Research Interests:
This book examines the events leading up to the Second Vienna Award, the circumstances and consequences of arbitration, and relations between Hungary and Romania in the subsequent period until Romania’s exit from the war on August 23,... more
This book examines the events leading up to the Second Vienna Award, the circumstances and consequences of arbitration, and relations between Hungary and Romania in the subsequent period until Romania’s exit from the war on August 23, 1944. The work is first and foremost a diplomatic history. It focuses on the development of bilateral relations and analyzes “traditional” political and diplomatic factors. An analysis of relations between Hungary and Romania cannot ignore, however, the minority issue. In this area, emphasis is placed on issues relating to the broader political context,
while administrative practices and majority-minority relations are treated only in passing. In my research I have sought to draw upon the broadest possible range of sources, including material in the
Hungarian and Romanian archives, diplomatic documents (where available), the works of Hungarian and foreign historians, press articles, and the memoirs and recollections of participants in the events.
while administrative practices and majority-minority relations are treated only in passing. In my research I have sought to draw upon the broadest possible range of sources, including material in the
Hungarian and Romanian archives, diplomatic documents (where available), the works of Hungarian and foreign historians, press articles, and the memoirs and recollections of participants in the events.
Research Interests:
In 2013 the leadership of the National Archives of Hungary decided to publish a volume of documents on the activities of the occupying Soviet troops in Hungary from 1944−1947. The idea was born in the wake of a recognition that in order... more
In 2013 the leadership of the National Archives of Hungary decided to publish a volume of documents on the activities of the occupying Soviet troops in Hungary from 1944−1947. The idea was born in the wake of a recognition that in order to improve the knowledge of 20th century history and to develop national self-awareness it is very important to finally publish a source collection based on systematic archival research providing a nationwide cross section, with a balanced, objective, and rigorously scholarly approach to a topic that had been a taboo for decades. All the more so, since our sources from this period are extremely scarce. Due to the conditions of war at the time of breaching the front there were hardly any written communications, only few authentic historical sources survived on contemporary relations, on the everyday after the fighting was over, on the arrangement and activities of the Soviet troops, and after resuming public administration many people might not have been able, or did not want to make a complaint regarding the atrocities they had suffered. Therefore, these sparse sources are of a paramount importance, and the disclosure of these is also an important task for Hungarian historiography.
Research Interests:
Research Interests:
This book of reference deals with the history of the Hungarian minority of Southern Transylvania between the signing of the Second Vienna Award on 30 August, 1940 and the Romanian passing over on 23 August, 1944. Our primary aim is to... more
This book of reference deals with the history of the Hungarian minority of Southern Transylvania between the signing of the Second Vienna Award on 30 August, 1940 and the Romanian passing over on 23 August, 1944. Our primary aim is to publish Hungarian and Romanian documents which either have not been published yet or which are already published but rather less-known even to researchers. The publication of these documents can contribute to the detailed revelation of the topic. However, we wish not only to help the work of historians specialised on this field of research but also to try to raise the interest of the wider audience responsive to the history of Transylvania and its peoples and minorities.
Research Interests:
Trianon – második Mohács. Így látta a korabeli magyar közvélemény az 1920. június 4-én aláírt magyar békeszerződést. E kötet korabeli naplókon, visszaemlékezéseken és más személyes jellegű, többségükben eddig kiadatlan történelmi... more
Trianon – második Mohács. Így látta a korabeli magyar közvélemény az 1920. június 4-én aláírt magyar békeszerződést. E kötet korabeli naplókon, visszaemlékezéseken és más személyes jellegű, többségükben eddig kiadatlan történelmi forrásokon keresztül mutatja be az első világháború befejezését követő impériumváltások hatásait. A történelmi Magyarország legkülönbözőbb pontjairól arisztokraták és kisemberek, nők és férfiak, felnőttek és gyermekek, magyarok és más nemzetiségűek vallanak benyomásaikról, érzéseikről, valamint arról, hogy saját személyes sorsukban milyen változásokat hozott az 1918–1920 közötti időszak. Ugyanazt az eseménysort különböző szempontokból és eltérő élethelyzetekből szemlélve olvasóink előtt izgalmas kép rajzolódik ki a Monarchia felbomlását átélő társadalomról.
Research Interests:
Alexandru Vaida-Voevod (1872–1950), a 20. század első felének egyik legjelentősebb erdélyi román politikusa, többszörös miniszterelnök – eredeti foglalkozását tekintve orvos – sokat vitatott, ellentmondásos személyiség volt. Hosszú... more
Alexandru Vaida-Voevod (1872–1950), a 20. század első felének egyik legjelentősebb erdélyi román politikusa, többszörös miniszterelnök – eredeti foglalkozását tekintve orvos – sokat vitatott, ellentmondásos személyiség volt. Hosszú politikai pályafutása, amelynek során számos váratlan és éles fordulatot tett, szorosan kapcsolódott Erdély és az erdélyi magyarság sorsához.
Kisebbségben, tehát 1920-ig szinte minden energiáját az erdélyi románok nemzeti felszabadítására, majd a párizsi békekonferencia résztvevőjeként Erdély Romániához csatolására fordította. Többségi helyzetbe kerülve sokszor kiismerhetetlen, ellentmondásos módon viszonyult a kisebbségi kérdéshez. Állásfoglalásai az éppen aktuális politikai helyzet és saját pillanatnyi érdekei függvényében változtak, ami nagyfokú opportunizmusra vallott. Igaz, a kisebbségek erőszakos asszimilációját mindig elvetette, ez azonban kevés volt ahhoz, hogy jól végiggondolt, következetes és toleráns elvi magatartásról beszélhessünk.
Kisebbségben, tehát 1920-ig szinte minden energiáját az erdélyi románok nemzeti felszabadítására, majd a párizsi békekonferencia résztvevőjeként Erdély Romániához csatolására fordította. Többségi helyzetbe kerülve sokszor kiismerhetetlen, ellentmondásos módon viszonyult a kisebbségi kérdéshez. Állásfoglalásai az éppen aktuális politikai helyzet és saját pillanatnyi érdekei függvényében változtak, ami nagyfokú opportunizmusra vallott. Igaz, a kisebbségek erőszakos asszimilációját mindig elvetette, ez azonban kevés volt ahhoz, hogy jól végiggondolt, következetes és toleráns elvi magatartásról beszélhessünk.
Research Interests:
Petru Groza (1884–1958) azon erdélyi román politikus-generáció kiemelkedő tagjának számított, amelynek képviselői a 19. század utolsó harmadában születtek, a dualizmus korában szocializálódtak, kiválóan beszéltek magyarul és otthonosan... more
Petru Groza (1884–1958) azon erdélyi román politikus-generáció kiemelkedő tagjának számított, amelynek képviselői a 19. század utolsó harmadában születtek, a dualizmus korában szocializálódtak, kiválóan beszéltek magyarul és otthonosan mozogtak a magyar kultúrában. Groza magánemberként és politikusként egész életében következetesen a magyar–román történelmi megbékélés szükségességét vallotta. Írásomban azt vizsgálom, hogy milyen Erdély- és magyarságképe volt 1945 előtt, illetve ezt követően.
Research Interests:
Létezik-e őszinte és önzetlen barátság a politika világában, ahol szinte minden cselekedet, gesztus a hatalom megszerzéséről vagy annak megtartásáról szól? Kétségkívül van rá példa: az egyik legismertebb a Franklin Delano Roosevelt... more
Létezik-e őszinte és önzetlen barátság a politika világában, ahol szinte minden cselekedet, gesztus a hatalom megszerzéséről vagy annak megtartásáról szól? Kétségkívül van rá példa: az egyik legismertebb a Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök közötti barátság a második világháború éveiben; igaz, a kettejük közötti szoros kapcsolat kialakulásához a kölcsönös szimpátia mellett közös politikai érdekük: a náci Németország legyőzésének szándéka is nagyban hozzájárult. Kiss Elek unitárius püspök és Petru Groza román miniszterelnök, majd államfő több mint egy évtizedes barátsága természetesen semmilyen hatást nem gyakorolt a világtörténelemre, viszont annál inkább befolyásolta a közel 70 ezres lélekszámú romániai unitárius közösség 1945 utáni sorsát.[2] Magától adódik a kérdés: kapcsolatuk őszinte tiszteleten, kölcsönös megbecsülésen és közösen vallott elveken alapult-e, vagy csupán érdekvezérelt politikai "barátság" volt,-netán mindkét szempont szerepet játszott?
Research Interests:
Béni L. Balogh In the Service of the People? Nicolae Ceauşescu, the “Wise Leader” Keywords: Nicolae Ceauşescu, Romania, neo-stalinist regime Nicolae Ceauşescu was Romania’s primary leader for almost a quarter century. He established a... more
Béni L. Balogh
In the Service of the People? Nicolae Ceauşescu, the “Wise Leader”
Keywords: Nicolae Ceauşescu, Romania, neo-stalinist regime Nicolae Ceauşescu was Romania’s primary leader for almost a quarter century. He established a dictatorial, neo-Stalinist regime, striving for total control over society. He built an excessive cult of personality around himself and aimed to implement a “dynastic” communism akin to that of North Korea. He staunchly rejected all internal reform efforts while pursuing a
“separate path” in foreign policy within the Eastern Bloc. During the 1989 anti-communist revolution in Romania, he was stripped of his power and subsequently executed. How did the former shoemaker’s apprentice become a communist revolutionary? To what extent was his life path determined by his inherent, childhood, and adolescent personality traits, what was his family background, and how did he undergo the process of socialization? How did he ascend to the pinnacle of power? What do we know about his long reign and subsequent ignominious downfall? In my study, I primarily seek to answer these questions.
In the Service of the People? Nicolae Ceauşescu, the “Wise Leader”
Keywords: Nicolae Ceauşescu, Romania, neo-stalinist regime Nicolae Ceauşescu was Romania’s primary leader for almost a quarter century. He established a dictatorial, neo-Stalinist regime, striving for total control over society. He built an excessive cult of personality around himself and aimed to implement a “dynastic” communism akin to that of North Korea. He staunchly rejected all internal reform efforts while pursuing a
“separate path” in foreign policy within the Eastern Bloc. During the 1989 anti-communist revolution in Romania, he was stripped of his power and subsequently executed. How did the former shoemaker’s apprentice become a communist revolutionary? To what extent was his life path determined by his inherent, childhood, and adolescent personality traits, what was his family background, and how did he undergo the process of socialization? How did he ascend to the pinnacle of power? What do we know about his long reign and subsequent ignominious downfall? In my study, I primarily seek to answer these questions.
Research Interests:
Research Interests:
Az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés során meghúzott új magyar–román határ mintegy négy évig kettéosztotta Erdélyt és az ott élő magyarságot. A Magyarországhoz visszakerült észak-erdélyi magyarság újra a többségi... more
Az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés során meghúzott új magyar–román határ mintegy négy évig kettéosztotta Erdélyt és az ott élő magyarságot. A Magyarországhoz visszakerült észak-erdélyi magyarság újra a többségi nemzet része lett, és ennek előnyei hamarosan megmutatkoztak. A leglátványosabb előrelépés az anyanyelvhasználat, az oktatás, a művelődés, a kultúra terén következett be. Leginkább ennek köszönhető, hogy a súlyos gazdasági nehézségek, társadalmi konfliktusok és a nem csekély háborús véráldozat ellenére is az észak-erdélyi magyarság nemzeti öntudatában megerősödve került ki a második világháború forgatagából és nézett elébe 1944. augusztus 23-át követően az újabb impériumváltozásnak. A Romániában rekedt dél-erdélyi magyarok viszont a trianoni katasztrófához hasonló sorscsapásként élték meg az újabb kisebbségi létforma beköszöntét. Az elkövetkező négy évben helyzetük egyre rosszabbra fordult, és gazdasági, társadalmi, kulturális, demográfiai téren súlyos veszteségeket szenvedtek el.
Research Interests:
Az ArchívNet a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóirata. Létrehozásának ötlete Majtényi Györgytől származott, és Gecsényi Lajos, az intézmény akkori... more
Az ArchívNet a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóirata. Létrehozásának ötlete Majtényi Györgytől származott, és Gecsényi Lajos, az intézmény akkori főigazgatója támogatta az ötletet. Ez volt akkor Magyarországon az első ilyen kezdeményezés levéltári/ történészi vonalon.
Research Interests:
A román közgondolkodás Erdély Romániával való "egyesülését" nem a trianoni békeszerződés aláírásához, hanem egy korábbi dátumhoz, az 1918. december 1-jei gyulafehérvári nagygyűléshez köti. Nem véletlen, hogy 1990-től ez a nap Románia... more
A román közgondolkodás Erdély Romániával való "egyesülését" nem a trianoni békeszerződés aláírásához, hanem egy korábbi dátumhoz, az 1918. december 1-jei gyulafehérvári nagygyűléshez köti. Nem véletlen, hogy 1990-től ez a nap Románia legnagyobb állami ünnepe.
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
"Dictatul de la Viena - (30 august 1940), consecinţă a crimei organizate statal de către Ungaria şi a colaboraţionismului unor unguri din România"- acesta este titlul bombastic al volumului publicat în 1996 de Neagu Cosma. Cartea, a cărei... more
"Dictatul de la Viena - (30 august 1940), consecinţă a crimei organizate statal de către Ungaria şi a colaboraţionismului unor unguri din România"- acesta este titlul bombastic al volumului publicat în 1996 de Neagu Cosma. Cartea, a cărei teză principală se bazează pe toposul românesc contemporan că, după "dictat", statul "horthyst" a dus o politică de exterminare și deznaționalizare a românilor din Transilvania de Nord, este-alături de multe alte volume cu un spirit asemănător un bun exemplu pentru cum poate fi falsificată istoria prin lucrări de propagandă cu un ton incendiar, deghizate în lucrări științifice.
Research Interests:
Politicienii români de origine transilvăneană, printre care Petru Groza (1884-1958) și Alexandru Vaida-Voevod (1872-1950), au jucat un rol important în istoria României în secolul al XX-lea. Amândoi s-au născut și au crescut în... more
Politicienii români de origine transilvăneană, printre care Petru Groza (1884-1958) și Alexandru Vaida-Voevod (1872-1950), au jucat un rol important în istoria României în secolul al XX-lea. Amândoi s-au născut și au crescut în Transilvania în perioada dualismului austro-ungar și au fost strâns legați de națiunea maghiară pentru tot restul vieții lor. Cu toate acestea, au avut cariere politice foarte diferite, iar memoriile lor istorice în România de astăzi contrastează între ele.
Research Interests:
Kevés kivételtől eltekintve, a magyar és a román történészek második bécsi döntéssel kapcsolatos álláspontja ma sem egyezik. Az alábbiakban ‒ a teljesség igénye nélkül ‒ néhány konkrét művön keresztül bemutatjuk, melyek a főbb vitapontok,... more
Kevés kivételtől eltekintve, a magyar és a román történészek második bécsi döntéssel kapcsolatos álláspontja ma sem egyezik. Az alábbiakban ‒ a teljesség igénye nélkül ‒ néhány konkrét művön keresztül bemutatjuk, melyek a főbb vitapontok, írásunk befejező részében pedig arra keressük a választ, hogy volt-e vagy sem „szervezett népirtás” Észak-Erdélyben 1940‒1944 között.
Research Interests:
Románia 20. századi történelmében fontos szerepet játszottak az erdélyi származású román politikusok, köztük Petru Groza (1884-1958) és Alexandru Vaida-Voevod (1872-1950). Mindketten a dualizmus kori Erdélyben születtek, ott... more
Románia 20. századi történelmében fontos szerepet játszottak az erdélyi származású román politikusok, köztük Petru Groza (1884-1958) és Alexandru Vaida-Voevod (1872-1950). Mindketten a dualizmus kori Erdélyben születtek, ott szocializálódtak, és életük végéig szoros szálak fűzték őket a magyarsághoz. Mégis egymástól teljesen eltérő politikai karriert futottak be, és történelmi emlékezetük is ellenkező előjelű a mai Romániában.
Research Interests:
Zeidler Miklós öt pontban foglalta össze a két világháború közötti magyar külpolitika főbb jellemzőit. Ezek közül az utolsó két pontra szeretnék reflektálni, éspedig a korabeli revíziós törekvésekre, valamint arra, hogy a végül... more
Zeidler Miklós öt pontban foglalta össze a két világháború közötti magyar külpolitika főbb jellemzőit. Ezek közül az utolsó két pontra szeretnék reflektálni, éspedig a korabeli revíziós törekvésekre, valamint arra, hogy a végül részlegesen megvalósult területi revíziót sikernek, vagy inkább kudarcnak könyveljük el.
Research Interests:
Az 1919. augusztus 4-i diadalmas budapesti bevonulás kétségtelenül a román katonai sikerek és egyben a román nemzetépítés csúcspontját jelentette. Ezt tükrözte Ion I. C. Brătianu miniszterelnök másnapi, Nagyszebenben elmondott beszéde is,... more
Az 1919. augusztus 4-i diadalmas budapesti bevonulás kétségtelenül a román katonai sikerek és egyben a román nemzetépítés csúcspontját jelentette. Ezt tükrözte Ion I. C. Brătianu miniszterelnök másnapi, Nagyszebenben elmondott beszéde is, amelyből alább részleteket közlünk.
Research Interests:
1918. december 1-jén a gyulafehérvári nagygyűlésen kihirdették Erdély Romániával való egyesülését. Az egyesülési határozatot Ion I. C. Brătianu miniszterelnök jelenlétében Bukarestben, december 14-én adták át I. Ferdinánd román királynak.... more
1918. december 1-jén a gyulafehérvári nagygyűlésen kihirdették Erdély Romániával való egyesülését. Az egyesülési határozatot Ion I. C. Brătianu miniszterelnök jelenlétében Bukarestben, december 14-én adták át I. Ferdinánd román királynak. Tíz nappal később a bukaresti kormány által elfogadott rendelettörvény kimondta Erdély Romániával való "örök" egyesülését. L. Balogh Béni írása "Gyulafehérvár" magyar visszhangjának egyik példáját mutatja be.
Research Interests:
A bécsi Belvedere palota aranytermében 1940. augusztus 30-án Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter ünnepélyesen kihirdette a második bécsi döntést. Ennek értelmében a trianoni békeszerződés által Romániának... more
A bécsi Belvedere palota aranytermében 1940. augusztus 30-án Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter ünnepélyesen kihirdette a második bécsi döntést. Ennek értelmében a trianoni békeszerződés által Romániának ítélt 103 093 km2-nyi terület mintegy 2/5-e, 43 104 km2 – az úgynevezett Észak-Erdély – visszakerült Magyarországhoz. Dél-Erdély, mintegy 60 ezer km2, továbbra is Romániához tartozott. A korabeli Magyarországon a döntést elsősorban a trianoni békeszerződés részbeni orvoslásaként fogták fel, amelynek következtében több mint egymillió magyar szabadult fel az idegen uralom alól. A románok viszont nemzeti tragédiát láttak benne, amely megcsonkította országuk területét, és több mint egymillió nemzettársukat magyar uralom alá juttatta. Az észak-, illetve a dél-erdélyi magyarok körében a döntés híre egymással ellentétes hatást váltott ki, az ezt követő négy év pedig egyfajta „szétfejlődést” idézett elő az erdélyi magyar társadalom kollektív mentalitásában.
Research Interests:
“Transylvania Must Be Handed Over to Romania”: The Delineation of the Hungarian-Romanian Border at the Peace Conference The end of the First World War found Romania at the side of the winners, while Hungary was at the side of the... more
“Transylvania Must Be Handed Over to Romania”: The Delineation of the Hungarian-Romanian Border at the Peace Conference
The end of the First World War found Romania at the side of the winners, while Hungary was at the side of the losers. At the end of 1918, early 1919, the Allied powers recognized Romania as their ally, which also decided the fate of Transylvania. A debate emerged at the Peace Conference about the precise delineation of the border, i.e. regarding the assessment of the inordinate territorial claims of the Romanian party. First of all, it had to be decided to what extent the ethnic principle was to be applied and what the role of strategic, economic and transportation aspects should be. These issues were at the forefront of Romanian-Yugoslavian territorial committee’s meetings in February and March 1919. The American delegation had the most favorable position toward the Hungarians, recommending the easternmost border, while the French proposed the westernmost alternative. The British have put forward an intermediary solution, while the Italians did not clarify heir position. The territorial committee established the new Hungarian-Romanian border on 18 March 1919, followed by the Council of Four on 12 June 1919. Their solution was adopted by the Treaty of Trianon, signed on 4 June 1920. The new border was somewhat less favorable from the Romanian and slightly more advantageous from the Hungarian perspective, compared to the provisions of the secret Bucharest treaty from 1916. Romania received 83.8 thousand square kilometers of the demanded 93.2 thousand square kilometers of land in Transylvania and in the Partium region, amounting to 10% (almost 10 thousand square kilometers) less than it demanded. Romania also received, in addition, two thirds of the Banat (19.7 thousand square kilometers), in total 103 thousand square kilometers from the territories of historical Hungary. According to the data of the 1910 Hungarian population census, these areas were inhabited by 5 million 257 thousand people, 31.6% (1.6 million) of them Hungarian speakers.
The end of the First World War found Romania at the side of the winners, while Hungary was at the side of the losers. At the end of 1918, early 1919, the Allied powers recognized Romania as their ally, which also decided the fate of Transylvania. A debate emerged at the Peace Conference about the precise delineation of the border, i.e. regarding the assessment of the inordinate territorial claims of the Romanian party. First of all, it had to be decided to what extent the ethnic principle was to be applied and what the role of strategic, economic and transportation aspects should be. These issues were at the forefront of Romanian-Yugoslavian territorial committee’s meetings in February and March 1919. The American delegation had the most favorable position toward the Hungarians, recommending the easternmost border, while the French proposed the westernmost alternative. The British have put forward an intermediary solution, while the Italians did not clarify heir position. The territorial committee established the new Hungarian-Romanian border on 18 March 1919, followed by the Council of Four on 12 June 1919. Their solution was adopted by the Treaty of Trianon, signed on 4 June 1920. The new border was somewhat less favorable from the Romanian and slightly more advantageous from the Hungarian perspective, compared to the provisions of the secret Bucharest treaty from 1916. Romania received 83.8 thousand square kilometers of the demanded 93.2 thousand square kilometers of land in Transylvania and in the Partium region, amounting to 10% (almost 10 thousand square kilometers) less than it demanded. Romania also received, in addition, two thirds of the Banat (19.7 thousand square kilometers), in total 103 thousand square kilometers from the territories of historical Hungary. According to the data of the 1910 Hungarian population census, these areas were inhabited by 5 million 257 thousand people, 31.6% (1.6 million) of them Hungarian speakers.
Research Interests:
Research Interests:
Erdély huszadik századi történelmének alakulása – a társadalomtudományok egyik elterjedt, mai szakkifejezésével élve – a románok és magyarok közötti „nulla összegű játék” dinamikáját követte, ahol a megbékélés, a kompromisszum csaknem... more
Erdély huszadik századi történelmének alakulása – a társadalomtudományok egyik elterjedt, mai szakkifejezésével élve – a románok és magyarok közötti „nulla összegű játék” dinamikáját követte,
ahol a megbékélés, a kompromisszum csaknem lehetetlen volt. A szemben álló felek teljes győzelemre törekedtek, és a győztes „mindent vitt”.
ahol a megbékélés, a kompromisszum csaknem lehetetlen volt. A szemben álló felek teljes győzelemre törekedtek, és a győztes „mindent vitt”.
Research Interests: Romanian History, Central and Eastern Europe, Modern Hungarian History, History of Central and Eastern European Minorities, Modern Hungarian and Romanian History, Ecclesiatical History of the Modern Romanian, and Modern Hungarian and Romanian History, Hungarian-Romanian Relations In the 20th Century, History of Central European Minorities
Az első világháború kitörésekor, 1914-ben Románia formálisan szövetséges volt a központi hatalmakkal, de a közvélemény szemében - főleg az erdélyi románok elnyomásáról folyamatosan érkező, gyakran felnagyított hírek hatására - az... more
Az első világháború kitörésekor, 1914-ben Románia formálisan szövetséges volt a központi hatalmakkal, de a közvélemény szemében - főleg az erdélyi románok elnyomásáról folyamatosan érkező, gyakran felnagyított hírek hatására - az Osztrák-Magyar Monarchia rendkívül népszerűtlen volt. "Erdély, Erdély kell nekünk, Erdély!"- ez a korabeli katonai induló fejezte ki leginkább a romániai közhangulatot.
Az írás bemutatja a történeti Erdély román katonai megszállását és a megszállt területek közigazgatásának átvételét.
Az írás bemutatja a történeti Erdély román katonai megszállását és a megszállt területek közigazgatásának átvételét.
Research Interests:
From Federalism to Unification: Alexandru Vaida Voevod and Great Romania Alexandru Vaida Voevod was one of the most significant Romanian politicians in Transylvania in the first half of the 20th century. In the course of his long career,... more
From Federalism to Unification: Alexandru Vaida Voevod and Great Romania
Alexandru Vaida Voevod was one of the most significant Romanian politicians in Transylvania in the first half of the 20th century. In the course of his long career, he made several unexpected and sharp turnabouts. He spent all his energies on the national liberation of Romanians in Transylvania as a minority politician and on ceding Transylvania to Romania as a participant at the Paris Peace Conference. Upon achieving majority status, he often ex-pressed intractable or contradictory positions on the minority question. He changed his positions as the current political situation and his momentary interests required him to do. He always rejected the forced assimilation of national minorities, but stopped short of an elaborate, coherent, and tolerant conduct based on principle. The peak of his career was the period between 1918 and 1920. He had a prominent role in establishing Great Romania, first as a member of the Nagyszeben [Sibiu] Romanian Governing Council, later as a prime minister for a few months, and then as a member of the Romanian delegation the Paris Peace Conference. Nevertheless, he always had a sort of nostalgia for the Habsburg Empire and generally for the civilization of Central Europe.
Alexandru Vaida Voevod was one of the most significant Romanian politicians in Transylvania in the first half of the 20th century. In the course of his long career, he made several unexpected and sharp turnabouts. He spent all his energies on the national liberation of Romanians in Transylvania as a minority politician and on ceding Transylvania to Romania as a participant at the Paris Peace Conference. Upon achieving majority status, he often ex-pressed intractable or contradictory positions on the minority question. He changed his positions as the current political situation and his momentary interests required him to do. He always rejected the forced assimilation of national minorities, but stopped short of an elaborate, coherent, and tolerant conduct based on principle. The peak of his career was the period between 1918 and 1920. He had a prominent role in establishing Great Romania, first as a member of the Nagyszeben [Sibiu] Romanian Governing Council, later as a prime minister for a few months, and then as a member of the Romanian delegation the Paris Peace Conference. Nevertheless, he always had a sort of nostalgia for the Habsburg Empire and generally for the civilization of Central Europe.
Research Interests:
A dél-erdélyi magyarság túlnyomó többsége − az euforikusan ünneplő észak-erdélyi magyarokkal szöges ellentétben − a trianoni katasztrófához hasonló sorscsapásként élte meg a második bécsi döntést: csalódottság, elkeseredettség,... more
A dél-erdélyi magyarság túlnyomó többsége − az euforikusan ünneplő észak-erdélyi magyarokkal szöges ellentétben − a trianoni katasztrófához hasonló sorscsapásként élte meg a második bécsi döntést: csalódottság, elkeseredettség, reményvesztettség és az otthontalanság fájó érzése vett erőt rajta. Az Antonescu-rezsim kirekesztésen és etnikai homogenizáláson alapuló nemzetiségpolitikájának fontos részét képezte az a célkitűzés, hogy Dél-Erdélyt „megtisztítsa” a magyaroktól. Ennek megvalósítása érdekében a román hatóságok igen változatos eszköztárat vetettek be, amely a kényszeropciótól kezdve az anyanyelv használatának betiltásán át egészen a magyar iparosok, kereskedők, ügyvédek, orvosok módszeres anyagi tönkretételéig terjedt. Helyzetének elmérgesedésében szerepet játszott − Teleki Pál miniszterelnök minden jószándéka ellenére − az észak-erdélyi románsággal szemben alkalmazott elhibázott magyar politika is. 1940 őszén beindult a közel négy évig tartó ún. kölcsönösségi nemzetiségi politika mechanizmusa, amely újabb és újabb sérelmet okozott mindkét kisebbségnek.
Research Interests:
Research Interests:
The Transylvanian Romanians in 1916. At the time when World War I broke out, the Romanians in Transylvania were dominantly loyal to the Emperor. However, between 1916 and 1918 a radical turnaround took place in their attitude: the... more
The Transylvanian Romanians in 1916. At the time when World War I broke out, the Romanians in Transylvania were dominantly loyal to the Emperor. However, between 1916 and 1918 a radical turnaround took place in their attitude: the existing loyalty of the middle and upper leadership gradually marginalized, and the forces urging secession from the Monarchy and unification with Romania gained an overwhelming majority. This was closely linked to the fact that on 27 August 1916, Romania declared war on the Austro-Hungarian Empire, and the Romanian army invaded the territory of Transylvania. As a result of the international diplomatic struggle over Romania after ousting the Romanian army, the situation of the Transylvanian Romanians, who were so far in a relatively favourable position, worsened
dramatically, since the authorities introduced repressive measures against them.
dramatically, since the authorities introduced repressive measures against them.
Research Interests:
Research Interests:
Politikai pályája csúcsán, 1940−1944 között Gyárfásnak rendkívül mostoha körülmények között kellett képviselnie a Dél-Erdélyben maradt magyarság érdekeit. A bukaresti vezetéssel taktikusan, ugyanakkor határozottan tárgyalt. 1940 őszétől... more
Politikai pályája csúcsán, 1940−1944 között Gyárfásnak rendkívül mostoha körülmények között kellett képviselnie a Dél-Erdélyben maradt magyarság érdekeit. A bukaresti vezetéssel taktikusan, ugyanakkor határozottan tárgyalt. 1940 őszétől kezdve a magyar kormányt az észak-erdélyi románokkal szemben engedékenyebb magatartásra próbálta rávenni, és többször vállalt közvetítő szerepet Budapest és Bukarest között. Tetteiben és megnyilatkozásaiban kiegyensúlyozottnak, óvatosnak bizonyult, olyannyira, hogy még az 1945 után lefolytatott román népbírósági eljárás során sem találtak terhelő bizonyítékokat az állítólagos antiszemitizmusára és háborús uszító tevékenységére. Valódi, legbelső érzelmeit nem ismerjük, ugyanakkor tény, hogy sok esetben közbenjárt zsidó származású ismerősei megmentése érdekében.
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Krausz Tamás az Eszmélet című folyóirat 106. számában (2015. nyár) "Egy levéltári kurzuskötet a Győzelem 70. évében" címmel közölt recenziót. Írásában a „Törvényes megszállás. Szovjet csapatok Magyarországon 1944–1947" című, szintén... more
Krausz Tamás az Eszmélet című folyóirat 106. számában (2015. nyár) "Egy levéltári kurzuskötet a Győzelem 70. évében" címmel közölt recenziót. Írásában a „Törvényes megszállás. Szovjet csapatok Magyarországon 1944–1947" című, szintén 2015-ben megjelent dokumentumkötetet bírálta. Az erre adott válaszom itt olvasható.
Research Interests:
Research Interests:
A „»Törvényes« megszállás. Szovjet csapatok Magyarországon 1944-1947” című, 2015-ben megjelent dokumentumkötet szerkesztőjeként és a bevezető szerzőjeként a személyemet, illetve a kötetet ért legfontosabb vádakra reagáltam. Az írás... more
A „»Törvényes« megszállás. Szovjet csapatok Magyarországon 1944-1947” című, 2015-ben megjelent dokumentumkötet szerkesztőjeként és a bevezető szerzőjeként a személyemet, illetve a kötetet ért legfontosabb vádakra reagáltam.
Az írás szerkesztett változata - "A helyes történészi magatartásról. Válasz Krausz Tamásnak" címmel - megjelent a Rubicon c. folyóirat 2015. 9. számában.
Az írás szerkesztett változata - "A helyes történészi magatartásról. Válasz Krausz Tamásnak" címmel - megjelent a Rubicon c. folyóirat 2015. 9. számában.
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Tisza István első kormányzása idején merült föl először a román vezetőkkel való tárgyalások gondolata, de azok nem vezettek sikerre. Ezzel megbukott az utolsó olyan kísérlet, amely 1867-es alapon a szászokhoz hasonlóan a románokat is... more
Tisza István első kormányzása idején merült föl először a román vezetőkkel való tárgyalások gondolata, de azok nem vezettek sikerre. Ezzel megbukott az utolsó olyan kísérlet, amely 1867-es alapon a szászokhoz hasonlóan a románokat is megpróbálta integrálni a magyar politikai életbe.
https://itthon.transindex.ro/?cikk=22409
https://itthon.transindex.ro/?cikk=22409
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Mire elég 80 nap? A levéltáros-történész szerint arra, hogy sűrítve terítékre kerüljenek mindazok a problémák, amelyeknek megoldásával szinte két év telt az impériumváltás korszakában. Az Iskola Alapítvány és a Magyar Nemzeti Levéltár... more
Mire elég 80 nap? A levéltáros-történész szerint arra, hogy sűrítve terítékre kerüljenek mindazok a problémák, amelyeknek megoldásával szinte két év telt az impériumváltás korszakában. Az Iskola Alapítvány és a Magyar Nemzeti Levéltár közös kiadásában napvilágot látott kötetben olyan dokumentumokat tesz közzé, amelyek az események sűrűjébe engednek bepillantást. Nekünk, erdélyi magyaroknak különösen fontosak ezek az iratok, hisz mint SOS-jelzések a süllyedő hajóról, úgy íródtak a levelek a magyar kormány nemzetiségi minisztériumának. A kötetet az 1000 év Erdélyben 100 év Romániában program keretében adták ki, de a szakma máris azt mondja róla, hogy hiánypótló forrásközlésről van szó. A kötetet összeállító és a teljes háttérmunkát végző szakemberrel, L. Balogh Bénivel beszélgettünk. - a Maszol.ro portálról
Research Interests:
L. Balogh Béni főlevéltárossal készített interjúja második részében Szilágyi Aladár egyebek közt a Magyar Népközösségről, Gyárfás Elemér ellentmondásos személyiségéről, a történelmi egyházak szerepéről, illetve a kölcsönös sérelmek... more
L. Balogh Béni főlevéltárossal készített interjúja második részében Szilágyi Aladár egyebek közt a Magyar Népközösségről, Gyárfás Elemér ellentmondásos személyiségéről, a történelmi egyházak szerepéről, illetve a kölcsönös sérelmek orvoslásáról kérdezte a téma, illetve a korszak kutatóját.
Research Interests:
A második bécsi döntés Erdély kettészakítását eredményezte. Az északon maradt román, a délen rekedt magyar lakosság számára ez a drámai fordulat nem sok jót hozott. Erről a kölcsönösen gyakorolt „adok-kapok”-ról – melyben a román... more
A második bécsi döntés Erdély kettészakítását eredményezte. Az északon maradt román, a délen rekedt magyar lakosság számára ez a drámai fordulat nem sok jót hozott. Erről a kölcsönösen gyakorolt „adok-kapok”-ról – melyben a román hatóságok fölülmúlták a magyarokat – beszélgetett L. Balogh Béni főlevéltárossal Szilágyi Aladár.
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Lavinia Betea monográfiájának recenziója (Betea, Lavinia: Ceauşescu şi epoca sa [Ceauşescu és kora]. Cuvânt către cititor de Ioan-Aurel Pop. Bucureşti: Corint Istorie autori români, 2021. 828 oldal)
Research Interests:
Hegel klasszikus megfogalmazása szerint a "nagy ember" "megmondja és végrehajtja, amit a kora akar és kimond… Azt teszi, ami a kor belső lényege, megvalósítja ezt". "Nagy ember" volt-e Horthy Miklós, Rákosi Mátyás vagy éppen Biszku Béla?... more
Hegel klasszikus megfogalmazása szerint a "nagy ember" "megmondja és végrehajtja, amit a kora akar és kimond… Azt teszi, ami a kor belső lényege, megvalósítja ezt". "Nagy ember" volt-e Horthy Miklós, Rákosi Mátyás vagy éppen Biszku Béla? A Jaffa Kiadó Ablonczy Balázs és Müller Rolf által szerkesztett Modern magyar történelem sorozatában megjelent alábbi kötetek fontos támpontokat nyújtanak a kérdés eldöntéséhez. Megtudhatjuk többek között, hogy e három politikus kivételes tehetségű vagy inkább átlagos képességű személy volt-e, rendelkeztek-e a tisztségeik betöltéséhez szükséges felkészültséggel, tudással, netán karizmával, továbbá felemelkedésüket mennyiben segítették a szerencsés véletlenek is.
Research Interests:
A „Transznisztria” szó hallatán sok olvasónak talán az önjelölt szeparatista állam, a Dnyeszter Moldovai Köztársaság, azaz a Moldovai Köztársaság Dnyesztertől keletre eső, 1990-ben elszakadt keskeny sávja jut eszébe. Etimológiailag... more
A „Transznisztria” szó hallatán sok olvasónak talán az önjelölt szeparatista állam, a Dnyeszter Moldovai Köztársaság, azaz a Moldovai Köztársaság Dnyesztertől keletre eső, 1990-ben elszakadt keskeny sávja jut eszébe. Etimológiailag Transznisztria valóban „Dnyeszteren túli” területet jelent, ám történelmileg ezen a Románia által a II. világháború idején elfoglalt, a Dnyeszter és a Déli-Bug folyók által közrezárt ‒ a fekete-tengeri fontos kikötővárost, Odesszát is magába foglaló ‒ régiót értjük. E megközelítőleg 40 ezer négyzetkilométernyi terület egykor a Szovjetunióhoz tartozott, annak felbomlása után pedig, 1991 óta Ukrajna részét képezi. A II. világháború idején, pontosabban 1941 augusztusa és 1944 márciusa között ‒ a tengelyhatalmak hadereje által elfoglalt szovjet területek közül egyedüliként ‒ nem német, hanem román közigazgatás alatt állt.
Research Interests:
A könyv legfőbb célja az eseménytörténeti feltárás, a szerző azonban jóval meghaladja a hadműveleti jellegű megközelítéseket. Áttekintést kapunk a Szovjetunió területén lezajlott háború társadalomtörténetéről, a megszállt területek... more
A könyv legfőbb célja az eseménytörténeti feltárás, a szerző azonban jóval meghaladja a hadműveleti jellegű megközelítéseket. Áttekintést kapunk a Szovjetunió területén lezajlott háború társadalomtörténetéről, a megszállt területek rendkívül nehéz és tragikus mindennapjairól, akárcsak az ottani holokausztról. A kötet a német megszállási politikával, a partizánháború magyar aspektusaival, a korabeli hadbírósági ügyekkel, a munkaszolgálat történetével, továbbá az események utóéletével: az 1945 utáni felelősségre vonásokkal is részletesen foglalkozik.
Research Interests:
Budán távolról sem bontakozott ki a pestihez hasonló méretű fegyveres ellenállás a szovjet intervenciós csapatokkal szemben; ezt jelzi az is, hogy a Pesten elesettek száma mintegy 15-szöröse a budai áldozatokénak. A sokkal nagyobb... more
Budán távolról sem bontakozott ki a pestihez hasonló méretű fegyveres ellenállás a szovjet intervenciós csapatokkal szemben; ezt jelzi az is, hogy a Pesten elesettek száma mintegy 15-szöröse a budai áldozatokénak. A sokkal nagyobb ellenállás miatt a szovjet haderő elsősorban a pesti célpontok elfoglalására törekedett, a Duna jobb partján pedig Budavár bevételét jelölte meg fontos katonai célként. A szerző ezzel kapcsolatban kitér az Országos Levéltár (mai nevén: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) Bécsi kapu téri neoromán stílusú épületének november 6-i lövetésére is.
Research Interests:
Research Interests:
Romsics Ignác monográfiája Erdély Romániához kerülését tárgyalja. A szerzõ a rá jellemzõ tárgyilagos, de korántsem száraz vagy szenvtelen stílusban kíséri végig 452 oldalon keresztül Erdély 1918 és 1947 közötti történetét, kitekintve az... more
Romsics Ignác monográfiája Erdély Romániához kerülését tárgyalja. A szerzõ a rá jellemzõ tárgyilagos, de korántsem száraz vagy szenvtelen stílusban kíséri végig 452 oldalon keresztül Erdély 1918 és 1947 közötti történetét, kitekintve az ezt megelõzõ idõszakokra is. Bízvást állíthatjuk, hogy a háromkötetes Erdély története 1986-os megjelenése óta ez a legfontosabb és a legtöbb új kutatási eredményt felmutató szintézis e kérdéskörben. Helikon Kiadó, [Bp.] 2018.
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Review: Petre Otu [red.]: Pacea de mâine. Documente ale Comisiei constituite în vederea pregátirii conferintei de pace de dupá cel de-al doilea rázboi mondiak l [1942–1944]. Editura Militará, Bucureşti, 2006). In: Múltun–... more
Review: Petre Otu [red.]: Pacea de mâine. Documente ale Comisiei constituite în vederea pregátirii conferintei de pace de dupá cel de-al doilea rázboi mondiak l [1942–1944]. Editura Militará, Bucureşti, 2006). In: Múltun– Politikatörténeti folyóirat, 2008. 4. 312–320.
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Előadás a Clio Intézet és Budapest Főváros Levéltára közös rendezvényén, 2022. június 27. Moderátor: Bödök Gergely történész (Clio Intézet)