Anna Orosz

Összefoglalás: Rég nem látott módon feszült egymásnak a bosznia-hercegovinai nemzetközi főképviselő, valamint Milorad Dodik az ország szerb entitásának elnöke. Az újabb feszültséget az állami szintű alkotmánybíróság belső működési szabályzatának módosítása idézte elő, amelynek köszönhetően megszűnt az a lehetőség a szerbek számára, hogy befolyásolják vagy éppen blokkolják annak döntéshozatalát. Az ezt követő döntések sorozata a Republika Srpska és a nemzetközi főképviselő részéről egyelőre arra utalnak, hogy egyik fél sem kívánja beadni a derekát, és a végsőkig hajlandó elmenni a konfrontációban. Noha annak továbbra is minimális az esélye, hogy kiterjedt erőszakba torkoljon a helyzet Bosznia-Hercegovinában, az állam reformja szempontjából egy olyan fázishoz érkeztünk, amelyben eldőlhet, hogy-legalább is átmenetileg-kívülről vagy belülről fogják-e irányítani a daytoni struktúra reformját.

Southeast Europe faces depopulation: low birth rates and large-scale emigration foreshadow a dire image for the region’s demographic future. Family support and demographic incentives launched to increase fertility rates have not shown tangible results yet, while significant emigration to Western Europe suggests deeper structural problems. The first part of the analysis surveys the demographic trends in Bulgaria, Croatia, Romania, and Serbia.

The emergence of the novel coronavirus has altered the political agendas in the Western Balkans as well. Although governments introduced strict measures relatively early, the hasty reopening of borders and (early) elections soon resulted in a relapse. The second wave of the pandemic might hit the economy less but the price in human lives increased. Accordingly, the countries must face with the economic and societal consequences of their poor health systems and political decisions. This analysis will briefly introduce the health, political and socioeconomic dimensions of the pandemic crisis, while also evaluate the role of the EU and other external actors, as well as Hungary played during the epidemic.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a nemzetközi politikát és gazdaságot érintő – kérdésre. Célunk a magyarországi tudományos viták elindítása és a szakértők közötti párbeszéd elősegítése. E számunkban a következő kérdésre kerestük a választ: „Milyen irányba haladnak a szerb–albán kapcsolatok?”

Aktuális számunk szerzői:

Orosz Anna – Külügyi és Külgazdasági Intézet
Ördögh Tibor – Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Reményi Péter – Pécsi Tudományegyetem
Végh Andor – Pécsi Tudományegyetem

A koronavírus-járvány gyors terjedését az emberek megnövekedett nemzetközi mobilitása teszi lehetővé. Az Európai Unióba – egyes álhírek ellenére – nem az elmúlt évek politikai vitáinak alapját jelentő irreguláris migráció és menekülthullámok révén jutott el a járvány. Ugyanakkor a koronavírus terjedése érinti e migrációs útvonalakat és a kibocsátó államokat is, ezért érdemes megvizsgálni, hogy hogyan érinti a járvány a már délkelet-európai táborokban lévő menedékkérőket/migránsokat/menekülteket és a balkáni migrációs útvonalat, illetve hogy a MENA régióból induló migráció milyen járványügyi kockázatokat rejt, és elindíthat-e új menekülthullámot a koronavírus-járvány.
Az elemzés rámutat, hogy jelenleg elsősorban az Észak-Afrika felől érkezők jelenthetnek kihívást az EU járvány elleni küzdelme tekintetében. A balkáni útvonalon a helyzet most stabil, azonban a táborokban – leginkább Görögországban – várhatóan hirtelen megemelkedő fertőzöttségi ráta, valamint a Törökországgal való rendezetlen menekültügyi megállapodás a jövőben újabb problémák elé állíthatja az Európai Uniót.

Az Iszlám Állam területi felszámolását követően a hazatérő külföldi harcosok jelentette fenyegetés előtérbe került a hazai és nemzetközi közbeszédben. A kétrészes elemzés célja a jelenség értelmezése, valamint a nemzetállami és nemzetközi fellépés bemutatása. Miután az első részben a kihívás természetét jártuk körbe, a másodikban az Európai Unió tagállamai és a nyugat-balkáni országok által nemzeti vagy multilaterális keretek között végrehajtott intézkedésekre koncentrálunk. A meglehetősen tág nemzetállami mozgástér ellenére azt láthatjuk, hogy a főbb kibocsátó országok (Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország) stratégiája konvergálni kezdett egymáshoz, amelyben a kemény intézkedések dominanciája mellett hangsúlyt kaptak a deradikalizációt és reintegrációt segítő puha lépések is. Az elemzés egyik fő következtetése, hogy a hazatérő külföldi harcosoknál nagyobb fenyegetést jelentenek a hálózatok itthon maradt tagjai és a jövőben radikalizált egyének.

A 2019. évi elnökválasztás alacsony részvételi aránya egyértelműen jelezte az észak-macedóniai kormány felé az állampolgárok  kiábrándultságát. Zoran Zaev kormányfő ezért megígérte, hogy mind a pártján, mind a kormányán belül átfogó „takarítást” fog végezni. A személyi változások/változatlanságok azonban továbbra is kérdésessé teszik, hogy mennyire tud megújulni az észak-macedóniai politikai közösség és az állami struktúra. A kormány megítélését pedig több korrupciós és zsarolási ügy is tovább rontotta. Az elemzés célja az észak-macedóniai kormány aktuális helyzetének bemutatása, és hogy annak milyen hatása lehet az ország európai integrációs folyamatára.

Az utóbbi években a Nyugat-Balkán uniós integrációjának a lassulását tapasztalhatjuk. Szerbia és Montenegró vonatkozásában sincs ez másképp: a két ország belpolitikai problémái – továbbá Belgrád esetében a koszovói kérdés – mellett az uniós politika is gátolja a bővítést. Az Európai Unió felől érkező és egymásnak ellentmondó üzenetek, valamint az integráció jelenlegi nehézségeinek (brexit) hatására a bővítéspolitika háttérbe szorul. A 2025-ös csatlakozási dátum így csupán optimista, de korántsem reális elképzelés marad. Az elemzés azon tényezőket vizsgálja, amelyek az EU-integrációs folyamat lassulását okozzák Belgrád és Podgorica, illetve Brüsszel részéről.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a nemzetközi politikát és gazdaságot érintő – kérdésre. Célunk a magyarországi tudományos viták elindítása és a szakértők közötti párbeszéd elősegítése. E számunkban a következő kérdésre kerestük a választ: „Hogyan értékelhető az Európai Tanács nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatos októberi döntése?”

Aktuális számunk szerzői:

Harangozó Dániel – Külügyi és Külgazdasági Intézet
Németh Ferenc – Külügyi és Külgazdasági Intézet
Orosz Anna – Külügyi és Külgazdasági Intézet
Ördögh Tibor – Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A 2019/2020-as horvát elnökválasztáson vereséget szenvedett az eddigi államfő, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje. Kolinda Grabar-Kitarović bukása egyrészt a pártjával szembeni kritikus, konzervatívabb (és szélsőségesebb) jobboldali alternatíva megjelenésének, másrészt a baloldali szavazótábor második fordulós aktív részvételének a következménye. Az elemzés a HDZ 2015-ös visszatérését követő fejleményeken keresztül nyújt magyarázatot az elnökválasztás eredményére. Továbbá rámutat arra, hogy a jobboldal megosztottsága komoly kihívás elé állíthatja a 2020-as parlamenti választásokon a vezető kormánypártot, amelynek választ kell majd adnia a szélsőségesebb és konzervatívabb nézeteket támogatók követeléseire. Egy másik erős jobboldali párt megjelenése pedig a kormányalakítási folyamatot is kiszámíthatatlanná teheti.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a nemzetközi politikát és gazdaságot érintő – kérdésre. Célunk a magyarországi tudományos viták elindítása és a szakértők közötti párbeszéd elősegítése. Jelenlegi (angol nyelven megjelent) számunkban a következő kérdésre kerestük a választ: “What can be expected in the Western Balkans in 2020?”

Aktuális számunk szerzői:

Braun András – Antall József Knowledge Centre
Dobrowiecki Péter – Antall József Knowledge Centre
Németh Ferenc – Institute for Foreign Affairs and Trade
Orosz Anna – Institute for Foreign Affairs and Trade

A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a nemzetközi politikát és gazdaságot érintő – kérdésre. Célunk a magyarországi tudományos viták elindítása és a szakértők közötti párbeszéd elősegítése. E számunkban a következő kérdésre kerestük a választ: „Mi várható az Európai Tanács nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatos 2020. márciusi döntései után?”

Aktuális számunk szerzői:

Dobrowiecki Péter – Antall József Tudásközpont
Németh Ferenc – Külügyi és Külgazdasági Intézet
Orosz Anna – Külügyi és Külgazdasági Intézet
Ördögh Tibor – Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Az év elején elvesztett elnökválasztást követően a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska demokratska zajednica, HDZ) győzelmet aratott a 2020. július 5-én megtartott előrehozott parlamenti választásokon. A kormánypárt vártnál nagyobb győzelme, illetve a Szociáldemokrata Párt (Socijaldemokratska partija Hrvatske, SDP) további gyengülése az eddigieknél stabilabb alapot adhat Andrej Plenković kormányfőnek az ország irányításához. Ez azonban előreláthatólag nem hoz átfogó fordulatot a kormány politikájában, amelyben egyaránt szerephez jutnak majd a mérsékelt jobbközép és a konzervatívabb jobboldali politikai elemek.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra a – nemzetközi politikát és gazdaságot érintő – kérdésre. Célunk a magyarországi tudományos viták elindítása és a szakértők közötti párbeszéd elősegítése. Ebben a számunkban a következő kérdésre kerestük a választ: “Hogyan értékelhető az Európai Bizottság 2020. évi bővítési csomagja, valamint az átfogó gazdaságélénkítési és beruházási terv?”

Aktuális számunk szerzői:

Ármás Julianna – Külügyi és Külgazdasági Intézet
Harangozó Dániel – Külügyi és Külgazdasági Intézet
Németh Ferenc – Külügyi és Külgazdasági Intézet
Orosz Anna – Külügyi és Külgazdasági Intézet

A 2016-os kormányválságot követően Horvátországban a mérsékelt retorikát felvállaló Andrej Plenković lett a legnépszerűbb párt, a Horvát Demokratikus Közösség vezetője, majd az előrehozott választások után a miniszterelnök. Személyéhez komoly reményeket fűztek: a horvát gazdaság megerősítésének a folytatását, a túlzottdefcit-eljárás alól való kikerülést, az elmaradt reformok kivitelezését, a szomszédokkal való kapcsolatok rendezését – hogy csak néhányat említsünk a sok közül. A biztató kezdet után újabb belpolitikai válsághelyzet alakult ki 2017 márciusában, amikor a horvát gazdaság egyik meghatározó szereplője, az Agrokor a csőd elkerülése érdekében a kormányhoz fordult segítségért. A belpolitikai helyzet kihatott a külpolitikára is. Zágráb valamennyi szomszédjával konfrontációba került. E fejlemények hátterét és körülményeit vizsgálja az alábbi elemzés.

The Institute for Foreign Affairs and Trade launched the project under the title ‘Implementation of the Belgrade-Prishtina dialogue: does policy framework match the need of Serbian community in Kosovo?’ in September 2014 in cooperation with its partners in order to support research on the implementation of the agreements reached by Serbia and Kosovo and encourage exchange of experience and knowledge among scholars and professionals from Serbia and Kosovo as well as from the Visegrad countries. The project consortium consisted of the Central European Policy Institute (Slovakia), the Democracy for Development Institute (Kosovo), EUROPEUM (Czech Republic), the Forum for Ethnic Relations (Serbia), and the Institute for Foreign Affairs and Trade (Hungary). The project was funded by the Visegrad+ Grant of the International Visegrad Fund.

Szerbia külpolitikáját a mai napig egy, Kelet és Nyugat közti hintapolitika jellemzi. Noha 2008-at követően az európai integráció vált a stratégiai külpolitikai prioritássá, az Oroszországhoz fűződő, tradicionális kapcsolata szintén fennmaradt, ami rendre a nyugati partnerek rosszallását váltja ki. A jelen tanulmány célja, hogy rávilágítson azokra a társadalmi, gazdasági és politikai tényezőkre, amelyek hatással vannak ennek a hintapolitikának a jelenlegi alakulására, és ezáltal rámutasson arra, hogy mennyiben van mozgástere a jelenlegi szerb vezetésnek, különösen az áprilisban államfőnek megválasztott Aleksandar Vučićnak, akivel szemben mind a nyugati partnereknek, mind Moszkvának komoly elvárásai vannak.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a nemzetközi politikát és gazdaságot érintő – kérdésre. Célunk a magyarországi tudományos viták elindítása és a szakértők közötti párbeszéd elősegítése. Jelenlegi „Presidential elections in Serbia – domestic and regional implications” című (angol nyelven megjelent) számunkban azt a kérdést jártuk körbe, hogy milyen belpolitikai és regionális vonatkozásai és következményei vannak az április 2-i szerbiai elnökválasztásnak.

Aktuális számunk szerzői:

Aleksandra Joksimović – Centar za spoljnu politiku
Anna Orosz – Institute for Foreign Affairs and Trade
Tibor Ördögh – National University of Public Service
Dušan Reljić – Stiftung Wissenschaft und Politik

A belső viták nyomása alatt összeomlott a horvát kormány. 2016. június 16-án a 151 parlamenti képviselőből 125 szavazott a kormányfő távozása mellett. Már a koalíciós tárgyalások során folyt alkudozások is jelezték, hogy nem lesz zökkenőmentes az új kormány munkája, az elmúlt hónapok azonban a kabinet teljes döntésképtelenségét és tehetetlenségét bizonyították. A két koalíciós párt vezetője, Tomislav Karamarko és Božo Petrov egymásnak ellentmondó nyilatkozatai és a kormányon belüli politikai csatározások miatt június 3-án a pártonkívüli kormányfő, Tihomir Orešković lemondásra szólította fel a miniszterelnök-helyettesi pozíciót betöltő pártelnököket. Erre válaszul Karamarko jelezte, hogy ők pedig kezdeményezni fogják a kormányfő menesztését. A bizalmatlansági indítvány megszavazásának következtében távoznia kell hivatalából a kormánynak, amely jelenleg csak ügyvivőként végzi a feladatait. Noha kezdetben a HDZ részéről még felvetődött egy új kormány megalakításának ötlete, azt hamar elsöpörte a parlamenti képviselők többségének a szábor feloszlatására vonatkozó kezdeményezése. Az utóbbi indítványt végül 137 képviselő szavazta meg, így a parlament július 15-i hatállyal oszlik majd fel. Ezzel elhárult az akadály az előrehozott választások szeptember eleji megtartása elől is. A választások újabb fordulatot hozhatnak a horvát belpolitikában. A belpolitikai válság emellett tovább súlyosbíthatja Horvátország gazdasági nehézségeit, a szükséges reformok eltolódása miatt pedig akár az uniós partnereivel is feszültség támadhat.

A tágabban értelmezett Mediterrán-térséget tárgyaló kötet 18 írása nemcsak témájában, földrajzi fókuszában tér el, hanem abban is, hogy a feldolgozandó témaköröket az azokhoz a legkülönböző módon kapcsolódó szakemberek segítségével kívánja bemutatni, így a szerzők között találunk a térségben zajló békefenntartó missziókat több oldalról ismerő, műveleti területet is megjárt katonát, parancsnokot és beosztottat, a régióban külszolgálatot teljesítő diplomatát, társadalomtudós kutatót, tanárt, de a történelem iránt érdeklődő független kutatót is. Ez a sokszínűség, a különböző perspektívák, elméleti és gyakorlati tapasztalatok váltakozása – egyes esetekben személyes látásmód és hangvétel – úgy gondolom egyfajta többletet is ad, az általában kizárólag „száraz” szakmai szempontokat felsorakoztató, akadémiai kiadványokkal szemben, és új, más forrásokból aligha megszerezhető dimenzióit mutatja be egy-egy témakörnek.