál Tisza partjait s le Keményt megverték, Beregszászig kalandozván, e eiáraszták a várost rnegsarcplták és környékét érzékenyen kipusztiták; miért is e kalandozás megfékezése tekintetébl a vármegyék nagyobb hévvel felkeltek. 1G63. május 20-án Murányból irá Wesselényi Ferenc nádor, hogy csolja, iekimélyénél fogvaparaa- miszerint a török-tatár hireszíelt betörései ellenében a káliói, szat- mári és tokaji várak megersítését, az alkotmány értelmében, ingyen esz-*) Beregmegyei levcltár. **) ü; 0. 0 §) ü. . o. Insurrectionalia. 140. es. 114. t»4. «?p‘omó. 53. ' sz. és 138. #8. * Beregvarmegye haladék nélkül küldjön oda elegend' munkást. Nov. 20-áról pedig meghagyta Seregnek, hogy a vármegye az ö felsége részére Barkóczy István vezérlete alá adott kétezernyi bandérium, valamint az^ érkez 75 ezer német katona élelmezéséhez járuljon a téli hónapokon át*). Ennek ellenében Apaffy Mihály erdélyi fejedelem 1663. okt, 22-ról az érsekujvári török-táborból irta Beregmegye közönségének, hogy a háborúval járni szokott kellemetlenségek elkerülése* vé- közöltetni kelletyén, gett, követeit a mely felhívás Az békére hajlandó török fvezérhez mielébb küldje azonban nem eszközöltetett. ^ el,**) * 1663. tavaszán roppant számban az országba érkezett törökök- j protestánsok sérel- i kel változó szerencsével folytak a harcok, mei miatt jóllehet a a megkisérlett ellenállás kevéssé sikerült. Ez alkalomból irta a fürdbl Beregvármegyé- | magyarok közt nincs meg a kell f gróf Zrinyi Péter 1564. febr. 9-éröl a stubnai- nek is***), hogy sajnálja, miszerint a egyetértés s e miatt múlt évben is Május 8-árór Vesselényl Perencz nádor Szerencsrl tudatta a megyével, hogy íQ. Rivkóczy György özvegye 200Q lovast fogadott fel á haza védelmére, de oly feltétel álátt, hogy e szám jövben bandériumára zászlóaljt köteles kiállitani. , a törvény szerint, csupán (Megyei Julius 26. pedig Vesselényi • lev. Insurret. I. Nándor országon át betörni szándékoló tatárchán fbl álló 18. sz.) í; :| 5 I, állitolág Szilézia az s 300 | és Gács- 15 ezer jancsára ellenében a | hogy a beszgyalogokkal riztessenek. (Megyei lev. személyes felkelést elrendelvén, egyszersmind meghagyta, kidi átjárások vágattassanak I. cs. . 12 — be s 17. sz.) Késbb mindinkább kezde kedvezni a hadi szerencse az osztrák magyar egyesült seregnek, dacára ennek Renningér a táborban volt császári követ 1664. aug. 10-ón Vasváron megköté a békét .a ‘törökkel, Aug. 13. a pamely áz. országban nagy elégületlenséggel fogadtatott. taki várból közié a nevezett nádor, hogy a tatárok elvonulása folytán a nemesi felkelk is hazaoszoljanak s egyelre csupán Keresztes And- és — rás kapitány alatt maradjon fen egy osztály. A. nemzet befolyása nélkül a .török- portával kötött vasvári azon koholt gyanú, mintha a kormány az országot alkotmányától . ' *} Beregroe^ei levéltár. **) kant; lóvéit. N: K'36Heregui. Fase.'XtVi • ea. j a török a hegyaljáig nyomult és ra- bolt. nézve ne követeltessék, mert ij 60. 82.‘ béke s. meg- , | hogy az Erdélybl kl« német rség Moütecuccoli alatt a tiszamélléki várakba rendeltetett, nagy ingerültségbe hozták a nemzetet s a gyülöltség sokhelyt véres jelenetekben is tört ki a nép és katonáig közt. Ily viszonyok közt keletkezett aVesselén yl-féle s zerencsé 1 1 e n ö s s I e 6 s k u v é s, fosztani szándékoznék, valamint azon körülinény; vezetett melynek érdek célja elébb az ország állapotának javítása, vala. i. késbb eltörpült ön- Zrínyi Péter török és francia segedelemmel magát Ma- gyarország, Eákóczy Perenczet pedig Erdély fejedelmévé óhajtá emeltetni. Frangepán Ferenez és Nádasdy Ferencz titkon ez ügyben tanácskozván, késbb a tehets Eákóczy Ferón ez et is bevonák szövetségökbe. Zrínyi Péter és*. Frangepán Anna Vesselényi Ferencz, Zrínyi Péter, Zri ny Katalin 1643. évben született kapcsa ; 1 i 1 o oa ezen lett eljegyzésén, a trencséni fürdben, történvén az Eákóczy Ferenc 1666. március elején kelt összeköttetés össze e s k ü vés. egybe Ilonával azborói, más- kép makoviczai várban, hol Talamint Vesselényinél Murányban, Apafíy — ben E is — hová küldött követeket Bethlen Miklós és Teleky Mihály személyé-,, titkos tanácskozásokat. tártának. közben az országban nagy károkat s s , . megyénkben is elhelyezett kicsapongásokat^ hallatlan zsarolást, nál inkább büntetlenül gyakoroltak, cs. katonák- fosztogatásokat an- mert a zsoldjaikra szök>séges pénzt magoknak a csapatoknak keílett az adózó közönségen végrehajtásiiag megvenni, mi számtalan panaszokra s elkeseredésre nyújtott alkalmat. Gulácsy Ambrus, megyénk alispánja 1667, aug. 24. Peth Zsigmond os. parancsnokhoz intézett panaszában a többi közt elmondja, hogy a katonák gazdáikon háromszor Mire feth nem tudta, is megvették az aug. 20-iki válaszában,*) miként Gulácsy is étel és száraz ellensége királyának s területén elszállásolt császári katonaságot azontúl Ily körülmények közt törni korcsma-pénzt* hogy Beregmegye szemrehányólag megjegyzi, kellett a föld hogy a pontosan láttassa is népének a szakadatlan el. zakla- mi különösen a különben is elégedetlen protestáns hívek közöl igen sokakat vitt arra, hogy a titkon lappangott s terjedett összeesküvéshez csatlakozzanak. E szövetkezésrl a os. kormány még 1667. évben értetást, Bült ugyan, azonban a titok teljes felderitéseig hallgatott. 1668-ban Beregvármegye az elszaporodott bujdosó rablók és kóborlók üldöztetésére járásonkint husz-husz fegyveres gyalogot állitott ki és azokat kapitány és a járási szolgabirák rendelkezése helyeztette, a községeket szükség esetére külön segélynyújtásra kötelezvén. (Megyei le- véltár 564. jk. 117. sz.) ^ ^ * alá ^ ^ 1669-ben Leopoid a panaszok okainak isegszüntetése végett *) Berogia ler. 16Ö gylést hirdetett, melyre elnökül gróf Róttál Jánost teljhatalommal Bereg közönsége azon évi április 8-ikán Beregszász ’Végarkinevezé. dón tartott megyei gylésén a jelenben is használatban lev alakú pecsét kiadta utasításait ^a felsmagyarországi részek által emelt sérelalatt mek ügyében "kitzött eperjesi gylésre küldött Bay Mihály jegyz, Kom- jesre lósy Mihály és Kisfalusy ,a prot. vallás György követéi orvoslását sürgessek, s e tekintetben az ott panaszok iránti megjelenend tizenkét megyével egyetértve, követeléseikbl legkisebbet se engedjenek kivánatok teljesítése végett gróf Zrínyi Péterhez és s vár- egyéb Pet Zsigmondhoz forduljanak.*) Az hogy utasítván ket, részére, elnyomatása és a német katonák zaklatásai is . gylés eredmény eperjesi nélkül s ingerülten szétoszolván, a' már egyházi beszédeikben is kezdék kormány .ellen s a vallási szabadság kiví- protestáns lelkészek ennek folytán a híveiket izgatni nyiltau vására. ^ Zrínyi az 1667-ben elhunyt Yesselényi helyéit átveven a titkos vál* lalat vezetését, jóllehet ,a fényes kaputól hasztalan kért segedelmet, még íelsmagyarországi ügy társait, hogy a töröknél elérte célját s így fegyverhez nyúljanak. Bákóczy tehát 8 ezer lovas és 4 ezer gyalog’ fegyverest szerezvén, 1670. vendégség színe alatt sárospataki kastélyába is értesité hivatta Stareroberg Guido grófot, a tokaji parancsnokot tiszteivel együtt 8 ket letartóztatta; azután seregével Tokaj felé indulván,- azt megszál- de éllentállásra találván, Ónodot, Káliót és Szendrt elfoglalta. Rá- lotta, M-unkácshoz kóczy közeledett seregével de anyja, Rákóczy Zsófia, biztosítsa; t hogy a várat mindig ellenezte fia ki magának is, vállalatát, zárt kapukkal s ágyulövésekkel fogadá s ekkép visszautasitá. Tokaj alá ment s azt Innen ostromolni kezdé. Az öis7.eeskvés azonban |már elébb Casanova, Konstíintináp'olyban székel császári követ (kinek Panajotti, portai tolmács a titkot felfedezte) és Forstall Márk, szentágostonrendü szerzetes és Kényi udvari P rangé pán csakhamar elárul- papja által Zrínyi elárultatván, és Rákóczy pedig értésére esvén, hogy Sprok cs. altábornagy hatalmas sereggel felföldi támadása köréhez közeledik és Spankan (helyeseb- tattak, ben: Spandkow) Paris, szár ezredét már is elmaradt és 8prok bélyegzi, cs. vezér Horvátország felé indíttatott s égy huhogy a török segedelem szét szalasztá; és íiallván, hirdetményeiben t , honárulónak és a fölkelket pedig büntetlen fegyverletételre bérget és elfogott tiszteit gyott, seregeit elbocsátá s *) Beregmegyoi szabadon osekél/ boesátván, kíséretével Tokaj felsógsértónek szólítja: ‘ vívásával anyjához Staremfelha- a munkácsi várba iutott, honnan a szentmíklósi kastélyba menekült. Lipót király pe- melyekben dig 1670. április 22-röl kibocsátványt intézett a megyékhez, intetó a lakosokat, sen meg A hogy a felkeléstl óvakodjanak az eperjesi s gylé- ne jelenjenek*). szerencsétlen- összeesküvés gyászos Zrínyi tadjuk: végét és Frangepán 1671. április 30. Német-Ujhelyt, Nádasdy gróf 'pedig Bécsben lenyakaztattak s a murányi várban elfoglalt iratok folytán mintegy 300 egyén a Pozsonyban felállitott vésztörvényszék elé id é z t e tett és vitetett; Rákóczy Ferencz pedig csak anyja közbejárására s a je-, meg zsuiták támogatásával tetemes pénzáidozattal válthatta tétel alatt, hogy összes váraiba május 27. zemplénmegyei Mátyás lonics hogy rséget fogadjon. Rákóczy 1671. Szentkirályi István és Ko- császári borsii kastélyában konvent küldöttei eltt kiadott leleszi elcsábbittatván; fejét oly fel- iratában felségó ellen fegyvert fogott, de elismeró, megbánván meg- gondolatlan tettét és bnét, miután a kegyes király, anyja Bátkori Zsófia közbejárására életének megkegyelmezett ellene, Fels Magyarországba Spork s arra köteleztetett, vezérlete alatt indított os. hogy aa had költ- ségei fedezéséül négyszázezer forintot- fizessen a kincstár számára, kész- pénz hiányában kénytelen birtokait járulékokban; 200 ezer forintot Miért elzálogosítani. rint beszámíttatván tfencséni jószágába, pedig is 50 ezer fo- 150 ezeret élelmi czikkekben és készpénzbén kelletvén letennie, elzálogitá az ecsedi várat s tartozékait, a münkácsi uradalmat és a borsii kastélyt hozzátartozóival annyának**)." Báthory Zsófia a roppant bündijt oly rögtön ságokat volt kénytelen tenni ; így a gyri le nem teköttrén, adós- jezsuitáktól felvett kölcsön ip jezsuitáktól ugyananiiyit; a bécsi Pazmaneumtól György prímástól 20 ezer fori utót. Azon felül Zriklnyi Ilona 28 ezer tallér és 6290 darab- aranynyal jjírult az össze Regéczkét, Rákóczy várát, egészitéséhez, miért férje Ferencz Repcz ezer forintot, a kassai 15’ és Szelepcsényi : Szántót és Tályát • más hat helységgel együtt Íratta rá.***) Rákóczy kivégzett szerencsétlen ügytársain okulva azontúl csendes- visszavönultságbah élt Háko viczáo, minden éf intkezést lzvén.-.. Az teljesen mel- \ 1671. évben elfojtott lázadás után a kassai fkápitáayság Span-^^^4 kaura bizatot^ a nádoríjág eltöröltetvén, AmbrÍD|en Gáspár, a öémét rend\ *) Boregmegyoi. lev: Lelesrí ***) Horyátk M.' jjZriim * n " 15. I. ^ - Ife . ^ _ nagymestere kineveztetelt 1673. Spankau teljh^talmn , Cob Farkas Frigyes és társa kormányasóvá, altábornagy, ' és végtelen zaklatásokkal uj összeesküvést okozott.*). E más és gróf Volkra Teofil Ottó katonai ismert accis végrehajtással Szegédy Ferencz, be. 1674. január 20. íelhivá Kassáról Spankau , nem korban hozatott be hazánkba az eddig terhes adónem,- melyek szigorúak v^aminl; ki- szigorúságával és hajtattak püspök, egri Ferdinand a megyét, hogy az adó ügyében február hó 17-re küldjön meghatalmazottakat junius 26-kán pedig gróf Kolonics Lipót püspök és újvári lo- és accis kivetése •oda ;**) vág, meghagyta moljon megyének, hogy az adó és áccis hátraléka iránt szá- a decz. 14-röl ; a kamara igazgatósága, szepesi a fönebb emlitett Yolkra, Holló Zsigmond, Draheim Vilmos ' melynek tagjai Oanz Ferencz, Menyhért voltak, sürgeté a hátralék befizetését, fenyegetvén és azt katonai végrehajtással***). A gylt lázadás csakhamar iszonyú- lángra az országban, melyet a héraet hadvezérek sikertelenül igyekeztek a vármegyékhez fenyeget és hirdetményeikkel lésezést és csoportozást, még a lecsillapítani. Eltiltottak vásárokat Azokat, pártötóket felnem jelentenék, szintén ki s felhívták a is.* elejét a tolvajkodásnak s latorságnak, vegyék mesek, de kivált az orosz parasztok' znek§). sal minden kik a rebelliseknek megyehatóságokat, hogy szigorú intézett intó " gyü- lázitókat, nyilatkoztatták eljárással, nyomozás- melyet kisebb ne- a 1672. okt 99-ról Löcsérél Cob Farkas P. irja§§) hogy a pártosok ingerük a népet, hogy a királynak nincs serege, melylyel a fel- kelket megtámadhatná, holott épen e végett ót ktildé ki talmas hadakkal Magyarországba. Meg is érkezett Lcséig, hogy dékkal, a felkelkkel király híveit védelmezze, mint dicséretes a király ha- azon szán- vitézekkel megütközzék s a azonban a pártos tolvajok éjnek idején fölke- rekedvén, táborukat elhagyták és szökve eltávoztak, á hü emberek birtokait felvervén s íutásközben fosztogatván. Kende Gábort, Szepesi Pált, Ezek közt kiemeli Petrczyt, Serédy Benedeket, Gyulaffi Lászlót, Pataky ’ Bessenyei Istvánt és Szuhay Mátyást, Jánost, r kiknek tüw ' fejeikre, 2000 tallért s megfogva kétannyi jutalmat.« ‘ ki. ; Ezek / megölve mint a pártütés kezdit, . . . • . Erdélybl nyoloszáz emberrel kijvén s Nagyváradon 500 .törökkel-szaporodván, néhány hét alatt tizenöt ezernyi sereget szervez-'- v:.. í. i. HoMth-M. **) Magyeí lev. .^) u. 0., ‘ ’ ^ü - m’ b. - • ^ V - • : Ferenc megyei jegyz által 16.2. noy. 2-in. : tek, melylyel Spankaut jSTassáüáí megtámadták t s felkeltek dühének leginkább munkácsi vár bán megmaradt s a környékrl a saját fészkében; vervén, Eperjesig zték. *E szorultságban a Leopoldboz hn nemesség a. menedóket Báthory Zsófiánál, kitett kátholikus keresett hol véde- ' ^ lemre talált , > * hogy a tiszt- viselk a lappangó lázadókat fogdossák, ígérvén, niiszerint minden elfo- Cob Eózsahegyrl már elébb, okt. 6-ról megrendelte; gott vagy megölt fegyveresért tallért, 2 birodalmi az tallért, altiszt fejéért sonló hirdetményt köröztetett Sp an kan is 22'rl; Kassáról okt. 10 Éhez ha- a fbbtisztéiért pedig ezer tallért fizetend a kormány. vala- mint az 1674. május 20-rói, melyben e parancsnok felhatalmazza a vár- kálvinistákát, megyékét, hogy a rint kik a fölkeltekhez (a hirdetés minthogy azok tassák s ártalmatlanokká tegyék^ annál inkább, , pis táka t“ és a megyéket arra IS, király híveit tüzetesen bántalmazzák ; a" „p áfelhatalmazta a hogy az elfogottakkal mindazt tehessék, mit ; fogságban tartassák, sanyargathassák, fenyitsék sze- fogdos- „a Latrokhoz, rablókhoz, rebellisekhez") szítnak, üldözzék; : tett s kiutasitiiassák.*) 1672; nóv. 6-ról Tokajból írja Cob hogy Szabó Péter és Szabó Pál el Beregvármégy e, nem tekintvén az általok netán élmutatándó igazolványra; melyet tle nem azért kaptak; hogy a nemesek udvarait fosztogassák, hanem, hogy a bélyegzett lázitókat elfogdossák; név. 20^ról pedig a szepesi kamara igazgatósága utasitá a niégyét, hc^y a csoportosuló és Táblást oroszokat, kik külföldre szokták a lopott rnarhákat elhajtani, ebben akadályozzák s orosz vezetket mint nyilvános lázitókat fogja z üldözzék.**) Báró Laborda Lajos, szatmári . cs. parancsnok szintén rendeletet menesztett a megyéhez, melyben meghagyta, hogy minden hatóság, városi és falusi elöljáróság, a szakadozva vagy f e j v e s z t é s terhe alatt; csoportosan kóborló felkelket üldözzék s a községeket sarcoltatni rosittatni ne engedjék kisérjék be, ; hogy igy s ka- az útlevél nélküli csavargókat szintén fogják el 3 az^ erdélyi fejedelem kívánságára lakosok békességben élhessenek s a katonaság /kiméltethessék."'-: a „partiu'mbeli a kiküldetésektl meg^ is ^ -í Qoh Éassá^^ sön gyülekeznek prédáiás végett, miért 1673. mártius 24. Írja 'fejedelemnvel egyetértve küldje Kassára; április mködjék a fölkeltek is .a megye Nagyszll* Báth or y 25-rl pedig írja, hogy a; „t alp •) Beregmegyel lev. fi a lator és tolvaj felkelket pusztitsak és irtsák; minden egyesért 10^ a nagyébb . -Z s ó erélyesen ellenök s az elfogoltakat 164 ért a 15 aranyat ígérvén jntalnml. Július 15-ér61 ismét azt kívánta, hogy a gyanús és távollév egyéneket jegyzékbe tegye s további el- megye járás végett az iratot inielébb küldje hozzá be *) Sept. 30. Kassáról meghagyja Spaukau, hogy -a békét lázopgási szellemet' élfojtani óhajtván, a vármegyék küdteik által necsak a távollevket írják össze, lk nejeit óhajtja, velk biztosítani s szolgabiráik és hanem mindazon kikrl feltehetni, hogy férjeikkel levelezésben állanak; is, es- felke- st hogy az ilyeneket intsék meg, miszerint férjeikhez költözzenek s „hitök szerint éljenek".^*) 1673. Kende Gábor vezérlete rosába berohant s itt alatt a papokat és egy felkel csapat Munkács vá- tehetsebb katholikusokat kifosztván, a kegyetlenül megkínzott szerzeteseket a városból csúfosan elzvén, s la- kaikat ^ a templomot, vetették, elfoglalván, melybl undok kézzel kimunkácsi várában megtámadó, a lázangókat csakhamar szét- a képeket s felszerelést Báthory Zsófiát is azonban ennek fegyveresei kirohanván, , verték.***) . ‘ . Martius 24. irta Cob, .és ' hogy a Zemplén megyében elhelyezett lovas gyalog katonaságot az átjárások rizetére kirendelte; május 11-rl pe- dig tudatja, hegy a lázongok visszatartása végett a Tisza partjaira Bar- Ugyanekkor e tábornagy bizonyítványt állított ki a beregmegyei közönség számára a felett, hogy a törököket nem segélyezte s a felkelkkel nem érÍQtkezett.§§) Nov. 14-ri Írja Szatmárról Károlyi László Beregmegyének, hogy a fölkeltek az ápatii révbl 2 kóczy seregét kiállitotta.§) hogy azokat legalább Naményig bujdosók, lázongók folyvást kalandoztak a Tisza körül, meg- hidasát elvitték; vitesse el. A s igy kéri a megyét, *) Beregvárincgye levélt. ü. XXXIÍI. es. 0. Jollenizü egy ez esemén^Te vonatkozó adat, a munkácsi városi II. jegyzkönyv 71. lapján, hol egy elfordult per alkalmából 1723-ban április 27-dikén Varga Mátyás bizonyos si birtokot igényelvén, állitá, hogy 1673. évben „rebellio“ íévén az országban a király és Báthory Zsófia ellen, akkor bizonyos f<>gyvcre6 csapat megszállá a iminkácsi várat, miután a városban a papokat kifosztották s a templomot elfoglalták; a várrség azonban a kevés számú csoportot szétvervén, a fejedelem asszony, minthogy az ellábolt seregben sok jobbágya is volt, Romocsa Lrincz noyü fazekas munkácsi temotöutcai házát is elfogiálta, minthogy az visszajönni s a kegyelmet elfogadni nem akarta; azoknak, kik „gráiiára visszatértek s maikat birtokait visszaboosátván. Itomocsa birtoka tehát a földesmegalázták^ nraságra szállott, de késbb az Báthory Zsófia parancsolatjára Erszényes’ Erzsébetnek adomá-nyoztatott. Emlittetík e védbeszédben az is,- hogy Koluöcsa a „rebellio" után haza jött volna, de a papok kihajtásakor ment el; mit ellenfele azzal cáfolt meg, hogy állitá, miszerint a „rebcllio_^a papok kihajtásaért lett s a lengyel és tatár bevonulás óta itt más lázadás • — • nem * .§§) történt.** ü. 0 . . Faso. XXXIII. *12. ínsurrectionaUa, Beregvárm. lov. az. y .' össxegyülekmét) l^agysxllo^ tJieg hogy oimaa egyes tórvsxerü por- tyázásra induljaDak; ez okon 1674. |ebr, 14*rol irta Kassáról Spankan a megyének, hogy a felkelk Nagyszóllósnél tartják tanácskozásaikat s Ösz- hogy egyetértve Bát'liory Zsófiával erélyesen-vi- szejüveteleiket s felbivja, gyáztasson a lakosság biztonságára lemnót ébersége s egyszersmind inegdicséré a fejede- ; a császárhoz való tántorithatlan hségéért,^) Október szomszéd ügocsa Beregmegyéty hogy a lámiszerint Munkácsot ismét megrohanják, lakosait Ü.ng és Zemplén vármegyéken át Szend- 20-ról pedig arról értesité a zongok közelebb elhatározták^ a várost elbamvasztiák rre rabokul s elhajtandják lekednek, mivel vezérük vozott e nélkül a s szándék végrehajtásávái csupán azért kés- e ; Kende Márton támadást megkisérleni ötszáz lovassal Szilágyra tá- nem merik 6, Gesztelyrol irta Spankay, hogy a vármegye intézkedá községek a lázongókat, ha a falukat megtámadnák, erélye- 1674. Dov. jék, miszerint kulönbeD lyesen verjék .vissza, lesz felels r e c z € a n i ; a az egyesekben monoki táborból nov, meges kárért a község 25-ról pedig tudati a, hogy a d e b- lakosoknak bizonyos okból a Tisza és Bodrog folyókon átlépni legkeményebb büntetés terhe alatt megtiltotta mentén szigorúan rködjenek. igy a hatóságok a fo- s ' lyó 1G75. július 27-rÍ Bécsben kelt legfelsbb Spankau elhunyt neveztetett ki ; helyére ideiglenes ugyanakkor minségben leirat értelmében, az Strassaldo Károlygróf értesité biztatólag a kassai kincstári igazgató- ság a megyét, hogy juHus közepén a brandeburgi választó fejedelem bevette Rozsnyó városát.**) S a biztatásra valóban szüksége is a volt megyéknek, kik féktelenül kalandoztak s megyénkben különösen Báthory Zsófia jószágait pusztították, a kifosztott feikelöktöl szorongatott helységeket felégetvén fal vát a E elhara Taszták. ; Ok igy éz el mködés körébl kivonult t miatt nem évben annak Munkács táján kilenez hogy Eákóczy Ferencz s hitök Bzerint, Leopoldlioz visszapártolt.***) folyvást üldözték s kárositottákj de Báthory Zsófia szívós el- lenáliása s a felkelk üldöztetése is vágyásukat. is szívelhették azt, Á nem kis mértékben ingerlé boszu-^ Tisza körül taujázó elégületlenek. majd a negyalja körül, majd fels Zemplénben jelentek meg, utjokban mindenhol prédálvám. Az sbb ily : - ^ kóborlások jnegakádálymzása tekintetébl e vármegyék ^fel- rendeletek alapján következ óvintézkedéseket léptettek életbe Megrcndeltetett, hogy a falukban éjente rjáratok czirkáljanak „latrok közeledését*' észlelDék, azt harangok félreverése s Beregvám. lev. 3 : ha I. a kiáltások által . **) B. 0., l Eákéeiy Fereae ©öghali Makovlcsan 1C7C. J«Uu8 8-án B1 érés ko.rábi.a. * '166 tudassák, Inilönbeii a történend károkért a község s illetleg maradnak felelsök, ezirkálni minden faUiban váiasztassék égy hadnagy, 2. vonakodókat egy forintig megbüntesse szomszédos helységeket segélynyújtásra szükség s- felhívja. 3. A ki a esetében a molnárok tiszai hogy: a „tolvajoknak" a Tiszán való köteleztessenek arra, czirkálék az átkelését ji i i< elöljárónak rögtön bejeíentsék, ki errl a szolgabirót vagy alispánt értéj fogattassék különjben cselekedvén a biró vagy molnár, sitse, karóztassék q\ 8 a A fel. 4. molnároknál is 12 Tiszán lev nagy hajókat el és mindenütt rejtsék büntetés terhe alatt csupán egy csolnak ha- írt gyassék. 5. Naplemente után a Tiszán senki se bocsáttassék át *) ^ 1677. jaguár 7. kelt levelében Szabolcs vármegye Kisvárdán tartott közgylésébl keservesen panaszkodik megyénkhez intézett iratában azon végtelen „calamitások" és nyomorgatások nák ott elkövetnek 8 igy azt fel.**) ez melyeket a német kato- panasz Dacára minden rködésnek a Tiszánál, azon egyes zérlete alatt a kuruozok, koronkínt , mény nélkül visszavonultak, a kiküldött- E midn rség hsegérl hadnagyok ve- mégis átcsaptak váratlanul kat és birtokosokat sarcolni kezdették •s hívja felterjesztésre ’ V • felett, közös ellen ; s a falva- azonban csakhamar nagyobb ered- Báthory Zsófia erélyes és erejérl eUenállásáról meggyzdtek. Munkácson tartott megyei közgylés Buday Ferencz szolgabiró jelentése folytán, hogy a Tisza partján fekv Ták OS 100, Hete 50, Gsaroda 50, Jánd 50, Dobos 12, Gergemiatt azután a jul. 21-én elhatározta lyi-Ugorhya 70, Szálka 50, Fejércse és Namény szintén 25 12,- Gulács 31, forintot fizessenek büntetésül azért, borló és portyázó rablókat („talpasones“) jókor be szersmind 40 birság s ismétlés frt esetében nem mert a kó- jelentették. Egy- büntetés súlya fbenjáró nakot tartani vagy azon közlekedni senki ne merészeljen. minden egy ea kaputól egy tartása végett’ Vid 25, 25, hogy Kis- Ártól kezdve a megye határáig a Tiszán alatt megtiltatott, ' Adón tetett kiállittatni, e had fejeül jól Borbély János A rend fegyverzett gyalog választatván, csolfen-' rendel- kinek havi- A Andrásé pedig 4 el, hogy az ottani vadon rengetegekrablókat fogdossák és üldözzék vagy hollétöket a mun-‘ fizetése 6, helyettese Balási írtban állapittatott meg. gyalogok Kaszonyban helyeztettek ben rködjenek, a kácsi vár parancsnokságánál rögtön bejelentsék.***) A IX) ugyanakkor minden kapu felszerelésre s tartásra köbül búza- vettetett ' '*) : Beregyárm, **) U. 0. . ley.' után 3 frt ^ ki. . ..... és 1677. jul. Leopold 14-tól irta királjr a*tnögyének; Péttócíj Szuhay Mátyás, Madarász János, Kende Gábor^^s Harsányi vcte €etök fejeire ezer birodalmi tallért tz, Yesselényi Pál tábornkra Mbí’ ezeret, minden közönséges Tebellisre égj ara,njat, a tisztekére pedig havi zsoldot. A megtér ükét kegy elmér 51* biztQsit.ja, de a Barkóczy ^agy más végezredbe Boroztassanak. A iömegésen elfogottakat kegyelem n^- V IstTán, ; , 'i , ‘ j I ^ rkül Jíivégezteini rendelte.*) ; S ! ily V * : ^ : felsbb rendeletek alapján azután 6o^, császár fÖve^ kassai ma- zér különös kegyetlenkedést tannsitott és gyakoroltatott az elfogott ' ’l gyarokon, á lázadókat li i|v keréktörés, ily módon remélvén bordán ^aló felakasztás, rugóval karóbavonatás, akasztás, métszszernek az lóg látott éles ir'l és embertelen kínzás kedves ^dolgai alfélbe való más illesztése s Voltak. ' Azonban a ^ csapat megszorítván töl Páva ezredes német katonáit i á^ A el- Mlatlan sem ily kuruczok voltak fükarok a kölcsön visszaadásában hol arra alkalmat || például 1677. Tisza Lucznál, hol Becsei Gergely hadnagy I ,, bírhatni^ fegyverletételre találtak, allatti mint felkelt közembereket egy egyig levágták vagy a vízbe fulasztották, a tiszteket pedig, számsze- ^ rint harminczegyet K e reszt e s r e sorban karóba vonták és hürczolván, ott fejeikbe kalapjaikat a V er e s h ál m o‘n szögezték; a 32-diknek I orrát, füleit levágván, rség j y >’ • i. öl' íi' Cobnak beadák lemondásukat, mire a kegyetlen felhagyott a szokatlan kinzással. , j! tisztei, hírmondóul Kassára küldötték. Ezt látván az ottani ;- \ Különben nem csak Oob, hanem más vezértársai hasonló eljárást Lesik H. A. tábornok a pataki táborból 1678. aug. 26. kelt hirdetményében meghagyja, hogy a hegyekben bujkáló talpasok 8 a síkon száguldozó lovasok minden irgalom nélkül rögtön végeztessenek kk**) Gróf Wibra István a stavniki íáborbórazon évi julius 23. pedig esküszik az Istenre (juro Deum), hogy minden elfogott tal' tanúsítottak; így ; pást tzzel vassal kiirtand, a sóvári táborból megyét, hogy kész a vármegye é jul. 8-tól közbejárását némely (nézve elfogadni s megkegyelmeztetése M hadvezér iránt fogja pedig felhívja a megtért a császárt bnösre „infor- v-;malni“.^**).;. v( i Érdekesek á cs, hadvezéreknek a nép elrémitésére kibocsátott hirdetményei; így 1^77. nov. 2-tól Szatmárról meghagyja gróf Herb^ér- I V;&tein Férd. Ern, nenburgi (Gttenshaus és Gutenberg ura, ^;íúlajdonosa, cs. k. tábornok és gerthenhági báró, Tríseh^ v sat. Gím Laukovicz, CBembs, Thobirfloms "örököd hogy a fpíyvásL rabló kalandezó tál- Boregránn. kv, Kihírdeítetett a Pávilbázáa tartott megyei gylésen aug; 3. m ‘ pasokat a m^gye utoü-\iiféleüi, oleltöí^e; Tádékul pedig megyét/ kéri a hogy kedvesen^ veszi, ha a konyhájára vadat, halat és madarakat szálÉs a Kassán székel Cob is ezer változatban boesátá ki fenyegetéseit és intéseit**), a nélkül, hogy az óhajtott sikert elérhette . litand neki*). / volna. Az ' . . elégületlenség s ezzel a lázongás mindinkább terjedt, fleg, mi- dn 1677-ben Apaffy Mihály, erdélyi fejedelem, Teleky Mihály éves Thökö.Iy Imre francziáktól is. is .csatlakoztak hatezer lovassal bejött az országba pártdüh és gyülölség sült a felkeltekhez, Midn nyertek segitséget. i gróf Bohám s^a 21 kik a töröktl és franczia tábornok türelmetlenséggel a vallásos által elragadott csapatok, egye- a féktelen kuruczok korlátlanul kalandozták be az országot. Csakhamar bevette ar Apaffy seregével Egyesült Bányát, megverte" a császáriakat s felkelt Pál vezetése alatt a munkácsi. vár felé is közeledett egy jókora csapat; Bát- hory Zsófia azonban erélyes- rségének egy részét elébe kiküidvén, .az^ síkon meg- hogy az rség csak- Zrínyi Boldizsár, Ilona testvére, vezérlete alatt a vár alatti ütközött az ellenféllel, azonban oly szerencsétlenül, hamar nem ‘ • . . had Nagy- több várat meghóditván, Wesselényi kis veszteséggel visszafutott nem csak, hanem Zrínyi B. *) I^eregm. lov. Fasc. XtV. **) Álljon itf egy ily a Ceregmegyéhez intézett felhívása hú másolatban rantatványul: „Sacratíssimao Cesarae Eegiaeque Mattis Camerarius consiliariuB actualis, aulae Bellicus Generális, Eei armamentoriaeqne Praefectus con^ stituhis ColoneUns Laudabilis Quardiao Viennensis Supremus Commen: dans neo non Partium Eegni Üngariae Snperioris Supremus Commendaua, Generális Wolffgangus, Friedericas Comet Cobb Liber Baro de Keudingh, Dominus Haereditaríus in Schollendorf, Phiczinek et Tiskovccz ctc. Adgyuk mindenekaek tudtára az kiknek illik ez levelünkk rendiben, legkiváltképen úri s nemes renden Valóknak, nemes Vármegyék tiszteinek s lakosainak, városi és falusi bíráknak, Polgároknak, és közön'"aéges parasztembereknek mind fejenkint. Minthogy bizonyosan esik értésünkre, st Írásban is kezünkben is hozták, hamis, istentelen, tolvaj, la. , tor, országpusztitó Ma jós Ferencz nevii rebellis Patensit, a kit némely várraegyóknen folytat, ördögi Practicajával, hamisságával, a mivel tovább a nemes vármegyék lakosait ámítja, mintha tolvaj, istentolen hamis országpusztitó rebelliseknek, a kik másképen gokat, valami lengyel, vagy franezia, tatár kuruezoknak nevezik masegítségül jönnének, esak mer szeinvesztés, hamisság, hazugság és tökéletlenség, mely eselekedet által egyébben nem mesterkednek, hanem hogy a mi kegyelmes urunk fge igaz híveit szintén úgy mint elcsábitva, ezek is jószágok nélkül niarruljaiiak. Kihez képest minden rendbeÜQket atyaiképen intjük. Süt ueTieralis tisztünk s hivatalunk szerint ersen paranesoljiik is, hogy senki kör ülök annak az Majos Feréncz és többi Kuruczok hamisságának hitelt ne adjon, st a hol alkalmatosság adatik, mogtámadjon az Ö ige tiszteivel együtt, s icy ha vaiaki legkisebb áruítatásban, Pártütéshen, vagy kuriiezokkal való társalkodásban találíatik, ezentúl mindjárt minden jószágától megfosztatik és a feje, ha száz volna is, elvesz érette. Azért ezen patenslevelünkefc Nemes Beregyármegye tisztei mindeilütt soW leniter és izihen.pubÜcálják. Seous non factnrl Dátum Cassoviaev die i: Septembris, Ajino 1677. Wolfi* Friedrich Comea Cob. (P. H.) hadak k . 1 1 - fogságba Á eselL is gyz sereg azüíím megszállá a .várai azonban annak mákaes a további ostrommal felhagyott ellenállásáról s az dette, gyzdvén,: nyó felé, bányavárosokat 1678. évben ; - kair innen tovább indult Ee>zs- s elfoglalván a ment, Szepességre mely várost megsarczolván, s vini rség hségérl meg- Wuzm késbb azonban Thököly Imre és megveretvén, a bánya Dünevald császtki hadvezérektl Szentkeresztnél városokat elhagyá.' zitó János Bereg- 1678.; aug. 12-tl s pozsonyi várból felhivta Gáspár ( vánnegyét, hogy a Teleky Mihály és Thököly Imre hirdetmények gassa el*.) / *Azon évben a elvált szigorúan terjesztire által kibocsátott lá- vigyáztasson azokat s fo- ^ ‘franc?;ia király 1679-ben Thökölytl a bécsi udvarral alkudozni s Boham Leopolddal békét kötvén, ennél fogva, nehány kezdett, különösen csatavesztés a császár is után, 6 befolyásával Báthory Zsóhától ZrinyiTloná kezét óhajtá elnyerni, jóllehet már akkor Apaffy Miklós özvegyével jegyben volt ; azonban e közben is folytak a hadakozások s kölcsönös háborgatás.ok. 1679. április 30-tól ponara Ecsedrl Beregmegyének, rucz huszár, köztök a hifhedett megszökött a börtönbl s ho^ Sú r á n y i is, éjjel nyolcz irta báró Sa- elfogott ku- Mi hál nyomtalaüiil eltnt, tartására felhivja, tudatván egyúttal azt tr a múlt y „ördögi segélylyel“ miért is azok szemmel- hogy szökés a A sával gyanusitott egy kovács és leánya letartóztattak. elömozditá- munkácsi vár- lí) ban pedig Báthory Zsófia D-' felhi vására Bornemisza Márton tóritvényt adott hogy ézeatiil hozzá hséggel fog viseltetni. 1680. nov. 15-k én Thököly a gömörmegyei jolsvai táborban**) hecedfél hónapra magáról Bi de ko'j arról, fe^vernyugvást kötvén a császáriakkal: az itt megállapított feltételek eav' szerint séregei Ijííl Berég, ITgoosa és Szatmár vármegyékben teleltette. 1011: Báthory Zsófia 1680. junius 14-kén, 51 evés korában elhunyván***) é# 1»-1 mennye mely és ivál)Í)| Ot‘l leneU iSílí‘.| Zrínyi Ilona, ki junius 30-kán a munkácsi vár rségét a gyermekei hségére felesketteté, Caprára Aeneas cs. maga hadvezér meg unszolása daczára a várat ‘önállóan megtartá, sikertelenül hagyván neki á bécsi haditanács, hogy C a p r a r á v al a munkácsi gadandó császárf sereg iránt ngyezkédjék.’ Lejárván pedig yeliíH fegyverszünet ideje, Thököly #1 különösen azért, annak meghosszabbitását mert’ a franczia udvar ellenállásra - el várb a befo- I68í-ben a nem~ fogadtav buzdította s a török :áí Beregmegyoi á **).ü.-0. *) A i", j .'retUI r,50n^ lev. XXXIIL - ; Munkácson elhunyt fejedelemnó 1681. máreius 16-án temettefcett el az iU tala^ alapitott kassai jezsuita társháa templomában, mely ünnepéiyos szertartásra Zrínyi Ilona által Bercjíyártneffye rendet is káeson, tebr. 17. kit dagályori irályu icveléboa.\ me^hivákak, Miin- BPgóIynyujtással kutatta; juiiius ll-én pedig hály követei t erdélyi Tagyona Beregszászon elkobzásával s fenyegették, ha Leopolddal békét kötne, miért csakhamar táborba riadót, szállt török .a Apaffy Mi- neheztelésével megfuvatván a harczi is seregénél termett. Jul. 7-rl a nyirpá- lyii táborból felhívja Bereg vármegy ét, hogy a szükséges élelmet mielbb Bátorba, mert 5 szállítsa hogy biztatá azt, radand —6 nap múlva e végre felhívja, hogy az el, tájról távoznia kellend a bepanaszolt latornak büntetése, erdben ha késik is neki; nem ma- lapongókat, a tiszántulra ki- bocsátott nyiltparancsa értelmében, fogattassa.s szállítsa táborába*). Az ez évi nov. 16. megköttetett ismét az fegyverszünet óhajtott Caprara Aeneas gróf és Thököly Imre közt, mely szerint a fejedelem seregei téli ..rületén szállásra ismét Bereg, helyeztessenek megengedtetvén báró ezred s el s üng ügocsa és Szabolcs a lakosok zaklatása nélkül Saponara Flöpnek, vármegyék te- élelmeztessenek minta Seh erffenbergi Patak parancsnokának, hogy szintén innen láthassa el élelmét; hogy a magyar sereg tagjai útlevél nélkül innen el ne távozhassanak, hogy a fegyverszünet hat heti idközben mindkét részrl felraondathassék sat.**). Az elszállásolás nem csekély teherrel járt, a mi kiköttetett, gyakori panaszokra is nyújtott alkalmat***). kozott Thököly Beregszászon Abafify elkobzásával s két megkötné. a porta neheztelésével fenyegették, Különben kölyre nézve, minthogy e fegyverszünet annál Beregmegyei kik ha t is talál- erdélyi jószágai Leopolddal a bé- kívánatosabb volt Thö- Zrínyi Ilonával jegyben hogy az egybekeléshez a felség jóváhagyását *) 1681. junius Íl-kén követeivel, járván, kieszközölje, óhajtá, ki még lev. • U. 0. ***) Beregvármegyének ilyetén panaszára Thököly 1682. febr. 14-r51 Kapósról igy A^álaszolt: „Illnstrissimi sat. Sahitem et offam prornntitudinem. Kgtek levelét becsülettel vettem, mit Írnak megértettem. Az Kívánt 20 szekeret én magam kiváltképen való fogyatkozásával. semmi képen el nem engedhetem, mivel hamar kivántató szükségein kívánja, a minthogy az praefixus napra el is várom, másként az Ns vgye tisztei búsulhatnak meg miatta. Az hadak alkalmatlanságát pedig a mi nézi, a végre tartom egyik becsületes szolgámot Antalffy Tamást Munkácson és lovas és gyalog vitézeket, is mellette, hogy az oh'atén insoleníiákat perpatriUókat meghfogassa, a minthogy küldött is. fogva id hozzám olyaténokat s orvosolja továbbra is az alkalmatlanságokat, A rajtunk lev nagy szükségh penigh mindnyájunkkal köznyavafge lya Jévén, meglinyü^tathattya Kgtek elméjét benne, mihelyt az Kglmes resoiutiója erkezhetik a quartélyok bvítése és megszaporitáea végett, mások feleit lészen mégis Kgtek aránt a discretio bennem. Parancsoltam penigh addig gratiaíiter a Tisztokk, hogy az abrakadásra ne kénszeritsék a szegénységet s a hadakkal se kénszerittessék. Daróczy An^ás részérl is Kleknek Írhatom, hogy meg eddig csak szolgai intentipját mutatta 8 továbbra ón eonsensussom néikül nagyobbat elkövetni nem is merészel; másképen penigh az üstöké is mindenkor az én kezemben lé8zen. Caeterum easdem din felíeiter valere desidero. Comes Emericq. Theökeöl.y mp. (B. megyei levélt.) m 1679'ben megeDgedte egy izbcn, hogy e vógból értekezésre a szentmiklósi kastélyban személyesen találkozhassanak s kik késbb Báthory Zsóelhunyta után gyakrabban jöhettek össze. Zrínyi Ilona fia végbl mindent elkövetett, hogy a czélt felkérte S z e l e pc sé ny i Gy örgy esztergomi is hünóhajtá Xöz- e frigyet s e elérhesse. bejáróul érseket s Imre oüspököt kát, tal is, kihez 1682. január 8-káról kelt üjlaky Istvánt, kilátásba helyezvén azt a haza békéje végleg megállapittathatnék nyilvánitsa, f utasítással küld é asztalno- is, hogy az egybekelés |áimeghagyá követének, hogy miként a béke csak úgy állhat helyre, ha az óhajtott bekelés mielébb megtörténnék, mert Thököly nyilatkozott egyeltte, úgy hogy mit sem óhajt jobban, mint t házaspárul bírni s Így boldogul csendességben élni; hogy a törökkövet s a franGzia és Erdólyország részérl Faigei Péter ösztönzi t a háborúra, melyet azonban nehogy a haza felsége tovább is romlást szenvedjen, örömest megszüntetne s magát a király hségére Végre vete J£82-....j un ius Sap0nar a, * kötelezné*.) 15-kén fényes nászsereg, megtartván Thököly egybékelését; Zrínyi egy szolgálatában Leopold Ilona testvére Zrínyi Boldizsár s német álló dandár Ilonával kiséretében, mások . 'király Munkácson, a várba a megelz napon . minden ingó vagyonával együti fényesen bevonult; mely örvendefe^ lenet a vár történetónek egyik kiváló eseményéül kö- jeienlétében je- szolgál. Gsakhamar azután a vár, a környék e kulesának, kijaviiásához kezdett, mi végból a szomszéd vármegyéket is munkatételre feihivta. Jnnius 21-kén irta Thököly Ügocsa vármegyének, hogy ímíután Isten jóvoltából a I- munkácsi vár kezéhez jutott mennyiség vetett letlenül járánd á >1 nem el, fákat harmadnap s kivánja, a azt javíttatni alatt szállíttassa be, ki- különben kímé- „oly executio fogván érni az engedetleneket, kit soha felejtenek**). Junius 27-rl a lcsei táborból gróf Strassolda Káadott Czvetkovich Mihály mun- roly ezredes védlevelet (salva-quardiát) kácsi harrainczados közbejárására Beregvármegye számára, azon kijelenhogy a megye lakosait, míg azok a király hívei, sem szeinélyókben, sem vagyonúkban senki se háborgassa, dacára annak, hogy Thököly Imre immár a munkácsi várban helyezkedett el***), juliüs 7. Kistéssel, , mártonbül kelt levélben pedig Eszterházy Pál nádor, a törökök ellen kelést rendelt Rádiós En , dre, a munkácsi vár fparancsnoka gette Ilgocsavárme^yét, . ; *) fel- el. Budai kam. hogy a szükséges élelmet ** lev. N. B. A. 770; ***) Beregmegyci iev. XXXIII. oa. C8. 56. sz. és aiig. 9-ról palánkfát megsurküidie 172 .: MankAcspa'**) 6-ról podig menti iiov. ; magíil, bogy Eomloí-y SAndorl nem záratta el a Tárban; ugyanis e- tisztfÓnök, ö, hanem a- prefektus Sárosy Sebestyén, még oki. 12-kén küldött ki Ugoesába egy csa- pat katonát az elkésett eleség erszakos beszállítására, mely áíkaloinraal a tisztében hanyagul eljárt Komlósit magokkal katonák a foglyul be- hozták**). E nyáron Thököly összegyüjlvén Munkácson seregét, a szünet felmondása után, Kassa felé vezeté azt s csakhamar elfoglalá a várost, úgy Lcsét, Tokajt és Eperjest. fegyver- gyzelmesen Majd Füleket szál- meg, hol Ibrahim budai vezér pasával egyesülvén, az rségétl lotta fot elfogta s Koháry Istvánt, csábrági rabul elébb Eegéczre***) majd üngvárra árultatott várparancsnokot el- és Szitnyai grós Mun- végre kácsra vitette. A portyászó kuruczok a Thökölyvel nem erdélyi fejedelemn*ek is jubius 1682. 15. meghasonlott alkalmatlanságot kis Gyulafejérvárról kelt Apaffy Beregvármegyéhez s Miklós miért okoztak, is intézett hogy a Bihar, Kraszna, Közép és Bels Szolnok és Mármaros megyékbe s a Kvár vidékre tenni szokott beütéseket megunván s hiv jin.ek sarczoltatását s terheltetését megsokalván ha e miatt bármi visszatorlás éri a szomszéd vármegyék lakosait, annak ö sem Ispanaszában kijelenti, : ten sem világ eltt oka Nov. 12-ri irta nem lesz. (Beregmegyei levéltárt). Thököly Beregnek, hogy követeit a fegyverszünet és békefölíételek megállapitása ügyében jöv 1683. január 11-re küldje hogy a közügyeket és terheket illet kérdésekben az érdekelt megyék mindenkor kihallgattattak. így 1682. május 15-rl tudósitá Thököly Beregmegye közönségét arról, hogy köKassára; szokásban volt ugyan *) ügocsai is, • le'éltár. •*) U. '*) Monumenta Hung. 0. — Thököly 1G82.. okt. 3-ról dohroHist, 24. köt. 22. lap. Dyi táborából kelt levelében meghagyta Szinnay Miklós regéczi várkapitánynak, hogy „Koháryt úgy tartsa, a mint minap megparancsolta. Ellenben kétségtelen, bogy regéczi 6 késbb munkácsi fogságában Thökölyná ncmcBSzivüleg igyekezett könnyiteni sorsán. Így még 1682. sept. 27. Munkácsról kelt levelében ezeket irta a nevezett regéczi kapitánynak: „Koháry István uramhoz, noha rab, mindazonáltal kegyelmes lep'en, illend Provisiobeli gazdálkodással, udvarbiránknak is orról comm ittál van kegyel-, med.^* (Mon. H. Hist. 24. k. 59. lap.) Koháry három évig szenvedett a munkácsi börtönben, Thököly ajánlatait állhatatosan visszautasitván, édesget szavaira büszkén felelvén: „tót királyt nem szolgálok.^ Koháry itt a költészetben keresett enyhülést, Korponay Jánossal itt töltött fogságában irta: „Munkácsiense Solieetum, seu Antidetum Melaucbólia§“ ciinü müvét. Versei késbb „Munkács kvárában . meg Becsben: Thököly bukásával (1720.) ily cim alatt jelentek . . szerzett versek." megszabadult Koháry, ki azután halálig hu tajjácsosa'inaradt az érdemeit becsülni tudó királynak. _ Barkóczy György és veteivel Fekete Ferencztízel 1-rl pedig értesít a megyét Petrczy LÓDjaj Lászlót dötteit, és 'Szegedy Istvánt 1G82. nov. 10. 500 parancsnok a Serényi Károly, szatmári eltiliá ‘gróf borkivitelt az országból frtnyi bírság s elkobzás terhe alatt. beküTetkezett telet Thököly hadai ismét e tájon tölték. Münká- cson ez év folyamában török csapatok itt’ küliránt ^ kihallgatta**).. A Junius értekezett*). hogy a vármegye a hadak élelmezése István, is tanyáztak. Eraléköket Utolsó maiglan a Latorczaközelében fekv, most fent^^^^ éri^ fá 11 czim- uradalmi korcsma, melynek helyén akkor török k ó r od a (ispotály) zett miért állott, határba is Innen á környékén lev döll, mely most már az spitályi“) ispotály-dlnek („Kolo esik, decz. 12-rö.I, áttevén' Lesérl Munkácsra, a hadiszállását téli oroszvégí heveztetik. fönebb érintett országgyüícst hirdeté Kassíira, óhajtván a törökök kicsa- pongásainak korlátozása tanácskoznL felett is ^ .. 1683. éven át nagyobbára pihentek a fegyverek s Thököly a nyár; . nagyrészét Munkácson is tölté. 1683 regéczi várból hatván vég kékposztót 12-rol julius küldetett számára:***). Érdekes egyébiránt tudni, hogy ez eég katonáinak havibére 3 frtból és félköböl rt a sztrázsák egy óra hosszan tartoztak idben áliani. itteni rség a várbeli r- hogy Az 1683. márczius 26- búzából kán kiadott utasitásból kitnik, hogy Thököly parancsában a kelt Munkácsra az állött§), s. mily erélyesen vezette a fvezérséget. Meghagyta ugyanis a kapitányoknak, hogy csak kipróbált hüségü porkolábokat és ség tiszteket hogy az r- alkalmazzanak a várban, a fegyelem szigorúan gyakoroUassék, a szófógadatianokat, gya- felett s hanyagokat küldjék fogva hozzá a várkulcsait senkire se bízmagoknál tartsák; a kapuk felnyitása s bezárása óvatosan történaz rséget álláhdóan tartsák, nem kevcsbitvén vagy szaporitván núsokat zák ; $ jék, azt az idk s arányához vész gyenek, különösen éjjel nehogy képest ; a küldönczökre a vár meglepettesék karban tartsák, Úgy az eleséget vártisztek a munkásokat öndolgaikra ne használják szerelést tisztán s jó Megyei kv éltár. *) *•) U. , •••) 0. XJCXm. 08. ; fig}^elraesek az ágyukat s épületeket is; fel; ostrom . ^ . . ~ . • a idején Monuni. H. Hist. 24. k. 26. 1. Thököly ez évben iTiozei liadair.1 költött; Gyarmathy Isivárv seregérö 6496, Oláh András seregére 5196, Szke György serogere 51.-?6, Gyönge seregére 51o6, Ándrásdeákéra ngyanennrit. Jeney Sámueléra 4-116, a dragónyos századra 28S0, Müskatélyojíokra 96052 Irtot s így összesen 67600 írt és 75Ö vég posztóra 12000 frt. Egy-cgy hadnagy kajpott évi dijai §) ü. 0 • le- s fel- írt, 7 siag angói posztói, a- nit, tabot. (U, 0. 120. Isp.) szolgára pra'ebeadit egy ’ " - és két tóra * 174 törhetlen' hséggel legyenek, se titkoa se nyilván ne közlekedjenek, meglehet vén gyózedve, hogy a fejedelem felszabadításukra mindent elkövxíténd a várba csupán a fejedelem írásbeli engedelmével fogadják be a menekü- — lket, a lázongókat pedig lázzák, meg A — jókor önfelelosségök súlya alatt zabo- a kapitányok. munkácsi várfelügyel buzgóságának tulaj donithatni, hogy azon hónapban itt égy összeeskü'^és fedeztetett fel, melynek czélja évi decz. munkácsi várat a szatmári németek kezébe volt a nos által, és Bajomi Já- Bige György; Kádas Mihály, Keresztury Máté szolgabirák, Ke- repeczy János és Mészáros Pál munkácsi biró decz. 24-kén eszkozöltett a vizsgálat; gattatván Ez azonban juttatni. idején elániltatván, Thököly rendeletére; Egressy János ki. A s jelenlétében táblabirák annak folyamában lOS tanú vallomások folytán beigazoltatott, hogy ez összeesküvés- ben tizennyolczan vettek névszerint részt, harmin- Mihály, Csetkovics czados, Kórodi, Ujlaky Ist'.án, Szokolovics, Ilosvay*Ádám, Ignéczy ton, Köbölkuti hall- Orgonás György, Görög György, Váczi János, Már- Perencz, Üveges János, szentmiklósi udvarbiró, Ilosvay Márton, Gálócsi György, Mészáros István, Frigyes nev tüzér és mások. Tervük szerint: adandó alkalommal az összeesküdtek okozván, a zrzavarban német „rab urat“ k czinkosaik a városban lármát s lázadást s a várba felhatoltak felszab.:ditván, a velük s Koháry grófot ott egyetért rség Gyürky Andrást zendö foglyokkal a várkapitány cset elfoglalták, felosztották s az ekkóp raegkeritett megölték, A tanuk és Krasznai a is többször gyalázÓ szavakkal fejedelemnt álliták, hogy Szokolovics különben élvész ; s leánya becsmérelte, bögy, Orgonás akkép nyilatkozott, miszerint Thököly nein sokára pista hitre visszatérni' lesz kénytelen, a a kin- Kohárynak várat a németeknek átadták volna. s íélfegyver- s a pá- hogy Üveges arra számolt, hogy a katholikus hívek itteni templomukat ismét visszaveszik, hogy Csetkovics mondotta volQa,'hógy a vár nyolcadmagával könnyen megvehetné: a páternek a piacon deákul hogy németek közeledésének, hogy Ignéczi és Váczi gyaiázták a fejedelmet s a protestáns hitet, hogy KöbÖlkuti a törökkel czimboráló kuruezokhak veszedelmet kívánt, hogy Görög fenyegetzött, hogy a magyart üstökön fogva átszolgáltatja a. németnek, hogy az emli- •oly rósz állapotban van, hogy Kórody tett örült a német tüzér nyilvánilotta \ Ina, hogy jóllehet 5 hites az uríihoz es kisasszonyhoz (Kákóezy Perencz és Júliához), mégis a római- császárhoz szit és annak híve sat.*j Kár, hogy esemény eredménye ismeretlen, annak, hogy *a háborús idket so- a,z minden esetre a?:onba jeléül szolgált kan megunták már és béke után sóvárgának. •>‘llndaí k'ánr. lov. N. U. A. 1)27. (*3. u. Csetkovics . harininczadoa ; . helyén nemsokára Daróczy Andrást is találván^ 6 kétségtelenni elveszté állomását. 1683. no V. 30-ról Debreczenból irta Thököly 'Beregmegyének, hogy Szaponara cs. hadvezér szerint, csak két heti tani miszerint a köztök megállapodott végzés állítja, felmondás után lehet a fegyverszünetet mégszaki- küldje el tehát hozzá Szaponara ebbeli levelét 27* Is : szersmind felhiyja a zászló alá.* ) Az hogy hatóságot, válaszát katonákat kóborló a egy- ; a áliitsa ^ 1684. év harcias zajban telt is Saponara Fülöp kelt felhivásban báró el. cs. Január irályban hogy ne hallgassanak kiáltanak; ne nyújt- szerkesztett intésekkel figyelihézteti a magyarokat, azokra, kik tüzet gyújtván, a lángok oltására vizet sák azoknak kezeiket, kérl. Szatmárról meghátaímazott sfép kik a torökker szövetkezve dúlhak a hazában.^^^ Ennek ellenében Thököly Kassáról április 23-fól szintén kibocsátott' egy lelkesít nyilatkozványt, melyben elsorolja a német nemzet méltatían tetteit, az alkotmány és szabadság eltiprására irányzott törekvését s igy. fegyverre szólít minden igaz hazafit, nehogy a vér, mely a szent ügyért eddig ömlött, eredmény nélkül párologjon el.***) Szokásban lévén, hogy a táborozás idején, magát élelmezéssel szerrel látta el helységek marháit ervel foglalták s adni vagy hogy a szegénységtl fel hasziiálni gyakran kény- megszállás alkalmával a legközelebbi le a csapatok!) jus 24-r öl Miskolczról nyilt rendeletet bocsátott hez, kijelentvén, ^ a sereg a : ki. marhákat mámegyék- ez okon 1684, Thököly a elhajtatni s azokat el- s igy a lakosságot zaklatni íejveszté^ súlya alatt senki ne merészelje.§§) 1685. évben Thököly fejedelem szerencse csillaga borulni kezdett; mert midn embert Ungvár vesztett, alól Scbulíz cs. hadvezért, ki e vár vivásánál 900 május hó elején elüzé elvesztése után vissza Kálló felé s feljebb menve Eperjes húzódva Nagyváradra s Tokaj hogy ment, a Schultz által megszállott Kassa felmentésére a nagyváradi pasától szeiné- Tyesen kérjen segedelmet, *) Beregm. lev. *) Ü. '***) Ü. a Budát félt s a császílriaktól mindinkább id. h.‘ ^ ó. • ^ - ' O., , - . , dobron^d íáborbál irta a rftgeeh kapitánynak, m»ry várst, Igyekeziíjk néniét mivel felteketC^ hogy a magát eleséggel ellátni; s hagy elegeadá hüshcsilete jegyen: az ellenség közéledéBekor két vagy hlrom falu marháját hajtaiísa h várba, ezzel azonban elre ne üssön lármát; t^loDuin. H. §) Tüköly 16S3. oki 4. a 41. lap. l^yBeregm. iav. 33. cs. 51. sz., katonák az. isten tíílen lUSI. áprit 2.^. írja ThököIy'S.d/riíakró], h yenek a l-aV.vsí^-ignak ;dtai ne a íúvellés holott annak védehnére sál v^quardjávaiinint küldött. hatom mint 1»- 176 ' szorongatott török vezér Ibrahim Szerdái meghagyására, elfogatta és rabul Drinápoljba küldötte; házy e közben melynek tapasztalt hadvezérei az egész Palotát kivéve, csakhamar hatalmukba keriték. reményben, hogy férje a ot párthoz, császári Egert és Munkácsot, országot, 4-én, egyik vezére Petne- 8000-nyi sereggel okt. 25. .Kassán átment is okt. pedig azon Zrínyi Ilona mielébb megszabadul a török fogságból, eUökéllé magában, a munkácsi várat megrizni számára. Thököly törökországi belebbezésében gyakran *vett .ugyan híreket Magyarországról, a németek de azért soha sem kétkedett* abban, gyzelmeirl, hogy a jó sors még azok, kik egyszer vissza ne helyezze elbbi fényes állásába. Leginkább neki leveleket Lesseny e és,^ M i i h á I y és Pa 1 a t i c s voltak tudósításokat hoztak a török magj^arországi táborából, - folytonos' érintkezésben állván kik valamint az egri. és nius pasákkal, a szerdár eífendi s a helyben volt Fosztandzsi pasa nem szntek meg t, hogy Munkácsra üzenje, miszerint neje tartsa együtt az rmelyekkel a németet együttesen megtámadják. Nov. 11-én a pasa. biztatni séget, hogy a fejedelem néni athnámé megsértése miatt hitére esküdött s szakállára s alkoránra fogadta, a császár akaratával hozatott oda,szerfelett megindult, s álíitá, st hogy az hogy mihelyt a szerdái leérkezik, azonnal becsülettoi elbocsátják ismét. Ily vigasztaló leveleket küldött azután köly nov. 12-én Kassára, Ilegéczre, Deák Fereneznek bírónak, M igyarországba elment Gyöngyös és ; nev bejárója 18-kán Kecskemét, Krös, niásóknak, melyekkel Palatics s hasonlóul irt Jászberény városoknak decz. is. A Thö- a debreczeni Munkácsra, Patakra, fogoly fejedelem mennyire ra- hogy midn decz. 9-én a törk császár biztatásáról s az iránt értesült, hogy t sereggel ellátva az erdélyi fojodelmi székre visszaültetni szándékozik, gyengeségében elhatározá, hogy Isten iránti háladatosságbói mig él, a holnapnak lindeu els napját inf^gszenteli és mig az isteni szolgálatok véghez nem mennek, nem gaszkodott, e reményéhez, kitetszik onnan ' nem eszik s bort az nap is, hogy mivel Ibhogy t az ath- iszik; elhatározá egyszersmind, rahim szerdár decz. 2-án (vasárnap) megfojtatott azért, narnéja ellenére, elfogatni merészelte, a rákövetkezett decz. 9-iki vasár- napot böjtöléssel, iiálaadással és énekléssel töltendi.*) Vágyaiban annyira ment, hogy vasni, még a csillagokról rniut azt dec. had eróiyosen megindulván lag támadott az égen, S mily’ nagy is *) német ellen, ugyanakkor, uj üstökös csii-* melynet egyik sugara Ausztria felé nyúlik.**) volt a honvágytól t m o. gyötröttaek . öröme, midn - ‘ Monnm, H. u. érintvén, a . ^ jövt leolhogy a török szerette volna az óhajtott lO-éu naplójába feljogyzé, Fi. K 24. k. lé - , _ decz. n ; 20. reggel Drinápolyból posta lovalcon Tamás nev megérkezett rauDkácsi legény, ki az eltt hat küldette igy keresésemre szorongattatását, de jó resolutióját és jó dispositióját a E ban, csak érhesse életemet 1“ rczy nem legény arról alatt volt fejedelmi szolgák már mar si a o és láhoktól nem tisztek ; Gö 30*) r ög meg- naplójában ir : nyavalyás írja mun ká c s értesité is egy (okt. Errl indult Munkácsról Erdély és Havasalföldön át. „Feleségem egy kis levélkéjével hozzá héttel i v á[r- t, hogy aPet- a szatmáriaktól ha- mégis be- romlottak meg, de sokan méhettek Munkácsra. Ez alkalommal megkérte is adna fermanokat az Thököly a iránt, miszerint kács felmentésére, mit s Ígért, emberei pasát, hogy induljanak Munmun- bosztandzsi hadai s így Thököly is ily biztatással irt kácsi híveinek és nejének decz. 22-kén*). Decz. 3Ö-kán sem érzett Thököly kisebb örömet, t midn a nevezett magyar parasztot mutatott be neki, kiknek egyikében neje inasát Euli n t ismerte meg, a másik egy beregmegyei volt, Ezek egy rejtélyes nedvvel irt levelet adának neki át Zrínyi nonátÓl, melyet két hét eltt irt s melyen midn a láng felé tartá, eltnt az Írás, min á jelen volt törökök nem kevéssé bámuIának. E tudósitásbol megérté a fejedelem, hogy a Munkáes körül lev ellenség miatt mi nagy szorongatásban legyenek itt, a levél „min de pasa váratlanul magához hivatván, ott két - órában való harezolásokat, sokaknak fegyver miatt való kaknak sebbe esését describálván“. Erre a pasa igéré török urak eltt, hogy Munkácsot nap közt múlt azonban tiz is elveszését, so- megindult és meg- alatt felszabadítja**) Ily tndés egyik hónap a másik hogy Munkács felmentését elmozdithattá volna, mert a török fegyverének többé nem kedvezett hazánkban a szerenose. folytonos biztatás és után, a nélkül, Thököly eltntével vitéz serege kit az U685. ellenségnek át nem játszottak, is oldott kéveként bomlani kezdett bujdosni indult; azért irta ‘ inég György Szatmárról Beregmegy éhez intézett levelében, hogy Daróczy András munkácsi harminczadost ellátta salvaquardiával és nyiltrendelettei, hogy a lézeng és prédáié kuruczokaí sept. 23-ról báró Wallis valamint a kóborló . katonákat Monnm. H. H. 24 ü, 0. 301. L ***) Beregm. lev. id, h. k. 203: fcgattassa el s kísértesse Szatmárra***) 1: m pedig decz. 10-r61 Gaprara irta hogy csupán Seregnek, Munkács ' vára s abban Thököly Imre neje még áll a ellen császári seregnek, s máskép ennélfogva se vele, se rségével senki 'levelezni vagy ne merészeljen*). 15 nap alatt Dee. 16-róI pedig tudatta, meghódol, hogy végbl nála vagy Schultz altábornoknál s e lentkezik, bocsánatot nyer s bizonyos feltételek alatt még dékához képest ingó vagyonát hogy hívja a megyét, egyszersmind megtarthatja; is je- a császár, jó szán- hódolattétel végett január 2-ra küldjön hozzá**). fel- követeket - még Zrínyi Ilona megszokta özvegységében lelkületéról tesznek bizonyságot. így Önállóan háza vinni hátramaradt ügyeit; levelezett a hatóságokkal s intézkedett; fias érintkezni ki a lázongok közül levelei fér- 1681. junius 15 válaszolta Be- regmegye levelére, hogy Kranka nev katonájáról nem tartozik számolni a megyének, mert nem „in dominio nostro“ történtek a kicsapongások, kívánatra azonban kész a megbántott félnek elégtételt szolgáltatni***). „A hadak ecxessusa a mostani idre nézve nem el s az itt valók nem is oly trhetetlenek. Julius 21-r61 pedig Írja: újság, másutt is fordulnak Megkívánja a hadi ség elé, teknek a mi jó intentionkat magától elidegeníteni. Mi mazzuk hogy valamikor katonaság állapot, Nem akkor gazdálkodása legyen a faluban. is, az ö ige a dolog szerint szeretjük a nemesi miniszterei féltjük igazságunkat". hogy „ilyesmi is aprólék ily meglátván is excurral az ellen- a kegyelme- kellene vádlással való szabadságot dolog és oltal- nem mivoltát, Bizonyos elhajtott marhára nézve megjegyzi még, rebell lóval mi jár, a vármegyében közönséges volt a tolvaj ellen azonban, ha kitiidatik, igazságot szolgáltatand." Levelét igy zárja be: „Kívánván Isten tartsa meg kegyelmeteket mind fejenként jó egészségben Observantissima; Helena ZríDy."§) Leopold király 1685. tájra kzállitotí seregekre és Caprafa Aeneas ták M un káes várát. okt. 10-ki leiratában gróf cs. E hadvezérek pedig sziklavárt védmüvek, földhányások közt raólyed *) Beregm. lésen. U. ***) U. §) u. Rabattá t leginkább a vízzel telt lev. 30. cs. 55. sz. Olvastatott dec. 20. a hegy. alján árkok Váriban tevék tartott - < 0. . o. • teve e Heiszter Siegbert azon év végén megszáll- nézve királyi biztosul. .. elterül erssé, megyei gy- y hármas ázonlcivül fent á kapi tán Ilona mások alatt két, lszerekkkel ellátott fallal rség és két kiskorú ' Rád körülvett várban Itt cs Endrei ó- elegend élelemmel és akkor Z r i ny i szerint, négyezernyi, tanyázott. i tartózkodott gyermekén, Rákóczy Ferencz és Julián kivül több ur és hölgy, ezek közt a vár körülzárolása eltt látogatásra ide érkezett gr. Nádasdy Istv. nejével, Thököly Imre nénj ével Máriával és Semseynével' együtt, kik azonban szkor, Ilona, tak’*'). kinek január midn Nádasdy 12-kén itt meghalt, innen eltávoz- Szentandrásy János (1686) Thököly ti Belgrádból egy biztató levelet hozott, nagy elszántsággal kezdó a várat yédeni. E közben a felség által hadi biztosul gróf Caraffa s ez a megyében közzététetett**). mely a várat január elején teljesen bekerité, a déli kapuval szemközt ers sánezokat emeltetett, hogy azt a vidéktl teljesen elzárhassa; 15— 20. közt pedig, hogy a vizet elrekeszthesse, a Latorczántul sánczot hányatott, hová azután febr. 21-kén egy másfélfontos Antal kineveztetett Az ellenség, taraczkot helyezett ; s 23-kán a gyümölésöskerten a kapu irányában dalon, éjszaki oldalán lent német katonák^ de lev Ugyanakkor teljesen besánczolta magát. u. n. Február 4-kén azpnbah az rség a várból kirohahván, a ket^ lad ; ha a mezn A fel a nagy kárt pkoztak. táborból 115 katonát és két kapitányt megöltek^ pedig foglyul felkísértek. ol- a vár- gyújtották huszárvárat (fasziaeket) ez által nem' délnyugoti td^ a vitéz kuruézok. felriasztott tizennégyet elzték volna a nánozvéd- német lovasok ell egy sereg hajdú meg. nem szadélután vagy kétszázan másodizben is kiütvén, vissza. A mi^yarok közül csupán 3 hajdú esett el, volt azonban az nap diadalmasan tértek egy udvari és égy palotás pedig sebet kapott. 8-k á n a sánczba egy század dragony helyéztetett, mely ott azután éjjel-nappal rködött de mind ; st Thökö- a mellett a várbeliek folytohösan közlekedtek a vidékiekkel, ly vei, ki február hó közepén Nagyváradig Márczius 10-kén maga Caprara hatolt’*^**). érkezett meg a táborba s Mun- kács városban foglalt szállást, honnan feladásra szóUtá a várurnt, mit ez és kiskorú gyerinekei a felségazon üzenettel utasitott vissza, hogy nek nem vétettek s igy azok örökségét fel nem áldozhatja. E válaszra a vezér, közeledési viárkókat hányatott, 11-kén a márczius: sánczba egy 9 és egy 10 fontos ágyút vonatott be nem kezdó. De vöidöztette, sokára pedig a várat molni a bátor lelk *) Horváth . M. Z^riiiyi L leir. n 60—120 sem 71— 79. s fontos várkert 'Ilona iránti ablakait 10- lövegeivel ostro- rettent vissza s márczius 15*kéü I. Bereírm. lev. Tasnrreetioiiíiliá. Monuuieota Hung. Híá^ >íXlíí. 418— 420. bay Zlsigmotid, titkár egykorúi naplója. 1. V vikhan akkor tartó’.:kod(.'tt [h> kitüwtvén a vár minden oldalaira a veres lobogót, jele ül eílentállása minden bástyáról egy-egy ágyulövést tétetett s az rség, mely Absolon Dániel, Nemessányi B^int, Sándor Gáspár, Madács Péter, Lessenyei Nagy Mihály, Kellemessy János, Dévay Tamás, Daróezy András Zsadányi Mihály, Hajdú János, Torma Mihál)^, Sípos, Szinnyey, Jeney Samu s más hadnagyok alatt állott, a hsi védelemre megesküvék. Márczins 12-kén a két ágyúból a vadkert . . a palánkba kai felé, de semmi kárt nem golyó, a tett kertben göréhoz*) várurn abla- való a ablakok az kétszer felett drabantok bástyáján a deszkát járta való külfát taláirán, harraadikszor a át a golyó; éjjel pedig a íelé való iránt lttek; 13. tizenötször lttek a németek . vadkertnek szögletétl fogva malom egész a halastóhoz vitte a német a sánczait., 14-kén éjjel a vadvaló innens halastócskához, ásta a sánczokat**). 17r— 19ágyuknak aprosok között kén a kishalastó mellett, az mozsaraknak s 9—10 négy való helyet csináltak s erósitették éjjel-nappal; 20-kán éjjel fontos ágyukat vontak e sáncokba s az aprosokat közelebb vonták a pa- lánkhoz. 21. mintegy negyvenszer lttek a palánk keritéséhez csekély ár- talommal be, ; 22-kén reggel 6 óra tájban a mozsarakból 4 követ vetettek 10 óra tájban bombákat hánytak estig kövekkel elegyesen; dig árkot ástak a palánk, árkától éjjel melyen egész a Latorczáig, pe- a vizet akarták kiereszteni a palánkbeli árokból. 24-kén elször lttek a németbástya-felé. Errl igy ir Dobay „egyik lövésével a mint a bástyának az : oldalán való deszkát találta a golyóbis, oda azt a golyó ketté szakította asszonyom varró-leánykája, s ; egyik darabja, ennek a támasztva egy szakálos, volt ott lévén akkor Nádasdyné másik da- kettészakította, a fejét rabja pedig egyik pattantyúsnak (tftzérnek) a kezét sértette meg". két éjjel bombát nagy vetettek be s a 26-kán 9 bombát („burabit") lyó által letépett fadarab eltörte lttek be. 26-kán egy go- öt követ s Azon halastóból a vizet kibocsátották. egy tüzérnek a kezét. hordókkal akartak a németek elrekeszteni s egy hajdút, 27. a viz-árkot torlaszul ki a tett kast akarta elvonni, iheglttek. 28-kán két bombát, két karkaszt, 12 mi nagyobb kárt nem tett annál, való górét s egy gunyhót elégetett. tüzes golyót és 7 követ vetettek be, hogy a palánkban a vadkert iránt 30-kán az ellenség rettenetes „fúriával" kezde a mozsarakból óráig szüntelen lni, bevetvén 77 tyt) és 2 követ. vén, elpattant ,. s Moaumöuta *) ' Egy bomba három fí, eiágntnál ü. 0. 421. 1. a hajdút bombát, 2 középs vár kapuja közén megsebesített, H. XXIÍI. 418—420. fekv korcsma innen 1. ügy . kik látszik, nyerte „(t ó r . • egész tüzeslapdát - ó‘‘ közül hogy az nevét. 12 (röppen- kihentereg- egy azután o tájon az or- bele is el, egy paripát pedig megölt sebesitett s a tyabeli eloltani akarta, elpattant 8 egy bomba a fels- várban két lovat ; szárazmalom nagyobb kerekét elrpntá ágyú kerekét törte össze egy szuszékot és egy a palota ; bomba pedig az éjjel beltt két kitván, Midin iái t^dét szakitá halt ; egy másik pedig az árokban lév5 'Bzénához esváö, Nádasdy lovásza Tizes brrel feletti padlást a leányok házának fali órácskát egyik a német bás* ; a mégrorrgálta gyömöl* a Bl-^kén elrontott. 5 beszar boltozátját csöskert irányában égy lovas és egy gyalog magyar labancz (ésászári) ih ály hadnagy alatt csapat állott lesben, azonban a Z sad ány i M kumez gyalogság poríyázó uram fia'' Április ,4-kén esti ban bombákat ; 10 órától virradtig hányatott az ellenség a vár- egyik a középs vár kapujában törte 12 állott hajdúnak; azonkivül bevetett lapdát ; követ, egy el a lábát immár elaludt, egyik tüzér katonák közé tzbe vetette, hol az 5-kén a gyümölcsös kerten alatt az ott karkaszt és öt ez utóbbiakból egy a palánkba esvén, annak az e g y a mikor nagy „Torma ket, mely alkalommal könnyen megsérült*), visszaverte halálosan, egy másik pedig i k tüzes cs5 J ó t, felvévén s azon hitben, hogy üres a egy katonát megölt**.) kisült s túl való sánczra Hajdú János egy örtjáró csapat németekre bukkanván, lövéseket nev ' ; had- váltottak, mely alkalommal a városból oda sietett német segédcsapat a nevezett hadnagyot megölte. 7 -kén az ellenség a nagyobbik halastóban csinált sánczot, hogy onnan a huszárvár elé kijáró emberekre ágyuzhasson. Á 14-kén, husvét ünnepén délig beltt 28 bomba az épületekben; Jiagy kárt tett Gyürky András kapitány -szállását széthányta egy golyó, a másik az „audientiás-háznak“ a boltozatát bezúzta egy alsó várkapu' felett lev házban megölt egy vénasszonyt és egy gyermeket megsértett. A magyarok a „n a g y ü n n e p ra i a 1 1“ nem yiszonoztilk az ágyúzást,***) hanem délután mégis kényszerülve valának a választ felkérni jövÓ nómetekre puskázni. Az akkor beltt bombák már nagyobbak voltak, mert rmig az elbbiek 63 120 fontot nyomtak, ezek már 173-t. Éjjel az — ; ; ; — (egyik palánkbeli árkot fúrták kiment s több is át, kiment volna melyen reggelig inajd egy singuyi még, hanem 15-kén viz egy hajdú 8 óra tájban alsó ruhájában átúszta az árkot s a lyukat egy zsák gyapjúval és földdel jól megtömte s ráadásul metek a lyuk irányában még állítottak. a kast is á né- ágyukból lö- elvonta, a melyet 18-kán a német nagy völdözött a palánk töltéséhez s karóihoz, délután pedig a német kis tyá-hoz. Estve egy a bástyán dolgozó ácsnak egy golyó •) •*) **•) Monum. H. H. XXm. 423. U. 0 424. ü. 0 425. szeriut már akkor . . LE 1. elesapta az ujját. 1. is Volt. egy röppoutyüszérü lö vég divat La a. 182 > 1920- kén dóiig 23 gránát repült be a várba, de csak egy lovat öU meg. ki nem gynlt bomba 191 fontosnak találtatott. 21-én kán egy a vizhordó cselédeket lövöldözte az^ ellenség kis taraczkkal; este azonban gyalogmalmon Örlött két bérest találta a magyar ágyiigolyó az rség szeme láttára két németet leteritett, kiket saroglyán a városba bevittek. 22-kén reggel 30 bombát vetett be az ellenség a várba, estefelé pedig egymásután 44 bombát, két karakaszt és 2 tüzes laptát; ettl meg is gylt a pádon a szarufa a palota felett, de csakhamar eloltatott. 9 óratájban az rség négy felé tett kiütést, minden eredmény nélkül. 23-kán egy elpattant bomba a fels várban egy rt álló német puskást megölt, egy hajdúnak pedig a palánkba lehullt darab a fejét bezúzta. Délután 50 bomba repült be, az 14-kén este 24 tüzes laptát elaludtak közt volt 197 fontnyi súlyú is. 21 nagy bombát az egyik a hosszn bástyán a vetett be, ; vetett be 8 met 8 bombát. — — 26-kán reggel 8 óratájban két ezred lovas né- egy ezred gyalog mintegy 300 társzekérrel érkezett Munkács vá- és 3 trombitást küldtek „parolára" a várhoz, de visszapuskázá* tattak e miatt megharagudván a vezér, éjfélig 130 bombát vettetett várba és sok tüzes laptát, de csakis egy hajdú lett áldozatává s a bás- rosába, ezek ; tyákon nehány leszerelt ágyú. 27-én 36 darab 191 fontos bombát lttek be, az egyik a kisasszony (Eákóczy Júlia) szobájának boltozatát rontotta be. Egy tüzérnek a szeme sérült meg, a német bástyán pedig egy nagy V ágyút megrepesztett a golyó. Nappal látták a várból, hogy Munkácsról hosszú sora a társzekereknek német gyalogság kiséretében takarodott Szatraár íelé, éjjel pedig meggyujtván sáncait s ágyutelepeit az ellenség, a vár alól eltávozott, csupán lovasságot hagyván a szokott rhelyeken. Arra a várból egy csapat hajdú küldetett ki a sáncok széthányására felégetésére, kik visszajvén, magokkal sok tak; 28-án háíatiszteletet tartott a is az s ásót, német tábor elhagyott kapát és lándzsákat hoz- megszabadult rség, pedig 29-én az egész legénység dolgozott az ostrom-sáncok széthányásán'; délután fel- égetek a Latorcántuli sáncmüveket s a füzesben lev német lovas rségre men puskáztak, melylyel este felé a cserjésben összecsapott a negyvenre manémet ellenség égetni kezdé azt s majdnem az egészet elharavasztá, a templommal és tornyával együtt s azután Szatmár és Kassa felé elvokiinicz lovasság, közülök többeket levágván. 30-án éjjel a városban radt nult.*) A alatt csekély teriméjü várba, a hat hétig és öt hétszáznál több bomba, sok röppenty, nélkül, ) hogy napig tartott az okozott kár és veszteség aránylagos lett volna Monam. H. H. XXÜL 430. 1. vivása vas és kgolyó lövetett; ; a össze- n n j 183 mig a sebesültek száma huszonnégyre sen tizenkét ember lövetett agyon,, ment. A fejszabadultakat nem kevéssé viditá meg. azon hir, hogy Thököly a Dunántúl megverte a németeket ben vajának* a vidékiekkel, lesztett póznákkal adtak k ; kölöitben folytonosan érintkezés- mint az izsnyéteiek, kik, jelt az ellenség kik tle üzenetekkel tértek pedig titkos levélhordozókat küldött, urához, Ezek közt legkitnbb vissza. Letenyei Márton, volt ki az ostrom s onnan Thökölyhez levelekkel; a erdig többnyire négykézláb mászva' és bukdá- többször járt ki és be a várba alatt vár magas fákra ilA várurn mozdulatairól. alatti sik téren az csolva kerülhette csak el az rök sgemeit.^) Május 2-án Zrínyi Ilona kün a szabadban sátorok alatt megvendégelte a kapitányokat, hadnagyokat és más tiszteket, kik kitartásuk örömére lelkesen ittak áldomást. ' ’ Az ellenség eltávozása dacára résen kellett az rségnek lennie, mert a császári magyar lovas sereg (labancz) gyakran véletlenül becsapott Mun- kácsra; Így május 9-én reggel a várkapuig merészkedett s onnan két lovat, a mezrl pedig néhány ökröt elhajtott; május 15-én pedig a haj- dúk által a várba terelt marhafalkát elkapták. jus 24-én visszakapták a* kölcsönt 300 gyalog labancz marhát czok Ignécz 2 nagy zás 2 jót, : Nem sokára azonban, má- mert a parasztoktól hajt Szerednye felé, vett hírre, hogy a munkácsi lovas kuru- mellett utólérték ket, negyvenet levágtak, 33-at elfogtak, egy lobogót, dobot, sok puskát és a feles számú marhát elvették tlük, az összecsapásnál csupán két hajdú ölet vén meg.**) Május 29-kén Ilona n vár, a év ap á nagy ünnepély , színhelye volt a vendégségre megjelent frendek és tisztek eltt Rákóczy Perenez és utána nénje Júlia szavaltak költeményeket, mire a hs Ilona elérzé- kenyedve monda: „isten soha se adjon anyának jobb gyermekeket, mint ezek.** • \ Junius 7-én délután a munkácsi várból négy edf élszáz hajdú, 80 né- 80 magyar lovas Radics András, Sándor Gáspár, Nem essányi BáÁbsolón Dániel, Jeney Sámuel és Daróczy András Beregszász felé indultak, kémtl megtudván, b ogy ott Rettegi és Suba parancsnoksága alatt négy zászlóalj császári hajdú tanyáz, kik késbb a r. kath. templom kerítésében elhelyezkedtek éjszakára. A munkácsiak az éjt a közel- met és lint, lev erdben szlhegyek közt töltötték, pitymallatkor pedig si szokás szerint tovább indulva, Beregszászba értek s tervök szerint, azonnal kö- Tülvették a megszállott kerítést, ) Horváth Mih. id. m. Moüum. H. H. k. m / ^ melynek 1 ri s e i n lövöldöztek, üveg gmaiokat hajigállak a meglepett labane^ok nyakába « a kerítés berakott kapuját meggyujtották. Erre a labanczok a templomba és toronyba menekültek s onnan puskáztak le. így tartott az ostrom közel vas kézi bárom midn óráig, Az ekkép borult. templom déli olnagy templom is lángba az elégett kapun berontottak s a dalán állott kápolnát felgyújtották, melytl ‘ már megszorított labanczok vagy 45 megsebesült, midn az ég a templom százan közel feletti estek toronyból s el kidugták kendt s. kegyelemért esedeztek, mit a kuruczok, kapitányuk akarata ellenére meg is adtak, de 225 vitézt a templomból kihozva a fehér hadnagyot 8 Rettegi — ejtettek. áldozata e A egy puskagolyó a hajdúkat biztatta, gyzök tiz hajdú és egy német lovas midn által, és 18 hajdú felé indultak, lett megsebe- a seregbl kirugaszkod- egyik ujját elvesztette. Munkács foglyaikkal vissza zsákmányul zászlót és egy dobot pedig mig Szinnyey hadnagy gyzelemnek, sült; Radics pedig ván, 4 foglyul, kuruczok közi csupán Rövid pihenés után a akkép, hogy ell men- mig hátul a sebesültek Ezek azonban Beregen túl, hibás utbaigazi-' tek a lovasok, ezek után a hajdúk a foglyokkal, három szekeren tás folytán, döczögtek. nem Munkács, hanem márból portyázott három logló hajdúk után is Bereg-Ujfalu felé tértek zászlóalj lovastól elfogattak; iramodtak s rájuk puskázni st le, holaSzat- ezek a gya- kezdettek: zajra az elhaladt kuruczok visszanyargaltak s a császáriakat azonban a megtámad- mely tusa közben a hajdúk a foglyokkal tovahaladtak. A várba ért a fejedelemné harsány zenével és nagy dobokkal fogadta, a nyert négy zászlót pedig diadal jeléül átvette. Az elfogott labanczok azután. 11-én a vár udvarán letevén az esküt, csakhamar derék kuruczokká ták, gyzket váltak.*) Junius 26-án a császáriak Janóky Zsigmondot küldk* aján- várurnhez, kinek nevében a vár alján felvonatott sátorokban Sándor Gáspár és Absolon Dániel fogadták ket, de az. alkudozás siker nélkül végzdött. latokkal a E közben gróf T er z Quido i parancsnok Szerednyén táboro- cs. zott egyik hadosztályával, ki a szerednyei várban tartott fhadi szállávármegyékhez élelem és más szükségletek szállítása iránt, gróf Csáky István pedig Szatmáron rendelkezett a Szatmáron, Kállóban, Ecseden, Ungváron és más várakban, elhelyezett sáról intézett megkereséseket a c.sászári nek, rség hogy az éleimeztetése elszállásolt felett. 168d. junius- 11-rl irta Beregmegyé- katonák széllel János szatmári alkapitány megkeresi,- a. nem élhetvén, mihelyt Horváth szükséges élelmet beküldeni ' *) H. 495. 1. . í el ne • ' . í jólkhet mulas297«.^) émet hadakat eltartani s az április 26-ki íeihiváss I naságot a bajor és k- következtében porták után fegyvereseket nitásai miatt V kiállítani az aratás ideje következett be, melyet a labanezok nyugták- Majd Munkács körül az rség várat nj terméssel láthassák l| is el. fedezete végeztek, alatt hogy a Augusztus 29-én Sándor Gáspár, Torma Mihály és Daróczy hadnagyok 150 lovassal kém kato- szállásol ó kötelessége volt a saját teröletén 185 450 gyaloggal Szered nye és szemlére indultak, éjfél után a közeli cserjésben megállapodtak I: felé í s ott két elfogott labancztól P bancz a vár kapuján kívül 700 kezeket pitymallatkor megtámadni elha- megtudván, hogy az este alszik, érkezett megrohanták tehát kétfelöi az alvókat s megszalasztván, a várárokban lev vízbe ugrasztották ket, honnan nagy ügygyelmajd két óráig tartott, mebajjal egymás hátán eviczkéltek kik^ tározták. Hajnalban ' ip . álk^^ nekülés közben, az árok- szélére t. - hogy 2GÓ iabancznál több í gitségökre jvén 13 fogoly, 4 dob I egy hajdú I- sebesült**). A K s lelte itt halálát, í" azonban virradatkor a várbeliek á p solon Dániel, j másikkal meg- — eladta, részint elzálogositótta, szükséges posztót pedig szintén rség gyakrah hogy ékszereit mely czélból iib- és "Megyesi Oyörgy Imre, a várpinezéit, á Lehgyelprs'^^^^^^ portyázó csapátok irándúitak; ki az; orázág nult ; pedig egy szükséges pénzt Zrínyi Ilona akép szerzé meg, dettek oda. Szüret utó^ ; se- is lni kezdvén, a kurüczok visszatértek. Ez alkalommal csupán puskákból alhadnagy Sípos lövettettek, úgy, által ^ Lengyelhonban részint I esett le, s taraezkokból s kurüczok Gábor kül- ruházatra mi végbl minthogy a kivo- szerezték, h bocsátkozott csatába a czirkáló kik Szerednyén és Beregszászon tanyáztak s téli császári katonákkal, kikbl álkalmilag sokat el- ^ minthogy az élelmezést kényszer utján hajtván be, a környéken s Ugocsáhaa megfordultak. így október hónapban a Beregszászon elszáílásoit német katonák Tisza -üj helyre rándulván, onnan a templomból 700 ^ köböl gabonát, 12 szarvasmarhát, 7 szekeret és a templomba [ I I I fogtak, löféle ingóságot elfoglaltak, azonfeM sertést leölvén, kü- rabot odavaló emberek hátán vitettek Kereszturig,^^^ November vége felé Caraffa Antal tábornok ismét'sikeretlenüi meg- kisérté levelilég az alkudozást, nrivégbl á felszóllitott vében Sándor Gáspár és Sulyok János védlevelekkel ! rejtett azokból 8 da- ‘ sára hozzá. Beregm. ) Monua. lev. id. b. 49$. 1. Zrínyi Ilona ellátva, jártak ne- Kas- 186 A téli idére a németek a Krajnán készülvén elhelyezkedni,- e miatt ! Dragabartfalya környékén tiz falntelHusztot akarta váratlan megrohanás által be- a munkácsi várörség égetett; azután ez mi végbl deczember 12-kén venni, Kr^nán indult el is ' ; kurucz át a r gyalogság, hogy 13-kán Madács Péter alatt utána indulandó lovassággal más nap A Huszton egyesülvén, a várat közösen megrohanják. éjjel lö-f; 8Vj órakor értek a huszti sorompóhoz s ott a ’fagylaló szörny hidegben reggelig kön a szabad ég alatt idztek, várvasok 13-kán van a gyalogokat, kik azonban a nagyhó visszafordultak s azért á lovasok lenittettek.*) ' esti A miatt a hegyeken eredmény nélkül is még roppant hideghez e télen mely az országban nagy pusztítást visszatérni az éhség ' elfáradván, kényte- csatlakozott, is tett. i Az 1687. éven á nélkül, hogy a mun- át is tartott az ostromzár, ' végbl Semsey János és gróf rzse s más szükséges fa- kácsi vár, mint hitték, tüzetesebben' vivatott volna; s jóllehet, e Veteráni vármegyéket szomszéd a a is Márczius 13-ról szerek beszállítására felhívták**). Eperjesrl kell indulnia, illetéket fizessék be egyszerre ; i különösen Caraífa irta megyékhez, hogy mivel a császári seregnek ban a közellenség (török) ellen táborba napra járó | Gombos Imre, Caraffa Antal s alvezérei Terzi, április : hónap- ezen és május hó- 29-kén pedig megállapiUt Bar- kóczy György fbiztos Szatmáron, hogy Beregmegye minden téli hónap- ban naponkint 250 katona- és ugyanannyi ló-adagot tartozzék beszolgáltaini, öt mi 13 emez 12 és illetleg krajczárral számítva, havankint hónapra pedig 31 875 forintot eszközöltetett Szatmáron, 14-rI a li pótvári tett. Tchim Az élelmezésrl . 6375, számadás szóló , Vilmos János hadibiztos eltt. Julius táborból irta gróf Bercsényi M i ós 1 . Beregme^ gyének, hogy a király Öt a felkelk és latrok megfékezésével megbízván ^ e végbl megindult a sereg kintetben segédkezet neki s felhívja a nyújtson,***) s zenebonát a ügyekezzék. ‘ E e te- . lecsilapitani . ^ közben Caraffa azon gyanúból, hogy a munkácsi Thököly vei hogy megyehatóságot, , rség vezeti ország különböz vidékein lakó elvrokonokkal titkos érint- s az kezésben állanak 8 szövetséget tenyésztenek azon czélból, hogy Thököly megérkezésével a pártfelek fölkelést rendezzenek fegyvert ragadjanak vésztörvényszék számos hazafit elfogatott : által a legkegyetlenebb módon s s a király éllen ,i. ismét az Eperjesen szervezett kivégeztetott, mely i; halj *) **) — ) Monum i4- h. 496. L ügocsaí levéltár. Beregrn.riev.^min. ‘ - es. 57. íz. | m 187 latlan eljárás által = nagy remegést s aggodalmat okozott fels orszilg *az részében. hasztalanul várta epedve férjét, Thököly t, ki És Zrínyi Ilona ugyan török tudjuk, Nagyváradig behatolt mint tovább innen de hadakkal, minden erködése dacára .sem haladhatott. Szerencse csillaga nem akart többé feltnni, a mindinkább szorongatott török fegyverei elveszték élket, a yárfelmentését hiába remélte a V hs rség, melyet folyvást kézbesittetett. reg helyett, S igy maga történt, vérengz kegyetlenségeirl a élesztett th n a et hogy 1688. január 10-kén, a felment a fejedelem biztatása, ki nejének a török Ígérete jeleül a elhirhedett és Caraffa uj, pihent sereggel és az ostromhoz szükséges is se- rettegett szerekkel jelent mikép árulás által mielébb halalmába keritendi. Ugyan is még a múlt év nyarán titkos jegyekben irt levél érkezett Honához férjétl, melyben t felhívja, hogy szentsége a császártól udvari papja által kérje meg a p á p á t, hogy meg, jóllehet keblében reá nézve : nem I f kedvez kész viszatérni akarván, e Ennek * ' V ^‘ “ élt, feltételeket eszközölve, másokat munkát rábír ni. is a E Ab sol o nr a • mely várat esetre a katholika folytán Radies hitre levél megfejtésével Ilona bajlódni bízta, ki lutheránus létére nek tartalmán annyira elször nyedett, hogy eltökéllé magát a vár sáyal megelzni urának a vallás ellen tervezett szándékát*). titkos ’ s remény titkolt en- elárulá- Endre várkápitánynyal egyetértve, CaraíTával alkudozásba léptek, tervök végrehajtására nehány hónapi idt kér- vén. Caraffa beleegyezett szándékukba s igy az áruló ftisztek pazarolni kezdék a felhalmazott eleséget, nagyrészét ügyesen elrejtvén. Nem sokára azután figyelmeztették a várurnöt az élelem hiányból származható hkgy idejekorán gondoskodjék a vár elnyös felküzdelmek után végre ráhajlott a gyermekei sorsán aggódó nó és alkuba ereszkedék a büszke s az átadást már azon okból is siettet tábornokkal, mert ez tudta, hogy Thököly Nagyváradnál telel s csak még némi török segélyre vár, hogy Munkács felszaba- veszélyre, intvén t, adása iránt. Hosszú lelki ' ditására siessen. löi k (let á líl*. Január I4-én végre befejeztetett az alku tételek, cs. táborból január 15-kéröl keltezve közölt a várbeliekkel Antal E s megállapittattak („ gróf fel- alatt Carafia fge biztosa egy lovas ezred parancsnoka és a lovasság vezére*‘). feltételek e kvetkezk: 1. a várbelieknek teljes bünbocsán^t ha a császárnak hséget és Thökölytöi végleges *) a melyeket minden további választétel nélkül a munkácsi vár Horváth M. id. m. 83. 1. elszakadást adatik, esküdnek. 2. A fejedelem asszony az árvákkal Becsben fog lakni^. honnan csak o A felsége engedelmével léphetnek ki. 3. Rákóczy árváknak minden ingó s a kamara kezén lev ingatlan vagyonuk ki fog adatni. 4. A koronái birtokot képez munkácsi és szentmiklósi uradalmak ügyét a király fogja A elintézni! fejedelémn els urától való jegy- és vagy egyenérték javakban vagy évi járadékban nászjavait jogait s fogja, kapni igazolandó ékszereit visszanyeri, de az árvák leltározandó javait ki hittel ; Szent- iványi László tanácsosnak köteles kiadni, azokat a király, mint az árvák gyámja által kinevezend fógonánokság fogván Thököly ingó- kezelni. 5. törököktl nyert felszerelés és athname (védlevél) valamint “más honárulók drágaságai hit alatt kiszolgáltatandók. 6. A muh- ságai, kincsei kivált a káesi várban letett s az ottani tirak gondviselése gyon lev idegen alatt va- A magokat most feladók minden vagyonukat visszakapják, a kibujdosottak elléuben nem addig, mig magoknak bünbocsánatot ki nem eszközölnek. 8. A megbódolók hségi esés fegyver hit alatt kiadandó. 7. küt tartoznak letenni otthon s let várak megszállása kinevezend gondnok A nevezett árvák alatt állandóak. vesztett lázadó Thökölyt értesíteni s 13. A E 14. feltételek ben érvénytelenekké válnak. különben az ígért 15. másnapi Az 12. tiz alku 10. A vár magok a feltételeket közié. A pontjai tiltatik. vihetvén külön- teljesitendk, szentül gróf Caraffa a 16. igéri*^*). többség ujongva fogadta terhel feltételnél elkomorodótt, fleg, midn eredtek, ki zokogva panaszkodék: „Hát magamnak a jog- átadásáról szigorúan leve- az ál- s mint annak teljhatalmir biztosa a vonulást tárgyazó pontokat, de utóbb a Thököly szivem kárhoztatását en birtok szekerein után Zrínyi Ilona összehivatta a irat vétele A ónlig eifogadandók, jótállás g biztosítás felfüggesztetik. becsületszavára és keresztény hitére árvákat iL gyámsága érintkezni vele feltételek megtartását a király nevében, Az Rákóczy király a' várbeliek tisztességesen kivonulhatnak, ki ingóságaikat. A 9. iránt a felség rendelkezend. lek kiszolgáltatandók. 11. tala tartózkodni. a fejedelemnö s szabad ki- és könyei meg- hogy uram, Yégre is Absolon és jutottam, aláírnom igy azzal gyalázó büntetlen fejedelmet annyira kell Radics sürgetésére a szerzdést aláírta várÓrséget a !‘^ harmadnap múlva, január 17-én kitáratván a kapuk, azokon bevonult a német katonaság. Január 24-kón adattak át a vár feladásának eszközlése' tíidemeket tett Kiobusiczky Ferencz, zempléni alispán körül nagy által Thö- köly fejedelmsége maradványai: az athname, a süveg, bot és zászló, Leopoldnak, miért azután a Rákóczy árvák uradalmi igazgatójává kineTez* 0 Horváth M. Id. m. 89. L és Moimm. H, H. 24. k. 316. l zze hogy onnan az fey$ngelí^s lelkészeket nyomban a katholikusokat a tlük közelebb elfoglalt oly utasítással, fcelett, el, mit o teljesített’ is, javaikba yisszaállitván. - / - : ' r ; : . Febr. 1-jén megerösité Leopold a feltételeket s lionának útiköltségül kétezer forintot utalványozott, ki az ingóságok leMrozása után, már^ cius 20-án ill fegyveres diszkiséret mellett el is indult, Az ben ézüstnemüekben drága fegyverekben 7700, ruha 12,768, hasonnemtiekben 7020^ Összesen 70,476 s lóra való szerekben A4, 250, forintra becsöltettek és részére a kassai kamaránál Thököly összes értékes ingóságai leíogialtattak letetettek részint s részint beolvasztás végett a nagybányai pénzverdébe hány darab szép kiváló kísé- fejedelemasszony ingóságai arany ékszerek- összeírás szerint a 28,735, az, 5 és számára kirendéltetvén a szükséges fogatok. rete s málhája Garaffa uram birtokába is ellenben V ; udvarhoz^ az küldettek; került*) sót né- így egy ezüstbl készült aranyozott jogart Szentiványi László kiküldött tanácsoa Caraiffiinak adott,**) A . vár boltjaiban s kani aráiban fehér, zöld, fekete szinü, tömérdek ékszere, drága brös és öltözete, nemcsak Thököly Imrének A—- B. betkkel fegyverzete, jelzett tizenkét ládákban ló-szerszáma, volt mint ara- nyos, ezüstös kantárok, nyergek, szügy ellök, köves buzogányok, boglárok, handzsárok, kardok, trök, ezüstös nyel kahcsukák, csákányok, pallósok, ezüst kupák, poharak, csészék, tányérok, tálak, kanalak, mosdók, , féle skófium ma! ki^arrott gyémántos, tók, bársony- felöltk, övék, zászlók s halmozva, hanem más vidéki nemesek és katonáskodó urak zett féltékenyebb tárgyaikkal terheit ládáik is Károlyi Aíihály, Illyefalvi János,. külön- gombu dolmányok, men^ egyéb értékes szerek és müvek felrubintos Peréoyi ; itt igy több reudbeli János, elhelye- brönd Perényi Pál és neje, 03"örgy, Barkóczy László, Barkóczy kisasszony, Putooky Ferencz, Klobusiczky Ferencz, Kerekes János, Orosz Zsigmond, Gsató Bernjén s mások tulajdonához tar- Károlyi László, Szilágyi Csuda Mária, Miliíh Pál, toztak. . . •: Ezeknek tartalma a vár átadása után pontosan lel tároztatott és meg^ végbl, mint a fenmaradt azonkoru „Inventarium verum | mobiliuin rebellium in arcé Munkács inventarum‘^ cimü jegyzék***) a w budai kamarai levéltárban elötönteti, €ziffkay János titkár, Erha^dtMár-^ ; becsültetett; o . ion levéltárgondnok és Fabriczy Mihály alpónztáraok képezték a lelülrozó •) **) m, 90 Horváth id. Monom. id. k. 324. 1. l ' v bizottságot, Ürsinl János szcs Békóssy Gyöígy arany míves alkalmaz- és " tatván becsüsökül. muel,. ban , Pogány Zsigmond, Szabó Péter, Jeney SáAntalóczy Gergely, Lessenyéy s mások ládái szintén hasonló sors- Madóczy Péter, Pápay, részesültek. A császári rség bevonulása után ágyuk és mozsarak tartozott s ott talált tése annál érdekesebb, is összeirattak a vár felszereléséhez melyeknek bvebb megemlía vár akkori bástyáit is, mert e felmaradt okmány, megnevezi. így a vár els udvariéban a bejárástól jobbra álló magas bástyán „Német batt eV i á“-nak s állott következ elhelyezett üteg neveztetett lövegkbl volt ; egy 18 fontos Bákóczy-féle ágyúból 1647. évbl a ; másik egy elhasadt 15 fontos csatakigyó, egy 10 fontos Bethlen Gáborféle, egy 2 Vj fontos Dietrichstein bibornok. nev 1636. évszámmal egy 2 V2 fontos, mely Hradicsón Magyarországon 1546. öntetett és egy IV2 fontos jegy nélkül 1529. évbl. \ / ; ^ A másik, b'al oldalon lev hajdú-bástyán hajdu-öteg: egy 10 fontos Bethlen Gábor-féle, egy l'/g következ a állott fontos Bebek- 1545. évbl, .egy IV2 fontos, mely Eperjesen 1548-baa öntetett, egy Bákóczy-féle 1658-ból való s végén megrepedt mozsár,^ melybl 54 fonféle tos golyó lövetett. A középs udvaron, jobbról a hosszú bástyán tos Rákóczy-féle csatakigyó, 1632. évbl; egy 7 fontos fontos Bákóozy-féle, egy 1% más egy 12 latos egy 10 fon- : hasonló 1631. megromladozott ; egy 3 egy 14 fontos 1554., 1 fontos csatakigyó Rákóczytól 1620,, dolftól állottak két Dietriohstein-féle 1636-ból, egy másik hasonló jegy nélkül; egj évszámmal; cs cs latos egy 22 fontos mozsár egy 10 fontos mozsár a Báthory családtól 1527-bl. ; A 1526-bói, Eszterházytól 1613.. II. Ru- * Vagner nev bástyán: egy 10 fontos Bethlen Gábor-féle, egy 3 fontos régi császári ágyú, melyrl a címer és felirat levésetett; egy IV 2 fontos név nélküli 1534., egy 1 fontos 1542., baloldali egy 1 fontos Doczkáról 1588., egy 14 fontos latos vaságyu jegy nélkül, egy 2 1565-bi szintén jegy nélkül. A Géczy-féle üteg; egy 10 fontos Bethlen fontos Bethlentl évszúni nélkül; egy 2 fontos cs G.-féle 1549., 1629., egy 6 egy 12 latos Eszterliázy-féíe 1613-bóI, megrepedt. A harmadik vagy fels várban, a jobb oldali bástyán hajdu-üteg: ágyú 1645-bl; egy 2V, fontos cs Perényi Péter névvel és oroszlán címerrel 1542., egy 1 fontos jegy nélkül, egy 54 fontos mozsár az öreg Bákóczynétól (Loráutöy Zsuzsán ilávól) 1658, egy 4’/, fontos Rákóczy-féle n ' löi' Á nemet üteg; 15 fontos Eákóczy-féie csatakigyó 1647., egy 4}l^ fontos ngyanattóM645., egy 1 fontos ágyn baloláali bástyán, Beregmegye címerével és nélkül, A fels vár padján fedél alatt állott; egy V ^ egy 4Vi fontos Rákóczy-féle fontos császári,* jel1645., egy 3 fontos ugyanolyan óv nélkül; egy vény és évszám nélkül. Lenta váralatti sáncb a fontos Dietrichstéin-féle, 1634., Rákóczy-féle évszám nélkül ; („in den Palánkén") két 2 fontos császári, II. három 3 : egy 3 fontos 1635. és 1642. évekbl; egy 3 Rudolftól, fontos Kassa városától III. Ferdinánd korából 1643., egy IVa fontos jegy évszám nélkül, végre egy 2 fontos Eperjes várostól 1628-ból, melyet a németek Kassáról elhoztak. és E zsár, A azokat, lövet 56 ágyú szerint találtatott itt. összesen különféle melyek közül nehány használatban és mo- volt.*) munkácsi várból Bécsbe szállitott irományokból s oklevelekbl melyek a Rákóczy árvák birtokaira s családi ügyeikre vonatkoz- tak, elkülönítették és Zrínyi -Ilona jelenlétében nics Lipót gyri püspök, bibornok 1688. április 2-án Kolle- gondnok eltt s királyilag kinevezett külön jegyzékbe foglaltatták. Ezek 28 darabot tesznek s köztök nevezetesebb az 1622-ki nikolsburgi szerzdés, a kassai békekötés, család számára Kázmér lengyel megyei fispáni méltóság adományozásáról szóló ügy szintén összeirattak ama a Rákóczy király által kiadott nemes-levél 1664-ki ; a sáros, okmány lovagló szerek, arany s ezüst asztali készletek s edények és egyéb gaságok, melyeket említett Kollonics, Csáky István b. meke János Kerestély és stb, ékszerek, öltözékek, családi diszfegyverek, t. tanácsos, hadibiztos jelenlétében Reiohhardt Kristóf drá- Mei- György Ponoss János György mint szakértk megbecsültek.**) Az í 67 1 . évtl ekkorig lefoly t véres eserüeny ek folytán megyénkszámosán estek hútlensógi bnbe, kiknek vagyönaik elkoboztattak. Ilyeneké Forgács Jdiklós és Andids, Kemény Jánosnó Lónyay Anna, Keviczky Miklós; Bónis Perencz, Csomaközy Zsigmond és Gábor kaszo- ben is nyi, Ilosvay János, *) Momím. Ferenc, id, k. 8ÖÜ. « Péter és Gábor ilösvav Kisfaludy Csanády János tiszaszalkai^ Egressy János benei, Bay 'Mihály Daróczy András atyai, Farkas Fábián barabási, Miskúlczy Istv. kaszonyi, Szabó Mihály n.-bégányi, Gáthy György szálkai, Rakovszky György atyai, Horváth János kaszonyi, Bártzy Ferencz kaszonyi, Bégányi kisfaladig' surányi, ' ^ Vay Abraháin maLövey János kálniki, Gyulay Ferencz jándi, Szkárosi Ferencz kerecseni, Mez Gábor nagybégányi birtokosok, Borsai Ferencz kaszonyi prédikátor és mások. Lónyay Anna, 1689. ju-nius 10-én a felség kegyelmébl halála napjáig visszakapta a beregi, szatZsigraond, Gyöngyösi János, Bányai János barabási, szárfaivi, Csermely P«íl macsolai, mári, zempléni és 'szabolcsi birtokait, naményi váracsa azonban a zavar- gások alkalmával elrontatott. (Budai kani. A nemcsak az harcok rombolása tnt elzajlott helység feldúlva és elhamvasztva ' levélt. 66. 17. sz.) cs. vár feladása után szomorú napok következtek megyénkre nézve; gyzk találtatott, fel, mennyiben hanem számtalan az Ínség, nyomor, a önkénykedése és hutártaian zsarnokoskodása — még érzékenyebbé • hogy a vagyönaiktól megvérmesebb honfiak hasztalan várak reményök utolsó foszlányául tévé az általános lehangoltságot; ehez járult, fosztott . — , Thököly érkeztet, szr megkisérlé kit szerencséje végkép elhagyott fegyverrel utat törni Munkács felé, s ki jóllehet több-v többé képes nem volt jobb fordulatot adui az elmerül ügynek. .És még Garaffa dölyfösebben kormányzott Kassáról, 1688. deg. 20^ Váriban tartatott megyei közgylésen hirdettetvén hogy ót a kivetés ós ki a királyi rendelet^ megyei közönség fohadi biztosul ismerje el s hogy az adóegyéb teherviselés iránti intézkedéseit pontosan teljesitse. El- még május 3-án udvarias hangon búcsúztak el a megyétl, felajánlván szolgálati készségöket a kedves emlékükben maradandó közönségnek s tudatván, hogy Kinszky tá- lenben Kinszkij M. és gróf Terzi ^uido . • borba vonul; és Terzi, ki az összes cs. sereg parancsnokául kineveztetett^ uj állomására költözik.*) 1690. aug 21-én Zernyesnéi legyzte' ugyan Thököly az elébe rült osztrákhadat, nek folytán íeiedelemmé sept. is st itt Heiszter és Doria tábornokokat 12. a Keresztény szigeten megjelent meg választatott, azonban nagy sereggel ellene iitásáni Erdélybl. igyekezett ismét visszafoglalni Erdélyt, csakhamar Thököly lG9l-beu a franciától pénzsegedelmet nyervén, ) Beregm. is óva inti kivonult kétizben is mely alkalomból Leopold La- Thököly és Petróozy kapitáoynyai Nagyváradra népet felkelésre ingei lik, miért mi- is elfogta, rendektl erdélyi badeni Lajos iQ. Apaffy felszó- közeledvén, xenburgból május 17-rl kelt kibocsíftványábaií tudata, b^sa, ke- a megyét, hogy- egy török érkezett s ott a hogy a lakosságot ^ 193 ;* mítideii részvéteitl tartóztassa, nehogy az elvakitottakat súlyos büntetés fejedelem minden ujabbi kísérlete meghiúsult s csuérje ) azonban a pán azzal téllé megelégednie, hogy Heiszterért visszanyerheté nejét, mig • mostoha gyermekei megtagadtattak tle. • kormány Mindaraellett a német tz elfojtott ismét fellobogjon folyvást tartott igy veszélyt ott s is nehogy attóh nem volt. így 1696. sept. 26-ról Szatmárról irta Skytte Fülöp parancsnok, hogy értesítése szerint Berégmegyébe 400 felkel nos sen az képzelt, hol az telje- Já- tnt elegend, ervel nem rendelkezik, a szomszéd megyékkel egyetértvsy nyornjon el. Hasonló értelemben irt le sept. 10-rl a király is,**) jóllehet nehány, Kiss. Albert vezetése alatt az fel, minthogy kiket a vármegye, erdkben lappaDgq bujdosón ezek a birtokosokat Természetes, fleg írta, midn s kívül más nem szervezett csoport , létezett s kereskedket rabló módra fo§ztogatták. hogy ennék ellenében tüntetleg nyilatkozni kellett, Eeviczky Miklós alispánnák 1697-beh gr. Csáky István meg- hogy Beregvármegye más Dunántúli megyék példájára is terjesszen a felséghez hüségi és hódolati nyilatkozatot, mit ez kedvesen veend.***) Hz évben ismét rémképen tnt Thököly, fel üj helyben a vámszedésnél lázongás ütvén met nép katonatiszt a feJingertiít . áltah^ ki, is m ennek ben a felbszült elégületlenek Tokaji éá Szalontay Devü csakhamar Tokajt és Patakot is nem elfoglalU^^^^ Thököly mködésének tula|donittatott; miért 1697. mely alkalommal is várt felsége jul. 2. egy né- következté- ve^toik alatt hatalmaskodás Bécsbl, juiiiis iO-rl a megyékhez intézett hyiitrendeletekben tudatván, hogy Thököly, a flázadó hívei ismét felkeltek s á nevezett várakat elfogtalták, ezer tál- tzött ki a fbbek lérnyi jutáimat fejeire s inté a megyékét, hogy den zenebonától tartóztassák vissza a lakosságot, az helyre fogván a békét ros és Szabolcs 8-káról pedig áliitani§).^^^^ szatmári fispán Ecsedról irta a is ültesse fel fegyveréseit Sándor, Károlyi megy ének, hogy mivel a hét hajdú vá- nemessége a lázadók megfékezése Végett ennél fogva Beregvármegye min- serege csakhamar s mar is felölt, azokat Ivállúra küldje, höl a további parancsot várják be ;§§) azonban sept. 28-ról tudósitá gróf Bercsényi Miklós Ungvárbór Beregvármegye közönségét, hogy a császári sereg a gyl vész regi csapatoknak kiindulni, •) f Beregmegyei nv.o. ö. 0. nem szökséges a be- hogy az ük- azért készen tartassanak, levéltár. : -•)ü.'0., §) ü, §1) ü. népet már levervén, hanem 33. C8, 67. 82. V ; .194 .45Óg esetében rendelkezésre állhassanak, mely alkalommal gróf tálfiy Já- nos fogna élelmezésökröl gondoskodni. Az 1699. évi megállapittatott, karloviczi hogy Thököly békekötés erejénél mely fogva, szerint és^ kísérete a határoktól eltávolittassék, ez honától végkép elszakadni s Kis-Ázsiába vonulni késztetett, hol Bithlnia tartományban Nikodemia városban 1705. 17-kén sept. már elhunyt, a elébb 1703. fehr. 18-kán 60 éves korában sorvadásban elhunyt nejét, a hüslelkü Zrínyi Ilonát, követvén az örök béke honába, végrendeletében Eákóczy Ferenczet tévé örököséül, ki Prágában jezsuiták által mig testvére Júlia 1691. junius 24-kén heimi gróf Gobert Ferdinándhoz, ki 1689-ben Kassán mint rás, tábornok és egy gyalog ezred tulajdonosa, parancsnoka A és Reich- cs. k. kama- Magyarországnak fels volt. munkácsi várban és környékén megyének sok tetése és fizetése a elszállásolt német rség élelmez- iránt;*). 1694-ben Még zaklatásra adott alkalmat. okt. 26. Bécsböl Caraffa szigorú rendeletöt adott ki a tása neveltetett ment nül Aspremonti éz 19,894 irtot tett, tartozások 1692. behaj- .melynek beszedése kato- rség nai karhatalommal eszközöltetett, annál inkább, mert az szá- ily mára felsóbbleg utalványozott adópénzbl fedezte fizetését**). 1695. ’dec. 13-ról Debreczenbr pedig Hörmann János Gáspár, hadi biztos tudósitá a megyét, hogy az egész országra téli hadi kötségül kivetett két millió forintból esett Beregvárraegyére 27,956 ft tartamból havonkint dénár, ezt pedig 500 ló és 81 dénár, 592 katonai adag 2 forinttal számítva, 11,328 frt, pedig a és után, amazt mig a félévi 30 idre 1 frt lejárt Hogy az ily fegyelmetlen behajtási modor a laerdkben s falvakban bujdosó elégületleneket pedig megtorlásra ingerlé, könnyen képzelhet, miért is a lappangó kuruczok száma napról-napra szaporodott, daczára a hatóságok kényszer el16,628 frt, 81. d, esett. kosságot elkeserité, az járásának, melylyel azokat fékezni kellett. 1698-ban decz. 4. kelt királyi rendelettel mezési költségül e megyére 33,113 frt, 24 kr. kivettetett és 2 dénár, mes osztályra 2207 frt, 35 d. esett. Késbb ismét 51 d., mibl a nemesekre '2717. írt, 23 kr. és 2 *) Beregmegyei levéltár, ' ü. 0. - katonai élel- mibl a ne- kivettetett d* esett. 40,760 frt, Aocisul . fizettetett; mliuJeii' akó bortól 6 garas és sertl 3 miaden ; vásárolt ökör- tl egy birodalmi tallér,' tehéntl egy fél tallér, juh tói, kecskétl, sertéstl 5 garas; mely szokatlan adónem az elkeseredést még inkább no veié s a beszédetés az illet kamarai közegeknek zott, nért^^^i^ La jós nem csekély nehézséget oko- kamarai szepesi, me- biztos a kiküldött gyei lakosokat lázadóknak hyilvánitá*). Az alkotmány önkényes elnyomása, a nagy és igazságtalan magyarok mellzésével megkötött mindinkább foközták, békekötés s karlöviczi káros országban protestánsok sérelmei az év ekóta ki fejezést venoz hadnagya tarpai lakos és K i s s A l b e r t, s törökországi volt kísérje, goltak s a vidéket nyugtalaniták**). mert csakhamar vezetett, Pongrá.cz, E valamint rabló is hol zászlóikat, egykori hu és Thökölynek Rákóczy jobbágya már elébb nyerni lázadás alkalmával hor- Tokaji-fé^^^^^ dozták annak emberei Bereg és Mármarosmegyékben a barkaszói illetség végre a lappangott elégületlenséget mely hovatovább kezde nyiltabb fentebb említett 1697-ki adók zabolátlansága, a törökökkel a idegen katonák ki vetése és behajtása, az ked- E s z e Ta m ás bandákkal baran- lázadás azonban eredményre végbl elnyomatott, e nem Guqueil neinbruki a Moinpelgard ezred alezredese és szatmári parancsnok kül- ki azon évi julius 16-kán a vármegyéhez intézett levelében'^^*'*') hogy a forradalmárok ellen Waudemonti herczeg tizenegy ezreddel közeledik és Ónod és Makiárhoz megérkezett, szándéka lévén a futamlóknak a beregi és mármarosi hegyeknél utjokat állani felhívta egyszersmind a megyéket, hogy a „Nebulók^ (csel csap emberek) kiirtádetvén ki, tudatta, ; sát k is ' segítsék el. ; Rákóczy, hogy a legkisebb gyanút szerepét Tévé fel. alattvalójául mutatta magát, A mig szétrobbantott lázadók magyar földészek is Patakról rögtön Bécsbe elhárítsa utazott s magáról, a tettetés ott a császár hu titkon hazája sorsán epedeít. és elégületlenek, és kiszolgált kuruczok, megyénk leginkább református alsó vidékén elterült meg magokat, hol Kiss Albert állott élkre, börtönébl nem -rég megszökvén s Barkaszón azon férfit, ki rengetegekben vonták ki Szatmári t Károlyi rendeletébl elébb .elfogta volt, megölvén, talpas ruházatban rangolt. Mint ilyen átcsapott Biharmegyébe is, hol egyik társával ba- For- *) Érdekes e tekíatetben a kvetkaz eaet. Herger G. E., egy leugyel lovas ezred parancsnoka 1698. jul. 18-án Beregszászon pecsét alatt bizonyitá, hogy jóllehet Gaudal L. jul. 7-én eltte a beregszásziakat nyílt lázadóknak et^pUisquaiii Kuriiez o ne s"‘ feitünttíté, mégis itten i száibUolása közben úgy tapasztalá, hogy azok a felségnek hívei s iráiiyában el- zékenyek valának. (Beregszász városi levélt.) **) Századok, 1874. V, 318. i. r**-**) Beregmegyet JeTéltár. 196 mig Pál deák,’ helyesebben Szécsi Orbán egy ideig Nagy-Yáradon raboskodott, mig De La Bord váradi parancsnok halálával ismét kiszabadult. Esze Tamás elgácscsal terjesztó a lazítást, százados által elfogatván, st lenben családja körében csendesen viselte magát, nev János meg veszélyes rablót lalkozott*). is ölte, ki okiratok hamisításával is fog^ , . egyik rokonát, Papp így álltak megyénkben az ügyek, midn Li pót, Ür Károly spanyol király magtalan halála után e trón miattt a franczia udvarral meghason- A lásba jvén, köztük a háború volt kiütend. a Magyarországon leng szellemet, ezt ismervén franczia udvar önjavára akará fel használni; 1700. évben tehát Konstantinápolyi követét küldötte Rákóczjhoz, ki ak- kor sárospataki várában idzött. Ez pénzsegedelmet és tanácsot ígért neki, ha magyar elégöletlenek a Hazájának szomorú élére állván, a császár fegyvert ellen emel. sorsa, a hozzája naponkint elhatolt panaszok s végre Bercsényi Miklós meghitt barátja, gróf megváltoztatták rábeszélése érzelmeit s jóllehet nemzetségének szerencsétlen eseniényei eleinte inga- késbb mégis dozóvá tevék, járatos vala Lonqueval nev menend. 1700. nov. elhatározá magát a honfiúi tettre s házához hadnagy cs. által, késbb queval visszaélt Eákóczy bizalmával, a levelet valamint kormány utasításához Becsben, melyet átolvasva visszaadának ügynek további fejldését, 170L febr. Lonquevalt, a szövetség részeseit s 11-kén kelt újabb ki a Lonbécsi képest, Barbesier franczia országügynök decz. áról keit válaszát is közié az Lütiichbe szabadsággal ki kelt levelet külde a franczia királyhoz. 1. bemutatváu ez levelével iratot is Eákóczy Becsben, megtudni 18- neki, akarván. ismét Párisba inditá -kormány általa s a eléggé felvilágosittatván, tovább utaztában Linznél elfogatott. Eákóczy e közben értesült ugyan L. azon remény- elfogatásáról, de ben, hogy a vett utasításhoz képest a bnjelül ^szolgálható semmisité s a titkot élném áruiá nyugodtan maradt, átrácdult, hol uradalmi ügyeit elintézé**). jel Solarí cs. kor idzött, iratot meg- st Munkácsra is Azonban május hó 29-kén éjvárat, hol Eákóczy ak- hadparancsnok körülvevén a sárosi t elfogatá s küldötte s az országban ers rizet is mellett 'egyenesen’ Bécs-Ujhelybe több társa fogságba került. Bercsényi Miklós- nak azonban még jókor sikerült az elfogatására tábornok sietett Ulefeld ’ ell Lengyelországba menekülni. Bucellini gróf, osztrák udvari korlátnok vezeló Eákóczy nyomozást, ki sikertelenül sürgeté, hogy magyar törvényszék *) Síázadok id. h. Münfc. városi levéltár. Mire, 6-ról innen kelt intézvénye roshoz a tized üdében. ellen a elé állit- Rákóozynak % vá- • m bonnan 30 év tassék; s ki ugyanazon börtönbe záratott, elStt nagybátyja a szerencsétlen Zrínyi Péter a vérpadra hnrezoltatott/Bémit sejtés kezdé./ hü lelkét marczangolni, azonban neje busz ezer forinttal megvesztegetvén gróf Castelli draganyos ezred 1701. nov. 7'^8. közt éjjel és gondoskodott fogház századosát, megszókteté, r várm egy ékhez, nesztett a Gottfríed, a' t ez fogságábl késbb Bécsújhelyben -" - miért deezr 24-kón íejvesztéssel s felnégyeléssel büntettetett. Lipót császár a szökésrl értesülvén, nov. kiszabaditásárol*^ Lehman lehensfeldi : lóikén me- rendeletét melyet kívüle Mattyasovszky László **’') nyitrM. püspök és Somogyi Ferenez titkár írtak alas melyben a haza veszedelmére törekv szökevény Eákóczyt elfogatni paranósolá; nov. 14-kéroI kelt ujabbi kibocsátvánjában pedig tudatta a király a megyékkel, hogy Bákóczy Fé« rencz csakugyan Lebmann közbejöttével menekült el s nehogy a török igától csak imént megszabadított hazát uj veszedelembe Sára dijt tzött ki akép, pedig halva keríti tot; ki ölte, beigazolja, hatezerét séget; mint hogy hogy mindenki, nyer jutalmul . forin- vágy hogy valóban meg- vagy szökésében támogatandja, fog fenyittetni**). szerencsésen menekült át az nemes ellenben ügyelmezteté a közöa-J ki hollétét titkolja, házaáruló felség- és ; eifogatá- ejtse, ki ót élve elhozza, tiz ezer kézre, fejét bemutatja, országhatárain . Mind s Bákóczy mellett e Szi- Lengyelországban niavszky belezi vajda Brezna várában vendégszeret és rokon karokra talált. B e r c s é n y i M k ó s gróf szintén megidéztetett a vegyes töri vényszék elé, de megnem I jelent, hanem Szirmai elfogatásiikat sürgetvén junius ; Len^ Miklóssal titkon -gyelországba menekült, mit a szepesi kamara Kassáról 1701. közhirré tétetett, . ll-kén sept. 13. pedig meg-^ hagyta Lipót király a megyéknek, hogy a tapasztalandó özszeasküvés vagy lázadásról azonnal értesitsék gróf Cronsfeld ezredest vagy a közelebbi parancsnokot. E közben elfogattattak még Szirmay és Mihály, Szliiba Perencz, István, de egyúttal ingerültségbe terhel tetése által még inkább A kormány is e szigorúsága a sajgó sebeket mint a csendes házi ) Esze Tamás hozta, is, élet Ü. t . 0. országot túl- is még inkább inkább barangolásban s körében tölték ki osaládjához térvén,, gyulasztá s kik Thököly hadjárása óta napjaikat; így fosztogatásban, történt, hogy sóktíreskedóssel kezdé tartani fen életét, 1702. évben a tiszaujlaki sófelögyelók *) Berogm. lev. László mi mely a lakosság az fokoztatott. napról-napra növelé az elégületlenek számát, a harchoz szokván, különben Yáy A d.ám, OkoÜcsányi Pál és mások, isniét rettegésbe, *áital : • üzletében akadá- . lyoztatott, 8Ót dn által meg- megfosztattán, mi- egyizben sófuvarozás közben a felügyel emberei rohantatyán s szekérétl s barmaitól elkobzás utján ebbeli kérelmeinek s panaszaiuak sikerét el nem érbe tó, felbpszan- ment az újlaki mezre, barmait kiminek következtében, midn üldözbe kodott, társaival együtt fegyveresenválasztá s vétetett, erbatalommar vidékére költöztette," 6 nehány' hóval késbb azonban egy éjszakán a tiszasóházban megjelent, az ottani tiszteket megtámadta, egy útját álló maga pedig újlaki elhajtá, családját jószágával együtt Debreczen eliünt; szolgát megölt s a tisztek által felnyitott pénztárt megrabolván, ezek dü- höngései ell csak futással menték meg Ez éltöket. erszakos támadás következtében a bécsi udvar a legerélyesebben intézkedett Esze sai elfogatása iránt, azonban ezek ügyességén minden üldözési és tárkisérlet meghiúsult, annáUnkább, mert e közben -a Váradról kiszabadult s a ka- landos élethez, minden furfangossághoz szokott lakozott a portyázó csapathoz, a hegyek közt tartózkodott. E ború kiütvén a franciákkal, ez alkalomból melyhez Esze és Kiss tett, is Kiss Albert uj csat- nemzeti gyaloghad gyüjte-'. bevétettek Beregvármegye által csak szabadon jártak, de sót a további toborzás Áz is mely nyáron át többnyire -az erdkben s közben azonban a spanyol örökösödési hás így nem rájok bizatott.*) is 1702. o kt. 4. EbersdQrfQm.kelLJkirál.vi kibocsátvány szerint, ha- megy éknek, melyek z%kban-;három.-magy.ar, .ezredet, kellett sz^rvez^^^ Az egyenjkint^^eze^^^ dúk" ruházata állott elirt módozat szerint e „haj- süvegbl, kék dolmányból, köpenybl, nadrág, mel- lény és Ö^bl, azonfelül tölténytáska, és tarsoly egószitó ki a felszerelést, melyet Eszterházy Pálnak Kismártonból, rint, egy zsidó vállalkozó 28 dec. 28-ról kelt értesítése sze- A írtért ígért kiállitani. sével gróf Károlyi István bízatott hajdúság szervezé- meg, annyiban, hogy a megyek kapuk szerint vetettók ki a katonák számát s a ruházatot is k fedezték;**) egyszersmind a nemességre is vettetett "ki az adó, mint azt a üov. 25-én Surányban tartatott gylés munkálata igazolja.***) Esze és Kiss bujdosó kalandorokat 'összevonni ban nem lehetett,' a Bagossy Pál szét vevék, *) kormány eleintén, elfogatni nem mig merte, katonaságot késbben azon- ezredesre bízatván kózrekeritésök, midón ennek ne- több felszerelt katona társaságában elillantak Beregm. a s ismét elbbi lev. ' **) ü. 0. ***) A megyében lakó nemesek a szolgabiráfc áltai járásonkint összeiratván, adóval terheltettek. így például Boday Istvánra rovatott 16 frt, Ilosvay Abrahámra 12, Ilosvay Péterre 20, Biikey Miklósra 20, Galambos Perenczre 20, Kende MüiályTra 15, Bay Ferencire 12. Gáthy Jánosra 4, Gecsey Istvánra 1, Csáky István fispánra 20, Löffelholz D.-ra 50, a monkácsi gk. pspökre 60 frt sat. : Bzokásukbö2 képest, a hegyek és erdjébe TonúUak s csak akkor tnték midn el, isníét gatni, ehoimlt, kinyi*' ^nkit sem fognak hábpr* a toborzott s felszerelt ezred e tájról a megyei tisztségnek, hanem élni mint az id és latkoztatván miszerint Isten engedi* V; ^ ^ Azonban, minthogy a közelégületlenség a nagy pénz- és téradószé^ inkább terjedett, aközhangnlatot felhasználván, ^Esze dés folytán még Tamás és Kis Albert 1703. husvét eltt, a határhegyig elárasztó s igy nyújtó erdségekbe a tiszavidóki és hívták össze s az ország itt Tiszától a Beszkid szenved biztos rejteket pórokat tanácskozásra környékbeli a sérelmek orvoslásá- állapotáról, ekép ezen mos;t nevezett egyenek, ról értekezéseket tartván: vezéreltetve sáját ösztönüktói, természetes gondolkozásuk tói egyszer idkben mintegy meg- éizeimeiktól, honszeretetöktól, s á folytonos harcias mintegy terem tivé, alkotóivá rögzött kalandvágyaiktól, t megyét a gyülekezósre $ barangolásra a k azon hossza és véres szabadságháborunak, mely 1703-ban vál- kitörvén, múlva (1711,) ért vémind a hazának,' mind az osztrák kormánynak nemcsak sok ezer az egész országot lángba boritá s csak nyolc év get s hanem még emberéletébe, Esze több pénzébe került. ugyanis látván kezdeményezésök sikerét mint a moz- és Kiss elv galom vezeti, szövetkezvén hason kik közt kivállóbbak valának m unkácsi gondolkozása s Fapp Mjiiály Bige György, Nagy a haza elnyomására törekv , Márton s osztrák kormány megbuktatására szükséges másolf,' elhatározták, miszerint mint Thökölyt, ban és fleg ki és óhajtott felkelés rendsze- fbb embere- mozgalmakban’ résztvett res vezetésére, a közelebb elmúlt ket, Törökországban, Petrczy Istvánt, Bákó czy Ferenczet Bercsényi és elhatározták. Munkácsi Papp- Mihály kere nem lévén, mét küldettek fur Pap Els birtokán tartózkodtak. és társa, husvet táján oda, biztosítván Bákóezyt kik Miklóst, és Bige szágba menvén, Eákóczyt és Bercsényit Brezanban niavszky lengyel Oláhország- ki kikhez e régbl gyelországban tartózkodtak, kellene felhívni, küldeni ismerseikkel, Lengyelor- tehát feltalálták, hol hogy társát, utasítással a állásáról biztos meggyzdést, vin szky nev tisztét bizonyos levelekkel, lelkesedéssel fogadtattak, hanem a lekezetekben elhatároztatott, hogy pünkösd ünnepére a Bákóczy tél jen Tissza. kik nem csak megyénk lombos erdeiben az ismét visszaküldend ígért zászlókkal és is- hogy szerez- hessen, a két visszatér követ kíséretében elköldé Magyarországra itt si- naponkint nyugtalanabbá váló nép egytl-egyig kész fegyvert ragadni. Erre, Bákóczy az ügy és hangulat valódi Szi- sz öle tésöknek nagy részletesebb és Len- követeket Bar- végtelen tartott két kiáltványokkal gyükövet . tér- Addig is, ölig a követek harmad ízben jártak Lengyelországba, Kiss és Esze háboritlanul terjeszték a lázadást és szervezték a népíolkelést, mely az elviselhetlen teher nyomásától szabadulni vágyván, elkeseredésében melegen ragaszkodott a lázitókhoz. Ekkor a naponkint erösb odó népcsoportok még nyugodtan viselék ugyan magokat (s csupán Kiss Albert rabolta ki bosszuállásból Doraahidi Miklós szatmármegyei birtokos kastélyát azért, mert öt mint volt alispán Szatmáron fogságában kinoztatta), hanem a hatóság s különösen Károlyi Sándor szatmári fispán intézkedéseinek, ki a felkelk eloszlatását, karóba huzatással való fenyegetés mellett miért Csáky István is ügocsa és gróf s elrendelte, Beregvárm egy ékben a nemesi, ellenállottak; Szatmár, egyetértésével biztos kerületi a felkelést szerveztette, népcsoDort megtámadására május 21 -két tzvén mely ki, lázadó azonban, terv mint látandjuk, eredménytelen maradt. Eákóczy, mig személyesen eljönne több kuruezoknak ily felirattal : aranyos ^P. R. de P. V. S. R. . kölde a zászlót P. (azaz í I. F ra n e i s-* cus Rákóezy de Fels Va dász, Sacri Rom áni Imperii Princeps) Cum Deo pro Patria et Libertate;"*) egyszersmind és Bercsényi nyílt levelekben felhevülvén a pórság itt-ott a E segedelmet Ígértek. templomokat, malmokat kedves hírre nemesek egyéb s a jószágait kezdé pusztítani, egyesülvén a kalandorokkal, kiket elébb a cs. sereg öregbítésére toborzottak össze s kiindulások alkalmával a beregi erdkbe feiszerelve rejtztek. Ezekhez szítottak a ruthen jobbágyok is, kik Rákóczyhoz mint földesurokhoz szent kegyelettel ragaszkodtak**). Egyik fszerepet vitt köztök a fönebb emlitett Pap Mihály, magát Rákóezy ki fejedelem teljhatalmú megbízottjának vallá***). A zászlókkal ellátott lázadók ismét Pap Mihályt, Bige Györgyöt a közelebb hozzáj ok csatlakozott Majos Istvánt séretül adván melléjük húsz lovast és 30 gyalogot zászló alól megszökvén, a lázadóknál maradtak. E azokból, mig Esze Beregszász és Váriba vonult vissza a követeket. A még mi lázadóknak akkor Tamás zászlókkal, kik a meg, többi bevárandó pénzsegély sem állott nev cs. nem ott a kö- lázadókkal rnapig a rendelke- zésökre, mert Károlyi egyik jelentése szerint, a Lengyelországba követek 30 irtot voltak kényszerülve Bzabó László a fegyveres kíséret bocsáttatott be Lengyelországba s azért Hukliván állapodott vetek visszaérkeztél bevárandók, s Rákóczyhoz, kí- küldék indult hadnagytól köl- csön felvenni. Hire járt különben, hogy Rákó<?zy csakugyan nagy seregr *) Századak 1873. 13. ' 1. ? *) Rákóezy Emlékirata. ’W') Századok id. ti. 12. 1. , ^ 201 Iának. 22 hogy számára Lenibergbcn gél készül bejönni s vasát' társzekeret , Május 21>kén Váriban tanyáztak a réveket és átjárókat a Tiszán*). elfoglalván zászlóstul a felkelk, megpillantván ók a folyó balpart- Itt ján forgolódó szatmármegyei fegyvereseket, ezeknek Rákóczynak Brezna- várban május. 12-ken keit ismeretes nyiltleveleit mutogatták s a fegyverletételt Sürgették, mi több a fölkeltek ily kiáltványokat puskáikból a Ti* szán átlttek, melyeket azután a megyei tisztek rögtön Lövenburg gyes gróf parancsnoknak szatmári május 22-kén vissza Múzsa] — átszolgáltattak. felé indultak .; útközben között fekv erdbe Maróthy István fjegyz nagy vezérlete alatt a mintegy negyven fre itt a Borzsa és Vári lesbe kirendel men had- egy megyei hajdúkat men nemeseket, azonban ezekét egy eléjökbe került 200 fre megtámadván Fri- másnap Innen és csapat**) szétrobbantván, közölök tizenhetet Kajdy István szolga- s Benébe bíróval együtt elfogtak s Kajdyt, ki a hüségi esküt vitettek, letenni valamennyit vonakodott, felesküdtették s megöléssel fenyegették, kijelentvén neki, mis zeriot: ^vagv rá oiam.>mageskü&zik. szik.LAz 9 öban.:a_benei birák és; hite&amberck a hitet, Lengyelországból megérkezik s megyével együtt hive meg Ígéretét szentül Osáky Istvánnak, hogy a fentebb ki lesz, is tartá: t felhívta, esemény óta mint rab Rákóczy zászlót ki mert nehány hétig munkálkodásra érintett Így nekivánja tle, addig pedig házából megke- rimánkodására hogy midn Beregmegyének a gyelmaiztek neki/letevén azt ki nem fejedelem raeg.küldi, á bozdul, S ez nem mozdult Csekére azt szenved a s gróf yálaszolta, megyeért s hogy magát újabb veszedelemnek kitegye***). E közben a megye fispánja gróf Csáky István az itt mindinkább nagyobb mérvet öltött lázongás ell Szatmármegyébe menekülvén, Aranyosmegyesröl május 25-kén egy int levelet intézett a Tisza körül • tartózkodó mintegy 60 fnyi prhadhoz, melyben nemcsak a lázongókat de az általa 27-érl hn várt Pap Mihály Rákóczyt is illetlen azt* válaszolta, szavakkal hogy a illette; mire parton május Kis-Arnál melyben irja, hogy tart ezen kóborló pusztitásától, több mocskos szavaival együtt." Mely mocskos levelét majd bemutataadjuk országunknak nem pusztítására, st megmaradására igyekv fejetlejmünknek s tudom (megjegyzé naivul) akkor az debreczeni Motecuculi, hajdúvette levelét, I Tisza várossal együtt ) Századok **) ü. •*»*) ü. §) ü. Ngodnak nem id. h. 12. 0. 0. 14. 1. 0. 12. 1, 1. fog hasz nálníg). 202 A beregszászi mozdulatait Rákóczy látására A szított lázadás nius 2-kán a nagy-károlyi posta utján azoknak s késbb Kiss Albérttel és ilyetén terjedése tábornok ajánlata cs. lázongókhoz e st Esze kisérte, is járt*). Kassán székel relli, szintén biró figyelemmel folytán Szabolcs, Nig- folytán, Károlyi Mármaros Sándor jú- ügocsa és vármegyéket, úgy a hajdú váró sokat és gróf Montecucoli ezredes Debreczenben lev draganyos századát azonnali fölkelésre felhívta, mi nagy gyorsan eszközöltetett, annál inkább, mert Leopold met sét nagy is számú né- és rácz hadakat indított a lázongók ellen, kiknek veszélyes közelgé- nem ták. akarták bevárni, E végbl hanem Sándor Károlyi a pórhadat Szatmáron, hol a megyei hader Nagy-Károlyból kiindult 22 huszárból Szatraárra, elreküldvén a Tiszához egy tot; önerejökbl szétverni óhaj- 4-kén junius táborozott, álló 5-kén kéml csapa- Csáky István Lövenburg parancsnokkal értekezvén, még az nap sietett Kórodra, hol a többi megyei csapatokkal s egy század Tirhamezredbeli gróffal és gyalogsággal egyesült. Innen egy osztály a Tiszán át Bereg tatván, ez még az nap bukkant a kiknek lázadókra, indit- felé zászlótartóját el- fogta s Szabó László hadnagyukat raegsebesité. Másna;' junius 6-kán reggeli 3 órakor Károlyi a szatmári és ugo- csai nemeshadból álló serege felett szemlét tartván, Vári felé húzódott, s a rendes katonaságból, összesen zadók tanyája fell biztos tudósítást Nagy-Bereg végett felé indult. nem 520 mintegy itt fbl azonban a lá- szerezhetvén, azok kinyomozása Az rjáratra kémlésre azon este s kikül- dött katonák éjjel egy embert, hajnalban pedig egy elfogott felkelt hoz- tak be, kiktl Károlyi értesült, nak állomásozni. Azért még egy óráig folytonosan haladva, indult s 4— 5 hogy a felkelk rnapján Bolhánál fog- az nap félórai óra közt elérte Bolhát. hajnalban útnak pihenés után a Mig eredt délutáni s hader ismét meg- a huszárok az ellenség seregét és állását kikémlelték s csapatait elhelyezte, a gyalogság pihent. rolyi Nem is had- meg- sokára azután megkezdetvén az ütközet, az csakhamar Ká- gyzelmével végzdött, rövid összecsapás keresvén menekülést. 65 3 ló, zászló, után a pórnép 1 dárda (lovas zönséges lobogó, több dob és trombita jutott futásban zászló) s egy kö- martalékul. Nagy Márton lovassági százados. Szabó László lovassági hadnagy, Tatay István, Boros elesett, 3 német és 17 mamáskép Péter deák hadnagyok pe^ dig elfogattak, a támadók közül csupán egy ember öletvén és négy sebesittetvén meg. Károlyi még ez nap este 10 órakor, mint emlékira- György s más tisztek és számos közember gyar, koztok Belényi János és Jénoy *) Századok id.'^ h. 12. 1 Orosz vezett fispánhoz. ^ György beregi Munkáesröl a ne- W'á megrohanástól és tában mondja, azért, mórt a szrukvölgybeii éjjeli nehogy a tartott, lyéfül gyz katonaság ivásnak Bilke helységbe vonult vissza s elhHrít nifíá vfli Polh a i adja tábort, ott ütött foHiaynrnt hÍ7V^^ attól csataszinhe- magát, a a halottak l-ít a tová bbi értesí tésre is felkérte Tani US 8-kán szekerek hiánya miatt gyalog ment Bükérl tovább Szatonnan másnap szekereken Orosziba, s márba. Ott midn a magyar seregnek Károlyi köszönetét mondott, az utolsó csepvérót is felajánlá s csak arra kéret a királyt, hogy nyoraasztó serege Bálánkig 10-kén s terhén könnyítsen. I^jhay értesitése^szeíjDt a s.^,a_^alottakat nyolcz nap mjünt . láz adókból <DtL15Q’Dél többen estek sem^^ Iböz íielyeirof. A tiF~éTetben maradtak, azok össze gyülekezvén, más közt viaskodtak. Kiss Albert látván a veszedelmet, 60 hajdú lovassal Huklína felé sietett, szint a nyert kácsi rség katonái közül együtt harezoltak , E menetközben többen részint sebekben elhunyván. Nevezetes, s is hogy megsebesülvén, kegyelmet esdekelve gyzelmet Szatmárról, junius 13-káról kelt egyés 16 kidülvén, e csatában a többen a felkeitekbez csatlakozván, el*^ kü l ön- ^ a-- vidék- ré- mun- azokkal visszatértek*). nyiltlevelekben hir- dették s köröztették faluról-falura, intvén azokban a szétoszlottakat és az erdkben lappangókat, hogy nyugodtan térjenek vissza családjaikhoz, a jelentkezknek kegyelem Ígértet vén**). 1703. április 30-kán kimondatván Bécsben a megszökött Rákóczyra, felségsértés és bonárulás bne miatt, a halál és jogvesztés: e feletti meg- indulásban elbatározá magát, nyíltan felkélni. A nánt, Bolhánál szétvert gyakorlatlau pórhad hanem külvén, ott nem oszlott el pelyva gya- begyek és erdkön át BerOgmegye rengetegeibe menecsakbamar ismét összegyülekeztek az egyes csapatok s így a tömegesen Alsó-Vereczkén át Beszkid batárhegy felé vonultak, bevárandók ott a várva-várt fejedelmet, kihez követségbe Majos és Pap mentek, bokisérendk t az országba. S Rákóczy Ferenoz junius 26-káa csakugyan megérkezett Klimeczret *) Századok, 1874. V. füzet 027. ü. 0. 1873. f. H. I *) I. 204 órajárásnyira a fekv határ’ ól lengyel patokat. S dél felé megérkezett elébe botokkal kezett és 50 500 ember, kik közül Esze Tamás, Rákóczy tarpai jobbágya s maga reá várakozó csa- és kaszákkal alig kétszázan voltak mint Vezérük, lovas. hová helységbe, Beszkid hegy túlsó oldalán tanyázó elé rendeltetó a * felfegyver- tosz puskákkal ellátva maga mondja*), Kiss Alberttól, a emlékirataiban gonosz a volt, bnei miatt üldözött tolvajjal (így). Esze már elébb vette kezéhez a fejedelemtl nyert ezredesi rangjáról szóló pecsétes kinevezési okmányát 6 Így 6 tekintetett a csapat fparancsnokául. A többiek közül, kik a pór- hadat (mint R. mondja, cscselédet) vezénylették, csak Móriczot, hajdani közkatonát, és Horváthot, egykori cs. rmestert lehetett katonáknak tartani. Majost Rákóczy iszákos, szemtelen festi, ki házsártos és csupán nemesi tekintélyénél fogva akart fiatal vezényleni; embernek Pap Mi- hály, vén szakáin, jó ivó, a parasztok kedveltje, a lovasokat vezeté. Kli- meczen Mkóczy a rendezkedéssel két napot töltvén, ez alatt érkeztének hírére csapatonkint tódultak feléje jobbágyai családostól, kik meglátván messzirl térdre ereszkedtek és orosz módra keresztet vetettek magokra: mely lelkesedésen és ragaszkodáson; mint R. mondja, annyira öt megindult, hogy szemei könybe lábbadtak. Két nap a lelkesedés sereg alatt a is. A 3000 emberre szaporodott parasztok lovaikat a lovasság alá s számmal együtt önként átengedek, így csakhamar 300 fre szaporodott. Innen megindulva, három napi menet után leereszkedett e sereg a munkácsi síkságra, hová a Tiszántúli nép, a hajduvárosok, a jászok kunok és követségei titkos is felhivattak. Az egész Rákóczy táj a Tiszától elé készültek. Munkácsig hemzsegett a felkelktl, kik Az ügyes szereplk különféle költött állhírekkel emelek ügyök fontosságát. így terjészgették, hogy Horvátország egészen Rákóczyhoz állott, e végett Bélényi János nev felkelt kapitányuis kat Braskovics Miklós gyanánt 50C> horváttal j ött ki is keritetíek el7 kit mutatták s igy nevezték ki állítólag el, Rákó czy segélyére; st valahonnan egy ko zákot szintén az ily se gódcsapatból —rajengé momípita^ valónak eihit l s elkeseredésé ben örömest szapor itá a lázadók táborát**). Junius 2^en irtaT gróf LöveííBlirg beregi fispánnak Csekére, hogy sajnálja, az alispánok Ígéretei daczára oly gyér cs. ’ tábornok gr. Csáky miszerint a megyei II. Rák(k«^ Férencz emlékiratai. Edzlik Eátb Károly Századok, . im.V, hogy Munfispánt^ hogy számmal gylt össze táján a' közlekedés tejesen megakadt. Kéri továbbá a ób Istváír nemesség s Thalv Eklmán. 1366. - a muukáesi várba valami megbízható parasztember által igyekezzék lev^ let küldeni a várparancsnokhoz, megtudandó tle, legyenek a kuruczok? milyen a segélyök s a mily számmal és hot Montecuccoli ezred, hol hogy a Tisza-partot és réveket riztesse jól a nemességgel, magához vevén a S tain kapitány alatt álló helyrségi német és magyar gyalogokat és huszárokat, tegyen a kuruczoknak kárt, a hol csak lehet, de a veszedelembe ne rohanjon vakon. Figyelmezteté t arra is, hogy Esze Tamást, Kiss Albertét s a beregszászi birót, kik Rákóczy látására mentek, visszatértök utiin váratlanul található fel ? Tanácsolja neki a^zt is, fell. kemény eljárás mellett vallattassa ki* a kurüezok Junis 24-kén váril lakosok csakugyan hoztak Munkácsról tást, de ezeknek a tábornok csípéssé el s Szatmárról nem adott hitelt s mint junius állapota tudósí- 25-érl gróf Csákynak Osekére, várta, míg Kende Mihály bizto- irta ama, sabb fairekkel visszatér; megjegyzé azonban, bogy ha kóczy-féle hadak csakugyan közelednének válnék e tájon a maradás: Munkácshoz Rá- hirlelt bizonytalanná s az összes nemességgel a Tisza-felé siessen, rzésére Staint a német és magyar gyalogsággal, és Kende Mk hály szatmári alezredest az ecsedi és károlyi lovassággal hagyván. Tu-' 6 a rév ezrede május 19-kén Kassa mel- datta aztJS;LjiogyJM^p^^ löi üngvár-feié megindult'*'). Aersperg Farkas György, a munkácsi vár parancsnoka junius irta, hogy a közelg ellenség csupán 200 parasztból áll, melylyel megbirkozbatik a magyar huszárság is egyedül s hogy nem lesz szükség a várból német katonaságot kiküldeni; megjegyzé égyébiránt, hogy a magyar lovasság éjszakára a vár alatti, huszár várba *^’Gróf 25-ki levelében bevonulhat, hogy ott megpihenvén, haszonnal kicsaphasson; szükség esetében egy zászlóaljat ó nius 26*ról ismét azt irta is kiállíthat a támadók igén, hogy s ellen’*"*'). Ju- Lövenburg Csákynak, hogy rendeletet kapott, miszerint a közeled Montecuccoli ezred mellé gyalogságot adjon, mely- nek vezérletével Staint és Kendét óhajtja megbizni. Czéiszerönek tartja, hogy a beregszászi, várii és tarpai eljáróságot le kellene kezesekül tartóztatni ^ a hamis hinnondókat megfenyiteni. Junius 27-ról pedig tudatja^ hogy a nemesség szép számmal gylt ugyan össze a Tiszánál, de sáncz ásó ember minél kevesebb; tudatta, hogy az ellenség apró csapatokra oszolva közeleg, hogy Esze Tamás a napokban száz egynohányad ma, gával volt Bereg maga mellett s hélységboD, mint Reichard cs. csak kapitány tizenketted jelenté. Irta, magával bent hogy bornagy tegnapi levele szerint, a Montecuccoli ezred gyorsan *). Századok 1873. 15. 10 . . 1. í - ' ’ a. Nigrelli tá- közeledik a Tiszához, hogy hogy elérkezvén fispánt, ’ ama gaz (nebuló) lázadókat megtanítsa, s felhívja Csáky mködés a ideje, másnak a ne engedje pál- mát, ne kegyelmezzen egy kurucznak sem, irtsa ki mind, kivévén a Nig- mert ezentúl a felség és megpecsételt menlevéllel ellátottakat, relli Írott sem fog senkinek kegyelmet adni. Jtinius 27-ról: pedig irta, hogy nem hiszi miszerint Rákóczy csakugyan ért volna Munkácsra, jóllehet Kende Mihály állítja, hogy saját szemeivel látta volna ott; s felkéré Csákyt, hogy csak riztesse jól a tiszai révet, az érkez Montecuccoli ezred és Stain majd megteszik kötelességöket*). És Rákóczy gyakorlatlan hadával junius 26-kán csakugyan megér- ] | j ; j kezett Munkácsra, tartva a munkácsi cs. miként Emlékirataiban Írja, nem reménynyel,, jó rségtl, mely 500 német gyalogból állott, melymásika pedig a vánsba házasodván, ügyének nek egy része rokkant, nem volt ellensége. - Munkácsról Rákóczy, kit a , nép ujongva fogadott, szerint, a lovasságot azonnal tüntetésül a vár alá magyar vitte s ott szokás gyakorlás kedvéért egy kissé csatároztatta, a gyalogságot pedig a városban Nem lásoltatta. -sokára azonban nagy henésre lenyugodt fvezért nem ségében, : zaj és puskalövés riasztá fel a pi- összeveszvén a rakonczátlan sokasíig részeg- tudván, a feltört pinezékben talált bornak ellenállani, végre a hordók fenekeit beverette s igy lapította**). elszál- a további kicsapongást míg lecsil- • . Másnap (junius 27.) a kiküldött a közelfeky Szerednyére egy század elrsök német értesiték Rákóczyt, lovasság érkezett hogy lporos kocsikat kísérvén, kik a vízzel telt m.ély árkokkal és falakkal védett várba húzódtak. Rákóczy puskás embereket küldött ki, hogy a kijö vökre lesbe ha onnan tovább indulnának; egyúttal megkisérteté a álljanak, várat is felgyújtani de a tapasztalatlan czirkálók minden eredmény nélkül tértek este vissza. felhívását E is, napon kibocsátá Rákóczy a Munkácson szerkesztett híres ^mely az ismeretes „Recrudescunt inclitae Hungáriáé gentis vulnera^" szavakkal kezddik s mely oly sokaknál viszhangra talált. Munkácson csakhamar 3000 gyalog és 500 lovasra szaporodott, még sem merte az Ungvár felöl a hír szerint érkez Montecuccoli vasas ezredét bevárni, hanem hadi csel, oldaltámadás Jóllehet Rákóczy serege ürügye alatt, a szentmíklóri kastélyba küldé, hadának fegyvertelen részét, a többit számszerint 000, vissza szegzett kaszával, baltával s lándzsával fegy* vérzett emberét, a szalmával fedett faházakból álló ván körülötte, lonyugodott. Hajnalban, jun. 28., ) Századok R 187.3. 1.5. Munkács városban hagy- midn az elrsöket felváltak, ' vatkozandunk. * 1. Eralékirataí Ráth. K. c» Thaly K. közlése szerint, mely mre t-lbbszor hi* > 207 a Latorcza képezte Szigeten, egy es. lovas csapat közelgett feléjök, mely azonoal tüzelni kezdvén, ezeket visszanyomta. Eákóczy épen öltözvédetlen csak sövénynyel keri^tt, szalmával ködött a ban mai kastély helyén), (a sök védelmére. s midn házá- fedett hogy lovassága rohan, az elrgyalogság az udvaron maradt felállítva, melybl egy A látta, lev részt a sövény, másikat pedig a piaczon, átellenben hirtelen elhelyezett. E közben az elébb védelemre csakhamar visszaszökött, zetve egy német lovas bódék közé kis lovas sietett század csapat mely a által, kastély kapnjántul menvén, ott elszéledt, ez alkalommal a vasas ok Csurja l^zjL.hátmegvIhiszin'^ili^^ mí vest Ekkor Eakóczy Majossal , s raidón az ellenség eltte állt s éjs ,jnág^má&^>aég3P-fB^^ fej^yjiltQtták. nehány kapuban lovassal lóháton a tárt dühösen kísérete elhaladt, rohant reá. Májas János a kapitányt, gróf Quirinit támadta meg, ki tegnap még hogy Bákóczy szivét kardjára tzve térend vissza az öt- azzal kérkedett; közetból, és megölé ott helyben, hol egyszersmind Erre a kissé meghökkent század végig foglalt állást. E menvén kényelmetlen [helyzetben, más 30 német elesett. temetben a városon, a védelemrl a mintbogy mával fedett házaktól környezett fejérházban gondolni sem rendezó tehát gyakorlatlan seregét De midn zeté azt. tek, s az a csapat ingadozni kezdett és visszaakart templom katona ajánlatára oldalt csaptak Latoreza-felé honnan szlkbe a mintegy 15 hegyekbe menekültek, borította s azon terére lovastól kör- Tégre egy közá.^ázolva, és az azok elérték emelked felett nézvén a magaslatról, .mint körül az ellenség és mint gyújtogatta a várost, ér- Bákóczy csak fordulni, nyezve, haladt a felállitoít német lovasok szemeláttára, Oroszvégfalu kerítéseit, el- Oszlopokba égó házak füstiétól elborítva ve- a város közepére (a katholikus biztatására indult tovább, ki a csapat közepén erd lehetett, magát Bákóczy a visszavonulásra Szentmiklós-felé. határozá szal- vette hogy a kuruczokat ott égesse, mint hozta le a várból a gyalogság az ágyukat s mint van szá- zadonkint felállítva a Montecuccoli ezred azon utozákon, melyek a sza- badba nyilpak. Ez úttal elvesztette Bákóczy podgy ászát, melyet útitáskában elfelejtett lovára ícltenni. zászlóját, három A arany m veit s Pénzét egyéb ingóságait, 15 nem ingét beteg inasa két találták, de ládáját^ fekete öltözékét s paripáját elvették. megtörtént összecsapásnál csupán . két' század a MontecucooH- mely kapitánya elestét nyomban azzal boszulta meg,* hogy a várost megégette s a katonák a templomokat felverték s minden Ifekos iószágá^< prédár EáritaíT ÖfsV^ fóle ezredbl vett részig Sörrl gróf Dsáky hoz intézett ieveléhen írja: hogy itt az ártatlan 208 V....,' . úgy romlott, mint .a bnös. Rimáit hogy a beszállásolt ezredet ki nem vasztotta s felsóhajtva megjegyzi, mely tarthatják, égetéát véghezvitte, a fejérházat tást, átltték a kuruczok. is teljesen is Panaszkodik, iszonyú puszti- összerongálta, elham- 'az hogy többé Munkács „nincs mivel complacealni (kedveskedni) a generálisnak is, megnem épül! provisiója nincs a regimentnek sat.*). A Munkácsról szerencsésen elmenekült Rákóezy, hir szerint elesettet, hangos jajgatással siratott, a minta kit a nép, lengyel határok-felé nehogy az ellenség vagy a felkelt máramarosi nemesség útját magához veállliassák, a Szeutmiklóson megmaradt fegyverteleneket is vn, két nap múlva Z a vadkára érkezett. Kétségtelenül ez alkalommal töltötte az éjszakát Rákóezy Pudpolóczon a Duzsár- család házában sietett, azon asztalon, melyet a háznép most szent is kegyelettel riz s drága ereklyeként mutogat. A kuru^.sereg eltávozása után a nevezett cs. lovasezred Munkács- E közben azonban a várrség szemeüuUíra, mint gróf Auersperg Csáky fispánnak aug 29-rl irta, e napon 200 Deák Pál-féle husziu-ok, kik a Tisza melll ÓcsSzerednyére ról tért vissza, hol podgyíiszát hagyta volt. kay László osapatjából elbujdoslak, a vár Szcnt-Miklós perg coli nem felé, késett azonnal sürgönyt küldeni ezredeshez, megkeresvén Munkácsra; hadával alatt egész nyugodtan vonultak hogy RlkÓczyhoz csatlakozzanak**); Szerediijérc miért is Auers- Montecuc- gr. hogy az égész ezreddel siessen azonnal Csáky t is, hogy ö is jöjjön mielébb üldözhessék a megfélem lett ellenséget, ót, felkéré egyszersmind ide, hogy együttesen vagy nehogy az ellenség összeszedvén magát, visszatérjen. Ennek folytán a lovasezred csakugyan elhelyezkedett a különben is megnyomorodott városon s ennek folytán Írja a nevezett alispán julius 4-kérül***} Csákyhoz, hogy az elszállásolt ezred tulkö vetélései miatt nagy -,az ember életét sem kívánja igy élve Auersperg az hova sem meri küldeni, hanem konyhába való élésért, az itt megmaradt nemes embereket küldözgeti. Az ezred 150 szekeret kivan sajtóban van, némeh it ; se felváltatni s nincs küldeni, mert a gylés végre, ki nem eugedclmeskedDe. Kémet parasztság volna, de senki minden embert elfog. Krajnára lehet a Holnap megjegyzi jön; Sah poena notae nincs az obe- nem vonja lelkemet zabért, kenyérért, husért s minden-féle- konyhára, valóért, vág- se.. i dientia. Julius 11-rí ismét igy_ - ' *) Századok id. b' *) ü, ***) ü, o...- 0, , m 1/ ir, : pogámj ez a német, rasjd •' ' : ki ó 209 jak a marhát s prédálást tesznek; borom, szaloEnám fogytán. szállásoló kapitány maga mondja: „Az ördögök vigyék el, A 'velem ha ezer fo- rintért felvenné ezt a mortificatiot“. hogy Máj OS yagy negyven kenyeret és egy kulaesbort vitt a klastromból a Krajnán tanyázó Rákóczy számára, hogy volt vele nehány ködmönös orosz, kiket tatároknak lenni mondotta, Jdk^Sjaje^s z t n Tudatta, a _hámorb an küldött tiz 200 nyilat csinálUttak. Tegnap hogy arról, merre fordult Rákóezy regnek tudomása nem volt. Rákóczy jun. 29. találkozot t magával hozott németet*), két Zavatkán ügy munkácsi e közben, a szik, ki a a knruczok a czirkáiásra is magyarból elfogtak neríiet és két lát- cs. se- gróf Bercsényi Miklóssal, kétszázad oláh t, ugyan- s a kievi paíatinustól nyert annyi lovast és két más századot Visznicveczky herczegtól vezénylé, hozott azonfelül pénzt is, mit látva a gyülevész nép, ujongott és nem ke- véssé felbátGrodott. Erre két havi zsoldot osztatott ki Rákóczy s az ide- geneken felül mogmaradt 2000 gyalog és 400 lovas igen gyarlón fegyhegyeken völgyeken keresz- verzett seregével visszafordult s megindulva, tül, oldalt hagyva Munkácsot, a gyilon át a hátmegi, bródi s borsovai hogy a beregszászi rséget megverve> az általa használt hajókon a Tiszán átmehessen, mert a; vett tudósítás szerint, ott Csáky István fispán banderiumánák egy része porty.iiott, mig Reinhard kapitány német és Kobilka nev szatmári labancz kapitány lovasaival Tiszaböcsén túl órizteté az átjárást a völgyeken Beregszász-felé húzódott, oly czélból, P pJ y án k án^tálmrpzptt Rákóczy**), innen irt gróf Bercsényi Kende Mihálynak, régi barátjának, felhiván ót, hogy ne ber- folyón. JuUus 8-kán zenkedjék fel fejedelemhez és pártjához, s álljon a az ország szabadsága visszaszerzésére nem ki oknélknl lépett hogy elegend sereg- tudatja, gel érkeznek s Így elhiheti, hogy üres kézzel és alaptalanul nem kívánják felbolonditani az országnU „Pénzünk, hadunk, királyokkal kötésink, • Írja tovább, sáért, minden készületeink megvannak. ne rontsátok magatokat fejedelmet, s az országot, Az Istennek ne he húzzátok magatokra erhatalommal *) Századok id. h **) Szalay L. M. <>; 22. l. Yí. 00. ; vére boszantsátok s a hulláinéit, minden jószágtokra 210 az ellenség tüzes fegyverét. Jön húszezer fizetett tatár Máramarostul által megadja : ott a dolhai kölcsönt Csáky István sógor ur legyen veszmagának, se jószágának nem lesz kára" sat.*). Poljánkáról más nap a tábor szüntelen erben megindulván, egész menet után érkezett hegyek és erdkön át reggel Beregszász köze- éjjeli megtudták, hogy csupán 25 német és ugyanannyi iébe, hol vas ! se teg, volt figyelmezés ott végett elhelyezve, a a többi magyar lo- folyamontul tanyáz. E közben Tiszabecsrl Osáky folytonosan sürgette gróf Lövenburg hogy küldjön legalább egy gyalog századot segitségul'’; ez azonban, mint juIius 13-vól Szatmárról kelt válaszában érinti, tudatta, hogy addig, mig Kákóczy seregének állásáról s erejérl biztos adatokat be nem szerzcnd, több segítséget a helyrségbl nem küldhet, a magyar lovasságot azonban már ma elküldte. Mesterkedjék tehát a gróf, a hogy tud Reinhard kapitánynyal, elég ervel birván immár dicsséges tábornokot, tettek véghezvitelére^."^*) A remélt dicsség. azonban késett értek rósz véget, mert julius sza- felé, Becsnél lovasságával s a nagy készüldések gyorsan 14-kén Rákóczy hova tovább menve a Ti- erszakolta az elsánczolt révet, melyet 15 gyalog német rzött, minthogy gyalogsága a rósz útban elkésett. A Beregszászból jött 50 császári katona, észrevevén egy kanyarulatába húzódott, hol patait, a folyó ton német álló és nem csak magyar gyalogság tüze által védettek, A azonban zárkozolt nyerve, biztosan lttek is. lovasok RákÓQzy csaa túlsó par- hanem segélyt sorokban vité- hogy egy része a Tiszának szaladt és a sárban vagy vizben lelte halálát, mig a más része futásközben elfogatott vagy levágatott. Ily sors érte a cs. lovasságot, mely nagy részben raegsemmisittetett, A megöltek közt volt maga Kende Mihály alez. zül megrohanván redes ki a is, hajtott szétverték, úgy,- . kuruczok csapásaitól megsebesittetvén, lovastól a Tiszának ott sírját leié. s E -^ket, közben elszökött Rákóczy seregétl egy a tiszai síkon elfogott nemet trombitás, minek folytán a fejedelem nein kevéssé tartott attól, hogy ö seregének csekély számát elárulandván, magát uj támadásoknak miért is este Vári városba húzódott, hogy a Borsova folyó által kiteszi , ; legyen fedezve, mi végbl a hidat egy csapattal megszállatta. Alig kézmidn a Beregszászból menekü-deti azonban a fáradt sereg nyugodni, lök hírül hozzák neki, hogy a munkácsi német rség odaérkezett. Erre Rákóczy a h felriasztott sereggel lerontatta Száza 0 •. . 0 . 23 . a hidat. Bercsényi ajánlotta, ^ 211 hogy ismét meneküljenek vissza a hegyek közé, de a magyar lovasság ösztönzésére, eihatározá magát itt maradni s a Tiszán való átmenést kierszakolni. S még azon éjjel vette Eákóczy annak hírét, hogy Beregszászba csupán egy század jött kémldni, mely ittlétének hírére csakhamar viszmire a sereg Yáríban nyugalomra szállt s reggel azon örvenhogy Csáky István bandériumai és németéi is elhú- szasietett, detes hírre ébredt, zódtak Szatmár kevény trombitás ijeszt terjesztett által ezerre mondotta késbb elsülyesztvén a hajókat, mint felé, kiderült, a szö- miatt, hírei negyven- ki a magyarok bátor és jól fegyver- a nép szava után, zett hadát. Lövenburg tábornok már cs, becsi szerencsétlen összecsapásról Kende Mihály, jezé ki hogy a Tiszán való Csákyhoz ; minden irt erejével gátolja s míg Rabutin négyszáz draganyosai Bézsrl útban vannak, a mikor majd nemes Egyúttal azonban csodálkozását korlott rsége a 600 lovassága és támaszul eltte a Tisza vize. ügy dologban a féleleimen kívül más valami Is vel még a mellett látszik Csáky a további is nem csekély is adót be- már 17-kén Szatmáron is száguldoztak, ment tárt ecsedi volt; az ot- mely a megyei karokkal fogadé, bámulatára, mindenhol akarata ellenére, Vájáráért, Eákóczyhoz a elküldötte íelhagyott és seregé- ellenállással így az ecsedi biró julius 19-kén Pápai János roly táján Az nap Ígérte elküldeni*). örömére és tisztek ellenkezés, daczára a felkelket kapitány — mondja — hogy lappang. julius 16-kán eltávozván a Tiszától, nép is hogy a megye gyanagyon tart, hogy mind- Eákóczy csapatai pedig 19-kén már Ecsed táján tani lelkes már kik kik az ugocsai pénztárnokkal hajtani jártak s a Váradról érkezket Mind tarsa, szabadon hazatérhet. van keze alatt Kobilka járt futásnak veszi a dolgot, holott ott is, magát addig kifejezé a felett, is tapasztalatlan felkeltl oly Tiszabecshez azon huszárokat fe- gróf Csákyt, megérkeznek, mind serege a tisza- értesült válaszában sajnálatát egyszersmind biztatta eleste felett s áttörést déltájban 15. jiilius fnök (praefectus) hódolni, hol valamint Ká- kuriicz csapatok akadálytalanul nyargalóztak**). Ugyanis Esze Tamás még 16-kán az e vidékrl már Namény-felé, a sereg zöme ér sárban gázolva; itt azután a malmokhoz tar- elébb összeállított ezreddel pedig követte, térdig élre tozó és elrejtve talált csolnakokon örömmel julius indult' csakhamar átvonultak a Tiszán, hol hogy tábora néhány nap múlva nyolczezerböl álló hadtestté növekedett. Eákóczy maga még julius 18-kán is tartózkodott Naményban***), a nemesség mind a mellett vonép a oly *) Századok id. . .**) ü- a. Ii, 24. özönlött Rákoczyhoz, l. . Rákóczy F. felliivága a megyékhex. a nirtgyei ievolúrban. ^ 212 cakodott csatlakozni hozzá, sót sága végett s igj a sereg a várakba hnzódotl, nagyobb biztosmiként Eákóczy -emlékirataiban maga- elóle tisztei, mondja, többnyire kanászok, gulyások, borbélyok és szabókból késbb fbbek gyzelem a tiszabecsi közöl csak rom beregraegyei llosvay család srz melynek szeretetból, hírére az alsóbb nemesség csatlakozott a állottak közeledett, a is Rákóezy-ház tagjai közöl llosvay Bálintot ezután Kalló iránti alól há- Mármarosba küldötte, llosvay Imre a huszti kezére, hogy az elégedetlen rséggel az odaígért zászlóaljjal várat az által kerítette préda reményében leöleté a tiszteket. Munkácsnál, a kuruezok elnyomulásán megijedvén rancsnok, magát besánezölá és sereget gyjtött; az Montecuccoli ezred hosszú ideig tanyázott a vár alatti borgatván a Munkács alatt megjelent magyar hadat, német a nem táborban, mely azonban csakhamar ismét német ezred augusztusban Tokajba és ; végre a nevezett há- melyet .Eákóczy a vár megszállására ide rendelt, zott pa- összepontositott itt eltávo- onnan Kassára vonult*). Eákóczy, kinek seregei az ország nagyrószét diadalmasan bekalandoztíik. 1703. nov. 6-ról Tokajból maghagyta a megyének, hogy a meg- állapitott pedig számú katonákat állítsák ki az illet kijelölt zászlóaljakhoz, Máj OS János ezredes kapitány meg. Ez seregével a várat bevételével bízatott alá vevén, koronkint ostromlá is; de az nagyszámú, alatt állott szükségessé hogy vált, ineghagyá Eákóc zy s jól még Munkács vára alá**), ki csakugyan akkor zárlat Auersperg gróf parancsnoksága német rség makacsul ellenállván, sereg szaporittassék. E_ végbl deezc fegyverzett a vívó Ug ocsavármegyépek^ hogy jseregével a . „uin ká c s l bloqu_ádJtb^“menvÓD, azittíev sereggel együtt serényen yitézke^é^ február s többszöri megtámadás után végre 1704. hónapban a munkácsi vár bevétetett. Az ott talált állandó rség a így hosszabb zárolás környéken magyar sereghez feladási, az alkalmasabbak letelepittetett, ; mig az idegen ezredhez feltételekhez képest, pedig önként tartozott Gyr, Komárom idben német és Bécs-feló inig a tisztek, tisztes kivonulás után, az érsek-újvári csatlakoztak a katonák, a vevék utjokat, ersségbe mentek§). Murány, Szepes és Munkácscsal egyszerre ü Dg vára is meghódoltak, mely szerencsés eseménynek Bercsényi Miklós nem kis fontosságot tulajdonított, Kákóczyboz irt levelében .könnyebbült szivvei említvén „hiszem Istent, hogy e két vár (t. i. a munkácsi és ung i), -melyeket már kézbe adott Isten, jók megsegít bennünket“§§). Ug}'anef.en Tokaj, : “ ’ ’ ' 27. Kákóozy, levele 61, ' • 1. Cf ooeáhoR, Saifitéiiváz iigocsai kelt r tokaji táborból; lev^tárban.' “ Sy jiákóczy-Tár, o. Jll. 5íi' éa 2f.'k.^SÍüa;' 1. 1. . . • A munkácsi vár liosszasb megszállása és'yivása közben nem csak négy kre forgott malmot fel- I a huszárvárat s a Latorcza folyónál állott égettek a kuruczok, l meg sok hanem többen ezek közül itt halálukét is lelték, má- Berzsenyi Bálint, Nagysebében; Szabó Pál beregszászi el- sul}^osan megsebesültek. Ilyenek: I Beregbl, Beregszászon feküdt ki Szem yi Máté nagyguti illetség pedig a sánczban, mig Gsurja Koszt Hátmegrl és Vorotniez ai János Vorotnicza helységbl való egyének Bulyo an megsebesültek*). A többi nevei nem isesett'-az I ,, ostromnál, meretesek. I A 4-ben Ir munkácsi uradalom területérl a Bákóczy zászlói kuruczok száma meghaladá a hatszázat; állott 1703. és alatt ezek közöl a Eá- palotásokul szolgált 157, kiknek hadErddy István Dobronyból, Tékony János László Fels-Vizniczérl, Szke Pál Gofondiól és kóczy udvari. gyaloghadában, nagyaik voltak 1704-bén: Izsnyétérl és Horváth Dóri Mihály zászlótartókul, Holcza Mátyás Eomoesaházáról zsamesterül szolgáit. : várii, ^ i A 4. Bay strá- Gál György László, Eomlósy, Kiss Galgóczy Mihály csapatjaiban vitézkedtek itt, pedig Tamás, Móricz, Balogh Mihály (nagy-dobronyi), Soltész László (kajdanói); Kövesdi, Gonda, Majos, Pap Mihály, és Esze többi hajdúk Lóczy, részint Huszton s a várbevétele után részint mig többen Galgóczy val szolgáltak, még felstáborba elvonultak. Tisztekül emlittetnek Albert és Móriczczal a a nevezetteken Nagy Péter (N .-Dobronyból) Lóczy, Gönezy György, Esze, kiviil: Seres Pál Beregszászból, Lizák Sándor Alsó-vizniczérl a Kövésdi csapatjában, eb- ben voltak ; még alkalmazva Klucsko András zászlótartóul, és : Hrabóczi János Kölcsinbl rmesterül**). A huklivai, . többi beregmegyei illetség vitézek nevei ezek: Csccsinccz Iván Euszin Hritz verbiási f, 'Jinko Péter, kis-bisztrai, Csobár Halaszin György paskóczí, hajdú, Zer Fedor szolocsinaij Popovies Iván es I:u- I , I ’! ’ András szaszókai, Bobály Gergely és Mihály, Gsibár Slmkó, Misko Fedor és Vaszil nagytibavaiak, palotások kanir Ivásko Iván martinka^^ szin ; |i li ^ ! bélyos, Mihovics Olexa, Péter, György és Liika roszosi, Popovjes Fedor, Euszin Iván és Hritz (atya és üa) és |Mihovics Szimkö roszosi pídotások; Juszkovies Mihály, Janovics Lukács, Mihoyics Fedor, pláviai, Bö*) Munkácsi uradalmi 1704-ki xirbárium a nnrnk. urad levéltárban. **) ü. 0 As5 eszme láiicalatánál fogva n.em lesz érdektélén itt íelhozu adat szerint, á beregi fcuru ezokból elégtek 1704- beit a szatmári vár ostrománál (jil dános és Ya fga Mihok N.-Berogbol; S/Jjas János, Kati IstF-;ván Váriból, Bállá János és Szabó András Beregsziszból, míg . : . renc várii fi fogságba esett. illetóségü Kagy-K4rólybán, ElhuBoíííife azon^^ Tókajnál.és Gái János N.-Dobronyból a feísö táborbán. Imaért küzdve 8 jeltélé^ Hádd áÚ}anak wban elp^ h'‘\ óik itt azoknak, kik a 214 ; szörniényi brusztopa* István doszinai, Jankovlcs Mihály, Ruszin István Veklinecz Iván, Czernovics Fedor, Tót Gyurka, nagymelnicsnai, Le- taki, Vaszil sztrojnai palotások, Hirtelen Maxiin Péter, Czivanko István, Ballás Román nagybisztrai, Hluchina joboviczai karabélyos, Szitkár Iván Kozma Fedor és ifj. id.,- András Melles czerniki, Füzér hajdú és bokovics István kis-szvolyavkai, palptások; Fotul Péter és Bulin Iván, Koltoban' joboviczai palotások, Klucska Péter Román Trusz és palotá- joboviczai sok; Koczka Ferencz hajdú, Nevelko Mátyás, Scserban Szimko, bresztói, palotások, Melles Miklós, kis-bresztói, Ruszin Lázár nag^- csolánfalvi, Kulit Havrilo és Fedor, Lecz Olexa, Turanecz István leczfalvi, palotások Nagy vinkai palotás. kai, Szolvai Vaszil bukovinkai hajdú, Sándor kucsovai,. Timkovics Iván Ruszin ’és buko- Fedornik Iván Pinzenik Iván és Mikita Miklós egreskei hajdúk; Mikula bukovin- Holcza László papfalvai, Delegán János, és Danko bábafalvi palotások, Delegán Lukács bábafalvi karabélyos, Delegán Ferencz hajdú bábafalvi, Kovács János és Halyko Mikula kutkafalvi karabély osok, Kohut János ivaskofalvi karabélyos, Rácz Iván papgyörgyfalvi, Miklós Vaszil kis-martinkai, Golona gyel Szimko és Misko Mátyás feketepataki, palotások, Traján Nagyábránkai Iván, Liitak János, Bucsina Mihály, Molnár bina Péter, Sztoka Süt Vaszil nagyábránkai, Mihály, Szakái György, Holcsa karabélyosok. Gergely, Tót András, Tatár György Fedor, Ferencz palotás, Osurja Koszt és Tokár Demeter palotások. és Pasko Demár Tókésrl* Dragabartfalváról: Simko. palotások. Cse- Fedor, Hát m égrl: és Miklós, karabélyosok, Holcsa Ferencz és Mertin Iván hajdúk, Desko Iván Len- Jaozko, Gere- Kiss András hajdúk, Dénes Gergely palotás, Szabó Sándor, Mármarosi György, Kiss János, Szües György, Hegeds Lrincz és Dénes Vaszil, hajdúk. Ard ánhá zárói Mikovics Tamás, Köteles Péter, vics Hritz, ' Major Koirzt, .Pap Ihnát palotások és Lizanecz Mátyás huszti hajdú; denczérol Pleskács Sándor palotás, Z á v i d fa 1 váró 1 : Somoda Péter Me- huszti Süt László palotás, Holdos Sándor ifj. és id. hajdúk, Fodor Iván Kubra Sándor, Belicz Vaszil palotások, Belicz János huszti hajdú. Klostromfalváról: Handera Lukács palotás. Sztánfalváról: Molnár Iván, Danko Jaczko, Lazera Sándor palotások. Kis-Lucs ká- hajdú, palotás, ról: Nagy János hajdú. Fo garasról: Gergely Iván palotás; Nagy- Fejér Miklós palotás, K s-L eányfal várói: Smu* Ke re pecz kérl: Szcs Mihály, Roszosi Iván, Gubás VaLucskai Orbán hajdúk. Kustán falvárói: Sepa Simon és Pap Leányfalváról: i liga Gáspár. szil és László karabélyosok. les Kozma Jancsi palotások, Sebelya Fedor hajdú, Kö- János és Kostura András palohisok. Kedereskórl: Orosz Iván /'-'- V'-'- 215 Csóka János bajdnk, Hegymegesi Sándór palotás. Pisztraházáról:. I4zár Mátyás, Nagy János, Pap László Luczlíai János, Gereries János, és Molnár Fedor Oláh András és hajdúk, Szabó János Berzsenyi Bálint, Kovács Molnár István Ján.os, Bálint palotások. Kondor palotás, Gá|« János, Isíván, Tégh János deák, Eatti Sinjon, Ferencz, Varga Mihók f hajdúk. Ferencz Kovács Istók, Bede Pál, Nagy Pál, Kis Péter, Szegedi András, Szabó János, Szijas János f, • ; Varga István, Katti István, Szabó György, Mészáros Tamás, Balló AndKaszás István, Lakatos György, Bakos György, Ignéczi István, László András, Nagy István, Varga Mihók és István, Karinacsi János, ' rás, Orosz Péter, Varga helyettes*), János, Varga Tamás Istók, Csiszár Ferkó, f, Kalmár Enyedi Já”os, József és András, István, Nagy Mihály, Kovács János és Soma, Váradi András, Göncz j György, .István és Bed i Szabó István, Kovács András', Molnár Ferencz, Szabó Ferencz és Samu, Nagy István, Szabó János György, Mester András, és Márton, és tény Tamás, Turda András, Gáli Mihály, Bereczky István, Timár lés Virág Mihály és Csók istván lovasok, János, Darvai Ferencz, Egri János, Kopasz Verbczy András Eácz András, Kántor András lovas, ; Il- János, Szabó lovas, j*, István, Egri János, György. Lrincz H Samu, Csorna hajdiik, Batta Csrke György Nagy Pócsay Ferencz JijQ-osih.ól: Pap Ferencz Mihály, Pál f János j hajdú, Macskái István, hajdú, Philip Péter lovas Erdély- Zsámbokréti hály és Tibor István lovasok, Bélái János, Vékony Szabó Pál, Ötvös Mózses Eákóczy inasa, Hentes ben, Seres Fal, Szabó András, id. és Talicska Samu, Magyar és ifjabb. jGáirAJ Pál és István, Király Márton, Csrke Mi- hajdúk, István, : János H János, Lrincz János Járó Istók, Thuri Pál, Pál Máté, Király Miklós hajdúk^ és és G úti György Csep Pál Izsnyétérl: Bohus Gergely hajdú, Lohay János palotás, Vékony János, Babus Márton palotás; Eácz János, Tihovai Bankó, Panagi. János, Nagy" László János, Kacsó Tamás és Bencze Ballás István hajdúk. hajdúk. N_a^y-Gutról: kaszi István hajdúk, / ' István és Varga Mihály f hajdúk. Beregszászból: ; Gál György, Kovács János, Lakatos Zsigmondi Gál János Nagy ’ And- Eperjesi János, Lengyel András, Lakatos Ferencz, Gyulay Istók, rás, . He- ró Szke Pál, Lipina : v:. >rgely, Illés István, Illés Marczi, Bar- Bora Gergely Balog deákja, Szernji Máté Kecskés Sándor, ró n d 1 Barkaszi Pap Eákóczy tábori szakácsa, f. Gó- Mikita, ' György N a g y-L u cs k á r ól ) A fegyveresek, agy palotások, Lipina János hajdú, : Betki Ferencz, Keleinen Lukács, Fekete Já- láts2Í^-<^6sorozíatás által szerveztettek; egyik-máBÍk he^ esittetó magát Id. arb. nyoniá vau, ^ 216 nos hajdük, LengyelJános, Hagymás Kerekes Sándor,' Balogh János; János, Ki^lcseji János, Nagy Pap Ferencz, Dávid Ferencz, - László, Lengyel András, Csonka Jaczko, Kucsin Gergely, Lengyel Ferencz és János palotások, Anda Ferencz, Balogh Ferencz, Kovács Pál, és Oláh János gyalogok. Rákosról: Sódra Mátyás, Sági Illés és Mátyás, Kovács Demeter, hajdúk. Sági György, Fazekas Mihály, Doktor kács palotások. Kajdanóról: Pecske Sándor György, Soltész László, Geczi Palkó palotások. András, Kurta Gergely, Rojtos Lukács Dávidba zárói: Mihály és Lengyel hajdú, Misák Pál Lués Cserlenórul: Mike palotások,' Tót Ferencz Dóri Miklós, Kapuszta .Maxim palotások. hajdú, Ruszkócz- ról: Palotás Ferencz hajdú, Vizniczei Jakab, Pap Ferencz, palotások, Mancsics János, Kesely Lázár, Magyar László, Lengyel Sándor, Somolya János, és Vaszinyka Ferencz hajdúk.* Nagy-I ványi b ól: Fadgyas Mihály hajdú, Lengyel Ferencz, Gsama János, Paskc Demeter, Lengyel László és Gergely palotások. Kis-Iványiból Oláh Sándor palotás. N. L 0 h ó r 1 Karaka Gergely, hajdú, Balázsfalváról: Ballos János’ : ifj. és id., Ruszin Simon hajdúk. N.-M og y orós r ul: Kulinecz Péter, Selegosztoi Ferencz, Fekete János és Hvozdik János, Seran .János haj- K.-Mogy or ósról; Puskás Vaszil, Philip Péter, Pasko Mihály és Fe de les-fal vár ól: Fedeles György, Olexa Mihály és Koszt, gyalogok. Puz nyák-fal vár ól: Busznak Pap Iván, hajdú. Szer encs-f a Ivar ÓI: Bagoly János, Pap Vaszil, Süt Sándor, dúk. Szucba Iván hajdúk. Gergely Ferencz, Simon Jancsi, Pap László és Polányi Lukács palotások. Herz-fal várói: Zsukói Ferencz, gyalog; Kör ö s-f al v ár ól Bersicz Iván és Máié, Zsukói Illés hajdúk. Voro tnic z ár ól Vorotniczai János íQ. és id. hajdúk, V. Péter palotás. Hribóozról: Beregi Demeter : és Sándor, gyalogok. Felsö-Viz ni ez * - éri Vanyanik Péter, Prokop és János, Szevera Maxim és András, Czivka Olexa, Lengyel Yasril, Horvát László, palotások, Szevera Sándor és Hritz György, Simon, Bogdán Gergely, Bucsok János, Lesko Simko, Ruszin Vaszil, György Sándor, Kiilcska és Iván Kömives János hajdúk. r ó l S z i d r István, Mihály Ferencz, Mihály id.» András és 3-ik János hajdúk. Dunko-falváróK Szkobli László, Glagola Mihály és Demeter, Szalánczi [Sándor, Bambuskai György és Fedcrnács Lázár hajdúi. Ko ez ka szállásról: Illés Pál, Kovács János, Lengyel Sándor és Demeter, Parlag Iván, Fedemák S János z i ifj. do r-f a 1 V á és : id., János és Szkiba Mihály Tamás, Mihály és László Runo-falváról: Panyko András, Gombi János hajdúk. Klu csko-falváról: gyalogok, és ’ n Gomby Balog IslváD, Klücslío András, Ki 8-Be le belérl: János hajdúk. Jalíab, Szolotvénji Ploszkói Prokop, Penicska Maxim és Pál hajdúk. Sándor és Demeter Puskás András és János, Vadász Sándor, Panyko Ferencz és Iván hajdúk, Oblázról: Pereszta Tamás, Borsovai Lukács, és t^veges Ferencz hajdúk. Iglincz- G ó vén-fal várói: Tokár Mihály hajdú, Lucskai Eözép-Vizniczérl: Illés Ferencz, palotások. Viscsák András, Olexa és Mátyás, Vrabecz István, Janik Péter és Sopodi Vaszil hajdúk. A.-H r a b o n i c z ár ó 1 : Kochan Vaszil és János. r 1 : Zimbailoyáról Kovács Ferencz ^gyalojgpjkS valagin László palotás, Lipák Sándor, Pap T amás, Kusnicz; Gergely, Ples a Márton és Bezdics Péter, hajdúk. j(T r o í z_-^ végrl: Kepenács Simon, Makariás Mihály,: é^^ Cs ab in áró l: Eonto A s ó- V 1 i z n i M u n k á c s-Ü c z ér5 j fa I 1 János_, : u r ó í (Alsó Schönborn) Molnár György, Bakos György, Orosz Márton és Pál, Máté Márton, és N a g y -D 0 b r 0 n y b ó 1 : Biró Nagy Péter Molnár György hajdúk. Klandiko István, Eördög Kupás András, Szanyi Miklós, Magyar István, palotások^ Piüté 'Márton^ Mihály, id. Ferencz, Mihály Mester (alkapitány). és Mihályt Balog hajdúk. b ; iLSztronics Péter, Menté Májoos hajdúk. Bj.pj.’-P 0 dheri ng dérl: Makovics Mátyás és Illés, Csapi Ist?án hajdú, Diksmann Ferencz fv palotás. Eöl c s in b_l: Hámoros Dániel, Kundrenics Gergely, Ferencz, Hrabóezi János, Kacsur István, Stegura ó \ Ferencz hajdúk. S zje n t-M_i k ló Szcs László, Varga Ferencz, Krivány s r 1 - í' risko Sándor hajdúk. S z oj j_y Ar Ó 1 : : János, Gzeglédy Ferencz és Kobecz János palotás. H ar s fa Dubj v á- HQ.Lnhln:áxl Szverenyko palotás végre Sjj : p; János lovas Denes János és Gurics Péter I ; Kovács Mátyás palotás és Kovács Simon, hajdú. KárT Hogy t. városból katonáskodott egyének névjegyzéke hiányzik.*^) i nekbl számosán A a • Munkács fentebbi egyé- voltak a palotások, Eákóezy F. válogatott örcsapatának törzsei; karabélyos 16, a. többi I Lengjél Orosz Ferencz, Pokuta Demeter, ról; Bubács Elek, Szakács Bazil hajdúk. g Szólj vai Szaníszló és véres pályára 1703-ban lépvén, n vajmi sokan életökkel áldoztak. *) 1704. ürb, id. h. — kevés lovas kivétellel mindvégig híven ’ . — hajdú, harcoltak s kika 1711-ig 218 1704. márcziDs 4-én Egerbl Uákóczy a vármegyékhez, írja a Bzalmári vár alá haladéktalanul szállítsák a szükséges élelmet, annak fogyatkozása miatt a katonák a sáncból megszökni senek;*) azon a hogy nehogy kénytelenittes- meghagyta vármegyéknek, hogy a szökött katonákat fogdostassák össze**). Junius évi április 3-káról szintén a nevezett táborból Buday István a majtényi táborból végrehajtás terhe alatt sürgeti A ugust. 24-ról Gyöngyösön kelt parancsában Rákóczy meghagyja a felsó megyéknek, hogy a lovas hadak számára 24-ról az élelem beszállitását***). gyjtend széna csinálásához Ecsed alá kivetése szerint kaszásokat és küldjenek. Áug. fóhadi biztos 18-ról Angya- tudatta’Kaj di István, hogy a nehány hónap eltt Egerben losról akasztott Kiss Albert légyen tett gyjtket Orosz György parancsnokává helyére gyalogezred rendel, hogy az utazó katonák ki s E iránytól el ne térjenek. immár a menet- megszabott szerint valamint Orosz úgy fel- nevezte- Kajdi, megyénk Rákóczy táborában, kinek azután Yichnyérl irta Rákóczy, hogy a megyék nemesei készüljenek felkelésre, s midn a második parancsot veendik, azonnal Szatmár alá siessenek, hogy azt mielébb bevenni lehessen. §) Még ^’ept. 8-án a fejedelem Gyöngyösrl oda utasította a vármevolt tisztei, tettleg szolgáltak mindvégig hivei maradtak. hogy azok gyéket, Okt. 13. a szabadságra bocsátott tiszteket és < katonákat hala- déktalanul küldjék a táborba, mert Heiszter Frigyes, cs. tábornok a álló fegyverszünetet megszegvén, a s azt átkelt s az feri- ellenségeskedést A magyar sereg ekkor már tekintélyes számra leginkább -a megyék állították ki, mint azt az 1704. újonnan megkezdette.§§) emelkedett Dunán január 8-án kiadott hadkiállilási utasitás igazolja ;§§§) ellenben a felszerelést magán vállalkozók teljesítek, a minthogy a szükséges lszereket és töltéseket is ról intézkedett a nem egyes kereskedk szállították Rákóczy, kisebbített minségben katona öltözéke következ fekete süveg, : igy febr. 24-rl Miskolcz- j hogy a kereskedk a töltényeket régi szállitsák.§§§§) zöld dolmány, Ez ‘utasítás kék nadrág, kék tarsoly az ország címerével, alakban szerint volt a fekete kék lóding, csizma, kard és l- fegyver. Nov. 26-róI Angyalosról sát és irta Orosz Pál a vármegyékhez, hogy Kas- Szatmár Eperjest szerencsésen bevevén, bevételére, mi szintén sikerült neki *) ügocfai levéltár. **) U. 0. - - ü. 0. . . . §) U. 0. §§) Beregmecyei levéltár, ügocsai §§i)0. 0. levéltár. alá küldetett, egyszersmind tudatta, ; annak hogy Szat- ' mármegve líölönbén is megtcriielve hogy konyháját is lássa él, miért bízza. Levele nftm kényszeritlieti azt arra» lévén, evvel a is szomszéd megyéket meg- folyamában ószintén mcgjegyzé : „Tudja Nagyságtok, az én asztalomnál sok bor kél sok tiszt el, jár, sok beesületes emberék jönnek, mennek, és minden konyhára való szükségek kivántatnak minden nap“.*) 1705. júniusban a magyarok a szatmári várat elrontván, e helyett Rákóczy az e c s e d t rendelte kijaviítatni, hová 0 végbl a szomszéd i megyék közereje kirendeltetett.'^*) Rákóczy 1703 óta, midn a kezdet nehézségeivel küzdve, gytilevész népével Munkácsról visszavonult, itt nem lévén^ ismét csupán 1705. év végén érkeze .t e tájra. 0 ugyanis azon évi novemberben Erdérybl kijö-^ vén, deoz. 1-jén Majtényba érkezett, a szaniszlai táborban 5— 12-ig idzött, innen 12-én az ecsedi várba szállt, IB-án volt Vásáros N a m é n y- 20— 21>én B e r e g s z á s z b a n, b a n, rán dúlt, itt honnan az nap Munkácsra fel- a vár erdítésével foglalkozván. Rákóczy 1705. május 20-án Egerbl- tudatta a vármegyével, hogy a tiszántúli keröleti fparancsnokságot g n K á r o 1 y i S á n d o r r a bizta. Ez idben bizonyos tatár had az IJgocsával határos falukat megsarcol- Beregvármegye 1705. junius 3, Beregszászban tartott közgylésébl megkereste ügocsa vármegye közönségét, hogy más alkalommar ily seregek közeledése felr t jó eleve értesitse, nehogy mint most, a lakosok védtelenül támadtassanak meg; egyszersmind felkóré, hogy a vele ván, közösen kiállitandó 80 fnyi lovasság szervezése iránt Palóc say György ugyanis május hogy hívta a vármegyét, nyilatkozzék.**'^) 31-én Vitkáról kelt levelében a megrendelt személyes fel- felkelés helyett lova- sokat állítson ki s azok zsoldja fedezése végett az adókivetést a birtokG. sok „residentiájok és oeconomiájok szerint eszközölje. e lovasság Berettyó-IJjfaluban jelenjen Meghagyta, hogy meg, különben a késedelmezket megfenyitendí, Junius 9-rl gyékbl Egerbl irta gróf Bercsényi Miklós, hogy az e várme- kiállitandó gyalog ezred fkapitányává, vezvén, intézkedéseit teljesítsék a megyék ; Jármay Ferenczet egyszersmind tudatja a haj Ju ezred alkapitányi és fstrázsamesteri államásokra egyéneket, az altiszteket pedig nevezzék kine- jelöljenek ki alkalmas ki. Mily hévvel ragaszkodott a nép a harchoz s mennyit remélt fegyver által elérni, mutatja azon vallásos buzgalom, melyét önként nusitott, ) így 1705. közgyölésileg elhatároztatott, hogy az ünnep'^k Pgocsai *) Monum. levéltár. H. H. 27. 270. ***) Megyei levéltár. 1. a ta- és kü- lönösen Tasárnapok megölése tekintetébl e napon senki siekérrel ne vonuljon ki a helységbl, különben bárhol letartóztatni magok tatni rendeltetett; minden hónak els napja a protestáns s hétfig lezárolpapok folyamodtak aziránt, hogy föggöleg megjegyzem hogy Rákóczy még 1704. aug. itt, hogy a templomokra, 1. nézve a birtokállapot fentartassék lat ; 2. oskolákra a szegedi fenálló gyakor- hivek csak saját papjaiknak hogy temetések alkalmával 4. végre, ; 12. és egyházi gyakorlatra hogy a tizedjog a szerint élveztessék; 3. a stóla dijakat a fizessék Ezzel össze- ügyben támadható súrlódások elkerülése végett akkép táborból a vallási intézkedett: hogy böjtöléssel és imádkozással ünnepeltessék, Így Isten a haza fegyveres ügyét szerencsésen vezérelje,*) a harangoztatás minden- kinek egyenlen szabad legyen.**) Krucsay Márton kerületi fbiztos Debreczenbói 1705. jul. 12. meghagyta a vármegyéknek, hogy a nagyváradi kött szekereseket azonnal küldjék vissza, Aug. ból hátrány keletkezzék.***) 1-röl ostrom helyérl megszö- nehogy e miatt az élelemhiáuya mocsonoki táborból irta Rá- kóczy Lónyay Ferencz biztosnak, hogy a sereg felszerelése iránt erélyesen intézkedjék.§) Az oktob. 3-án befejezett a rendek összeszövetkezvén megválasztván: s Rákóczy t sága iránti kötelességüket hiven Gyürky Pál (dux) vármegyében szövetkezett és nemesek esküvel fogadák, hogy a haza és szabad- az ezen végzés folytán jegyzékbe foglalt Szécsényi országgylésen vezérl fejedelemül a teljesiteudik.§§) a nagykereki táborból, okt. szcmólyenkinti fölkelésre s parancsolja, hogy 10-rül Kesédrl felhívja a megyét á' limitált szekereket, kot 8 egyéb élelmet sietve küldje a táborba, a fogdostassa.§§§) Ismét Krucsay • decz. abra- lézeng katonákat pedig 4-rl intézkedett az. iránt, Naményhoz érkezend Perényi Miklós seregét szekerekkel, abrakkal, kenyérrel s más szükségletekkel bven lássa el a megye, különmeghagyta azt is, iten a mulasztás következéseit magának tulajdonítsa; hogy Orosz Pál tábornok málháját Ugocsa megyében helyezze el, hogy a ' minthogy t Rákóczy Erdélybe Károlyi Sándor a csatát vesztett. visszaküldötte, hol megyéhez Rákóczy nak azon hirdetménye, melyben datván ; ügocflai levéltár.' if*) 4*í) 11-én Sibónál a csatavesztést tu- az ütközetbl megszökött katonákat elfogatni, az álhirköliöket záratni, kenyeret sötíetni s a levélhordozókra s '§) iiov. S csakugyan nov. 12-rl keltezve érkezett 0 .- Megyíú P* • levéltár. ' ‘ . kémekre szigorúan el- fel- '• Dac. 12-r51 Éákóezy ílcisedrl aürgeli a felkelést figyeltetni, rendelte.*) megdicséri a népet, 2^1 mely a közelebb, Bákóczy Fjrencz által s rendezett buzgón járt el. ^ Ez évben Eákóczy az országot könnyebb hadi igazgatás végett öt fkapitányságra osztotta, székhelyeivé tevén Gyr, Kanizsa, Ersekojv^, fölkelésnél * , Szolnok és Kassa városokat ; megyénk a 13 felsömagyarországi megyék- mely kerületnek élén elébb gr. Forgács Simon állott, midn pedig ez gyanúból elfogatott (s elébb a krasznahorkai, majd a szepesi várba záratott, midn pedig onnan megszokni akarván leereszkedés közben lábát kiíicamitá s nagyobb biztosság okáért nehogy mint kel együtt a kassaihoz soroztatott, Stahremberg megszökjék, 1708. októberben a munkácsi várba hozatott) helyébe Bertótby Ferenez neveztetett ki. ' Erdélybl visszatértében Eákóczy decz. Beregszászból 21. Rakamaznál verfogható nemes 16Ö7. január 15-ig sbb (jan. lölé **). -ki* 17.) azonban Szerencsrl gyülekezési / ismét hogy minden személyenkinti felkelést rendéit, oly meghagyással, jelenjen helyül fegy^ meg; ké- Eszlárt je- ‘ , ^ Eákóczy Beregszászból decz. 22-kén Munkácsra érkezvén, az új év (176.) els napját is itt ünnepeié. Idejét leginkább vadászattal tolté, mi- dn terhes foglalkozásaitól menekülni kivánt. Január szonyba, onnan *Tisza-SzaIkiu*a, 5-kén ismét 1-én Munkácson Ka- utazott vala, honnan 8-kán Halászon át Tokaj és Miskolcz felé indult. Eötvös Miklós, szatmári biztos tudatta január 22., hogy a katona- ságnak kiszolgáltatandó személyenkint egy napra 1 font hu s, 2 kenyér vagy tí helyett holnaponkint egy mér liszt; továbbá megtiltotta, hogy lakosok viaszt, mézet, aszalt gyümölcsöt, tést diót, kereskedésbe bocsássanak, mert azokat áron megvásárolni. Márczius 29-kén Egerbl brt, fagyut, húst és serfogja a kelt hadak részére levélben Eákóczy küldé Bay László munkácsi alkapitáuyt Ugocsavárraegyébe,. hogy némely uyugtalankodók által terjesztett balvéleraényt ill. ki- ott a helyreigazítsa s a Ugyanazon napról Kövesdrl a szatmári vár elrontását rendeló meg§). Junius 26-ról irta Bay Munkácsról Ugocsának illetleg annak alispánja Medgyesi Jánosnak, hogy az „executiot“ ki kellett küldenie oda, ezért bocsánatot kér ugyan, de megköveteli, hogy a közbajdunak naponkint 12 s a tisztnek 30 pénzt fizessen.§§) Junius 29-rl Eákóczy Érsekújvárból sürget a munkácsi vár kiközügy elraozditására munkálkodjék***) ) Megyei levéltál*, ügoosai levéltár. §) Beregniegvei levéltár. §§)U. 0. ; 222 javítását s eróditését, meghagyván, hogy e végbl a parasztságot foglal- JuUus 22. Károlyi Sándor fvezér kíküldé N.-Károlyból fhadsegédét Andrási Jeremiást a végbl, hogy a vármegyéktl 'felszerelt lovakat készpénzért kényszer utján szerezzen. Julius 30-ról Rákóczy koztassa.***) melyben elsorol- Ér?:ekuj várból lelkesít felhívást intézett az országhoz, ván a német gyalázatos „praktikáját", a megyéket felkelésre buzdítja.**) A sereg ugyanis Kassáról a Hernád-völgyön lefelé húzódván, útjában cs. Gönczöt a környéket felégeté s megsarcolá; s a Tiszánál ezalt a falakkal együtt elhamvasztá; Szolnoknál czok ezek s még inkább mozditák közeledése hallatára Debreczen el Tár- Tokajt, hozzá csatlakoztak ará- A a rablást és égetést. német had lakói is elhagyták a várost, innen so- kan Máramaros, üng, Zemplén és Bereg vármegyékbe menekülvén, mig mások a kegyetlenkedk ell még december 'hó legkeményebb hidegében kün az erdben elrejtzve bujkáltak;***) ily körülmények közt Rabutin cs. hadvezér nov. 20-án ellenállás nélkül raegszállá Debreczent. Ez alatt okt. 14. Rákóczy Bercsényivel a meghódolt Kassára bevonulván, annak parancsnokává Radics András tétetett s a harcban kivált Esze Tá- mas, Ölyvös János s más tisztek kitüntettek. Dec. 4-ról meghagyta Károlyi a vármegyéknek, Debrecenben lévén, az élelmet Csomaközre Majd dec. 21. Rozsnyóról megrendelte Rákóczy, tek hivataluk elvesztése és nek az árszabásra * raára.§) 500 frt a felesleges élelmet szolgáltassák be s Ez intézkedést szükségessé .30 G ron kelt ; tisz- egy arany, mélynek értéke 480 dénár szá- alig becsül- felszöktek, — 25 sereg úgy, helyett, hogy egy röf 120 déná- helyett 40, egy font hús 15 dénár s egy kenyér írt tott be.§§) megyei hogy a rézpénz dénárt kelle érnie, 1706-bau egy hordó közönséges bor 100 írton 20 fosztó a a tévé azon körülmény, ennek folytán az árak hirtelen háromra, hogy birság terhe alatt szigorúan ügyelje- becse leszállvan, a libertás, melynek tetett hogy az ellenség szállítsa.**^***) 120 írton is válta- Végre az ónodi 1707. gylésen a pénz értéke leszállittatván volt, 3 hónapra, megállapittatott, hogy a 30 denáros pénz 12, a hatvanas 24 dénárt érjen s igy tovább, a hiányt az ország általános adóval kívánván pótolni. §§§) Rákóczy seregéhez adott ez idben valamint 1707-ben Beregvárraegye 73 jó fegyveres portáiis hajdút, *) ) Bercgmegyei ü. ' Mon. H. H. 27. §) ü. S5$> k. 2£^^297. ‘ levéltár. 0. Monum. hónap múlva pedig ismét levéltár. 0, ***) Megyei néhány ; ' . id. §11). 0, 0. 31Ö. h. 301. ; . . í' e j ér pa ak t Ján 0s 1 (vice-eolonellTis) kezéhez 27 iégény t. De a pénzt elköltvÓD, Bercsényi gr. elzáratását megrendelte. (Rákóczy-Tár II. 229, Az 1707. érkezett. é\r hová még dec. 28-án kegyelmérél Komlósy Ferencz özve- Ráköczy Munkácson elejét Január 8-káról biztositá 1.) tölté, fvezér innen elindulván, 16-kán érkezett Tornára, onnan Rozsnyóra, hol febr. középéig idzött. Itteni gylésen határoztatott, hogy a megállapitott egy millió forint segélypénz a megyékre aránylag vettessék ki s hogy egy libertás 4 polturába s.zámittassék.=*=*.) Károlyi Sándor pedig febr. 27. Hevesrl felhivta a megyéket, hogy öszszeföggoleg a Rozsnyón tartott gylés határozataival, a hadviselés foly- gyét.*) 10-kén pedig a tatása iránti tanácskozásra márczius 10-kére > teiket. Rákóezy már ismét febr. 22. Eperjesre küldjék köve- . volt Munkácson, hol márczius 13-ig végbl munkásoEkkor Sziniavszky lengyel hercegné (Grand—Generale de Por mulatott, ittléte alatt a vár erdítéseit sürgetvén s e a kat a szomszéd megyékbl, különösen ügocsából berendeltetvén. meglátogatá t logne),***) ki a rói jött s munkácsi hercegséggel Munkácsra. Március 14-én elindulván, ár helyi határos szkólei jószágááprilis 5-én a m ar ostá- templomban fejedelemmé beiktattatott innen április elején Debát ismét Munkácsra érkezett s május piaczi ; 29-kén Szent-Marján reczen felé távozott. Csécsi János azonkoüu feljegyzései szerint, Bay András pitányt azért, mert Erdélyben csatavesztett hadai a francia követet ölték, rabságba ejtette ) *) *) Ez s Munkácson bebörtönöztette.§) , ka- meg- Úgyszintén be- (Eákóczy Ügocsához). ,, Tudvalev elútiiink néhai íComlósy Ferencz hivönk hséges szoigáíatja és a haza ügye mellett való halála. Ha eomperiáltatik, hogy az Instans özvegy jobbágyai fcgp'ert ennek élötte hadainkban nem viseltek, senki akaratj ok ellen arra ne eompelvoltak, insinuálja magát az íhstans öziálja, inMkép, ha fegyvervisélk vegy elttüBK, másban fogja venni kegyelmességünket. Dátum ex arca nostra Munkács, 8. januárii, 1707, Franc. B: Eákóczy. Fr, Aszalay. esai levéltár.) ifás így hangzik: Megyei Monum. levélt. id. §) ü. 0. 307. h. 224 hozatott ide árulkodás miatt Szentiváni László Splini Mihály báróval együtt Becsbe inenvón, is, ki Lengyelországon át magyarok ügyét ott a ta- nácsával hátrál tatá.*) május 24-én Ónódra fényes 1707. Eákóczy az ottani hires gylésen Beregmegye kísérettel bevonulván, részérói gróf és fbiztos, volt jelen. Csécsi szerint a munkácsi Csáky István fispán várba kísértettek az ónodi véres jelenet folytán gyanúba keveredett turóczmegyei elfogott ne- mesek, ezek közt maga tófnak atyja Pál is.** ) az. ott kegyetlenül lemészárolt Okolicsányi Kris- Ez idben Arad táján a ráczok a magyarok ellen felkelvén: azok megfékczé.sére Károlyi Sándor nehány ezer hajdúval ki- hónapban küldetett junius hadi szereket lyul s Kassáról és Munkácsról ágyukat s egyéb magával.***) Július 21. a gácsi várból ide hozták fog- vitt Viza püspököt és páter Céles jezsuitát, másnap kit az országból ki- utasítottak. Ónodról Eákóczy fejedelmi kiséretével§) Sárospatakra ment, honnan julius 7-én Putkahelnieczen át, (hol ineghált s gr. Bercsényi Miklóssal és gr. Barkóezy Ferenezezel találkozott) 9-kén vadászva Munkács városába ért. Beniczky Gáspár, a fejedelem titkára körülményesen megírván az ó életmódját, nen\ lesz fölösleges abba bepillantani.^^) — ebéd után megnézte lem részére hozott r Pogány Adára, „Az nap lovászmestere lovakat. 10-ón gazdasági ügyekben által — a órt,ekezett írja ó fejede- Krucsay Márton tisztfónökkel, majd meg visszatérvén, ebéd után a vár körüli erdítéseket megszemlélte. 11-én pontosan vette szemügyre a vár bels részét, s a kijelölt mveletek fejérházában, szállva volt. 13-án reggel ismét vadászott rat. 14. *) •«'**) megnézte a Monum. U. U. 0. 0; id. h. 12-kén folytatását sürgetó. ebéd után magánosán dolgozott lovait, délig hol ittléte alatt délig, vadászott, rendesen megnézvén elbb a a mint reggel és este a hvösön vá- gyakorol- 307. 317. 318. . fejedelmi volt; annak élén állott Vay udvari marsnll, ezt követé báró Sennyey István, kaiiczellár, Ottlyk György iidvarrnoster és Krössy György fökamarás; ezek alatt állott az udvar többi személyzete, 48tí polgári egyén, kiknek évi tizeté.se készpénzben 4.3, 72G frt 8 a természetbeni járadékokkal együtt, ()4,Ü.*l r.frt 8,'> dénárra rúgott. E nagy'zámii udvarnok és szolgaszeiuélyeken kivül tar toztak még az udvarhoz a teströk, palotások és más udvari ezredek, mikkel ha táborba szállt; maga az udvar, számtalan paripái, vezcléklovai, hintái, esézái, tár- és konyhaszekerei, sátrai s mindenféle egyéb készletei egy egé.sz külön tábort képezett."*A 2 udvar fényét, elevenségét, pezsgését nem kevésbé .mozditák: elé az idegen hatalmasságok követei 8 ügynökei, furak, tábornokok és más magyar, német, frana folytonosan járó czia, svéd, logy'el, török, arnót hadi tisztek, tanácsosok, megyei és városi küldöttségek, vendégek s mindenféle hirnökök és futárok. (Századok, 1873. 36. lap.) §§) Rákóczy-Tár. Szerkeszti Thaly Kálmán!. §) Rák'^íczy udvara ez idben valóban ÁdáiQ men e taltak mot irt j o ó n á t egy kis ráajd vadászni merít, onnét vi^ végre titkárai eladá- Az nap lyokat hoztak DanczkáróL éjfél este ablakból az Az nap sok szép karabélyt szemlélte a lovak „exeroitiumait“. Ungvárra, és magának, olvastatta 15-én szokása szerint, jókor reggel felkelvén, sait elintézte. ál- Betlilehem Farkas latin njelven azután a kertbe lemenvén, aludt; Magyarország történelmét déli és piszto- • 6 órakor megindult Bercsényihez ess idben után ért oda. 18-án visszamenben az honnan másnap 8 órakor késvén, szerednyei kastélyában meghalt, el- ide n a p lévén, -magánosán irt és határozatokat adott közt, mulatsága ki.“ folytak nagy a férfi napjai, folytonos munka így egyedül a vadászatból állott, melynek nagy kedvelje volt. 24-én a fejedelem a karabélyos sereggel és nagy pompával Ungvárra ment, az orosz érkezett. 20-án p o s ta G s o r b elv a n o cár követe, v i cs D áv i d elé, kit itt Az ebéd saság küldöttével együtt fényesen fogadtak. a lengyel köztár- trombita, dob és más harsány zene mellett 7 óráig tartott; majd tánc keletkezett, melyrl a nevezett titkár Írja, hogy a felséges fejedelemnek „extraordiD a ri Va két óráig l j éjfél ó kedve l é v é n, s k i g t á c o 1 1“, úgy Bercsényi is után. Talán erro vonatkozik Csécsi János azon kesergó felsóhajtása, hogy a magyar rendek ez idben erkölcsileg megromolván, részben folytonos dorbézoíásban, tétlenségben, való szolgálatában tölték s maga a fejedelem Isten is idejöket helyett, nagyobb ördögnek ez ország ügyeinek ei- hanyagolása mellett, örökös yadászattat és madarászatta! ölé idejét.*) 28-án Munkácsra jött á fejedelem. Aüg. 4-ken hozzá tyó-Üjfalvi táborból postán Károlyi Sándor. jve ment, az utón hozott neki nejétl házi orvosa dr ujvárfelé a Beret- Aug. 6-kán a fejedelém Aba- Láng Fe- rencz Danszkáról levelet? Sept. 3-kán Térebesrl elküldé Bákóczy gédét Pániéi Györgyöt Munkácsra, elé, azon üzenettel, hogy öt kon volt, hová udvariására czár haragja egy Eömonnán ide érkezendó fogadandja. Sept. 26. Sárospata- jött á ruszidi palátinus két ell megfutván, aug. fóse- török k ö ve 6-tól a fejedelem fia, kik az orosz szentmiklósi kas- Visszamenben Eikóczy seregével és Bonafoux 19-kén Pobrohybah hált, honnan 20-kán Munkáes vá- télyában tartózkodtak. francia ezredessel ránál tott Bay László várparancsnok több tiszttel együtt elébe jo kiálli- hajdúk pedig tisztelegtek; 3 órakor ebédhez ülvén a városban. kán Kaszonyon 23- át Eesed-feló folytatá útját. 1708. január 11-röl Sennyey István kanczeUár Battyánból méghagyta a megyének, hogy minden dica (rovás) utái^ 33 Vs dénárral já- MoDum. fíuBg. H. 27. k. ÍÍ37. 1,-v , 226 ama 150 ruljanak ezer tallérhoz, melyek Perencz konyhájára ílákóczy megúllapittatiak. Káküczy Nagj-Xárolyból 18-áról ismét fölkelésre buzdító fel- febr. hívási iDlézeit a Yilrmegy ékhez, élénk színnel ecsetelvén abban az ellen- ség incselkedéseit. és yétkes szándékát*). Április 17-kén Károlyi lev hadak hogy Sándor Erdélyország és a tizenhárom vármegyében nyilllevelében megrendelé, fels fparancsnoka megyei hatóságok a kóborló katonákat, hajdúkat, lovasokat szükségeseié bon fegyveres ervel elfogathassák és a táborba kísértessék. Június 1-én Egerben táborozott a fej ede em,- hol 4-kén a villám sátoa 1 rába ütött, Rajmann nev írnokát s az Rákóczyt raegsérté, ajtonáílót azunban érintetlenül hagyá, 17-kén Ecseduél táborozott, állván serege paloiásokbói, Arnó; Almásy EierviÜG s Bessenyey gyalogjaiból, gránátosaiból, György gyalogezredeikbl, lovasaiból, Zaj Bonafoux, karabéiyosokból, András Szeinere és kelló tüzérség és szekerészetböl. ki De La Foux, a n^unkácsi tár mérnök kapitány arról, hogy a beregmegyei jobbágyok azon. héten 1180 kézi és igás napszámot dolgoztak ’üimkácsi rséget ekkor a szomszéd vármegyék tartozván a le*’'*}. A szükségesekkel ellátni, nov 19-kén azt határozta ügocsa vármegye köz- Nov. 11-kén Írott elismervényt adott erödiiésével foglalkozott fejedelmi hogy a munkácsi tüzérségnek gyertya helye tt egy hordó bort s az alezredesnek egy hízott sertést adjo n***). gy ülése, Decz. 12. Sárospatakon a szövetségesek tanácsa azt határozta, hogy a hadsereg 12 ezer hajdúval szaporittassék, minden 50 kapu hajdú vettetvén ki ily értelm után Rákóczy a bocsátott ki azután felhívást megyékhez, melyben egyszersmind a szükséges élelemszáliitást 15-kén galmazta§). az elhatározt?.tott is, idéztem naplójában Írja: „mivel Istennek hogy, mint feigerjedeíi haragját sok szerenc.sétlen casusokbau is Beniczky szent felségének egy szortitkár bneinkért pénteken leginkább minden héten böjttel és minden poenitentia-tarlással neki szenteljük, hogy az által megcsendesedvén szent haragja, dólgainkhak kívánt boldogulását érhessük." Mi szabálylyá tétetvén kölapasztalíük, azon napot röztetett. Decz. 21-én az isteni szolgálat lovassággal és egész fejedelmi ért N a gy-D o b r o n y b a, dulván, d. u. 3 órakor oi ’ i l U. 0. érkezett Munkácsra, - _ í ic' • . indult a : . Patakról; tisztelet hol a gránátos fejedelem kornétáson innen 23-kán isteni ií'véiUr. ]\n 'j;vei r. után udvarával után kormányi 22-kén megindul- ünnepet r visszaronnlva megülte. 2p-kán magán itt id eret vágatott, hosszabb óta gyöngélkedvén. Ez évben a jelentkez dög vés z népeiver a várakba, bezárkózva lenni akarván, fegyelmetlenül portjázott, a kuruczok által majd a munkácsi vár börtönébe midn a német elfogatott rácz elébb s által elfogott Vay Lászlóért az íiol midn egri decz. kicserél te- 1708. okt. hónapban hozatott be ide árulás ííemkülönbén vezér Tisza körül kisértetett testvérével együtt, végéig tartatott, teti* ). nev midn a Tökölj miatt nem bnna németekhez átpártolt Öcskai László tábornokot követni akarta, elfogatott s Kassán riztetett Beze édy Imre miatt, azon alkalommal, dandárnok ott is, ki nem a sokára decz. 6-kán innen Sárospatakra vitetetí; s deezember 17-kén lényakáztatott, az utolsó vigaszt az ottani lelkész hasonló sorsban részesült ott Botka András Székely Andrástól nyervén ' rnagy : is*^). Ez évben a király több ízben való kibékülésre, különösen okt. ajánlatot hónapban a tett magyar nemztittd azonban, mint a többször is, emUtett Csécsi mondja, kínálata visszautaslttatván, ennek folytán a támadást erélyesen megrendelé s csakhamar azt eredményezé, harmadrésze, a bánya városokkal együtt, csakhamar gének hatalmába került***). Azon küldöttel még is évi decz. 3-kán Tolvaj : az ország seré- Gábi)r bécsi raegköttetett Sárospatakon a fegyverszünet, tán Eákóezy egész udvarávar Munkácsra jött és serege megyében hogy jólszervezetl minek foly- három hónapra e és tájékon elszállásoltatott§). Ilosvay Imre ezredes pedig a bécsi cs. k. haditanácstól nnár 11-kén keli menlevelet (sahus conductus) kapott a 1709. ja- végbl, Szalay István hadititkárral és Körner Györgygyel gróf Eszterházy talhoz küldöttekül a fegyverszünet megkötése végett a Dunántúlra hogy Anme- hessen. Megengedtetett ezen FiellJános aláirásával ellátott pecsétes irat- ban, hogy a küldöttséget s ahoz tartozó 25 nál Mauhesens Causani a cs. lovasság fnyi kíséretet Esztergom- vezére rendelése folytán az ottani parancsnok a Dunán átszálUttassa s Eszterházyhoz kísértesse, azt minden megtámadástól védvén. *) *) Monum. H. H. U. ü. §) ü. *) 0. 367., o. 0. 372. 382. 380. 27. 361., 371., 379. lap. 228 Az 1709. év elflS napjának reggelén a Munkácson állomásozó reg zenészei a fejedelem lakháza udvarán megjelenvén, késbben pedig Vay Ádám nével üdvözölték, tisztekkel felmenvén, az egész templomba ment egész udvarával a és Január ült. 2-kán kár ty ával tettekkel ebédelvén, asztal után mes be ünnepélyesen a ifjat iktatott niknek felsége nemes 2 mondja, terve egy alatt történt : vitézi Kemény a tereraajtó gyalog és volt a fejedelemnek, mináe- eltt János volt*). Ezredese A i gondv i s e- maga a fejedelem, al- tagok beiktatása szertartásosan san, veres bársony székbe ülvén, mellette fge Mint begyakoroltatva. idvel „I s t en ugyanis a fejedelem zöld bársony ruhában, fekete fegyverhordozó, alakította, teljesítettek rendet alapítani, melynek törzséül a Kolozs- várott alakított század szolgált volna. ezredese pedig adván Rákóczy elször Kolozsvárott tagjai közöl ketten folytonosan lés“ czim gróf emlí- néhány ne- mulatott. 6-kán nemes seregbe, rszolgálatot; egyenlen voltak lován irataiban délben fentebb pisztolyt, karabélyt és pantallért. E nemesi társaságot s a s fren- egyéb és vadászott, Pekri Lorinczczel, Perényi Farkassal, páter Kéiivel f- Azután az elvégezvén, a ájtatosságát ott ze- kapitány a tisztelkedett. Bay Mihálylyal franczia tábornokkal, Bercsényi urfival, dekkel fejedelmi asztalához udvari az udvar nevében se- harsány ót kócsagtolla- egyik fell Dániel János, a fegyverhordozó aranyos és rubintos kardját tartották. Zay András, a nemes társaság fórraestere, a nemes nek bemutatván, Ráday Pál igazgató e sereg hadügyésze f- Péter, asszonyos buzogányát, más fell pedig ifjakat Ilosvay Azután felségé- nyilvánosan eladá az ifjaknak, miszerint a fejedelem azért alakitá ez intézményt, hogy a nemes ifjaknak alkalmat adjon szerencséjök elmozdítására és családjaik felvirágoztatására, közvetlen erény utján. E felügyelete növekedvén az alatt bevezetés után letették az elttük felolvasott esküt, mire felsége lábaihoz borulván, azt megcsókolta raindenikök s Ezek után az igazgató felolvasta elttük a szabályokat. Mindennap kellett az rmesternek a tagok eltt a misét általa mintegy fölemeltetett. megelzleg úgy este is az Így még a táborban is tenni. felsége által irt imádságot elmondani* s Január 31-kén Siniavskyné volt érkezend Munkácsra. Lengyelországból, miért telére nézve ékesitette népével. is már 30-kán asztal után a várt kedves „a házakat drága kárpitokkal és ezüstös vendég eljöve- mobiliákkaP fel- másnap Szentmiklósra elébe ment kirendelt udvara Február 1-jén megunván a várakozást, mulatság kedvéért kiRákóczy s V' / ; m . ment a s a v a n y u v i z h e z, a várt vendég azonban 3-kán sem jvén meg, Rákóczy visszatért Munkácsra *) > Csécsy János feljegyzései szerint, Siniavsky palatiniis neje Rákóczy nvére volna („Soror principis“), s lett t Rozsnyóra volna is olkisérte 1707. évben**). 4-kén a fejedelem Rákoson vadászott, 6-kán pedig a mellett az njabb vett birre ismét udvarával kiment Szentmiklósra; estefelé pedig szövétnekek érkez fejedelem asszony eleibe kirándult Errl igy ir Be^ is sok lengyelek elre jvén, midn maga a fejedelmi niczky: „Amint asszony közelgett volna, a hintóból felsége kiszállott és annak szánjár ^ menvéu, szerencsés elérkezését apprecálta ; annak utána pedig szánba együtt beülvén, szentmiklósi kastélyában sok lengyel urakkal és hoz Maron nev franczia tiszttel bevitte és fejedelmi módon úgy, hogy a közlengyelek is javában a hegyaljai bornak részegedvén, magok érkezett ide. 7-kén tiz között lóssal és a franczia tábornokkal czia tábornok, e mellett tott A gnik lengyel E E napon n, meg- és Bercsényi urfi, is Bercsényi Mik- Rákóczyt látogatta meg. Ebéd alkalmán n jobb felén ült Rákóczy, másfell a franFar- másí ell Bercsényi Miklós, Maron Fran- feleségestül. Délután a Bercsényi Miklóstól haj- szánkán Munkácsra menték, hol a kétsorban kisérte fel szállására. iván Racziensky csehországi kapitány, Perényi Zichy Pál, Bercsényi czia és vagdalkoztak. órakor felkelvén a fejedelmi val az asztalnál a fejedelem kas, is accomodáltatta, kapcsosok állott közt fegyveresek kapitányok volt Péchy Miklós^ mig a palotások alezredese báró Limprecht valá. Febr. 10 a palotában***) misét hallgattak, azután a fejedelmi mó- don készített asztalhoz ültek, tig, a midn dégek eloszlottak. vetjévei ebéd után tánczoltak jókedvökben egész a csupán sültbl álló uzsonához (merenda) leülvén Sül tán E napon Barcsai Mihály, A c hm etteT érkezett másnap nyilván fogadván, hintón sang végén azok kés .a az a török császár udvarhoz es- a ven- fvezér kö- Munkácsra, kit visszaköldötte szállására. 12-kén a far- lengyeleknek fejedelmi vendégséget készittetett, tánczol van éjfélig, i3-kán a török követet a fejedelem raegajándékdzváD, Pápai Gáspárral visszabocsátá; o pedig Sziniavszkynóval üngvárra ment, n készületeket tett a onnan 16"káa térvén vissza. Márczius 4-kén o vissza utazásra: Rákóczynak minden bels szolgáit tizesaranyokkal, höl- gyeket pedig egy-egy öltözékre való aranyos szövettél 6-kán ünnepélyes szertartás és az induló eifuvatása D . ••) ••*) Beaiezky id. naplója. Monujn. id. h. Paiot inak honnan ^ megajándékozía után elkiséré ot a T * . neveztetett e korban az nri lakok tágas ©iósíobája; elACsarnöiia, a szobákba nyiltak az ajtók Ezt elu'dlCfnek is 230 fejedelem- Szén tmiklósra, hol az éjt töltötték. csúztak szívélyesen deltetett, Másnap ehéd után elbú- Sziniavskynó, kinek kisérjeül Sándor István "kiren- s Polenára, Eákóezy pedig Munkácsra ment, Kálnássy János in- tézkedvén, hogy a fejedelemnö minden állomáson kényelmesen láttassák el. 8-kán tuí volt a határon hozta, ö 8 aranyat küls s azon futárnak, ki e hirt Eákóczynak meg- 26-kán a ajándékozott. késbb sánczait bejárván s fejedelem a munkácsi vár csolnakon átszállván a Latorczán, éjsza- kára Lehóczra ment, onnan pedig másnap üngvárra. Márczius 18-kán megyékhez intézett lelkes fölhívásban*) minthogy az ellenség Dunántúl megszegvén a fegyverszünetet, seregével megindult. Eákóezy még márczius hónapban szándékozott Sárospatakra menni, a nagy árvizek miatt azonban, melyek a pataki uj hidat is elronták, sem ide, sen\. Eperjesre nem utazhatván, kénytelen volt az egész mellett antelet Munkácson tölteni**). Itt léte alatt Eákóezy személye mködött, Ferencz utazásaiorvosa dr. késbbi kedvelt Láng ki t nak a általános felkelést rendelt ban is követé. Ápril. 4-kén a fejedelem Daróezról, hol üngvárról szatértében az éjt tölté, vadászva Busz kóczr visz- innen pedig szin- ért, idben rengeteg erd bori^ még e tájat ma már legnagyobb részben eke alá hasznagy erdségbl csupán a Latorcza körül fekv Szép tén vadászva Munkácsra. Ez Szerednyétl Munkácsig, mely náltatik, a régi vidék nev erd maradván fenn. 6-kán Eákóezy a vár kivont alatt sátrakhoz ment, 7-kón hét nemes iQat iktatott be a nemes rtársaságba, 10-kén ismét a vár alatti vén össio hadait. táborban idzött és sátorban ebédelt, itt 14-kén kíséretével K omlósra gy üj t- meni, innen kén a nagy-beregi erdkbe vadászatra kimenvén. Kovászó és lö- Bereg közt mezn ebédelt, éjszakára Beregszászba érvén. 17-kén megtekinté itt a szlket, 18-kán vadászat közben Bereg-Uj faluban ebédelt, 19 -kén pea dig visszatúit Munkácsra, hová az alatt De marquis Salleurs Bercsényi Miklós, Galambos Ferencz, gróf Betlen János, rahám, Áréit János s más femberek megérkeztek. szágból megérkezett Bagossy Lászlóval tábornok, Áb- Barcsay 22-kén a .törökor- értekezett a kertben; 23—25. az erdélyi tanácsosokkal tartott ülést. Április 30-káróI Eperjesrl irta a szövetkezett állam hadbiztosa, hogy az Erdély országból kiköltözötteket s más hazafiakat keresztény szeretettel gyámolitsa a vármegye s az alap- szabályzat szerint, a szükségletekkel szívesen lássa el**). megjegyzem, miszerint leginkább a szomszéd ügocsavármegyóben tartózkodtak az erdélyországi menekültek, ezek közt voltak EszItt : terházy Dániel neje Cziráky Kata, Jósika Dániel, Perényi Monma. id. h. Megyei levéltár. 389. L Miklós, Ha- Ifcr. Sz^ke Mihályné Pét^iV Kiss Imre, Patai Kristóf^ Horvalhi György, családostul, Német Józsefné, Szabó Andrásné, Berki MiklósDÓ, Kállay Györgyné, Kassay Jánosné, Magyar! Ferenezöá, Borbély Istvánné és Samuné, Kállay FereDczné, Boros JankÓDÓ, Friedrich Ferenczné, Bániéi János gyermekei, Tatay György és IstTán, Szabó István, Pap István, Décsiné,' Jeney kapitányné, üngváry Jánosné, s mások^), kiket a vár- megye utalványozás élelmezíelett szerint a és helységekben soltatott. elszáiiá- • , Május elsején levéltárának egyrószét Eákóczy társzekerekre rakván, más részét pedig a várban gylt tábor Szerednye felé vatkára ment, onnan 4-kén üngvárra gránátosok, nemes 2-kán a eJbelyeztetvÓD, elindult, 5 Munkáeson össze- pedig Siniavsky asszony elé Za- 10-kén érkezett, pedig megindült. Itt szenteltetett 26-kán nagy ünnepélyességgel fel díszesen kivarrott isten szeme ragyogót e felirattal li s ublque", Yisszatértében ért. hált, I tani fejedelem augusztus Károlyi hogy sok bértl sem telnék ki. oly bámulatost cselekedett, a beregujíálvi után felment Eákóczy a í hol a skofinm yárfaa, megtekinté, úgy a várbeli erdítési mveleteket okt. els mény 4-kén ezia tábornokkal Zavatkára lestye faluba ért, hol t 28-kán ebédelt ; t elé s elküldó és hált küldöttsége az utasításokat, majd a ismét l megszemlélé titkos irattárát. •) Bgoflsitt lavéitár. sej# Jl Se- fogadák és Szlsre ért 27-kén éjszakára, Dr ága bár t-f a van, honnan 6-kán a magán kezelése céljából alapított udvari tanácsos, melynek számára el Vay Adámot követé és a fejedelem IB-kán az urak és IMármaros M e d en c z é n üng- 12. Bercsényivel és a fran- ment Siniavskyné udvarával együtt Huszt-feié, hová ^^munkálatokat; 5-kén rendezé í fogadta Lászlót és Simont, kikkel azután hosszasan értekezett. 7-kén vár-íblé vadászva ment, hol 11-ig mulatott 1-jén % dél- kísérletét dísztermében gróf Mikes Mihályt, Károlyi Sándort, Barcsay Mihályt, Ke- Husztra bekisérék. 26-án visszaindulóban I hozzá, Munkácson, csinálók is, s az ot- levelet mnszka követekér- vadászott; e napon erdkben ki- kirl mi sok eszes em- kastélyban hált, sept. 5-kén svéd küldöttek hoztak keztek hozzá, sept. 16-kán' összeült az erdélyi tanács I Eoland, 31-kén a szentiniklósi erdkben vadászott I I Munkácsra 20-kán a Kisbámor-felé S., kivel I |: nemes melyen a de m et aequ abó 16, Bácskán Vay 12—-13. Í lovas „e a 29-kén elhunyt a fejedelem hu és kedves kutyája titkárja azt Írja, I á : 17-kón Nagy-Bobronyban ebédelt és este 19-kén meglátogatá sétált. - a társaság aranynyal gazdagon kivarrott kék zászlója [(kornéta), Ádámnál a testörség ék karabéJyosok kíséretében Sárospatak-feló téli elszállásoiásáról vár- erdítés! birtokainak maga készité intézkeuett s mint ^ 2d2 ^ . , mindennap, most . is tömérdek levelet tett, azért innen visszaindult, 12-én a fejedelem Víiranó irt. hogy az ellenség elindult, hol 14-én hírét vette, 25-kén Gálszéesen 23. Kassán, Potocky lengyelországi államtitkárt és gróf Tarlót Mnk ácsra jött, hol másnap a melyek késbb fogadta, ban intézkedett, e tájon felé téte- hol volt, Decz. 1 -jén fogadta. kiovi palatínus svéd és lengyel hadait sok bajt okoztak, 4-kén a vár- 3. és 2., felé, 7-kén Hrabóczon két szomorú híreket hoztak. 19-én a fe- 6 -án ismét elindult Varanó futár jött hozzá, kik a Dunántúlról jedelem a karácsonyi ünnepek megölése és végett, mozgóvá kétfelöl Homonnára ment udvarával együtt ; dögvész a eltávoztatása 30-án Peklinre, 31-én Bdre ért, hol reá viradt az 1710. végzetteljes év. Innen 1710. január 1 -én Korlátra, 4. Halmajra ment, hol Bercséelvált a mezon, ki Kassa felé tért, míg Eákóezy Ernd felé távo- nyitl * honnan Györky Pál tábornok zott, Babocsay Ferencz hadaival Darócz- és nál táborba szállt. 15-én Kövesdnél csatlakoztak az és lengyel csapatok, valamint gróf Eszterházy Antal, 22 -én pedig ütközött az elébe került ellenséggel. . Paur 18—19. Ecsed, 20 redei és a tüzérség. 17-én Gyöngyös, ezel hely.ségnél táborozott a sereg, Egerbl A . kijött és svéd Bokros ez-' Kálló, 21. Bér- Vadkertnél, hol meg-~ véres csatatéren elesett Babocsay három ezredes, a megmaradt rész éjszakára Guttához szállott, onnan pedig Mácsa völgyébe, hol a hadakat letelepítette és szétrobbantott és seregét összegyjtötte. Pebr. 1 -én Szt. Márton-Kátára szállt, 19-én Czeg- onnan pedig 23. Jászberénybe. Ekkor a dögvész már terjedelmesen pusztítván, a tábor menetében mindenütt kerülte az helységeket, de végre tzifa és tábori gunyhók hiánya miatt kénytelen volt a megfertzött helyekre is beszállni, mi által nagy veszteséget szenvedett nemcsak emberekben, hanem szellemileg is, mert a hadfiak látván a nagy léd felé indiilt, áldozatokat, melyeket a borzasztó ragály naponkint követelt, tek s hangoztatván: élünk elcsügged- a bor és szesz mámorában kerestek vigasztalást, elkeseredésükben !“ A „Úgy is ma-holnap meghalunk, vigadjunk tehát, a mig folytonos részegeskedés lehangolá kedélyüket, a sereg fegyel- amint ntt a veszélyes ragály, ép úgy növekedék mi az eddig oly nagy kitarháborúnak egyik lömegbuktatója volt. így megtompult az inetlenué kezde válni, s az önérzetcsökkenés s az erkölcstelenedés, tással folytatott az 1709-ben Kassán gyártott fringiák éle .s kenésével lassan a harcz szerencse csillaga ^ tl Rákóczy mindemellett folyvást bízott az adó és élelem beszolgáitatúsátv A a bátorság és hsiesség csökis láthatólag alább szállt. ügyében és stirgeté a 3346 frt megyék- január 14-ki beregmegyei gyulá- ién kelt határozat szerint, tartozott Cserni Pál szolgabiró sából kivetett hadi célokra . és I 68 V4 beszedni járá- köböl életet; Nagy Gábor 2;;3 3412 frt és 110 % Nagy Sándor 2257 köbict, frt köblöt, végre és ígEéczi Dániel szolgabiró 1695 frtot és 98 V4 köblöt*) nev Febr. 18. megbízta Károlyi Sándor Gazdag János fhadna- Máramaros vármegyékben egy Majos János ezredes és Újvárosi Mihály kapitány által szervezend uj gyalogezredbe toborozhasson katonákat s e végbl oda a zászló all elvonultakat is felvehesse; egyszersmind kimerít utasítást is bocsátott ki az iránt, mikép A Munkácsról febr. hónapban kellessék a hadgyüjtés körül eljárni.*'*') gyot, biogy Bereg, Ügocsa és — mköd Kassára rendelt Le Maire mérnök tiszt mérnök helyébe gróf S t a mpa bad- küldetett ide az erdítések folytatására. 1710. márciusban Egernél táborozott Rákóczy. Itt történt, hogy a seregében lev lengyelek és svédek konokságukkal sok boszuságot okoztak a fejedelemnek,’ makat, st fleg zend, Kecskemét, Krös és Czeglédre küldötte támadtak a ráczok és visszaözték ket nev ; okét, itt azonban rajok hol ismét a miatt panaszkodtak, hogy nem elre a fejedelem a történtekrl zs In sky hogy szakadatlanul téli szállást, jutalRákóczy a lázadás kitörését megel- azáltal, kártalanitást követeltek. értelmes tábornok állott, nev korholá, le akartak tenni egy Soltik Elükön tudósitotta. midn kit, illetlen G 0 ri- viseletöket másik ftiszt unszolására. Hogy tehát Rákóczy, a két ftiszt közt keletkezett viszályt kiegyenlitse, közbe- ns Kassán tartózkodott kiovi p ala ti t, ki el is mént Egerbe és a városban elhelyezkedett, rendes katonasága a táborban maradván. Azonban csakhamar kitnt ravaszsága mert mig Rákóczy sátrak alatt tanyázott, s szabad idejét vadászattal tölté, nem sokat tördvén a járóül felkérte a : városban lev svéd és lengyelekkel, ezek egy zetesen a Szaniszló király testrei s a svéd fölkerekedtek s megyénkén a palatínussal együtt. tudta, tatta s át Midn egy biztost külde a- nagy száramai, lovas Máramarosnak Moldova Bákóczy ezt ezrede felé nevetitkon megindnitak egy dragonyos dobostól meg* palatinushoz, ez azonban a küldöttet letartóz- magával hurcoltatta, úgy, hogy csak harmadnap Megyei Jávéftár. ; ügocaai éjjel király ^ . tudósithaua • > valódi hir A Rákoczyt. felÓ! nem felindult fejedelem késeit azonnal fti' ífokat küldeni a szök hadakat Moldovával határos vármegyékbe, oly rendelettel, hogy a ne ereszszék át vén, fenakadás nélkül ország határain.*) ezek azonban három állomással elbb ; mentek Bereg és Máramaros vármegyéken lé- át az • Ez alkalommal ^a szök svédek, valószinüleg azért, mert Rákóczytól nem dijaztattak, minden fegyelem nélkül, legnagyobb rablásokat elkövettek. Megyénknek majd minden félvidéki helységét, Patkanóczkellen 1 ó K ö V e s'd le 1 megsarcolták, felgyújtották, a templomokat felverték, i minden abba kirabolták, rejtett ránkozó lakosokat eldöngették. a vizsgálattétellel megbízott kárt és ingóságokat mely ugocsamegyei küldöttség, Ebbl**) kitnik, hogy megbecsülte helységenkint. is elhurcoltak s ráadásul a okozott az a szökevény kóbor svéd katonák a vizniczei, bubuliskai és hátvidéki völgyeket jesen kifosztották, magokkal elhajtván nagyszámú marhát, más életnemüt. E bajhoz is, járult Nem met ká- a folyton terjed dögvész mely fleg Felsómagyarországon dühöngött.***) ha csoda, a forradalom kezdetén lángra gylt honszeretet annyi vész és viszontagság után lankadni 8 a még tel- lovat, sertést, juhot, valamint szekereken apró marhát, gabonát, lisztet, szalonnát, posztát s si- Ez ügyben késbb megjelent Munkácson s a zaját unni lakosság a harc csendes -béke után sóhajtani kezde. S ez általán feltnvé esüggedést és nagy sereget gyjtött sietve maga az ellenség a s vált érzel- javára felhasználni ügyekezvén í egy csapással kívánt a hosszú vérontásnak véget vetni. Az öreg De S vasz megnyiltával leurs marquis Munkácson elkívánkozott innen is s tölté a ura követségre küldetvén, Máramaroson át Moldova E nsen közben a dögvész a felkelk seregében a kassai helyrségnél, hol az’ megvédé a butin ellen oly vitézül öreg várost, felé is telet, megindult. ritkitá a sorokat, kúlö- Radics Andrást megfosztá életétl. Jászberényrl, hol a táborba szállt csekély számú seregében teendk ürügye .iíürgs alatt, Munkácsra május elején és udvarának •^él század udvari lovas karabély os egy ksértetve.§) Ide érve befejezteté a vár körüli erdítéseket, yóta folytonosan végre a ta- konstantinápolyi által is, ki Ra- Rákóczy nem bízván, jött Károlyival, része által ki- melyeken 1705. dolgoztak. Rákóczy ügocsának, hogy a dühöng maga is dögvósz a szövetkezett rendek összejövetelét nem engedvén s Junius 1-rl Munkácsról *) MoEum. id h. - irta ' **) Ugocsai levéltár; & vizsgálati ögyirajt másolatban gyöjteményembon. **) Monnm. id. h, 570. L §) Emlékir. id. k “ " K- 235-'- á táborba készülvéD, e helyett' gyéhez, bizonyos elterjesztések Vay Ádám foudvarm esterét felett istennje mint maga Írja: me- a buzgó fejedelem, de a szerencse Késbb ismét táborba szállt nem akart többé mosolyogni zandók.’*') küldi a a rendekkel és karokkal tanácsko- csata után vesztett s csatát reá, a „NaprÓl-napra mélyebben szorultunk azon szögletbe, melyet a Tisza és a Beszkid hegyek képeznek s a melynek alapja Munkács. November elején Szerencsrl Ungvár felé indult, hogy az elfáradt Bercsényit magától eltávolitsa, t Lengyelországba küldend. I - I : 1 ! „Soha életemben, írja Rákóczy, oly nagy szánakozásra nem gerjedtem, mint ezen utamban Pataktól Ungvárig, a mely csak másfél napi föld. Novemberben voltunk immár s a földet hó bóritá. Hosszú szekérsorokkal találkozám, á melyeken a túl á dunai és vágvidéki nemesek és tisztek nejei menekülnek vala az ellenség ell; könytelt szemekkelemlegettékelttem férjeik hségét s hozzám való ragaszkodását, s szállás és élelemért könyörögtek; hidegtl dermedt cseoserhik sírása hallatszott mindenfell a félig fagyott keverékbén, rl.**) . sárban összetört szekerek- megsülyedt és ' : . : . . , üngvárról csakhamar átment a fejedelem Munkácsra, hová Patakról udvarát és hintáit rendelé! Szerencséje e közben hova tovább távo- . , zott : az ellenség várait egymásután hévévé, táborait szétüzé. Mködésé- ben még az elemek is akadályozák ót: két lábnyi magas hó boritá a taMunkácsról gróf Forlajt, mely á menetet nehezlté. Nov. 16-án elboc gács» Simont, ki itt idben az utóbbi tisztes 26-án elin- fogságban volt; I dúlt Bercsényi is a cártól segítséget sürgetni, ' házy Dániel is aminthogy kirnentEszter- Lengyelországba Forgáescsal együtt. Dee. 4-én meghagyta Eákóczy Munkácsról Ilosvay György, ugocsai alispánnak, hogy Buday Zsigmond eÜen, pap házára tört és prédáit, a tiszti eljárást, tétesse Ez idóben kezdette meg ebbeli felszóllitására Károlyi ván ; öapokban a komjáti orosz ki e Pálffy János cs. m en t szágba, hogy ott herczeg Dolgoroky mioisztérrei a • Itt vette a fejedelem a tudósítást, sen óhajtana vele találkozni, miért vissza, a alatt Vaj ára, Vay Ádárn Eger és Szolnok várai is is a - hadvezér az Sándor Kis-Várdáról decz. Rákóczy pedig e közbeu személyesen ll értekezzék. meg. alkudozást, 9-kén válaszol- Szkoléra Lengyelor- nyerend segit ség té- hogy Pálrfy szomélye- nagy hózivatar daczára. sietett birtokára, íüzé. ki a találkozás napját. kitzték a feladás zászlóját. Ez Vaján január I t 30-kán megjelent Kröskényi János Eákóczy segédje azon ) *) **) Ügoesai levéltár. Emlékiratok id. h. 281. ügoesai levéltár. Iiirreí, hogy 286 holnap Ráküczy Olcsvára érkezend, minek folytnn Montecuccoli vezérrnagy Szentpétery kurucz dandárokkal hozzá mentek késbb egy félóra ; múlva megérkezett Rákóczy is, Vay Ádám, Szentpétery Imre, Sütér Tamás, Cseplész, Krucsay János, Bogosy László, Pikó Demeter, Dragula, Sámboky István ezredesek, Ottlyk Sándor és Máriássy Ádám s egyéb tisztei kíséretében, mig fedezetét Salleur ezredes alatt 200 svéd draga- nyos képezé, gróf Pálffy pedig Károlyi Sándorral, Croi altábornagy és Acton ezredessel szintén 200 drágán} os kíséretében megjelent*). Február 1-jén is melynek értekezés, tartott az kétheti az eredménye. Itt Rákóczy Pálffy val egy kastélyban t biztositá József császárnak hogy azon iránta viseltet jó ha írásban meghódol, esetre, A indulatairól fejedelem elébb a szövetségi lasztást kért. felett törvé- teljesitendi. akarván tanácscsal Másnap Apátinál lovassága arról, s bünbocsánat általános Rákóczynak minden kívánságát szerzdésileg lett beszállva'ez nemcsak á nemzetnek nyes jogait és szabadságait viszaadandja, hanem mellett, fegyverszünet lévén értekezni, ha- szemlét tartván a Pálffy val végzettet, önszeraélyét a számításból teljesen közié itt kihagyván; és minthogy akkor Munkács és a környékbeli faluk megrakva voltak dosókkal, nem akarván ezeket zavarni és a vár készleteit buj- fogyasztani, azért 1711. február elejére Salánkra hivá össze a tanácsot. Munkácson álnok fhogy a fejedelem tervét, mely szerint a békekötést a lengyel földön folytatni akarta, meghiusiísa. E végbl szállásán összegyüjté az ezreskapitányokat és megeskettetvén ket, felhina, hogy Károlyinál közvetlenül sürgessék a béke kötést, tudatván vele, hogy a tisztek nem hajlandók az országból ide- Mig Rákóczy Vajára ment, az alatt otthon udvarmestere Ottlyk György azon mesterkedett, gen földre kivonulni a hadakkal; egyszersmind Thököly hadjáratának szerencsétlen kimenetelét idején megtértek, kegyelem dálkozott e még nem lése folytán már maga ennél fogva és s azt, szándékukat kik azok, A ftisztek Károlyival, ki várt nyilatkozaton, anuálinkább, mert is hogy bünbocsánatban részesültek. azon este tudatták hozta a emlékezetökbe elcso- Rákóczy rábeszé- hajlandó volt Lengyelországba kivonulni s on- nan nagyobb nyomalékkal folytatni az alkudozást**;. A febr.’ 12-kén Salánkon összegylt a szövetkezett rendek nélkül alkuba ként megkötése iránt megállapodás kóczy készületeket tett a kivonulásra, 42L *) Mnaaia. id. h. **) Moum. id. h. 113. —A tanács kinyilatkoztatta, hogy nem bocsátkozhatik sigy a béke nem történt, s ennek folytán . miRá- 18-kán Vereczke-felé megindulván, munkácBi tárorség tisztjei között szolgáltak akkor kapitány, Balogh Mihály fhadnagy, ivó Pál hadnagy, Csórepi Fétar és Csóka János zászlótartók sat. e vidékrl. Kuq Pál azon Szentmiklóson éjt reczkére letti Í9-kén folytatván tölté; honnan pátenseket küldözött ért, parancsnokságot Károlyi Sándorra vár parancsnokát Vay Adámot vetkeztében szánta magát az is el a parancsnokságot házta át. Az alsó szét, útját, 20-kán Alsó-Yemelyekben a hadak fe- ruliázta*) kivevé hatásköre ; mégis alól, munkácsi a a ki ennek kö- ersség megvédésére, késbb azonban Sennyey Istvánra, a tanács korlátnokára ru- várban a palotások ezredese, Szentiványi rendelkezett. látva rséggel, 450 emberrel, kell számú lövegekkel A vár jól ei volt gend élelemmel, lent az uj kerítésbe sok lovas és gyalog és kézi mal- mok helyeztetvén el**). Pénzverdét mi csak pénzzé verhet •) ••) *••) R. Emlékiratai 293. volt, ott is állitott fel benne és ele- minden, a s hagyott***). 1. ' Monum. id. h. 114. ). Ez alkalommal megjegyezem, hogy ez ideig Rákóczy a pénzverdét Munkáci a sáncokkal békeritett s az alsó várhoz tartozott Latorcza-partou, a mostani palánkai temet megett egy ott állott, de id közben elpusztult, a víz áltál telepestl egészen elhordott malom melletti kházban tartotta. Egy 1761 -ki jegyzék, melyet az uradalmi levéltárban találtam, világosan emiiti, hogy e molnáriak az eltt Rákóczy pénzverdéje vala. (,,Ein an Latorítz in fine oppidí gégén die Pestung stehendes steinerne Mühíergebáu, So das Rákóczysehes Münzhaus gewesen^ mondja az irat.) E régi pénzverdében, melyhez kétségtelenül a máig is még ott fenálló uradalmi korcsmaház .tartozott. 1765. serfzdét rendezett az uradalom hat üstre és istállót' állitott marhahizlalásra. („lm altén Münzhaus zu Munkács.“) Megjegyzéndö, hogy Rákóczy fejedelem még 1705. évben, midn Nagybányát veszély fenyegeté, intézkedett az iránt, hogy Munkácson pénzverde állittassék fel. Ugyanis azon évben deez. 20-káról Beregszászról meghagyta Írásban Bárczy Zsigmond nagybányai kapitánynak, hogy ott 50 hajdút tartson meg, s midn Ajtai Mihály pénzverdéi felügyel a pénzvérdét Munkácsra szállitandja, adjon melléje kíséretül 16 hajdút. (Arch Értesít X. KÖl. 10. Bz. 303. lap, Thaly Kálmán közleménye.) Öecz. 30-káról pedig hasonlóúl intézkedett, parancsot irváii a nagybányai biró1706. nák és Bay László inunkácsvári alkapitánynak ez ügyben. (U. o.) januV 10-ki levelében meghagyta a fejedelem Bayiiak, hogy az ide szállított pénzverdét a várban alkalmas helyen helyezze el s jan. 31-ki iratában renddé, hogy a pénzver fclállitáshoz az udvarbíró szolgáltassa ki a kell naukásokat illend jutalomért. Ezek fólytáii február hónapban Ajtai Mihály felügyelete alatt már mködött itt a pénzverde, a szükséges ver mintákat a pénzverde személyzetéhez tartozott jeles vésnök alatt — Ocsavay Dániel ‘ készítvén. Február 19-röl Erndrl a fejedelem már utalványt bocsátotl ki Ajtaihoz, hogy Fdviaczi Zsígmondnak száz tallért rézpénzül s Orbán Eleknek 25 aranyat fizessen, (ü. o. 304. 1.), késbb pedig azon évben . E szerint itt már az önt és nyújtó házak is mtihödéshe tétettek nem csak réz, hanem ezüst és arany pénz is veretett (U. o. 305.) meghagyván a fejedelem április 6-ki kiboesátványában Ajtainak, hogy az ezüst és aranypénzt Káínáai János és Keczer Sándor keze alá szolgáltassa; április hónapban pedig áz innen kikerült rézpénzzei (kongók vs.\v libertások) kétszázezer forint fizettetvén ki a Károlyi Sándor alatt áljoit bizonyos, hogy a pénzverde tiszai hadtest egy negyed évi szükséglétéül már kell.cn fel volt szeroive; de azon felül npirUis 6. a fejodebim az . Ungi vár erdítésére is utalványozott 9 április 7-kén megHiigedle, rokouw saját ezüstjükbl hogy tízezer rénus . . forintnyi réztybuf mágánnsok, 'névszorint UjVálrsy vereUessenefc ilt ötezer lórim nyi ’>(»s l.v 238 Rákóezy febrtiár 21-kén iadult lépé Beszkideo az általa oly forrón azt soha többó ne lássa ismét*). Ez rl Alsó-Vereozkéröl ki szeretett hazájának át- hogy . pedig a német sereg mind Erdély alatt s déliítán határát, mind a Duna vidéké- a Tisza felé közeledett. Báró Ebergényi László cs. altábornagy sere- gével, mely Kempis, Schuchknecht, Graven, Croix Károlyi, Altban, és Savoyei lovas ezredekbl, Wolff ezredesek alatta rnagy az ül- alatt Salm kapiUiny alatt 300 német gyalog gráKurdis kapitány alatt némi magyar és rácz csapatokból ál- feld-ezred négy századából, nátosból és Debreczen lott, menvén, január 8-kán Szoboszló felé Nyúzó táján és Halász Péter kapitányok alatt portyázott 700 lovas kuruezra jbukkantak, azonban visszavertek kiket Báthori János debreczeni illetség tisztöket s elfogták s 10-kén Debreczent elérvén, a bide^ daczára a téren tölték az Sándor rolyi éjt. 21-kén Had-házára vonult a tábor, Nyúzó kapitány is templom hol az alatt álló száz .kurucz lovas értekezés végett megjelent. 22-kén Kallóra indult a cs. körüli nap Ká- kíséretében sereg, honnaji Sennyey Ferencz alatti Drágul és Pikó Demeter magyar ezredéi elvonultak ; az nap ide ért Grabarios, Rákóezy fsegédje levelekkel. Febr. 4-kén Máriássy Adám ezredes Pálffynak átadta Rákóezy felterjeszállását védi s magát szervi tornak netését a felséghez, melyben az nap a vezi ; lálta 0 kevéssé alázatos hangon ugyan, mégis Becsbe szerkesztett iratot Pálffy illetlennek ta- felvitte. Márczius 5-kén Pálffy Bécsbl szaérkezotl a békekötés és egyezkedés nev cs. titkár eszközlésére kiküldött visz- Locherer társaságában, 13-kán szokás szerint Ebergényi és Károlyi Sándor egész nap bjtöltek a végbl, hogy a megkezdett egyezkedés sU kerre vezessen. Ánrilis 22-kén Ebergényi Ksssára ment alkudozni gróf rség parancsnokával, mely rmezn, mirl Pálffy, ki Eszterházy Dániellel, az ottani kurucz ség áprUi.:’ 26-kán csakugyan meghódolt kün a akkor Nag}>Károlyban volt, gyorsfutár által Majthénynál Szatmárraegyébeu meghódolt magyar sereg, 1 s értesittetett. létévé a Május 1-jén fegyvert a többi 4-kén pedig capitulált IJngvár is**), hol Ebeczky István ezentúl a munkácsi, ungvári éa ecsedi vár erditési munkálatainak neriiküidnben a munkácsi, buszti, ecsedi, kvári s más kür- is köits<^g‘ji, nyékboJi helyrségek tizetései tí-vf'gbl Üt folytonosan kellett mindé pénzverdébl fedeztetvén, ennek mködnie- pénzeken I70*j-tól kezdve bélyegül M. M. (Monehetük vésvék; s mivel többnemü, kivált az 17ÜÜ évi pro libert-iíe-féle felirattal és XX. számokkal ellátott pénzeken itt ott F. H. betk fordulnak el, melyek annyit jelentnek mint Patrona Hungáriáé, ezek több irót azo.u téves gondolatra hoztak, mintha a énzverde azon idben Podheringeu, egy Munkács közelében lev uraSalmi falában lett volna, hol /egy serházul használt régi emeletes házat az egykori pénzverdeüi tartanak. Az ía itt veretett Muiikácsiensis) X— •) Krnlékir. 321. *•) Monum. id. h. 432. l.,Biv«>linyi István Kbergényi titoknokának naplója. "'239 4-kén Bebre öze nben^ szerkesztettek a föltételek, melyek szerint Eákóczynak bünbocsánat igáríetett, ha raeghódol s a hü- parancsnokolt. Április azonban ségi esküt leteszi: errl mezn tényi sem hallani^ A akart* ). megliódolt 12 ezer lovas és gyalog, mig az szórtan tanyázott összes sereg akkor meg 30 ezerre rúgott. Gróf PálfTy János Kassáról junius 13-kán egy nyilatkozványt bocsátott melyben a szatmári békeköté-t kihirdetvén, hez, [a kés rend és biztosság fen tartását szivükre köté**). elején niegadá magát Hiiszt vára is***), sem 25 mustár tátongott, akart a feladásról, miért báró Loífelholz cs. vezér alája ve- tyáiról .azonban halált [szóró, mig addig, bé- május sokára Sennyey azonban a hatalraasau zeté ostromló seregét s körül véteté a várat, szomszéd vármegyéket Löffelholz felhívta is melynek ágyulövésekkel a király koronáztatása be kinyilatkoztatváng). tani, megyék- ki a hatóságoknak a Nerá raegerditett Munkácson, melynek bástyáin 106 és hallani nagy máj- országban eb nem sánczairól segedelem megtar- a várat következik, a munkácsi táborból nyújtásra; s bás' parancsnok fogadtatott; a junius 11. a nevezetesen Ugocsának meghagyta, hogy a Montecuccoli ezred élelmezésére 50 szekér lisztet, 20 szekeret és 100 fejszével ellátott munkást azonnal katonai végrehajtás terhe alatt oly módon küldjön oda, hogy a munkások, mivel éjjel-nappal dolgfezandanak, mint egy húsz darab mi lássák el magokat, Nem sokára vágó marhával nekik megtéríttetni fog§§). maga Pálffy jött ide s vezeté ers rendszeres a vívást, melyekrl a és gömböket haza, szabadság és Bákóczy éljeneztetése lehangzott. Végre meggyzdvén a parancsnokság, névszerint Sennyey és Palocsay György tábornokok Szentiványi János dandárnok, Horváth György ezredes, Turcsányi János alezredes és Say László tárparancsnok, hogy a Péter czártól bombákat óriási lövetvén az remélt segélynek kiütött török háború miatt vel, de ül feltételek mellett feladák a várat falak közzé, el kell raaraduia, junius fájó szív- 22-kéD, mely pon az 1703. év óta dühöngött háborúnak utolsó ágyudörrenése zott, s a junius 24-kén a kurucz-sereg elvonult. Sick ing nev A várban Behmer Antal, ezred parancsnoka vette át az igazgatást, Bickel nos Sebestyén tábori tzmester által vétetvén fel na- eíiiang- leltárt a várban Játalált hadiszerekrl. (L. munkácsi vár.) Rákóczy végre 1735. tóban halt •) meg; ügocsai ü. 0. Monum. §) ü. 0. ápiilis 8-kán hosszú számzetésében Rodos- hült tetemei Galatában ugyanazon sírba tétettek, melybe let. 14. 482. l §§) Ugoesai let L 4S1. l Z4U 32 év eltt aonyj át, a hs lelk Zrínyi Ilonát temették, s ime.inidn a hullájából már csak koponyája fjirt fia számára felbontották, a hs n találtatott. nem Ilyen a földi el a enyészik léke, szelleme- a gyar élni fog ! hogy a vigasztaló csak az, a szellem lélek, porladó testtel együtt; e két fényes lény- dics háladatos utódok szivébl Mind ! lét e mellett el óhajtandó lenne, hogy Munkácson, miíküdésök központján érez szobor is em- nein enyészend, raig a ma- hirdetné emléküket .s mint a miért min- dent feláldoztak, honszeretetöket Elnémulván a narcz zaja, nokok gunyhóikba vánszorogtak döttek, a kenyérért, szállották hogy a meg s gyznek hogy hallotti csend A életüket tengessék. a füldnépe, a szolgáljon. A A állott be. magyar csak arra ^ kifáradt ádáz s ellenség helyett az hazát német látszott teremtve lenni, katonatartás terhét növelé a seregek szk termés, mely két évig sujtá az országot. 1712. gróf Montecuccoli Herkules Káliéról, jan. 2. á megyének, hogy felsbb baj- sorssal küz- rendelet folytán irja tájról e m- báró H a r 1 1 e b e n tábornok fog ködni; ajánlja egyébiránt szolgálati készségéta közönségnek, ha a megye- Becsbe kelletvén költöznie, helyette Béesbe, MüUer hadügynökhöz forduland ügyeivel*). Január 14. tudatta gróf Eszterházy Pál, hogy III. császárrá beiktattatott s felhivja a közönséget, hogy és hódolatot nyilvánítson. Károlyi ersen küzde Sándor pedig, ki e egy Kár o ly római felett Örvendjen év még eltt mint a haza önállóságáért, legalázatosabb alattvalóvá lett, az sziüléu jan. 12. Olcsváról kibocsátott nyilatkozványából kitnik, mely- ben a vármegyéket a császáriház kegyelmérl Miklós nádor részére hasznos fáradozásai nosi ki immár kassai királyi biztossá lett, felhívása szedetvén, ehez licreg vármegye 63 kapu után 55 Okt 24. irja értesíti**); elismeréséül írt, Eszterházy Pál a megyének, hogy a zése alkalmából szükségessé gett küldötteit nov. *) Megyei *•) ti. Q. vált. levftt.tr. PálÖy folytán Já- tiszteletdij 56 dénárral járult***). cs. élelmózés módjának 15 rré küldje Pozsonyba. gróf Szentiványi sereg téli. elhelye- megállapitása vé- . ni tatárok berohanásának 1716-baü miért teni, terült is megbánván hon híre kezdé a rémi- lakóit a kormány, hogy a munkácsi vár alján el- erditéseket 1711. évben lerontatá, hirtelen hozzálátott azok meg- szomszéd vármegyéket ujitásához, e végre felhívta a hogy is, haladék nélkül küldjék ide a réájok kivetett közert, ügocsának külön meghagya^ hogy azonnal ezer darab palánkfát (paleszadát) szállitasson ennek folytán Dienes Ádámot küldötte a várparancsnokhoz azon tott, ide. Ez kérés- hogy a. minden oldalról érkez sok zaklatásnak eleget nem tehetvén, most 300-náí több palánkfát a legjobb akarat mellett sem adhat, még a húsz ti akkor sem, ha a fenyegetett katonai végrehajtással sujtatnék*) pafancsaoiságnái pedig azzal mentetfe magát, hogy közelebb is nyolczvan ökröt kellett ügoosának adni elfogatul a havasaföldi vajda valamelyik atyafiánák felésége számára s hogy h at ágyút szállitott Munkácsról Hüsztra, mely alkalommal minden ágyúba 12 pár ökröt kellett sel, ; befogni, valamint külön a tizenkét tár$zekerekbe is hat-hat pár ökröt**). Sulyositák a nép bajait a megszaporodott rablók községeknek kellett fellépniök. Az életbeléptetett kik a rendszabályok szerint, a mely községi tag fegyverrel a rablók ellen czirkálni ló dába zá r a t o 1 1, son töltött dában tetni. nem akart, ká- hol annyi ideig kellet ülnie, a mennyit a portyázá- volna; a feljegyzett gyanús kellett tartani, A is, hallott hireket 500 megrendelt felkelés esetében írt is lakosokat, ha ósavarogtak, pedig a megyei az idegeneket tisztekhez birság alatt kellett' rögtön az ar malistáknak lóháton, kalokísér- bejelenteni, közembe- a reknek pedig gyalog kiállani***). 1717. junius 21. tudatta Károlyi Sán- dor gróf, hogy a tatárok közeledésének hire terjedvén, jóllehet a császár minden intézkedéseket megtett, mind a mellett a megye is résen legyen, a nemességgel és parasztsággal vigyáztasson, a szervezend bandérium tagjainak számát, neveit és fizetését tudassa vele s készen legyén, hogy a herczeg parancsára indulhasson§). ugyan berontott Szatmár és Ugoesán Mind nem sokára csaks B e r é g s z ászig a melleit át a tatársereg akadálytalanul rabolva kalandozott; innen azonban önként Máramaros-. nak fordulván, Borsóvá völgyében az elébe hajdúk által tönkre tétetett. Ez alkalómmal megyei fölkeltek: és ) ügocaai levóitár, •*) ü. 0. B. megyei lev. §) Ü. e, 33. ei. * került sokán a beregi és ugocs •242 birtokosok közül me-nekültek a munkácsi várba, miért 1718. márczius 25. az ugocsamegyei OS. közgylés parancsnoknak mert Gyulay Jánost, hogy Mathey. nev munkácsi hordó jó bort küldjön ajándékba azért, Zsigmondot, Újhelyi Sándort és inasokat elhatározta, egy hálául, Buday szívesen befogadott.*) ' . ; ; Jóllehet béke honolt az országban ban nem . : a tudott gyökeret verni a zaklatott - , nyugalom honfiak és elégültség azon- keblében hol leg- s kisebb alkalom kínálkozott, ott az elégületlenség nyíltan nyert kifejezést, így történt, hogy 1725. Kecskeméten sokadalom alkalmával a felbszült nép több katonát és egy cs. katonatisztet agyonvert; minek következté- ben a pozf val a -^nyi kamara 10-rl megrendelte, hogy vásárok alkalmá- sept. hatóságok a rendre szigorúan felügyeljenek s minden civódást kor fojtsanak el;**) annáiinkább tartott pedig a kormány az sektl, mert-Eákóczy Ferencz togattatá. jó- kitöré- József titkos ügynökeivel a népet buj- fia 1730-ban Munkácson ily is minek következtében azon nyáron hullámokat elfogatott itt kezde verni az izgalom, loó Pál, 50 éves bir- hogy nagyhegyi szljében Barta Mihály forvégbl titkon fegyvereseket toborzott, hasonlóul elfogatott Barta is, ki Eákóczy seregében egykor mint gyalog, majd mint palotás, végre zászlótartóul szolgált s viseletére nézve különben is folyvást köteked kurucz maradt; letartóztatott Darcsi György, 25 éves fornosi birtokos is, kik a munkácsi várban tokos, ki azzal vád .Itatott, nosi lakossal a király ellen szövetséget forralt s e elzárattattak. azalatt,, hogy a hírben nagygyá lett összeesküvésrl tudómúramarosmegyei hatóság, aug. 9-kén Lipcsében elfogott bizonyos Soós László, báti hontmegyei születés, 32 éves csavargót, ki azon gyanúból, mintha Joó Pállal összeköttetésben állana, s.a mármarosl rutben népet fölkelésre hajtogatta volna, elébb a huszti várba, majd a Történt sított többi foglyokhoz A Munkácsra szállittatott. munkácsi várparancsnok *) Ugoosai Icv. B. m«gyei ioT. Behmer A t 1, nagy kórkedósael je, 243 • Becsben ezén általa felfedezett nagy horderej Összeesküvést, minek folytán a bécsi fö hadi tanács ugyancsak szivére kötó neki, hogy a bntényt minden módon utolsó száláig napfényre deriteni igyekezzék, e végbl folyvást kapván Bécsböl utasitásokat és rendeleteket. Nem ís mulasztott el Behmer semmit, mit a cél elérésére alkalmasnak vélt nem lenté fel , : azon neme, mit volt a kinzás Késbb felsbb kimóletlenül nem alkalmaztatott azonban szintén a várban foly tata mködését. Ennek tagjai voltak a pol- gári hatóság részérl: Szentiványi János beregi fispán, alispán, volna. rendelet folytán vegyes vizsgáló küldöttség alakult, mely Kajdy letván Bornemisza László fjegyz, Schultz aljegyz, Klobusiczky Meny- Ers hért táblabíró, Gábor uradalmi pénztárnok, Szenczi Perencz Antal, harmincados, Püspöki János ellenr, Czirjáky Mihály számvev és Szelei Badó Gáspár szölgabiró; a katonaság részérl pedig: Behmer, báró Lilgenau György Vilmos kapitány, Eccheverria János hadnagy, Cerrini Ferenc Bervern-ezredbeli kapitány. Krach Leonhard^ kapitány. E bizottság folytatta a vádlottak kihallgatását 1731. évben is. Az úri és rendbl is szembesitését aug. többen 'hivattak fel 4. decz. 5. 12. és tanukúb így Gal- góczy István, ennek neje Bégányi Anna, Borbély István beregszászi tokosok mások. s zetvén, az A vizsgálat azonban a ki vánt bir- eredményhez nem ve- elej tetett*). ügy Hasonló nyugtalanságra nyújtott alkalmat az 1734. évben elterjedt hogy a török-tatár had ismét közeledik hazánk felé ennek Vangenheimhoz, az akkori munkácsi várparancsnokhoz folyamodtak az iránt, hogy a betörés esetében értékesebb vagyonuazon hir, ; folytán többen báró kat ott letehessék. A Zaránd vármegyékben hétezer szerb fegyvert okozott, mit történt, a következ 1735. évben peddig vallási rajongásból Pero fogván, ennek híre a hatóságok tulszigorusága hogy gánsendorffi még Békés, vezérlete Csaiiád és mintegy alatt nép rétegeiben izgalmat inkább növesztett. így Jenickh Frigyes altábornok és munkácsi várparancsnok följelentése folytán a helytartótanács febr, 15-rl tudatta, hogy január 13-kán egy domokos át szerzetesi ruhába öltözött a révész, ki nála megháiváu, 8 itoze bort rendelt yán, egy 15 Lajos képével ellátott érmet zálogositott férfit vitt nem tud- ez Ber- s fizetni el, hogy. csényi László egészségére ivogatott s a király ellen nyilatkozott; hogy az ungvári deákokkal szintén tivornyázott s nekik aranyakat ígért; hogy Ugyancsak e gyanús egyén Berosényi Lászlónak adta ki magát, báró/ Gombosnál Szobránczon huzamosb Gáborné *) által tovább Ber^gHae^ei ideig vitetett s Így ézólja levéltár, tartózkodott nem X. 9Ö---102. az. s özvegy lehet egyéb, Orosz mint a nép 244 felizgatása, miért is feltnés esetére elfogatandó*). Májirs 13-kán közié a helytartótanács a békési lázadók névsorát, 17-kén pedig tudatta a kassai kamarai igazgatóság Beregmegyével, hogy immár a krajnán is a nép neszét vevén az alföldi lázadásnak, a Lengyelországból bejött kereskedket és utasokat fosztogatni kezdi, miért is a közbiztonság a legszigorúbb inódon fentartandó, annál inkább, mert a lázadás megfékezésére a Hartói ezred négy százada s a Cordai és Berverni lovas ezred a helyszínére kirendeltetctt. kunok A felkelk katonaság s a által azonban a csakhamar legyzetvén : május ott termett hónapban a jászok és nyugalom helyreállt**). > 1737-ben a török és orosz közt háború ütvén mint az orosz szövetségese részt mitöbb török a Eákóczy József kezdett munkálkodni, által is fia) t ennek folytán bojtogató hirdetéseket ki, abban Ausztria (a két év eltt elhunyt B. Ferencz Erdély fejedelmévé nevezvén terjesztett Erdélyben s szágon, a miért YI. Károly 1738. május firkán Laxenburgban még meghitelt szolgáit és pártosait ’is, hogy hol megölhessék, Ígérvén annak, ki t ki, ki Magyarorkelt ren- deletében Eákóczy Józsefet pártütnek és hazaárulónak nyilvánítván jogosita mindenkit, is azonban ez szerencsétlenül harczolt, vett, ; fel- t bár- élye elfogja, tízezerét s ki kivégzi, hatezer forintot, a tóle elpártoló híveket kegyelmérl biztosiiván***). Eá- kóczy felhívása izgalmat okozott a- különben is sokat zaklatott nép közt, hangos szavakban nyilatkozott. így történt megyénkben ís, melynek fels részén lakott ruthen népség jól emlékezett egykori földes- mi itt-ott ura a Eákóczy-esaládra, melyhez most hón szatértét is szeretettel ragaszkodott s visz- óhajtá. Boga Mihály (de Camelis) alsó-vereczkei harminczados és Kosztka Tamás ellenr 1738-ban feljelenték, hogy Krajcsovics Márton . Tereczkei ) Vaiószinüen ‘ ki Fodor László, nógrádmegyei szelei seületésü egyén volt ez, elfogatván, midn Budára kísértetett, útközben megszökött Nóg- késbb oki. 19-éu kelt körözte^éae szerint, £ SOéves, magas, barna finom társalgása lázitó Barosényi László név alatt kalandozott (Megy. rádmegyének 8 . ) . levéltár. Megyei 0. levéltár. ' :# Í4S hirffiitcztidi tiszt ott midn n Páí-bumn hallotta; miszerint azon alka* templomban ajtátoskodott ruthen népet a lelkésk felhívta, hogy imádkozzék a császárért, Károlyért, hogy a török elíeni hadjáratában t az Isten segítse, a nép feleié; „Miért imádkoznánk mi császárért, ki minket különféle adókkal, fizetésekkel, kdzmnnkávaí a lommal, a ' egyéb terhekkel folytonosan zaklat, a sóval való kereskedéstl éUilt, ha^ „inkább imádkozzunk a mi régi hogy hozzánk jhieléhb térjeVn vámot- és harminczadot szedet: urunkért EákÓczy ért; vissza*. E ' ^ . vád természetesen nagy felsége elé is, ki zajt ütött s csakhamar azon évi aug. 29-kóh Bécsben kelt gróf és Mátyás Antal ellenjegyzésével ellátott) kibocsátványában . rúan meghagyá báró Szehtivápyi Jánes fispán és ez fólterjesztetett kir. tanácsoshak, ügyben nyomozást indítson meg s az eredményr 61 tegyen A 5 (Batthyányi Lajos szigo- hogy jélentést. megejtett vizsgálat szerint, a többiek közt Gruszkovícs Demeter ekkép nyilatkozott volna a yereczkei kovácsmühelyben : Miért imádkoz- nánk a császárért, drágává, tette a sót és harminczadot. A huklivai nép temploinban pedig kinyilatkoztatá hogy nem imádkozik a császárért, hogy jobb volt neki Rákóczy alatt, akkor 12 most 30 frtnyi adót kell fizetnie, st megjegyzó: „még a török alatt is jobb dolgunk volt mint most; akkor egy hat ökrös gazda csak 12 dénárral adózott. Bákoczy jó atyánk volt: szeretnök, ha vissza jönne*. Siszta János f.-vereczkei, : Simon kisábránkai lelkészek behogy a nép csakugyan megtagadta az imádkozást a császárért, minden „könny a papoknak imádkozni, fenyegetpleg megjegyzó Slachticz István alsóvereczkei és Malics vallák: löt k : tehertl mentesek*. Beniczky uiad. tiszt ter alsó-vereczkei lakos pedig yallá, hogy julius 11-kén eltte akép nyilatkozott : Malinics Pé- ;jhogy bárki másért in- kább imádkoznék, mint a császárért;* késbb azonban megbánván szavát, egy sajtot hozott neki ajándékba, hogy öt hallgatásra bírja*). A vádlottak azután szigorúan megfenyittettek. Sok idnek kelle elmiilnia, mig a kedélyek iéljesen megnyogodtak, mi valószinén csak akkor következett be, midn a harczias kor nomze^ ídékét egy újabb válté fel. x . , '' 1739-ben adó összeírás alkalmával az ardánházi iákósok fellázadván) Kóródi Sámuel bükéi házát megtámadták, aug. 5. kelt intézménye folytán vizigálat alá tettek. v'v. *) MankácBl araAlevéltir. miért á hely tartótanácsnalr vétettek s megb ni 24^ iz- 1740. évben kezddött porosz-osztrák háboni alkalmával % ?aia munkácsi uradalom mcgye épen úgy mint készségesen járultak áldó-' zataikkal a haza és trón oltárára, valahányszor azokat a király midn nevezetesen 1741-ben, getó. febr. * Ez alkalommal fparancsnokokká dunáninneni kerületben iíj. kívánta; Mária Therézia sür- 16. a felkelést kineveztettek a királyn által a Eszterházy Ferenc gróf, a dunántal gr. Esz- terházy József, tiszáninnen gróf Keresztszegi Csáky György és tiszántul gróf Károlyi Sándor. — 1741-ben ujoncozás elrendeltetvén, hogy az Olaszországból behívott három, e leiratban m. Gyulay-, Pálffy Lipótr és Vetésy-ezredeken kívül még uj hgt fog szerveztetni, mindenik ezred négy zászlóaljból s egy-egy ezred összesen háromezer emberbl álland; az ország a kapuk szerint tehát 20,335 katonát állítson ki; megemlittetett, hogyha törzstiszteket a felség fogja a honfiakból kinevezni, á többieket pedig a vármegyék az illet ezredessel egyetértve.*) A felkel sereg szervezésére nézve, minden nádori kapu után egy lovas vettetett felhozatott, ki, u. A azonkívül a világi és egyházi birtokosokra külön mennyiség. nev des sorgyalogságot Be regvár megye a Haller fnöke Vékony János séget a király látván ban az uradalom volt, ki el a szervezésével is ruházattál és fegyverrel. ren- ézredbe adta, melynek megbizatott; a legény- A megye és felearány24 lovast, kiknek ru- ekkor 258 gyalogot és magyar köpeny, fekete csákó süveg, kerületén IVa szóles selyem sárga-piros szalaggal; világoskék dolmány veres hajtókával és fejér-veres zsinórral, fehér ón peczek gombokkal és két sorban kiállított házatja ilyen volt: fehér; pikkelyekkel, kék nadrág hasonló zsinórzattal, zöld brrel és sárgaréz fonallal átkötve, kóval, fekete nyakkend veres öv kilenc fekete gombbal, bornyubr-bakancs pat- ujjnyi szélesség veres csipkékkel, veres lóding, fekete szíjon, szintúgy a kard, a tarsoly veres posztóból sárga brrel borítva/ A felLelt 'Seregnél rintra szabatott, szintén kifizetését biztosok eszközlék; S rénes fo- a lót^tás dija meg. A felkel nemes sereg egyenl magyar köpenybl, világoikék kabátból veres sárga gombokkal; hasonló szinü magyar nadrágból, veres sze- három forintban állapittatott felszerelése állott, zsinórral, a havi élelmezés költsége fejenkint melynek gély süvegbl, fehér veres öv és veres hosszú nyakkendbl török vászonból minden legénynek adatott továbbá 2 ing, 2 gatya, 1 pár bakkancs ketts talppal és harisnyával, magyar kard, sárga brbl készült töltónytáska 24 lövésre, porszaru és olajüvegcse, kardszij veressel puska, puska- és nadrágszij és vászontarisznya. a posztó •) rÍQ 1 írtjával .számítva Megyei leyéUár. rf, 2 írt E áthajtva, szui^onyos cikkek ára ilyen volt; 65 dénár, 3 rÖf béilés 6 • ; ; 24? SO krrai, gombbal 4 14 réf tónór 14 deni, 1 2 mi a kabát és nadrág varratása frt, gombok 40 d., dv ? 45 d.v a köpeny Tarratással ka^aij 1 frt, lóding 95 d., 10^d.» tarsoly és d., kaid 2 frt, 20 d,, csákó lebben tyvel 50 d., a 2 pár feliér ruha I ft 50 d.; tarisznya 65 d., összesen 17 írt 9 dénár. A lovasokn ál pedig: kabát, nadrág, öv 12 frt 30 d., kard szijastni 2 frt 45 d., lóding 1 frt, pantailér 1 frt, tarsoly 45 d., karabély és 2 pisztoly 10 frt, csizma két frt, 2 pár fehérruba 2 frt, leke te süveg 24 dénár, nadrágszij 6 d., Hó 35 frt, pisztolyok 51 d., nyereg, kantár, pokfócz, kengyelvas 8 frt 54 d., ozafrang 4 frt, tarisznya 8 d., 2 talp 50 szöggel 51 d., kefe 30 d., lóvakaró 24 d., kötfék 15 d., összesen 83 írt 30 dénár. ; együtt 25 frt bakancs 1 frt ; . 1741-ben pitányé 500 Írnoké 60 a írt, frt. társzekér került összesen mak hadnagyé 200 frt, zászlótartóé Azonfelül bzött a kapitány hadnagy 100, frtba, következ: karmesteré 71 ft, volt táborozás alkalmával a tisztek fizetése zászlótartó tiszteletdij rmester 20 70, 150 frt, 120 fejében és az írnok 10 frt, Egy frtot. 40 frtba, 4 ökör 100 frtba, a béi';es 3 havi ellátása 40. 1482 frt, minek felét a munkácsi és szentmiklósi uradal. fizették. Péchy Zsigmond biztns, Pécsujfalvárói 1741. dec. 13. kácsi uradalmi felügyelséghez, sen 47 nádori kapu, fele az mittatott. hogy Beregvármegyében találtatik összeklállitandó az adózó nép részérl 188 és köznemesek részérl pedig 47 lovas; mely után a jobbágyokat bíró gyalog, minek f uradalomra vettetettki. Egy legény napitartása ökrraszá- Gróf Schönborn Ervin ki teljesen felszerelve. E Jen maga helyett M ak k ait költségek viselésére" minden jövedelmi 100 frt vettetvén ki, fizettek az uradalmi tisztek az 6zába“ (Mkelési pénztárba) következen ndvarbiró ‘200," állította zsoldosok közt volt a azázados. Yiczmándy Gá- fhadnagy Roga Antal, alhadnagy Mákkay János, mándy Mátyás, rmester Pap Mihály. bor, A a mun- irta : zászlótartó Yicz- után 6 frt „insurrectionalis 8 kr. kasz- a ffelügyel 600, ügyész 150, pénztárnok 300, beregszászi gazdatiszt 75, írnok 75, kul- csár 75, sebész 40, ispán 41, Olsavszky biztos 60, Losonczy az állami tisztviselk pedig igy: harmincados 150 frt, 60 frt után ellenr 88, sótár- nok 291, mázsáló 50, só’oyag 120, a többi 4 lovag 100— 100 frt után* Ezek adakozásából az 1741. dec. 29. Beregszászon tartott megyei gylésen egy lovas kiálliíása határoztatott. 1742-ben fizetett a munkácsi püspök Lauka és BubuUska után 41 frt 1 Icrt, báró Perényi Gábor, a kanorai, ilosvai, talamási és a fél jjf^ii'Uvai zálogbirt^^ után 47 frt 26 krt báró Sencyei a másik fél huklivai és szkotáiszkai birtoka után 3,0 frí ' SO kft. A királyni 1742. febr. 16. ft felkeld eeréget a haliosi ái)4r6hoa abban százados Lónjáy László, MorTaország hadnagy Gyarmathy Sámuel, zászlótartó Ilosyay Ábrahám, rmester Ilosvay György és badirnok Mabolányi László káplárok pedig: Mezó Péter,. Gulácsy László, Pap Zsigmond és Scholtz János. 1742-ben beadta Viczmándy Gábor a gróf Schönborn uradalmi tisztfelé sürgeté küldetni, lé^^én ; ségéhez a számlát, mely szerint a táborzó legénységet olt ott a máromy gróf részérói következ 24 lovas katona István, Papis Prokóp, Féss György, Filó Ferencz, Panfin János, Márton, : fizette. Ekmann E szerint András, Ko- Janó Molnár András, Ohis Konstans, Horváth Mihály, Hudacsko András, Paulyo András, Parascsinecz Pál, Fekete János, Maszkaly László, Bucsina László, Hordubej András, Pinyecsko László, Popovics András, Kovács János, Ligirda Ferenc, Pap István, Simon László és Csapóczy Tamás. E jegyzék szerint .történt a fizetés kéthetenkint, még pedig 1742. március 16-tól utolsóig Doboson, 16— 30-ig Hidvégen, májusban Szeniczón, júniusban Líttauban, majd Mária Neustadtban, júliusban Breszlav, Késbb augusztusban Petroviczban, a számadás rendes vitelét megzavarta reg Proszberz mellett táborban, hol a' majd Pozsony a sereg táborozott; csatározás, lévén a seés Bécsben, késbb a morvái határon, majd Prágánál, hol a számadást Makkay János vezette.*) 1744-ben kerületi fparancsnokul báró Splényi Gábor ismét hire keletkezett annak, hogy Galíczián át minek, következtében a beszkidi határszélen pedig a megyei közgylésbl rök felirat terjesztetett mködött. tatárok Ekkor közelednek; állíttattak fel. Aug. 5. Mária Theréziához, ké- hogy engedje meg, miszerint a megye saját kirendelt 24 hajdún szervezhessen, mire azonban szükség nem volt, mert a beütés elmaradt. Azon évben nádori intézkedés folytán á. megyének ismét 24 lovast kellett kiállítani, mikbl 10 az uradalomra esett, ezeken felül Mária Teréziának 1744. aug. 18. kelt felhívása folytán ismét szervezkedvén a nemes felkelk, Trencsénmegyén át Morva és Sziléziába mentek; ez okon 1744. nov. 29. Eszterházy József fvezér értesitó a retvén, felöl még 24 lovast megyét, hogy nemes hada kölfóldön táboroz és igy a király élelmeztetni. 1745. április 14. gróf Károlyi Ferencz tábornok ziai Kreiszburgból irt cséretekkel halmozza levelében el. megyénk (Insurioctionalia ott vitézkedett I. 178. sz.) A alkalmával pedig 1756. a múnkácsi uradalom 25 lovast által fog alsó-szilé- nemes hadát di- hét éves háború állított ki, 1758- bán pedig a nevezett gróf Schönborn UCO gyalogot felajánlott hat évi szolgálati kötelezettséggel. E végbl Munkácson a toborzás megkezdetett, mely sok kihágással járt. A- megyébl kiáilitott legénységbl • ; m 120 a Károly foher.cxeg ezredébe soroztatott 1761-ben ismét üjoncok. 1759-ben a szomszéd Lengyelországból becsapott kalandorok rablá1761. évben szintén Hlubokasokat követtek el a batárszéli falvakban patakról fegyveres lengyelek kezdék fosztogatni a verhovinaiakat, végre ; ennek megfékezése végett 1761-ben a megye 24 rt állitott fel.*) 1762-ben a különben is ínséges évben a poroszokkal vívott hoszvége felé közaledvénv ismét híre támadt annak, hogy Galiháború szas czián át tatár hordák közelednek. Junius 17-én meghagyta a pozsonyi . helytartótanács Beregvármegyének, érkeztéröl hogy mihelyt az ellenség hegyszorosokat torlaszolja el s a népet rennetán elfogatandó kémeket pedig kihallgatás vé- hirt vesz, a bejárásokat és delje ki ellenök ; az itt gett kísértesse fel Pozsonyba. nem végett Ennek rich László és vármegye önbiztositása melynek hadnagyai voltak Det- folytán' a késett lovas sereget alakítani, Morvay Adám, rmestere Bumbák László, a többi 3 káp- 46 közlegény, kikhez az uradalom részérl tiz fegyveres csatlakoez rsereg szaporittatott, alkalmaztatván abban kapitányul Pichler János, hadnagyul Füzesséri Dávid és Írnokul Lázár Imre. Kürtös volt Gál Mihály Váriból, káplárok Nagy László beregujfaívi, Horváth Demeter pisztraházi, Geletey Gergely drágabártfalvi, Kopiny László lár és zott. Késbb : ardánházi. Puszin László bisztrai és Mohucs István a 100 közlegény jó lfegyverrel láttatott el; megyei határozat folytán kirendelíetett 300 puskás és ezer a határszélen aug. 27-tl september 3-ig tanyáztak.**) Az egymást kincstári biztos, felváltó hireken, Hoder nev kik íejszés, krösmezei melyeket Smith Szilárd egy kémlelésre kiküldött lakosok leczfalvai ezeken felül az aug. 16-ki lakatos egy és Dimo Athanász nev görög keresked dottak kosok s s a máramarosi hatóságoknak hormelyek csakhamar váltakozva terjedeztek, mohon kaptak a laügyekeztek, a rendelet értelmében, ujabb-ujabb hírrel meglepni S c h m al c zer A n dr ás urad. hogy két átutazó lengyel zsidótól bizalmasan érte- a hatóságokat. így ang. 24-én bejelenté tisztfónök (prefectus), sült, miszerint a tatárok nem fognak betörni az országba, silány limlonféle pénzen fizette s ezért ennek* mert ók a lengyelekkel pusxtiták, s is néhány vett lovakat falvát bizonyos pénzkövetelés egyeztek, a lengyel köztársaság részérói Potocky kievi palatinus, kamenczi. és Osarnecky breszleviai várnagyok vetvén közbe erre jóllehet készültek azért, mert Lubomirszky herceg a tatárországból már is iránt el- ki- Humiecky m agok at. *) Megyei- levéltár. ü. 0 >- A munkácai urad. iratok szerint; • 8 nap alatt kiadatott éleltnezésre, kenyérre és sajtra 1300 emberszámára, naponkint esjy garassal számítva, 589 frt, a lfegyverek kiigazításáért pedig 6 frt- 18' kr. *) . ' Jelenté toTábbá az három ki tól, mértföldnyi utat zet együgy hogy egy praefeklus, tizniczei zsidó- négy nap alatt 42 táborban egy magyar öltö- hétig kóborolt a Neszter folyó körül s hallotta, tett, porosz katonatiszt járt, ki hogy a tatár egy négy pecsétö Sua- levelet nyújtott át necz melletti táborban a tatárkhánnak, ki azt elébb megcsókolta s azután A levélben a porosz kormány szökhán készségesen elfogadott s Frigyes királynak hosszú életet kivánt; hogy ez alkalommal elvégeztetett az is, mikép a porosznak 30000 fnyi segély-sereget,- abban különösen 3000 minisztereinek felbontás végett átadta. vetségesül ajánlkozott, mit a tatár ad a jancsárt, tatár, Magyarországon hogy állitván, kik az uj holdtöltén (tehát aug. 19-én) Lengyel- és megindulnak, jóllehet ezt a tatárkhán eleintén ellenzé, át a lengyel sztaroztya Kaniovicky neki jó barátja s igy in- kább Erdélynek szeretné venni az nek ez azért Nem utat. héber tolmácstól tudta meg, ottani Mindezt a vizniezei kit a porosz tiszt fogadott havonkint 3 aranyat és dijul késett bejelenteni beszélte továbbá neki, Schmaltzer még 40 azt lengyel hogy a tatárkhán kávéval fizetett. vizniezei zsidó és pipával megvendéglé a porosz tisztet, vele két óráig értekezett^" azután pedig egy lovat dékozott neki, 80 sátort s is ment, s mely testvérek közt megért 500 aranyat, mondá, hogy a más 40 kétakós hordókban lport a lengyelek is látta egy díszes tovább a Neszter folyón s át' igy zsidó eladása iiorodinkai három szekérnyi drága S igy nézete szerint kétséget nem szenvedlegközelebb itt termend, miért szükségesnek hogy a 30 ezer tatár megrendelni, hogy a beszkidi hegyszorosok felsbbleg megrendelt: még volna 60 jancsár kíséretében hogy a poroszok a szövetséges tatárkhánnak ajándékot küldöttek volna. het, s egy ketté pedig szabadpn szállított készüljek harcra aján- minden tatárnak három követi; hogy a vett tudósítás szerint, a raikép Hottinban Kanioviczky vizniezei zsidó látta, szerint, és tatár rkisérete mellett visszabocsátotta. írásában lova van, .egyen nyargal, ki- fel s tallért hogy a is, egy zsidó „Obstructionem a eltorlaszoltassanak, viarum“-ot; többé nem lehetvén elhalasztani. S valóban szések sokaságát, utakat, hidakat badar híreken megrémült a hatóság, neki ily kik az utmenti elpusztiták okoztak.’*') ban is. Tádé, s igy állitá a fej- az a fákat halomra vágták, szükség^ nélkül tömérdek kárt • , Egyébiránt épen ' . erdkben ily hangulat uralkodott a szomszéd Lengyelország- 1762. juiius 22-rl tudatta jaussani és kosseni gróf Dviedovzicky hogy a krimi és budriaczi khán 80 ezernyi tatárhaddal Lengyel- ország keleti szélén táboroz, melylyel Magyarországba szándékszik bero•) Und. leTéltir. ^ 25t ba&BÍ; 8 minihogy a moldvai féjedelein pénííel megYesztegeté a khánt^ valoszinuen Lengyelországon át veendi ntjáL azonban gróf Branicky kra- majd kói palatinuB Öszpontositott seregével Aug. 9-ról jelenté Is hogy Schraidt tanácsos és igazgató, kémül küldetvén, K r u s pé r t útját állja Podoiiában.* ) v á n, máramaros-szigeti kincstári kórösmezei Szilárd nem ott tatárokat egyáltalában Hottinbe tiszt mert talált, a moldo- vaiak ezer zacskó pénzen megváltván magokat, a Krivecziov mellett Orosz- országban -— a lengyel kémek állitása szerint—- tanyázó tatárok PodoUkránián át vonulandnak be, a lengyel határon azonban 24 ezernyi bad állíttatott fel ellenök. írja továbbá Kruspér, hogy báró B u k o v Adolf, erdélyi parancsnoknak aug. 4-ki értesítése szerint, ott is nagy lian s ; az aggódás a tatárok miatt, jóllehet a vett hír szerint, a berohanás aligha töfténend, mert a felkelt tatárok a moldovaiak által kielégi ttettek; niind- nem a mellett a kell óvatosságot tartja fólöslegesnék.’^*) Bukov, erdélyi parancsnok aug. 28-ról tudatta gróf Eszterházy Antallal, hogy a tatárok visszamenvén, a vész további rködést fggeszsze , jára. Ezzel fel s teljesen megsznt igy s a a parasztságot bocsássa vissza munká- ellenkezleg azonban Dviedovszky Ppdchorechról aug. 29-rl I közié a biztossal, hogy ban a cár meghalt s utódjá barátságot valószinüen a tatárok szándékoznak szaí egyetértve még Kav szán nev most folyvást táboroznak porosz- a s Oroszország ellen; minthogy azon- nena foglalta kötend a poroszszal, tárok Magyarországra törjenek; lalkoznak és sereget még fellépni el a nem cárn pedig hogy egyszersmind, tudatja a trónt, hihetetlen, hogy a ta- a tatárok városnál Moldavában tanyáznak, ott aratással fog- gyjtenek s azért a legnagyobb óvatosság kifej- ' tendó.^’^*)^ Ekkép egyik hir a másikat követé. Baranyai Gábor, bihari alispán Dombroka nev hadnagy mikép 80 ezer tatár Hottinban tanyáz, kik aug. 29-én megindulnak Havasalföldre és onnan Erdélybe hogy e seregnek csak egyik része fegyverzett, a többi csupán kancsukával van elVáradolasziból, aug. 28-ról értesité Kédsiti hogy egy zsidó kémtl hallotta^ , ; látva. S e közben Beregvármegyében erélyesen folyt a fegyverkezés és sereggyöjtés, a hárcképes férfiak összeirattak s a csapatok a Beszkid hegy. láncolatba küldettek. Sepl. 2-káról irta báró Barkóczy Imre, máramarosi fispán Sziget- rl, hogy Kristofóri Kajeíán dezreczenyi örmény keresked tatár országból Baltekovxól lóvásárlásról •) ••) : Und. levéltár. Megyei •^lü. 0 ., levéltár. : visszátórvón/ eladta, miszerint a baesagi t&tárók haza oszlottak, & krimaiak pedig elbbi táborukban megmaradtak, 40 ezer peliczi és ugyanannyi lembergi pénzt; hogy A tatároknak valóban volt szándékukban Magyarországra törni, de követelvén- a lengyelektl ezt a török császár megtiltotta, egyig megöleti ket-, nejeiket s gyermekeiket Így a -berohanás elmaradt. ^ pedig hogy a védsereget oszlassa zést és kémlelést otthon ' egytl- kiirtatjá, s * Gróf Károlyi sept. 4-kén a beregi alispánhoz hagyja, hogy ket, fenyegetvén azzal azonban tovább fel, is , fen; tartsa meg- levelében irt a kölcsönös érintkezést, azonban levele- 6-káról sept. Eötvös Sándor ismét akkép intézkedett, hogy á gyalog fegyveresek még tovább is rködjenek az eltorlaszolt hegyszorosokná].. Nem sokára azo-n bán ezek hir, mely vissza vonultak s a tatárok felli megyében annyi aggodalmat és is a rémületes, alaptalan de teljesen okozott, költséget elenyészett*). 1763-ban a munkácsi vár védelmi állapotba végre 1767-ig 50 ezer forint adatván Jen born Ervin a megyének ki ; tétetetni rendeltetett, a felkelési költségek 12 fedezésére e< Schön- csakugyan 1763. gróf ezer forintot kölcsön, 3 ezeret pedig ajándékul adott**). A szomszéd Lengyelországban felmerült zavargások vezetek következtében 1768. Munkácsra menekült ládjával s részére a kastély berendeztetett lakásul, gróf Zrevuszky és Tarnovszky ; és politikai ter- Sapieha úgy herczeg csa- szintén jöttek ide Jablonovszky herczeg elfoglalta miklósi kastélyt, herczeg Kobalszkyval együtt; báró gyel korona birtokok és pénzverde Gartenberg, bérlje -Munkácson a cson a el. — 1772-ig 1769-tl A Latorczaparton több lovas és gyalog ;ezred táborozván, megye mér 60,273 / a í **,? sereg éleim ezésérjö -67,708 ú. 'itt, ez-' Munkászállított 1051 mázsa húst, zabot és 67,295 mázsa szénát, a munkácsi uradalom pedig ^Tf'E’vei iev, l\. kenyeret, . len- helyezkedett el; 1769-ben pedig herczeg Sulkovsky és Lubomirszky megfordultak utóbbi nejét Beregszászon szállásolta szent- a iHfíüffcítiíniilia U; ISO. 8z. mázsa ^ húst, 127,655 darab kenyeret; 4607 Áz I mér5 133,98071 zabot és gylés 1770. junius íl-kén Beregszászban tartott megyei elha- hogy a Lengyelország felöli határ elzárására 400 fegyveres é? rendeltessék ki a megyébl, hogy a lehet betörés megakadályoztathassák, mire gróf Eszterházy Imre tábornok által felhiyatott Buday Ferencz alispán indítványa folytán azonban egyszerre csupán 140 ember I tározta, I ; j P áliitatott ki, |L visszautasitatták. rult, Illés és í; Az az e tisztséget folytatni Bedekovics . máskép vonakodván, helyette Hutza urad. tisztek mentek ki. — Julius 22-kéii já- tamodott lengyeleket s Alsó- Vereczke felé maga eltt zvén vette útját ; ; ez Pap történt, kozákok kö- czirkáló* oroszországi karabélyosok és zöl egy csapat önkényesen átlépte a határt, ;v jelentkezket igazolatlanul örsereghez a munkácsi uradalom 140 emberrel hogy a határvonalon 1;,^ képezvén, kiknek felügyeljéül Podscheidor Antal üveggyáros küldetett ki azonban { kik ott rlánezot érre a megfu- k midn magyar határrök által feltartóztattak, ellenszegültek s rövid összetüzés után reink közül többeket megöltek. így a halálos csapások alatt a a |v |í helyszínén elesett Szivulyka Mátyás koozkaszáilási, i Tibor Pál bereguj- Zoriscsák Jakab zavadkai és Fodor János derczeni lakos,, mig Orbán falvi, J János nagy^oeregi és Beregszászi András beregszászi J xnegsebes ültek, dulakodás közben pedig Hüngréder Gáspár markotányos- súlyosan lakosok nak 77 frt 32^j'^ .knijl kár okoztatoU. Ez erszak megtorlása végett a kormány késbb fellépvén: a megöUettekért 1771.- május ho 3-kán^az J illet örökösöknek 700 irtot, az uradalomnak 450 irtot, és az adópénzL tárba 350 irtot fizetett az orosz kormány, úgyszintén kártalanitá Hung- t; rédert is. A rendes rködés itt nak látszik, ig kapván sept. végéig tartott, E sek naponkint 4 krnyi zsoldot a közpénztárból**'). dij ha azonban meggondoljuk, hogy akkor egy a fegyvere- valóban silány- marhahús font 2V,, bárány^ és juhhus 2, sertéshús 3 s a szalona 6 krajczárba I I úgy azt kevéssé illetlennek találjuk. 1771. évben már csak a tárhelységek rködtek az utazókra s azok útleveleire, kapván a egyén egy napra kenyeret és 3 és krt. ha- kláilitott . Ez alkalommal, 1770. május hó végén IL József császár Kassáról kisóretében át 9 kocsi és 54 lóval Munkácsra érkezvén, Ung váron voltak Albert herczeg, Lascy megszemléite a várat tott. E tábori s a tábornok Noszticz ezredes. táborban tanyázott csapatok had gróf Török magyar •). Megyei lev. Junius felett lovasaiból, .Gyulay dragonyos osztályból es német gyalogságból áU ott. 1 került: közeli Junius 1-jén szemlét tar- ezredbl, 3^kán, egy püu- 254 kösd napján a csernekliegyi kolostor templomában nen Kassafele Visszaindult. séretében a haligatrán,' in’ 1772. január. G-kán ismét szár, gróf Lascy, misét ' érte.sittetett mi nem át utazand, kalmat, mennyiben a sok eszés aggodalomra kis folytán az utak gyel felosztás alkalmából e tájon meglátogatta megyénket, is tekintélyes . jvén Máramarosból gróf Noszticz és Peregrini tábornokkal 1774-ben a len- tanyázott, ismét 20-kán Munkácsra julius Holfmann mérnök-kapitány-, honnan 22-kén Szerednyefeló midn is, váltak; midn és nyal, kirándulásokat tevén a határszélre, Még sereg kí- nyújtott al- járhatlanokká szerencsére ez utazás elmaradt ugyaUj azonban 1773-ban, felett folytak a csá- Laudon, Nosztiez, Fábry és Gyulay hadi ftisztek megyén tovább utazott. / ^ megy ehatóság, hogy a az intézkedések, tanyázott Bukovina visszakapcsoltatása Bertgmegyében katonaság; igy 87G ember, nem kevesebb Podheringen, Selesztón, Holubinán, Polenán és Alsó-Vereczkén, hova nagy meunyiBÓgö ágyuk is felvon szoltattak; mely katonai áraralásók nem kis terhére magában Gáton . voltark a volt elhelyezve lakosoknak, kik gyakori panaszokkal léptek üng várra : -i:'. ; háború ütvén a körlevelek által ki, gyék vetélkedve biztosították ismét és JózsíTet. tézmény Az azon szerint, az évi okt. 16. Német-al- közt felszólitótt segedelmökrÖl a Pozsonyban ujonc«ozás : másnap , 1778-ban Frigyes porosz király és Mária Terézia föld miatt ismét ? ^ v utazván^'..^ fel. fhérezég/ .innen Miksa 1777. Junius 2. jött Munkácsra várme- királynt szeretett kelt helytartó tanácsi megrendeltetvén, a sereg in- kiegészité- séhez a magyarországi frendek 2806 huszárt és 27,933 forintot felajánlottak,' mihez gróf Schönborn Jen 30 lovassal járult azonfelül ; adott a vármegye 60 gyalogot, kik a Hadik-ezredbe soroztalak. . . . 3 í 1784. évben Erdélyországban Hóra máskép IJrsz Mikula és Kloszka megyénkben is élénken foglalhogy a rend és biztonság zavartalanul tartas-| sék fen, annáliokább, mert a lázadók kegyetleokedéseineic híre nagyítva ide Í8 elhatott. E végbl megyénkben is alakíttatott lovas bauderium. ^ Iván vezérek alatt az oláhok fellázadván, koztatta hatóságainkat az, .* --255 Énnek iapitánya lett í)orosjen6i Sáoz György, másodkapitány Ilomy Péter, fhadnagy Guiácsy Márton, hadnagy Sznnyoghy Lajos, rmester Nagy Mátyás, kineveztetett továbbá négy alt^zt 60 közlegény, gyalog pedig 40 ember és 16 káplár szerveztetett ezeknek kapitányává lett Guthy Imre, fhadnagy Komlósy Zsigmond, hadnagyok Balog László, Somosy Miklós, Joó Mihály, Mez Mihály, Lvy István és Ilosvay Perencz. rmesterek voltak: Bolyos László, Bérezik Pál, Lóvay István és s ; Ilosvay Gábor. A helytartótanács decz. 13-áu megrendelte, hogy a ha- tóságok a pórságot szérarael tartsák s a lpor és ólom ámláftt tiltsák el; a parasztok fegyvereit koboztassák el s az Erdélylyel való közlekedés Ennek folytán decz. 17-kén elkobzott Jobszty György több munkácsi kereskedtl 81 7s font lport, IV* íbnt göm* teljésen zárassák el. szölgabiró 203 font ólmot, 1302 darab kovaszilánkot és 652 font kénkövet, mi a lázadás leveretése után az illetknek visszaad atotl*), Beregszászban szintén történtek ily elkobzások. A banderialis kapitány havi fizetése volt 101 forint, a másodkapitányé 65 forint, 30 kr., a hadnagyé 23 forint 37 kr, rmesteré 13 frt 30 kr. s a kápláré 11 frt 52Vj kr. Kas^a kerületi íóparancsnokul báró Splényi vezérrnagy mködött. böczöt, 1781. decz. 1-jén jfiküldé Beregvármegye Péchy Imrét és Kovor- dányi András vereczkei g. k. esperest a szomszéd Galicziába a végett, hogy a fellázadt oláhok mozdulatait kiförkészszék. ennélfogva decz. 13-kán Klimeczrl tovább indulva, 23-kán Perevosecz nev faluig ha- k de puszta hirnél egyébrl nem értesültek s azzal tértek vissza, hogy a fellázadtak csupán Erdély területén dühöngnek, Szebent és M.* Váraly helyt elpusztiták, asszonyokat és gyermekeket öldösnek s hogy szátoltak, muk 15 ezerre megy**). E vész azonban minden következés nélkül múlván el, a rend ismét nem sokára helyre állt. Majd a török kel. való hábv/Vü nyugtalanitá a kedélyeket, mire a megye szép mennyiség gabonát ajánlott meg, mit Heinbucher (késbb Bikkesi) Károly megyei kir. alispán 1788. nov. 25-kén német nyelven meg, kérvén az életnemüt a badalói és tiegyszersmind, hogy a felajánlott kész az állam gabnát a legmagasabb áron bevásárolnh szerkesztett iratban köszönt • sza-ujlakí tárakba szállitatni. Tudatta mennyiségen felöl, mér búzáért 2 foriátot, rozsért I foriát 30 15 krt, zabért l forintot, azon megjégyzéssel, hogy az árak egy harmada készpénzen azonnal kifizettetik, a többi pedig 4®/© Ígérvén egy pozsonyi árpáért 1 forint ‘ zalékos kötvénynyel biziosittátik, *) Megyei nO. o. levéltár, m. 114. XXXIIb%. «. mi a ’háboim lesz kifize* tend5. 1789. okt 5. kivettetett a ‘ mér búza és 6053 mér állam birtokában lóvén*). szentmiklasi uradalomra’ 790 árpa és zab, a - munkácsi uradalom • \ 1792. Lipót császár elhunyván számára gyjtött frt. és 10 krajczárral, azonkívül kalmából felajánlott 4.072,000 helyébe s I. Ferencz lépvén, az Bereg vármegye 37 kapu után 1998 tiszteletdijiioz járult a dühöngött forintnyi íranczia háború segedelemhez országos al- járult megyénk 23,619 frt 17 krral, mibl a munkácsi és szentmiklósi uradalmakra 24 kapu után 16,616 forint 44 kr. vettetett ki**). A junius’ 13-kán Budán összegylt országgylés pedig a háború viselésére ötezer ujonczot, ezer lovat s pénzt és gabonát mak 1793, márczius 23-ig 4800 tak a kijelölt magtárakba, mit élelmezési számvev mér Synu rnagy uradal- nevezett felajánlván, a m. zabot szállítot- és Galinai. Vincze Ferencz 15,316 rozst, átvettek***). elleni 1796-ban nov. 23. a pozsonyi országgylés felajánlván a francziák hadjárat költségeire és szükségletére ötvenezer ujonczot, 2.400,000 mér gabonát, lótartásra 3.760,000 mér ökröt zabot, 20,000 darab 50 10,000 lovat 70 forintjával, ehez megyénk is járult aránylagosan, adván a többi közt, négyezer mér zabot, s ujonezokat toboroztatott, kik a várparancsnok keze Az ez alkalommal alá helyeztettek. forintjával és megrendelt személyes fölkelés mikénti szervezése zásra pedig Vócsey Miklós, fispán helytartó 1797. . össze a 12,569 megye rendéit Beregszászba; e frt vettetett ki nem feletti április tanácsko- 28-ra költségekre julius a megyére; julius 24. kelt határozat dig a munkácsi és szentmiklósi uradalmak 2011 p. ra. hitta 10-kén szerint pe- zabot szállítottak mely szerint kivetmegyére 13,920 mér rozs 1 frtva!, 21,808 m. zab, 30 krral, 58 ló és 116 ökör, 34,8CX) frt, értékben és 435 ujoncz. Az eleséghez járultak a nevezett uradalmak 9280 mér^ rozszsal, 14,533 ra. zabbal,. 38 bo újonnan az eióbbi évben történt kivetésen felül, tetett a lóval ós )) 77 ökörrel, 23,200 írtnyi értékben. Megyei ü. levél tir, 0. Mánk. urad, { Í . . • • akkor az lev. 1 257 : Í797: ápril 8, Ferencz ' k'iráiy a magyar nemességet mihálydl hiván, a tiszántúli Mária Terézia keresztes egy magyar ezred tulajdonosát nevézé 17. kelt iratában megbagyta,; nogy a nemes felkelk kell ruházattal (sötétkék nadrág, süveg, feliér- mentev^^^^d ers köpenynyel), lódinggak szénakötéiiel, tartós rabi nnal, fel^ Gábort, vvitézét s .Ez Nagy-Kállóról április ki; fölkelésre báré^^ egy pár pisz tolyly al, pan tallérral, fz lóvá], szerszánimal, ka- vaskaró val, bográcscsal , abrakoló tarisznyával, fakulaesal, baltával; kalapácsesal, patkókkal és sze- gekkel s láttassanak karddal rnindenikébe egy ' f- A törzs mellé az illet tiszt, századokra és egy helyettes kapitány, nagy, egy rmester, 6 zászlóhordozó, egy Ezek el. f- és 4 alkáplár és (ki egy f- kürtös káplán, hadbiró, valiásbeli számvev = legyenek egyszersmind hadi két egy és lévén alhad- alkalmazandó. két segédtiszt, biztos), két orvos és 1 írnok, a hány század annyi kovács, felosztva, éleímezési szij jártó, sze- kér felügy él, mészáros és markotány os alkal maztassék, s jármos szeke- rekrl történjék gpndoskodás’^). A sereg begyakorlására Nagy-Eároly ki, oly megjegyzéssél, hogy juníus 14-kén a szatmár, márma- tzetett ros, bereg és ugocsamegyei lovasok ott jelenjenek szükséges intézkedések megfogván tétetni meg; ellátásukra a május 17-kén .azonban viszszavonatott ez intézkedés azon ókból, mert Nagy-Károlyban a kiszáradt kutak elegend vizet: nem nyújtottak s igy e helyett Szatmárnémeti je; löltetett ki gy ölhely öl. Fkapitánynyá kineveztetett ezredesi ranggal Lónyay Ferenc, alkapltánynyá Buday to hadbíróvá Bornemisza János, hadnagyokká pedig Guthy Ignác és Berzsenyi József. Május hónapban feljelenté a megye, hogy a 175 fnyi lovas sereg teljesen fel van sze- relve s kész áz indulásra. . Május 18-án követelte Splényi, hogy a nevezett egyesült legalább hat 140 fbl megyék magokat a további rendelésig otthon folytonosan gyakorolják. Juiius 25. a megyei felkelk pénztárnokává Boski Antal, majd Markovics Ferenc 250 fftnyi íizetéssel neveztetett ki; ugyanekkor beleegyezett a megye, hogy Splé ovi fparancsnok évi fizetésül 8000 frtot kapjon, mi kapuk szerint vettessék ki a megyékre s hogy Beregraegyétl óvenkiat külön tiszteletdijul 54 ' álló lovas sereget állítsanak ki s darab aranyat nyerjen. Septv 20. az elbetegesedett Guthy helyett kapitánynyá Sohaosy F'>- ennek helyébe Bornemisza János neveztetett ki, haduagyi rangra liosvay Gábor rmester, a kilépett Berzsenyi helyébe pedig Mez Pérer renc ; és zászlótartóvá Peineházy renc . a rmesternek György rmester emeltetvén, el választatott^*) j ÜV 0 32. míg Nagy Fe. I : -• 1797. dee. a franciákkal a béke megköttetvén, a feíkelS sereg ha- módon, hogy Vári .városban egyelre a pénztár és rzésére egy hadnagy vezényleté alatt 30 közvitéz és 2 káplár zabocsáttatott, zászló oly maradjon, a lovak teljes felszereléssel együtt pedig az illetknek ajándé- koztassanak,* ) Dec._ 29. pedig József fherceg s Magyarország nádora megyét, hogy azok, kik a feloszlatott felkel, seregbl a rendes csapatoknál szolgálni akarnának, rangjuk megtartásával tiz évi szolgálatra értöoiíé a beállhatnak; a ftisztek szintén alkalmazást nyerhetvén.**) Ez évben, midn : a személyes fölkelés elrendeltetett, ? gróf SchÖn- born Ervin Jen maga felszerelt s mint segéd möködött. Pölkelési költségekül esett' a megyére mibl az uradalomra kivettetett 8379 frt 2C^ kr. A Lupnik 17,420 frt, helyett Lnpnik Ignácot alkalmazta, kit teljesen számára vásárolt paripa 30 aranyba került.***) 1799. május 22. leérkezett a megyéhez a szerint a sereg kiegészítésére az ország által kormány ván, e számból Bereginegye által 217 kiállitandó. megye Ügy mely leirata, 25 ezer újonc felajánltat- e hadju- látszik, munkakerül, házsártos emberekbl állította ki; legalább erre mutat Nagy-Dobrony községnek, azon évi aug. 15. tett jelentése az iránt/ hogy a kivánt két katonát nem adhatja, mert garázda, bokros ember "már ott nem találtatik, minthogy két év alatt már taléküt azután a a kóbor, tizennyolcat s igy mindazokat beszolgáltatták, a kik ilyenek voltak.§) 1799-ben segélyül az országtól IV2 millió mér munkácsi uradalom felajánlott kétezer mért. zab kivántatván, erre a 1800. márczius 10. Beregszászon tartott megyei gylésen határoz- hogy az országgylés által újonnan felajánlott 26 ezer ujonczból, megyére 222 esven, ezek mindenekeltt a kihágók, verekedk s munkátlanok közül állittassanak ki, két vagy három azonban az értelmesek- tatott, a bl soroztassék be. is A megyére kivetett- 12 ezer az uradalomra 8 ezer, a többi a birtokosokra, oly letet a zsidók köblét 54 krajczáron szállítsák. mér zabból rovatott módon, hogy Becz. 9-kén a szükség- á vár- vett az uradalmi podheringi posztógyárból 477 Vb rf posztót a fölkeegyen ruházatiíra, 1419 frt .35 krajczárórt. Nov. 7-kén Munkács vá- megye lk ros a megyebeli felkelkhöz zatoit meg a toborzással, krijyi napidljt az ital négy embert . utalványozván a és ételen felül; e áílitani hatóság végbl téren s a beíiilottaknak 10 frtnyi foglalót adott. 7, tuduita, hogy a fölkel nemessereg 1717. jegj-zköiiyv U. 0 4. 5. sz. . ***^) §) Drad. levéltár, Megyei lev. I. 1109/ f tartozván, a a sátort A jegyz zenészeknek bi- 30 üttetett a vásár- helytartótanács élelmezési -biztosául a , okt. felség o Vég István által íieve'ztéfcett ki^). Á insurgens szérvezkedett els kapitányáuí báró Mednyánszkj János sereg ez segédéül Delégán Demetert választá**). Mind a lovas, mind a gyalogok számára kineveztetvéa, szükségelt felszereiés feisóbb intézkedés folytán a budai raktárból eszkö- tudatván, zöltetétt, hogy felsbb rendelet értelmében Minden századhoz csak lovasokat illeti. két ácslegény :kÖzlegényi fizetéssel s puskahelyet ros karddal alkalmaz tatott, a közlegénység sorából. csi gyalogok a kerek kalapot viselendnek, minthogy a csákó csupán a hadfógadó kapitány A úgy szintén mindén bégyült csapatok S ram k tiszt mellé gyakoroitattak által munká- jGyörgy pedig azután * Mármaros, Szatmár és ügoesarnegyeiekké] egy testületbe bo- egy-egy szolga a Szabolcs, állittattak, mély- nek rnagyául Péchy József, ezrédéseül pedig gtóf Károlyi József kinebetegeskedése folytán a kapiveztetett***). No V.19-ké helyébe Lónyay Péter, ki á rendes seregben hadlemondván, tányságról nagyul szolgált, tétetett§).^ 1800. decz, 5. a 300 felkeln felül még 30 Já s üradalmi tisztfnök, hogy egyén hiánypzvánv felszólittatótt B n sz azokat á; küldöttség eia mielébb átlitsa hogy az e kerölett hadtesthez szüksége reformátust Szabolcs, a g, lítsa ki ' pénztárnokul katholikust Szabolesmégyé Szatmármegye részérl Szartóry Náthán megyékbl alkotott csapatból határoztatott r. pedig Szögyényi^ Zsigmond részérl meg. választatván égy hat századbóh álló A a hetedik mármarosi tott, Decz. 5. a vármegye közönsége tiltakozott az ellen, hogy századból pedig egy vadász gyalog sereg csákó helyett kerek kalapot viseljen, hogy s hogy minden zászlóalj hoz minthogy a felkelk soha kátonai .rendszer is, egy - alatt „p r b f nem s nevezett képez té- zászlóalj telt, vezény eltessék az Szatmármegye, a Márainaros vármegye ál- k. káplánt század alakittaa német s z“ nemes nyelven állittassék, állottak§§). 1801v január 8. tudattá Spiényi Gábor kerületi p^^ fherczeg^ József nádor rendeléte folytán a felkel sereg febr. 7-kén in- duljon akkép, hogy Bereg, Árad, Békés, Gsanád, Mármaros, Csongrád és Gyrfelé tartsanak. Január 15. Splényi helyére gróf Gyulay Albert vezérrnagy neveztetett ki kerületi parancsnokul, febr. 25. tudatta Seb Antal kapitány, hogy az nap József fherczeg szemlét tartott a csapat felett s teljes megelégedését kifejezé;i IJgocsamegyék seregei pesten késbb hogy a Budán kapott lfegyver mind régi és megron80 darab uj; sajnálkozva jelenti, hogy a felsbbség: tudatta, gált; csupán; ' *) Megyei, lev, II. 1143. az. **).ü./o.l240.'sz.: **) ü. 0. 1360. 32. 1364... , ö; 0 . : at 1475: é» 11 iB01, 56. n. * : éé.' ; esákójaikon lev kék hogy a és zöld rózsa helyett tanyáznak* kalmaztatni, gyében Cannendorfban Azonban már Józsek nádor, hogy azon tiltatik, s akar fizinüt .al- hogy Sopronme- *). . április 15. kihirdetteté a francziákkal megköttetvén, a igéré sárga^fekete tiszteknek a csákóviselés Ferencz nemes sereg haza hogy a béke király, küldetik; egyszersmind fölkelési tisztek, kik a es. k. seregben az eltt szolgáltak, oda egy fokkal nagyobb rangban visszavétetnek. megyei sereg, mely a április 11-kén a király által S így hadi szemle alkalmá- rségre különösen megdicsértetett s a királyi lak eltti val május 30-kán tott**), E gatatván***). csapat zöld megye czimerével Naménynál fényes küldöttség által Yoselyembl készült s Szz Mária képével s a diszitett zászlója felszenteltetett szászon ünnepélyesen, a lakomához szükségelt Az gek szállitván megállapított áron. az uradalom 4500 alkalmazta- visszatért, irtot, 1801. évben Bereg- élelmiczikkeket a ez' évi fölkelés közsé- költségeire fizetett 1803. febr. 15. tudatta a helytartótanács, hogy nemeseket (armalista), kik a fölkelésben részt minden adózástól holtiglan fölraentette§). 1805. I. Napóleon gyztesen közelegvén Bécsfelé s azt nov 12. el foglalván, e közben nem csak az uralkodóház tagjai menekültek Ma- ó felsége az oly czimeres veitek, is gyarországba, azon évi hanem a korona is deczcmber 11-kén üngváron Palóczi Horváth Sámuel, beregmegyei egyéb jelvényeivel át behozatott a fügyész ez Budáról munkácsi várba§§). alkalommal a koro- nát kísér röket és banderialis nemeseket, valamint a várórséget szép beszédekkel üdvözlé. E nemzeti szent ereklye azután 1806. mározius 9-ig. riztetett a midn vár falai közt, a József nádornak január 11-kén nemes ifiakból rendezett s Perónyi Pál által velovas baudorium s a megyei tisztviselk jelenlétében (raárcz 9.) zényelt délután egy órakor báró Spiényi' József és Almásy Pál korona rök ál* tál a várbeli rejtekbi kivétetvén s nagy pompával a városba gróf Schönborn Ferencz kasnílyába behozattatván, onnan másnap Bárdossy József kelt intézvénye folytán apát s fóesperes által tartott ünnepélyes isteni tisztelt után, fell vissza vitetett Budára; a kiséró nemes sereg a Szerednye pénztár- fölkelési * ból dijaztatván§§§). 1805. okt. 27, a nádor Pozsonyból kelt iratában tudtul adván a megyé*) Megyei lev. II. -517. sz. ü. 0. Ö53. BZ. • ; • . • : U. 0 Ö51. fiz. Ll 0. 1803*221. 8z; Kitö iv^nattlfozQiag a mnnkúosi r. k. anyukönyvben oz foglaltatik: „OaliLIGo ’iiOStlhl 'fVj*ore Jn VlaCeríbYs HVngaríae B*,rVIente sVb FrunOJsCo rege, t©«eplio }>&LatIno, losepbo Liberó báron e ^pLéiiyl, GVgtoDe, saCra CoTv>na arCí i'ftCLVsa (die 11. Deeerabriöj*! Mnnk arad. lew, . • . ; Megyei lev. id. Á löG. üG. sz. 1 | nek, hogy az általános rnoiüési föikalé^ elrenjéltataítíi^^ hagyta, hogy raiDdenekelott a használhaló lovak irattasaBak össze a azok hogy a mégro aradi ozerelTÓnyek ^^öjtess Össze, hogy Dov. 18-kán büntetés terhe alatt minden nemesek Beregszászoii je^ lenjenek meg s eloleges befizetés végett hozzaDak magokkal a földbirtokosok 20, a többi nemesek és papok 5 és az énekiészek 2 forintot s kivitele megtiltassék nemesi a ; jószágok irattassanak Révay Antal neveztetett lovas és 210 ki, össze*). lakást paraBesnokul báró Kerületi Munkácson vévén, egyszersminci 70 gyalog kiállitása kimondatott, mely létszámból a /naun* 23 lovas és 138 gyalog jutott. E had jutalék fedezésére vármegyének költségül 36 ezer forintot gyjteni, mibpl az iiradalomra 24 ezer vettetett ki. Deez 2-kán Bereg, Zemplén, Heves, Borsod, Torna, üng és Ahaujvármegyék .részérl küldöttségek jelentek meg Kassán, melyek a lovas törzstiszteket kijelölék, még pedig ezredesnek gróf Almásy Illést, alezredesnek báró liucsinszky Józsefet, cs. rnagyot, 1-só ói nagynak Eakovszky Lajost, nádor huszárbeli kapitányt, 2-Ík i;-, nagynak Fay Józsefet, cs. kajpilányt, r. k. káplánnak Bor Antalt, reL Pócs Andrást, hadbírónak kapit. ranggal Ilosvay Menyhértet s számvekácsi uradalomra kellett a . vnek , Karácsonyit : a gyalogsághoz rik ajánltatván**). Becz. 31. ki kerületi tábornokká s báró vezérórnagjnak Szentkereszty ajánltatott a megye báró Spléoyi Zsigraond által Hen- neveztetett nemesi gyalogse- a regbe századosnak Ilosvay Gedeon, fohadüagynak Józsa László, hadnagy- nak ifj. báró Perényi István és Buday József, kiket a megye ilyeDekfil megválasztott; mig a lovassághoz kapitánynyá báró Perényi Pál, nagygyá Komlósy Károly, rmesterré A ndrássy Antal és fhadhüdirnokká Éva László tétetett***). Ugyanakkor egy uj pautallér készittetett a zászlóhoz, melyen gróf Báiifiy czimere, kardott tartó koronázott griíf, egy a zöldselyem banderialis koronából alkalmaztatott, e felirattal : kienielked „Excell. I). s Coni. Georgius Banffy L. B. de Losonez M. Ppatiis Transilvaniae Gubern.ntorl805.“ A fölkel sereg mozgósitására azonban ez egyszer ség" mert.1806. elején a béke megköttetvén, 2 1-kérl elrendelte, hogy e miatt febr. 9-kén a nem volt helytartótanács szük- január ünnepélyes országszerte hálaima tartassék, mi Beregszászon megtörténvén, a mozsárlövés és zené mellett megtartott A közlaloma költségei a feloszlatott csapat fegyverei a *) Megyei. ü. 0. 1716. 62, ü. 0. H. 48. jk. sz. Ü, 0. 68. 82. : ^ fölkelésl pénztárból fedeztettek^). budai raktárba, a kincstári ' raálhás lo-’ 262 vak Mezhegyesre és a vonó lovak pedig Pestre küldetni rendeltetvén^:); márczius 26-káról pedig köröztetett, h'ogy a fölkelés megszüntetve leven, a királyi és kerületi táblák múködésöket megkezdették s igy a kezés ismét életbe * .léptetett. ^ ' ' • : jonozot 1807. április hónapban a rendek 12 ezer gatlan birtok egy évi jövedelmének hatod, ebbl zad részét megajánlván hadisegélyül: frt 7 V* kr. esett**) ; az 1807. II. hez egyébiránt gróf Schönborn Ferencz nyilatkozata értelmében, 25,878 frt felcillitása krral s a Nem zet kelt 1809. április gyalog egy ezer fölkelést hirdetvén; , hogy az megállapittatott, kr., frt drágasági pótlék, ezüst áremelési frt 20 felszerelése teljes hó 27-kén a nádor ismét nemesi ezredes kapitány havi dija legyen 149 27 módositott 36 krba. frt, ennek folytán a szervezkedési munkálatoknál 4 dij frt 23 46 9 frt, tábo- kr. kf. sz-- 9 kenyér és 10 ló-adag. Ezredes fóhadnagynak járjon összesen 150 frty 43 kr., 6 kenyér és 7 ló-adag., rnagynak szesen 203 119 55®/g kr., frt, :^3 kr., frt, 6 kenyér, 7 lóadag; a ftábori orvosnak nyér és I lórószlet; sebésznek 24 20 és frt, hadnagynak 41 frt, 50 kr., napi zsoIü.Hváplárnak 24 közembernek 12 kr., mér zabból és 8 bavonkint 223 — 10 dobosnak kr. napi zsold és 16 krt, kr., lórészlet, 12 font szénából állott, frtot és 49 frt, 2 kenyér, 2 kr., 9 kenyér és 26 1 frt, ke- kenyér adag; zászlótartónak 1 századosnak 98 kr. napi zsold és 1 kenyérrészlet; a nyér és -két lórészlet; fhadnagynak 47 18 kr.,- frt, A kr. 3 ke- szabadosnak* (rvezetö) kenyér adag. 1 6 2 kenyér, 2 ló-adag; órmesternek 40 kr, A ló-részlet 7s lovas ezredkapitány kapott 12 lórészletet, az ezredes fhadnagy 169 fjt, 29 krt, 6 kenyér- és 10 ló-adagot; rnagy 134 frt, 44 krt, 6 kenyér és 10 lórészlet; a káplán 41 frt, 17 kr, 2 kenyér és 3 lórészletet, a hadbíró 109 százados . 83 frt és 1 1 . Muzeum i állandó .had kiegészítésére 28 krba, egy lovasé pedig 183 rozási és junius ,20. 1808. aug. 28. megnyílt országgylésen a rendek a fölkelés szerkezetén felül az frt a mnnkácsi uradalomra 15,560 Fülöp ujonezot megajánlottak; e szerint került 78 in- szá- költségeihez 1293 frt 5 krral járult***). Az 1808. nemesi 46 pedig szerint megajánlott segedelem- ez. t. nemesi s a ingóértéknek az törvény-' ' krt, frt ) Megyei Mnk. ü, 0. 58 frt 10 kr, 2 kenyér, 3 lórészletet, sat. lov&s 3 kenyér, és 6 ló-részletet; a 2-dik százados krt, 3 kenyér és 5 ló-részletet; lóadagot; **) 59 alhadnagynak lev. 161. urad. lev. járt 51 fhadnagy 59 fr 9 krt, 2 kenyér, 34 kr, 2 kenyér 1 lóadag;, ör- frt ' ' ' . ' m mesternek 58 és kenyér.**^) M káplárnak kr, napi zsöld, kr'^s & ködiüSJ&árnáSt 16 : • 1809. Gróf Schönborn Fér. Ftilöp letétoö kijelent els ben maga fiával a szülött helyett pedig két tiz itt németországi védseregnél hogy ffienyi^ vállalt szplgálatpt, lovas legény kiállítására ütvén forintot felajánl> neje adományozza.**) ló árát ; Április 6-kán az uradalmi tisztek külön 600 pozsonyi mérd zabot helyre. Junius ajánlottak fel és beszállították a kijelölt határozta a náegye, hogy a Munkács ir '' és Yári városok belbiztpsság együttesen pedig 50 fegyveres egyént fen tartása Bereg 150, 6-kán pedig és B. áliítsanak ki s küldjenek Újfalu juins el- Beregszász, végett, 1 együtt 1-ig Beregi szászba; ezen védsereghez az altiszteket a községek, a ftiszteket pedig a me^el választmány nevezze n^^ Április 27. a ki. sürgeté, kogy az ellenzék elnyomulása miatV a fölkel sereg azonnal szerveztessék, megeskettessék és sók e ; Zsigmondkoz Balazsérra Buday vagy Hadik András kerületi felszereletlenl is hadvezér rögtön mé kerületbe tartóik, szükséges Egerbe; hogy szénát ölét állittassanak.*'*'*) . hogy a felkel sereg Gábor, kassai jóli ehet megszemlélni 60 Gróf Hertelendy Beregmegye a tiszántúli ez egyszer gyorsabb eljárás tekintetébl május 8-kán Beregszászon pí^ a szintén sürgeté, küidessék pedig tudatta, osztály tábornok (ki Beregszászba átengedi), vagy máj**s 12-ie ftval, útnak inlittas- közben azonban a megye elrendelé, kogy a besorozandó lovak azt, §)^ a azután fogja a csa- Hajményon át ineg kihirtíeíé Fsy Ágoston, fóispáni kelytartó a király azon rendeletét, hogy önkéntes lovasok szerveztessenek ; igértetvén az ilyen- nek 100 tán a frt avatási dij és -örökös káion a és adómentesség; megye a ennek foly- tóbórzást elhatái*oz ván, tohorzó kapitányul Józsa kadnagyuí pedig Zékán Mikló megválásztatyán, négy közlegény és egy gatyába öltöztet véü, jkáplár feketó "ingbe s detett a toborzás. §§) zene és dal mellett , Majd Poroszlay László; alezredes értesité a megyét megkez^ Esztergomból, hogy a pesti táborban a beregi fölkelk egy osztályát a büiarmegyei egy osztá- m *) Megyei 3ev. ^’ü. Ú o; O. §) ü. ö. §4) ü. 0 . II. Ö68- 8. li. k. XI. 8Z.. XV. Xvm. xxn. 8Z. sz. bihari fölkelt nemes számn zászlóalj“ 14. Sághi Ferenczi- kezelése alá tett és czimmel helyeztetvén, A megdiesértetett*) lebb a felség által megszemléltetett s illette- vezénylete a Jóó kapitány bízatott; maradt század pedig a komáromi táborba alatt parattcsnokság, ez aradival Összekapcsolván a lyÁval 8 az viögpcsait az „a köze- ott nov, 24-ról kelt királyi leiratban Beregmegye a tett áldozataiért megdir minthogy a .francziákkal a béke megköttetett, a fölkelt nemes serege haza bocsáttatik.’*'’*') Decz* 18-ról pedig József nádor emeli sereg buzgóságát, rendki a parancsnoksága alatt állott beregi nemes Pozsonyban csértetvén, szereiét s az ütközetben tanúsított yitézségét.***) elszánt E seregben, mely Pogány József kapit. alatt száz huszárbél és egy század gyalogból a gyalogságnál pedig Komáállott, szolgált hadnagyul Droppa Károly, romy Antal, Schöffman Perenoz, Gecsey Ferencz, Balog Péter sat. 1810. január 9-dikén véve a nemesség múlt évi tetemes felsége tekintetbe azt a tavaszon szolgálatait, tartani azonban a sereg megvizsgá- gyakorlástól felmenti; 1811-ben kellendett hogy tudatta a nádor, lására sgyakoroltahlsára' május 15-dik napja tzetett ki a nádor s azontúl is évenkint: összegyltek zék a gyakorlatokat ; 1818-ban ból álló csiapat századonkiut rihau gyakoroItas.sék.§§) lovas; század (veiites), tctt, elhatározván, Munkácson, is ki könny egy felszerelése elárvereztehelyeztetett, mely 1811. márczius 14. összeállitott számadás szerint adott a mun- rreo ti r r on ónál t i o n á 1 is-ba is*-“tóh kácsi uradalom hadi czélokra 1809-óta önkéntesen folytán 11,000 és nemesi 62,724 Beregszászon és Vá- áliittatott mely ószkor visszatérvén, különbözött a Cassa in su Az Ilosván, Ez évben külön a bejött pénz a „Cassa C o n c u frt, s fölkelési a pénzszükséget 20'káü életbeléptetett pénz nem czélokra 38,793 kevésbbé emelé leszállítás 12,931 (devalyatio), összesen forintot, az 1811. mely bankó értéke egy ötödére évi óriási febr. szerint a rop(bécsi) leszáliittatott. nyarán újonnan kiütvén s Napóleon félnagyobb seréggel elárasztván Oroszországot, Ferencz csámint Napóleon ipja és szövetségese 30 ezerrel járult e rettent sereghez, melyet csakhamar az elem hatalma, a tél dermeszt hxfranczia liáboru 1812. miltiónyinái Kzár, kivetés frtot, pant menny iségbcD (1060 millió) kibocsátott úgynevezett fekete A áltaL§) nemesek s végmiszerint a négy század- a fegyverfogható ^ a dege ffiegseromlsitelt. Ez osztrák segédsereg nagyobb része szervezteteU; miliez megyénk 7-kéö vette át sept. is a báró KieDma 3^er nev adakozási így azon év tehetségéhez képest járult. rnagy Csa^'ik , 8-dik huszár- négy lovat, melyet gróf Sehönborn ajtán90 akó óbort; késbb országgylési határozat folytán lóvásárlási költségre ismét 3706 frtot kellett fizetnie, természtményben pedig kivettetett az uradalomra 2318 p. m. rozs, 3476 m. zab, minderre alapul vétetvén az uradalom 148,322 frtnyi 35 krnyi ezredti azon 825 frlra becsült dékozott, sept. 8-kán adutt évi jövedelme, megáliapittatván a kulcs a majorsági és úrbéri birtokokra, mely minden tulajdonosnak szerint fizetni kellett*). 1813-ban ismét felhivatott az ország segély nyújtásra, minek tán 60 ezer üjoncz és temérdek élelem í' uradalom 5837 fizetett az czélokra ; frt s adott megajánltatván, ez késbben ismét 10,294 ugyanis 5 felsége azon évi február 23-kán kelt foly- alkalommal frtot hadi- kibocsátványa Beregvármegyére 114 ujoncz, 6 szekeres, 13 málhás 465 p. mér búza (vagy váltságul 3 frt), 2791 p. m. és 3727 m. zab (1 frt 20 kr.) és továbbá 70 darab ökör 60 szerint, ki vettetett és 15 hátas rozs (2 frt) ló, ennek folytán elhatározta a vármegye, hogy e szükségletet vétel meg, m á hátasló áta 150, a szekeresé 130, málhásé 100 írtban ; az erre szükségelt 21,466 frtnyi pénzösszeget pedig akkép veié ki a megyei lakosokra, hogy alapul az elbbi kulcs frtval,: .y I |v utján szerzendi aikalmaztátott:^^: ^ Okt. 18-ról Peganból, Szászországbói kelt I I r felhivta a király a vármegyét, lül kibocsátványában ismét. a folyó évi fehr. 23-ki kivetésen fe- ismét 2224 p. m. búzát, 12,022 m. rozst, 12,892 m. zabot, mért 70 I i' hogy itczével számitva, szolgáltasson be. Erre szászban báró Vécsey Miklós^ a decz, helytartó elnökletete gylésen, elhatáröztatott, hogy a búza 3 frt 30 kr. s a í. krval váltassák meg, a zab természetben beszolgáltatván. minden 14. Bereg- alatt tartott rozs 2 A frt decz. 1 15 1-ki j gylésen pedig minden jövedelmi forinttól 4 kr, s tisztiíizeté.sek-után 1, minden egyes fonnttól 2 kr. határoztatott beszedetni segélyül**). 4:; Az 1815. évben követelt 30 ezer ujonczból megyénk ismét mind addig, inig 1816.. helyreállt, mind a megye mind a rá esett jutalékot s béke teljesen; Na pol eon az uradalom vetekedve ál doztak a haza oltárára s hazafiságukat téttleg igazúlák. Ez idtl 32 éven V ‘megyék kivételével át, mely id kormány alatt sajnos, és kiállitá. bukásával a kincstári v a néme;t hatóságok nyelv — a hivatalaiba 266 - ^ méginkább meghonosodott s a közpecsótekrol és hatósági épületekrl ország czimerét a két fej sas teljesen leszoritá, a béke dermeszt nyugalmát élvezé megyénk mozgalmak politikai is; s e hosszú tespedéséli^l csupán az 1848-diki által riasztatott fel*). • ,*í Az 1848 — 9-ki események. Az 1848. márczius 15-kén Pesten jelentkezett mozgalmak hajnalát a beregiek is lelkesen üdvözölték; minden város p és helység községe sie- ,, örömének és felköltött érzületeinek nyílt kifejezést adni' az által, hogy kitzték tanyáikon s nyilvános épületeiken a nemzeti lobogót s a tett férfiak süvegeikre, a nk pedig melleikre fzték Munkács á hármasszinü és környékén a múlt század elejétl, Eákóezy sától fogva, folytonosan császári katonák tanyázván, *) |- szalag- 1711 -dik évi buka* nem lesz érdektelen az illet csapatokat névleg elsorolnL így 1828-ig tanyázott Munkácson a Lopkovicz ered, melynek, rnagya báró Pentendorff Antal volt. 1730-ban szállásolt itt a Posztacz ky-ezr ed; 1748-ban a Haller-ezred 1750-ben a Gyulay gyalog ezred, melynek egyik kapitánya Bajaki József itt decz; 8. meghalt; 1755-ben itt és Beregszászon a Pestetics-féle lovas ezred; melynek törzse felváltva Váriban és Bodolón állomásozott. 1763 5-ben tanyázott itt a Székely lovas ezred, -melynek kapitánya volt Gajdler József, a Nádor hnszárságy báró Majthényi János kapitány nyal, az Anger-féle német gyalog ezred; 1768-ban Munkácson és Rákoson az Újházi ezred a Török-féle huszárezred egy osztálya és több gyalog zászlóalj; 1785. a Barko-féle lovas ezred, Fischer Károly kapitány alatt; ' .1835-ben 1795-ben a Nádasdy-ezred; 1804-ben a lothringi vasasok volt Munkácson elhelyezve a Benczúr 84-ik ezred; 1836-ban a Koudclka féle 40. ezred; 1841-ben Rákoson a 6-dik huszár ezred, bajtai Vojnjos^ Barabás kapitány alatt; 1843- bán Munkáoson a Vilmos fherczeg nevÜ "12. számú Borezred egy osztálya; 1848-ban a Harlróann- féle ezred; 1850ben a Parma nevü 24. sz. sorozred zászlóalja, Singer László rnagy alatt; , 1853-ban a „Na3zau“ Í5. sorézred 4-ik pánátos zászlóalja, 1856 a Lich- . tenstein herczeg 5-ik ezred és 1861 óUt a Laioa Vikior . fherczeg 65. pótezred; , valamint a 34-dik ugocsai és 85-d|í%05regí ' hottTédzászló- - . ; — ' ; . , . . - • .. aljak. á t 26T' ^sokroti melyet kokárdáMk oeveztek. Majd ünnepélyeseií a tervezett uj alkotmány 'alapjául szolgáló klhirdeltetvKn; ismeretes tizenkét pont; az ennek alapján csakhamar létrejött a törvény értelmében a népképviseleti alapon nyugvó megyei törvényhatóság s gróf Batthyányi Lajos miniszter elnöknek Pozsonyban 1848. márczius 17. 1. sz. a. kelt s a törvény, hatóságok fnökeihez intézett rendelete folytán leginkább a belbátorság rend fen tartása tekintetébl egyelre Beregszász, Munkács, Vári, Tarpá, r s er eg (gárda), melynek rés Nagy-Bereg városokban a ne m z e t i nagyául Munkácson Eötvös Tamás neveztetett ki. Feladata volt ezen és ^20—50 éves férfiakból alakult fegyveres csapatoknak esetében a határt védni, felügyelni ; hanem mi végbl nemcsak a éjjel rjáratokat szükség- .nemcsak közsógekben a rend és, biztonságra hanem teljesítettek, - az is rséget képeztek. S ekép a nyugodt poL csakhamar katona lett, a közös sors, közös czéi és reraény --- mert az Í848-diki mozgalom a testvériség es egyenlségnek is lön anyjává, egyenjogú p ol g ár árs a k k tévék a különböz rendü^ a állapota la( osokat. A tehetsebb iparos, hivatalnok, földbirtokos, ki az állami épületek eltt nappal I- garbói, földraivesbl, I f — leltt legfeljebb vadászat alkalmával használt, lfegyvert, vagy rendkivülL ünnepélyek alkalmávál kötötf fel si kardot, most kék áttiía kabátot, mely fekete zsinórrai S-fehér peczek gombokkal s ily rózsákl^ai volt vörös szegély szürke nadrágot, ily köpenyt,, nem^éti szinü szitve,;. zsával s az ország czimerével és a vagy kék pósztÖból készült I . s megye nevével nemzeti zsinórral ellátott fekete csákót, díszített fekete sapkát, vállszíjakon kardot és terebélyes tol tény táskát és súlyos sznronyos kát viseit; mig di- ró- a szegényebbek önruhájokban jártak s legfeljebb pus-^ nem- zetri sipkát vagy jobb karjukon nemzeti szalagot viseltek. . S ez uj állapotban a folytonos gyakorlatok és tisztelgések jól találta daczára- magát, a helyzet újdonsága s szokatiaasága s az öütudat, hogy 5 e haza s az újabb alkotmány védje; büszkévé tevék a kevéssé ts nemzetrt val ellátnia,^ az is, nem kinek módjában csupán süvegén vagy állott magát a kell balkarján viseló a közönséges egy vagy két csöv vadászpuska tehe- egyenruuá- közjelvényül nemzeti szalagot, a minthogy szuronyos lfegyver hiányában , a megjárta vagy épen a hosszú- nyélbe ütött különféle alakú dárda, lándzsa és nyárSv melyeket csakha- mar a falusi kovácsok s ezigányok i.s tudtak is, gyártani, vagy épen az egyenesre ütött kifent kasza, mely alkalmilag irtóztató fegyverül szolgáitv E P mellett egy jóravaló községbl sem hiányzott a fölszentelt n e m z e t i zászló s a jó áron Pestrl megszerzett roppant terjedelm, n e m z éti szinü d o b, mely tisztes ereklye számos helyeken még most hirdeté-- C Beknél- s árveréseknél — néhol átfestve --' tesz szolgálatoL^^^^^; ^ : m Nem ‘ sokkra azonban bazánk egén sülni 6 a beállott izgalmas napokat vészfellegek kezdenék méginkább növeló azon tornyo-^ körülmény, hogy a király Bécset elhagyva Innsbrukba vonult; mely alkalomból Szemere Bertalan belügyminiszter május hónapban a megyéhez 1497. sz. a. buzdító köriratot intézvén, abban a közönséget hségre, kitartásra s áldozatra felhívta, felszólítván a hon polgárait, hogy azon önkéntes seregnek, mely iránt a rendelet külön kibocsáttatott, minél gyorsabban s nagyobb számban való felállítását minden módon segítsék eló. Ezek fo- Beregmegye közgylése ganatosítása végett kez által 1848. májás 26. követ- küldöttségek megválasztattak: A tiszaháti járásban: , Bay Ferencz, Lónyay Szabó Bertalan, Károly, Ködöböcz Mihály, Szarka József szolgabiró esküdtjével Gottesz- mann Miklós és a fe 1 V i Nagy János; dék i járásban: Morvay Károly, csák Gergely, Pásztélyi András, Pordán Gergely, Jlosvay Sándor, Manyák Balázs Vis- és Des- sewfíy János esküdtjével; a kácsi g. m u nk ácsi járásba k. a Román Guthy László, Láng Vitus; végre esperes, esküdtjével és teráti n: kaszonyi járásban: id. Munkácsi Sándor, mun- Jerom Ferencz, IHajdu Gusztáv Ilö.-ivay Fzesséry Gábor, A tányi Dániel, Li- János, Galgóczy Pál, Orosz Miklós, Bacsinszky Ödön, Eidi János Dobronyból és Dancs Menyhért szbiró esküdtjével. Meghagyatván azoknak, hogy a hon terhes genkint a lakosoknak eladván, a begy ült körülményeit naponkint az alispáni hivatalnak jelentést tegyenek. helysc- mennyiségérl ajánlatok 14 • Ugyanakkor a közgylés a nemzetrség felfegyverzését a minisztérium figyelmébe újabban és annálinkább ajánlá, mivel Beregmegye az ország határszélét képezvén, s igy megtámadásoknak is inkább kitéve lóvén, a határon belül lev megyéknél nagyobb veszélylyel fenyegettetik. Kérte a minisztériumot arra is, hogy mivel Munkács, Beregszász, Vári, Bereg, Bereg-ujfalu s Tarpa városokban 1800-ra terjed nemzetrsereg már alakítva lenne, szükséges Szappanos J ózsef megyei iráni írnok s Ruzsák Lajos nátos altiszteket alkalmazás végett ajánlván. Az ország rendelkezzék, tanítók czélból ily kiszolgált grár - alsó részén fellázadt ráezok 6 , a nyugtalankodó oláhok és szlávok' 8 E reactio megfékezésére tervezett önkéntes csapatok feláliikiemeltetett, hogy már & gylést ifi a közgylésen szóba.. hozatván, megelzleg magán körben 4iétottek a megyei lelkes fiatalig által e .tékistetben lépés^^' midn' t 1 hiriapi tudódtások kcvetfceztéboOí a bereg^szi kaszinóh^y^;ágbe® ,Gníhy> í’ere^nzvíelhiyá^ tásá m || társa ajánlkozott honvédnek beállaní gyei aljegyz s neinzetrségi tiszt ; L Ö r i n e z, mo* szomorn szinekkel fesfe külöhosen>B u á a y emelt is szót, X vén az aggasztó körülményeket, mik a hont veszélylyek fenyegetik s leh ’K getlenség kivi vasáért fegyvert fogjanak. kés- I' i' •| szavakban felhívta a 35 esküdt és nemzetrségi tiszt, Kovács Ger ügyvéd, Komáromi Pál, Gönczy Sándor ügyvéd, Ilosvay Káiinán, Nagy Ábrahám mérnök, László István mérnök, Jósa György, Ilosvay Lrincz r. ésküdt és Székely Benedek ügyvéd s nemzetri tiszt az Önkéntes seregbe való belépésöket s’* a toborzás eszközlésbeni, szándékíikat kijelentették, s csakamar Ók ma> gok mintegy 60 ifjat- toborzottak össze. Vf - E dácsi : BaL szép jelenetrl gróf Batthyányi Lajos miniszterelnök s báró Manó ezredes azonnal gyorspostán azon kéréssel értesittettek, hogy ifjak, kik népszer ségök fa^ zani s alakítani képesek, abban tiszti itt tekintélyes csapatot tobor-v minségben aikalmaztassanak. ^ Ifjaink azután jnnius 14-kén Beregszászból, hol összegyltek, nagyi: f tömegtl kísérve harsogó Innen e csapat Nagy .'f zene- mellett a város végére kikésértetvén. Káliéba mentek, hol a híressé vált X. tek. az ott honvédzászlóalj ha összegylt szabolosmegyei felesküd-í önkéntesekkel Í Debreczenbe vezónyeltetett M a fellázadt ráczok elleni táborba Nagy-Becskerek vidékére, hói épen : s onnan háromheti gyakorlati kiképzés után, 1 hsiesen 1 tokban, Kápolnánál s Kövesdaél, majd mában, s diadalmasan harczolt, mint a midn Görgey Arthnr hadvezér szabadságharcz alatt a téli további oly folya- és tavaszi hadjára- Budavár bevételéhéi s ké- |€ Böbb a osornai, temesvári s lügosi s egyéb naintegy negyvennégy kisebbig nagyobb ütközetekben mindvégig dönt részt vett. Kár, hogy valameay[P nyiöknek nevét nem tudhattam meg, hogy vitézségök hazaszefetetk* is ' " ^ • ; a nevezett ( hogy a szabadság és nemzeti fögi En nek folytán G ü t h y F e re n c r. I I fiatalságot, nek e helyen A is megörökíteném emlékét. hazánkban kifejldött harezok s mozgalmak hirére idegen az tartományokban állomásozott magyar sorezredbeli hadfiak honszeretetök* ti elragadtatva, kisebb-nagy óbb csapatokban igyekeztek hazájokba be* jöuni s a szorongatott országnak feiajánlani szolgálataikat. így történt, hogy május hónap végefeló több huszár csapat kÖzelgett Galioziából h^^ zánk felé, kiket a Kassán,^ Munkácson és Szigeten tanyázott osztrák kat^^^^ B edh t ol d f- naság ervel igyekezett visszatériteni. Ounias 4-kén irta tábornagy zászlóalja s OS. k. kassai osztályparancsnok a báró Hartmán^zred^^^^S^^^ párancanokságához Márraáros-Szigetre, hogy sára jutott vffiáj US Sí. napjáról 423. sz. gáiieziai Mariarnpolbüi bergi 4lrály anvét a. tett miután jeleütése folytán, esköszegleg raegszökott egy százada a tudomá- hogy V a r ten^ . 270 a zászlóalj-kormánynak, hogy a V^ilraöS' p-o túl, adja- rósz király nevét visel 10. huszárezred 2-dik rnagyi osztálya, mely azon hó 4. és 7-dik Munkácsra napjain érkezend, ez esemény következtében a kassai pa| rancsnokságtól azon rendeletet vévé, hogy Munkácson álíapodjék^meg és ott a további utasítást várja be» : nokságának, hogy kisértse a többi eljárók által meg Meghagyja tehát a parancs- zászlóalj annak vezérlje s a rögtöni észszer visszatérésre, azon hozáadással századot a nevezett hogy csupán ez utón remélheti a század, mieltt szigorú rábírni, intéz- kedések tétetnének, mint kötelességhez- önként visszatér katonaság, több más hasonlóul, Ö felségének a császárnak közbo- eltévedt -alattvalókhoz ; csánatát megnyerhetni. i Azonban a megtérítési kísérletnek sikere nem lévén, valamint a Lenkey kapitány vezérlete alatti Vurtemberg huszárok Szigetre, úgy a Porosz király nev huszár osztály Munkácsra ért, itt a polgárság által lelkesen fogadtatott s nem sokára az ország belsejébe rendeltetett, hol | ..mindvégig vitézül, harcoltak. / ; ; ! * , A lakosság nem hogy kevéssé boszankodott azon, valamint más mi | városokban, úgy Munkácson is még folyvást német rség tanyázott, fazután több helyeken véres jelenetekre, a tisztek közt párviadalokra nyuj; , _tott alkalmat; ' • A , • ..V vvV;.:; Bánátban ez alatt a harcz folyton I növekedvén, a hadügyminisz- terium önkéntes nemzetri századokat alakíttatott, julius hó 5-kén a . me j ; gye közönségéhez- intézett rendeletében tudatván, miszerint az ily mozgó nemzetr i csapat legalább tizhétre szerveztessék, s hogy a vármegye legalább is Ennek folytán az 1848. aug. 11 bizottmány a toborzást azonnal elrendelte s a egyelre | hatszáz nemzetri önkéntest kellen felszerelvén, mielébb küldje az alsó táborba. tés iránti | — 14-ik j napján tartatott a. költségve- felszerelés és munkálat megtételére egy választmányt nevezett ! kebelébl, ki megye költségén kiállítandó beregi önkéntesek számát egy is 222 személyben határozván meg. A kiküldött választ- 'században, vagy mány a megajánlott önkéntesek fölszerelésére s háromheti fizetésére és gylésen 13 ezer peng megye minden lakosai és birtokosai élelmezésére a sept. 17-ki bizottraányi luegiUIapitván, ez összeg a arányban 5000 vettetett ki, hogy abból 800 forintot pedig a volt irtot az eddigi adózó zottjaival együtt (kik járadékaiktól két százalékot adtak), osztály, összegbl- adómentesek fizessenek; ez utóbbi gróf Schönborn Károly uradadalmi tiszteivel és cselédeivel s forintot közt oly nyugalma- 3000 forintot, úgy a timsógyárak, monostor, lelkészségek a tanítókkal együt); pedig, 2000 forintot tartoztak fizetni, mégpedig október 1-ig, a behajtással a megyei közegetr bízatván meg; a többi megyebeli birtokos s tiszt^rendüek, ‘ az egy eloen felszerelt önkéntes nemzetörí csapatba be-» megyei tisztviselk közül Eí eyseysen Gyula szólgabir* Fzés* sóry Gábor els aljegyz s testvére Füzessérg Gyula tiszteletbeli jegyz Dancs ilenybért szolgabiró, Fáilay János, Szarka János, Nagy Károly, Ez alkalommal állottak a Kölcsey Ignáez, Schvaizer GejZa, Leszkay Károly, IQ. Gutny István^ Leszkay Ferencz, Komlssy István, Nagy Sámuel, Heuter József, Balog ' Bodnár László, Mátbé Adolf, A mások. Ferreilez, XJszkay András, Buday ‘ Bálint s tisztviselknek vegzésileg fóegigértetett, bogy visszatértök ese- Egyszersmind naegyebízottjoiányilag hogy miudázon megyei tisztviselk, kik hivatalaikat tére hivatalaikat ismét elfoglalhassák. elhatároztatott az ' is, elhagy va, az önkéntesek közé léptek, visszajö votelökkel (az akkorig ne- tán megtartandó tisztujitás esetét kivéve) helyeikbe ismét visszmihassa- nak, azok pedig, kik megcsonkulva vagy elnyomorodva fognának vissza- rangfókozatuk szerinti rendes fizetésöket holtiglan húzzák. térni, Ezen önkéntes csapat azután részt vett kölönbzó hadosztályoknál a móri, isaszegi 6 zsigárdi osatákban, Budavár bevételénél s a komároiöi vár Tédelmében, honnan ázután visszatértek, vei, vitézsége által különösen kitüntetett mig Heuter és üszkay sz. a. cziába költöz csapatának Gy örgy elesett; utirendét, ; gróf Hardegg mi ^ Melézer Andor ezredes tá^^ intézkedés végett közié a Besz kivételé^ Komáromnál ki kapott sébeikbl szerencsésen kigyógyultak. Ügyanakköf a hadügyminiszter 4424. Kállay János iQut, aá illet; nev Péchy ezred GaliPál, Üszkay Károly szolgábiráknak alkalmazkodás végett kiadálótt ílgyanosak e bizotttmáuyi gyüléseu felolvastatott, miszerint Istyán és Szemére Bertalan által ellenjegyzett rendéi vényében, Beregi Máramarps, ügoesa, Szatmár, Kraszna, Krassó megyék és a 2-dik oláh ezred területére nézve i h á 1 y i Gábor áz brosz és oláh nép között nádornak, , M felmerült bujtogatások elnyomása vé^gett királyi biztosul kineyeztetett. En- nek folytán e biztos aug. 12-éh Mnákácsón és 13-án Beregszászon is' megjelént 8 akép nyilatkozott, hogy a megyében, komoly jeienségö nép- . — mozgalom nem észleUetik a nép úgy nionáá r-- ingerültségben tan ugyan az Uradalmi tisztség es a mogyeí tisztviselk némelyike iránt; ; azonban általában a megyehaioságbaii bizalmát helyezi 6 papjaik is hon-; fal ér7.elmüek, kik a népre üdvös hatást gyakorolnak. ^ .Ez alkalommal elhatároztátott, hogy a megyéi nemzetrség részére Nagybényái'ól két mázsa lpor és 8 mázsa ón hozattassék s ennek tos helyen ; V ^ tartása végett a beregszászi m biz-, epres kertben (a mostani ottani vasúti índóház közelében) téglából cserépfedéllel s vasaj- annak; idejében nemzetrök Ez azonban nem fogana^UátotL iAneni a lkészlót i^^^ tóval eiiálaudó lportár épitl(4j|B^ a rittiesséfc , állal: ^72 vid idre a megyeház átellenében lev telken a vizifecskendk, szine ala- kíttatott át. Késbb leérkezvén a hadügyminisztérium azon rendelete; hogy ta- nemzetrség nagy hasznára lévén a táborozásnak, felhívta a megyét, hogy ilyent is szervezzen. Ennél fogva az. október 2 14-kig tartatott megyei bizottmány, lovas nemzetrök kiállítására,' a volt adómentes nemességet 4000 frtig megadóztatta, mely összegbl a munkácsi uradalomra */- rész, összesen 2400 frt rovatott. pasztalás szerint, a lovas — A szabadság fogalma azt kívánta és sürgeté, hogy politikai elvért bnhd minden egyén visszanyerje jogait, miért is a magyar minisztérium még május hónapban megrendelte, hogy az országban letartóztatott minden politikai fogoly szabadon bocsáttassék én nyájas olvasó, ki é lapokat tán csendes, nyugodt idfolyamban forgatom, nem vagy részvétért ; is hinné, hogy tömérdekeij; száz és százan voltak a szabadnak elnevezett Magyarország váraiban, mint Szegeden, Budán, Aradon, Temesváron, Komáromban, Munkácson s más erségekben a hatalmat önkényesen gya* korió Ausztria minden tartományaiból elhelyezve, kik azért bilincseitet- mert a természet ellenes nygöt megunván, s a szabadságról, s haladásról kezdének gondolkodni, kik azon eszmékért éveken át szenvedtek, melyeknek valósága s helyessége nemsokára érvényesíttetett. A munkácsi sziklavárban is, hol még mindig egy osztály a ték le, egyenlségrl lengyel Hartmann-ezredbói helyrségül Mazzuchelli-ezredbÓl, lés k. cs. a katonatiszt fo- lengyel kik az 1840. évben Galíciában tervezett felke- alkalmával mint a Mazzuchelli ezrednél küvés számos állami állomásozott, goly csörteté lánczait, köztök tizenhárom részesei, íottek a politicai mozgalom felfedezett összees- katonai L áidozataivái au b e, cs. k, r- nagy, akkori várparancsnok konokul vonakodott az állami foglyok elbocsátása iránt kiadott minist, rendeletnek eleget tenni, miért is a ból, Kralovánszky László urad. tisztvisel vezetése döttség felment a várba, az emberies s méltányos tását szorgalmazni. A nem bocsáthatja, nem foganatosí- vevén, annak beérkeztéig azonban a nyilatkozott sürgönyt intézni -Bitesbe. érkezvén a várva-várt egy 60 tagú kül- rendelet parancsnok azzal menté magát, hogy a fhadi pa- rancsnokságtól egyenes rendeletet lyokat ki munkácsi polgárok- alatt kedvez küldöttség S valóban nyolez nap múlva meg- válasz: a hat év óta letartóztatott lyokról levétettek a lánczok s a szabadságukat visszanyert nek a lelkes munkácsi polgárság a fog- késznek fölhívására, által fog- szerencsétle- diadalmasan kisértettek be a vá- rosba, hói mint a zsarnokság martirai üdvözoltetvén, elszállásoltattak s kitn késbb pedig, kitelhet Csak egynek- veüdégszeretetben roszesittettek, lyeí ellátva, houiikba vísszaszállictatak. a Uirsak scgély- közül szabadság boldogító lengyel származású fiatal hadnagy- toem jutott osztályrészül az öfom, és a visszányeít érzete " : Dm i t r as z i növi c h nev 20 évte Ítéltetvén el, most azért vétetett ki a megkegyelmezettek közül, mert politikai vétségén kivöl más vétségekkel lévén oly súlyosak, is terhel tetett; azonban e melléktények korántsem nak, ki 1840. év telén nem rovattak volna, azért a polgárok által eszközöltetett közbej'árás folytán, deczem- ber 4-kén a magyarhonvédelmi bizottmány megkegyelmezte- évi raboskodás által eléggé le hogy a kiszenvedett nyolcz tett ugyan, de a szabadság éltet tiszta fel, niert e szerencsétlen áldozat már Az országos honvédelmi o által is- sem legében bizottság szeptember 26-ki rendeletében az ország alsó déli részein dühöngött véres csaták s Jellasicsnak felé indított többé épülhetett elébb börtönében megrült. Buda- elnyomulása alkalmából .egy önálló magyar honvédsereg megyei és városi hatóságoknak kell alkalma- alakítását elhatározván, a zás és elüleges tájékozásul, a kiállítandó ujonczok központosítására löltettek a törzs és zászlóalj alakulási E kije- Beregmegye összesen 1985 honvéd kiáilitása helyek. szerint mindén 127 lakosára egy iijoncz esvén, meg. Egyelre a már elébb szervezett 17 önkéntes honvédzászlóaljon felül, most uj 13 zászlóaljnak, t. 1. a 18— 30-diknak alakítása rendeltetett meg s a Bereg, üng, Máramaros és ügocsa vármegyék területért kiálli tandó 21-dik zászlóalj törzshelyéül Munkáé s város tzetett ki; egyszersmind kinevéztetett a zászlóaljhoz a következ tisztikar- .•rendeltetett r nagy ul gróf Dessevvffy Károly, Dolinay Mihály, Bénk Rudolf; Antal, Duiyko Balázs, gróf századosokul: Amán fhadnagyokul: Ráday István ; Ferencz, Klima Adolf, Kiss hadnagyokul: Bernát Kál- mán, Bay Bertalan, Doboz y Dániel, Go mbosy Mihály, Purkért Miksa, Melsiezky János és számfeletti hadnagyul Blano Konstantin ; késbb okt. 18-án kineveztettek alorvosokká Klkey István és Virágbáti Elek, okt. 24-én pedig pótlólag hadnagynak Torday Ede. A honvéd zászlóaljak hámár négy évi szolgálati kö^ toborzás utján szervezett elbbi önkéntes rom, ellenben az utóbb kiállított tizennyolcz telezettséggel állittattak ki. Hogy a mindenfelül ujoügva beözönlött hadköteles ifjak besoroziisa harsány zene és víg daliás közt eszközöltetett, felesleges említenem az akkor általánossá vált lelkesedés és fellángolt honszeretet volt. Harsogott a Rákóczy és Hunyady-induló minden ; ez h kifolyása utcában s vissz- bangzott a város a felkiáltásoktól, melyekuek refraiue e szavak valának: .Éljen a haza, Éljen az alkotmány, Éljen a magyar, a szabadság, Éijen Kossuth bajos sat» A sorozást iU Föídváry Lajos, honvéd-rnagy eszközló. Október lö éa már 450 ujonoji állott sorban kiknek számára a bon* védelmi 1)izottmáüy oÓÓ íegyvert kiadatni rendelt, Mihályi Gábor, lyi Az biztoshoz intézett átiratában. itt kirá- alakult zászlóalj azután az ország ^ központja felé indittatv.ín, élénk részt vett a csatározásban, mig a sorozás folytattatván, a | késbb bevett legénység e tájon tartózkodott. Október 8-án rendelet érkezett az országos honvédelmi bizottmányj melyben tudatott, hogy Jellasich egész serege Velenczénél, Fehérvármegyében megveretvén, Bécs felé húzódik, hogy Pákozdnál Roth és Philipovics tizezernyi serege elfogatott és lefegyvereztetett*) s e szerint az osztrák támadó sereg megsemmisitése céljából a kell intézkedés megtétetvén, az országgylés rendelete folytán meghagyatott, hogy tói 893. sz. a,, ^ ^ ^ minden parancsnok tzze a parancs vétele után hét nap alatt falára a nemzeti háromszinü lobogót és valamint ezt, úgy ki a vár 2-szor, a ma- gyar és hozzá kapcsolt országok iránti hségét és az országos honvédelmi bizottmány parancsai iránti kész engedelmességét ugyanakkor delmi bizottmányhoz intézend iratában jelentse honvé- a Ellenkezleg ki. min- denki, ki ezt tenni elmulasztja, hazaárulónak fog tekintetni s mint ilyen bárki által szabadon elfogattathatik s agyónlövettethetik. E rendelet a munkácsi várban végett megküldetett parancsnok annak leend kihirdetés alkalmazkodás s ugyan Laube rnagynak, de eredménytelenül, mert teljesítését megtagadta, állítása szerint azért, mert e a bécsi kormánytól ellenkez irányú, az október 3-ki „manifestumban" (nyi- latkozványban) kifejtett rendeletet vevén, mint tozik hódolni ;’e kibocsátványban pedig a törvényteleneknek nyilváníttatván s cs. k. katona, annak tar- magyar kormány intézkedései az ország a hadi törvény alá helyez- tetvén, a várak ostrom állapotba tétettek. Azé válasz által feiingerült közhangulatot körülmény, hogy okt. 15. még inkább növelé azon Kossuth Lajos, az országos honvédelmi bizott- mány elnöke keser szavakban irt rendelétet intézett a megyékhez, melyben a kamarilla titkos mködését rajzolván, Latour tragikus halálát tudatta s az erszakoskodás újabb jeléül bornok Sárosmegyébe megyében betört, rendelt népfelkelést dor alezredest kinevez ; íelemlité, ellen ki az hogy ottani annak fparancsnokául s ez iratában Simonics fejére den egyes emberére 20 frtnyi gyei bizottmányhoz 1061. sz. dijt a. Simonovics szomszédos tzött ki. Pulszky 100 irtot melyek Galicziába intézett levelében vezetnek, feiásva s s pedig a Galicziából fákkal és és szoroso- kövekkel kesztve torlaszolja el s az ellenség tervezett betörését tle kitelhet do n gátolja . Sán- min- Október 14-ón a beregme- szándékolt betörés ellenében rendelé, hogy mindazon utakat kat, tá- kilencz elre- mó- Október 21. kétszáz lfegyver érkezvén Pestrl, azokat üray *) ííz elfogott OS. seregbl két század foglyul tartatott « élei meitetott megyéakbe ; kisórtetett 8 «gy ideig Variban : 27S tál elsó alispán az Önkéntesek kazt kiosztatá, valamint hogy a Szatraárról felküldött egy vár ágyút, -‘lpor és kartácsgolyókkaregyött, további felszerelés végett átadá a nemzetrségnek. Ekkor tudatta Ny áry Pál, honis, hogy Simonics okt. 14-kén védelmi bizottmányi helyettes elnök azt Dukláról Bécs felé visszatért. Szintay János, kormánybiztos P ülsz ky Sán^ E ö t v ö s T a m á s rnagygyal a vereczkei határszélre Október 24-kén dór ezredessel és megszemlélése kirándultak, az átjárók és utszorosok s eltorlaszolása vé- hogy okt. 22. meghagyta Irányi Dániel, sárosi kormánybiztos, hogy az országba bejönni szándékozó lengyel önkéntesek bejövetelét elmozdítani igyekezzék a vármegye közönsége. gett ; valamint Laube Fere n ez cs. k. rnagy nyilatkozata folytán sajnosán érzó falai közt még mindig reacnémet rség tanyáz, mely ellenszenvét a ma- a munkácsi polgárság, hogy kebelében, a vár tionalis érzelm császári gyar ügy fejldése iránt alkalmilag nyíltan s leplezetlenül is kifejezni nem átallotta s mely a városi tanácsnak többszöri felhivására sem akará a vár fokára kitzni a nemzeti lobogót.*) Ez ellen a lakosság hiában zú- golódván önkörében, e veszélyes és boszantó körülményre a kormányt a“ okt. 1. kelt így a „Köss uth Hirl ap j 80, számába e tárgyra nézve e közlemény iktattatott: „Munkácsról egy hirlapilag ottani is figyelmezteté. nemzetr annyiszor el kell azt Írja, hogy valahányszor az szomorodnia, min itteni várra tekint, kezekben van az jelenleg; az minditteni vakmerséggel imigy fenyegetik a szabadsság embereit „„Wart's ihr werd's schon eure Freiheit auf den Rüoken bekommen és még a német tisztek nejei is csak amúgy per Lu mp ciraezgetik a nemzetröket." Hozzáteszi- azután elkeseredve: „Es ezt lehet-e még tovább törni és szenvedi? Szegény magyar nemzetem! be sok alávaló vérszopónak adsz még most* is eledelt; kik ide talán csak ringy-rongyban vetdve, itt meggyarapodtak, most mondanak téged ringy-rongy- vártisztek egész - k nakl Ily hálátlanság *) raegérderaU a szigorú büntetést." ügyben a városi képviseltestület 1848. április 16. intézett a paraacsnokkoz lelkes felkivást, melyben téré 8 adott szavára U ftgyclmeztettö. tartott közgyüiéaéról is üt az elébb" tett igéra< Történtek és sürgetett rség is feliratok az eredmény mann-ezred 9-ik százada is azonban a kívánt eltávolítása végett, mi több, október elején Ungvárról a Hart* váratlanul Munkácsra megérkezvén, e körül- késett ; mény az aggodalmat még inkább növelé, miért is a megye közönsége Október 16-fin Laubet, a vár parancsnokát ez iránt interpellálta, ki október 17-én 874. szám alatt kelt német válaszában azzal menté magát, hogy a század az kinyilatkoztatta, az ö állása, gok ó tudta s beleegyezése nélkül hogy sajnálja, melyben mind érkezett miként a katonaság ez felsége, Paláukára, intézkedése mind a hazai alkotmányos iránt tisztelettel viseltetni köteles/ g}^anusittatik. f i s által hatósá- í Megjegyzé továbbá, hogy a közelebb megérkezett századra mi hatást sem gyakorolhat, mert az az élelmezést a vár raktárából kapja ugyan, de azért a fizetést saját külön pénztárából eszközli s hogy e szerint, úgy véli, mikép legcélszerbb lenne, a dolognak semmi különös jelentséget tani, mert e század e hó 21-én úgy is eltávozand azon . mely 20-án Máramarosból ide érkezend; mirl Szintay, Munkácson székelt kormánybiztost is értesité. törzszsel, se tnlajdoni- zászlóaljjal és egyszersmind Mindamellett az elkeseredés e tájon nöttön ntt, mert dacára a bujtogaiókra és rablókra még junius 23-ka óta Jelállitott rögtönbiráskodás- nak, miként Szintay kormánybiztos okt. 17-én a megyei honvédelmi bi- zottmányi elnökhöz Balogh Ferenczhez intézett levelében lis szellem Hartmann -gyalogság némely további vizsgálat végett bekisértetnie is, hogy a Hartmann-ezred e tájon ; de írá, a reactiona- tisztjeinek sikerült elfogatnia s ingerelte az illetket öszpontosittatnék. ama Ugyanis hir Eötvös Mihály, 8zai,márraegyei alispán Nagybányáról okt. 14-rl azt irta megyénk alispánjának, hogy a Nagybányán néhány hét óta ezredbelí század, Piattoli Fremnilein nev szállásoló Hartmann- rnagytól Szigetrl azon pa- hogy a bukovinai és galíciai határszéli kormánybiztos rendelete ellenére, magának íegy veres ervel is utat törve, haladéktalanul Szigetre vonuljon; a század elindulásakor azonban a kormánybiztoshoz érkezett egy levél, melyben Piattoli rnagy az elbbi rendeletét visszarancsolatot vette, vonja- 6 a századot a. biztos rendelkezése alá bocsátja; de midn, ez az hogy kész engedd ra ességét irásilag is fejezze különben a századot mint ellenséges indulatut, Nagybányára vissza ‘illet századostól követelte, ki, nem fogadja, a század felkerekedett s Sziget felé megindult, a százados elömutatván Piatiolinak hozzá Szigetrl okt. 13-ról irt rendeletét, mely- E rende- ben meghagyatott letben az éieimezése is is neki,, foglaltatott, Ingyen hogy a kormánybiztosnak' válaszolna. hogy a legénységnek' a béke-zsoídon kis dandó. nagy a beregmegyei hatóságot, felöl hadi Késbb okt. 16-ról értesité a nevezett rhogy GO^egénybi és tisztekbl álló csa- ^ 277 pat okt. 19-én Munkáei>ra érkezesd kon számára 22 A hogy enaél fogva azon á^olnáíio^ megyei bizottmány, jóllehet^ ministeri rendelet nélkül utazó reg helyzetét törvénytelennek zása, S' elófogat és öt napra való kenyér és szállás készittessók. közben Htjában zavart kíállitására találta, nehogy mégis azon okból, s bujtogatást kövessen se- eltávo- a kért szükséglet el, Jobszty Ferenc fszolgabírót okt. 18-án utasitotta, azon meg- jegyzéssel, hogy az ellenséges érzelm csapatot elvonuló rszemmel kisérje. Október 15. pedig Éva László szolgabiró jelent a bizottmánynak, hogy a mennyiben a Munkácson szállásoló Harimann-ezredbeli csapat tisztei Lengjelhonba szóló leveleiket posta utján intézni nem akarják, e végbl fíolubínán, Alsó-Vereczkén, és Kiimeezen öt-öt egyénbl álló csapatokat állítottak fel, mely katonák azután kettesével éjjel szállítják a le- veleket áliomástól állomásra; egyszersmind azt is jelenté a buzgó tisztvi- sel, hogy az átvonuló katonaság a népet arra, hogy „a király és á csá, szári katonasággal tartson**, bujlagatja, minek folytán az ottani lakosság a rá kivetett újon coziUi költséget bedzetnl vonakodik. Az ungvári honvédelmi bizottmány pedig okL 18. Kulin József és Haraszti József bizotimánji tagokat küldé Munkácsra, mann-ezred átvonulása Iránti ügyben itt a Hart- meri e hir felvílágositásí nyei^jeuek, 204n nyugtalaaéágot okozott ; okt. ott is hogy pedig fróf Török Miklós lovas rnagytól érkezeti egy Mhivás Bzorcdnyórl, melyben a munkáesj Imtó” el Munkácsra a 606 emberbl álló ellenséges csapat s fog-e az országos honvédelmi bizottmány rendeleté sagot felkéré, tudatná véle, mikép jött szerint útjában feltartóztatni ? Okt. 21-én pedig Szintay biztoshoz is ér- kezett Móricz Pál, máramaro.smegyei teljhatalmú bizottmányi elnöktól füi- hivás az iránt, hogy a 10-ki fenálló okt. az ellenséges csapatot vagy - országos fegyvereztesse le, rendelet vagy értelmében más uton-módon nyerje meg. Azonban egyik terv sem eszközöltetett,, mert Szintay személyesen siker nélkül értekezvén a tisztekkel, azoknak elvonulását, , ontás elmellüzéso tekintetébl, inegakadályoztatni mert a bevonult katonák fenyeget eleintén a hatóság által számukra a a várost felgyujtással fenyegették. lástól, , Kassa helyett Yereczke nem már szállás és élelmezés k is : képeztek, azért : r éljék. így történt nem sokára a Szontag fhadnagy mert tartván az ell^bnála beszkidi hogy azon magyar ezredbeli katonákat, ^if Galicziából hazájok védelmére siettek, . is, megtagadUtótt, mihelyt felé vették útjokat s. határra értek, ott megállapodtak rvonalt lehet vér- merte, annálinkább,'' állást foglalták s indám elleti a visszáte-, vezérliké alatt kö- = : 278 zelgett Porosz-herceg nevet visel huszár csapattal is, . melyet feltárté^- tattak. Nehány nap múlva, okt. 25-én, választmánytól a rendelet Szintayhoz az megérkezett az országos központi hogy az átvonuló Hartmann- iránt, ezredet ki ne bocsássa, azonban ezen segíteni már nem kell lehetett; s intézkedés csak az iránt tétetett, hogy legalább Blomberg csapatának át- vonulása megakadályoztassék, mi iránt a beregszászi nev szatmári parancsnok Titkába .és is megkerestetett, ki hatóság rögtön ígérte Katona s csapatát Csekébe elküldeni. Munkácson a nyugtalanság folyvást nj táplálékot talált, xalnt fentebb érintetett, ugyanis Ferdinánd király Schönbrunnban okt. 3. kelt nyilatkozványában egész s Magyarországot hadi törvények alá vetvén a várakat ostromállapotba helyeztetvén, ennek hire gadtatott, annálinkább, tiszte a helybeli g. . mert az k. lelkészt a itt szállásolt itt is meglepen német század Kri vak fo- nev nyílatkozvány kihirdetésére felszólítván, egyszersmind idsb Gáthy Sámuelhez, a városi bíróhoz fenyeget levelet , ^ melynek folytán tanácskozás tartatván, a város részéröl kinyilatkoztatott, hogy a lakosság a katonaságot meg nem támadja ugyan, azonban bántódás esetében tudni fogja magát megvédeni. Ennek folytán okt. 15-én Szintay kormánybiztos, midn errl értesité a megyei bizottmányt, 'egyszersmind tudatta, hogy a város fegyverkezik és a legroszabbra készül, de elegend ereje nincs, mert a nemzetrség bomlásnak indul, az önkéntesek meg nem érkeztek, a honvéd újoncok fegyvertelenek és intézett, megye a rögtöni segélyadás iránt intézkedjék. A megye pedig már másnap tartatott bizottmányi ülésében elhatározta, hogy Eötvös Tamás uernzetri rnagy a beregmegyei nemzetrsé- meztelenek, azért a get Munkácsra szállítsa, hogyh a Derczenben és Gáton elhelyezett önkéntes mozgó nemzetrség lésével Munkácsra tétessék át s a honvéd ujonEzen intézkedések haladéktalan eszközegy választmány bízatott meg, mely állott Láng Tida, Szunyoghy ezok láttassanak el szintén lándzsákkal. Eötvös Tamás és Oláh Istvánból; munkácsi és r beregszászi csizmadiáktól a csizma készlet nyugtatvány mellett a honvé- i Lajos,' egyszersmind a dtík Bzániára lefoglaltalüi s fels öltönyök és szrök forralása elrendel- ügyanalikor közigazgatási és a megye Tédelmére Tonaíkozó ügyek elintézésére s a kellp intézkedések megtételére Pécby Pál alispán elnöktetett. lete alatt Fözesséry Gábor, Szathmáry Lajos és zottság választatott meg. A Péterbl Illés honvédek zsoldjának álló bi- kifizetése végett a me- gyei hadi pénztárból ezer forint ntalványoztatott, a munkácsi uradalomra bárom segélyezés czimen pedig rendkívüli ezer Összeg forintnyi vet- tetett ki. így múlt néhány nap, miközben a.Hartmann-féle zászlóalj is átfbl álló helyrség itt maradt, ennek ellenrzésére a küls kapunál a magyar nemzetrség helyeztetett el, ott végezvén rendes rizetet. Ékkor meggyzdvén a Hartmann-század, hogy az országból az idegen ezredek csakugyan kivonultak s onnan a magyarezredbeliek tekintélyes számban megérkeztek, st ezek köel vonult; minthogy pedig a várbeli 250 zül többen már a magyar alkotmányra az vábbá a városban folyó készületeket s esküt Benezecz nev res csapatok összpontosítását; letevék; is látván to- a naponkint be-bevonulo parancsnokió fegyvekapitány, nehogy csekély rségét veszélynek kitegye: elhatározta a várat elhagyni s Lengyelországba kivonulni kikötötte azonban, hogy azon okból, nehogy távoztakor az utakon hemzseg és zajongó fegyveres nép és nemzetr; ség által elkel munkácsi bántalmaztassék, néhány Mely kivánata teljesitteívén, s a Freyállott nemzetrség félre es helyen csapatot a határszélig elkísérje. seysen Gyula parancsnoksága a felállittatván túszokul a polgár alfett Munkácson hosszú ideig békésen tanyázott század nov. 13-kán elvonult, a várbástyáira pedig, melyeken 1711-óta a sárga-fekete zászló lengett, nemzeti lobogók tzettek pun riadó éljenzések csapat vonult :be, talált uj a egyszersmind a s a parancsnokául vár egy közt kijelölt környékbeli derczeni, nemzetrökbl Késbb honvédek ban ; és a Rákóczy-induló hangjai melyet László kapitány vezényelt beregszász-vógardói fel gáti, kiUlrt ka- nemzetori Kralovánszky izsnyétei, és állott*). szállittattak be frakkokkal, melyeknek helyrségül, kik a vár színezett 'ban levágták, és bngyogókkal láttattak el, a minthogy ruhatárá- szárnyait azoü- hajtókás az erélyes kor- mánybiztos közbejöttével minden állami tárgy és készlet a magyar kor- mány számára visszatartóztatott. ' A munkácsi vár ) 1850. okt. 2. 19. 8z. a. Munkács -tanácsa Lanbo megkeresésére, rí? órií bizonyitványt álütott ki arról: hogy 1848. pov. liónapbau csak a kénysz.ernek engedve vonult ki a munkácsi várból s hogy politikai é’e út. katonai szilárdgóg 8 a király és uralkodóház iránti ingaílan hség és ra- uj birtokosa által vám gaszkodás „bélyegezte,** most kellen felszereltetett, a bástya fokokra két mozsár és 12 sugár Jakab uradalmi fSmérnök vezetése bástyák mognyittattak foldtöltések s s helyezUtelL ágyú egyéb Dobrojevics sánczok vár körüli alatt a régi és készü- erditési czélszerii munkálatok megtétettek a munkácsi vasgyár fegyvergyártásra akkittatott át, vasgolyók, mozsarak, lándzsák és szuronyok s egyéb fegy- letek és ; ver alkatrészek készíttetvén mvezetése mellett. S hogy általánossá vált e tájon is. e Rombauer Tódor*) itt, a hír, hogy az osztrák kormány hada beütni szándékszik. — a kassai honvédelmi bizottmány nev hogy Tölgyesy József mány gyári felügyel készüldésre annál nagyobb szükség November 18-kán 609. sz. a. mint- volt, Galicziából hivatalosan értesité a beregi bizottságot koburg-huszár fhadnagy e napon a arról, bizott- eltt megjelenvén, nyilyánitotta, mikép biztos tudomása van arról, hogy Hammerstein lembérgi parancsnok VindischgrüiZ herczegtól oly parancsot vett, hogy készüljön s a rendeletvételkor rögtön üssön be Magyarországba ennek folytán ott a hadi készüldés nagyban folyik, 12 ezernyi jól fegyverzett katona csatakészen áll s a nép is lázittatik, hogy csoportosan keljen fel s induljon hazánk felé! Felhívja tehát a bizott; mányt, hogy a szükséges védelmi intézkedések megtótelérói „ ^ gondoskodjék. Ennek' folytán a 233 álló fbl s ^ r- Freyseysen Gyula kapitánysága önkéntesek Alsó-Vereczkére indíttattak, hogy a A határvonalon annak az oláhok fellázadtak s vezér alatt cs. nem rég megfordult Szintay, Eötvös és Pulszky lék a védelmi pontokat s erre legalkalmasabbaknak a nev Eozgyila hegyek cza fell levágandó sánezszerü ' találtattak, fákkal védmvek ez utóbbi helyen a eltorlaszoltatni állitatni, határoztatván faluba álló 180 máramarosi mit a környék értelmisége nem oláh földtöltése-k látott, által Ugyanakkor Pudpolócz el. honvédujouez örömest és a Hraboni- lejtoség tetején s kijelö- Púd Kameuy községbe, az ottani meredek sziklahegyek közt vonuló szoros ut ben alatt határszélen a neta- is hogy Bukovina s hogy Galicziából tízezer fegyver gyülekez felkelk és katonaság számára. lán! betöréseket visszaverjék, híre terjedvén Máramaros felól küldetett ürban idejekorán ^ ; s e közelé- szállásoltatott fo védelmi be, pontot, a bejárás kulcsát, inkább magyar legénység, mint ürbán pártolta idegen emberek rködésére bízatni óbajtá. Híre terjedt annak is, hogy 1200 fnyi lembergi lengyel önkéntes légió közeledik a magyarok segedelmére, melyet naponkint óhajtva vártak, ket testvérekként fogadandók; de fájdalom,' áz elszánt lengyelek csak egyenként vagy párosával érkezhettek meg, úgy a velük érkez néhány Máriássy-féle ezredbl való katonák is/ kik szöknie s a légié által *) Ö a fomdalom utáar Amerikába koitöaött s fiaival együtt ott l€t''l6pult. . ! 281 polgáii öltönybe bujlaíva, a lengje! nemesség- védelme I mellett érhették el a magyarhatárt, segélyezése és mig sokan útközben esvén, foglyul I ‘Visszatartóztattak. November 17-kén megrendelé a hadügyminisztérium, hogy hatósá* gaink a szorgalmazandó fegyverek átvételére egy kelló tott ; igazolással hol egyént küldjenek Pestre a fegyverfel ügyeli osztályhoz, folytán a szükséges lfegyvereket és vett s ott tót fuvarosokat néhány ágyucsövet a megfogadván^ azokkal visszafelé ellá- ennek küldött át indult. is Útköz- ben Sárospatokon deoz. 10-kén történt, hogy tévedésbl a fegyverszállitderV mány majd elkoboztatott ugyan is a megbizott munkácsi polgár a péalatt meszt hidegben megfázván, egy serházba betért melegedni, ez ; dig a tót fuvarosok nagy szekereinek tartalma titkon kikómleltetvén, egy- f ( •rszerTe zaj | r:; riadó I j ji i fenhangon lakosság ki^- hogy ágyukat szállítanak titkon a zendöl tótoknak, mire veretvén a hazafias érzelm polgárok talpra szöktek, örvendvén a hazának ; támadt az utczán, az összecsdült tani kezdvén, hasznos és Olcsó szolgálaton, melyjaél fogva elhatározták a szekereken talált ágyukat töltéseket, l- és kaszafegyvereket hadizsáktett ily midn ^^- mányul r megbizottunk kétségtelenül beigazolá, hogy lefoglaltatni; s csak végre, a a zajra serházból eltnt a szerényen vándorló fegy- vérkészlet vezetje és kísérete egyetlen egy személyében, oldatták ismét , V fel ill a zár alól s in dittatának nemzetri fedezet útnak Munkács mellett, felé azonban Patakról ; nehogy útjában a szállítmányt már hasonló sors érje Beczember hónapban meggyzdvén a magyar kormány arról, hogy az osztrákok több oldalról szándékoznak egyszerre megtámadni seregeik- ennek ellenében egyéb czélszerünek vélt intézkedésein honvédelmi bizottmány a mozgó nemzetrség alkalmazása tárgyában, egy másik ugyanazon nap kiadott kel az országot, v " kívül deczeraber 18-kán a kiállitása és t í rendeletében pedig a népfölkelés és szabad mozgó (guerilla) csapatok alakítása iránt közié rendelkezéseit s utasításait ; minek folytán megyénk- ben- az intézkedések keresztül vitelével kormánybiztos Szintay bízatott már elébb, midn deczember elején gróf Sehlik Ferencz cs, tábornok Duklán seregével betört, a 21. honvcdzászlóalj négy és a munkácsi nemzetrség egy századával a véreczkei szerosokat megszállatta nemcsak, hanem a pudpolóczi hegy szoros tervezett eltorlaszolásával és a meg, ki hegy megersitósével Dobrojevics Jakabot bízta meg. Ez alkalommal megfordultak csapataikkal Polenán deoz. 6. gróf Ráday, Dobozi hcnvédhadnagyok, 8-kán Virágháti honvédorvos, ll-kén Szikszay Károly, rozgyilai ^Joó Alajos és Kiss József nemzetöri hadnagyok. 16-kán Télikapitány s mások. Herzfeld hon- 282 Bobrojevics 62 intézkedés következtében kirendelt e. vidékbeli pó* I .rok segedelmével a pudpólóczi és rozgyilai átjárásokat a lejtn tett terebélyes fákkal eltöri aszoltatta s a Eozgyila tetején hogy köröl sánczokat és mellvédeket emeltetett, innen ledönte- a korcsinaház te ágyú és puska IS tzzel lehessen a völgyön átérkezend ellenséget fogadni Decz. 27-ke óta pedig az uradalom "erd személyzete is s feltartóztatni. 11 kirendeltetett la határrségi szolgálatra, mely kötelességének a hideg csikorgó daczára pontosan megfelelt. Egyszersmind magas póznákra tzött szalma kok helyeztettek el az rök meggyujtván s egyes bérczeken, hogy azokat mozgatván: ekkép az csuta- f szükségeseién ellenség .mozdulatairól az 12 jelt It adni lehessen Ez {I K alatt a honvédsorozás Munkácson folytattatott, minthogy borzási parancsnokságok még október 28-kán feloszlattattak ban, s az egyes helységek sorshúzás utján a to- ország- az o; köteleztettek, a reájok rótt b mennyiséget beszolgáltatni. Deczember 9-kén a borsodi kaszás honvédek egy csapata ment keresztül Munkácson M.-Sz igét felé, mig a többi századok decz. 10. le Pi ii- és 11-dik napjain követték; a falvak s állomási helyek készséggel szolb gáltatván számukra a szükséges elfogatokat. s í. 1849. febr. és 2-kán 1. hovszky Tamás rnagy Munkácson alatt Eem- és Polenán át vonult egy összegylt 200 fbl álló lengyel 1 önkén10 tes csapat a vereczkei vonal rzése azonban nem sokára az végett, ezek íe ország belsejébe rendeltettek. ti Munkács város felsbb felhívás folytán január 29. az önkéntes nemzetrség felszerelését elhatározta, úgy a szükséges lovak megvételére is; mivégbl febr. 2-kán a polgárok vagyonát összeiratni rendelte. Ekkor az átvonuló legénység szállásdija 3 ezüst krajczárban állapíttatott meg a honvédelmi bizottmány zetrség" három 11 a-cs apai nyi István beregraegyei ie egy lovas t; melynek parancsnoka Dercsé- álló, k volt*). a mun- Pál, hon- Február .hónapban Eötvös Tamás vette át Kralovánszkyiól -kácsi vár parancsnokságát, kit ismét li „mozgó nem- gyalog százada 60 fnyi létszámmal és száz legénybl lí i ú által. Január hónapban ugyanis alakult a gu éri Í( nem sokára Mezssy k i -védrnagy váltott fel ez állomáson, ki így a többi közt a felszerelést, itt erélyesen eszl^özló, febr. 14. többezer zabolát rendelt gyárban, melyekbl kétezer darab 48 krjával át ) is meg k az urad. adatott neki, vas- ügy több Borosén ji István kanitány a szabadságharc ntán külföldre, Ázsiába menekülvén, onnan csupán 1860-ban tért vissza' s 1872. fobr. 27. nagybégányj birtokán meghalt. ' ^ ; i 2m öntöU va&ágyucsS, melyek-d?'/* cm. vastagok és 1. 42—1.58 méter hosszúak s ö.Vs'cm. üregek valának; a gyárban talált vaskészle- itt tet már elébb lefoglalta Joksmann Károly tüzérszázados lszerül; febr. János kormánybiztos megkérésé a munkácsi ura- 13-án pedig Szint aj dalmi ftisztséget, hogy a kabolapolányai fegyvergyárba a mszerek gyorÁtvétettek egyszersabb elkészítése végett egy aczélmvest küldjön. — melyeket Pulszky Sándor ezredes Eperjesrl deez. 12. kelt levelében itt megrendelt. Munkács városában pedig az uradalom a honvédség számára átengedé azon épületet, mely az üj- smind azon hegyi vaságyuk is, utcza közepén fekszik, s egykor megyeházául, majd zet korcsmául Ez ozey kas szolgált, Samu hadnagy desz kapitány czim- különösen a N e d e- Ráthonyi kapitány és Farvalamint a Matheiszázadok nemzetri ugocsai alatt álló alatti munkácsi s a borsodmegyei csapat és a alatti Naphoz végre most kaszárnyául használ tátik. fels vidékre rendelt nemzetrség, alatt a Ferenc kapitány a pitány vezérlete alatt a határhegység galicziai honvédség Petrovics ka- lejtin Klimecz körül ta- nyázó ellenséges portyázó rség csapataival koronkint össze is jöttek a határokon s jelentéktelen csatározást folytattak anélkül, hogy komolyabb Néha összeütközésre került volna a dolog. magyar mint egyizben a oldalra, a német katonák csaptak le a Krefka L a t u r k á r a, honnan néhány hon- galiciai helységben állomáso- Hartmann-ezredbeliek a szomszéd zott védet és lovat elvittek; miért azután visszatorlásul a magyar csapatok, különösen Dercsényi guerillái ismét alkalmilag behatoltak a szomszéd galíciai területre, a kölcsönös gylölködést az jttfnitható is, K r e f k á r a, mint különösen st még tanyáit felverték s élelmöket, nem kevésbé növelé. március hogy hol kés 26-án az ellenséges katonák a lakosok barmait is elszedték, este, E körülménynek midn a 21-ik mi tulajdo- honvéd- korcsma utfelol magas képületében, az ivószobában mintegy 50 honvéd aludt, nehány tisztje pedig az jjjazon nap kapitánynyá kinevezett borsodmegyei illetség Dobozy Dázászlóalj Yerbiáson tanyázott s az ottani . j^jniel beiktatási ünnepélyét a délkeleti szögletszobában víg poharozás közt Fulitka Yasz nev 1 barátságosan ülné, I árulása folytán (ki azután e nemtelen tettéért az ötvenes években érdem- ^ J jellel ki tnte ttetett), redbeli mintegy t félszeínü petrusoviczai lakos a gondatlan elhelyezés fell értesített 500 katonából J fegyverkezett lengyel csapat hfegyi 1 is álló csapat, Hartmann-ez- melyhez számos kaszákkal csatlakozott, Eeilner Laib nev fel- beszkid- korcsmáros kényszer* kolauzolása mellett a Plesicska hegyen leboa völgyben fekv faluba s ott körülvevén az országutnál álló a. mulatókat megadásra felhivta. Mire azonban midn a fel- honvédek az ablakon át lövéssel feleltek vojna, és Kellner ismersét, Vaisz Ménesi*) I TBrbiási korcsma bérljét értesítés hogy bujék a* csakhamar ezek is ágy alá, mert az osztrákok szintén fognak lni, kezdének az ablakok és ajtók felé puskázni. Az ekkép támadt zavarban az udvar felöli hátsó ajtón több honvéd és tiszt elmenekült, különösen Abonyi János hadnagy alsó luhájában a csikorgó hidegben, mezítláb s még fedetlen íóvel János ottani midn szintén tól hasában azon éjjel A Isó-Vereczk éré Dobozy azonban, menekülni akart, a pitvarban az ajtón keresztül ért golyó- nyomban meghalt, egy másik közhonvéd találtatván, ott Guthy Antal Közben dig szintén agyonlövetett. Nuszer futott, hol urad. tiszttartó házában elhelyezkedett, hadnagy a szoba peaj- nehány bentszorult honvéd puskájából az ablakon kilövöldözött, mig végre a hasztalan védelmet belátván, megadta magát. Erre a német katonák reá rohantak s t puskatusaikkal mindaddig bántalmazták, mig egy oda siet fhadnagy által meg nem mentetett; majd a korcsmában prédálni kezdettek s a bérlt mindenébl kifosztották, még taját elreteszelvón, egyik lovát 6 elhajtván. is Guthy honvédek innen Kliraeczre Leonbe nev városba honnan ezredbe besoroztattak s az elfogott Galiczián át Bécsbe s nemsokára Stájerországba hurcoltattak, hol a Deutschmeister-féle ; Guthy nehány hónap múlva (már mint altiszt) kilenced magával megszökött 8 bujdosya május 21-én Budára érkezett, honnan zászlóaljához szállíttatott s ott tovább is híven szolgált. Másnap, március 27-kén Dobozy és a honvéd hölt ellenében fekv teste Alsó-Vereczkére vitetvén, ott az urad. g. kath. vében s közel 28-án pedi.^ a felbszült temet major át- éjszaki lejtjének szélén, egy almafa tö- egy fenyfához ünnepélyesen honvédek eltemettetett. visszatorlásul — Márczius a Beszkidhegy tetejére siettek s az elvonult ellenség szállásait elhamvaszíák.**) . midn Végre a portyázó magyarok, tosított ellenség Barkó a Galiczia keleti szélén öszpon- tábornok vezérlete alatt, hazíink felé tervszeren hó közepén Vereczkén át visszavonultak, st a pudpolóczi és rozgyilai könnyen megvédhet ersített állásokat is nehány lövés után elhagyták, a minthogy Paszikánál sem tömegesen megindult, kisérlették , lép meg ) az ellenállást. hada ellenség felkerekedvén, állott a április Az ország határát s hegyszorosait át- Munkácsról múlt szön kivonult Hartmann- Ennek saját elbeszélése a helyszínén. Egy feljegyzés szerint ez idben e tájon, külünösen*Polenán következ tisztek fordultak meg: jan. 18 Pfeifer honvódorvos; 31-én Lónyny hadnagy; febr. 2. 8. Joksmann Offenhei mer István és gyok; 25. Ferenc kapH.; orvos; 10. 3. Rapoics parancsnok Csatári hadbíró; Újhelyi hadnagyok; 24. Lederer és Abonyi, 20. Laesni hadn.. mártiuB ip. Cray •hadn.; 27. Korbelyi kapit., Hanu Hre-hasi s mások. I i k hadbíró ; április 17. Kálmán L^ár Szigcti-ól; Bay rnagy, Guthy^ 2ü., N e u pauer hadna- 21. 24. Székely Kraüc hl segédtiszté; és kapit.;’. Jeremiás*^ majd Thaler, Balog ’ kön j> nyü lovasból (chevauxlegers) és egy fél üteg hat fontos ágyúból, összesen 3600 jól fegyverzett gyalog és 650 Jovasból. E dandárságnak utasítása volt Munkács és Ungvár vidékCról Kassa felé szorítani a magyar ht^dakat s ott Vogel altábornagygyal egyesülni. A Deutschmeister ezredbeliek szintén nem kevéssé fel valának ingerülve e vidékre, mert nehány hét elótt Riczkó Lórincz, ungmegyei nemzctóri rnagy Galiciába becsap6%reábeli két zászlóalj ból^ egy zászlóalj Deutschmeiszter, két század ván, e zászlóalj egy határszéli laktanyáját felgyujtá s az ott letet talált kész- hadi zsákmányul elfoglaló, mely jogosulatlan berohanas miatt azután mint mondják, a magyar kormány Barkó seregének egy részét, állásától raegfosztatott. által, egy zászlóalj Hartmannt Volóczon át a vicsai völgyön keresztül inditá, mely Szoly vánál egyesült azután a Rozgyilán át A érkez zömmel, az április 20-ki éjét Hársfai ván töltvén. határszélrl Munkács felé hátráló magyar sereg még mindig kellen rnagy Martini József nem fel 800 honvédbl, kikbl alatt, volt rósz vadászpuskával ból, rnagy vezetése mely Dercsényi Bangya alatt, és égy 40 csapatból Zrínyi fbl ellátva, havaiban Hangya álló guerilla lovas csapat- mködött. alatt derék zászlóalja volt az, ki els a harczedzett, a forradalom alakult s különösen á móri csatában résztvett József a honvéd zászlóaljból való mintegy szerelt 21. 150 legény alig ekkor állott hátravonulást, ellenben Martini még leginkább daczára, ott fent a vereczkei - srgeté a hegyszorosok közt akarta feltartóztatni az ellenséget; midón pedig Bangya még Mun- Marennek nyíltan elienmondott, félbeszakitá a további egy öttessóget s kácsról' is ütközet nélkül szándékozott tovább a sik földre vonulni. tini elhatározta saját felelsségére a keze alatt led lev csekély erejével a köze- ellenhadat Podheringnél a Latorcza bal partján bevárni elhaladásábau feltartóztatni, E végbl s további rögtön sürgönyöket küldött a be- volt ekkor Péchy Pál, Bay Ferenc, Szathmáry Lajos és Láng Ferenc, kérvén, hogy a nemzetrséget s a fölkelésre szólítandó népet rögtön küldje Podheriüghez; Bangya pedig e közben az összeütkö- regmegyei hatósághoz, alispán, tagjai pedig melynek erélyes elnöke Mezó Bertalan, zést mellózen dó, zászlóaljával Beregszász felé folytaíá és lovasság nélkül, nem magára hagyván; ki azonban cl részint a podheriugi átjárásnál a Latorcza bal emeltetett s a hidat szétszedette, járást, részint fent állitlatott a Podhering ágyú védhelyet s ii Martinit ágyú íját, nem csüggedt, partján nem hagyván azon csak ideiglenep átemelked moredélyes bérez tébjén felett egyéb az ütközethez szükséges elóintézkedé- gek megtétele körül bu^óikodott. E közben ha- mellvédeket ki április 184n átlépte az ország határát, másnap Aiso-Veréczkére bevonult^ tol báró Wartotsct fÓ-: hadnagy az L Chevauxíegers ezredbl, nagy mennyiség szesz, széna és élelmen felül, 50 zsák zabot, Sthwarcz fhadnagy pedig 19 darab szar- dárjával vasmarhát ril nyugtákat a császár névében kiállítván requirált, az illet 20-án Polenán az uradalmi majorban tanyázott, fhadi szállásaa áp- ; tiszt- lakban lévén, mig serege, mely az udvarban s kamrákban talált minden élelmezést mohón elfogyasztott s más napra 6 ökröt és 40 köböl rozst elegend zabot megrendelt, az ‘udvaron rakatott tüzek körül tölté tartói az éjt; április 21-én Paszika mellett a híd és erdélyi meg dott mely a tábor, eltorla^zolván azt Ölfával, körül állapo- lak ott a hegy alatt kész- más napig idzvén, elégetett 138 öl hasábfát 8 levágott 12 bornyiit, melyek fell maga Barkó állította ki a nyugtát, melyet Schwarz fhadnagy is aláirt; 22-én Szentmiklóson át vonultak tovább a csapatok, hol Köl’er fhadnagy 35 mér zabról állított letben felhalmozva állott, s ki itt nyugtát az uradalmi gazdatisztségnek, kényszer utján elvevén azonfe- lül nagy mennyiség bort, szesz és más mig eközben élelmi cikkeket, egy Polenán hátramaradt katonacsapat a rozs megörlésével foglalkozott, süttetvén az ottani korcsmabérlnél kenyeret. Ez összegylt magyar sereg a megelzött nagy eszésektl totoineson megáradt Latorcza bal partján, Podhering keleti végén helyezalatt az kedett cl; a hid körül s ban azonban nem egy jó löv vadász zottsági elnök erélyesen intézkedvén, hanem vidéki nemzetrséget, találkozott, volt némelyike lándzsával szuronyos puskával a köznépet is fölkelésre iMiiramarosba Munkács alja felé s csak kevese fel nem szerelt fiatal menend; Péchy is erélyes közbevetésére azonban e vadász- onnan csapat- megváltoztatván menetrendöket, kényszerülve voltak indulni, hova 2l-én, szombaton este értek, Bangya zászló- Beregszászban tétlenül maradván. A látott munkácsi nemzetrség, polgárság s az 'ezáltal ltegyverekkel honvéd-vadászok a fzfák közt a hídtól balra foglaltak csajkás ágyú, melyek egy tatott rök mely bár szólitá, Beregszászba, két csajkás és három apró ágyúval, beliek akaratlanul alsó ellátva. Április 20-án váratlanul egy század iijouc érkezett az s legnagyobb része csak furkos egyenesre szegzett kaszával s hogy alispán s bi- nemcsak a beregszászi lassan, de folytonosan gyülekezett, jóllehet bottal, e csapatok- ; kik alig várták, Martini felhívására Péchy az ellenség ltáv körébe jöjjön. nem háborúhoz a kertekben foglalván állást a lport nem szagolt vidéki és munkácsi nemzetrség szokott, fel, s tüzerhad nagyra bízatlak, ifjú annak fedezetéül a beregszászi, flkelk helyezkedvén el; a állást; a hídfnél surányi és csarodai béccztetre el- a 2 állít- nemzet- két hat fontos vaságya TODszoltatott, melyeiket csat sót unszolásra engedett át Mezossy Pál a munkácsi várból; ezeknek kezelését Szunyogby József uradalmi mérnök mérnökök vállalván magokra. A hidfönémi töredéke, csupán csekély vezetése mellett, fiatal deákok és tö! jobra állott a 21, honvéd zászlóalj részben löfegy verrel alatt, ki két megyékbl Aman Ferenc ellátva századot hozott is nemzetrök le Végre a Eepede utóbbiak közt sok ez feletti nemzetrök ták részint azon vidéki és krajnai kiváncsiak; parancsnoksága és fölkeík, kik gyors futárok által értesiítettek az ellenség közeledésérl. dult százados a várból.. Várattak egyébiránt a szomszéd n magaslatokat elfoglal- és felkelk, részint a feltó- gyermek és találtatván, is kik családapáikat elkísérték. Április 22-ke s vasárnap reggel volt, szatérö negyven midn a kémszemlérl visz- lovas guerilla a félig szétbontott hídon átnyargalt kapitány jelenté, hogy az ellenség Szentmiklósról megindulván, E készen közeledik. közben a Zrinyi-csapathól is s a csataké- megérkezett ide rendet- menetben egy század, melyet Bangya küldött a derczeni vereskorcsmától Podheringre, mig a többi három századával Gát körül megállapodott, ott. várandó be az esemény kifejldését. Ez utóbbiak közt volt len Petrovics András százada is.*) Az ellenség közeledésének hírére a Zrinyi-század hadnagya villámgyorsan száguldott be Munkácsra, oly eszeveszetten, hogy midn által ügyesen annak a városháza eltt lovát megáilitani akará, íején keresztül lebukott, felfogatott. ott bámészkodó csákány os általa jelentett hírre megkondultak Munká- de szerencsére egy Az cson a vészharangok, a dobosok riadót vertek s hangzott a parancsolat, hogy minden fegyverfogható álljon ki, ragadjon fegyvert s férfi eszközt és siessen Podheringre az ellenség elébe. védelmi Az egészségügyi sze- Láng Ferenc orvos rendelkezése alatt tanyát ütött a g. kath. templom terén, e helyet, hová a csatában megsérülendk ápolás végett mélyzet dr. hozandók valúnak, fehér zászlóval jelölvén meg. midn június 28. óta, lefolyt s t. i. a II. a város elhamv áztatott, munkácsiak összecsoportosulván, töreked ellenség Ez lére, alatt a 1703. város nem volt ily lázas állapotban elszántan : siettek Podheringre, a lelkes az oda elébe. Derosényi Nagy-Lucskafeló küldetett lovasaival nehogy az ) Szóval Rákóczy Ferenc-féle kurucz utcai harc elleiisóg váratlanul onnan Is intézzen kémszem- támadást; Petrovics Andráe 1842. Munkácson mint nyugalmazott telepedett le; késbb a Munkácson alakult 21. honvéd cs. k, megér‘kapitány zászlóaljnál lett századossá; mint ilyen a cs. k. hadserereggel megütközni nem akarrun, a podheringi csata ell áp»-iiis 21. északa Beregszászba elvonult, mi állal a bizalm.at elvesztvén, elmcnctole elmaradt. Ily értelm bizoiiyitványt állitoU ki részére a munkácsi tonáes 1800. január 12. 288 keztek ÜDgvárról a deákok A azok közt több g. k. papnövendek. s szedett híd alatt zúgva folyt a zajló Latorcza, mely tokat megtölté, Podheriüg utczáit, .udvarait s a Latorcza partját a sorba állitótt ifjú 'tüzérek, kikuek elöjárójokul Kosztká Károly, György tüzérszázados jelöltetett ki; míg a honvédek felett Ruttner nemzetrök Kralovánszky pedig felett László két vaság.yut S z u ny oghy szíi- parancsnokolt, Joksinann Károly, Ghylé Antal és Hreblai A. századosokkal. tn ellepék fegyveresek, mig az élesre töltött ágyuk mellett vidáman várták a parancsszót az zados, a fel- megáradván, a par- A bérczte- mérnök igazgati, a többi kezel személy ..kizárólag tapasztalatlan fiatal egyénekbl aüváa. Ezek fedezetére szintén nehány honvéd szakasz és nemzetri felállított század rendeltetett fel, József, uradalmi kik a magaslatról az ellenség közeledését jól lát- szemmel kisérék végre a Szaikahegy túlsó. déli oldalán is különféle nemzetri csapatok és felkelt népség helyeztettek el, dobokkal a végbl, hogy azon esetre, ha az ellenség a hidfi állást ván, mozdulatait éber ; megkerülni szándékoznék, dobolás Feszült figyelemmel adjanak által várta az állott s jelt. . ügy kifejldését az ekkép el- helyezett vegyes szerkezet s inkább nép mint. katon