Gábor Kisvarga
Pázmány Péter Catholic University, Department of History, Graduate Student
- Heresy and Inquisition, Medieval Hungary, Diplomatics (Medieval), Dominican Order, Church History, Catholic Church History, and 27 morePapacy (Medieval Church History), Medieval Church History, Early Modern Church History, Papacy (Early Modern and Modern Church History), Anglican Church History, Early Modern History, Early modern Ottoman History, Early Modern Hungarian History, 17th Century & Early Modern Philosophy, Early Modern Italy, Italian (European History), History of the Papacy, Papacy and Cardinals, Avignon Papacy, Early Church History, History, Cultural History, Early Modern Europe, Early Modern Intellectual History, History of the Franciscan Order, Franciscan Studies, Feudalism and Lordship, History of Croatia In the Middle Ages, Middle Ages, Matthias Corvinus, Contemporary History, and History of Vatican Diplomacyedit
Research Interests:
A hódoltsági katolikus missziók kutatásában először Galla Ferenc, majd évtizedekkel később Molnár Antal és Tóth István György kellő alapokat raktak le ahhoz, hogy ezekre építkezni lehessen. A missziótörténeti kutatások ugyan-is olyan... more
A hódoltsági katolikus missziók kutatásában először Galla Ferenc, majd évtizedekkel később Molnár Antal és Tóth István György kellő alapokat raktak le ahhoz, hogy ezekre építkezni lehessen. A missziótörténeti kutatások ugyan-is olyan forrásokat hoznak a kutatás fókuszába, amelyekből nemcsak az egy-háztörténet, hanem a történelemtudomány egésze is haszonnal meríthet. Erre kiváló példa a hódoltsági missziók gazdag levelezése, ami például — a hódoltsági források szűkösségéből is fakadóan — olyan politika-, társadalom-, művelődés-, helytörténeti stb. problémákat is megvilágít, amelyekre vagy nem, vagy csak nagyon nehezen reflektálnak az egyéb dokumentumok. " Belső " információkat nyerhetünk az Oszmán Birodalom működéséről, napi problémáiról, vagy éppen olyan fontos eseményekről, mint a századvégi háborús készülődés, melyről Matteo Benlich ad tájékoztatást. Továbbá a köz-történeti kutatások szempontjából — szintén nem mellékesen — felszínre hozzák a Szentszék működési mechanizmusait is. Erre jó példa e tanulmány " központi " személye, Mattia Berniakovich nem hétköznapi életútja. Püspöki működésének elemzése során betekintést nyerhetünk a teljes hódoltsági missziós egyházszervezet egészébe, a kongregációk működési mechanizmusaiba, illetve részletesebb képet kaphatunk a Szentszék " külpolitikájáról " is, mely meghatározó tényezője volt a kora újkori történelemnek.
Research Interests:
Jelen kötet a 2015. április 14-én a budapesti Parlamentben megrendezett „Fejezetek Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolataiból” és a 2015. június 12-én a Római Magyar Akadémián tartott „Rapporti diplomatici tra la Santa Sede e... more
Jelen kötet a 2015. április 14-én a budapesti Parlamentben megrendezett „Fejezetek Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolataiból” és a 2015. június 12-én a Római Magyar Akadémián tartott „Rapporti diplomatici tra la Santa Sede e l’Ungheria (A Szentszék és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok)” c. konferenciák szerkesztett anyagát tartalmazza.
A kötet első részében a budapesti konferencián elhangzott köszöntő beszédek és protokolláris nyitó előadások kaptak helyet. A központi részben található tanulmányok a budapesti nunciatúra két világháború közötti történetére vonatkozó legfrissebb magyar kutatások eredményeit mutatják be. Az utolsó egység három tanulmánya a diplomáciai kapcsolatok 1990. évi helyreállításának történetét és az elmúlt 25 év bilaterális kapcsolattörténetének kiemelkedő eseményeit tárgyalja.
A kötet első részében a budapesti konferencián elhangzott köszöntő beszédek és protokolláris nyitó előadások kaptak helyet. A központi részben található tanulmányok a budapesti nunciatúra két világháború közötti történetére vonatkozó legfrissebb magyar kutatások eredményeit mutatják be. Az utolsó egység három tanulmánya a diplomáciai kapcsolatok 1990. évi helyreállításának történetét és az elmúlt 25 év bilaterális kapcsolattörténetének kiemelkedő eseményeit tárgyalja.
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Hungary and the Holy See of Rome II. Hungarian Historical Researches of the 21th Century in the Vatican (CVH I/15), ed. by Péter Tusor–Kornél Szovák–Tamás Fedeles, Budapest–Rome 2017. pp. 436 + 11 suppl. (7 pictures printed on coated... more
Hungary and the Holy See of Rome II. Hungarian Historical Researches of the 21th Century in the Vatican (CVH I/15), ed. by Péter Tusor–Kornél Szovák–Tamás Fedeles, Budapest–Rome 2017. pp. 436 + 11 suppl. (7 pictures printed on coated paper, 4 maps)
The volume gives a scientific plan to the forthcoming five years of the HAS-PPCU Vilmos Fraknói Vatican Historical Research Group that focuses on the Hungarian historical research in the Vatican and was established in 2017 as an organic continuation of the Impetus research group. It contains the lectures-turned-studies of the “Hungarian Historical Researches of the 21th Century in the Vatican” symposium of the VIIIth International Hungarology Congress organised by the Impetus research group on the 23rd August 2016.
The chronological and thematic order of the volume’s writings clearly outlines the planned focus and directions of the research group’s researches. The first five studies examine late medieval subject. Ágnes Maléth analyses the diplomatic relations between Charles I and the papal court in the light of sources from the Vatican Archives. Tamás Fedeles provides input to the work of the papal tax collectors by the presentation of the operation of one of them: Péter, son of István, whose person is well-known both for the Hungarian and the Polish research. Kornél Szovák examines how the Turkish question appeared in the supplications handed in the Roman Curia in the fifteenth century. Gábor Nemes processed the late medieval presence of laics and priests from the diocese of Győr in Rome leaning on various curial types of sources. Finally, the study of Bálint Lakatos provides insight into the ceremonial hierarchy of the papal court, in which he examines the place of Hungary.
The focus of the next six studies is the Early Modern Age. Viktor Kanász outlines his plan to reveal the Vatican sources concerning the curial process of György Fráter’s murder, with which he desires to settle the long-standing debt of the Hungarian historiography. Similarly, Péter Tusor drafts the details of his project about the methodical exploitation of the verbals of the seventeenth century canonical examinations. Tamás Tóth deals with this subject for the eighteenth century. Tamás Kruppa analyses the relations of politics and religion in the early seventeenth century on the basis of the works and correspondence of the Jesuit Giovanni Argenti. Béla Vilmos Mihalik also presents a diplomatic subject: the connections of the Holy See and the Court of Vienna at the end of the 17th century, at the time of the Roman legation of Count Georg Adam von Martinitz. Gábor Kisvarga outlines the plan to publish the monograph of Ferenc Galla, which survived in a manuscript, on the missions in the territory under Turkish rule.
The last four studies delineate the third main direction of the investigations of the research group; the Hungarian historical researches in the Vatican about the twentieth century. Krisztina Tóth presents the point of view of the Holy See about the Hungarian royal right of patronage at the turn of the 1920s through the protocols of the Congregation for Extraordinary Ecclesiastical Affairs. Máté Gárdonyi reveals the documentary value of the renewed ad limina reports submitted already not to the Congregation of Council, but to the Consistorial Congregation. Tamás Véghseő provides interesting additions to the problems of the consolidation of the Hungarian Greek Catholics after the Treaty of Trianon in his source publication. Ultimately, Lilla Fehér unfolds a chapter of the history of the emigration in Rome after 1945: the attempt to establish the Saint Stephen Academy.
The volume is supplemented by rich source material, charts and maps published at the singular studies, pictures, summaries in English and an index.
------------------------------
Magyarország és a római Szentszék II. Vatikáni magyar kutatások a 21. században (CVH I/15), szerk. Tusor Péter–Szovák Kornél–Fedeles Tamás, Budapest–Róma 2017. 436 p. + (11 melléklet (7 p. műnyomó képmell., 4 térkép)
A kötet a Lendület-kutatócsoport szerves folytatásaként 2017-ben megalakult, a vatikáni magyar történeti kutatásokat működése középpontjába állító MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport számára ad szakmai prognózist az elkövetkezendő öt évre. Alapjául a 2016. augusztus 23-án a pécsi VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Lendület-kutatócsoport által szervezett Vatikáni magyar történeti kutatások a 21. században szimpóziumán elhangzott előadások szolgálnak.
A tanulmányok kronológiai, tematikai rendje körvonalazza a kutatócsoport tervezett kutatásainak súlypontját, irányait. Az első öt tanulmány késő középkori témát vizsgál. Maléth Ágnes I. Károly és a pápai udvar közötti diplomáciai kapcsolatokat elemezi vatikáni levéltári források fényében. Fedeles Tamás a pápai tizedszedők munkájához szolgál adalékkal, a magyar és a lengyel kutatás számára egyaránt ismert pápai adószedő, István fia Péter kollektori működésének bemutatásával. Szovák Kornél azt vizsgálja, hogyan jelent meg a török kérdés a 15. században a pápához benyújtott folyamodványokban, az ún. szupplikációkban. Nemes Gábor a győri egyházmegyés hívek és papság késő középkori római jelenlétét dolgozza fel különféle kuriális forrástípusokra támaszkodva. Végül Lakatos Bálint tanulmánya a pápai udvar ceremoniális rangsorába enged betekintést, melyben Magyarország helyét vizsgálja.
A következő hat tanulmány súlypontját a kora újkor adja. Kanász Viktor Fráter György kuriális perére vonatkozó szentszéki források feltárásának tervét vázolja, mellyel a historiográfia régi adósságát igyekszik törleszteni. Hasonlóképpen Tusor Péter, aki a 17. századi kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvek módszeres kiaknázásának tervét vázolja fel. Ehhez kapcsolódik Tóth Tamás írása, aki ugyanezt a témát a 18. század vonatkozásában körvonalazza. Kruppa Tamás Giovanni Argenti jezsuita művei és levelezése alapján vizsgálja politika és vallás kapcsolatát a 17. század elején Erdélyben. Szintén diplomáciai témát mutat be Mihalik Béla Vilmos: a Szentszék és a bécsi udvar kapcsolatát a 17. század végén, Georg Adam von Martinitz gróf római követsége idején. Kisvarga Gábor Galla Ferencnek a hódoltsági missziókról írt kéziratban maradt munkája kiadásának tervét vázolja.
Az utolsó négy tanulmány a kutatócsoport harmadik fő kutatási irányát a 20. századra vonatkozó szentszéki magyar kutatásokat körvonalazza. Tóth Krisztina a Szentszéknek az 1920-as évek fordulóján magyar királyi főkegyúri joggal kapcsolatban elfoglalt álláspontját ismerteti a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációja jegyzőkönyvein keresztül. Gárdonyi Máté a megújított, és már nem a Zsinati, hanem a Konzisztoriális Kongregációhoz benyújtott ad limina jelentések forrásértékét mutatja be. Véghseő Tamás forrásközlésében a görögkatolikusság Trianon utáni konszolidációjához ad érdekes adalékokat. Végül Fehér Lilla az 1945 utáni római emigráció történetének egy fejezetét, a Szent István Akadémia létrehozására tett kísérletet tárja fel.
A kötetet az egyes tanulmányoknál közölt gazdag forrásanyag, táblázatok, térképek, képanyag, illetve angol nyelvű összefoglalók és mutató egészíti ki.
The volume gives a scientific plan to the forthcoming five years of the HAS-PPCU Vilmos Fraknói Vatican Historical Research Group that focuses on the Hungarian historical research in the Vatican and was established in 2017 as an organic continuation of the Impetus research group. It contains the lectures-turned-studies of the “Hungarian Historical Researches of the 21th Century in the Vatican” symposium of the VIIIth International Hungarology Congress organised by the Impetus research group on the 23rd August 2016.
The chronological and thematic order of the volume’s writings clearly outlines the planned focus and directions of the research group’s researches. The first five studies examine late medieval subject. Ágnes Maléth analyses the diplomatic relations between Charles I and the papal court in the light of sources from the Vatican Archives. Tamás Fedeles provides input to the work of the papal tax collectors by the presentation of the operation of one of them: Péter, son of István, whose person is well-known both for the Hungarian and the Polish research. Kornél Szovák examines how the Turkish question appeared in the supplications handed in the Roman Curia in the fifteenth century. Gábor Nemes processed the late medieval presence of laics and priests from the diocese of Győr in Rome leaning on various curial types of sources. Finally, the study of Bálint Lakatos provides insight into the ceremonial hierarchy of the papal court, in which he examines the place of Hungary.
The focus of the next six studies is the Early Modern Age. Viktor Kanász outlines his plan to reveal the Vatican sources concerning the curial process of György Fráter’s murder, with which he desires to settle the long-standing debt of the Hungarian historiography. Similarly, Péter Tusor drafts the details of his project about the methodical exploitation of the verbals of the seventeenth century canonical examinations. Tamás Tóth deals with this subject for the eighteenth century. Tamás Kruppa analyses the relations of politics and religion in the early seventeenth century on the basis of the works and correspondence of the Jesuit Giovanni Argenti. Béla Vilmos Mihalik also presents a diplomatic subject: the connections of the Holy See and the Court of Vienna at the end of the 17th century, at the time of the Roman legation of Count Georg Adam von Martinitz. Gábor Kisvarga outlines the plan to publish the monograph of Ferenc Galla, which survived in a manuscript, on the missions in the territory under Turkish rule.
The last four studies delineate the third main direction of the investigations of the research group; the Hungarian historical researches in the Vatican about the twentieth century. Krisztina Tóth presents the point of view of the Holy See about the Hungarian royal right of patronage at the turn of the 1920s through the protocols of the Congregation for Extraordinary Ecclesiastical Affairs. Máté Gárdonyi reveals the documentary value of the renewed ad limina reports submitted already not to the Congregation of Council, but to the Consistorial Congregation. Tamás Véghseő provides interesting additions to the problems of the consolidation of the Hungarian Greek Catholics after the Treaty of Trianon in his source publication. Ultimately, Lilla Fehér unfolds a chapter of the history of the emigration in Rome after 1945: the attempt to establish the Saint Stephen Academy.
The volume is supplemented by rich source material, charts and maps published at the singular studies, pictures, summaries in English and an index.
------------------------------
Magyarország és a római Szentszék II. Vatikáni magyar kutatások a 21. században (CVH I/15), szerk. Tusor Péter–Szovák Kornél–Fedeles Tamás, Budapest–Róma 2017. 436 p. + (11 melléklet (7 p. műnyomó képmell., 4 térkép)
A kötet a Lendület-kutatócsoport szerves folytatásaként 2017-ben megalakult, a vatikáni magyar történeti kutatásokat működése középpontjába állító MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport számára ad szakmai prognózist az elkövetkezendő öt évre. Alapjául a 2016. augusztus 23-án a pécsi VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Lendület-kutatócsoport által szervezett Vatikáni magyar történeti kutatások a 21. században szimpóziumán elhangzott előadások szolgálnak.
A tanulmányok kronológiai, tematikai rendje körvonalazza a kutatócsoport tervezett kutatásainak súlypontját, irányait. Az első öt tanulmány késő középkori témát vizsgál. Maléth Ágnes I. Károly és a pápai udvar közötti diplomáciai kapcsolatokat elemezi vatikáni levéltári források fényében. Fedeles Tamás a pápai tizedszedők munkájához szolgál adalékkal, a magyar és a lengyel kutatás számára egyaránt ismert pápai adószedő, István fia Péter kollektori működésének bemutatásával. Szovák Kornél azt vizsgálja, hogyan jelent meg a török kérdés a 15. században a pápához benyújtott folyamodványokban, az ún. szupplikációkban. Nemes Gábor a győri egyházmegyés hívek és papság késő középkori római jelenlétét dolgozza fel különféle kuriális forrástípusokra támaszkodva. Végül Lakatos Bálint tanulmánya a pápai udvar ceremoniális rangsorába enged betekintést, melyben Magyarország helyét vizsgálja.
A következő hat tanulmány súlypontját a kora újkor adja. Kanász Viktor Fráter György kuriális perére vonatkozó szentszéki források feltárásának tervét vázolja, mellyel a historiográfia régi adósságát igyekszik törleszteni. Hasonlóképpen Tusor Péter, aki a 17. századi kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvek módszeres kiaknázásának tervét vázolja fel. Ehhez kapcsolódik Tóth Tamás írása, aki ugyanezt a témát a 18. század vonatkozásában körvonalazza. Kruppa Tamás Giovanni Argenti jezsuita művei és levelezése alapján vizsgálja politika és vallás kapcsolatát a 17. század elején Erdélyben. Szintén diplomáciai témát mutat be Mihalik Béla Vilmos: a Szentszék és a bécsi udvar kapcsolatát a 17. század végén, Georg Adam von Martinitz gróf római követsége idején. Kisvarga Gábor Galla Ferencnek a hódoltsági missziókról írt kéziratban maradt munkája kiadásának tervét vázolja.
Az utolsó négy tanulmány a kutatócsoport harmadik fő kutatási irányát a 20. századra vonatkozó szentszéki magyar kutatásokat körvonalazza. Tóth Krisztina a Szentszéknek az 1920-as évek fordulóján magyar királyi főkegyúri joggal kapcsolatban elfoglalt álláspontját ismerteti a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációja jegyzőkönyvein keresztül. Gárdonyi Máté a megújított, és már nem a Zsinati, hanem a Konzisztoriális Kongregációhoz benyújtott ad limina jelentések forrásértékét mutatja be. Véghseő Tamás forrásközlésében a görögkatolikusság Trianon utáni konszolidációjához ad érdekes adalékokat. Végül Fehér Lilla az 1945 utáni római emigráció történetének egy fejezetét, a Szent István Akadémia létrehozására tett kísérletet tárja fel.
A kötetet az egyes tanulmányoknál közölt gazdag forrásanyag, táblázatok, térképek, képanyag, illetve angol nyelvű összefoglalók és mutató egészíti ki.