Peter Hevő
Eötvös Loránd University, Bölcsészettudományi Kar, Graduate Student
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Az 1995 nyarán Srebrenicában történtek a második világháború utáni Európa egyik legszörnyűbb háborús eseményeként élnek a köztudatban. A balkáni háborút rögzítő tudósítások már korábban is bővelkedtek megrázó képsorokban, mégis Srebrenica... more
Az 1995 nyarán Srebrenicában történtek a második világháború utáni Európa egyik legszörnyűbb háborús eseményeként élnek a köztudatban. A balkáni háborút rögzítő tudósítások már korábban is bővelkedtek megrázó képsorokban, mégis Srebrenica vált az egykori Jugoszlávia romjain folyt népirtás jelképévé. Az események Németországban nagy vihart kavartak, ahol akkoriban már egy ideje arról folyt a közéleti vita, hogy a Bundeswehr az ország határain kívül pontosan hova és milyen körülmények között küldheti ki katonáit. Egy pusztán védelmi kérdésen túl a vitának voltak politikai és morális aspektusai is, hiszen Németországnak a világban betöltött új szerepéről, egyszersmind a múltban elkövetett bűnök feldolgozásáról és a tanulságok hasznosításáról szólt. A boszniai fiaskó különösen a Bündnis 90/Die Grünen pártban okozott erkölcsi válságot, amelynek soraiban egyre többen követelték korábbi álláspontjuk felülvizsgálatát. Pontosan milyen érvek ütköztek egymásnak a vita során, és a párton belül mely csoportok küzdöttek az irányvonaluk elfogadásáért? 1995 nyara tekinthető egyáltalán fordulópontnak a Zöldek külpolitikai gondolkodásában, vagy inkább a külső körülményekre adott válaszként, egyfajta szerves „fejlődésről” van szó? Milyen szerepe volt ebben Joschka Fischernek? A tanulmányban arra teszünk kísérletet, hogy a német Zöldek külpolitikai nézeteinek egy szeletét, elsősorban a Bundeswehr külföldi bevethetőségéről alkotott véleményét egy évtizedre, az 1990-es évekre vonatkozóan kibontsuk.
Research Interests:
Research Interests:
Gustav Stresemann, Nobel Peace Prize laureate and German Foreign Minister of the 1920s, is well-known for the international cooperation of the Weimar Republic with Europe’s great powers. He simultaneously pursued a peaceful modification... more
Gustav Stresemann, Nobel Peace Prize laureate and German Foreign Minister of the 1920s, is well-known for the international cooperation of the Weimar Republic with Europe’s great powers. He simultaneously pursued a peaceful modification of the eastern boundaries of Germany, while accepting the reality of the Versailles system. This paper analyses the change in Germanys relations with her eastern neighbours, as well as Stresemann’s intentions to achieve border revisions and to support German minorities abroad. It is especially exciting to consider the purposes of the German approach to the Soviet Union in Stresemann’s program, and if this could have been used to force concessions from the West. The study also sheds light on why Stresemann overestimated the revisionist potential of the ocarno Treaties, and on the remaining possibilities of border revisions that existed at the end of his six-year tenure as Foreign Minister.
Research Interests:
Németország katonai szövetségeinek összeállítása és partnereinek kiválasztása során a 20. század első felében nem túl szerencsés döntéseket hozott. A hidegháború elején a korlátozott szuverenitású NSZK első kancellárja, Konrad Adenauer... more
Németország katonai szövetségeinek összeállítása és partnereinek kiválasztása során a 20. század első felében nem túl szerencsés döntéseket hozott. A hidegháború elején a korlátozott szuverenitású NSZK első kancellárja, Konrad Adenauer mindent, még a német újraegyesülést is hajlandó volt alárendelni a nyugati integrációnak. A számtalan rendszert át- és túlélt idős politikus levonta a két világháború tanulságait, és úgy gondolta, Németország jövője kizárólag egy nyugati szövetségi rendszerben képzelhető el, mivel anélkül az ország ismét teljesíthetetlen álmokat kergetne, és veszélyes „különútra” (Sonderweg) tévedhetne. Bár a belépés elé nem várt akadályok gördültek, és a tagság vállalása később sem volt mindig feszültségektől mentes, Bonn a NATO-val hosszú távú megoldást választott, és immár több mint hatvan éve a szövetség egyik legszilárdabb tartópilléreként szolgál.
Research Interests:
A Mihail Gorbacsov nevével fémjelzett szovjet átalakulás hatására az 1980-as évek második felében a keleti blokk államainak többségében elindult egyfajta destabilizáció, amelynek egyik ikonikus pillanata a berlini fal leomlása volt. Az... more
A Mihail Gorbacsov nevével fémjelzett szovjet átalakulás hatására az 1980-as évek második felében a keleti blokk államainak többségében elindult egyfajta destabilizáció, amelynek egyik ikonikus pillanata a berlini fal leomlása volt. Az 1989–1990-es közép- és kelet-európai események gyors alakulásán túl azok békés lefolyása is sokakat meglepett. Egyik legfőbb céljának elérésével a NATO gyakorlatilag elveszítette legitimációs bázisát, és sokakban felmerült a kérdés: van-e értelme vagy egyáltalán létjogosultsága továbbra is fenntartani a katonai szövetséget, vagy hidegháborús ellenfelével, a Varsói Szerződéssel együtt meg kellene szűnnie? A korántsem alaptalan kérdés ellenére a tagállamok egységesek voltak a további fennállás szükségességét illetően, hiszen egy olyan óriási, bürokratikus intézményről volt szó, amely bár elsősorban a szövetség territóriumának védelmére szolgált, a konfliktusok megoldásában politikai funkciókkal, transzatlanti viszonylatban pedig integráló erővel is bírt. Az akarat tehát megvolt, már csak a valódi tartalom hiányzott. Ehhez azonban a NATO „szerencséjére” néhány nagyra törő diktátor és eszkalálódó polgárháborúk sora biztosította a muníciót.
Research Interests:
Central Europe as a region played an important role in Helmut Kohl’s career and politics. At the beginning of his chancellorship, from 1982 he pursued Ostpolitik, a policy of détente between East and West, which was initiated by his... more
Central Europe as a region played an important role in Helmut Kohl’s career and politics. At the beginning of his chancellorship, from 1982 he pursued Ostpolitik, a policy of détente between East and West, which was initiated by his predecessors, Willy Brandt and Helmut Schmidt.
After the fall of the Berlin Wall, he had to assure his Western partners as well as the East-European countries, that unified Germany would not be willing to achieve European hegemony. First of all he confirmed that historically German territories east of the Oder-Neisse line were definitively part of Poland, therefore a German–Polish border treaty was signed in November 1990. After the reunification, Germany became the
number one trading partner for most of the Central and East European countries, so these were slowly being drawn into the German sphere of economical influence. Kohl was also a central figure in the eastern enlargement of the European Union and supported the process
of including new member states in NATO, particularly the so-called Visegrád Group.
During the Balkan conflict Kohl’s government led the effort to push of international recognition of Croatia and Slovenia, after the states declared independence. In this way Bonn wanted to act as an indepentent, sovereign state, and to pressurize other European governments to do the same. But instead of a peaceful transformation of Yugoslavia, a war broke out, and due to this fiasco, Kohl returned to European multilateral crisis management and solutions. The aim of the paper is to define the elements of Helmut Kohl’s foreign policy towards Central Europe during his 16-year tenure as the longest serving chancellor of modern Germany.
After the fall of the Berlin Wall, he had to assure his Western partners as well as the East-European countries, that unified Germany would not be willing to achieve European hegemony. First of all he confirmed that historically German territories east of the Oder-Neisse line were definitively part of Poland, therefore a German–Polish border treaty was signed in November 1990. After the reunification, Germany became the
number one trading partner for most of the Central and East European countries, so these were slowly being drawn into the German sphere of economical influence. Kohl was also a central figure in the eastern enlargement of the European Union and supported the process
of including new member states in NATO, particularly the so-called Visegrád Group.
During the Balkan conflict Kohl’s government led the effort to push of international recognition of Croatia and Slovenia, after the states declared independence. In this way Bonn wanted to act as an indepentent, sovereign state, and to pressurize other European governments to do the same. But instead of a peaceful transformation of Yugoslavia, a war broke out, and due to this fiasco, Kohl returned to European multilateral crisis management and solutions. The aim of the paper is to define the elements of Helmut Kohl’s foreign policy towards Central Europe during his 16-year tenure as the longest serving chancellor of modern Germany.
Research Interests:
The first serious international conflict in the post-Cold War era, the socalled Gulf War had unforeseeable internal consequences on the reunited, sovereign Germany. While France and the United Kingdom were ready to support American... more
The first serious international conflict in the post-Cold War era, the socalled Gulf War had unforeseeable internal consequences on the reunited, sovereign Germany. While France and the United Kingdom were ready to support American foreign policy against Iraq even with military forces, in Bonn it was not so clear, moreover it unleashed a long constitutional debate. The aim of this study is to introduce German reactions in the last weeks before the outbreak of the war: what kind of material or other help was Germany willing to give to the coalition; which attempts were made to avoid a violent solution of the crisis and was Germany ready to actively guarantee the safety of Turkey in case of an Iraqi assault? The political opposition and the governing parties in Bonn gave different answers to these questions, however due to intense West-European and American critics the point of view of the two sides approached to each other in many ways.
A bipoláris világ szétesésekor egy rövid ideig úgy tűnt, a nagy háborúkkal teli 20. századot egy békés évtized fogja zárni, amelyben az Egyesült Államok és a Szovjetunió teljes egyetértésben tud gátat szabni a világban zajló regionális... more
A bipoláris világ szétesésekor egy rövid ideig úgy tűnt, a nagy háborúkkal teli 20. századot egy békés évtized fogja zárni, amelyben az Egyesült Államok és a Szovjetunió teljes egyetértésben tud gátat szabni a világban zajló regionális küzdelmeknek és etnikai villongásoknak. Az első kihívás rögtön 1990 közepén megmutatkozott, amikor a gazdasági problémákkal küzdő Irak lerohanta szomszédját, a miniállam Kuvaitot. A régióban komoly érdekeltségű nyugati világ válasza nem is maradt el, és az ENSZ közvetítésével igyekezett nyomást gyakorolni az iraki diktátorra, Szaddám Husszeinre. Az újraegyesítési folyamat kellős közepén lévő NSZK is kénytelen volt állást foglalni az ügyben, azonban a bonni Külügyi Hivatal számtalan hibát elkövetett ezekben a hetekben, és ez a nyugati sajtó figyelmét sem kerülte el. Jelen tanulmányban a nyugatnémet politikusoknak a kuvaiti konfliktusra adott válaszait, külpolitikájuk hátterét és az amerikaiaknak nyújtott segítség jellegét vizsgáljuk. Emellett a Bundeswehrnek a NATO területén kívüli bevetéseiről szóló „out-of-area”-vita is ennek hatására lángolt fel újra, és ez az újraegyesített Németország kül- és védelmi politikáját is évekig meghatározta. A dolgozatban főként német kormányszervi forrásokat, sajtóanyagot, valamint közvélemény-kutatások eredményeit használtunk.
Tartalomjegyzék: Schmied Júlia: Jegyzetek egy ásatás margójára. A Medinet Habu-i templomkörzet elfeledett töredékei Kárpáti Attila István: Ember az anekdoták mögött. „Hőstettek” és gyászmunka Wesselényi Miklós gyermek- és... more
Tartalomjegyzék:
Schmied Júlia: Jegyzetek egy ásatás margójára. A Medinet Habu-i templomkörzet elfeledett töredékei
Kárpáti Attila István: Ember az anekdoták mögött. „Hőstettek” és gyászmunka Wesselényi Miklós gyermek- és ifjúkorában
Katona Brigitta: Egy nápolyi bíró a XIX. századi szicíliai szervezett bűnözés nyomában
Világi Dávid: Theophilus Shepstone és a natali „bennszülött” politika
Simon Bernadett: A Milleniumi Újság jelenti…
Miklós Dániel: Prágából jelentik. A Cseh-Morva Protektorátus közhangulatának változása 1943-ban a magyar diplomáciai jelentésekben
Kiss Gábor: „A halálmadár neve: Starfighter”
Hevő Péter: Hidegháborúból forrongó térségekbe. A Bundeswehr Európán kívüli bevetései az 1990-es évek első felében
Schmied Júlia: Jegyzetek egy ásatás margójára. A Medinet Habu-i templomkörzet elfeledett töredékei
Kárpáti Attila István: Ember az anekdoták mögött. „Hőstettek” és gyászmunka Wesselényi Miklós gyermek- és ifjúkorában
Katona Brigitta: Egy nápolyi bíró a XIX. századi szicíliai szervezett bűnözés nyomában
Világi Dávid: Theophilus Shepstone és a natali „bennszülött” politika
Simon Bernadett: A Milleniumi Újság jelenti…
Miklós Dániel: Prágából jelentik. A Cseh-Morva Protektorátus közhangulatának változása 1943-ban a magyar diplomáciai jelentésekben
Kiss Gábor: „A halálmadár neve: Starfighter”
Hevő Péter: Hidegháborúból forrongó térségekbe. A Bundeswehr Európán kívüli bevetései az 1990-es évek első felében
Research Interests:
A Debreceni Egyetem és a finn Jyväskylä Egyetem kutatóinak közös tanulmánykötete 2013-ban jelent meg. A Speculum Historiae Debreceniense sorozat 14. kötetében a két egyetem történettudományi intézetei által 2011 októberében megrendezett... more
A Debreceni Egyetem és a finn Jyväskylä Egyetem kutatóinak közös tanulmánykötete 2013-ban jelent meg. A Speculum Historiae Debreceniense sorozat 14. kötetében a két egyetem történettudományi intézetei által 2011 októberében megrendezett kétnapos nemzetközi konferencián elhangzott előadásokat gyűjtötték össze.
Research Interests:
Miután a szovjet vezetés számára legkésőbb 1948 végére nyilvánvalóvá vált, hogy Izrael – az első arab-izraeli háború során nyújtott anyagi és politikai támogatás ellenére – hosszútávon az Egyesült Államokkal képzeli el a szorosabb... more
Miután a szovjet vezetés számára legkésőbb 1948 végére nyilvánvalóvá vált, hogy Izrael – az első arab-izraeli háború során nyújtott anyagi és politikai támogatás ellenére – hosszútávon az Egyesült Államokkal képzeli el a szorosabb együttműködést, az 1940-es évek végén megkezdődött egy antiszemita hecckampány a Szovjetunióban. Az eleinte akár pusztán szovjet belügynek is tekinthető késősztálini zsidóüldözések az ország határain túlmenően a népi demokráciákba is beszivárogtak. Az Izrael állammal történő szovjet szakítás legfőbb kifejezője egy antiszemita élű koncepciós per lehetett, méghozzá éppen abban a Csehszlovákiában, amely néhány évvel korábban az egyik legfontosabb fegyverszállítója és támogatója volt az éppen születendő országnak.
Research Interests:
A kiadványban szereplő dolgozatok 2013. áprilisában hangzottak el előadásként az ELTE BTK-n megtartott Paletta - I. Új- és Jelenkortörténeti Diákkonferencián, amelyet az I. Tóth Zoltán Kör szervezett. Tartalomjegyzék Előszó KÁRPÁTI... more
A kiadványban szereplő dolgozatok 2013. áprilisában hangzottak el előadásként az ELTE BTK-n megtartott Paletta - I. Új- és Jelenkortörténeti Diákkonferencián, amelyet az I. Tóth Zoltán Kör szervezett.
Tartalomjegyzék
Előszó
KÁRPÁTI Attila István: „...úgy érezték, szavak nem is kellenek, így is megértik egymást” – Wesselényi Miklós és Széchenyi István barátságának kezdetei (1821−1822)
MIKLÓS Dániel: Cseh internáltak magyarországi tapasztalatai
TABI Norbert: Futball és politika kapcsolata Magyarországon a II. világháború után – A kommunista diktatúra viszonya a hazai labdarúgókhoz 1956-ig
ROSTA András: Együttműködve létrehozni – A KGST atomenergetikai kooperációja 1968–1989
FÓRIS Ákos: A nemzetiszocialista múlt historizálásának kérdése a német történészvitában
HEVŐ Péter: A szélsőjobboldali radikalizmus előretörése a végnapjait élő NDK-ban
NIKOWITZ-HOLLÓ Márton: A délszláv háborúk (1991–1995) – Horvát aspektusok
A konferencia programja
Contents
Preface
Attila István KÁRPÁTI: “...they felt the words are not necessary, they can understand each other” – The Beginnings of the Friendship of Miklós Wesselényi and István Széchenyi (1821–1822)
Dániel MIKLÓS: Hungarian Words, Observations About Hungary in the Memoirs of the Internated Czech Refugees During the Second World War
Norbert TABI: Connection Between Football and Politics in Hungary After the World War II. The Communist Regime’s Relation to Domestic Footballers Until 1956
András ROSTA: The Atomic Energy Cooperation of CMEA Countries 1968–1989
Ákos FÓRIS: The Issue of Historicisation of the National Socialist Past in the Historians’ Dispute
Péter HEVŐ: Right-Wing Extremism in the Late Period of the GDR
Márton NIKOWITZ-HOLLÓ: The Yugoslavian Wars (1991–1995) – Croatian Aspects
Schedule of the Conference
Tartalomjegyzék
Előszó
KÁRPÁTI Attila István: „...úgy érezték, szavak nem is kellenek, így is megértik egymást” – Wesselényi Miklós és Széchenyi István barátságának kezdetei (1821−1822)
MIKLÓS Dániel: Cseh internáltak magyarországi tapasztalatai
TABI Norbert: Futball és politika kapcsolata Magyarországon a II. világháború után – A kommunista diktatúra viszonya a hazai labdarúgókhoz 1956-ig
ROSTA András: Együttműködve létrehozni – A KGST atomenergetikai kooperációja 1968–1989
FÓRIS Ákos: A nemzetiszocialista múlt historizálásának kérdése a német történészvitában
HEVŐ Péter: A szélsőjobboldali radikalizmus előretörése a végnapjait élő NDK-ban
NIKOWITZ-HOLLÓ Márton: A délszláv háborúk (1991–1995) – Horvát aspektusok
A konferencia programja
Contents
Preface
Attila István KÁRPÁTI: “...they felt the words are not necessary, they can understand each other” – The Beginnings of the Friendship of Miklós Wesselényi and István Széchenyi (1821–1822)
Dániel MIKLÓS: Hungarian Words, Observations About Hungary in the Memoirs of the Internated Czech Refugees During the Second World War
Norbert TABI: Connection Between Football and Politics in Hungary After the World War II. The Communist Regime’s Relation to Domestic Footballers Until 1956
András ROSTA: The Atomic Energy Cooperation of CMEA Countries 1968–1989
Ákos FÓRIS: The Issue of Historicisation of the National Socialist Past in the Historians’ Dispute
Péter HEVŐ: Right-Wing Extremism in the Late Period of the GDR
Márton NIKOWITZ-HOLLÓ: The Yugoslavian Wars (1991–1995) – Croatian Aspects
Schedule of the Conference