- Institute for Legal Studies
of the Social Science Research Centre
of the Hungarian Academy of Sciences
H-1250 Budapest, POB 25
(H-1014 Országház utca 30. / floor II, room 5)
-----
Pázmány Péter Catholic University
Philosophy of Law Department
H–1428 Budapest 8, POB 6
(H-1088 Budapest, Szentkirályi utca 28.) - +361-3941161 (home)
- Hungarian Academy of Sciences, Legal Philosophy, Emeritusadd
- Professor Emeritus resp. Research Professor Emeritus, with fifty-four years in academic/university positions, working... moreProfessor Emeritus resp. Research Professor Emeritus, with fifty-four years in academic/university positions, working on theoretical fields of law, especially legal philosophy, with large and broad interests in historical and comparative perspectives as welledit
Research Interests:
Research Interests:
By realising the low efficiency of cultural diplomacy during the post-WWII communist regime, the author, a member of the Advisory Body of the Prime Minister of Hungary JÓZSEF ANTALL, initiated to use the new achievement of information... more
By realising the low efficiency of cultural diplomacy during the post-WWII communist regime, the author, a member of the Advisory Body of the Prime Minister of Hungary JÓZSEF ANTALL, initiated to use the new achievement of information technology, rarely utilised for any similar purpose in the world at the time, to issue a CD-ROM as a Hungarian Reference Library, representing a selected and ordered mass of writings already published on Hungary (relevant to her history, culture, science, arts, etc.) in English. It was meant as additional gift to tickets of the next EXPO, to be hosted by Hungary in 1996. The paper records and documents developments of the whole story, both intellectual and governmental and managerial, from inception in late 1992 up to final incompletion, practically with no continuation after the change of government in mid-1994.
Rendszerszerűen felépített magyar kultúrdiplomácia hiánya már megbosszulta magát a trianoni eredményhez vezető úton. Utókorunk nem sokat tanult ebből. Egyetlen könyvecske szenteltetett kérdéseinek nálunk, közel nyolc évtizeddel ezelőtt, s utolsó lánglelkű és sikeres művelője is immár háromnegyed évszázada esett országtragédia áldozatául. A törvényszerűen bekövetkező pusztító eredményeket ott-hon megélve, történetesen amerikai emigrációnk igyekezett az itt-hon közömbösségét valamelyest pótolni, majd a kommunizmus bukása utáni új kezdés ígézetével fellépő új kormányzatokat magukat is cselekvésre bátorítani. Az alábbi sorok egy történés krónikáját rejtik magukban, egy sikeres indítás öndugába dőltét, ami természetszerűleg a Miniszterelnöki Tanácsadó Testületben végzett munkámnak csak töredékét képezte. Egyszersmind mutatják azt is, hogy egy kormányzatban — nem tudhatom, vajh minden kormányzatban-e, de ANTALL JÓZSEF kabinetjében bizonyosan — mely sokoldalú előkészítettséggel zajlottak ügyek, még azok is, amelyek — mint sajna a bemutatott is — kudarcra ítéltettek.
A program legtömörebb összefoglalása a Függelék első és utolsó tételében (20–22. ill. 39–41. o.) olvasható.
Rendszerszerűen felépített magyar kultúrdiplomácia hiánya már megbosszulta magát a trianoni eredményhez vezető úton. Utókorunk nem sokat tanult ebből. Egyetlen könyvecske szenteltetett kérdéseinek nálunk, közel nyolc évtizeddel ezelőtt, s utolsó lánglelkű és sikeres művelője is immár háromnegyed évszázada esett országtragédia áldozatául. A törvényszerűen bekövetkező pusztító eredményeket ott-hon megélve, történetesen amerikai emigrációnk igyekezett az itt-hon közömbösségét valamelyest pótolni, majd a kommunizmus bukása utáni új kezdés ígézetével fellépő új kormányzatokat magukat is cselekvésre bátorítani. Az alábbi sorok egy történés krónikáját rejtik magukban, egy sikeres indítás öndugába dőltét, ami természetszerűleg a Miniszterelnöki Tanácsadó Testületben végzett munkámnak csak töredékét képezte. Egyszersmind mutatják azt is, hogy egy kormányzatban — nem tudhatom, vajh minden kormányzatban-e, de ANTALL JÓZSEF kabinetjében bizonyosan — mely sokoldalú előkészítettséggel zajlottak ügyek, még azok is, amelyek — mint sajna a bemutatott is — kudarcra ítéltettek.
A program legtömörebb összefoglalása a Függelék első és utolsó tételében (20–22. ill. 39–41. o.) olvasható.
Research Interests:
Метою серії «Академія порівняльного правознавства» є інтенсифікація нау- кової дискусії з найбільш складних і актуальних питань порівняльного право- знавства, сприяння вдосконаленню викладання порівняльно-правових дисци- плін у вищих... more
Метою серії «Академія порівняльного правознавства» є інтенсифікація нау-
кової дискусії з найбільш складних і актуальних питань порівняльного право-
знавства, сприяння вдосконаленню викладання порівняльно-правових дисци-
плін у вищих юридичних навчальних закладах.
Чаба Варга — доктор юридичних наук, професор, член-кореспондент
Міжнародної академії порівняльного права, науковий радник Інституту юри-
дичних досліджень Угорської академії наук, голова Угорського комітету
Міжнародної асоціації філософії права та соціальної філософії. Автор 27 книг
угорською, англійською, німецькою, російською мовами, в тому числі
«Кодифікація як соціо-історичний феномен» (1979), «Природа юридичного
процесу» (1992), «Нариси філософії права» (1994), «Правові теорії та правові
культури» (1994), «Перехід до верховенства права» (1998), «Лекції з парадигм
правового мислення» (1998), «Теорія права як суспільна наука» (1999), «Право
як процес» (1999), «Філософія права на межі тисячоліть» (2004), «Правові систе-
ми і правові менталітети у перспективі європейської уніфікації» (2009),
«Порівняльні правові культури» (2011) та ін.
Відкрита лекція Ч. Варги була представлена на ІІІ міжнародній науковій
конференції «Компаративістські читання» у м. Львів 29–30 квітня 2011 р.
кової дискусії з найбільш складних і актуальних питань порівняльного право-
знавства, сприяння вдосконаленню викладання порівняльно-правових дисци-
плін у вищих юридичних навчальних закладах.
Чаба Варга — доктор юридичних наук, професор, член-кореспондент
Міжнародної академії порівняльного права, науковий радник Інституту юри-
дичних досліджень Угорської академії наук, голова Угорського комітету
Міжнародної асоціації філософії права та соціальної філософії. Автор 27 книг
угорською, англійською, німецькою, російською мовами, в тому числі
«Кодифікація як соціо-історичний феномен» (1979), «Природа юридичного
процесу» (1992), «Нариси філософії права» (1994), «Правові теорії та правові
культури» (1994), «Перехід до верховенства права» (1998), «Лекції з парадигм
правового мислення» (1998), «Теорія права як суспільна наука» (1999), «Право
як процес» (1999), «Філософія права на межі тисячоліть» (2004), «Правові систе-
ми і правові менталітети у перспективі європейської уніфікації» (2009),
«Порівняльні правові культури» (2011) та ін.
Відкрита лекція Ч. Варги була представлена на ІІІ міжнародній науковій
конференції «Компаративістські читання» у м. Львів 29–30 квітня 2011 р.
Research Interests:
1. Технические средства / 2. Проблемные поля (A. Противоположности / B. Критика / C. Альтернативы) / 3. Заключение
Research Interests:
I. ПРАВОВОЕ ГОСУДАРСТВО И ВЕРХОВЕНСТВО ПРАВА 1. ПРАВОВОЕ ГОСУДАРСТВО / 2. ВЕРХОВЕНСТВО ПРАВА /// II. ИДЕИ ПРАВОВОГО ГОСУДАРСТВА И ВЕРХОВЕНСТВА ПРАВА КАК РАЗНОВИДНОСТИ САМОГО ПРАВА 1. ИДЕЯ ПРАВОВОГО ГОСУДАРСТВА И КОНЦЕПЦИЯ ПРАВА... more
I. ПРАВОВОЕ ГОСУДАРСТВО И ВЕРХОВЕНСТВО ПРАВА 1. ПРАВОВОЕ ГОСУДАРСТВО / 2. ВЕРХОВЕНСТВО ПРАВА /// II. ИДЕИ ПРАВОВОГО ГОСУДАРСТВА И ВЕРХОВЕНСТВА ПРАВА КАК РАЗНОВИДНОСТИ САМОГО ПРАВА 1. ИДЕЯ ПРАВОВОГО ГОСУДАРСТВА И КОНЦЕПЦИЯ ПРАВА КОНТИНЕНТАЛЬНОЙ ЕВРОПЫ A. Логический образец (a) Аксиоматизм / b) Логическое подчинение ba) Логическая детерминация bb) Нормативное определение правовых рамок) // B. Последствия для структуры и онтологии права (a) Юридическая сила как решающий критерий / b) Переосмысление с позиции философии науки и языка ba) Право как онтология понятий и текстов bb) Роль логики) // C. Промежуточное заключение // 2. ВЕРХОВЕНСТВО ПРАВА И АНГЛО-АМЕРИКАНСКАЯ КОНЦЕПЦИЯ ПРАВА /// III. РОЛЬ ПОНЯТИЙНОЙ ОБЩНОСТИ 1. ПАРАДИГМА О СУЩНОСТИ ПОНЯТИЯ (A. Традиция Рима / B. Дуализм мира человеческих понятий / C. «Понятие порядка» в праве? / D. Различные подходы к праву? Случайная общность права?)
Research Interests:
1. Hauptprobleme der Staatsrechtslehre (1911) / 2. Allgemeine Staatslehre (1925) / 3. Reine Rechtslehre (1934) (a) Теория ступеней / b) Конститутивный характер применения права / c) Теоретические вопросы / d) Теория толкования / e) Взгляд... more
1. Hauptprobleme der Staatsrechtslehre (1911) / 2. Allgemeine Staatslehre (1925) / 3. Reine Rechtslehre (1934) (a) Теория ступеней / b) Конститутивный характер применения права / c) Теоретические вопросы / d) Теория толкования / e) Взгляд на право с позиции процедуры? / f) Превзошло ли Чистое учение о праве само себя?) / 4. Кто сторожит сторожей?
Research Interests:
1. Подобно игре / 2. Подобно предпосылке для установления юридической санкции / 3. Как некогнитивная гомогенная деятельность / 4. Подобно воспроизводству права как системы (a) Требование нормативной замкнутости / b) Открытость... more
1. Подобно игре / 2. Подобно предпосылке для установления юридической санкции / 3. Как некогнитивная гомогенная деятельность / 4. Подобно воспроизводству права как системы (a) Требование нормативной замкнутости / b) Открытость коммуникации о фактах)
Research Interests:
I. СИСТЕМНОСТЬ 1. ФОРМА И СОДЕРЖАНИЕ (1.1. В искусстве и праве 1.2. В немецкой философии) / 2. СИСТЕМНОСТЬ И АКСИОМАТИЧЕСКИЙ ПОДХОД (2.1. Идея системы и кодексы законов 2.2. Раннее Новое время 2.3. Современная эпоха) // II. АКСИОМАТИЗМ 3.... more
I. СИСТЕМНОСТЬ 1. ФОРМА И СОДЕРЖАНИЕ (1.1. В искусстве и праве 1.2. В немецкой философии) / 2. СИСТЕМНОСТЬ И АКСИОМАТИЧЕСКИЙ ПОДХОД (2.1. Идея системы и кодексы законов 2.2. Раннее Новое время 2.3. Современная эпоха) // II. АКСИОМАТИЗМ 3. ЖАЖДА АКСИОМАТИЧНОСТИ (3.1. Не больше чем пустая приблизительность 3.2. Недостаток дедуктивности в глубинной структуре права) // 4. ЗАКЛЮЧЕНИЕ: ДИАЛЕКТИКА МАТЕРИАЛЬНОСТИ
Research Interests:
1. Потребность в смене парадигм / 2. Что есть факты? / 3. Что есть понятия? / 4. Выводы
Research Interests:
1. Право как взаимоотношение / 2. Право как социальная функция / 3. Заключение
Research Interests:
1. Нейтральность техники / 2. Иоанн Павел II об индивидуальности, ее благах и праве / 3. Иоанн Павел II о личности, семье и нации / 4. Искусственность и антитетическое развитие в праве
Research Interests:
1. Предварительные замечания / 2. Гипотезы / 3. Недоступная таксономия или практический момент в юридической картографии / 4. Многообразие как основное свойство человеческого существования
Research Interests:
1. Правило/норма / 2. Истоки и контекст / 3. Различающиеся значения / 4. Эксклюзивность норм в догматике гражданского права / 5. Двойственность словоупотребления
Research Interests: право and философия права
Point: The Need for a Change of Paradigms / Example 1: What are Facts? / Example 2: What are Notions? / Summary
Research Interests:
From the 18th century up to the present
Research Interests:
1. Introduction / 2. Natural Law in the Legal Cultures of the Middle Ages / 3. Social Contract Theories in the Epoch of the Enlightenment / 4. The Interwar Period: Scholastic and Neo-Kantian Philosophers’ Natural Law / 5. Natural Law and... more
1. Introduction / 2. Natural Law in the Legal Cultures of the Middle Ages / 3. Social Contract Theories in the Epoch of the Enlightenment / 4. The Interwar Period: Scholastic and Neo-Kantian Philosophers’ Natural Law / 5. Natural Law and the Socialism’s Marxism in Hungary / 6. In and Between Synthetic and Analytic Theories: Natural Law Doctrines in Hungary Today
Research Interests:
Encounters / Disciplines / The Lawyerly Interest / Law and/or Laws / Conclusion Rechtliche Volkskunde is distinguished from legal anthropology, and the latter from both legal ethnology and legal pluralism, as well as from research on... more
Encounters / Disciplines / The Lawyerly Interest / Law and/or Laws / Conclusion
Rechtliche Volkskunde is distinguished from legal anthropology, and the latter from both legal ethnology and legal pluralism, as well as from research on aboriginal law, claiming the first three to be law-related parts of non-legal disciplines, in contrast to Ethnologischer Jurisprudenz and anthropology of law, taken as directions within the field of jurisprudence. For the time being, none of the first has erected its own theories, nor has socio-ethnography interfered with legal theorising. Since Ehrlich and Weber realised that laws may prevail independently of the state’s »Westphalian duo«, a number of attempts at both extending and narrowing the law’s usual remit has been tested. Considering the pendulum movement between monism and pluralism in a historical perspective, renaming what is at stake by altering the terminology is not and should not be a primary issue. As formulated by the author a quarter of a century ago, “Law is (1) a global phenomenon embracing society as a whole, (2) able to settle conflicts of inter- ests that emerge in social practice as fundamental, while (3) prevailing as the supreme controlling factor in society.”
TEORIA DEL DIRITTO – ETNOGRAFIA GIURIDICA, O I FRUTTI TEORETICI DELLE RICERCHE CHE SFOCIANO IN DIREZIONI POPOLARI
Incontri / Discipline / Sfera del diritto / Diritto e/o diritti / Conclusioni
La Rechtliche Volkskunde si distingue dall’antropologia giuridica, e quest’ultima si distingue sia dall’etnologia giuridica sia dal pluralismo giuridico, così come dalla ricerca sul diritto aborigeno, proponendosi le prime tre come branche connesse al diritto di discipline non giuridiche, in contrasto con la Ethnologischer Jurisprudenz e l’antropologia giuridica, intese come indirizzi nel campo dello studio del diritto. Fino ad oggi nessuna delle prime ha elaborato le proprie teorie, e tantomeno la socio-etnografia ha interferito con il teorizzare giuridico. Da quando Ehrlich e Weber capirono che i diritti possono prevalere indipendentemente dal »duo westfaliano«, si sono intrapresi alcuni tentativi sia di estendere sia di restringere l’usuale sfera del diritto. Considerando il movimento altalenante tra monismo e pluralismo, secondo una prospettiva storica, chiamare nuovamente ciò che è a rischio alterando la terminologia non è, e non dovrebbe essere, un tema principale. Come ha affermato l’autore un quarto di secolo fa, „il diritto è (1) un fenomeno globale che abbraccia la società nel suo complesso, (2) in grado di trattare i conflitti di interessi che emergono dalla pratica sociale come fondamentali, prevalendo (3) come fattore primario di controllo nella società.
Rechtliche Volkskunde is distinguished from legal anthropology, and the latter from both legal ethnology and legal pluralism, as well as from research on aboriginal law, claiming the first three to be law-related parts of non-legal disciplines, in contrast to Ethnologischer Jurisprudenz and anthropology of law, taken as directions within the field of jurisprudence. For the time being, none of the first has erected its own theories, nor has socio-ethnography interfered with legal theorising. Since Ehrlich and Weber realised that laws may prevail independently of the state’s »Westphalian duo«, a number of attempts at both extending and narrowing the law’s usual remit has been tested. Considering the pendulum movement between monism and pluralism in a historical perspective, renaming what is at stake by altering the terminology is not and should not be a primary issue. As formulated by the author a quarter of a century ago, “Law is (1) a global phenomenon embracing society as a whole, (2) able to settle conflicts of inter- ests that emerge in social practice as fundamental, while (3) prevailing as the supreme controlling factor in society.”
TEORIA DEL DIRITTO – ETNOGRAFIA GIURIDICA, O I FRUTTI TEORETICI DELLE RICERCHE CHE SFOCIANO IN DIREZIONI POPOLARI
Incontri / Discipline / Sfera del diritto / Diritto e/o diritti / Conclusioni
La Rechtliche Volkskunde si distingue dall’antropologia giuridica, e quest’ultima si distingue sia dall’etnologia giuridica sia dal pluralismo giuridico, così come dalla ricerca sul diritto aborigeno, proponendosi le prime tre come branche connesse al diritto di discipline non giuridiche, in contrasto con la Ethnologischer Jurisprudenz e l’antropologia giuridica, intese come indirizzi nel campo dello studio del diritto. Fino ad oggi nessuna delle prime ha elaborato le proprie teorie, e tantomeno la socio-etnografia ha interferito con il teorizzare giuridico. Da quando Ehrlich e Weber capirono che i diritti possono prevalere indipendentemente dal »duo westfaliano«, si sono intrapresi alcuni tentativi sia di estendere sia di restringere l’usuale sfera del diritto. Considerando il movimento altalenante tra monismo e pluralismo, secondo una prospettiva storica, chiamare nuovamente ciò che è a rischio alterando la terminologia non è, e non dovrebbe essere, un tema principale. Come ha affermato l’autore un quarto di secolo fa, „il diritto è (1) un fenomeno globale che abbraccia la società nel suo complesso, (2) in grado di trattare i conflitti di interessi che emergono dalla pratica sociale come fondamentali, prevalendo (3) come fattore primario di controllo nella società.
Research Interests:
Research Interests:
I. The Classical Heritage 1. Continental Law 2. Anglo-Saxon Law II. Reality in our Approach to Law 1. As Professional Deontology 2. In its Theoretical Explanation III. The Complexity of the Lawyers´ World Concept 1. The Complexity of... more
I. The Classical Heritage 1. Continental Law 2. Anglo-Saxon Law II. Reality in our Approach to Law 1. As Professional Deontology 2. In its Theoretical Explanation III. The Complexity of the Lawyers´ World Concept 1. The Complexity of Civil Law Mentality 2. The Complexity of Common Law Mentality IV. With Humans in the Legal Machinery
Research Interests:
I. The Background: 1. Transformations in Law and Legal Mentality / 2. Changes in the Juristic Ethos // II. The American Scene: 3. Legalisation by Processualisation / 4. Hyperrationalism / 5. Example of the Genuine Query: Status of the... more
I. The Background: 1. Transformations in Law and Legal Mentality / 2. Changes in the Juristic Ethos // II. The American Scene: 3. Legalisation by Processualisation / 4. Hyperrationalism / 5. Example of the Genuine Query: Status of the Lost Property Found / 6. Verbal Magic / 7. Jurispathy / 8. Self-interest of the Legal Profession? // III. Conclusion 9. Post-modern Primitivisation 10. / The Final Query
ABSTRACT: Panoramic views on the mentality of living cultures may be edifying. For no law can be made a fetish or abstracted from the society collectively shaping it. The more the everyday life of legal cultures is based on written records, on formal mediation by texts and on the internal constraint of debates within a professional community, the stronger are the mechanisms in-built that aim at further increasing the complexity and refinement of the law’s internal structure and operations. In large systems ramifications are also larger, so the chances are greater for both functional excesses and dysfunctional forced paths to occur. As the present US case-study reveals, there are destructive consequences if social space vanishes from behind the law, if religion instead of cementing society becomes inoperative, if values degenerate into personal pleasure, and social normativity is atomised. Then law will remain the last common denominator among individuals, with implied rationality elevated to the heights of omnipotence. Now their lawyers are expected to stand for human certainty. With a view to their mythical self-belief and obsessive rationalism, the postmodern construct of “secular humanism” is at stake again, including the trouble of defining and justifying societal ends when classical foundations are refuted.
KEY WORDS: jurdification, jurispathy, verbal magic, legalisation through processualisation, hyperrationalism, self-interest of the legal profession
ABSTRACT: Panoramic views on the mentality of living cultures may be edifying. For no law can be made a fetish or abstracted from the society collectively shaping it. The more the everyday life of legal cultures is based on written records, on formal mediation by texts and on the internal constraint of debates within a professional community, the stronger are the mechanisms in-built that aim at further increasing the complexity and refinement of the law’s internal structure and operations. In large systems ramifications are also larger, so the chances are greater for both functional excesses and dysfunctional forced paths to occur. As the present US case-study reveals, there are destructive consequences if social space vanishes from behind the law, if religion instead of cementing society becomes inoperative, if values degenerate into personal pleasure, and social normativity is atomised. Then law will remain the last common denominator among individuals, with implied rationality elevated to the heights of omnipotence. Now their lawyers are expected to stand for human certainty. With a view to their mythical self-belief and obsessive rationalism, the postmodern construct of “secular humanism” is at stake again, including the trouble of defining and justifying societal ends when classical foundations are refuted.
KEY WORDS: jurdification, jurispathy, verbal magic, legalisation through processualisation, hyperrationalism, self-interest of the legal profession
1. When a Criminal Past is Over / 2. “Radical Evil on Trial” / 3. Attempts at Resolution in Hungary / 4. Constitutional Counter-revolution / 5. Signs for a Liveable Perspective
Research Interests:
Research Interests:
A survey mostly of the years preceding/following accession 1. Past Sublated / 2. The European Union Defied / 3. Surviving Practices in Central and Eastern Europe [3.1. Judicial Patterns: Pre- and Post-accession / 3.2. Case Studies:... more
A survey mostly of the years preceding/following accession
1. Past Sublated / 2. The European Union Defied / 3. Surviving Practices in Central and Eastern Europe [3.1. Judicial Patterns: Pre- and Post-accession / 3.2. Case Studies: 3.2.1. Poland 3.2.2. Czech and Slovak Republics 3.2.3. Baltic Republics 3.2.4. Croatia] 4. Dual Captivity Continued
1. Past Sublated / 2. The European Union Defied / 3. Surviving Practices in Central and Eastern Europe [3.1. Judicial Patterns: Pre- and Post-accession / 3.2. Case Studies: 3.2.1. Poland 3.2.2. Czech and Slovak Republics 3.2.3. Baltic Republics 3.2.4. Croatia] 4. Dual Captivity Continued
Research Interests:
1. Developmental Background: Understandings and Disciplines of Law / 2. Comparative Legal Cultures and Comparative Judicial Mind [2.1. Legal Culture in an Anthropology-of-Culture Approach / 2.2. Legal Culture in a Sociological Approach /... more
1. Developmental Background: Understandings and Disciplines of Law / 2. Comparative Legal Cultures and Comparative Judicial Mind [2.1. Legal Culture in an Anthropology-of-Culture Approach / 2.2. Legal Culture in a Sociological Approach / 2.3. Comparative Judicial Mind / 2.4. Some Realisations] 3. The Issue of Central and Eastern Europe
Legal culture is a systematically organised aggregate of cultural responses calling for legal intervention and judicial adjudication. It is axiologically contextualised for anthropological, and descriptively value-free for sociological comparison. Decision maker is expected to channel reasoning into a path normatively concluding from codified patterns. However, distinction has to be made between the way legal agents refer to the law and the theoretical reconstruction of how output is actually produced from the official input. For logical “jump” and creative “transformation” is reconstrued when information procedurally fed into the official processing of the case and the decision finally taken are compared. There are culturally competing ways to achieve balance between normative control and pragmatic efficiency, without miraculous ‘royal path’ known.
Keywords: ius / lex; positivism; law as rule, exemplified/embodied by the law; legal culture in anthropology/sociology; convergence/disvergence of Civil/Common Law; quest of Eastern (European/Asian) legal development
Legal culture is a systematically organised aggregate of cultural responses calling for legal intervention and judicial adjudication. It is axiologically contextualised for anthropological, and descriptively value-free for sociological comparison. Decision maker is expected to channel reasoning into a path normatively concluding from codified patterns. However, distinction has to be made between the way legal agents refer to the law and the theoretical reconstruction of how output is actually produced from the official input. For logical “jump” and creative “transformation” is reconstrued when information procedurally fed into the official processing of the case and the decision finally taken are compared. There are culturally competing ways to achieve balance between normative control and pragmatic efficiency, without miraculous ‘royal path’ known.
Keywords: ius / lex; positivism; law as rule, exemplified/embodied by the law; legal culture in anthropology/sociology; convergence/disvergence of Civil/Common Law; quest of Eastern (European/Asian) legal development
Research Interests:
Comparative jurisprudence as an extension of the scholarly cultivation of domestic laws, closed down within its respective national boundaries, is historically rooted in the realisation of how much the self-closing of continental laws,... more
Comparative jurisprudence as an extension of the scholarly cultivation of domestic laws, closed down within its respective national boundaries, is historically rooted in the realisation of how much the self-closing of continental laws, based upon their national codification throughout the 19th century, emptied their scholarly approach as well. In the pioneering age of comparison, the turn of the centuries, legal ideology was still marked by the predominance of statutory positivism, so the law’s comparative treatment—as a first step—could not target but its statutory form. Albeit there have been mentions by the classics of legal comparativism, emphasising the significance of the law’s sociological entourage and cultural embeddedness as well, neither the direction nor the methodology of research has changed to a transformative depth since.
Albeit nothing is given as ready-made: our life is an uninterrupted sequence of materialisations from among an infinite range of potentialities. In events when a decision is made, it is something selected that gets actualised. Every moment contributing to a decision in law is ambivalent in itself: nothing is compelling by its mere existence. Therefore we have to know in advance what the law is, what we can do with it and exactly what we can achieve through the store of its instruments in a given culture so that we can successfully proceed on with it and within it. Or, there is necessarily a given auditoire faced with a real situation of life and, acting with this auditoire, the well-defined contextuality of a stage (together with the given social, ethical, economic and political implications in play) that form the framework within which the judicial establishment of facts and interpretation of norms can take place at all.
That what is identifiable of law when no implementation or judicial actualisation is priorly made is a dynamei [potentiality to get actualised] at the most, which can exclusively become anything more through an instrumental operation by legal technique. Accordingly, law is made up of (1) a homogenised formal concentrate (2) operated—through its being referred to—by a practical action, the result of which will posteriorly be presented to the external world as law converted into reality.
One may conclude therefrom that all that can be rationally and logically justified within the law is mostly also made available in the law. For in cases when socially weighty considerations prevail, society is in the position to mobilise the means of rational justification at an adequately high level of logical standards (passing from principles and rules via exceptions to exceptions thereto, and so on) so that the necessary and feasible effect can be reached.
The formal logical claim for norms being made deducible from norms is not a readily given availability but a normative requirement, setting down the internal rule of legal games as canonised by the prevailing judicial ideology. However, games can only be played in given situations, micro- and macro-sociological as well, in defining meanings within which also the judge takes part with his entire personality. Consequently, subtle shifts of emphasis in the definition of meaning, perhaps indiscernible in themselves, may add up to turns of direction in the long run of the process. Therefrom it seems as if the human wish for homogenisation and unambiguity went hand in hand with both the incessantly renewed attempts at reaching this in practice and their necessary stumbling in new heterogeneities and ambiguities, generating a continuous tension between a strain in theory and attempts at finally resolving this in practice. It seems as if hyperbolic curves were indeed at stake: when fighting for definite aims, we also necessarily move somewhat away from them with detours made.
The sphere of action of the judge is certainly limited, and the means by what and the ways how it is limited are also ambivalent. For the only path available for us to proceed on is to build artificial human constructs of mediation and filter them through a homogenising medium by applying its rules to the former. However, when they are made use of, we cannot entirely separate these constructions from their necessarily heterogeneous environments, and, therefore, in each moment of their operation, a definition by real situations of life will also be inevitably present.
Sure, behind all considerations concerning the simultaneity of applicative and creative effects of law-applying processes, there is a stimulating strain that prevails between living language(-use) and the blind (and in itself empty) logicism of a system homogenised through a formalising filter. And the significance of legal technique and the inevitably magic transformation effectuated in any legal process may become comprehensible only in the moment when we realise that law is not simply made up of rules, as in themselves they are nothing but mere symbols of logical abstractions. For anyone wishing to reasonably communicate with others cannot but use categories already interpreted in communication with others. Thanks to its reserves, language offers paths and ways of how to proceed, although, if examined more closely, these are extremely uncertain signals, full of ambivalence themselves. This is a circumstance that is, of course, not especially striking in everyday usage, that is, speaking in terms of pure logic, after the gaps left by such signals are completely filled in through our everyday conventions and conventionalisations. Law conceived as a rule in the ontological reconstruction of linguistic mediation is just a medium being incessantly formed through a series of interactions, and legal technique serves as just a bridge helping the lawyer to reach a concrete and definite legal conclusion.
Regarding the very logic of law, it is quite symptomatic that while the dominance of formal inference makes its way uncompromisingly, in any case it will turn out that all this may remain valid only for routine cases of the average. For as soon as feasibility to follow the routine of conceptual categorisation becomes questioned in a borderline case (classifiable or not into a given category), logic, too, becomes at once irrelevant, as it has no message whatsoever specific to borderlines that may transcend the bounds of everyday routine in practice. What is striking here is that the special parts of the codes usually call for a relentlessly logical application of the regulation broken down systematically from principles to rules and rules to exceptions—to the exclusion of only one single case, namely, when the issue of the applicability of such a general clause or principle emerges, from somewhere in the general part of the code (classically, the actor or his/her deed being dangerous to society, in criminal law, or abuse of the law, in private law). Then, all the stuff of the strict and minutely detailed regulation offered by the entire special part of the code at once becomes non-applicable as irrelevant, with the questioned case left to be judged in almost a legal vacuum, with the sole reference to one or another general principle laconically drafted in the general part.
Legal technique is an almost omnipotent instrument, usable in any direction in view of achieving practically anything in principle. We may use it, however, only within the womb of one or another legal culture that delineates also the framework of tacit conventions actually limiting from what and to what we can conclude at all.
We live in the same culture, with both vague clauses guiding us to nothing in any concrete situation and rules calling for strict application. And if, in the name of a law, either dysfunctionality, due to the law’s blind enforcement, or, despite the law’s formal assertion, practical negation, will arise, the reason is not necessarily to be sought for in the given technical procedure. For it is known to all of us that practical life, with the entire network of subsystems within it, is operated by the same human involvement and social activity, after all. In case political considerations would unduly overwhelm the law’s operation, they can just as well utilise any instrument they have access to, in order to subject the law to them.
Accordingly, from the very beginning, comparison of laws, targeting laws proper, that is, ones enacted, shall be widened so far as to comprehend their practical implementation, as either officially enforced or at least tacitly acknowledged as the realisation thereof. And in order to understand the ways and manners of implementation, including both the handling of what will be established as facts and the canons of interpretation of what will be referred to as norms, comparison has to target and involve the patterns of judicial thought (argumentation and reasoning, i.e., lawyerly ideology as a specific species of professional deontology) as well.
KEYWORDS: comparative law / comparison of legal cultures; law in books/action; legal policy, legal technique; formalism/anti-formalism in law; law as potentiality/actuality; constitutional adjudication, legal imaginability; linguistic mediation; legal dogmatics; principles/clauses
Albeit nothing is given as ready-made: our life is an uninterrupted sequence of materialisations from among an infinite range of potentialities. In events when a decision is made, it is something selected that gets actualised. Every moment contributing to a decision in law is ambivalent in itself: nothing is compelling by its mere existence. Therefore we have to know in advance what the law is, what we can do with it and exactly what we can achieve through the store of its instruments in a given culture so that we can successfully proceed on with it and within it. Or, there is necessarily a given auditoire faced with a real situation of life and, acting with this auditoire, the well-defined contextuality of a stage (together with the given social, ethical, economic and political implications in play) that form the framework within which the judicial establishment of facts and interpretation of norms can take place at all.
That what is identifiable of law when no implementation or judicial actualisation is priorly made is a dynamei [potentiality to get actualised] at the most, which can exclusively become anything more through an instrumental operation by legal technique. Accordingly, law is made up of (1) a homogenised formal concentrate (2) operated—through its being referred to—by a practical action, the result of which will posteriorly be presented to the external world as law converted into reality.
One may conclude therefrom that all that can be rationally and logically justified within the law is mostly also made available in the law. For in cases when socially weighty considerations prevail, society is in the position to mobilise the means of rational justification at an adequately high level of logical standards (passing from principles and rules via exceptions to exceptions thereto, and so on) so that the necessary and feasible effect can be reached.
The formal logical claim for norms being made deducible from norms is not a readily given availability but a normative requirement, setting down the internal rule of legal games as canonised by the prevailing judicial ideology. However, games can only be played in given situations, micro- and macro-sociological as well, in defining meanings within which also the judge takes part with his entire personality. Consequently, subtle shifts of emphasis in the definition of meaning, perhaps indiscernible in themselves, may add up to turns of direction in the long run of the process. Therefrom it seems as if the human wish for homogenisation and unambiguity went hand in hand with both the incessantly renewed attempts at reaching this in practice and their necessary stumbling in new heterogeneities and ambiguities, generating a continuous tension between a strain in theory and attempts at finally resolving this in practice. It seems as if hyperbolic curves were indeed at stake: when fighting for definite aims, we also necessarily move somewhat away from them with detours made.
The sphere of action of the judge is certainly limited, and the means by what and the ways how it is limited are also ambivalent. For the only path available for us to proceed on is to build artificial human constructs of mediation and filter them through a homogenising medium by applying its rules to the former. However, when they are made use of, we cannot entirely separate these constructions from their necessarily heterogeneous environments, and, therefore, in each moment of their operation, a definition by real situations of life will also be inevitably present.
Sure, behind all considerations concerning the simultaneity of applicative and creative effects of law-applying processes, there is a stimulating strain that prevails between living language(-use) and the blind (and in itself empty) logicism of a system homogenised through a formalising filter. And the significance of legal technique and the inevitably magic transformation effectuated in any legal process may become comprehensible only in the moment when we realise that law is not simply made up of rules, as in themselves they are nothing but mere symbols of logical abstractions. For anyone wishing to reasonably communicate with others cannot but use categories already interpreted in communication with others. Thanks to its reserves, language offers paths and ways of how to proceed, although, if examined more closely, these are extremely uncertain signals, full of ambivalence themselves. This is a circumstance that is, of course, not especially striking in everyday usage, that is, speaking in terms of pure logic, after the gaps left by such signals are completely filled in through our everyday conventions and conventionalisations. Law conceived as a rule in the ontological reconstruction of linguistic mediation is just a medium being incessantly formed through a series of interactions, and legal technique serves as just a bridge helping the lawyer to reach a concrete and definite legal conclusion.
Regarding the very logic of law, it is quite symptomatic that while the dominance of formal inference makes its way uncompromisingly, in any case it will turn out that all this may remain valid only for routine cases of the average. For as soon as feasibility to follow the routine of conceptual categorisation becomes questioned in a borderline case (classifiable or not into a given category), logic, too, becomes at once irrelevant, as it has no message whatsoever specific to borderlines that may transcend the bounds of everyday routine in practice. What is striking here is that the special parts of the codes usually call for a relentlessly logical application of the regulation broken down systematically from principles to rules and rules to exceptions—to the exclusion of only one single case, namely, when the issue of the applicability of such a general clause or principle emerges, from somewhere in the general part of the code (classically, the actor or his/her deed being dangerous to society, in criminal law, or abuse of the law, in private law). Then, all the stuff of the strict and minutely detailed regulation offered by the entire special part of the code at once becomes non-applicable as irrelevant, with the questioned case left to be judged in almost a legal vacuum, with the sole reference to one or another general principle laconically drafted in the general part.
Legal technique is an almost omnipotent instrument, usable in any direction in view of achieving practically anything in principle. We may use it, however, only within the womb of one or another legal culture that delineates also the framework of tacit conventions actually limiting from what and to what we can conclude at all.
We live in the same culture, with both vague clauses guiding us to nothing in any concrete situation and rules calling for strict application. And if, in the name of a law, either dysfunctionality, due to the law’s blind enforcement, or, despite the law’s formal assertion, practical negation, will arise, the reason is not necessarily to be sought for in the given technical procedure. For it is known to all of us that practical life, with the entire network of subsystems within it, is operated by the same human involvement and social activity, after all. In case political considerations would unduly overwhelm the law’s operation, they can just as well utilise any instrument they have access to, in order to subject the law to them.
Accordingly, from the very beginning, comparison of laws, targeting laws proper, that is, ones enacted, shall be widened so far as to comprehend their practical implementation, as either officially enforced or at least tacitly acknowledged as the realisation thereof. And in order to understand the ways and manners of implementation, including both the handling of what will be established as facts and the canons of interpretation of what will be referred to as norms, comparison has to target and involve the patterns of judicial thought (argumentation and reasoning, i.e., lawyerly ideology as a specific species of professional deontology) as well.
KEYWORDS: comparative law / comparison of legal cultures; law in books/action; legal policy, legal technique; formalism/anti-formalism in law; law as potentiality/actuality; constitutional adjudication, legal imaginability; linguistic mediation; legal dogmatics; principles/clauses
Research Interests:
Historical comparison is preconditional to understanding in social sciences. Legal science can qualify as such only provided if its subject is investigated universally as a phenomenon. The law as subject is a complex entity, composed of... more
Historical comparison is preconditional to understanding in social sciences. Legal science can qualify as such only provided if its subject is investigated universally as a phenomenon. The law as subject is a complex entity, composed of posited texts and canonised reasoning with them as well. Henceforth both comparative law and comparative legal cultures need to be cultivated and also taught. Experiences with teaching them are rather positive both in introducing students to their encounter with law and in synthesising their studies.
Research Interests:
Research Interests:
1. Le droit comme processus / 2. La doctrine sociale de l’Eglise / 3. L’importane de la technique juridique Papal encyclicals and their interest in value-implementation rather than in the mere self-fulfilment of formalistic schemes—of... more
1. Le droit comme processus / 2. La doctrine sociale de l’Eglise / 3. L’importane de la technique juridique
Papal encyclicals and their interest in value-implementation rather than in the mere self-fulfilment of formalistic schemes—of either democracy, or parliamentarism and human rights, or of the overall setup of legal instrumentality—are examined in parallel with the duality of contradicting arguments offered by legal technique, focussing on either formal consequence or implementation of contents, such as ones by SHAMMAÏ vs. HILLEL, LABEO vs. CAPITO, moreover, KELSEN vs. SCHMITT, and positivism versus post-war RADBRUCH. Conceiving of law as both craftsmanship and arts, i.e., ars in Latin, presents law in a state of equilibrium from the very beginning, in which the questions of “wherefrom?” and “along what standards?” to start reasoning are complemented by those of “where to?” and “arriving at what result?” to channel reasoning. Genuine use of legal technique may help in that continuous pondering and balancing, together with the subordination of institutional operation to the cause of the person, his family and nation (taken as the reproductive community for the development of the person and his dignity) can in fact be increasingly realised in everyday judicial practice.
in [Universitatea „Petru Maior” din Târgu-Mureş Facultatea de Ştiinţe Economice, Juridica şi Administrative Centrul de Cercetare pentru Drept şi Ştiinţe Socio-Umane] Conferinţa internaţională Răspunderea persoanelor juridice în contextul activităţii de codificare în drept / Conférence internationale La responsabilité de la personne morale dans le contexte de l’activité de codification en droit (26–28 noiembrie 2009 Sovata) coord. Ioan Sabău-Pop (Bucureşti: Universul Juridic 2009), 58–63
Papal encyclicals and their interest in value-implementation rather than in the mere self-fulfilment of formalistic schemes—of either democracy, or parliamentarism and human rights, or of the overall setup of legal instrumentality—are examined in parallel with the duality of contradicting arguments offered by legal technique, focussing on either formal consequence or implementation of contents, such as ones by SHAMMAÏ vs. HILLEL, LABEO vs. CAPITO, moreover, KELSEN vs. SCHMITT, and positivism versus post-war RADBRUCH. Conceiving of law as both craftsmanship and arts, i.e., ars in Latin, presents law in a state of equilibrium from the very beginning, in which the questions of “wherefrom?” and “along what standards?” to start reasoning are complemented by those of “where to?” and “arriving at what result?” to channel reasoning. Genuine use of legal technique may help in that continuous pondering and balancing, together with the subordination of institutional operation to the cause of the person, his family and nation (taken as the reproductive community for the development of the person and his dignity) can in fact be increasingly realised in everyday judicial practice.
in [Universitatea „Petru Maior” din Târgu-Mureş Facultatea de Ştiinţe Economice, Juridica şi Administrative Centrul de Cercetare pentru Drept şi Ştiinţe Socio-Umane] Conferinţa internaţională Răspunderea persoanelor juridice în contextul activităţii de codificare în drept / Conférence internationale La responsabilité de la personne morale dans le contexte de l’activité de codification en droit (26–28 noiembrie 2009 Sovata) coord. Ioan Sabău-Pop (Bucureşti: Universul Juridic 2009), 58–63
Research Interests:
I. Codification: le présent (1. Ses donnés / 2. Avec un éthos changé / 3. Avec une esperance tremblée / 4. Avec systémicité dans le centre) // II. Codification: le futur (5. Défi par l’Union Européenne / 6. L’énigme de la convergence) //... more
I. Codification: le présent (1. Ses donnés / 2. Avec un éthos changé / 3. Avec une esperance tremblée / 4. Avec systémicité dans le centre) // II. Codification: le futur (5. Défi par l’Union Européenne / 6. L’énigme de la convergence) // III. Codification: le passé (7. Les origines reconsideréés / 8. La modernite reconsidérée / 9. La fonction du code transubstantiée) IV. Codification: en face d’un nouvel âge (10. Une conclusion méthodologique / 11. Avec des questions perpétuelles)
RÉSUMÉ: La suprématie de la loi, avec sa prétention d’incarner de manière exhaustive le droit, montre les signes du declin. L’exigence développée il y a un demi-siècle en tant que perfection logique de l’idéal européen de la codification, c’est-a-dire le remaniement recurrent et périodique des codes pour accorder la définition codifiée du droit aux conditions du moment, s’affaiblit. Dans l’abandon de la codification (en vue d’arriver à l’état de décodification), l’accent se déplace du code lui-même à la fonction que le code peut remplir. Le code en tant qu’une forme systémique de l’objectivation juridique susceptible de donner une réponse sans lacune à toute question inscrite à l’intérieur de son cadre de régulation, est finalement remplacé par l’actualité de toute réponse canalisée par le code, peut-être en ne proposant rien d’autre qu’un topos systémique, auquel conceptuellement ou institutionnellement cette réponse librement contextualisée peut renvoyer. En même temps, le noyau de la codification demeure l’idée de système telle qu’elle se manifeste dans sa composition et sa structure, mais aussi dans la réflexion doctrinale et les constructions conceptuelles qui l’entourent, y compris la jurisprudence.
RÉSUMÉ: La suprématie de la loi, avec sa prétention d’incarner de manière exhaustive le droit, montre les signes du declin. L’exigence développée il y a un demi-siècle en tant que perfection logique de l’idéal européen de la codification, c’est-a-dire le remaniement recurrent et périodique des codes pour accorder la définition codifiée du droit aux conditions du moment, s’affaiblit. Dans l’abandon de la codification (en vue d’arriver à l’état de décodification), l’accent se déplace du code lui-même à la fonction que le code peut remplir. Le code en tant qu’une forme systémique de l’objectivation juridique susceptible de donner une réponse sans lacune à toute question inscrite à l’intérieur de son cadre de régulation, est finalement remplacé par l’actualité de toute réponse canalisée par le code, peut-être en ne proposant rien d’autre qu’un topos systémique, auquel conceptuellement ou institutionnellement cette réponse librement contextualisée peut renvoyer. En même temps, le noyau de la codification demeure l’idée de système telle qu’elle se manifeste dans sa composition et sa structure, mais aussi dans la réflexion doctrinale et les constructions conceptuelles qui l’entourent, y compris la jurisprudence.
Research Interests:
Les faits, en tant que catégories relationnelles de la prise en possession cognitive par l’homme de la nature première et secondaire, sont des produits de sa conscience active. Dans la praxis cognitive et communicative de l’homme, le fait... more
Les faits, en tant que catégories relationnelles de la prise en possession cognitive par l’homme de la nature première et secondaire, sont des produits de sa conscience active. Dans la praxis cognitive et communicative de l’homme, le fait constitue cette certitude relative (relativisée notamment par la dépendance de l’homme envers sa propre pratique) sur laquelle il peut s’appuyer à titre provisoire, tout en reproduisant en même temps son propre système de paradigmes.
L’existence sociale est inconcevable sans la praxis cognitive et communicative de l’individu. Dans ce contexte, il est incontestable que les faits existent dans la pratique humaine. C’est un élément de base de l’ontologie sociale. Puisque les rapports et les relations sont des facteurs constitutifs réels de l’existence sociale, il faut incontestablement les ressentir comme s’ils étaient la réalité même et il faut, dans la vie pratique, les prendre en considération comme états de fait réels et, par conséquent, la réflexion est souvent contrainte de les transformer, en les réifiant, en choses.
ABSTRACT: Facts as relational categories, conceptualizing the cognitive appropriation of nature (the first and the second nature alike, involving the self-appropriation of human kind as well), are the product of human intellectual activity. In the cognitive-communicative praxis of man, fact is one of the instances of relative certainty the human actor can rely upon -- no need to say: in want of anything better, while actualizing and thereby also reproducing his own set of paradigms.
To speak about social existence is tantamount to speaking about cignitive-communicative praxis. This is the reason why it can be stated without ascertaining it that there are facts in social practice. As George Lukács in his Marx's Basic Ontological Principes (trans. David Fernbach) (London: Merlin 1978) explained at p. 41, connections and relationships are component parts of social being. The unavoidable necessity of experiencing them as part of reality, as well as the necessity of reckoning with their facticity in practical life, often necessarily result in their mental transformation into things.
L’existence sociale est inconcevable sans la praxis cognitive et communicative de l’individu. Dans ce contexte, il est incontestable que les faits existent dans la pratique humaine. C’est un élément de base de l’ontologie sociale. Puisque les rapports et les relations sont des facteurs constitutifs réels de l’existence sociale, il faut incontestablement les ressentir comme s’ils étaient la réalité même et il faut, dans la vie pratique, les prendre en considération comme états de fait réels et, par conséquent, la réflexion est souvent contrainte de les transformer, en les réifiant, en choses.
ABSTRACT: Facts as relational categories, conceptualizing the cognitive appropriation of nature (the first and the second nature alike, involving the self-appropriation of human kind as well), are the product of human intellectual activity. In the cognitive-communicative praxis of man, fact is one of the instances of relative certainty the human actor can rely upon -- no need to say: in want of anything better, while actualizing and thereby also reproducing his own set of paradigms.
To speak about social existence is tantamount to speaking about cignitive-communicative praxis. This is the reason why it can be stated without ascertaining it that there are facts in social practice. As George Lukács in his Marx's Basic Ontological Principes (trans. David Fernbach) (London: Merlin 1978) explained at p. 41, connections and relationships are component parts of social being. The unavoidable necessity of experiencing them as part of reality, as well as the necessity of reckoning with their facticity in practical life, often necessarily result in their mental transformation into things.
Research Interests:
Jusque dans les dernières décennies, les effets de droit d’un transfert juridique appartenaient au champ d’investigation du Droit comparé. La situation a changé du tout au tout depuis. Une analyse de la terminologie est suivi par les... more
Jusque dans les dernières décennies, les effets de droit d’un transfert juridique appartenaient au champ d’investigation du Droit comparé. La situation a changé du tout au tout depuis. Une analyse de la terminologie est suivi par les développements de technicité, pour en conclure par les contrastes, critiques, et alternatives dans le transferts de Droit. Finalement, la destinée des réformes modernisantes dépend de la force sélective du système ciblé, de plus l'environnement de ce dernier déterminer le destin final du Droit. C’est le message qui peut aussi aider à exposer les directions, les différentes écoles et les sujets d’actualité pour lesquels les études historico-comparatives et théoriques seront développés dans le futur. Car c’est mieux de trouver ce dont le sol et son écosystème ont besoin, et le jardinier peut aussi passer derrière.
ABSTRACT: In the age of globalisation, the issue of legal effects ending in the reception of complete texts has become a widespread phenomenon while its scholarly elaboration hardly keeps pace with this. Not only its conceptual framework is missing but its practical experiences still need to be clarified. Therefore common regularities underlying it are still to be described and the lessons are to be drawn from it. Not even its terminology is yet crystallized. Reception, octroi, export, transfer, borrowing, transplant, foreign aid, assistance, Law and Development, Modernisation through Law, droit du développement are equally to conceptualise different characteristics from differing aspects. Therefore their critical overview allows theoretical foundations to be elaborated and the ontology of giving legal patterns to be drawn. The positivistic attitude that identifies law as a rule by in-law positivation, complemented by the law’s interpretative medium and the entire legal culture behind the entire social enterprise law, taken as one conglomerate in a totality approach, is thereby transcended. This perceives half the past century’s efforts at generating such legal effects as a process with obvious successes but also as accompanied by considerable failures. With regard to the self-assertion of interests in the background, the question itself is gradually elevated to social policy heights, with the aim and nature of globalisation in focus. After all, do we act narcissistically, inflicting our traditions on others, or can we support foreign peoples selflessly, helping them to find their own way to optimum improvements? Is our interest driven by mere selfish hunger for more power, or by helpful intention? Eventually, which pattern do we prefer from among the stunt of transference of will by a circus showman, on the one hand, or a gardener’s humility attending all round at all times, on the other? True, it may require sacrifices to withstand the temptation by the former, yet only a way leading back to the lessons drawn from experience can be successful in the long run. For ultimately the destiny of all modernising reforms is up to the selective force of the targeted system, moreover, the latter’s environment may determine the law’s eventual fate. This is the message that can also help to outline directions, schools of and topical interests in which historico-comparative and theoretical studies are to be developed in the future. For it is better to find out first what the soil and its living milieu need, and the gardener may also come afterwards.
ABSTRACT: In the age of globalisation, the issue of legal effects ending in the reception of complete texts has become a widespread phenomenon while its scholarly elaboration hardly keeps pace with this. Not only its conceptual framework is missing but its practical experiences still need to be clarified. Therefore common regularities underlying it are still to be described and the lessons are to be drawn from it. Not even its terminology is yet crystallized. Reception, octroi, export, transfer, borrowing, transplant, foreign aid, assistance, Law and Development, Modernisation through Law, droit du développement are equally to conceptualise different characteristics from differing aspects. Therefore their critical overview allows theoretical foundations to be elaborated and the ontology of giving legal patterns to be drawn. The positivistic attitude that identifies law as a rule by in-law positivation, complemented by the law’s interpretative medium and the entire legal culture behind the entire social enterprise law, taken as one conglomerate in a totality approach, is thereby transcended. This perceives half the past century’s efforts at generating such legal effects as a process with obvious successes but also as accompanied by considerable failures. With regard to the self-assertion of interests in the background, the question itself is gradually elevated to social policy heights, with the aim and nature of globalisation in focus. After all, do we act narcissistically, inflicting our traditions on others, or can we support foreign peoples selflessly, helping them to find their own way to optimum improvements? Is our interest driven by mere selfish hunger for more power, or by helpful intention? Eventually, which pattern do we prefer from among the stunt of transference of will by a circus showman, on the one hand, or a gardener’s humility attending all round at all times, on the other? True, it may require sacrifices to withstand the temptation by the former, yet only a way leading back to the lessons drawn from experience can be successful in the long run. For ultimately the destiny of all modernising reforms is up to the selective force of the targeted system, moreover, the latter’s environment may determine the law’s eventual fate. This is the message that can also help to outline directions, schools of and topical interests in which historico-comparative and theoretical studies are to be developed in the future. For it is better to find out first what the soil and its living milieu need, and the gardener may also come afterwards.
Research Interests:
Research Interests:
Chronique de la communication des deux savants, avec une lettre de Kelsen (20. 2. 1927.) et une autobiographie de Kelsen (février 1927.) en traduction française inclues. Cette autobiographie, née et destinée à servir pour introduction de... more
Chronique de la communication des deux savants, avec une lettre de Kelsen (20. 2. 1927.) et une autobiographie de Kelsen (février 1927.) en traduction française inclues. Cette autobiographie, née et destinée à servir pour introduction de Moór à une publication de l’Allgemeine Staatslehre en hongrois, est la première des deux autobiographies connues de Kelsen.
Research Interests:
1. Das Wesen der rechtlichen Objektivation und ihre gesellschaftliche Bedeutung / 2. Norminhalt und wertender Inhalt in der rechtlichen Objektivation / 3. Das Problem des Niveaus der rechtlichen Regelung / 4. Die rechtliche Objektivation... more
1. Das Wesen der rechtlichen Objektivation und ihre gesellschaftliche Bedeutung / 2. Norminhalt und wertender Inhalt in der rechtlichen Objektivation / 3. Das Problem des Niveaus der rechtlichen Regelung / 4. Die rechtliche Objektivation als sprachliche Objektivation: Ihre Gebundheiten und deren Folgen
RÉSUMÉ: L’étude traite des bases thèoretiques de la création du droit notamment l’essence de l’objectivation juridique, le problème de l’échelon de la réglementation juridique par la suite elle examine le phénomène l’objectivation juridique, qui est liée par l’objectivation linguistique. Après l’auteur analyse la codification comme la plus élevée forme du droit écrit, ainsi des formes precapitalistes de la codification, la codification socialiste comme modèle de la recodification et enfin le caractère systématique de la codification et le rôle dialectique de la codification: l’ouverture et clôture dans le développement du droit et ses problèmes.
RÉSUMÉ: L’étude traite des bases thèoretiques de la création du droit notamment l’essence de l’objectivation juridique, le problème de l’échelon de la réglementation juridique par la suite elle examine le phénomène l’objectivation juridique, qui est liée par l’objectivation linguistique. Après l’auteur analyse la codification comme la plus élevée forme du droit écrit, ainsi des formes precapitalistes de la codification, la codification socialiste comme modèle de la recodification et enfin le caractère systématique de la codification et le rôle dialectique de la codification: l’ouverture et clôture dans le développement du droit et ses problèmes.
Research Interests:
Revoluçăo e criaçăo revolucionária do direito / A questăo da generalidade / A questăo da expressăo formal / Consolidaçăo social e a questăo da elaboraçăo técnica / À guisa de conclusăo: criaçăo revolucionária do direito e legislaçăo... more
Revoluçăo e criaçăo revolucionária do direito / A questăo da generalidade / A questăo da expressăo formal / Consolidaçăo social e a questăo da elaboraçăo técnica / À guisa de conclusăo: criaçăo revolucionária do direito e legislaçăo socialista
Este artigo examina a criação do direito soviético a partir tanto de medidas propriamente jurídicas (decretos) como de orientações políticas que visam esta dimensão, tomando como objeto a atuação e os textos de Lenin com vista à demonstração de como este líder revolucionário busca articular as exigências formais do direito com as políticas de uma conjuntura de rápidas transformações econômicas e sociais.
PALAVRAS-CHAVE: Lenin / Direito / Transformação revolucionária / Socialismo
RÉSUMÉ: La révolution est une période extrêmement dynamique de l’évolution sociale, comportant nombreux éléments d’incertitude. En conséquence, la création révolutionnaire du droit est marquée de plusieurs empreintes spécifiques se manifestant même dans la technique législative.
La période initiale de l’évolution juridique soviétique était caractérisée par une forme déclarative de principes des actes juridiques et par une généralité extrême de leur contenu. Dans l’espoir de Lénine cette généralité a fait son apparition comme un programme révolutionnaire adapté aux conditions données. En effet, dans les conditions transitoires de la révolution, la variété des particularités locales, le manque de stabilité des conditions sociales et le caractère provisoire de la législation ont indiqué comme la meilleure solution une réglementation dans la forme de l’énonciation de principes, présentant le minimum de sources d’erreurs. Ce procédé, en s’abstenant de définir les formes directes de la mise en oeuvre pratique, a confié le choix des modalités les plus opportunes aux aspirations des forces révolutionnaires et a visé ainsi l’échange des expériences acquises au cours de l’exécution pratique, pour jeter les fondements d’une réglementation détaillée et unifiée. Une autre caractéristique de la création révolutionnaire du droil vient du style plus simple et de la structure plus souple des actes juridiques ainsi que de leur rédaction dans une forme concentrée sur l’accomplissement de la fonction d’agitation et d’éducation du droit, ce qui a eu pour résultat que les dispositions positives ont été mêlées à des appréciations politiques, qu’on a fait souvent usage de différentes formes de préambules. Eu cette matière un certain rôle était joué aussi par le fait que la législation était un des instruments de la propagande politique. La solution visant à obtenir cet effet politique a rendu nécessaire que les questions de la formation d’un système juridique et d’une élaboration technique adéquate soient reléguées provisoirement à l’arrière-plan, ce qui à cette époque a été considéré pour Lénine comme une chose nécessaire. – Dans la période de la stabilisation cette situation s’est modifiée. Conformément l’exigence de la consolidation et de la plus grande efficacité de la réglementation juridique, Lénine a mis déjà en relief l’idée de l’unification de la législation en indiquant comme tâche le renforcement de la législation centrale et le contrôle de l’exécution et de au légalité pour des organes centraux. Il a considéré la législation non seulement sous ces aspects de la tactique politique, mais aussi du côté des aspects spécifiquement juridiques de l’élaboration technique des règles de droit. Cette nouvelle exigence, au milieu de celles d’une perfection technique a abouti à la naissance d’un compromis de nouveau genre, notamment au fait que la législation d’un niveau élevé, aussi du point de vue de sa technique, reproduit désormais la forme populaire antérieure, au moyen de la transformation des méthodes du passé, sur le plan de la formation d’un système cohérent.
Este artigo examina a criação do direito soviético a partir tanto de medidas propriamente jurídicas (decretos) como de orientações políticas que visam esta dimensão, tomando como objeto a atuação e os textos de Lenin com vista à demonstração de como este líder revolucionário busca articular as exigências formais do direito com as políticas de uma conjuntura de rápidas transformações econômicas e sociais.
PALAVRAS-CHAVE: Lenin / Direito / Transformação revolucionária / Socialismo
RÉSUMÉ: La révolution est une période extrêmement dynamique de l’évolution sociale, comportant nombreux éléments d’incertitude. En conséquence, la création révolutionnaire du droit est marquée de plusieurs empreintes spécifiques se manifestant même dans la technique législative.
La période initiale de l’évolution juridique soviétique était caractérisée par une forme déclarative de principes des actes juridiques et par une généralité extrême de leur contenu. Dans l’espoir de Lénine cette généralité a fait son apparition comme un programme révolutionnaire adapté aux conditions données. En effet, dans les conditions transitoires de la révolution, la variété des particularités locales, le manque de stabilité des conditions sociales et le caractère provisoire de la législation ont indiqué comme la meilleure solution une réglementation dans la forme de l’énonciation de principes, présentant le minimum de sources d’erreurs. Ce procédé, en s’abstenant de définir les formes directes de la mise en oeuvre pratique, a confié le choix des modalités les plus opportunes aux aspirations des forces révolutionnaires et a visé ainsi l’échange des expériences acquises au cours de l’exécution pratique, pour jeter les fondements d’une réglementation détaillée et unifiée. Une autre caractéristique de la création révolutionnaire du droil vient du style plus simple et de la structure plus souple des actes juridiques ainsi que de leur rédaction dans une forme concentrée sur l’accomplissement de la fonction d’agitation et d’éducation du droit, ce qui a eu pour résultat que les dispositions positives ont été mêlées à des appréciations politiques, qu’on a fait souvent usage de différentes formes de préambules. Eu cette matière un certain rôle était joué aussi par le fait que la législation était un des instruments de la propagande politique. La solution visant à obtenir cet effet politique a rendu nécessaire que les questions de la formation d’un système juridique et d’une élaboration technique adéquate soient reléguées provisoirement à l’arrière-plan, ce qui à cette époque a été considéré pour Lénine comme une chose nécessaire. – Dans la période de la stabilisation cette situation s’est modifiée. Conformément l’exigence de la consolidation et de la plus grande efficacité de la réglementation juridique, Lénine a mis déjà en relief l’idée de l’unification de la législation en indiquant comme tâche le renforcement de la législation centrale et le contrôle de l’exécution et de au légalité pour des organes centraux. Il a considéré la législation non seulement sous ces aspects de la tactique politique, mais aussi du côté des aspects spécifiquement juridiques de l’élaboration technique des règles de droit. Cette nouvelle exigence, au milieu de celles d’une perfection technique a abouti à la naissance d’un compromis de nouveau genre, notamment au fait que la législation d’un niveau élevé, aussi du point de vue de sa technique, reproduit désormais la forme populaire antérieure, au moyen de la transformation des méthodes du passé, sur le plan de la formation d’un système cohérent.
Research Interests:
LUKÁCS E OS PROBLEMAS JURÍDICOS / DA ONTOLOGIA EM GERAL / A RELEVÂNCIA DA ONTOLOGIA PARA O PENSAMENTO JURÍDICO MARXISTA / O DIREITO NA ONTOLOGIA / LIÇÕES PARA UMA TEORIA MARXISTA ABSTRACT: This article presents information on the... more
LUKÁCS E OS PROBLEMAS JURÍDICOS / DA ONTOLOGIA EM GERAL / A RELEVÂNCIA DA ONTOLOGIA PARA O PENSAMENTO JURÍDICO MARXISTA / O DIREITO NA ONTOLOGIA / LIÇÕES PARA UMA TEORIA MARXISTA
ABSTRACT: This article presents information on the sociological concept of law. It is informed that Georg Lukács, one of the most influential Marxist thinkers in recent times, was not very interested in law as »law«. It is generally known that in his work in the field of literary criticism, too, what primarily interests him in the work in question is not so much the literary creation itself as its political-social environment. Lukács’ attitude towards legal problems is, at root, determined by the fact that, for Lukács, the prevailing total context remains the decisive factor, i.e. in the field of social-political events, the question of the power that fundamentally directs these relations. When formulating policy, however, he does come up against the law, though, this does not go beyond the bounds of the occasional. Consequently, in these expositions,, law always figures as the combination of more overall entities, and Lukács is interested precisely in the context of these larger entities and not in the specific inner world and workings of the law.
ABSTRACT: This article presents information on the sociological concept of law. It is informed that Georg Lukács, one of the most influential Marxist thinkers in recent times, was not very interested in law as »law«. It is generally known that in his work in the field of literary criticism, too, what primarily interests him in the work in question is not so much the literary creation itself as its political-social environment. Lukács’ attitude towards legal problems is, at root, determined by the fact that, for Lukács, the prevailing total context remains the decisive factor, i.e. in the field of social-political events, the question of the power that fundamentally directs these relations. When formulating policy, however, he does come up against the law, though, this does not go beyond the bounds of the occasional. Consequently, in these expositions,, law always figures as the combination of more overall entities, and Lukács is interested precisely in the context of these larger entities and not in the specific inner world and workings of the law.
Research Interests:
Research Interests:
«Судейское сознание» в действии, по-разному понимаемое в статутном и прецедентном праве, рассматривается как «черный ящик», где «магическую» роль играют юридические технологии, посредством которых манипуляции с фактами и нормами... more
«Судейское сознание» в действии, по-разному понимаемое в статутном и прецедентном праве, рассматривается как «черный ящик», где «магическую» роль играют юридические технологии, посредством которых манипуляции с фактами и нормами превращают процесс решения проблемы в процесс оправдывания.
КЛЮЧЕВЫЕ СЛОВА: нормативизм, юридическая логика, право как норма и как культура, онтология права, юридическая техника
КЛЮЧЕВЫЕ СЛОВА: нормативизм, юридическая логика, право как норма и как культура, онтология права, юридическая техника
Research Interests:
Постдиктаторские модели транзита могут быть осуществлены либо через полное поражение с сохранением военного контроля, разрывающее связь с прошлым через превентивные локальные практики реорганизации в ходе переучивания демократии (как в... more
Постдиктаторские модели транзита могут быть осуществлены либо через полное поражение с сохранением военного контроля, разрывающее связь с прошлым через превентивные локальные практики реорганизации в ходе переучивания демократии (как в период после Второй мировой войны), либо просто путем провозглашения зрелого верховенства права, что имеет место в настоящее время (как в ситуации посткоммунизма). Практика может изменяться в зависимости от того, является ли верховенство права набором абстрактных и полностью кодифицированных ожиданий или это всего лишь общепризнанный идеал, который возник однажды в ответ на конкретные вызовы в определенном месте и в определенное время под влиянием определенных исторических обстоятельств. В таком случае это искусство балансирования между конфликтующими ценностями в рамках его этоса: борьба не может привести к какому-то окончательному результату, поскольку это процесс обучения, в котором появляются новые черты в ответ на новые вызовы. В конце концов, должен быть сделан выбор между позициями «дрессировщика в цирке» и «садовника». Закономерно, что придется также столкнуться с искушением замены прежнего нигилизма неким видом фетишизма, и это может усилить зависимость рассматриваемых стран от образцов, которым они следуют, через ослабление их собственной ответственности, жизненно необходимой для успешного обновления.
КЛЮЧЕВЫЕ СЛОВА: постдиктаторские модели транзита, верховенство права, этос, конституционная юстиция
КЛЮЧЕВЫЕ СЛОВА: постдиктаторские модели транзита, верховенство права, этос, конституционная юстиция
Research Interests:
An interview with Hungarian legal scholar Csaba Varga conducted in Krasnoyarsk in September 2010.
Интервью опубликовано на право.ру: https://krasn.pravo.ru/review/view/31331/
Интервью опубликовано на право.ру: https://krasn.pravo.ru/review/view/31331/
Research Interests:
(Budapest 1994) xxvii + 178 [Windsor Klub]
Research Interests:
Research Interests:
1. PRELIMINARY CONSIDERATIONS 9 /// 2. METHODOLOGICAL DIRECTIONS IN THINKING 20 2.1. The example of legal development 20 [2.1.1. Classical Greek antiquity 20 / 2.1.2. Roman legal development {2.1.2.1. The dikaion-period 28 / 2.1.2.2.... more
1. PRELIMINARY CONSIDERATIONS 9 /// 2. METHODOLOGICAL DIRECTIONS IN THINKING 20 2.1. The example of legal development 20 [2.1.1. Classical Greek antiquity 20 / 2.1.2. Roman legal development {2.1.2.1. The dikaion-period 28 / 2.1.2.2. Praetorian law 37 / 2.1.2.3. Justinian’s codification 43} 2.1.3. Enlightened absolutism 49 / 2.1.4. The codificational ideal of the Code civil 54 / 2.1.5. Turning point in the way of thinking 60] 2.2. The example of geometry 61 [2.2.1. Euclidean geometry 62 / 2.2.2. Challenge by Bolyai and Lobachevsky 65 / 2.2.3. Einstein’s revolution 70] 2.3. The example of thinking 71 [2.3.1. Autonomy {2.3.1.1. New Testament argumentation 73 / 2.3.1.2. Cicero’s testimony 86 / 2.3.1.3. Saint Augustine 87 / 2.3.1.4. The Talmudic lesson 90 / 2.3.1.5. Orthodox Christianity 97 / 2.3.1.6. Modern “irrationalism” 99 / 2.3.1.7. Beyond conceptual strait-jackets 104 / 2.3.1.8. Patterns of thought, patterns of law 112} 2.3.2. Heteronomy {2.3.2.1. Saint Thomas Aquinas 131 / 2.3.2.2. Grotius 136 / 2.3.2.3. Leibniz 138} 2.3.3. The dilemma of the evolution of thought 141] /// 3. SCIENCE-THEORETICAL QUESTIONS RAISED BY THE PHILOSOPHY OF HISTORY 163 /// 4. PARADIGMS OF THINKING 4.1. The paradigm of paradigms 175 [4.1.1. Conventionality 175 / 4.1.2. Cultural dependence 178 / 4.1.3. The nature of paradigms 182] 4.2. The basic notions of “fact”, “concept”, “logic”, and “thinking” [4.2.1. The need for a change of paradigms 189 / 4.2.2. The false alternative of objectivism and subjectivism 194 / 4.2.3. What are facts? 197 / 4.2.4. What are notions? 215] 4.3. Dilemmas of conceptualising the norm 229 /// 5. DILEMMAS OF MEANING 237 5.1. Theories of meaning 237 [5.1.1. Lexicality 238 / 5.1.2. Contextuality 252 / 5.1.3. Hermeneutics 265 / 5.1.4. Open texture 282 / 5.1.5. Deconstructionism 286] 5.2. Social construction of meaning 294 [5.2.1. Speech-acts 295 / 5.2.2. Social institutionalisation 298] 5.3. Autopoiesis and systemic response 301 /// 6. PARADIGMS OF LEGAL THINKING 6.1. The nature of law 310 [6.1.1. Law as process 317 / 6.1.2. Multifactorality 318 / 6.1.3. Law as made up from acts 325] 6.2. The nature of legal thinking 327 /// 7. CONCLUDING THOUGHTS 353
Research Interests: Philosophy Of Language, History of Ideas, Hermeneutics, Legal Pluralism, Philosophy Of Law, and 15 moreAutopoiesis, Systems Theory, Legal Ontology, Legal interpretation, Legal Reasoning, Semiotics of Law, Judicial Decision-Making, History of Law, Geometry, Civil Code, Methodology of law (research), Legal Language, Legal Logic, Theory of metaphor, and History of Legal Theory
INTRODUCTION 1 // 1. PRESUPPOSITIONS OF LEGAL THEORY AND PRACTICE 17 // 2. THE FACT AND ITS APPROACH IN PHILOSOPHY AND IN LAW 25 2.1. The Understanding of Facts 26 / 2.2. The Cognition of Facts 31 / 2.3. Brute Fact and Institutional... more
INTRODUCTION 1 // 1. PRESUPPOSITIONS OF LEGAL THEORY AND PRACTICE 17 // 2. THE FACT AND ITS APPROACH IN PHILOSOPHY AND IN LAW 25 2.1. The Understanding of Facts 26 / 2.2. The Cognition of Facts 31 / 2.3. Brute Fact and Institutional Fact 36 [2.3.1. Process-like Development 37/ 2.3.2. Graduality 39 / 2.3.3. Being Attached to Objectivisation or Self-generation 41 / 2.3.4. Indeterminateness 44 / 2.3.5. Relativity 46 / 2.3.6. Historicity and the Methodological Dilemma of Cognition 48] 2.4. The Particularity of the Appearance of Fact in Law 50 // 3. THE IMPUTATIVE CHARATER OF THE JUDICIAL ESTABLISHMENT OF FACTS 3.1. Logic of Problem Solving and Logic of Justification 56 / 3.2. The Difference between Cognition and Judging 62 / 3.3. The Selective Role of Relevancy 67 / 3.4. Fact and Case: a Mental Transformation 70 / 3.5. The Practical Dependency and Context of Qualification 77 / 3.6. Descriptivity Excluded from the Normative Sphere 81 [3.6.1. Concept and Type, Subsumption and Subordination 88] 3.7. The Unity of Fact and Value 93 / 3.8. The Unity of Fact and Law 97 [3.8.1. “Question of Fact” and “Question of Law” 99 / 3.8.2. The Question of “Ordinary Words” 106] 3.9. The Reflexivity of Factual and Normative Operations 108 / 3.10. The Limited Natur of Cognition and the Indefinability of Language 115 / 3.11. The Non-cognitive Dialectic of Normative Classification 123 / 3.12. Ascriptivity as End Result 126 // 4. THE JUDICIAL ESTABLISHMENT OF FACTS AND ITS PROCEDURALITY 130 4.1. The Constitutive Nature of the Establishment of Facts 131 / 4.2. Evidence and Procedurality 137 [4.2.1. The Question of “Certainty” 141] 4.3. The Role of the Force of Law 144 // 5. THE NATURE OF THE JUDICIAL ESTABLISHMENT OF FACTS 5.1. As the Play of a Game 147 / 5.2. As the Precondition to Mete out a Legal Sanction150 / 5.3. As a Non-cognitively Homogeneous Activity 153 / 5.4. As the Reproduction of the Law as a System [5.4.1. The Claim for Normative Closedness 157 / 5.4.2. The Openness of the Communication about Facts 161]
APPENDIX I: KELSEN’S THEORY OF LAW-APPLICATION: EVOLUTION, AMBIGUITIES, OPEN QUESTIONS [1994] 165–201: 1. „Hauptprobleme der Staatsrechtslehre” 166 / 2. „Allgemeine Staatslehre” 169 / 3. „Reine Rechtslehre” 173 [3.1. Theory of Gradation 176 / 3.2. The Constitutive Character of Law-application 181 / 3.3. Theoretical Question Marks 184 / 3.4. The Theory of Interpretation 186 / 3.5. A Procedural View of Law? 189 / 3.6. Self-transcendence of the Pure Theory? 195 / 3.7. Who Watches the Watchman? 199
APPENDIX II: JUDICIAL REPRODUCTION OF THE LAW IN AN AUTOPOIETICAL SYSTEM? [1990] 203–213
Bibliography 215 / Index of Names 237 / Index of Normative Materials 241 / Subject Indes 243
POSTFACE I: AN INVESTIGATION INTO THE NATURE OF THE JUDICIAL ESTABLISHMENT OF FACTS [2009] 251–270: The Investigation 251 / What Kind of Path has been Covered? 253 / How can we Get Closer to a Feasible Answer? 256 / The Range of Problems in Connection with Facts 262 / Theoretical Advance 165
POSTFACE II: WHAT IS TO COME AFTER LEGAL POSITIVISM IS OVER? DEBATES REVOLVING AROUND THE TOPIC OF »THE JUDICIAL ESTABLISHMENT OF FACTS« [2003] 271–301: Natural Law and Legal Positivism 272 / Legal Positivism and its Logic 273 / Autopoiesis in Praxis 278 / Formalism and Antiformalism in Kelsen-interpretation 279 / On Facts 286 / Fact and Law 290 / Inseparability within the Prevailing Totality 293 / Answers in Deconstructionism 299
Index 303 / Index of Normative Materials 306 / Index of Names 307
APPENDIX I: KELSEN’S THEORY OF LAW-APPLICATION: EVOLUTION, AMBIGUITIES, OPEN QUESTIONS [1994] 165–201: 1. „Hauptprobleme der Staatsrechtslehre” 166 / 2. „Allgemeine Staatslehre” 169 / 3. „Reine Rechtslehre” 173 [3.1. Theory of Gradation 176 / 3.2. The Constitutive Character of Law-application 181 / 3.3. Theoretical Question Marks 184 / 3.4. The Theory of Interpretation 186 / 3.5. A Procedural View of Law? 189 / 3.6. Self-transcendence of the Pure Theory? 195 / 3.7. Who Watches the Watchman? 199
APPENDIX II: JUDICIAL REPRODUCTION OF THE LAW IN AN AUTOPOIETICAL SYSTEM? [1990] 203–213
Bibliography 215 / Index of Names 237 / Index of Normative Materials 241 / Subject Indes 243
POSTFACE I: AN INVESTIGATION INTO THE NATURE OF THE JUDICIAL ESTABLISHMENT OF FACTS [2009] 251–270: The Investigation 251 / What Kind of Path has been Covered? 253 / How can we Get Closer to a Feasible Answer? 256 / The Range of Problems in Connection with Facts 262 / Theoretical Advance 165
POSTFACE II: WHAT IS TO COME AFTER LEGAL POSITIVISM IS OVER? DEBATES REVOLVING AROUND THE TOPIC OF »THE JUDICIAL ESTABLISHMENT OF FACTS« [2003] 271–301: Natural Law and Legal Positivism 272 / Legal Positivism and its Logic 273 / Autopoiesis in Praxis 278 / Formalism and Antiformalism in Kelsen-interpretation 279 / On Facts 286 / Fact and Law 290 / Inseparability within the Prevailing Totality 293 / Answers in Deconstructionism 299
Index 303 / Index of Normative Materials 306 / Index of Names 307
Research Interests:
Preface 7 / Abbreviations 12 / Introduction: Lukács and the Problems of Law 16 Part One: PRELIMINARY SKIRMISHES WITH THE QUESTIONS OF LAW Chapter 1 ENCOUNTERS OF THE YOUNG LUKÁCS WITH LAW 23 1.1 Legal Studies 24 / 1.2 Friendship with... more
Preface 7 / Abbreviations 12 / Introduction: Lukács and the Problems of Law 16
Part One: PRELIMINARY SKIRMISHES WITH THE QUESTIONS OF LAW Chapter 1 ENCOUNTERS OF THE YOUNG LUKÁCS WITH LAW 23 1.1 Legal Studies 24 / 1.2 Friendship with Felix Somló 30 / 1.3 Relationship with Gustav Radbruch 33 Chapter 2 GLORIFICATION OF CONSCIOUSNESS IN HISTORY AND CLASS CONSCIOUSNESS 2.1 The Search for a Way Opposed to Institutions: Law as Force and as Consciousness 40 / 2.2 Reification and the Consciousness of the Proletariat and its Dramatized Legal Conception 46 / 2.3 Messianism as the Core of Lukács’ Preconception 52 Chapter 3 PROVISIONAL SUMMARIES AND QUESTION MARKS 3.1 Ruthlessness and its Trap in The Destruction of Reason 59 / 3.2 Allusions to a Synthesis in The Specificity of the Aesthetic 66
Part Two: THE ONTOLOGY: A COPERNICAN REVOLUTION Chapter 4 THE ONTOLOGICAL APPROACH AS A METHODOLOGICAL POSSIBILITY OF TRANSCENDING SOCIALIST NORMATIVISM 4.1 The Genesis and Methodological Significance of the Ontology 71 / 4.2 Socialist Legal Thinking 76 [4.2.1 The Revolutionary Period 77 / 4.2.2 The Roots and Manifestations of Socialist Normativism 81 / 4.2.3 The Need for Progress 93] 4.3 The Making of an Ontological Approach to Law 95 Chapter 5 THE ONTOLOGICAL CONCEPT OF LAW 5.1 Law as a Complex of Mediation 101 [5.1.1 Complex of Complexes 102 / 5.1.2 Complexes or Social Relationships 105 / 5.1.3 The Interaction of Complexes: Mediation 107] 5.2 Law as Objectification and as Actual Functioning [5.2.1 The Genesis of Law and the Dialectics of the Use of Coercion 111 / 5.2.2 Positive Law and Natural Law 115 / 5.2.3 The Inner Contradiction of Law 118 / 5.2.4 Legal Superstructure 119] 5.3 Is Law a Reflection of Reality? [5.3.1 Teleology and Causality 123 / 5.3.2 Reflection of Reality and the Question of Incongruence 125 / 5.3.3 The Nature of Juridical Concepts 132 / 5.3.4 Validity as a Distinctive Quality of Law 134] 5.4 Law in Action: Formal Legality versus Social Optimum [5.4.1 Components of Law-Observance 138 / 5.4.2 Law and Logic: Subsumption and Manipulation 145 / 5.4.3 “Jurist’s World View” and the Ideology of the Legal Profession 152] Chapter 6 THE ONTOLOGICAL APPROACH AS A HORIZON IN THE GENERAL RENEWAL OF MARXISM 157
Appendix: “THING” AND REIFICATION IN LAW [1985] 160–184: A.1 “Thing” or Reification in Marxist Philosophy? 160 / A.2 Concepts of “Thing” as Fictions in the Law 163 / A.3 Objectification, Reification and Alienation as Qualities of the Existence of Law 169 [A.3.1 Objectification 171 / A.3.2 Reification 173 / A.3.3 Alienation 180] A.4 Conclusions 183
Postscript: THE CONTEMPORANEITY OF LUKÁCS’ IDEAS WITH MODERN SOCIAL THEORETICAL THOUGHT (The Ontology of Social Being in Social Science Reconstructions – with Regards to Constructs like Law) [2013] 197–215: P.1 Ontologies and The Ontology of Social Being 197 / P.2 Some Key Terms of Lukács’ Ontology 199 / P.3 The Ontology of Social Being as Applied to Law 206 / P.4 Gattungswesen and Alienation 213
Index 216 / Index of Names 217
Part One: PRELIMINARY SKIRMISHES WITH THE QUESTIONS OF LAW Chapter 1 ENCOUNTERS OF THE YOUNG LUKÁCS WITH LAW 23 1.1 Legal Studies 24 / 1.2 Friendship with Felix Somló 30 / 1.3 Relationship with Gustav Radbruch 33 Chapter 2 GLORIFICATION OF CONSCIOUSNESS IN HISTORY AND CLASS CONSCIOUSNESS 2.1 The Search for a Way Opposed to Institutions: Law as Force and as Consciousness 40 / 2.2 Reification and the Consciousness of the Proletariat and its Dramatized Legal Conception 46 / 2.3 Messianism as the Core of Lukács’ Preconception 52 Chapter 3 PROVISIONAL SUMMARIES AND QUESTION MARKS 3.1 Ruthlessness and its Trap in The Destruction of Reason 59 / 3.2 Allusions to a Synthesis in The Specificity of the Aesthetic 66
Part Two: THE ONTOLOGY: A COPERNICAN REVOLUTION Chapter 4 THE ONTOLOGICAL APPROACH AS A METHODOLOGICAL POSSIBILITY OF TRANSCENDING SOCIALIST NORMATIVISM 4.1 The Genesis and Methodological Significance of the Ontology 71 / 4.2 Socialist Legal Thinking 76 [4.2.1 The Revolutionary Period 77 / 4.2.2 The Roots and Manifestations of Socialist Normativism 81 / 4.2.3 The Need for Progress 93] 4.3 The Making of an Ontological Approach to Law 95 Chapter 5 THE ONTOLOGICAL CONCEPT OF LAW 5.1 Law as a Complex of Mediation 101 [5.1.1 Complex of Complexes 102 / 5.1.2 Complexes or Social Relationships 105 / 5.1.3 The Interaction of Complexes: Mediation 107] 5.2 Law as Objectification and as Actual Functioning [5.2.1 The Genesis of Law and the Dialectics of the Use of Coercion 111 / 5.2.2 Positive Law and Natural Law 115 / 5.2.3 The Inner Contradiction of Law 118 / 5.2.4 Legal Superstructure 119] 5.3 Is Law a Reflection of Reality? [5.3.1 Teleology and Causality 123 / 5.3.2 Reflection of Reality and the Question of Incongruence 125 / 5.3.3 The Nature of Juridical Concepts 132 / 5.3.4 Validity as a Distinctive Quality of Law 134] 5.4 Law in Action: Formal Legality versus Social Optimum [5.4.1 Components of Law-Observance 138 / 5.4.2 Law and Logic: Subsumption and Manipulation 145 / 5.4.3 “Jurist’s World View” and the Ideology of the Legal Profession 152] Chapter 6 THE ONTOLOGICAL APPROACH AS A HORIZON IN THE GENERAL RENEWAL OF MARXISM 157
Appendix: “THING” AND REIFICATION IN LAW [1985] 160–184: A.1 “Thing” or Reification in Marxist Philosophy? 160 / A.2 Concepts of “Thing” as Fictions in the Law 163 / A.3 Objectification, Reification and Alienation as Qualities of the Existence of Law 169 [A.3.1 Objectification 171 / A.3.2 Reification 173 / A.3.3 Alienation 180] A.4 Conclusions 183
Postscript: THE CONTEMPORANEITY OF LUKÁCS’ IDEAS WITH MODERN SOCIAL THEORETICAL THOUGHT (The Ontology of Social Being in Social Science Reconstructions – with Regards to Constructs like Law) [2013] 197–215: P.1 Ontologies and The Ontology of Social Being 197 / P.2 Some Key Terms of Lukács’ Ontology 199 / P.3 The Ontology of Social Being as Applied to Law 206 / P.4 Gattungswesen and Alienation 213
Index 216 / Index of Names 217
Research Interests:
Abbreviations 1 // I. INTRODUCTION 13 PART ONE: HISTORICAL MANIFESTATIONS OF THE IDEA OF CODIFICATION II. EARLY FORMS OF CODIFICATION: ANTIQUITY 1. Reform of Customs and their Recording in Early Antiquity 27 / 2. Compilation of Laws... more
Abbreviations 1 // I. INTRODUCTION 13
PART ONE: HISTORICAL MANIFESTATIONS OF THE IDEA OF CODIFICATION II. EARLY FORMS OF CODIFICATION: ANTIQUITY 1. Reform of Customs and their Recording in Early Antiquity 27 / 2. Compilation of Laws by Later Codes 31 / 3. General Features of Ancient Codification 35 / 4. Conclusion 38 III. EARLY FORMS OF CODIFICATION: THE MIDDLE AGES 1. Codes of the Mediaeval Empires 46 / 2. Codifications of Feudal Division 51 / 3. Experiments in Sbustituting Customary Law by Statutory Law in the Age of Centralization 56 / 4. General Features of Mediaeval Codification 59 / 5. Conclusion 60 IV. CODIFICATION TRENDS IN THE AGE OF ENLIGHTENED ABSOLUTISM 1. Emergence of the Concept of Codification Qualitatively Reshaping the Law 71 / 2. Partial Codifications in France 73 / 3. Successful Codifications Unifying the Law [a) Codification of Bureacratic Patronage in Prussia 74 / b) Systematic Codification in Austria 78] 4. Consolidation of Law as a Substitute for Codification in Russia 80 / 5. Conclusion 82 V. CLASSICAL TYPE OF CODIFICATION: CONTINENTAL CODES IN THE SERVICE OF BOURGEOIS TRANSFORMATION 1. Inadequacy of Codification under Enlightened Abolutism 91 / 2. The French Revolution and the Evolution of the Classical Type of Codification [a) Pre-Revolutionary Roots 93 / b) Formation of the Code civil 97] 3. Late Bourgeois Codes [a) Codification of the Aborted Revolution in Germany 105 / b) The Law-Unifying Code of Monopoly Capitalism in Switzerland 110] 4. The Consummation of Continental Codification 113 / 5. The Non-Recurrent Nature of Bourgeois Codification 118 / 6. Conclusion 123 VI. ATTEMPTS AT CODIFICATION: COMMON LAW SYSTEMS 1. Early English Development 143 / 2. The Development of Codification in 19th-Century England 147 / 3. Unifying Codification in British India 149 / 4. Codification and British Law Export to the Colonies 151 / 5. Primitivized Law Adaptation in the American Colonies 152 / 6. Codes as a Means of Founding a New State 154 / 7. Special Aspects of Codification in Common Law Systems 158 / 8. Stubstitutes for Codification in Common Law Development 161 / 9. Conclusion 165 VII. STRIVING FOR CODIFICATION: AFRO–ASIAN SYSTEMS 1. The Complexity of Afro–Asian Legal Development 171 / 2. Codification of Islamic Law 172 / 3. Codification as a Means of Substituting Tribal Costums 179 / 4. Codification in the Modernized Afro–Asian Societies 187 / 5. Conclusion 191 VIII. NEW AMBITIONS IN CODIFICATION: SOCIALIST LAW 1. The Soviet-Russian Experience 205 / 2. Re-Codification Attempts in the Soviet Union 216 / 3. Codification in the Satellite Countries 218 / 4. Re-Codification in Socialist Law 225 / 5. Conclusion 229
PART TWO: TYPES AND DEVELOPMENT OF CODIFICATION IX. POSSIBILITY OF A GENERAL CONCEPT OF CODIFICATION 1. Unity of the Historical Manifestations of the Codification Phenomenon 247 / 2. The Concept of Codification Development 258 / 3. The Concept of Codification 262 X. RATIONALIZATION AS THE MOTIVE FORCE BEHIND CODIFICATION DEVELOPMENT 1. Rationality and Social Development 273 / 2. Rationalization of Law in the History of Codification 285 / 3. Utopias of Rationality in the Development of the Idea of Codification 296 XI. TYPES OF CODIFICATION IN CODIFICATION DEVELOPMENT 1. Functional Types of Codification 318 / 2. Codification as a Quantitative and as a Qualitative Treatment of the Law 329 / 3. The Common Core of Codification Phenomenon 333 XII. CODIFICATION IN PRESENT-DAY DEVELOPMENT: CONCLUDING REMARKS 346
Indes 353 / Index of Names 361 / Index of the Sources of Law 371
ANNEX: CODIFICATION [1999] inside the cover i–iv
POSTSCRIPT: CODIFICATION ON THE THRESHOLD OF THE THIRD MILLENNIUM [2002] 393–431: I. Codification Now 395 [1. With Ethos Changed 397 / 2. Undermined by Disappointment 400] II. Structural and Functional Perspectives [3. Systemicity as the Core Element 402 / 4. Challenge by the European Union 404 / 5. The Issue of Convergence 409] III. Historical Revision [6. Reconsidering Early Past 413 / 7. Reconsidering Late Modernity 416 / 8. Transubstantiation of the Code-based Function 419] IV. Postscript [9. With a Methodological Conclusion 422 / 10. Arriving at a Crossroads Again 423]
Index 425 / Index of the Sources of Law 427 / Index of Names 429
PART ONE: HISTORICAL MANIFESTATIONS OF THE IDEA OF CODIFICATION II. EARLY FORMS OF CODIFICATION: ANTIQUITY 1. Reform of Customs and their Recording in Early Antiquity 27 / 2. Compilation of Laws by Later Codes 31 / 3. General Features of Ancient Codification 35 / 4. Conclusion 38 III. EARLY FORMS OF CODIFICATION: THE MIDDLE AGES 1. Codes of the Mediaeval Empires 46 / 2. Codifications of Feudal Division 51 / 3. Experiments in Sbustituting Customary Law by Statutory Law in the Age of Centralization 56 / 4. General Features of Mediaeval Codification 59 / 5. Conclusion 60 IV. CODIFICATION TRENDS IN THE AGE OF ENLIGHTENED ABSOLUTISM 1. Emergence of the Concept of Codification Qualitatively Reshaping the Law 71 / 2. Partial Codifications in France 73 / 3. Successful Codifications Unifying the Law [a) Codification of Bureacratic Patronage in Prussia 74 / b) Systematic Codification in Austria 78] 4. Consolidation of Law as a Substitute for Codification in Russia 80 / 5. Conclusion 82 V. CLASSICAL TYPE OF CODIFICATION: CONTINENTAL CODES IN THE SERVICE OF BOURGEOIS TRANSFORMATION 1. Inadequacy of Codification under Enlightened Abolutism 91 / 2. The French Revolution and the Evolution of the Classical Type of Codification [a) Pre-Revolutionary Roots 93 / b) Formation of the Code civil 97] 3. Late Bourgeois Codes [a) Codification of the Aborted Revolution in Germany 105 / b) The Law-Unifying Code of Monopoly Capitalism in Switzerland 110] 4. The Consummation of Continental Codification 113 / 5. The Non-Recurrent Nature of Bourgeois Codification 118 / 6. Conclusion 123 VI. ATTEMPTS AT CODIFICATION: COMMON LAW SYSTEMS 1. Early English Development 143 / 2. The Development of Codification in 19th-Century England 147 / 3. Unifying Codification in British India 149 / 4. Codification and British Law Export to the Colonies 151 / 5. Primitivized Law Adaptation in the American Colonies 152 / 6. Codes as a Means of Founding a New State 154 / 7. Special Aspects of Codification in Common Law Systems 158 / 8. Stubstitutes for Codification in Common Law Development 161 / 9. Conclusion 165 VII. STRIVING FOR CODIFICATION: AFRO–ASIAN SYSTEMS 1. The Complexity of Afro–Asian Legal Development 171 / 2. Codification of Islamic Law 172 / 3. Codification as a Means of Substituting Tribal Costums 179 / 4. Codification in the Modernized Afro–Asian Societies 187 / 5. Conclusion 191 VIII. NEW AMBITIONS IN CODIFICATION: SOCIALIST LAW 1. The Soviet-Russian Experience 205 / 2. Re-Codification Attempts in the Soviet Union 216 / 3. Codification in the Satellite Countries 218 / 4. Re-Codification in Socialist Law 225 / 5. Conclusion 229
PART TWO: TYPES AND DEVELOPMENT OF CODIFICATION IX. POSSIBILITY OF A GENERAL CONCEPT OF CODIFICATION 1. Unity of the Historical Manifestations of the Codification Phenomenon 247 / 2. The Concept of Codification Development 258 / 3. The Concept of Codification 262 X. RATIONALIZATION AS THE MOTIVE FORCE BEHIND CODIFICATION DEVELOPMENT 1. Rationality and Social Development 273 / 2. Rationalization of Law in the History of Codification 285 / 3. Utopias of Rationality in the Development of the Idea of Codification 296 XI. TYPES OF CODIFICATION IN CODIFICATION DEVELOPMENT 1. Functional Types of Codification 318 / 2. Codification as a Quantitative and as a Qualitative Treatment of the Law 329 / 3. The Common Core of Codification Phenomenon 333 XII. CODIFICATION IN PRESENT-DAY DEVELOPMENT: CONCLUDING REMARKS 346
Indes 353 / Index of Names 361 / Index of the Sources of Law 371
ANNEX: CODIFICATION [1999] inside the cover i–iv
POSTSCRIPT: CODIFICATION ON THE THRESHOLD OF THE THIRD MILLENNIUM [2002] 393–431: I. Codification Now 395 [1. With Ethos Changed 397 / 2. Undermined by Disappointment 400] II. Structural and Functional Perspectives [3. Systemicity as the Core Element 402 / 4. Challenge by the European Union 404 / 5. The Issue of Convergence 409] III. Historical Revision [6. Reconsidering Early Past 413 / 7. Reconsidering Late Modernity 416 / 8. Transubstantiation of the Code-based Function 419] IV. Postscript [9. With a Methodological Conclusion 422 / 10. Arriving at a Crossroads Again 423]
Index 425 / Index of the Sources of Law 427 / Index of Names 429
Research Interests:
DISCIPLINARY ISSUES LAW AS CULTURE? [2002] 9–14 // TRENDS IN COMPARATIVE LEGAL STUDIES [2002] 15–17 // COMPARATIVE LEGAL CULTURES: ATTEMPTS AT CONCEPTUALISATION [1997] 19–28: 1. Legal Culture in a Cultural-anthropological Approach... more
DISCIPLINARY ISSUES LAW AS CULTURE? [2002] 9–14 // TRENDS IN COMPARATIVE LEGAL STUDIES [2002] 15–17 // COMPARATIVE LEGAL CULTURES: ATTEMPTS AT CONCEPTUALISATION [1997] 19–28: 1. Legal Culture in a Cultural-anthropological Approach 19 / 2. Legal Culture in a Sociological Approach 21 / 3. Timely Issues of Central and Eastern Europe 24 // COMPARATIVE LEGAL CULTURES? [2001] 29–48: 1. Legal Comparativism Challenged 29 / 2. Comparative Legal Cultures versus Comparative Law 34 / 3. Contrasting Fields 40 [a) The Historical Understanding of Socialist Law 42 / b) Convergence of Civil Law and Common Law 44] 4. Concluding Remarks 46 // THEATRUM LEGALE MUNDI: ON LEGAL SYSTEMS CLASSIFIED [2005] 49–75: 1. Preliminaries 49 / 2. Proposals 50 / 3. Impossible Taxonomy, or the Moment of Practicality in Legal Mapping 69 / 4. Diversity as a Fundamental Quality of Human Existence 74 // LEGAL TRADITIONS? IN SEARCH FOR FAMILIES AND CULTURES IN LAW [2004] 77–97: 1. Comparative Law and the Comparative Study of Legal Traditions 78 / 2. ‘System’, ‘Family’, ‘Culture’, and ‘Tradition’ in the Classification of Law 80 / 3. Different Traditions, Differing Ways of Thinking 85 / 4. Different Expectations, Differings Institutionalisations in Law 88 / 5. Different “Rationalities”, Differing “Logics” 92 / 6. Mentality in Foundation of the Law 94 / 7. Defining a Subject for Theoretical Research in Law 96 // SOMETHING NEW, SOMETHING OLD IN THE EUROPEAN IDENTITY OF LAW? [1995] 99–102
FIELD STUDIES MEETING POINTS BETWEEN THE TRADITIONS OF ENGLISH–AMERICAN COMMON LAW AND CONTINENTAL-FRENCH CIVIL LAW: DEVELOPMENTS AND EXPERIENCE OF POSTMODERNITY IN CANADA [2002] 105–130: I. Canadian Law in General 105 / II. Canadian Legal Developments in Particular [1. The Transformation of the Role of Precedents 112 / 2. The Transformation of Law-application into a Collective, Multicultural and Multifactorial Search for a Solution 116 / 3. Practical Trends of Dissolving the Law’s Positivity 120 / 4. New Prerogatives Acquired by Courts 125 {a) Unfolding the Statutory Provisons in Principles 126 / b) Constitutionalisation of Issues 127 / c) The Supreme Court as the Nation’s Supreme Moral Authority 129}] // MAN ELEVATING HIMSELF? DILEMMAS OF RATIONALITY IN OUR AGE [2000] 131–163: I. Reason and its Adventures 1. Progress and Advance Questioned 131 / 2. The Human Search for Safety Objectified 133 / 3. Knowledge Separated from Wisdom 135 / 4. Pure Intellectuality thereby Born 137 / II. The Will-Element Formalised in Law 5. Mere Voluntas in the Foundation of Legal Positivism 141 / 6. Formalism with Operations Fragmented 145 / III. The State of America Exemplified 7. “Slouching into Gomorrah” 147 / IV. Consequences 8. Utopianism-cum-Voluntarism 154 / 9. With Logic in Posterior Control of Human Formulations Only 159 / V. Perspectives 10. And a Final Resolution Dreamed about 161 // RULE OF LAW? MANIA OF LAW? ON THE BOUNDARY BETWEEN RATIONALITY AND ANARCHY IN AMERICA [2002] 165–180: {Transformation of American Law and Legal Mentality 165 / With Repercussions on the Underlying Ethos 168 / Legislation through Processualisation 170 / With Hyperrationalism Added 172 / Example: Finding Lost Property 172 / Practicalness Veiled by Verbal Magic 173 / Ending in Jurispathy 175 / Transubstantiating the Self-interest of the Legal Profession 178 / Post-modernity, Substituting for Primitiveness 178} // TRANSFERS OF LAW: A CONCEPTUAL ANALYSIS [2003] 181–207: 1. Terms 182 / 2. Technicality 190 / 3. Contrasts in Transfers of Law 200 {Contrasts 200 / Criticisms 202 / Alternatives205} 4. Conclusions 206 // THE DANGERS FOR THE SELF OF BEING SELF-CENTRED: ON STANDARDS AND VALUES [2002] 209–212
APPENDIX THEORY OF LAW – LEGAL ETHNOGRAPHY, OR THE THEORETICAL FRUITS OF THE INQUIRIES INTO FOLKWAYS [2008] 213–234 1. Encounters 213 / 2. Disciplines 218 / 3. The Lawyerly Interest 223 / 4. Law and/or Laws 226 / 5. Conclusion 233
Index of Subjects 235 / Index of Normative Materials 242 / Index 244
FIELD STUDIES MEETING POINTS BETWEEN THE TRADITIONS OF ENGLISH–AMERICAN COMMON LAW AND CONTINENTAL-FRENCH CIVIL LAW: DEVELOPMENTS AND EXPERIENCE OF POSTMODERNITY IN CANADA [2002] 105–130: I. Canadian Law in General 105 / II. Canadian Legal Developments in Particular [1. The Transformation of the Role of Precedents 112 / 2. The Transformation of Law-application into a Collective, Multicultural and Multifactorial Search for a Solution 116 / 3. Practical Trends of Dissolving the Law’s Positivity 120 / 4. New Prerogatives Acquired by Courts 125 {a) Unfolding the Statutory Provisons in Principles 126 / b) Constitutionalisation of Issues 127 / c) The Supreme Court as the Nation’s Supreme Moral Authority 129}] // MAN ELEVATING HIMSELF? DILEMMAS OF RATIONALITY IN OUR AGE [2000] 131–163: I. Reason and its Adventures 1. Progress and Advance Questioned 131 / 2. The Human Search for Safety Objectified 133 / 3. Knowledge Separated from Wisdom 135 / 4. Pure Intellectuality thereby Born 137 / II. The Will-Element Formalised in Law 5. Mere Voluntas in the Foundation of Legal Positivism 141 / 6. Formalism with Operations Fragmented 145 / III. The State of America Exemplified 7. “Slouching into Gomorrah” 147 / IV. Consequences 8. Utopianism-cum-Voluntarism 154 / 9. With Logic in Posterior Control of Human Formulations Only 159 / V. Perspectives 10. And a Final Resolution Dreamed about 161 // RULE OF LAW? MANIA OF LAW? ON THE BOUNDARY BETWEEN RATIONALITY AND ANARCHY IN AMERICA [2002] 165–180: {Transformation of American Law and Legal Mentality 165 / With Repercussions on the Underlying Ethos 168 / Legislation through Processualisation 170 / With Hyperrationalism Added 172 / Example: Finding Lost Property 172 / Practicalness Veiled by Verbal Magic 173 / Ending in Jurispathy 175 / Transubstantiating the Self-interest of the Legal Profession 178 / Post-modernity, Substituting for Primitiveness 178} // TRANSFERS OF LAW: A CONCEPTUAL ANALYSIS [2003] 181–207: 1. Terms 182 / 2. Technicality 190 / 3. Contrasts in Transfers of Law 200 {Contrasts 200 / Criticisms 202 / Alternatives205} 4. Conclusions 206 // THE DANGERS FOR THE SELF OF BEING SELF-CENTRED: ON STANDARDS AND VALUES [2002] 209–212
APPENDIX THEORY OF LAW – LEGAL ETHNOGRAPHY, OR THE THEORETICAL FRUITS OF THE INQUIRIES INTO FOLKWAYS [2008] 213–234 1. Encounters 213 / 2. Disciplines 218 / 3. The Lawyerly Interest 223 / 4. Law and/or Laws 226 / 5. Conclusion 233
Index of Subjects 235 / Index of Normative Materials 242 / Index 244
Research Interests:
ON PHILOSOPHISING AND THEORISING IN LAW LEGAL PHILOSOPHY, LEGAL THEORY – AND THE FUTURE OF THEORETICAL LEGAL THOUGHT [2006] 11–26: 1. Questioning and Knowing 11 / 2. Law and Philosophy [2.1. Law and Philosophical Wisdom 12 / 2.2.... more
ON PHILOSOPHISING AND THEORISING IN LAW LEGAL PHILOSOPHY, LEGAL THEORY – AND THE FUTURE OF THEORETICAL LEGAL THOUGHT [2006] 11–26: 1. Questioning and Knowing 11 / 2. Law and Philosophy [2.1. Law and Philosophical Wisdom 12 / 2.2. Appearances of Modern Formal Law 14 / 2.3. Differentiation in Complexity 16] 3. Conclusions [3.1. Legal Philosophising Reduced to Discourse-reconstruction 17 / 3.2. The Query for Natural Law Unresolved 19 / 3.3. Positive Law – without Legal Positivism? 23] 4. On What the Stake is 26 // LEGAL ONTOLOGY [1999] 27–30 // LAW AND HISTORY: ON THE HISTORICAL APPROACH TO LAW [1999] 31–35 // LAW AS HISTORY? [1986] 36–47: 1. Understandings of the Term ‘Law’ 36 / 2. Law and History [2.1. Law as Instrument 38 / 2.2. Law as Culture42] 3. Law as History 43 // VALIDITY [1999] 48–61: 1. Notions of Validity 48 / 2. Understandings of Validity 49 / 3. Statism and Dynamism of Law 54 / 4. Validity and the Realm outside the Law 55 / 5. Dissolution of the Notion of Validity? 58 // EX POST FACTO LEGISLATION [1999] 62–65
ON CONCEPTUALISING BY LOGIFYING THE LAW RULE AND/OR NORM: ON THE CONCEPTUALISABILITY AND LOGIFIABILITY OF LAW [2003] 69–78: 1. Rule/Norm 69 / 2. Origins and Contexture 70 / 3. With Varied Denotations 73 / 4. Norms Exclusively in Civil Law Rechtsdogmatik 74 / 5. Ambivalence in Language Use 77 // LEGAL LOGIC AND THE INTERNAL CONTRADICTION OF LAW [2004] 79–86: 1. Legal Logic 79 / 2. The Internal Contradiction of Law 83 // THE QUEST FOR FORMALISM IN LAW: IDEALS OF SYSTEMICITY AND AXIOMATISABILITY BETWEEN UTOPIANISM AND HEURISTIC ASSERTION [1973] 87–123: I. Systemicity [1. Form and Content {1.1. In Arts and Law 88 / 1.2. In German Philosophy 90} 2. Systemicity and Axiomatic Approach {2.1. The Idea of System and the Law-codes 95 / 2.2. Early Modern Times 97 / 2.3. Recent Times 100 / 2.4. Drawbacks in Philosophy104}] II. Axiomatism [3. The Want of Axiomatisability {3.1. From Deductivity to Axiomatisation 105 / 3.2. Futile Approximations at the Most 106 / 3.3. Lack of Deductivity in the Law’s Deep Structure112} 4. The Heuristic Value of an Ideal {4.1. Cases of N/A 113 / 4.2. Cases of Correlation 114} 5. Conclusion: Ideals and the Dialectics of Substantivity 122 // LAW AND ITS DOCTRINAL STUDY (ON LEGAL DOGMATICS) [2006] 124–175: I. The Doctrinal Study of Law [1. Legal Dogmatics in a Science-theoretical Perspective 124 / 2. The Process of Advancing Conceptualisation 128 / 3. Ideality versus Practicality in Legal Systemicity 133 / 4. Conceptualisation, Systematisation, Dogmatisation 135 / 5. Rules and Principles in Law 140 / 6. Correlation between Legal Cultures and Legal Theories 141 / 7. Theoretical and Socio-philosophical Perspectives143] II. Inquiry into the Nature of Doctrinal Studies in Law [a) Legal Dogmatics 147 / b) Non-conceptualised Traditions in Law 149 / c) The Stand of Law and of its Dogmatics 154] III. ‘Law’, ‘Science of Law’, ‘Science’ 157 [1. Critical Positions {a) Ad Mátyás Bódig ‘Doctrinal Study of Law and Jurisprudence’ 158 / b) Ad Tamás Győrfy ‘The Conceptual System of Law and the Dogmatics of Motivations’ 169 / c) Ad Péter Cserne ‘The Doctrinal Study of Law versus Policy’ 172} 2. In an Onto-epistemological Perspective 174]
ON FORMS AND SUBSTANCE IN LAW STRUCTURES IN LEGAL SYSTEMS: ARTIFICIALITY, RELATIVITY, AND INTERDEPENDENCY OF STRUCTURING ELEMENTS IN A PRACTICAL (HERMENEUTICAL) CONTEXT [2001] 179–188: 1. Theoretical Background 179 / 2. Foundations of Structuring Challenged 181 / 3. Is there a Structure had? 184 / 4. Structuring as a Meta-construct 186 // GOALS AND MEANS IN LAW [2003] 189–201: 1. The Neutrality of Techniques 189 / 2. John Paul II [2.1. On Personhood, his Goods, and Law 191 / 2.2. On Person, Family, and Nation 196] 3. Artificiality and Antithetical Developments in Law 198 // LAW, ETHICS, ECONOMY: INDEPENDENT PATHS OR SHARED WAYS? [2004] 202–215: 1. “Cynical Acid” in the Foundation of Modern Formal Law 202 / 2. Example: Perspectives for Curing Malpractice in Law 205 / 3. Clash between Europeanism and Americanism 207 / 4. A Search for Reason and Systemicity 211 / 5. Ethics in Economy 213 // TOWARDS AN AUTONOMOUS LEGAL POLICY [1984] 216–221: 1. Relationship between Politics and Law 216 / 2. Legal Policy as a Mediator 218 / 3. Legal Scholarship, Legal Policy, and the Law on Law 219 / 4. Demand for an Autonomous Legal Policy 221
ON PROCESSES OF LAW THE JUDICIAL BLACK-BOX AND THE RULE OF LAW IN THE CONTEXT OF EUROPEAN UNIFICATION AND GLOBALISATION [2008] 225–242: I. Basic Issues in the Understanding of Law [1. Normativism and Legal Reality (Re)Construction 225 / 2. The Insufficiency of the Law Enacted 227 / 3. Duplicity of the Ontological Reconstruction of Judicial Process 227 / 4. The Law as Rule and the Law as Culture 231 / 5. Complementation by the Law’s Self-resolution in Post Modernism 232 / 6. The Metaphoric Nature of the Term ‘Law’ 234 / 7. Added Queries for the European and International Rule of Law 235] II. Questions to be Raised by Legal Arrangements Individually [8. Law as Subsistence and Law as Conventionalisation 236 / 9. Dilemmas of the Law Exhaustively Embodied by Texts, Thoroughly Conceptualised and Logified 237 / 10. Conservatio/novatio, ius strictum / ius aequum, generalisatio/exceptio, and the Moment of Decision 238] III. The Circle of Legal Arrangements to be Involved in the Investigation 240 [11. Cultures and Traditions to be Investigated 241] IV. Purpose and Impact of Investigations [12. The Tasks’ Horizons 241] DOCTRINE AND TECHNIQUE IN LAW [2002] 243–262: 1. Law, Legal Policy and Legal Technique 243 / 2. Formalism and Anti-formalism 245 / 3. Law as Potentiality and Actualisation 246 / 4. Example: Constitutional Adjudication 248 / 5. Legal Imaginability 251 / 6. Linguistic Mediation 254 / 7. Rechtsdogmatik 256 / 8. Clauses and Principles 258 / 9. With Safety Velvets Built in 260 // THEORY AND PRACTICE IN LAW: ON THE MAGICAL ROLE OF LEGAL TECHNIQUE [2006] 263–286: 1. Legal Formalism in a Practical Context 263 / 2. Magic in Law: Culture and Mediation 268 / 3. Legal Conceivability and its Limits 270 / 4. One Langugage, Unlabelled 272 / 5. Formalisation and De-formalisation: Principles as Safety Velves 276 / 6. Within Given Cultural Bounds 278 / 7. Kelsenian Re-interpretation: Law Getting Defined in Society 282 / 8. A Closed/Open Systemic Response 284 // LAW, UNDERSTANDING OF LAW, APPLICATION OF LAW (A SUMMARY OF DEVELOPMENTS IN THIRTY-SIX PARAGRAPHS) [2007] 287–303: I. Classical Heritage [1. Continental Law 287 / 2. Anglo-Saxon Law 291] II. Reality in our Approach to Law [1. As Professional Deontology 293 / 2. In its Theoretical Explanation 294] III. The Complexity of our Legal World Concept [1. The Complexity of Civil Law Mentality 301 / 2. The Complexity of Common Law Mentality 301] IV. With Humans in the Legal Machinery 302
APPENDIX: LEGAL THEORISING: AN UNRECOGNISED NEED FOR PRACTICING THE EUROPEAN LAW [2009] 307–354: 1. Introduction: Queries in European and Global Perspectives 307 / 2. Basic Issues [2.1. Human Refinement 310 / 2.2. The Westphalian Heritage of State Law and International Law 313 / 2.3. The Place of European Law 315] 3. Analogies [3.1. Solar System with Planets 319 / 3.2. Pre-modernity, Modernity, Post-modernity 320] 4. The Structural Pattern of the European Law [4.1. Legal Culture of the European Union 322 / 4.2. Implementing a Grand-System Functioning 328 / 4.3. With Legal Pluralism? 330] 5. Theoretical Model of the Operation of European Law [5.1. Multipolarity with Centripetality and Centrifugality 333 / 5.2. Order, Out of Chaos 336 / 5.3. Practical Continuum in a Standing Flux 342 / 5.4. Activated by Nations 347] 6. Conclusions for Practicing the European Law [6.1. The Ethos of the Tasks 349 / 6.2. For Reaching an Own Future, Thanks to Own Efforts 351]
Index of Subjects 355 / Index of Normative Materials 362 / Index 364
ON CONCEPTUALISING BY LOGIFYING THE LAW RULE AND/OR NORM: ON THE CONCEPTUALISABILITY AND LOGIFIABILITY OF LAW [2003] 69–78: 1. Rule/Norm 69 / 2. Origins and Contexture 70 / 3. With Varied Denotations 73 / 4. Norms Exclusively in Civil Law Rechtsdogmatik 74 / 5. Ambivalence in Language Use 77 // LEGAL LOGIC AND THE INTERNAL CONTRADICTION OF LAW [2004] 79–86: 1. Legal Logic 79 / 2. The Internal Contradiction of Law 83 // THE QUEST FOR FORMALISM IN LAW: IDEALS OF SYSTEMICITY AND AXIOMATISABILITY BETWEEN UTOPIANISM AND HEURISTIC ASSERTION [1973] 87–123: I. Systemicity [1. Form and Content {1.1. In Arts and Law 88 / 1.2. In German Philosophy 90} 2. Systemicity and Axiomatic Approach {2.1. The Idea of System and the Law-codes 95 / 2.2. Early Modern Times 97 / 2.3. Recent Times 100 / 2.4. Drawbacks in Philosophy104}] II. Axiomatism [3. The Want of Axiomatisability {3.1. From Deductivity to Axiomatisation 105 / 3.2. Futile Approximations at the Most 106 / 3.3. Lack of Deductivity in the Law’s Deep Structure112} 4. The Heuristic Value of an Ideal {4.1. Cases of N/A 113 / 4.2. Cases of Correlation 114} 5. Conclusion: Ideals and the Dialectics of Substantivity 122 // LAW AND ITS DOCTRINAL STUDY (ON LEGAL DOGMATICS) [2006] 124–175: I. The Doctrinal Study of Law [1. Legal Dogmatics in a Science-theoretical Perspective 124 / 2. The Process of Advancing Conceptualisation 128 / 3. Ideality versus Practicality in Legal Systemicity 133 / 4. Conceptualisation, Systematisation, Dogmatisation 135 / 5. Rules and Principles in Law 140 / 6. Correlation between Legal Cultures and Legal Theories 141 / 7. Theoretical and Socio-philosophical Perspectives143] II. Inquiry into the Nature of Doctrinal Studies in Law [a) Legal Dogmatics 147 / b) Non-conceptualised Traditions in Law 149 / c) The Stand of Law and of its Dogmatics 154] III. ‘Law’, ‘Science of Law’, ‘Science’ 157 [1. Critical Positions {a) Ad Mátyás Bódig ‘Doctrinal Study of Law and Jurisprudence’ 158 / b) Ad Tamás Győrfy ‘The Conceptual System of Law and the Dogmatics of Motivations’ 169 / c) Ad Péter Cserne ‘The Doctrinal Study of Law versus Policy’ 172} 2. In an Onto-epistemological Perspective 174]
ON FORMS AND SUBSTANCE IN LAW STRUCTURES IN LEGAL SYSTEMS: ARTIFICIALITY, RELATIVITY, AND INTERDEPENDENCY OF STRUCTURING ELEMENTS IN A PRACTICAL (HERMENEUTICAL) CONTEXT [2001] 179–188: 1. Theoretical Background 179 / 2. Foundations of Structuring Challenged 181 / 3. Is there a Structure had? 184 / 4. Structuring as a Meta-construct 186 // GOALS AND MEANS IN LAW [2003] 189–201: 1. The Neutrality of Techniques 189 / 2. John Paul II [2.1. On Personhood, his Goods, and Law 191 / 2.2. On Person, Family, and Nation 196] 3. Artificiality and Antithetical Developments in Law 198 // LAW, ETHICS, ECONOMY: INDEPENDENT PATHS OR SHARED WAYS? [2004] 202–215: 1. “Cynical Acid” in the Foundation of Modern Formal Law 202 / 2. Example: Perspectives for Curing Malpractice in Law 205 / 3. Clash between Europeanism and Americanism 207 / 4. A Search for Reason and Systemicity 211 / 5. Ethics in Economy 213 // TOWARDS AN AUTONOMOUS LEGAL POLICY [1984] 216–221: 1. Relationship between Politics and Law 216 / 2. Legal Policy as a Mediator 218 / 3. Legal Scholarship, Legal Policy, and the Law on Law 219 / 4. Demand for an Autonomous Legal Policy 221
ON PROCESSES OF LAW THE JUDICIAL BLACK-BOX AND THE RULE OF LAW IN THE CONTEXT OF EUROPEAN UNIFICATION AND GLOBALISATION [2008] 225–242: I. Basic Issues in the Understanding of Law [1. Normativism and Legal Reality (Re)Construction 225 / 2. The Insufficiency of the Law Enacted 227 / 3. Duplicity of the Ontological Reconstruction of Judicial Process 227 / 4. The Law as Rule and the Law as Culture 231 / 5. Complementation by the Law’s Self-resolution in Post Modernism 232 / 6. The Metaphoric Nature of the Term ‘Law’ 234 / 7. Added Queries for the European and International Rule of Law 235] II. Questions to be Raised by Legal Arrangements Individually [8. Law as Subsistence and Law as Conventionalisation 236 / 9. Dilemmas of the Law Exhaustively Embodied by Texts, Thoroughly Conceptualised and Logified 237 / 10. Conservatio/novatio, ius strictum / ius aequum, generalisatio/exceptio, and the Moment of Decision 238] III. The Circle of Legal Arrangements to be Involved in the Investigation 240 [11. Cultures and Traditions to be Investigated 241] IV. Purpose and Impact of Investigations [12. The Tasks’ Horizons 241] DOCTRINE AND TECHNIQUE IN LAW [2002] 243–262: 1. Law, Legal Policy and Legal Technique 243 / 2. Formalism and Anti-formalism 245 / 3. Law as Potentiality and Actualisation 246 / 4. Example: Constitutional Adjudication 248 / 5. Legal Imaginability 251 / 6. Linguistic Mediation 254 / 7. Rechtsdogmatik 256 / 8. Clauses and Principles 258 / 9. With Safety Velvets Built in 260 // THEORY AND PRACTICE IN LAW: ON THE MAGICAL ROLE OF LEGAL TECHNIQUE [2006] 263–286: 1. Legal Formalism in a Practical Context 263 / 2. Magic in Law: Culture and Mediation 268 / 3. Legal Conceivability and its Limits 270 / 4. One Langugage, Unlabelled 272 / 5. Formalisation and De-formalisation: Principles as Safety Velves 276 / 6. Within Given Cultural Bounds 278 / 7. Kelsenian Re-interpretation: Law Getting Defined in Society 282 / 8. A Closed/Open Systemic Response 284 // LAW, UNDERSTANDING OF LAW, APPLICATION OF LAW (A SUMMARY OF DEVELOPMENTS IN THIRTY-SIX PARAGRAPHS) [2007] 287–303: I. Classical Heritage [1. Continental Law 287 / 2. Anglo-Saxon Law 291] II. Reality in our Approach to Law [1. As Professional Deontology 293 / 2. In its Theoretical Explanation 294] III. The Complexity of our Legal World Concept [1. The Complexity of Civil Law Mentality 301 / 2. The Complexity of Common Law Mentality 301] IV. With Humans in the Legal Machinery 302
APPENDIX: LEGAL THEORISING: AN UNRECOGNISED NEED FOR PRACTICING THE EUROPEAN LAW [2009] 307–354: 1. Introduction: Queries in European and Global Perspectives 307 / 2. Basic Issues [2.1. Human Refinement 310 / 2.2. The Westphalian Heritage of State Law and International Law 313 / 2.3. The Place of European Law 315] 3. Analogies [3.1. Solar System with Planets 319 / 3.2. Pre-modernity, Modernity, Post-modernity 320] 4. The Structural Pattern of the European Law [4.1. Legal Culture of the European Union 322 / 4.2. Implementing a Grand-System Functioning 328 / 4.3. With Legal Pluralism? 330] 5. Theoretical Model of the Operation of European Law [5.1. Multipolarity with Centripetality and Centrifugality 333 / 5.2. Order, Out of Chaos 336 / 5.3. Practical Continuum in a Standing Flux 342 / 5.4. Activated by Nations 347] 6. Conclusions for Practicing the European Law [6.1. The Ethos of the Tasks 349 / 6.2. For Reaching an Own Future, Thanks to Own Efforts 351]
Index of Subjects 355 / Index of Normative Materials 362 / Index 364
Research Interests:
HISTORICAL BACKGROUND PHILOSOPHY OF LAW IN CENTRAL & EASTERN EUROPE: A SKETCH OF HISTORY [1999] 11–21 // PHILOSOPHISING ON LAW IN THE TURMOIL OF COMMUNIST TAKEOVER IN HUNGARY (TWO PORTRAITS, INTERWAR AND POSTWAR: JULIUS MOÓR & ISTVÁN... more
HISTORICAL BACKGROUND PHILOSOPHY OF LAW IN CENTRAL & EASTERN EUROPE: A SKETCH OF HISTORY [1999] 11–21 // PHILOSOPHISING ON LAW IN THE TURMOIL OF COMMUNIST TAKEOVER IN HUNGARY (TWO PORTRAITS, INTERWAR AND POSTWAR: JULIUS MOÓR & ISTVÁN LOSONCZY) [2001–2002] 23–39: Julius Moór 23 / István Losonczy 29 // ON THE SURVIVAL OF ILMAR TAMMELO’S LETTER AND MANUSCRIPT ADDRESSED TO PROFESSOR MOÓR [2009] 41–44 // PROFESSIONAL DISTRESS AND SCARCITY: ALEXANDER HORVÁTH AND THE LEGACY OF NATURAL LAW IN HUNGARY [2005] 45–50 // HUNGARIAN LEGAL PHILOSOPHY IN THE 20TH CENTURY [2011] 51–72: I. The Pre-war Period [1. Bódog (Felix) Somló (1871–1920) 52] / II. The Inter-war Period [2. Gyula (Julius) Moór (1888–1950) 54 / 3. Barna Horváth (1896–1973) 55 / 4. József Szabó (1909–1992) 57 / 5. István Bibó (1911–1979) 58 / 6. Tibor Vas (1911–1983) 59 / 7. István Losonczy (1918–1980) 60] III. The Post-war Period (Communism) 61 [8. Imre Szabó (1912–1991) 62 / 9. Vilmos Peschka (1929–2006) 63 / 10. Kálmán Kulcsár (1928–2010) 65] IV. Contemporary Trends and Perspectives 66 [11. Csaba Varga (b. 1941) 66 / 12. András Sajó (b. 1949) 69 / 13. Béla Pokol (b. 1950) 70] V. Our Understanding of the Law Today 71
AN IMPOSED LEGACY LOOKING BACK [1999] 75–94: 1. On Ideologies and Marxism in general 75 / 2. Life of an Intellectual in Communism 79 / 3. On Marxism and its Socialist Cultivation in Particular 82 / 4. Legal Philosophising [4.1. Approaches to Law 87 / 4.2. Arriving at a Legal Ontology 91] 5. Conclusion 94 // LEGAL PHILOSOPHY OF THE MARXISM OF SOCIALISM: HUNGARIAN OVERVIEW IN AN INTERNATIONAL PERSPECTIVE [2003] 95–151: I. Development and Balance of Marxist Philosophising on Law in Hungary [1. Preliminaries (until 1948) 96 / 2. Stalinism (from the Soviet Occupation on) {a) Liquidation of the »Residues« 98 / b) Soviet-type Uniformisation [Gleichschaltung] 99 / c) Denial of the Past, with a Dual Effect 99 / d) »Socialist Legality«, Drawn from the Progressive Past of Western Europe 103 / e) Search for the Germs of Scholarly Evolution 103} 3. Institutionalisation Accompanied by Relaxation (from the 1960s) [a) Epigonism Becoming the Scholarly Ideal 104 / b) Stalinism in a Critical Self-perspective 105 / c) Disciples Diversified Launching their own Trends 107 / d) Comparatism 110 / e) (Re)discovery of the Western Legal Philosophy as a Competitor 112 / f) A Leading Mediatory Role within the »Socialist World Order« 114} 4. Disintegration (in the 1980s) {a) Attempt at Laying New Foundations for Marxism with Epigonism Exhausted 115 / b) Competitive Trends Becoming Exclusive 115 / c) Western Legal Philosophy Acknowledged as a Fellow-traveller within the Socialist Orbit Proper 116 / d) Hungarian Legal Theory Transforming into a National Corpus 118 / e) The Practical Promotion of Some Balance 119} 5. End-game for a Substitute State Religion (in the 1990s) 120] II. Marxist Legal Philosophising in an International Perspective [Ad 1: To the Preliminaries 122 / Ad 2: To Stalinism 124 / Ad 3: To Institutionalisation Accompanied by Relaxation {a) Late Separation from Vishinskiy’s Theory 125 / b) From Ideological Self-closure to an Apparently Scholarly Openness 127 / c) From Political Ideology to Genuine Scholarship 130 / d) International Recognition of Socialist Jurisprudence as an Independent Trend 135 / e) Together with Western Trends 137} Ad 4: To Disintegration {a) Loss of Attraction as Mere Epigonism 139 / b) Exclusivity of Competing Trends 139 / c) Fellowship with »Bourgeois« Trends 140 / d) An own Trend, Internationally Recognised 141 / e) A yet Progressive Role 142} Ad 5: To the Present state 143] III. A Temporary Balance 145 // AUTONOMY AND INSTRUMENTALITY OF LAW IN A SUPERSTRUCTURAL PERSPECTIVE [1986] 151–175: 1. The Strange Fate of Concepts 151 / I. A Relational Category 2. Basis and Superstructure: The Genuine Meaning 154 / 3. Exerting Social Influence as a Conceptual Minimum 156 / 4. Relationships within the Prevailing Totality 158 / 5. Attempts at Interpretation in Hungary 159 / 6. The Lukácsian Stand 162 / 7. Lukács’s Recognitions 168 / 8. Some Criticism 169 / II. The Law’s Understanding 171 / 9. Law Interpreted as Superstructure 171 / 10. Conclusions Drawn for the Law’s Understanding 173 // LEGAL THEORY IN TRANSITION (A PREFACE FROM HUNGARY) [2000] 177–186 // DEVELOPMENT OF THEORETICAL LEGAL THOUGHT IN HUNGARY AT THE TURN OF THE MILLENNIUM [2006] 187–215: 1. International Environment 188 / 2. The Situation in Hungary 190 / 3. Outlook I: The Historical-comparative Study of Legal Cultures and of the Lawyerly Way of Thinking 203 / 4. Outlook II: The Paradigmatic Enigma of the Transition to Rule of Law 207 / 5. Incongruity in Practice 213 / 6. Perspectives 214
TWENTIETH CENTURY CONTEMPORANEITY CHANGE OF PARADIGMS IN LEGAL RECONSTRUCTION: CARL SCHMITT AND THE TEMPTATION TO FINALLY REACH A SYNTHESIS [2002] 219–234: 1. Dangers of Intellectualism 219 / 2. Schmitt in Facts 221 / 3. Schmitt and Kelsen 222 / 4. On Bordering Conditions 226 / 5. With Kelsen in Transubstantiation 230 / 6. Polarisation as the Path of Theoretical Development 232 // KELSENIAN DOCUMENTS IN HUNGARY: CHAPTERS ON CONTACTS, INCLUDING THE GENESIS OF AUTOBIOGRAPHY [2006] 235–243: 1. Preludes 235 / 2. The Search for Moór’s Bequeath 235 / 3. Moór’s Collegiality 238 / 4. Bibó as a Disciple Translating 241 // THE »HART-PHENOMENON« [2002] 245–267: I. The Hart-miracle 246 [1. The Scene of Britain at the Time 247 / 2. The Personal Career 250 / 3. The Opus’ Career 252 / 4. Verbal Sociologism 255 / 5. Growing into the British Pattern 259] II. The Hart-phenomenon 260 [6. Origination of a Strange Orthodoxy 261 / 7. Mastering Periods of the 20th Century 263 / 8. Raising the Issue of Reception in Hungary 365] // LITERATURE? A SUBSTITUTE FOR LEGAL PHILOSOPHY? [2007] 269–287: 1. The Enigma of Law and its Study 269 / 2. “Law and Literature” 271 / 3. Varieties of “Law and Literature” 274 / 4. The German Study of Artistic Representations 280 / 5. Some Literary Reconsiderations 285 / 6. Conclusion 287
APPENDIX: THE PHILOSOPHY OF TEACHING LEGAL PHILOSOPHY IN HUNGARY [2007] 291–320: I. Why and How to Philosophise in Law? 291 / II. The State of Teaching Legal Philosophy 294 / III. The Philosophy of Teaching Legal Philosophy 296 / IV. Programme at the Catholic University of Hungary 300 [1. Graduate Studies 300 {a) Basic Subjects 301 / b) Facultative Seminars 305 / c) Closing Subjects 309 / d) Written Memoranda and the Thesis 312} 2. Postgraduate Studies 313 / 3. Conclusion 317] V. Perspectives 318
Index of Subjects 321 / Index of Normative Materials 328 / Index of Names 329
AN IMPOSED LEGACY LOOKING BACK [1999] 75–94: 1. On Ideologies and Marxism in general 75 / 2. Life of an Intellectual in Communism 79 / 3. On Marxism and its Socialist Cultivation in Particular 82 / 4. Legal Philosophising [4.1. Approaches to Law 87 / 4.2. Arriving at a Legal Ontology 91] 5. Conclusion 94 // LEGAL PHILOSOPHY OF THE MARXISM OF SOCIALISM: HUNGARIAN OVERVIEW IN AN INTERNATIONAL PERSPECTIVE [2003] 95–151: I. Development and Balance of Marxist Philosophising on Law in Hungary [1. Preliminaries (until 1948) 96 / 2. Stalinism (from the Soviet Occupation on) {a) Liquidation of the »Residues« 98 / b) Soviet-type Uniformisation [Gleichschaltung] 99 / c) Denial of the Past, with a Dual Effect 99 / d) »Socialist Legality«, Drawn from the Progressive Past of Western Europe 103 / e) Search for the Germs of Scholarly Evolution 103} 3. Institutionalisation Accompanied by Relaxation (from the 1960s) [a) Epigonism Becoming the Scholarly Ideal 104 / b) Stalinism in a Critical Self-perspective 105 / c) Disciples Diversified Launching their own Trends 107 / d) Comparatism 110 / e) (Re)discovery of the Western Legal Philosophy as a Competitor 112 / f) A Leading Mediatory Role within the »Socialist World Order« 114} 4. Disintegration (in the 1980s) {a) Attempt at Laying New Foundations for Marxism with Epigonism Exhausted 115 / b) Competitive Trends Becoming Exclusive 115 / c) Western Legal Philosophy Acknowledged as a Fellow-traveller within the Socialist Orbit Proper 116 / d) Hungarian Legal Theory Transforming into a National Corpus 118 / e) The Practical Promotion of Some Balance 119} 5. End-game for a Substitute State Religion (in the 1990s) 120] II. Marxist Legal Philosophising in an International Perspective [Ad 1: To the Preliminaries 122 / Ad 2: To Stalinism 124 / Ad 3: To Institutionalisation Accompanied by Relaxation {a) Late Separation from Vishinskiy’s Theory 125 / b) From Ideological Self-closure to an Apparently Scholarly Openness 127 / c) From Political Ideology to Genuine Scholarship 130 / d) International Recognition of Socialist Jurisprudence as an Independent Trend 135 / e) Together with Western Trends 137} Ad 4: To Disintegration {a) Loss of Attraction as Mere Epigonism 139 / b) Exclusivity of Competing Trends 139 / c) Fellowship with »Bourgeois« Trends 140 / d) An own Trend, Internationally Recognised 141 / e) A yet Progressive Role 142} Ad 5: To the Present state 143] III. A Temporary Balance 145 // AUTONOMY AND INSTRUMENTALITY OF LAW IN A SUPERSTRUCTURAL PERSPECTIVE [1986] 151–175: 1. The Strange Fate of Concepts 151 / I. A Relational Category 2. Basis and Superstructure: The Genuine Meaning 154 / 3. Exerting Social Influence as a Conceptual Minimum 156 / 4. Relationships within the Prevailing Totality 158 / 5. Attempts at Interpretation in Hungary 159 / 6. The Lukácsian Stand 162 / 7. Lukács’s Recognitions 168 / 8. Some Criticism 169 / II. The Law’s Understanding 171 / 9. Law Interpreted as Superstructure 171 / 10. Conclusions Drawn for the Law’s Understanding 173 // LEGAL THEORY IN TRANSITION (A PREFACE FROM HUNGARY) [2000] 177–186 // DEVELOPMENT OF THEORETICAL LEGAL THOUGHT IN HUNGARY AT THE TURN OF THE MILLENNIUM [2006] 187–215: 1. International Environment 188 / 2. The Situation in Hungary 190 / 3. Outlook I: The Historical-comparative Study of Legal Cultures and of the Lawyerly Way of Thinking 203 / 4. Outlook II: The Paradigmatic Enigma of the Transition to Rule of Law 207 / 5. Incongruity in Practice 213 / 6. Perspectives 214
TWENTIETH CENTURY CONTEMPORANEITY CHANGE OF PARADIGMS IN LEGAL RECONSTRUCTION: CARL SCHMITT AND THE TEMPTATION TO FINALLY REACH A SYNTHESIS [2002] 219–234: 1. Dangers of Intellectualism 219 / 2. Schmitt in Facts 221 / 3. Schmitt and Kelsen 222 / 4. On Bordering Conditions 226 / 5. With Kelsen in Transubstantiation 230 / 6. Polarisation as the Path of Theoretical Development 232 // KELSENIAN DOCUMENTS IN HUNGARY: CHAPTERS ON CONTACTS, INCLUDING THE GENESIS OF AUTOBIOGRAPHY [2006] 235–243: 1. Preludes 235 / 2. The Search for Moór’s Bequeath 235 / 3. Moór’s Collegiality 238 / 4. Bibó as a Disciple Translating 241 // THE »HART-PHENOMENON« [2002] 245–267: I. The Hart-miracle 246 [1. The Scene of Britain at the Time 247 / 2. The Personal Career 250 / 3. The Opus’ Career 252 / 4. Verbal Sociologism 255 / 5. Growing into the British Pattern 259] II. The Hart-phenomenon 260 [6. Origination of a Strange Orthodoxy 261 / 7. Mastering Periods of the 20th Century 263 / 8. Raising the Issue of Reception in Hungary 365] // LITERATURE? A SUBSTITUTE FOR LEGAL PHILOSOPHY? [2007] 269–287: 1. The Enigma of Law and its Study 269 / 2. “Law and Literature” 271 / 3. Varieties of “Law and Literature” 274 / 4. The German Study of Artistic Representations 280 / 5. Some Literary Reconsiderations 285 / 6. Conclusion 287
APPENDIX: THE PHILOSOPHY OF TEACHING LEGAL PHILOSOPHY IN HUNGARY [2007] 291–320: I. Why and How to Philosophise in Law? 291 / II. The State of Teaching Legal Philosophy 294 / III. The Philosophy of Teaching Legal Philosophy 296 / IV. Programme at the Catholic University of Hungary 300 [1. Graduate Studies 300 {a) Basic Subjects 301 / b) Facultative Seminars 305 / c) Closing Subjects 309 / d) Written Memoranda and the Thesis 312} 2. Postgraduate Studies 313 / 3. Conclusion 317] V. Perspectives 318
Index of Subjects 321 / Index of Normative Materials 328 / Index of Names 329
Research Interests:
Foreword [1994] 1–4 LAW AS PRACTICE QUELQUES QUESTIONS MÉTHODOLOGIQUES DE LA FORMATION DES CONCEPTS EN SCIENCES JURIDIQUES [1970] 7–33: 1. Introduction 7 / 2. La particularité de l’objet des sciences juridiques 8 / 3. La particularité... more
Foreword [1994] 1–4
LAW AS PRACTICE QUELQUES QUESTIONS MÉTHODOLOGIQUES DE LA FORMATION DES CONCEPTS EN SCIENCES JURIDIQUES [1970] 7–33: 1. Introduction 7 / 2. La particularité de l’objet des sciences juridiques 8 / 3. La particularité de la méthodologie des sciences juridiques 10 / 4. La particularité de la formation des concepts en sciences juridiques: Quelques problèmes 15 [4.1. Le concept du droit 16 / 4.2. Le concept dogmatique du contenu du droit 21 / 4.3. Le concept de la normativité juridique 23 / 4.4. Le concept des lacunes en droit 24] / 5. La particularité de la formation des concepts en sciencesjuridiques: Quelques conclusions 26 / 6. La formation des concepts en sciences juridiques et la réalité: Conclusion finale 29 / 7. Annexe: Des bases d’une classification possible des définitions en sciences juridiques 31 // GELTUNG DES RECHTS – WIRKSAMKEIT DES RECHTS [1978] 35–42 // MACROSOCIOLOGICAL THEORIES OF LAW: A SURVEY AND APPRAISAL [1983] 43–76: I. Issues of the Macrosociological Theories of Law 46 / II. The Role of the Macrosociological Theories in the Social Science Foundation of Legal Thinking 63 // REFLECTIONS ON LAW AND ITS INNER MORALITY [1984] 77–89: 1. Law and Morals As Two Systems of Norms, and the Inner Morality of Law 77 / 2. Law As A Value Bearer and As A Mere External Indicator 78 / 3. The Inner and External Moral Credit of Legislator 83 / 4. The Inner Morality of Law 86 // THE LAW AND ITS LIMITS [1985] 91–96
LAW AS TECHNIQUE DOMAINE »EXTERNE« ET DOMAINE »INTERNE« EN DROIT [1983] 99–117: 1. Le »juridique« et le »non-juridique« 99 / 2. Domaine »externe« et domaine »interne« en tant que groupes de phénomènes 104 / 3. Domaine »externe« et domaine »interne« en tant que points de références 112 / 4. Conclusion 116 // DIE MINISTERIELLE BEGRÜNDUNG IN RECHTSPHILOSOPHISCHER SICHT [1977] 119–139: I. Die prinzipiellen und geschichtlichen Grundlagen der Herausforderung der ministeriellen Begründungen 120 / II. Die möglichen und erwünschten Funktionen der ministeriellen Begründung im sozialistischen Rechts 128 / III. Die ministerielle Begründung und ihr Wert in der Auslegung derRechtsnormen 132 // THE PREAMBLE: A QUESTION OF JURISPRUDENCE [1970] 141–167: I. The Notion of the Preamble 142 / II. Content and Functions of the Preambles 146 / III. Normativity of the Preamble Content 150 / IV. The Problem of the Justifiability of Preamble-drafting in the Light of Socialist Legal Policy 161 // PRESUMPTION AND FICTION: MEANS OF LEGAL TECHNIQUE [1988] 169–185: I. Presumption 169 [1. In the Judicial Process of Establishing the Facts: praesumptio homini vel facti 170 / 2. In the Normative Definition of the Facts: praesumptio juris tantum 170 / 3. In the Normative Definition of the Facts: praesumptio juris et de jure 171 / 4. In a Possible Theoretical Reconstruction 171] On »Presumption« 172 [1. Function 172 / 2. Presumption and Fiction 173 / 3. Irrelevancy of Epistemological Foundation 173 / 4. The Technique of Presumption 174] II. Fiction 175 [1. In the Linguistic Formation of Legal Norms 175 / 2. In the Judicial Application of Legal Norms 175 / 3. In the Doctrinal Processing of Legal Norms 176 / 4. In the Theoretical Reconstruction of Legal Norms 176 / 5. Approaches to and Understandings of Fiction 177] On »Fiction« 178 [1. History and Understandings 178 / 2. Classification 180 / 3. Law as Fiction 181 / 4. Presumption and Fiction 182] // LEGAL TECHNIQUE [1988] 187–198: I. Legal Technique 187 [1. In the Large Sense 1987/ 2. In Legal Practice 189 / 3. In Legal Science 189 / 4. As a Special Technique 190] II. On Legal Technique [1. Definition and Function 190 / 2. Legal Technique and Legal Cultures 192 / 3. Postulates of Legal Technique in the Cultures of Modem Formal Law 195 {a) The Principle of Consequentiality 195 / b) The Principle of Coherency 195 / c) The Principle of Conceptual Economy 196 / d) The Principle of Non-redundancy 196}]
LAW AS LOGIC MODERNE STAATLICHKEIT UND MODERNES FORMALES RECHT [1982] 201–207: 1. Die Klassifizierung als logisches und als gesellschaftswissenschaftliches Verfahren 202 / 2. Typologie der staatlichen und rechtlichen Erscheinungen 202 / 3. Der moderne Staat und das moderne formale Recht: Frage der Zusammenhänge und Entwicklungsalternativen 204 // HETEROGENEITY AND VALIDITY OF LAW: OUTLINES OF AN ONTOLOGICAL RECONSTRUCTION [1986] 209–218 // LEIBNIZ UND DIE FRAGE DER RECHTLICHEN SYSTEMBILDUNG [1973] 219–232: 1. Aktualität von Leibniz 219 / 2. Der Gedanke der universalen mathematischen Methode 221 / 3. Die logischen Konzeption der Rechtswissenschaft 224 / 4. Die geometrische Vision der rechtlichen Systembildung 227 / 5. Das Scheitern der Leibnizschen Idee und seine Lehre 230 // LAW AND ITS APPROACH AS A SYSTEM [1975] 233–255: 1. The Logical Structure of Law as a Historical Product 233 / 2. Tendencies of Formal Rationalization in Legal Development 234 / 3. Historical Development of the Approach to Law as a System 239 / 4. Present State of the Attempts at a Logical Reconstruction of Law and Legal Reasoning 243 / 5. Question of the Axiomatic Conception of Law 248 / 6. Heuristic Value of the Approach to Law as a System 250 // LOGIC OF LAW AND JUDICIAL ACTIVITY: A GAP BETWEEN IDEALS, REALITY AND FUTURE PERSPECTIVES [1982] 258–288: 1. Historical Background 259 / 2. Ideals 264 / 3. Reality 270 / 4. Future Perspectives 277 // KELSEN’S PURE THEORY OF LAW – YESTERDAY, TODAY AND TOMORROW [ms] 289–293, THE NATURE OF THE JUDICIAL APPLICATION OF NORMS: SCIENCE- AND LANGUAGE-PHILOSOPHICAL CONSIDERATIONS [ms] 295–314: 1. Presuppositions 295 / 2. The Context of the Application of Norms 300 [2.1 Actualisation in Concrete Meaning 300 / 2.2 Linguistic Undefinedness 304 / 2.3 Lack of Logical Consequence in the Normative Sphere 308]
LAW AS EXPERIENCE ON THE SOCIALLY DETERMINED NATURE OF LEGAL REASONING [1971] 317–374: 1. Interrelation of the Creation and Application of Law 317 / 2. The Socially Determined Nature of the Application of Law 332 / 3. The Socially Determined Nature of Legal Reasoning 337 / 4. The Question of Perspectives 363 // TOWARDS THE ONTOLOGICAL FOUNDATION OF LAW: SOME THESES ON THE BASIS OF LUKÁCS’ ONTOLOGY [1983] 375–390, IS LAW A SYSTEM OF ENACTMENTS? [1984] 391–398: 1. Working Models of Law 391 / 2. Senses of ContExtuality in Law 393 / 3. Jurisprudential Approach and Socio-ontological Approach 394 / 4. Conclusions 396 [4.1. Law as Historical Continuum 396 / 4.2.Law as Open System 396 / 4.3. / Law as Complex Phenomenon with Alternative Strategy 396 / 4.4. Law as an Irreversible Process 397 / 4.5. The Genuinely Societal Character of Law 397] // EUROPEAN INTEGRATION AND THE UNIQUENESS OF NATIONAL LEGAL CULTURES [1992] 399–411: 1. The Philosophical Framework 399 / 2. Law as Tradition 403 / 3. European Integration and the Preservation of the Uniqueness of National Legal Orders 407 // INSTITUTIONS AS SYSTEMS: NOTES ON THE CLOSED SETS, OPEN VISTAS OF DEVELOPMENT, AND TRANSCENDENCY OF INSTITUTIONS AND THEIR CONCEPTUAL REPRESENTATIONS [1991] 413–424: I. A Logic of Systems 413 / II. Ideal Types and Historically Concrete Manifestations 416 / III. Ideal Type As A Normative Ideology 418 / IV.Objectivity and Contingency of Systems 420 / V. Limits and Bonds, ConsEquEntiality and Practicability of a System 423
LAW AS HISTORY FROM LEGAL CUSTOMS TO LEGAL FOLKWAYS [1981] 427–436, ANTHROPOLOGICAL JURISPRUDENCE? LEOPOLD POSPÍŠIL AND THE COMPARATIVE STUDY OF LEGAL CULTURES [1985] 437–457: 1. Rule, Fact and Principle in the Concept of Law 438 [a) Abstract rules 439 / b) Abstracts from actual behaviour 439 / c) Principles Upheld by Legal Decisions 440] 2. Attributes of Law 445 [a) Authority 446 / b) Intention of Universal Application 446 / c) Obligatio 447 / d) Sanction 447] 3. Law and its Social Functional Definition 450 [(1) Law is a Global Phenomenon 451 / (2) Law is a Phenomenon Able to Settle Conflicts of Interests 451 / 3) Law is a Phenomenon Prevailing as the Supreme Controlling Factor 452] 4. Conclusion 454 // LAW AS A SOCIAL ISSUE [1985] 459–475: I. The Social Prestige of Law 459 / II. The Social Nature of Law 463 / III. Law and Language in the Service of Social Mediation 466 (1. Passive Mediation and Active Intervention 468 / 2. The Dilemma of the Mediation of Values 472) // LAW AS HISTORY? [1986] 477–484: 1. Understandings of the Term »Law« 477 / 2. Law and History 478 / 3. Law as History 481 // RECHTSKULTUR – DENKKULTUR: EINFÜHRUNG ZUM THEMA [1988] 485–489
Curriculum Vitae 491 / Bibliography 493 // Index 515 / Index of Normative Materials 523 / Index of Names 525
LAW AS PRACTICE QUELQUES QUESTIONS MÉTHODOLOGIQUES DE LA FORMATION DES CONCEPTS EN SCIENCES JURIDIQUES [1970] 7–33: 1. Introduction 7 / 2. La particularité de l’objet des sciences juridiques 8 / 3. La particularité de la méthodologie des sciences juridiques 10 / 4. La particularité de la formation des concepts en sciences juridiques: Quelques problèmes 15 [4.1. Le concept du droit 16 / 4.2. Le concept dogmatique du contenu du droit 21 / 4.3. Le concept de la normativité juridique 23 / 4.4. Le concept des lacunes en droit 24] / 5. La particularité de la formation des concepts en sciencesjuridiques: Quelques conclusions 26 / 6. La formation des concepts en sciences juridiques et la réalité: Conclusion finale 29 / 7. Annexe: Des bases d’une classification possible des définitions en sciences juridiques 31 // GELTUNG DES RECHTS – WIRKSAMKEIT DES RECHTS [1978] 35–42 // MACROSOCIOLOGICAL THEORIES OF LAW: A SURVEY AND APPRAISAL [1983] 43–76: I. Issues of the Macrosociological Theories of Law 46 / II. The Role of the Macrosociological Theories in the Social Science Foundation of Legal Thinking 63 // REFLECTIONS ON LAW AND ITS INNER MORALITY [1984] 77–89: 1. Law and Morals As Two Systems of Norms, and the Inner Morality of Law 77 / 2. Law As A Value Bearer and As A Mere External Indicator 78 / 3. The Inner and External Moral Credit of Legislator 83 / 4. The Inner Morality of Law 86 // THE LAW AND ITS LIMITS [1985] 91–96
LAW AS TECHNIQUE DOMAINE »EXTERNE« ET DOMAINE »INTERNE« EN DROIT [1983] 99–117: 1. Le »juridique« et le »non-juridique« 99 / 2. Domaine »externe« et domaine »interne« en tant que groupes de phénomènes 104 / 3. Domaine »externe« et domaine »interne« en tant que points de références 112 / 4. Conclusion 116 // DIE MINISTERIELLE BEGRÜNDUNG IN RECHTSPHILOSOPHISCHER SICHT [1977] 119–139: I. Die prinzipiellen und geschichtlichen Grundlagen der Herausforderung der ministeriellen Begründungen 120 / II. Die möglichen und erwünschten Funktionen der ministeriellen Begründung im sozialistischen Rechts 128 / III. Die ministerielle Begründung und ihr Wert in der Auslegung derRechtsnormen 132 // THE PREAMBLE: A QUESTION OF JURISPRUDENCE [1970] 141–167: I. The Notion of the Preamble 142 / II. Content and Functions of the Preambles 146 / III. Normativity of the Preamble Content 150 / IV. The Problem of the Justifiability of Preamble-drafting in the Light of Socialist Legal Policy 161 // PRESUMPTION AND FICTION: MEANS OF LEGAL TECHNIQUE [1988] 169–185: I. Presumption 169 [1. In the Judicial Process of Establishing the Facts: praesumptio homini vel facti 170 / 2. In the Normative Definition of the Facts: praesumptio juris tantum 170 / 3. In the Normative Definition of the Facts: praesumptio juris et de jure 171 / 4. In a Possible Theoretical Reconstruction 171] On »Presumption« 172 [1. Function 172 / 2. Presumption and Fiction 173 / 3. Irrelevancy of Epistemological Foundation 173 / 4. The Technique of Presumption 174] II. Fiction 175 [1. In the Linguistic Formation of Legal Norms 175 / 2. In the Judicial Application of Legal Norms 175 / 3. In the Doctrinal Processing of Legal Norms 176 / 4. In the Theoretical Reconstruction of Legal Norms 176 / 5. Approaches to and Understandings of Fiction 177] On »Fiction« 178 [1. History and Understandings 178 / 2. Classification 180 / 3. Law as Fiction 181 / 4. Presumption and Fiction 182] // LEGAL TECHNIQUE [1988] 187–198: I. Legal Technique 187 [1. In the Large Sense 1987/ 2. In Legal Practice 189 / 3. In Legal Science 189 / 4. As a Special Technique 190] II. On Legal Technique [1. Definition and Function 190 / 2. Legal Technique and Legal Cultures 192 / 3. Postulates of Legal Technique in the Cultures of Modem Formal Law 195 {a) The Principle of Consequentiality 195 / b) The Principle of Coherency 195 / c) The Principle of Conceptual Economy 196 / d) The Principle of Non-redundancy 196}]
LAW AS LOGIC MODERNE STAATLICHKEIT UND MODERNES FORMALES RECHT [1982] 201–207: 1. Die Klassifizierung als logisches und als gesellschaftswissenschaftliches Verfahren 202 / 2. Typologie der staatlichen und rechtlichen Erscheinungen 202 / 3. Der moderne Staat und das moderne formale Recht: Frage der Zusammenhänge und Entwicklungsalternativen 204 // HETEROGENEITY AND VALIDITY OF LAW: OUTLINES OF AN ONTOLOGICAL RECONSTRUCTION [1986] 209–218 // LEIBNIZ UND DIE FRAGE DER RECHTLICHEN SYSTEMBILDUNG [1973] 219–232: 1. Aktualität von Leibniz 219 / 2. Der Gedanke der universalen mathematischen Methode 221 / 3. Die logischen Konzeption der Rechtswissenschaft 224 / 4. Die geometrische Vision der rechtlichen Systembildung 227 / 5. Das Scheitern der Leibnizschen Idee und seine Lehre 230 // LAW AND ITS APPROACH AS A SYSTEM [1975] 233–255: 1. The Logical Structure of Law as a Historical Product 233 / 2. Tendencies of Formal Rationalization in Legal Development 234 / 3. Historical Development of the Approach to Law as a System 239 / 4. Present State of the Attempts at a Logical Reconstruction of Law and Legal Reasoning 243 / 5. Question of the Axiomatic Conception of Law 248 / 6. Heuristic Value of the Approach to Law as a System 250 // LOGIC OF LAW AND JUDICIAL ACTIVITY: A GAP BETWEEN IDEALS, REALITY AND FUTURE PERSPECTIVES [1982] 258–288: 1. Historical Background 259 / 2. Ideals 264 / 3. Reality 270 / 4. Future Perspectives 277 // KELSEN’S PURE THEORY OF LAW – YESTERDAY, TODAY AND TOMORROW [ms] 289–293, THE NATURE OF THE JUDICIAL APPLICATION OF NORMS: SCIENCE- AND LANGUAGE-PHILOSOPHICAL CONSIDERATIONS [ms] 295–314: 1. Presuppositions 295 / 2. The Context of the Application of Norms 300 [2.1 Actualisation in Concrete Meaning 300 / 2.2 Linguistic Undefinedness 304 / 2.3 Lack of Logical Consequence in the Normative Sphere 308]
LAW AS EXPERIENCE ON THE SOCIALLY DETERMINED NATURE OF LEGAL REASONING [1971] 317–374: 1. Interrelation of the Creation and Application of Law 317 / 2. The Socially Determined Nature of the Application of Law 332 / 3. The Socially Determined Nature of Legal Reasoning 337 / 4. The Question of Perspectives 363 // TOWARDS THE ONTOLOGICAL FOUNDATION OF LAW: SOME THESES ON THE BASIS OF LUKÁCS’ ONTOLOGY [1983] 375–390, IS LAW A SYSTEM OF ENACTMENTS? [1984] 391–398: 1. Working Models of Law 391 / 2. Senses of ContExtuality in Law 393 / 3. Jurisprudential Approach and Socio-ontological Approach 394 / 4. Conclusions 396 [4.1. Law as Historical Continuum 396 / 4.2.Law as Open System 396 / 4.3. / Law as Complex Phenomenon with Alternative Strategy 396 / 4.4. Law as an Irreversible Process 397 / 4.5. The Genuinely Societal Character of Law 397] // EUROPEAN INTEGRATION AND THE UNIQUENESS OF NATIONAL LEGAL CULTURES [1992] 399–411: 1. The Philosophical Framework 399 / 2. Law as Tradition 403 / 3. European Integration and the Preservation of the Uniqueness of National Legal Orders 407 // INSTITUTIONS AS SYSTEMS: NOTES ON THE CLOSED SETS, OPEN VISTAS OF DEVELOPMENT, AND TRANSCENDENCY OF INSTITUTIONS AND THEIR CONCEPTUAL REPRESENTATIONS [1991] 413–424: I. A Logic of Systems 413 / II. Ideal Types and Historically Concrete Manifestations 416 / III. Ideal Type As A Normative Ideology 418 / IV.Objectivity and Contingency of Systems 420 / V. Limits and Bonds, ConsEquEntiality and Practicability of a System 423
LAW AS HISTORY FROM LEGAL CUSTOMS TO LEGAL FOLKWAYS [1981] 427–436, ANTHROPOLOGICAL JURISPRUDENCE? LEOPOLD POSPÍŠIL AND THE COMPARATIVE STUDY OF LEGAL CULTURES [1985] 437–457: 1. Rule, Fact and Principle in the Concept of Law 438 [a) Abstract rules 439 / b) Abstracts from actual behaviour 439 / c) Principles Upheld by Legal Decisions 440] 2. Attributes of Law 445 [a) Authority 446 / b) Intention of Universal Application 446 / c) Obligatio 447 / d) Sanction 447] 3. Law and its Social Functional Definition 450 [(1) Law is a Global Phenomenon 451 / (2) Law is a Phenomenon Able to Settle Conflicts of Interests 451 / 3) Law is a Phenomenon Prevailing as the Supreme Controlling Factor 452] 4. Conclusion 454 // LAW AS A SOCIAL ISSUE [1985] 459–475: I. The Social Prestige of Law 459 / II. The Social Nature of Law 463 / III. Law and Language in the Service of Social Mediation 466 (1. Passive Mediation and Active Intervention 468 / 2. The Dilemma of the Mediation of Values 472) // LAW AS HISTORY? [1986] 477–484: 1. Understandings of the Term »Law« 477 / 2. Law and History 478 / 3. Law as History 481 // RECHTSKULTUR – DENKKULTUR: EINFÜHRUNG ZUM THEMA [1988] 485–489
Curriculum Vitae 491 / Bibliography 493 // Index 515 / Index of Normative Materials 523 / Index of Names 525
Research Interests: Sociology of Law, Legal Anthropology, Legal Theory, Philosophy Of Law, Systems Theory, and 14 moreGottfried Wilhelm Leibniz, Legal Reasoning, Fiction, Rules, Georg Lukács, Methodology of law (research), Phrases, Law and Morality, Legal Principles, Legal Logic, Tests, Maxims, Doctrines, and Presumptions
TOWARDS A TRANSITION TO RULE OF LAW RADICAL CHANGE AND UNBALANCE OF LAW IN A CENTRAL EUROPE UNDER THE RULE OF MYTHS, NOT OF LAW [1996] 9–25: 1. Post-modernity Diagnosed 9 / 2. Radical Change with Radical Uniformisation 10 / 3. Some... more
TOWARDS A TRANSITION TO RULE OF LAW RADICAL CHANGE AND UNBALANCE OF LAW IN A CENTRAL EUROPE UNDER THE RULE OF MYTHS, NOT OF LAW [1996] 9–25: 1. Post-modernity Diagnosed 9 / 2. Radical Change with Radical Uniformisation 10 / 3. Some Symptoms 16 [(a) Unpreparedness 17 / (b) Utopianism 18 / (c) Bibó-syndrome 19 / (d) Between the West – and the West 23] 4. Brave New Start with Tradition Left Behind 24 // LEGAL SCHOLARSHIP AT THE THRESHOLD OF A NEW MILLENNIUM IN THE CENTRAL AND EASTERN EUROPEAN REGION [1997] 26–49: (Naivety from the Beginning) 27 / 1. (The Limits of Law-modernisation) 33 / 2. (The Need for Scholarly Reconsideration) 34 / 3. (Rebuilding the Social Contexture of Law) 36 / 4. (Following Alien Patterns) 37 / 5. (Want for Clarification) 42 / 6. (New Unorganic Components) 46 / (The Legacy of Past in Legal Experience and Scholarship) 46 // RULE OF LAW: IMPERFECTLY REALISED, OR PERFECTED WITHOUT REALISATION? [2000] 50–58: 1. Declarations 50 / 2. Question-marks 54 // RULE OF LAW – AT THE CROSSROADS OF CHALLENGES [2001] 59–84: (Law: Values & Techniques 59 / Human-centeredness and Practical Orientation 66 / Theological and Anthropological Foundations 74 / An Irreplaceably Own Task 80 / Recapitulation 81 / A Final Remark in Comparison 82) // RULE OF LAW, OR THE DILEMMA OF AN ETHOS: TO BE GARDENED OR MECHANICISED [2007] 85–104: I (Two Models for Transition, Post-WWII and Post-Communism) 85 / II (With Differing Understandings) 91 / III (What is to Remain if the Peak is Shaken?) 95 / IV (Circus Trainer, or a Gardener?) 98 / V (The German Master v. the Hungarian Disciple) 100
THE BURDEN OF THE PAST WHY HAVING FAILED IN FACING WITH THE PAST? [2003] 107–116 // CREEPING RENOVATION OF LAW THROUGH CONSTITUTIONAL JUDICIARY? [2005] 117–160: 1. Transitions in the Age of Globalisation 117 / 2. Constitutional Assessment: the Hungarian Way 122 / 3. An Example: Human Dignity in Isolation and Sterility 133 / 4. Public Law Privatised with the State Targeted as a Common Enemy 138 / 5. A Future with no Past 146 / 6. Legality with Justice Silenced: Crimes and Unpunishment 147 / 7. Rule of Constitutional Court Dicta, not of Law 154 / 8. A Sliding Self-image 157 // WHAT HAS HAPPENED AND WHAT IS HAPPENING EVER SINCE (TO THE MEMORY OF DEPORTATIONS TO FORCED LABOUR CAMPS AT HORTOBÁGY) [2005] 161–177: (Preliminaries to a Betrayal 161 / “Deportation” with Consequences 165 / »Deportation« with no Silence Broken Since 168 / Considerations on How to Treat the Past after the Communism has Fallen 171 / Cul-de-sac as Assessed even by Liberal Standards) 175 // 1956 JUDGED BY ETHICS AND LAW, OR THE MORAL UNITY OF THE LAW’S RESPONSIVENESS AS A POST-TOTALITARIAN DILEMMA [2006] 178–196: (Law and its Socio-ethical Basis 178 / The Necessity of an Ethical Minimum in Law 185 / The Drama of 1956 187 / The Shame of Posterity for the Law getting Silenced 192)
PERSPECTIVES FAILED CRUSADE: AMERICAN SELF-CONFIDENCE, RUSSIAN CATASTROPHE [2002] 199–219: (1. The Pattern-provider and its Transitology 199 / 2.a. Organised Pressure on Making Patterns Followed 202 / 2.b. Provoked Bankruptcy 206 / 2.c. Cui prodest? 210 / 2.d. Democracy Conceived in Tutelage 214 / 3. Becoming a Pray of Globalism 216) // “RADICAL EVIL” ON TRIAL [2002] 220–235: A. Historical Background 222 / B. Normative Dimensions 225 [a) Political Aspects 225 / b) Moral Aspects 227 / c) Legal Aspects 227] // RULE OF LAW BETWEEN THE SCYLLA OF IMPORTED PATTERNS AND THE CHARYBDIS OF ACTUAL REALISATIONS (THE EXPERIENCE OF LITHUANIA) [2004] 236–248: Transitology Questioned 236 / Lithuania 238 (Ideal: Law & Balance 239 / Ideal: Rights Counterbalanced by Duties 241 / Anything Except to Democracy in Outcome 242 / Legal Personalism as a Response 246) A Call for Local Experience Assessed 246
WHAT CAN BE HOPED FOR NOW? IN BONDAGE OF PARADOXES, OR DEADLOCK AT THE PEAK OF THE LAW WE HAVE CREATED FOR OURSELVES [2007] 252–261: (A »Good« Constitution 251 / With Moral Crisis behind It 254 / In Want of Legal Defence Available 259) // AT THE CROSSROADS OF CIVIL OBEDIENCE AND CIVIL DISOBEDIENCE [2007] 262–271: (Civil Disobedience 262 / Civil Obedience267)
Subject Index 273 / Index of Normative Materials 283 / Name Index 284
THE BURDEN OF THE PAST WHY HAVING FAILED IN FACING WITH THE PAST? [2003] 107–116 // CREEPING RENOVATION OF LAW THROUGH CONSTITUTIONAL JUDICIARY? [2005] 117–160: 1. Transitions in the Age of Globalisation 117 / 2. Constitutional Assessment: the Hungarian Way 122 / 3. An Example: Human Dignity in Isolation and Sterility 133 / 4. Public Law Privatised with the State Targeted as a Common Enemy 138 / 5. A Future with no Past 146 / 6. Legality with Justice Silenced: Crimes and Unpunishment 147 / 7. Rule of Constitutional Court Dicta, not of Law 154 / 8. A Sliding Self-image 157 // WHAT HAS HAPPENED AND WHAT IS HAPPENING EVER SINCE (TO THE MEMORY OF DEPORTATIONS TO FORCED LABOUR CAMPS AT HORTOBÁGY) [2005] 161–177: (Preliminaries to a Betrayal 161 / “Deportation” with Consequences 165 / »Deportation« with no Silence Broken Since 168 / Considerations on How to Treat the Past after the Communism has Fallen 171 / Cul-de-sac as Assessed even by Liberal Standards) 175 // 1956 JUDGED BY ETHICS AND LAW, OR THE MORAL UNITY OF THE LAW’S RESPONSIVENESS AS A POST-TOTALITARIAN DILEMMA [2006] 178–196: (Law and its Socio-ethical Basis 178 / The Necessity of an Ethical Minimum in Law 185 / The Drama of 1956 187 / The Shame of Posterity for the Law getting Silenced 192)
PERSPECTIVES FAILED CRUSADE: AMERICAN SELF-CONFIDENCE, RUSSIAN CATASTROPHE [2002] 199–219: (1. The Pattern-provider and its Transitology 199 / 2.a. Organised Pressure on Making Patterns Followed 202 / 2.b. Provoked Bankruptcy 206 / 2.c. Cui prodest? 210 / 2.d. Democracy Conceived in Tutelage 214 / 3. Becoming a Pray of Globalism 216) // “RADICAL EVIL” ON TRIAL [2002] 220–235: A. Historical Background 222 / B. Normative Dimensions 225 [a) Political Aspects 225 / b) Moral Aspects 227 / c) Legal Aspects 227] // RULE OF LAW BETWEEN THE SCYLLA OF IMPORTED PATTERNS AND THE CHARYBDIS OF ACTUAL REALISATIONS (THE EXPERIENCE OF LITHUANIA) [2004] 236–248: Transitology Questioned 236 / Lithuania 238 (Ideal: Law & Balance 239 / Ideal: Rights Counterbalanced by Duties 241 / Anything Except to Democracy in Outcome 242 / Legal Personalism as a Response 246) A Call for Local Experience Assessed 246
WHAT CAN BE HOPED FOR NOW? IN BONDAGE OF PARADOXES, OR DEADLOCK AT THE PEAK OF THE LAW WE HAVE CREATED FOR OURSELVES [2007] 252–261: (A »Good« Constitution 251 / With Moral Crisis behind It 254 / In Want of Legal Defence Available 259) // AT THE CROSSROADS OF CIVIL OBEDIENCE AND CIVIL DISOBEDIENCE [2007] 262–271: (Civil Disobedience 262 / Civil Obedience267)
Subject Index 273 / Index of Normative Materials 283 / Name Index 284
Research Interests:
PREFACE [1989] 7–9 // ON VITALITY IN THE REGION [1991] 10–18 NO-LAW ON STALINISM [1985] 21–22 // PAST AND PRESENT [1990] 23–27 // ATTEMPTS AT REFORM FROM WITHIN (LA SÉPARATION DES POUVOIRS) [1985] 28–37 // WHAT IS NEEDED TO HAVE LAW?... more
PREFACE [1989] 7–9 // ON VITALITY IN THE REGION [1991] 10–18
NO-LAW ON STALINISM [1985] 21–22 // PAST AND PRESENT [1990] 23–27 // ATTEMPTS AT REFORM FROM WITHIN (LA SÉPARATION DES POUVOIRS) [1985] 28–37 // WHAT IS NEEDED TO HAVE LAW? [1989] 38–61: I. The Dilemma of Unlawfulness and Lawfulness 40 [1. Unlawfulness or Law in Action? 43 / 2. Negation of Law or a Separate Order? 49] II. The Pathologies of Legal Mediation 50 [1. Instrumentalization 51 / 2. Reduction to a One-faced, One-directines Medium 52 / 3. Loss of Contents 56] III. Law and its Conceptual Minimum 57 // MARXISM IN SERVICE [1993] 62–68
TRANSITION THE SUI GENERIS NATURE OF THE CHALLENGE [1993] 71–77 // TRUMBLING STEPS OF THE NEW CONSTITUTIONAL STATE [ms/1989] 78–89: I. Everyday Constitutional Process 78 / II. Question Marks of Local Legal Tradition 82
SKIRMISHES AND THE GAME’S RULE CRIME, NOT CIVIL DISOBEDIENCE [ms/1990] 93–96 // FRAGILITY OF THE CONSTITUTIONAL ESTABLISHMENT [ms/1990] 97–102 // TROUBLES SURROUNDING THE FUNCTIONS OF LAW [ms/1991] 103–106 // INDIVISIBILITY OF THE LAW & RULE OF LAW [ms/1991] 107–110 // CIVIL DISOBEDIENCE (PATTERN WITH NO STANDARD?) [ms/1991] 111–118
COMING TO TERMS WITH THE PAST ON SETTING STANDARDS [ms/1990] 121–128 // DO WE HAVE THE RIGHT TO JUDGE THE PAST? [ms/1991] 129–135 // THE DILEMMA OF ENFORCING THE LAW [1993] 136–143: I. Debate on Statutory Limitations 136 / II. Taking Law Seriously 140 / Appendix 143 // FAILURE ON ACCOUNT OF CONSTITUTIONAL CONSIDERATIONS? [1995] 144–155
RULE OF LAW VARIETIES OF LAW & RULE OF LAW [ms/1993] 159–173: 1. Variants of the Rule of Law 159 [1.1. Rechtsstaatlichkeit 160 / 1.2. Rule of Law 162] II. Variants of the Law 161 [2.1. Rechtsstaatlichkeit and the European Continental Conception of Law 161 {2.1.1. Logical Pattern (Axiomatism, Logical submission: logical determination & normative definition of a legal frame) 162 / 2.1.2. Conclusions (Legal force as a criterion, Science- and language-philosophical reconsideration, Ontology of concepts and texts, The role of logic) 165} 2.2. Rule of Law and the British–American Conception of Law 167] 3. The Role of Conceptual Generality 168 [3.1. The Paradigm of the Concept {3.1.1. The Roman tradition 168 / 3.1.2. The Duality of the Conceptual World 169 / 3.1.3. »Concept of Order« in the Law? 170 / 3.1.4. Differenc Approaches to Law? A Community of Law? 172}]
Bibliography 175 // Index of Names 183 / Index of Normative Materials 186 / Index 187
NO-LAW ON STALINISM [1985] 21–22 // PAST AND PRESENT [1990] 23–27 // ATTEMPTS AT REFORM FROM WITHIN (LA SÉPARATION DES POUVOIRS) [1985] 28–37 // WHAT IS NEEDED TO HAVE LAW? [1989] 38–61: I. The Dilemma of Unlawfulness and Lawfulness 40 [1. Unlawfulness or Law in Action? 43 / 2. Negation of Law or a Separate Order? 49] II. The Pathologies of Legal Mediation 50 [1. Instrumentalization 51 / 2. Reduction to a One-faced, One-directines Medium 52 / 3. Loss of Contents 56] III. Law and its Conceptual Minimum 57 // MARXISM IN SERVICE [1993] 62–68
TRANSITION THE SUI GENERIS NATURE OF THE CHALLENGE [1993] 71–77 // TRUMBLING STEPS OF THE NEW CONSTITUTIONAL STATE [ms/1989] 78–89: I. Everyday Constitutional Process 78 / II. Question Marks of Local Legal Tradition 82
SKIRMISHES AND THE GAME’S RULE CRIME, NOT CIVIL DISOBEDIENCE [ms/1990] 93–96 // FRAGILITY OF THE CONSTITUTIONAL ESTABLISHMENT [ms/1990] 97–102 // TROUBLES SURROUNDING THE FUNCTIONS OF LAW [ms/1991] 103–106 // INDIVISIBILITY OF THE LAW & RULE OF LAW [ms/1991] 107–110 // CIVIL DISOBEDIENCE (PATTERN WITH NO STANDARD?) [ms/1991] 111–118
COMING TO TERMS WITH THE PAST ON SETTING STANDARDS [ms/1990] 121–128 // DO WE HAVE THE RIGHT TO JUDGE THE PAST? [ms/1991] 129–135 // THE DILEMMA OF ENFORCING THE LAW [1993] 136–143: I. Debate on Statutory Limitations 136 / II. Taking Law Seriously 140 / Appendix 143 // FAILURE ON ACCOUNT OF CONSTITUTIONAL CONSIDERATIONS? [1995] 144–155
RULE OF LAW VARIETIES OF LAW & RULE OF LAW [ms/1993] 159–173: 1. Variants of the Rule of Law 159 [1.1. Rechtsstaatlichkeit 160 / 1.2. Rule of Law 162] II. Variants of the Law 161 [2.1. Rechtsstaatlichkeit and the European Continental Conception of Law 161 {2.1.1. Logical Pattern (Axiomatism, Logical submission: logical determination & normative definition of a legal frame) 162 / 2.1.2. Conclusions (Legal force as a criterion, Science- and language-philosophical reconsideration, Ontology of concepts and texts, The role of logic) 165} 2.2. Rule of Law and the British–American Conception of Law 167] 3. The Role of Conceptual Generality 168 [3.1. The Paradigm of the Concept {3.1.1. The Roman tradition 168 / 3.1.2. The Duality of the Conceptual World 169 / 3.1.3. »Concept of Order« in the Law? 170 / 3.1.4. Differenc Approaches to Law? A Community of Law? 172}]
Bibliography 175 // Index of Names 183 / Index of Normative Materials 186 / Index 187
Research Interests:
ÉTUDES/ESTUDIOS DOCUMENTS DE KELSEN EN HONGRIE (HANS KELSEN ET JULIUS MOÓR) [1987] 3–9 // QUELQUES PROBLÈMES DE LA DÉFINITION DU DROIT DANS LA THÉORIE SOCIALISTE DU DROIT [1967] 10–26: I. [La question de la définition de la notion du... more
ÉTUDES/ESTUDIOS DOCUMENTS DE KELSEN EN HONGRIE (HANS KELSEN ET JULIUS MOÓR) [1987] 3–9 // QUELQUES PROBLÈMES DE LA DÉFINITION DU DROIT DANS LA THÉORIE SOCIALISTE DU DROIT [1967] 10–26: I. [La question de la définition de la notion du droit] 10 / II. [Les débats dans la théorie soviétique] 12 / III. [Le résultat] 20 / IV. [La notion du droit socialiste de la notion générale du Droit] 24 // LÉNINE ET LA CRÉATION RÉVOLUTIONNAIRE DU DROIT [1969/1982] 27–40: Révolution et création révolutionnaire du droit 27 / 1. La question de la généralité 28 / 2. La question de l’expression formelle 32 / 3. Consolidation sociale et la question de l’élaboration technique 34 / En guise de conclusion: Création révolutionnaire du droit et législation socialiste 36 // LA SÉPARATION DES POUVOIRS (IDÉOLOGIE ET UTOPIE DANS LA PENSÉE POLITIQUE) [1985] 41–48 // LES BASES SOCIALES DU RAISONNEMENT JURIDIQUE [1971] 49–54 // QUELQUES QUESTIONS MÉTHODOLOGIQUES DE LA FORMATION DES CONCEPTS EN SCIENCES JURIDIQUES [1973] 55–81: 1. Introduction 55 / 2. La particularité de l’objet des sciences juridiques 56 / 3. La particularité de la méthodologie des sciences juridiques 58 / 4. La particularité de la formation des concepts en sciences juridiques: Quelques problèmes 63 [4.1. Le concept du droit 64 / 4.2. Le concept dogmatique du contenu du droit 69 / 4.3. Le concept de la normativité juridique 71 / 4.4. Le concept des lacunes en droit 72] 5. La particularité de la formation des concepts en sciences juridiques: Quelques conclusions 74 / 6. La formation des concepts en sciences juridiques et la réalité: Conclusions finales 77 / 7. Annexe: Des bases d’une classification possible des définitions en sciences juridiques 79 // ALGUNAS CUESTIONES METODOLÓGICAS DE LA FORMACIÓN DE LOS CONCEPTOS EN CIENCIAS JURÍDICAS [1982] 82–113: 1. Introducción 82 / 2. La particularidad del objeto de las ciencias jurídicas 83 / 3. La particularidad de la metodología de las ciencias jurídicas 85 / 4. La particularidad de la formación de los conceptos en ciencias jurídicas: Algunos problemas 92 [4.1. El concepto del derecho 92 / 4.2. El concepto dogmático del contenido del derecho 98 / 4.3. El concepto de la nonnatividad jurídica 100 / 4.4. El concepto de las lagunas en derecho 102] 5. La particularidad de la formación de los conceptos en ciencias jurídicas: Algunas conclusiones 105 / 6. La formación de los conceptos en ciencias jurídicas y la realidad: Conclusióncs finales 108 / 7. Annexo: De las bases de una clasificación posible de las definiciones en ciencias jurídicas 110 // LA QUESTION DE LA RATIONALITÉ FORMELLE EN DROIT: ESSAI D’INTERPRÉTATION DE L’ONTOLOGIE DE L’ÊTRE SOCIAL DE LUKÁCS [1978] 114–137: I. L’objectivation du droit en tant que porteur de la rationalité formelle 114 / II. La rationalilé formelle et les formes de sa manifestation dans le droit 119 / III. Les structures formellement rationalisées et les caractéristiques ontologiques de leur fonctionnement 127 / IV. Récapitulation 135 // CHOSE JURIDIQUE ET RÉIFICATION EN DROIT: CONTRIBUTION À LA THÉORIE MARXISTE SUR LA BASE DE L’ONTOLOGIE DE LUKÁCS [1980] 138–164: I. »Ding« ou »Verdinglichung« dans la philosophie marxiste? 138 / II. Chose juridique comme rapport social 142 / III. Objectivation et réification comme propriétés essentielles de la vie réelle du droit 149 [1. [Objectivation] 150 / 2. [Réification] 152 / 3. [Aliénation] 160] / IV. Conclusion 163 // TEÓRIAS MACROSOCIOLÓGICAS DEL DERECHO [1983] 165–195: I. Aportaciones de las teorías macrosociológicas del derecho 168 [A/ [Derecho y ley positiva] 170 / B/ [Relación entre el derecho y el Estado] 174 / C/ [El derecho es un proceso social] 176 / D/ [El derecho es un complejo] 181 / E/ [El derecho como técnica específica de influencia social] 182 / F/ [El derecho como un medio alternativo] 187] / II. Función de la teorías macrosociológicas en la fundamentación del pensamiento jurídico como ciencia social 191 // DOMAINE »EXTERNE« ET DOMAINE »INTERNE« EN DROIT [1983] 196–216: 1. Le »juridique« et le »non-juridique« 196 / 2. Domaine »externe« et domaine »interne« en tant que groupes de phénomènes 201 / 3. Domaine »externe« et domaine »interne« en tant que points de références 209 / 4. Conclusion 213 {+ François Ost ‘Défense et illustration d’une distinction’ [1985] 214–216} // TECHNIQUE JURIDIQUE [1988] 217–219 // PRÉSOMPTION [1988] 220–222 // FICTION [1988] 222–225 // LA MORALITÉ INTÉRIEURE DU DROIT [1988] 226–249: 1. Le droit et la morale comme deux systèmes de normes et la moralité propre du droit 226 / 2. Le droit en tant que porteur de valeurs et en tant qu’indication exclusivement extérieure 227 / 3. Le crédit moral intérieur et extérieur du législateur 234 / 4. La moralité intérieure du droit 239 // REFLEXIONES ARCERCA DEL DERECHO Y SUA MORALIDAD INTERNA [1986] 250–265: 1. La ley y las costumbres como dos sistemas de normas y la moralidad interna de la ley 250 / 2. La ley como portadora de valores y como un mero indicador externo 251 / 3. El crédito moral interior y exterior del legislador 257 / 4. La moralidad interna de la ley 262 // LE DROIT EN TANT QU’HISTOIRE [1990] 266–277: 1. Les deux conceptions du droit 266 / 2. Droit et histoire 267 / 3. Le droit comme histoire 272 / 4. En guise de résumé: Les deux stratégies du droit 275
RÉSUMÉS ET COMPTE RENDUS [by the author, including] LA CODIFICATION EN TANT QUE PHÉNOMÈNE HISTORICO-SOCIALE 294–299 / LA PLACE DU DROIT DANS LA CONCEPTION DU MONDE DE GEORGE LUKÁCS 313–318 // [on the author, by] Christian Atias, Paolo Cappelletti Gérard Conac, Alessandra Dragone, Ferenc Majoros, Vittorio Olgiati, María del Refugio González, Fausto E. Rodríguez, Denis Tallon // Index 327
RÉSUMÉS ET COMPTE RENDUS [by the author, including] LA CODIFICATION EN TANT QUE PHÉNOMÈNE HISTORICO-SOCIALE 294–299 / LA PLACE DU DROIT DANS LA CONCEPTION DU MONDE DE GEORGE LUKÁCS 313–318 // [on the author, by] Christian Atias, Paolo Cappelletti Gérard Conac, Alessandra Dragone, Ferenc Majoros, Vittorio Olgiati, María del Refugio González, Fausto E. Rodríguez, Denis Tallon // Index 327
Research Interests:
Vorwort [1986] 3–7 AUFSÄTZE BEITRÄGE ZU DEN BEZIEHUNGEN ZWISCHEN GUSTAV RADBRUCH UND GEORG LUKÁCS [1981] 8–14 // DIE ENTWICKLUNG DES RECHTSTHEORETISCHEN DENKENS IN DER UNGARISCHEN RÄTEREPUBLIK [1988] 15–29: 1. Die revolutionäre Praxis... more
Vorwort [1986] 3–7 AUFSÄTZE BEITRÄGE ZU DEN BEZIEHUNGEN ZWISCHEN GUSTAV RADBRUCH UND GEORG LUKÁCS [1981] 8–14 // DIE ENTWICKLUNG DES RECHTSTHEORETISCHEN DENKENS IN DER UNGARISCHEN RÄTEREPUBLIK [1988] 15–29: 1. Die revolutionäre Praxis und ihre Theorie 15 / 2. Verschmelzung bürgerlicher Traditionen und linksgerichteter Utopismen in der Rechtstheorie der Revolution 17 / 3. Charakteristika der revolutionären Theorie 26 // DIE KODIFIKATION UND IHR VERFALL IN DER ENTWICKLUNGSGESCHICHTE DER BÜRGERLICHEN DEMOKRATIE [1978] 30–37 // RATIONALITET OCH RÄTTENS OBJEKTIFIERING: RATIONALITETEN OCH DESS PLATS I DEN SOCIALA OCH DEN JURIDISKA UTVECKLINGEN [1979] 38–60: [»Ralionalitet« och »ralionalisering« är relativt nya begrepp] 38 / Rationalitet som mål för rättsobjektifiering 48 // UTOPI OG KODIFIKATION: UTOPIER OM RATIONALITETEN UNDER UDVIKLINGEN AF KODIFIKATIONSIDEEN [1978] 61–74: Bentham 64 / Den franske revolution 66 / Socialistiske kodifikationer 68 / Afslutning 71 // HISTORISCHES WESEN UND AKTUELLE BEDEUTUNG DER KODIFIKATION [1979] 75–81 // RECHTSSETZUNG ALS OBJEKTIVATIONSPROZESSES [1984] 82–94: 1. Das Wesen der rechtlichen Objektivation und ihre gesellschaftliche Bedeutung 82 / 2. Norminhalt und wertender Inhalt in der rechtlichen Objektivation 84 / 3. Das Problem des Niveaus der rechtlichen Regelung 88 / 4. Die rechtliche Objektivation als sprachliche Objektivation: Ihre Gebundenheiten und deren Folgen 92 // DIE MINISTERIELLE BEGRÜNDUNG IN RECHTSPHILOSOPHISCHER SICHT [1981] 95–115: I. Die prinzipiellen und geschichtlichen Grundlagen der Herausforderung der ministeriellen Begründungen 96 / II. Die möglichen und erwünschten Funktionen der ministeriellen Begründung im sozialistischen Recht 104 / III. Die ministerielle Begründung und ihr Wert in der Auslegung der Rechrsnormen 108 // MODERNE STAATLICHKEIT UND MODERNES FORMALES RECHT [1984] 116–122: 1. Die Klassifizierung als logisches und als gesellschaftswissenschaflliches Verfahren 117 / 2. Typologie der staatlichen und rechtlichen Erscheinungen 117 / 3. Der moderne Staat und das moderne formale Recht: Frage der Zusammenhänge und Entwicklungsalternativen 119 // LEIBNIZ UND DIE FRAGE DER RECHTLICHEN SYSTEMBILDUNG [1987] 123–137: 1. Aktualität von Leibniz 123 / 2. Der Gedanke der universalen mathematischen Methode 125 / 3. Die logische Konzeption der Rechtswissenschaft 128 / 4. Die geometrische Vision der rechtlichcn Systembildung 131 / . Das Scheitern der Leibnizschen Idee und seine Lehre 134 // DER SYSTEMCHARACTER DES RECHTS [1984] 138–149: I. 1. [Das Recht als ein Mittel zur Vermittlung] 138 / 2. [Das Recht als eine praktische Objektivation] 139 / II. 1. [Das Recht als ein dynamisches, praktisches System] 142 / 2. [Die Einheit des Rechts] 144 / 3. [Die Organisation des Rechts zum System] 145 / III. [Die Entwicklung des Rcchtssystems] 146 / IV. I. [Die systematisch-logische Bearbeitung des Rechts] 147 / 2. [Die Gliederung des Rechtssystems] 148 / 3. [Das Rechts als ein außerordentlich zusammengesetztes Kontinuum] 148 // DIE GRUNDLEGENDE GESELLSCHAFTLICHKEIT DER RECHTSANWENDUNG: RECHTSSCHÖPFUNG UND RECHTSANWENDUNG IM GESELLSCHAFTLICHEN KOMPLEX [1982] 150–164: 1. Die Rechtsanwendung als komplexer gesellschaftlich-rechtlicher Prozeß [1. Die Rechtsanwendung als Konfliktslösung und als Realisierung des Rechts 150 / 2. Die rechtlichen und nichtrechtlichen Faktoren der Rechtsanwendung 153 / 3. Die Dialektik des Allgemeinen und Einzelnen in der Rechtsanwendung 157] II. Die dialektische Verflechtung der Rechtsschöpfung und Rechtsanwendung [1. Die gemeinsame Wurzel und gesellschaftliche Determinierung der Normschöpfungs- und Normanwendungsprozesse 159 / 2. Das dialektische Zusammenspiel der rechtsschöpferischen und rechtsanwendenden Rechtsentwicklung 162 / 3. Der funktionelle Zusammenhang zwischen Rechtsschöpfung und Rechtsanwendung 163] // ÜBER DIE RECHTSANWENDUNG: ONTOLOGISCHE ÜBERLEGUNGEN [1986] 165–172 // RECHT UND RECHTSVERWIRKLICHUNG (»JURISTISCHER WELTBILD«, SUBSUMPTION UND MANIPULATION) [1984] 173–188: 1. Die Faktoren der Rechtsverwirklichung 173 / 2. Recht und Logik: Das Problem der Subsumption und die Manipulation 178 / 3. »Juristische Weltanschauung« und die fachliche Ideologie der Juristen 184 // HANS KELSENS RECHTSANWENDUNGSLEHRE: ENTWICKLUNG, MEHRDEUTIGKEITEN, OFFENE PROBLEME, PERSPEKTIVEN [1990] 189–207: 1. »Die Hauptprobleme der Staatsrechtslehre« 189 / 2. »Allgemeine Staatslehre« 191 / 3. »Reine Rechtslehre« 193 [Stufenbautheorie 194 / Der konstitutive Charakter der Rechtsanwendung 196 / Theoretische Fragezeichen 198 / Interpretationslehre 200 / Prozedurale Rechtsanschauung? / 201 / Selbstüberwindung der Reinen Rechtslehre? 204 / Und wer wacht über die Bewacher? 206] // GELTUNG DES RECHTS – WIRKSAMKEIT DES RECHTS [1978] 208–215 // HETEROGENEITÄT UND GELTUNG DES RECHTS [ms] 216–225 // HANS KELSENS’ REINE RECHTSLEHRE – GESTERN, HEUTE, MORGEN [ms] 226–231 // FÜR DIE SELBSTÄNDIGKEIT DER RECHTSPOLITIK [1986] 232–243: 1. Zusammenhang zwischen Politik und Recht 232 / 2. Die Rechtspolilik als Vermittler im Verhältnis zwischen Politik und Recht 235 / 3. Rechtswissenschaft, Rechtspolitik und das Recht des Rechtes 237 / 4. Erfordernis einer selbständigen Rechtspolitik 242 // DIE GEWALTENTEILUNG: IDEOLOGIE UND UTOPIE IM POLITISCHEN DENKEN [1985] 244–250 // RECHTSKULTUR – DENKKULTUR [1989] 251–255 // […] [1992] 256–257
ZUSAMMENFASSUNGEN / REZENSIONEN [by the author] / [on the author, by] Frank Benseler, Georg Brunner, Braun-Otto Bryde, Bo Carlsson, Rüdiger Dannemann, Werner Grahn, Karl Eckhard Heinz, Irena Lewtschenko, József Szabó // Index
ZUSAMMENFASSUNGEN / REZENSIONEN [by the author] / [on the author, by] Frank Benseler, Georg Brunner, Braun-Otto Bryde, Bo Carlsson, Rüdiger Dannemann, Werner Grahn, Karl Eckhard Heinz, Irena Lewtschenko, József Szabó // Index
Research Interests:
Предисловие / Библиография СТАТЬИ ZÁSADNÍ OTÁZKY VÝVOJE A SOUČASNOSTI KODIFIKACE PRÁVNÍCH INSTITUTŮ [1975] 3–20: 1. Problém jednoty projevů myšlenky kodifikace v historii 3 / 2. Pojem vývoje a vývoj kodifikace 11 / 3. Obečný pojem... more
Предисловие / Библиография СТАТЬИ ZÁSADNÍ OTÁZKY VÝVOJE A SOUČASNOSTI KODIFIKACE PRÁVNÍCH INSTITUTŮ [1975] 3–20: 1. Problém jednoty projevů myšlenky kodifikace v historii 3 / 2. Pojem vývoje a vývoj kodifikace 11 / 3. Obečný pojem kodifikace 14 // ИЗМЕНЕНИЕ ОБЩЕСТВА И ПРАВА И ВОПРОСЫ КОДИФИКАЦИИ, УДЕЛЯЯ ОСОБОЕ ВНИМАНИЕ СОЦИАЛИСТИЧЕСКИМ КОДЕКСАМ [1974] 21–40: 1. Диалектика общественного изменения и сохранения в ходе исторического развития кодификации 22 / 2. Вопрос о возможности кодификации, воспринятой основным средством правотворчества общественного изменения 28 / 3. Параллельность общественного и кодификационного изменений: обратная связь и ее формы в социалистических кодексах 35 // ROZWOJ PRAWA A JEGO KODYFIKACJA [1979] 41–52: 1. Dialektyka społecznych zmian i zachowania w procesie historycznego rozwoju kodyfikacji 41 / 2. Zagadnienie možliwošci kodyfikacji jako podstawowego narzędzia prawodawstwa wprowadzającego zmiany społeczne 45 / 3. Paralelizm zmian społecznych i kodyfikacyjnych: »sprzęženie zwrotne« i jego formy w kodyfikacjach socjalistycznych 49 // СИСТЕМАТИЗАЦИЯ И КОДИФИКАЦИЯ ЗАКОНОДАТЕЛЬСТВА [ms] 53–58 // ВЗАИМОСВЯЗЬ ПРАВОТВОРЧЕСТВА И ПРAВОПРИМЕНЕНИЯ [ms] 59–65 // ЛЕНИН И РЕВОЛУЦИОННОЕ ЗАКОНОДАТЕЛЬСТВО [1969] 67–76 // ЗАВЕРШЕНИЕ СOЦИАЛИСТИЧЕСКОЙ КОДИФИКАЦИИ [ms] 77–88: 1. Кодификация в европейских и азиатских странах народной демократии 77 / 2. Рекодификация как типовой знак социалистической кодификации 82 // MINISTERSKÉ ODŮVODNĚNÍ A JEHO ÚLOHA VE ZPROSTŘEDKOVÁNÍ PRÁVNÍCH HODNOT [1978] 89–108: I. Principiální a historické základy vzniku minislerského odůvodnéní 90 / II. Možné a žádoucí funkce ministerského odúvodnění v socialistickém právu 98 / III. Ministerské odúvodnění a jeho význam při výkladu právních norem 102 // PREAMBULE – OTÁZKA PRÁVNÍ VĚDY [1970] 109–134: I. Pojem preambule 111 / II. Obsah a funkce preambulí 114 / III. Normatívní dosah obsahu preambule 117 / IV. Problém odůvodněností používání preambulí z hlediska socialistické právní politiky 128 // ЗА САМОСТОЯТЕЛНОСТЬ ПРАВОВОЙ ПОЛИТИКИ [ms] 135–138: 1. Связь политики и права 135 / 2. Правовая политика как проводник в связи политики и права 135 / 3. Правовая наука, правовая политика и право права 136 / 4. Необходимость самостоятельности правовой политики 138 // ТЕОРЕТИЧЕСКОЕ СОДЕРЖАНИЕ ПРАВА КАК НАДСТРОЙКИ [ms] 139–143 // ПОЈАМ ПРАВА У ЛУКАЧЕВОЈ ОНТОЛОГИЈИ [1983] 145–168 // ДИАЛЕКТИКА РАЗВИТИЯ ПРАВОВЫХ ИНСТРУМЕНТОВ: ПРЕДМЕТНОЕ ИССЛЕДОВАНИЕ ПРЕЗУМПЦИИ И ФИКЦИИ КАК СРЕДСТВ ЮРИДИЧЕСКОЙ ТЕХНИКИ [ms] 169–204: I. »Презумпция« 170 [1. В процессе судебного установления фактов 172 / 2. В нормативной дефиниции фактов: preasumptio juris tantum 173 / 3. В нормативной дефиниции фактов: praesumptio juris et de jure 174 / 4. В юридической области 174] Относительно »презумпции« 178 [1. Функции 178 / 2. Презумпция и фикция 180 / 3. Неоправданпость эпистемологического обоснования в отношении нормативной области 181 / 4. Технический аппарат презумпции 182] II. »Фикция« 184 [1. В лингвистическом формировании правовых норм 184 / 2. В применении правовых норм судом 185 / 3. В доктриналыюм отражении правовых норм 187 / 4. В теоретической реконструкции правовых норм 188 / 5. В правовом отношении 190] Относительно »фикции« 192 [1. История и сущность: от истоков к юридической фикции 192 / 2. Классификация 196 / 3. Право как фикция 197 / 4. Презумпция и фикция 200] // РАЗДEЛEНИЕ ВЛАСТЕЙ – ИДЕОЛОГИЯ И УТОПИЯ В ПОЛИТИЧЕСКОЙ МЫСЛИ [1984] 205–213 // ПРАВО КАК ИСТОРИЯ [1986] 215–224 // СЛОБОДА, ЈЕДНАКОСТ И ПОЈМОВНИ МИНИМУМ ПРАВИЕ КОМУНИКАЦИЈЕ [1989] 225–244
РЕЗЮМЕ / РЕЦEНЗИИ [by the author, including] КОДИФИКАЦИЯ КАК ОБЩЕСТВЕННО-ИСТОРИЧЕСКОЕ ЯВЛЕНИЕ [1981] 259–262 // [on the author, including] B. А. Четвернин: ПРАВО КАК ИСТОРИЯ [1987] 222–224 / K[atalin] Szamel: ВНУТРЕННЯЯ МОРАЛНОСТЬ ПРАВА [1988] 279–281 & [in] Strani pravni život [Beograd] & [by] L[eonard] Bianchi, Jozef Karpat, Stefan Luby, М. А. Супатаев, J[erzy] Wróblewski
РЕЗЮМЕ / РЕЦEНЗИИ [by the author, including] КОДИФИКАЦИЯ КАК ОБЩЕСТВЕННО-ИСТОРИЧЕСКОЕ ЯВЛЕНИЕ [1981] 259–262 // [on the author, including] B. А. Четвернин: ПРАВО КАК ИСТОРИЯ [1987] 222–224 / K[atalin] Szamel: ВНУТРЕННЯЯ МОРАЛНОСТЬ ПРАВА [1988] 279–281 & [in] Strani pravni život [Beograd] & [by] L[eonard] Bianchi, Jozef Karpat, Stefan Luby, М. А. Супатаев, J[erzy] Wróblewski
Research Interests:
‘Preface’ vii–ix / ‘Bódog Somló’ xi–xii / ‘Curriculum Vitae’ xiii–xv / ‘Bibliography’ xvi–xx SCHRIFTEN ‘Die neuere ungarische Rechts- und Wirtschaftsphilosophie’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie I (1907–1908), 315–323]... more
‘Preface’ vii–ix / ‘Bódog Somló’ xi–xii / ‘Curriculum Vitae’ xiii–xv / ‘Bibliography’ xvi–xx
SCHRIFTEN ‘Die neuere ungarische Rechts- und Wirtschaftsphilosophie’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie I (1907–1908), 315–323] 3–10 / ‘Das Problem der Rechtsphilosophie’ [in Verhandlungen des III. Internationalen Kongresses für Philosophie (Heidelberg: Carl Winter 1908), 1054–1059] 11–15 / ‘Sammlung orientalischer Rechtsquellen’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie II (1908–1909), 328–330] 16–18 / ‘Joseph Mazzarella: Les types sociaux et le droit’ [Monatschrift für Soziologie I (1909 Januar), 137–145] 19–25 / ‘Massstäbe zur Bewertung des Rechts ’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie III (1909–1910), 508–522 & [Diskussionsbeitrag] 589–591] 26–40 / ‘Ein deutsches Institut für Rechtsphilosophie und Soziologische Forschung? Eine Enquete’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie IV (1910–1911), 215–220 [& (Berlin & Leipzig 1911), 26–31] 41–43 / ‘Die Anwendung des Rechts’ [Grünhuts Zeitschrift für das Privat- und öffentliche Recht der Gegenwart XXXVIII (1911), 55–74 & Sonderdruck (Wien: Alfred Holder 1911)] 44–58 / ‘Das Verhältnis von Soziologie und Rechtsphilosophie, insbesondere die Förderung der Rechtsphilosophie durch die Soziologie’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie IV (1911) 4, 563–569] 59–64 / ‘Hans Kelsen: Grenzen zwischen juristischer und soziologischer Methode’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie V (1911–1912), 644–645] 65–66 / ‘Rechtsbegriff und Rechtsidee’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie VIII (1914–1915), 525–528] 67–70
ANHANG: LITERATUR JOSEPH KOHLER ‘Felix Somló: Juristische Grundlehre’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie 11 (1917–1918), 284–288] 73–76 / LEONIDAS PITAMIC ‘Eine »Juristische Grundlehre«’ [Österreichische Zeitschrift für öffentliches Recht III (1918) 6, 734–757] 77–96 / REDSLOB ‘Felix Somló: Juristische Grundlehre’ [Archiv des öffentlichen Rechtes XXXVII (1918) 4, 485–188] 97–101 / JULIUS MOOR ‘Vorwort des Herausgebers’ [in Felix Somló: Gedanken zu einer ersten Philosophie, hrsg. Julius Moór (Berlin & Leipzig: Walter de Gruyter 1926), 3–14] 102–110 / JULIUS MOOR ‘Vorwort zur zweiten Auflage’ [in Felix Somló: Juristische Grundlehre Zweite, unveränderte Auflage (Leipzig: Felix Meiner 1927), vii–ix] 111–112
Namenregister 113 / Quellenverzeichnis 114
SCHRIFTEN ‘Die neuere ungarische Rechts- und Wirtschaftsphilosophie’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie I (1907–1908), 315–323] 3–10 / ‘Das Problem der Rechtsphilosophie’ [in Verhandlungen des III. Internationalen Kongresses für Philosophie (Heidelberg: Carl Winter 1908), 1054–1059] 11–15 / ‘Sammlung orientalischer Rechtsquellen’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie II (1908–1909), 328–330] 16–18 / ‘Joseph Mazzarella: Les types sociaux et le droit’ [Monatschrift für Soziologie I (1909 Januar), 137–145] 19–25 / ‘Massstäbe zur Bewertung des Rechts ’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie III (1909–1910), 508–522 & [Diskussionsbeitrag] 589–591] 26–40 / ‘Ein deutsches Institut für Rechtsphilosophie und Soziologische Forschung? Eine Enquete’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie IV (1910–1911), 215–220 [& (Berlin & Leipzig 1911), 26–31] 41–43 / ‘Die Anwendung des Rechts’ [Grünhuts Zeitschrift für das Privat- und öffentliche Recht der Gegenwart XXXVIII (1911), 55–74 & Sonderdruck (Wien: Alfred Holder 1911)] 44–58 / ‘Das Verhältnis von Soziologie und Rechtsphilosophie, insbesondere die Förderung der Rechtsphilosophie durch die Soziologie’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie IV (1911) 4, 563–569] 59–64 / ‘Hans Kelsen: Grenzen zwischen juristischer und soziologischer Methode’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie V (1911–1912), 644–645] 65–66 / ‘Rechtsbegriff und Rechtsidee’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie VIII (1914–1915), 525–528] 67–70
ANHANG: LITERATUR JOSEPH KOHLER ‘Felix Somló: Juristische Grundlehre’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie 11 (1917–1918), 284–288] 73–76 / LEONIDAS PITAMIC ‘Eine »Juristische Grundlehre«’ [Österreichische Zeitschrift für öffentliches Recht III (1918) 6, 734–757] 77–96 / REDSLOB ‘Felix Somló: Juristische Grundlehre’ [Archiv des öffentlichen Rechtes XXXVII (1918) 4, 485–188] 97–101 / JULIUS MOOR ‘Vorwort des Herausgebers’ [in Felix Somló: Gedanken zu einer ersten Philosophie, hrsg. Julius Moór (Berlin & Leipzig: Walter de Gruyter 1926), 3–14] 102–110 / JULIUS MOOR ‘Vorwort zur zweiten Auflage’ [in Felix Somló: Juristische Grundlehre Zweite, unveränderte Auflage (Leipzig: Felix Meiner 1927), vii–ix] 111–112
Namenregister 113 / Quellenverzeichnis 114
Research Interests:
‘Gyula [Julius] Moór’ IX–XI / ‘Bibliography’ XI–XXII MACHT, RECHT, MORAL: EIN BEITRAG ZUR BESTIMMUNG DES RECHTSBEGRIFFES [Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Hungaricae Francisco-Josephinae: Sectio Juridico-Politica 1/1... more
‘Gyula [Julius] Moór’ IX–XI / ‘Bibliography’ XI–XXII
MACHT, RECHT, MORAL: EIN BEITRAG ZUR BESTIMMUNG DES RECHTSBEGRIFFES [Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Hungaricae Francisco-Josephinae: Sectio Juridico-Politica 1/1 (Szeged 1922)] 1–47: I. Ethische und Machttheorien 1 / II. Das Recht als Verknüpfung von Idee und Wirklichkeit 6 / III. Die Elemente des Rechtsbegriffes 8 / IV. Recht, Moral, Konvention, nackte Machtgebote 16 / V. Die Beziehungen des Rechtes zur Macht 21 / VI. Die Beziehungen des Rechtes zur Moral 37 / VII. Schluss 45 // EINE RECHTSPHILOSOPHIE DES »KRITISCHEN RELATIVISMUS«: KRITISCHE AUSEINANDERSETZUNG MIT DER RECHTSPHILOSOPHIE MAX ERNST MAYERS [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie XVII (1923–1924) 91–102] 48–59 // DAS LOGISCHE IM RECHT [Internationale Zeitschrift für Theorie des Rechts II (1928) 3, 157–203] 60–106: I. Das Logische im Rechtssystem 61 / II. Das Logische in der Rechtsanwendung 91 / III. Das Logische in der Rechtswissenschaft 101 // METAPHYSIK UND RECHTSPHILOSOPHIE [Athenaeum XV (1929) 5–6] 107 // REINE RECHTSLEHRE, NATURRECHT UND RECHTSPOSITIVISMUS [in: Gesellschaft, Staat und Recht: Festschrift gewidmet Hans Kelsen zum 50. Geburtstag (Wien: Julius Springer 1931), 58–105] 108–155 // GESCHICHTE DER RECHTSWISSENSCHAFTEN IN UNGARN [in: Die Entstehung einer internationalen Wissenschaftspolitik: Die Grundlagen der ungarischen Wissenschaftspolitik, hrsg. Zoltán Magyary (Leipzig: Felix Meiner Verlag 1932)] 156–171 // LES DIVERSES SOURCES DU DROIT, LEUR ÉQUILIBRE ET LEUR HIÉRARCHIE DANS LE SYSTÈME JURIDIQUE HONGROIS [Acta Iuris Hungarici I (1932) 1] 172–183 // SOZIOLOGIE UND RECHTSPHILOSOPHIE [(Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda 1934), 59 [Filozófiai értekezések 5]] 184 // CREAZIONE E APPLICAZIONE DEL DIRITTO [Rivista Internazionale di Filosofia del Diritto XIV (1934 november december) 6] 185–212: I. La teoria del gradi delle norme giuridiche 185 / II. Creazione e appli-cazione del diritto come formazione positiva di esso 189 / III. Trattamento sociologico dell'impero e dell'obbedienza 193 / IV. Il contenuto della norma giuridica in sè come diritto positivo 199 / V. Esame sociologico, giuridico e filosofico del diritto 202 / VI. Il problema della creazione del diritto e della sua applicazione come problema di essenza del diritto 203 / VII. Il problema della creazione del diritto e della sua applicazione, come proble-ma di contenuto del diritto 209 // RECHT UND GEWOHNHEITSRECHT: EINE AUSEINANDERSETZUNG MIT HANS MOKRE UND ZUGLEICH EIN BEITRAG ZUR THEORIE DES RECHTS UND DES GEWOHNHEITSRECHTS [Zeitschrift für öffentliches Recht XIV (1934) 5, 545–567] 213–235: 1. Einleitung 213 / 2. Gegenstandstheorie und Lehre vom möglichen Recht 214 / 3. Sollenselemente des Rechts als mögliches Recht 215 / 4. Argumente für die Annahme eines möglichen Rechts 216 / 5. Begriff des positiven Rechts 218 / 6. Die Sanktion des Rechts 219 / 7. Apodiktisches und problematisches Sollen 221 / 8. Die rechtliche Doppelnorm 222 / 9. Systemzusammenhang des Rechts 223 / 10. Extrasystematisches (illegitimes) Recht 227 / 11. Die Grundnorm 229 / 12. Das Gewohnheitsrecht 230 // DAS PROBLEM DES NATURRECHTS [Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie XXVIII (1935) 3, 325–347 & 4, 543–569] 236–285: I. Die Bedeutung des Problems 236 [1. Die philosophische Bedeutung der naturrechtlichen Auffassung 236 / 2. Die geschichtliche Bedeutung der naturrechtlichen Auffassung 237 / 3. Die aktuelle Bedeutung der naturrechtlichen Auffassung 238] II. Der Gegensatz der Naturrechtslehre und des Rechtspositivismus 242 [4. Das Wesen des Rechtspositivismus 242 / 5. Das Wesen des Naturrechts 244 / 6. Die Vergleichung der beiden Auffassungen 253] III. Das negative Naturrecht 259 [7. Die Möglichkeit unrichtigen Rechtes und die Schranken der rechtserzeugenden Macht 259 / 8. Die logischen Schranken 268 / 9. Die naturgesetzlichen Schranken 271 / 10. Die soziologischen Schranken 273 / 11. Die ethischen Schranken 277 / 12. Die Verständigungsmöglichkeit zwischen der scholastischen Naturrechtslehre und dem Rechtspositivismus 284 // REINE RECHTSLEHRE: RANDBEMERKUNGEN ZUM NEUESTEN WERK KELSENS [Zeitschrift für öffentliches Recht XV (1935) 3, 330–343] 286–299: 1. Das neue Werk als Weiterentwicklung der Lehre Kelsens 286 / 2. Keine volle Identität von Staat und Recht 286 / 3. Der Dualismus von öffentlichem und privatem und von objektivem und subjektivem Recht 289 / 4. Die Verknüpfung von Norm und Wirklichkeit 291 / 5. Grundnorm und Gewohnheitsrecht 294 / 6. Grundnorm und Erkenntnistheorie 296 / 7. Die Reinheit von Erkenntnistheorie 297 / 8. Annäherung an die traditionelle Rechtsbetrachtung 299 // »DAS WESEN DER PHILOSOPHIE« NACH PAULER [in: Gedankschrift für Ákos von Pauler (Pécs: Dunántúl 1936), 79–106] 300–327: 1. Die Philosophie als reduktive Forschung 302 / 2. Die Philosophie als Wissenschaft der autonomen Sätze 304 / 3. Die Philosophie als Untersuchung der gemeinsamen letzten Präsuppositionen aller Wissenschaften 305 / 4. Die Philosophie als Wissenschaft der universalsten Klassen 308 / 5. Die philosophischen »Grundwissenschaften« 310 / 6. Die »angewandten« Philosophien 317 / 7. Die Rechtsphilosophie 322 // ÖFFENTLICHES UND PRIVATES RECHT [Revue Internationale de la théorie du droit XII (1938) 1, 9–21] 328–340: 1. Die Bedeutung der Unterscheidung 328 / 2. Die Auffassung der Reinen Rechtslehre und des Nationalsozialismus 329 / 3. Die Schwierigkeiten der Unterscheidung 331 / 4. Die »reflektive« rechtliche Regelung 333 / 5. Primat des öffentlichen Rechts? 334 / DAS RECHTSSYSTEM [Revue Internationale de la théorie du droit I (1939), 1–13] 341–353: 1. Das systematische Einteilungsprinzip 341 / 2. Das Privatrecht im engeren Sinn 341 / 3. Das materielle Strafrecht 343 / 4. Das Zivilprozessrecht 345 / 5. Das Strafprozessrecht 346 / 6. Das Verwaltungsrecht 346 / 7. Das Verfassungsrecht 350 / 8. Das Kirchenrecht und das Völkerrecht 351 / 9. Rechtssystematik und Rechtspolitik 352 // DES WISSENSCHAFTS-CHARAKTER DER JURISPRUDENZ [Zeitschrift für öffentliches Recht XX (1940) 1, 20–37] 354–371: 1. Sein und Sollen, Natur und Geist 354 / 2. Naturwissenschaften und Geisteswissenschaften 355 / 3. Rechtswissenschaften und Jurisprudenz 360 / 4. Die Methode der Jurisprudenz 362 / 5. Der Wissenschaftscharakter der Jurisprudenz 367 // SULLA QUESTIONE DELLE LACUNE NEL DIRITTO [Rivista Internazionale di Filosofia del Diritto XXI (1941)] 372–387 // RECHT UND GESELLSCHAFT [Zeitschrift für öffentliches Recht XXI (1942) 5, 537–567] 388–416: I. 1. Ist das Recht etwas rein Geistiges oder ein gesellschaftliches Faktum? 388 / 2. Der Schichtenbau der Gesellschaft 389 / 3. Das Recht als Einheit von Geist und Wirklichkeit 391 / 4. Die Wissenschaft, die Moral, die Wirtschaft und die Macht als Einheit von Geist und Wirklichkeit 392 / 5. Jede soziale Erscheinung besteht aus geistigen und faktischen Elementen 398 / II. 6. Die Abgrenzung des Rechts von anderen sozialen Erscheinungen (Der Rechtsbegriff) 399 / 7. Der Zusammenhang des Rechts mit anderen sozialen Erscheinungen (Rechtssoziologie) 406 // TUKA’S RECHTSPHILOSOPHIE [Zeitschrift für öffentliches Recht XXII (1943) 4-5, 370–382] 417–430: Vorbemerkung 417 / 1. Jugendwerk und Alterswerk /417 / 2. Soziologische Typologie der Rechtssysteme 419 / 3. Allgemeine Rechtslehre 422 / 4. Staat, Recht und Völkerrecht 423 // WAS IST RECHTSPHILOSOPHIE? [Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie XXXVI (1943) »Ungarn-Heft«, 3–49] 431–477: I. Die Frage der rechtsphilosophischen Probleme 431 II. Die rechtsphilosophischen Probleme in der Geschichte der Rechtsphilosophie 434 [1. Die naturrechtliche Periode 434 / 2. Die fachwissenschaftliche Periode des 19. Jahrhunderts 437 / 3. Die philosophische Periode des Neukantianismus und des Neuhegelianismus 442 / 4. Geschichte der ungarischen Rechtsphilosophie 456] III. Die rechtsphilosophischen Probleme und die allgemeine Philosophie 460 [1. Das Wesen der Philosophie 460 / 2. Das Wesen und die Probleme der Rechtsphilosophie 464 / 3. Abhängigkeit bzw. Unabhängigkeit der Rechtsphilosophie von der allgemeinen Philosophie 471] IV. Die rechtsphilosophischen Probleme und die Rechtswissenschaften 473 [1. Fachwissenschaft und Rechtsphilosophie 473 / 2. Jurisprudenz, Rechtsgeschichte, Rechtssoziologie, Rechtspolitik und Rechtsphilosophie 474]
Rechtsquellenverzeichnis 479 / Namenregister 479
MACHT, RECHT, MORAL: EIN BEITRAG ZUR BESTIMMUNG DES RECHTSBEGRIFFES [Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Hungaricae Francisco-Josephinae: Sectio Juridico-Politica 1/1 (Szeged 1922)] 1–47: I. Ethische und Machttheorien 1 / II. Das Recht als Verknüpfung von Idee und Wirklichkeit 6 / III. Die Elemente des Rechtsbegriffes 8 / IV. Recht, Moral, Konvention, nackte Machtgebote 16 / V. Die Beziehungen des Rechtes zur Macht 21 / VI. Die Beziehungen des Rechtes zur Moral 37 / VII. Schluss 45 // EINE RECHTSPHILOSOPHIE DES »KRITISCHEN RELATIVISMUS«: KRITISCHE AUSEINANDERSETZUNG MIT DER RECHTSPHILOSOPHIE MAX ERNST MAYERS [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie XVII (1923–1924) 91–102] 48–59 // DAS LOGISCHE IM RECHT [Internationale Zeitschrift für Theorie des Rechts II (1928) 3, 157–203] 60–106: I. Das Logische im Rechtssystem 61 / II. Das Logische in der Rechtsanwendung 91 / III. Das Logische in der Rechtswissenschaft 101 // METAPHYSIK UND RECHTSPHILOSOPHIE [Athenaeum XV (1929) 5–6] 107 // REINE RECHTSLEHRE, NATURRECHT UND RECHTSPOSITIVISMUS [in: Gesellschaft, Staat und Recht: Festschrift gewidmet Hans Kelsen zum 50. Geburtstag (Wien: Julius Springer 1931), 58–105] 108–155 // GESCHICHTE DER RECHTSWISSENSCHAFTEN IN UNGARN [in: Die Entstehung einer internationalen Wissenschaftspolitik: Die Grundlagen der ungarischen Wissenschaftspolitik, hrsg. Zoltán Magyary (Leipzig: Felix Meiner Verlag 1932)] 156–171 // LES DIVERSES SOURCES DU DROIT, LEUR ÉQUILIBRE ET LEUR HIÉRARCHIE DANS LE SYSTÈME JURIDIQUE HONGROIS [Acta Iuris Hungarici I (1932) 1] 172–183 // SOZIOLOGIE UND RECHTSPHILOSOPHIE [(Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda 1934), 59 [Filozófiai értekezések 5]] 184 // CREAZIONE E APPLICAZIONE DEL DIRITTO [Rivista Internazionale di Filosofia del Diritto XIV (1934 november december) 6] 185–212: I. La teoria del gradi delle norme giuridiche 185 / II. Creazione e appli-cazione del diritto come formazione positiva di esso 189 / III. Trattamento sociologico dell'impero e dell'obbedienza 193 / IV. Il contenuto della norma giuridica in sè come diritto positivo 199 / V. Esame sociologico, giuridico e filosofico del diritto 202 / VI. Il problema della creazione del diritto e della sua applicazione come problema di essenza del diritto 203 / VII. Il problema della creazione del diritto e della sua applicazione, come proble-ma di contenuto del diritto 209 // RECHT UND GEWOHNHEITSRECHT: EINE AUSEINANDERSETZUNG MIT HANS MOKRE UND ZUGLEICH EIN BEITRAG ZUR THEORIE DES RECHTS UND DES GEWOHNHEITSRECHTS [Zeitschrift für öffentliches Recht XIV (1934) 5, 545–567] 213–235: 1. Einleitung 213 / 2. Gegenstandstheorie und Lehre vom möglichen Recht 214 / 3. Sollenselemente des Rechts als mögliches Recht 215 / 4. Argumente für die Annahme eines möglichen Rechts 216 / 5. Begriff des positiven Rechts 218 / 6. Die Sanktion des Rechts 219 / 7. Apodiktisches und problematisches Sollen 221 / 8. Die rechtliche Doppelnorm 222 / 9. Systemzusammenhang des Rechts 223 / 10. Extrasystematisches (illegitimes) Recht 227 / 11. Die Grundnorm 229 / 12. Das Gewohnheitsrecht 230 // DAS PROBLEM DES NATURRECHTS [Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie XXVIII (1935) 3, 325–347 & 4, 543–569] 236–285: I. Die Bedeutung des Problems 236 [1. Die philosophische Bedeutung der naturrechtlichen Auffassung 236 / 2. Die geschichtliche Bedeutung der naturrechtlichen Auffassung 237 / 3. Die aktuelle Bedeutung der naturrechtlichen Auffassung 238] II. Der Gegensatz der Naturrechtslehre und des Rechtspositivismus 242 [4. Das Wesen des Rechtspositivismus 242 / 5. Das Wesen des Naturrechts 244 / 6. Die Vergleichung der beiden Auffassungen 253] III. Das negative Naturrecht 259 [7. Die Möglichkeit unrichtigen Rechtes und die Schranken der rechtserzeugenden Macht 259 / 8. Die logischen Schranken 268 / 9. Die naturgesetzlichen Schranken 271 / 10. Die soziologischen Schranken 273 / 11. Die ethischen Schranken 277 / 12. Die Verständigungsmöglichkeit zwischen der scholastischen Naturrechtslehre und dem Rechtspositivismus 284 // REINE RECHTSLEHRE: RANDBEMERKUNGEN ZUM NEUESTEN WERK KELSENS [Zeitschrift für öffentliches Recht XV (1935) 3, 330–343] 286–299: 1. Das neue Werk als Weiterentwicklung der Lehre Kelsens 286 / 2. Keine volle Identität von Staat und Recht 286 / 3. Der Dualismus von öffentlichem und privatem und von objektivem und subjektivem Recht 289 / 4. Die Verknüpfung von Norm und Wirklichkeit 291 / 5. Grundnorm und Gewohnheitsrecht 294 / 6. Grundnorm und Erkenntnistheorie 296 / 7. Die Reinheit von Erkenntnistheorie 297 / 8. Annäherung an die traditionelle Rechtsbetrachtung 299 // »DAS WESEN DER PHILOSOPHIE« NACH PAULER [in: Gedankschrift für Ákos von Pauler (Pécs: Dunántúl 1936), 79–106] 300–327: 1. Die Philosophie als reduktive Forschung 302 / 2. Die Philosophie als Wissenschaft der autonomen Sätze 304 / 3. Die Philosophie als Untersuchung der gemeinsamen letzten Präsuppositionen aller Wissenschaften 305 / 4. Die Philosophie als Wissenschaft der universalsten Klassen 308 / 5. Die philosophischen »Grundwissenschaften« 310 / 6. Die »angewandten« Philosophien 317 / 7. Die Rechtsphilosophie 322 // ÖFFENTLICHES UND PRIVATES RECHT [Revue Internationale de la théorie du droit XII (1938) 1, 9–21] 328–340: 1. Die Bedeutung der Unterscheidung 328 / 2. Die Auffassung der Reinen Rechtslehre und des Nationalsozialismus 329 / 3. Die Schwierigkeiten der Unterscheidung 331 / 4. Die »reflektive« rechtliche Regelung 333 / 5. Primat des öffentlichen Rechts? 334 / DAS RECHTSSYSTEM [Revue Internationale de la théorie du droit I (1939), 1–13] 341–353: 1. Das systematische Einteilungsprinzip 341 / 2. Das Privatrecht im engeren Sinn 341 / 3. Das materielle Strafrecht 343 / 4. Das Zivilprozessrecht 345 / 5. Das Strafprozessrecht 346 / 6. Das Verwaltungsrecht 346 / 7. Das Verfassungsrecht 350 / 8. Das Kirchenrecht und das Völkerrecht 351 / 9. Rechtssystematik und Rechtspolitik 352 // DES WISSENSCHAFTS-CHARAKTER DER JURISPRUDENZ [Zeitschrift für öffentliches Recht XX (1940) 1, 20–37] 354–371: 1. Sein und Sollen, Natur und Geist 354 / 2. Naturwissenschaften und Geisteswissenschaften 355 / 3. Rechtswissenschaften und Jurisprudenz 360 / 4. Die Methode der Jurisprudenz 362 / 5. Der Wissenschaftscharakter der Jurisprudenz 367 // SULLA QUESTIONE DELLE LACUNE NEL DIRITTO [Rivista Internazionale di Filosofia del Diritto XXI (1941)] 372–387 // RECHT UND GESELLSCHAFT [Zeitschrift für öffentliches Recht XXI (1942) 5, 537–567] 388–416: I. 1. Ist das Recht etwas rein Geistiges oder ein gesellschaftliches Faktum? 388 / 2. Der Schichtenbau der Gesellschaft 389 / 3. Das Recht als Einheit von Geist und Wirklichkeit 391 / 4. Die Wissenschaft, die Moral, die Wirtschaft und die Macht als Einheit von Geist und Wirklichkeit 392 / 5. Jede soziale Erscheinung besteht aus geistigen und faktischen Elementen 398 / II. 6. Die Abgrenzung des Rechts von anderen sozialen Erscheinungen (Der Rechtsbegriff) 399 / 7. Der Zusammenhang des Rechts mit anderen sozialen Erscheinungen (Rechtssoziologie) 406 // TUKA’S RECHTSPHILOSOPHIE [Zeitschrift für öffentliches Recht XXII (1943) 4-5, 370–382] 417–430: Vorbemerkung 417 / 1. Jugendwerk und Alterswerk /417 / 2. Soziologische Typologie der Rechtssysteme 419 / 3. Allgemeine Rechtslehre 422 / 4. Staat, Recht und Völkerrecht 423 // WAS IST RECHTSPHILOSOPHIE? [Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie XXXVI (1943) »Ungarn-Heft«, 3–49] 431–477: I. Die Frage der rechtsphilosophischen Probleme 431 II. Die rechtsphilosophischen Probleme in der Geschichte der Rechtsphilosophie 434 [1. Die naturrechtliche Periode 434 / 2. Die fachwissenschaftliche Periode des 19. Jahrhunderts 437 / 3. Die philosophische Periode des Neukantianismus und des Neuhegelianismus 442 / 4. Geschichte der ungarischen Rechtsphilosophie 456] III. Die rechtsphilosophischen Probleme und die allgemeine Philosophie 460 [1. Das Wesen der Philosophie 460 / 2. Das Wesen und die Probleme der Rechtsphilosophie 464 / 3. Abhängigkeit bzw. Unabhängigkeit der Rechtsphilosophie von der allgemeinen Philosophie 471] IV. Die rechtsphilosophischen Probleme und die Rechtswissenschaften 473 [1. Fachwissenschaft und Rechtsphilosophie 473 / 2. Jurisprudenz, Rechtsgeschichte, Rechtssoziologie, Rechtspolitik und Rechtsphilosophie 474]
Rechtsquellenverzeichnis 479 / Namenregister 479
Research Interests:
‘Barna Horváth’ XVIII–XIX / ‘Bibliography’ XXV–XXXVIII THE BASES OF LAW I. The Bases of Law in General 2 // II. Five Bases of Law in Particular [Economics 26 / War and Peace 32 Power and Freedom: The Problem of Constraint 34 /... more
‘Barna Horváth’ XVIII–XIX / ‘Bibliography’ XXV–XXXVIII THE BASES OF LAW I. The Bases of Law in General 2 // II. Five Bases of Law in Particular [Economics 26 / War and Peace 32 Power and Freedom: The Problem of Constraint 34 / Procedure {Procedure as a Thought-structure 54 / Procedure as a Basis of Law 78} / Culture 88] Index of Names 109
Research Interests:
ISTVÁN BIBÓ ‘Biography’ 11 / ‘Bibliography’ 12 /// ZWANG, RECHT, FREIHEIT [in: Kényszer, jog, szabadság (Szeged: Szegedi Városi Nyomda 1935), 131–151] 23–45: I. Zwang 1. Zwang und Kausalität 25 / 2. Das subjektive Zwangserlebnis 26... more
ISTVÁN BIBÓ ‘Biography’ 11 / ‘Bibliography’ 12 /// ZWANG, RECHT, FREIHEIT [in: Kényszer, jog, szabadság (Szeged: Szegedi Városi Nyomda 1935), 131–151] 23–45: I. Zwang 1. Zwang und Kausalität 25 / 2. Das subjektive Zwangserlebnis 26 / 3. Die gesellschaftlichen Zwangsobjektivationen 27 / 4. Die traditionellen Zwangsunterscheidungen 28 / 5. Die ethische Zurechnung des Zwanges 29 / 6. Die Einheit des Zwangsbegriffes 30 / II. Die Freiheit 1. Freiheit und Gesetzmässigkeit 30 / 2. Freiheit und Zwang 31 / 3. Freiheit als subjektives Erlebnis 32 / 4. Die persönliche (negative) Freiheit 32 / 5. Die positive Freiheit 33 / 6. Die Freiheitstheorien 34 / 7. Die absolute Freiheit 35 / III. Recht 1. Die empirische Wirklichkeit des Rechts 35 / 2. Das subjektive Zwangs- und Freiheitserlebnis und das Recht 36 / 3. Die Macht- und Zwangstheorien 37 / 4. Das Zwangsproblem in der rechtsphilosophischen Diskussion 37 / 5. Recht als stärkste Objektivierung des Zwanges (Der Zwang der sanktionierten Normen) 38 / 6. Recht als stärkste Objektivierung des Zwanges (Der Zwang des sanktionslosen Normen) 39 / 7. Der Rechtszwang bei Kelsen, Moór und Horváth 40 / 8. Recht als stärkste Objektivierung der Freiheit 41 / 9. Das statische Verhältnis von Zwang und Freiheit im Recht 42 / 10. Das Verhältnis von Zwang und Freiheit bei den gesellschaftlichen Regeln 43 / 11. Das dynamische Verhältnis von Zwang und Freiheit im Recht 43 / 12. Zwang, Freiheit und richtiges Recht 44 / Schlussbetrachtung 45 // József Szabó on [Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie XXIX (1935) 3–4, 510–511] 46–47 // LE DOGME DU »BELLUM JUSTUM« ET LA THÉORIE DE L’INFALLIBILITÉ JURIDIQUE: ESSAI CRITIQUE SUR LA THÉORIE PURE DU DROIT [Revue Internationale de la Théorie du Droit X (1936) 1, 14–27] 48–61 // RECHTSKRAFT, RECHTLICHE UNFEHLBARKEIT, SOUVERÄNITÄT [Zeitschrift für öffentliches Recht XVII (1937) 5, 623–638] 62–77: 1. Der heutige Stand des Problems 62 / 2. Die Frage der Methodenreinheit 63 / 3. Verhältnis von Norm und Tatsache im Recht 64 [a) Einheit von Norm und Tatsache im Erleben des Rechts 65 / b) Zusammenbetrachten von Norm und Tatbestand im Verfahren des Rechts 65 / c) Gegensatz reiner Normen und reiner Tatbestände in den logischen Voraussetzungen des Rechts 66] 4. Rechtskraft und Nichtigkeit 70 / 5. Unmöglichkeit absoluter Rechtskraft und absoluter Nichtigkeit 53 / 6. Die rechtliche Unfehlbarkeit 71 / 7. Unmöglichkeit absoluter rechtlicher Unfehlbarkeit 73 / 8. Die Souveränität: Zusammenfassung 74
JÓZSEF SZABÓ ‘Biography’ 81 / ‘Bibliography’ 82 /// ORT UND STELLE DER RECHTSWISSENSCHAFT IN DEM MENSCHLICHEN DENKEN [Szellem és Élet V (1942) 4] 90–92 // WAHRHEIT, WERT UND SYMBOL IM RECHTE [Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie XXXVI (1943) »Ungarn-Heft«, 101–121] 93–113: I. Das Recht und das Ich 93 / II. Die immanenten Rechtsgrundlagen (a posteriori) 95 [1. Die Seinsgrundlagen 95 / 2. Die Sollensgrundlagen 100 / III. Die transzendenten Rechtsgrundlagen (apriori) 104 / IV. Das Recht und der Jurist 108 // FROM CHAOS TO THE RULE OF LAW [in: Dimensionen des Rechts; Gedächtnisschrift für René Marćić (Berlin: Duncker & Humblot 1974), 321–340] 114–133
TIBOR VAS ‘Biography’ 137 / ‘Bibliography’ 139 /// DIE BEDEUTUNG DER TRANSZENDENTALEN LOGIK IN DER RECHTSPHILOSOPHIE [(Szeged: Szeged Városi Nyomda 1935) 1–94] 139–237: Vorbemerkung 143 I. Die Grundfragen der Transzendentalphilosophie [1. Die Erkenntnistheorie vor Kant 145 / 2. Der Kantische Transzendentalismus {a) Übersicht 147 / b) Die transzendentale Ästhetik 148 / c) Die transzendentale Logik 149 / d) Das Wesen der transzendentalen Erkenntnis: Die Kategorien 152} 3. Die neukantische Schule {a) Die Marburger Schule 159 / b) Cohen und Natorp 161 / c) Die Badener Schule 166 / d) Heinrich Rickert 166 / e) Emil Lask 172}] II. Die Transzendentale Methode in der Rechtsphilosophie [1. Vorbemerkung 182 / 2. Rudolf Stammler 183 / 3. Hans Kelsen 198 / 4. Felix Somló 221 // Zusammenfassung 231 / József Szabó on [Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie XXIX (1935) 1, 97–99] 239–241
Name Index 243
JÓZSEF SZABÓ ‘Biography’ 81 / ‘Bibliography’ 82 /// ORT UND STELLE DER RECHTSWISSENSCHAFT IN DEM MENSCHLICHEN DENKEN [Szellem és Élet V (1942) 4] 90–92 // WAHRHEIT, WERT UND SYMBOL IM RECHTE [Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie XXXVI (1943) »Ungarn-Heft«, 101–121] 93–113: I. Das Recht und das Ich 93 / II. Die immanenten Rechtsgrundlagen (a posteriori) 95 [1. Die Seinsgrundlagen 95 / 2. Die Sollensgrundlagen 100 / III. Die transzendenten Rechtsgrundlagen (apriori) 104 / IV. Das Recht und der Jurist 108 // FROM CHAOS TO THE RULE OF LAW [in: Dimensionen des Rechts; Gedächtnisschrift für René Marćić (Berlin: Duncker & Humblot 1974), 321–340] 114–133
TIBOR VAS ‘Biography’ 137 / ‘Bibliography’ 139 /// DIE BEDEUTUNG DER TRANSZENDENTALEN LOGIK IN DER RECHTSPHILOSOPHIE [(Szeged: Szeged Városi Nyomda 1935) 1–94] 139–237: Vorbemerkung 143 I. Die Grundfragen der Transzendentalphilosophie [1. Die Erkenntnistheorie vor Kant 145 / 2. Der Kantische Transzendentalismus {a) Übersicht 147 / b) Die transzendentale Ästhetik 148 / c) Die transzendentale Logik 149 / d) Das Wesen der transzendentalen Erkenntnis: Die Kategorien 152} 3. Die neukantische Schule {a) Die Marburger Schule 159 / b) Cohen und Natorp 161 / c) Die Badener Schule 166 / d) Heinrich Rickert 166 / e) Emil Lask 172}] II. Die Transzendentale Methode in der Rechtsphilosophie [1. Vorbemerkung 182 / 2. Rudolf Stammler 183 / 3. Hans Kelsen 198 / 4. Felix Somló 221 // Zusammenfassung 231 / József Szabó on [Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie XXIX (1935) 1, 97–99] 239–241
Name Index 243
Research Interests:
‘István Losonczy’ 9–13 ABRISS EINES REALISTISCHEN RECHTSPHILOSOPHISCHEN SYSTEMS [1949] I. RECHTSWISSENSCHAFTSLEHRE 16 I. Allgemeine epistemologische Grundlegung 17 / II. Begriff und Erfahrungsweise der Rechtswissenschaft 29 / III.... more
‘István Losonczy’ 9–13
ABRISS EINES REALISTISCHEN RECHTSPHILOSOPHISCHEN SYSTEMS [1949] I. RECHTSWISSENSCHAFTSLEHRE 16 I. Allgemeine epistemologische Grundlegung 17 / II. Begriff und Erfahrungsweise der Rechtswissenschaft 29 / III. Die Grundelemente des Rechts 32 / IV. Die Methode der Rechtswissenschaft 36 II. DIE PHILOSOPHISCHE UNTERSUCHUNG DES RECHTS 1. Die ontologische Bezogenheit des Rechts 38 [Der Begriff und die Geltung des Kausalgesetzes 38 / Das Problem der Willensfreiheit 40] 2. Die logische Bezogenheit des Rechts 43 / 3. Die normative Bezogenheit des Rechts 44 [I. Das Wesen der Normativität 45 / II. Das Problem des Naturrechts 54 / III. Der normative Bau des Rechts 58] 4. Der Begriff des Rechts 82 III. DIE AXIOLOGISCHE UNTERSUCHUNG DES RECHTS 88
ÜBER DIE MÖGLICHKEIT UND DEN WISSENSCHAFTSCHARAKTER DER RECHTSWISSENSCHAFT [Zeitschrift für öffentliches Recht XVII (1937) 2, 145–194] 93–142: Vorbemerkung 93 / 1. Die Beziehung der Rechtswissenschaft auf das Recht 106 [A. Die Besonderheit der Erfahrung des Rechts 106 / B. Die wissenschaftermöglichenden Elemente des Rechts 110 {a) Die ontologische Bezogenheit des Rechts 110 / b) Die logische Bezogenheit des Rechts 113 / c) Die normative Bezogenheit des Rechts 119}] 2. Die Verifikation 124 [A. Die Bedeutung der Methode 124 / B. Die Methode der Rechtswissenschaft i. w. S. 126 {a) Der normative Standpunkt 129 / b) Die synthetische Auffassung 136} C. Die Methodenähnlichkeit der Rechtswissenschaft mit der Gesetzgebung, Rechtsanwendung und Interpretation 140]
Namenregister 143
ABRISS EINES REALISTISCHEN RECHTSPHILOSOPHISCHEN SYSTEMS [1949] I. RECHTSWISSENSCHAFTSLEHRE 16 I. Allgemeine epistemologische Grundlegung 17 / II. Begriff und Erfahrungsweise der Rechtswissenschaft 29 / III. Die Grundelemente des Rechts 32 / IV. Die Methode der Rechtswissenschaft 36 II. DIE PHILOSOPHISCHE UNTERSUCHUNG DES RECHTS 1. Die ontologische Bezogenheit des Rechts 38 [Der Begriff und die Geltung des Kausalgesetzes 38 / Das Problem der Willensfreiheit 40] 2. Die logische Bezogenheit des Rechts 43 / 3. Die normative Bezogenheit des Rechts 44 [I. Das Wesen der Normativität 45 / II. Das Problem des Naturrechts 54 / III. Der normative Bau des Rechts 58] 4. Der Begriff des Rechts 82 III. DIE AXIOLOGISCHE UNTERSUCHUNG DES RECHTS 88
ÜBER DIE MÖGLICHKEIT UND DEN WISSENSCHAFTSCHARAKTER DER RECHTSWISSENSCHAFT [Zeitschrift für öffentliches Recht XVII (1937) 2, 145–194] 93–142: Vorbemerkung 93 / 1. Die Beziehung der Rechtswissenschaft auf das Recht 106 [A. Die Besonderheit der Erfahrung des Rechts 106 / B. Die wissenschaftermöglichenden Elemente des Rechts 110 {a) Die ontologische Bezogenheit des Rechts 110 / b) Die logische Bezogenheit des Rechts 113 / c) Die normative Bezogenheit des Rechts 119}] 2. Die Verifikation 124 [A. Die Bedeutung der Methode 124 / B. Die Methode der Rechtswissenschaft i. w. S. 126 {a) Der normative Standpunkt 129 / b) Die synthetische Auffassung 136} C. Die Methodenähnlichkeit der Rechtswissenschaft mit der Gesetzgebung, Rechtsanwendung und Interpretation 140]
Namenregister 143
Research Interests:
‘Preface’ x–xiv AUS DEM NACHLASS VON FELIX SOMLÓ 3–12 (including documents from G. v. Below, v. Engel, Adolf Merkl, Leonidas Pitamic) AUS DEM NACHLASS VON JULIUS MOÓR 15–61 (including Hans Kelsen: Selbstbiographie [ms] [Wien 1927]... more
‘Preface’ x–xiv AUS DEM NACHLASS VON FELIX SOMLÓ 3–12 (including documents from G. v. Below, v. Engel, Adolf Merkl, Leonidas Pitamic) AUS DEM NACHLASS VON JULIUS MOÓR 15–61 (including Hans Kelsen: Selbstbiographie [ms] [Wien 1927] as well as documents from Geiorgio Del Vecchio, Hans Kelsen, Julius Kraft, Karl Petrashek, Gustav Radbruch, Walter Rotschild, Wilhelm Sauer, M. Stockhammer, Ilmar Tammelo) ILMAR TAMMELO: KRITIK ZU PROF. KLIIMANN’S NORMATIVISTISCHER UNTERSCHEIDUNG DES PRIVAT- UND DES ÖFFENTLICHEN RECHTS [ms] (Dorpat 1941) 63–143 ANHANG: ÜBER DEN NACHLASS VON JULIUS MOÓR 147–156 Namenverzeichins 157–158
Research Interests:
[József Szabadfalvi: Venturing to build up »a new Hungarian legal philosophy« in the first half of the twentieth century {Expert opinion commissioned by the Doctor of Sciences Council of the Hungarian Academy of Sciences}]: full official... more
[József Szabadfalvi: Venturing to build up »a new Hungarian legal philosophy« in the first half of the twentieth century {Expert opinion commissioned by the Doctor of Sciences Council of the Hungarian Academy of Sciences}]:
full official text (by 20 August, 2015)
complemented as presented (on 8 February, 2016)
full official text (by 20 August, 2015)
complemented as presented (on 8 February, 2016)
Research Interests:
Surveying the main trends and achievements of the legal theoretical work done since the foundation of the Institute for Legal Studies of the Hungarian Academy of Sciences, the main actors’ individual contribution is analysed from... more
Surveying the main trends and achievements of the legal theoretical work done since the foundation of the Institute for Legal Studies of the Hungarian Academy of Sciences, the main actors’ individual contribution is analysed from converting the Hungarian neo-KANTian professional heritage into Soviet-type Socialist normativism and, then, its gradual transformation into a new and synthetising ontological approach. Accordingly, law—understood as the matrix of normativity (law in books) and factuality (law in action)—is treated as an artificial human construct to serve practical ends; the lawyers’ professional deontology is seen as one of the ontic components of the law itself; and the autonomy of law is defined within its homogeneity which itself is a function of social heterogeneity. As a consequence, law can only function as an agent of social interaction, that is, by symbolically enforcing (sanctioning) those movements in the last resort, which themselves are prevailing in the social totality. Law as a language game in social communication is thereby identified with the reconventionalising (and, therefore, both normative and factual) practice of actual referencing. Considering the human involvement in its hermeneutics, all the law-agents’ personal responsibility is included in its scheme.
A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében hat évtizede zajló jogelméleti viták átfogják egyfelől a hazai újKANTiánus hagyománynak szovjet típusú ún. szocialista normativizmusra történt visszaprimitivizálását, majd másfelől ennek egy új, szintetizáló jellegű ontológiai megközelítéssé váló fokozatos átformálását. A jog eszerint a normativitás és a faktualitás metszőpontjában elhelyezkedő s gyakorlati célokat szolgáló emberi képződmény, amelynek hivatásrendi ideológiája szintén e jog létének részét képezi; következésképpen önállósága is kizárólag a saját formalizmusán (azaz homogén közegén) belül értendő, ami viszont a mindenkori társadalmi összesség (heterogeneitás) függvénye. Következésképpen a jog csakis a társadalmi kölcsönhatás tényezőjeként működhet, arra képesen, hogy végső soron és szimbolikusan a társadalmi összegészben már uralkodó mozgásokat kikényszerítse/szankcionálja. Eszerint a jogot a társadalmi kommunikációban helyet foglal nyelvi játékként a tényleges hivatkozások gyakorlatából előálló rekonvencionalizációval azonosíthatjuk. Mivel hermeneutikájának az egyes ember is közvetlen részese, ezért a sorsáért viselendő felelősségből is minden ágense szükségképpen részesedik.
A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében hat évtizede zajló jogelméleti viták átfogják egyfelől a hazai újKANTiánus hagyománynak szovjet típusú ún. szocialista normativizmusra történt visszaprimitivizálását, majd másfelől ennek egy új, szintetizáló jellegű ontológiai megközelítéssé váló fokozatos átformálását. A jog eszerint a normativitás és a faktualitás metszőpontjában elhelyezkedő s gyakorlati célokat szolgáló emberi képződmény, amelynek hivatásrendi ideológiája szintén e jog létének részét képezi; következésképpen önállósága is kizárólag a saját formalizmusán (azaz homogén közegén) belül értendő, ami viszont a mindenkori társadalmi összesség (heterogeneitás) függvénye. Következésképpen a jog csakis a társadalmi kölcsönhatás tényezőjeként működhet, arra képesen, hogy végső soron és szimbolikusan a társadalmi összegészben már uralkodó mozgásokat kikényszerítse/szankcionálja. Eszerint a jogot a társadalmi kommunikációban helyet foglal nyelvi játékként a tényleges hivatkozások gyakorlatából előálló rekonvencionalizációval azonosíthatjuk. Mivel hermeneutikájának az egyes ember is közvetlen részese, ezért a sorsáért viselendő felelősségből is minden ágense szükségképpen részesedik.
Research Interests:
I. Jogfogalom / II. Jogbölcselet / III. Következtetés és morális tanulság /// Half a century ago the author started legal philosophising in the context of law / language / logic / rhetorics, approaching his subject within human... more
I. Jogfogalom / II. Jogbölcselet / III. Következtetés és morális tanulság /// Half a century ago the author started legal philosophising in the context of law / language / logic / rhetorics, approaching his subject within human understanding incessantly re- and transconventionalised through varying sets of mutual effects. From problematising on that law is objectified, on the one hand, and its ontological existence (i.e., prevalence) is assessed by the facts of its being referred to and of the latter’s actual impact on the course of events, he then concluded to the law’s simultaneous opennes and closedness in autopoiesis: law is a patterned standard in need of ulterior justification, on the one hand, albeit its vocation is in practical problem-solving in response to daily needs, on the other. Eventually, law is composed of the dynamism of acts, progressing in competitive processes: the law’s genuinely ontic existence lies just in such a process-like progress. On the final analysis, the formalism of law is nothing else but a reified idol, with human participation and unavoidable individual responsibility in the background. By referring to it, it is humans that activate law, transconventionalising it through the series of its reconventionalisation. This is why its parts are mostly aspects that can only be differentiated for the sake of and through conceptual analysis, that is, in a hypothesised and fully artificial way.
Research Interests:
According to usual approach, ‘human rights’ prevail as far as they are believed to be as such. Accordingly, they are believed to be inalienable from humans as humans, independently of any formal recognition or governmental action. One... more
According to usual approach, ‘human rights’ prevail as far as they are believed to be as such. Accordingly, they are believed to be inalienable from humans as humans, independently of any formal recognition or governmental action. One pole of their definition is the individual entitled to them from the beginning, and the other pole is the state (including the political and governmental sphere) having no entitlement to interfere with them. Consequently, instead of merely actualising or reformulating an aggregate of requirements set in prevailing regulation, ‘human rights’ embody a claim for that expectations launched under their aegis become officially acknowledged and institutionally protected by the law. Paradoxically speaking, ‘human rights’ are claims out of the reach of the law, claims which are neither parts, nor consequences nor reflections of the law. Not yet belonging to legal rights, they qualify as ‘human rights’. No normativity, validity, effect, or chance of effective sanctioning, that is, drawing formal consequence, concludes from ‘human rights’. However, they may exert influence, influence due to the strength and massive force by which their prevalence and relevance are assserted. This is why they are called ‘human rights’. Catch-word standing for disphemism, featuring more (positively or negatively) than expressly expressed. Accordingly, once realised or implemented, transforming them from alleged human rights into a genuine legal proposition, their origin rooted in ‘human rights’ (i.e., their past quality) will dissipate at once. For, once they are transformed into genuine law, their normativity will exclusively be drawn from their positivation, independently of whatever prior history. Speech-act theory has revealed the ideological intent lurking behind language use: in addition to description and naming, human communication is also meant to shape our world outlook. This is action taken in itself, for, due to such act of performation, something otherwise not real or tangible will be transformed into factual reality. Human rights ideology has by now become a worldwide action programme to the extent that even ‘human rights’ positivated as part of the law are called human rights. The present paper surveys the historical antecedents, foundations and the nature of human rights, as well as the cultural contexture of their interpretability, with special regard to the dilemma of their universality vs. particularity.
KEYWORDS: historical roots of the idea of human rights; foundation, nature of human rights; cultural contexture, universality vs. particularity of human rights
KEYWORDS: historical roots of the idea of human rights; foundation, nature of human rights; cultural contexture, universality vs. particularity of human rights
Research Interests:
An essay on (1) what issues are to be directly faced to; (2) what issues may offer a brand new perspective for law, which cannot be either foreplanned or even imagined for the time being; (3) what are those perspectives in which our basic... more
An essay on (1) what issues are to be directly faced to; (2) what issues may offer a brand new perspective for law, which cannot be either foreplanned or even imagined for the time being; (3) what are those perspectives in which our basic imagination of what normality can at all be is challenged and modified thoroughly; and (4) what are those potentialities by the force of which some basic assumptions as such will change paradigmatically. Several occurrences such as the further revolutionary development of information technology and the overall means of influencing/disciplining/uniformising human behaviour is analysed.
Research Interests:
Essay on the virtualisation of law in post-modern approaches to law like the doctrine of human rights, the British analytical patterns as well as the Catholic efforts at ontologising the basics of natural law, that is, on transforming the... more
Essay on the virtualisation of law in post-modern approaches to law like the doctrine of human rights, the British analytical patterns as well as the Catholic efforts at ontologising the basics of natural law, that is, on transforming the image of law into mere projection by human (mass) wish, without taking it as a historically evolving social phenomenon, hardly abstractable from its contexture and environment, into account
Research Interests:
BIZONYOSSÁG, BIZONYTALANSÁG: AZ EMBERI TUDÁS DILEMMÁJA [Certainty, uncertainty: the dilemma of human knowledge] // BIZONYOSSÁG, BIZONYTALANSÁG ESENDŐSÉGE, AVAGY AZ EMBERI TUDÁS EREDENDŐ TÁRSADALMISÁGA [The fragility of certainty and uncertainty, or the organically societal nature of human knowledge]more
I. AZ EMBERI TUDÁS TERMÉSZETE: 1. Félelem a bizonytalanságtól, mint eredendő hajtóerő; 2. Valójában mindenben emberi teljességünkkel veszünk részt; 3. Valahol, valamiben otthon kell éreznünk magunkat; 4. Külsőlegességekbe burkolva... more
I. AZ EMBERI TUDÁS TERMÉSZETE: 1. Félelem a bizonytalanságtól, mint eredendő hajtóerő; 2. Valójában mindenben emberi teljességünkkel veszünk részt; 3. Valahol, valamiben otthon kell éreznünk magunkat; 4. Külsőlegességekbe burkolva tárgyiasítjuk, majd intézményesítjük, amit világunkról gondolunk; 5. Társadalomban létezve, folyvást második természetet építünk az eredendő természet köré; 6. Gyakorlatunkban létezünk, ezért tudatunk/tudásunk eleve ideologikus természetű; 7. Hiába tárgyiasítunk/intézményesítünk, világunk antropomorf volt és marad; 8. Társadalmiságunkban egyszerre vagyunk teremtmények s teremtők; őrködünk hát felette, hogy áthagyományozhassuk; 9. Summázat 10. Mi hát a tanulság? II. KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR BIZONYOSSÁGKERESÉSE ÉS AZ UTÓKOR
[{II. Search for certainty in law, exemplified by efforts in constitutionalisation}]]
[I. THE NATURE OF HUMAN KNOWLEDGE: 1. Fear from uncertainty as original motive force; 2. Our fullness of human being is involved in every human action; 3. We must feel at home somewhere with some identity; 4. What we think of our world, we objectify (by externalising) it, then we institutionalise it; 5. Around nature as given for us, in our social existence we build secondary nature uncessantly; 6. What human existence is is practice, therefore both conscience and knowledge are ideologically rooted; 7. Objectification/institutionalisation notwithstanding, our world can only be sensed and cognised anthropomorphously; 8. In societal existence, we are created and creators at the same time, therefore we guard all it to be able to give it as our tradition to next generations; 9. Summation; 10. Is there any teaching coming from such a state of affairs? II. ALEXANDER DE CSOMA’S SEARCH FOR CERTAINTY AND THE POSTERITY]
[{II. Search for certainty in law, exemplified by efforts in constitutionalisation}]]
[I. THE NATURE OF HUMAN KNOWLEDGE: 1. Fear from uncertainty as original motive force; 2. Our fullness of human being is involved in every human action; 3. We must feel at home somewhere with some identity; 4. What we think of our world, we objectify (by externalising) it, then we institutionalise it; 5. Around nature as given for us, in our social existence we build secondary nature uncessantly; 6. What human existence is is practice, therefore both conscience and knowledge are ideologically rooted; 7. Objectification/institutionalisation notwithstanding, our world can only be sensed and cognised anthropomorphously; 8. In societal existence, we are created and creators at the same time, therefore we guard all it to be able to give it as our tradition to next generations; 9. Summation; 10. Is there any teaching coming from such a state of affairs? II. ALEXANDER DE CSOMA’S SEARCH FOR CERTAINTY AND THE POSTERITY]
Research Interests:
{recenzív továbbgondolás / review essay: Zdenĕk Kühn The Judiciary in Central and Eastern Europe Mechanical Jurisprudence in Transformation? (Leiden & Boston: Martinus Nijhoff 2011)}
Research Interests:
Bevezetés /// I. PREAMBULUMOK A MAGYAR JOGALKOTÁSBAN: A) Jogszabályi bevezetések a régi magyar jogban [1. Az Árpád- és vegyesházi királyok törvényhozása / 2. A Habsburg-uralkodók törvényei / 3. A reformkortól a kiegyezésig alkotott... more
Bevezetés /// I. PREAMBULUMOK A MAGYAR JOGALKOTÁSBAN: A) Jogszabályi bevezetések a régi magyar jogban [1. Az Árpád- és vegyesházi királyok törvényhozása / 2. A Habsburg-uralkodók törvényei / 3. A reformkortól a kiegyezésig alkotott törvények / 4. A kiegyezéstói a Tanácsköztársaságig alkotott törvények / 5. A Tanácsköztársaság jogalkotása / 6. A két háború közötti korszak törvényhozása] // B) Preambulumok a mai magyar jogban [1. A jogszabályi bevezetések típusai / 2. A preambulumok normativitása / 3. A preambulumképzés gyakorisága // II. PREAMBULUMOK AZ ALKOTMÁNYI GYAKORLATBAN: A) Bevezetések a polgári államok alkotmányaiban [1. A bevezetések tartalma / 2. A bevezetések normativitása / 3. Az alkotmányi bevezetés kérdése a francia közjogban] // B) Bevezetések a szocialista államok alkotmányaiban [l.A bevezetések tartalma / 2. A bevezetések normativitása] // III. A PREAMBULUMOK ELVI KÉRDÉSEI: 1. A preambulum fogalma / 2. A preambulumok tartalma és funkciói / 3. A preambulum-tartalom nor-mativitása / 4. A preambulumképzés indokoltságának kérdése a jogelmélet és jogpolitika tükrében
LES PROBLÈMES DES PRÉAMBULES ET LA PRATIQUE LÉGISLATIVE
Allant de pair avec la mise en écrit des propositions juridiques, les formes d’introductions des actes créateurs de droit se sont formées déjà dans le période initiale du développement du droit. Pendant leur histoire remontant à plusieurs milliers d’années elles ont pris des formes différentes et étaient au service de buts différents.
L’étude consacrée aux problèmes généraux des principes régissant l’application des préambules essaie de découvrir — en employant une méthode historique et comparative — la formation et le développement des formes des introductions en Hongrie ainsi que les principaux facteurs régissant les préambules dans la législation hongroise actuelle. Dans la suite, sur la base d’un examen de la pratique constitutionnelle non-socialiste et socialiste, l’étude analyse les composantes des préambules. Enfin elle essaie d’expliquer les problèmes analytiques, dogmatiques et sociologiques des préambules sur le plan de la théorie du droit.
À défaut des restrictions juridiques le législateur décide souverainement sur la forme et le contenu de son acte, et ainsi nombreux cas-limites prennent naissance qui restent en dehors des types idéaux. Ainsi le préambule est une partie de l’acte créateur de droit, laquelle, placée à la tête de l’acte et séparée de toutes les autres parties de celui-ci, comprend un contenu ayant trait d’une façon directe el concrète à la réglementation portée pour l’ensemble ou par une partie de l’acte. La fonction fondamentale de l’ensemble de l’acte créateur de droit consiste dans l’information. Chez les préambules simples cette fonction de base est en même temps la fonction principale. Chez les préambules composés qui portent un contenu hétérogène en offrant une motivation générale de principe ou en déployant un effet agitatif ou propagatif ou en augmentant le caractère solennel de l’acte ou bien par effet d’un règlement normatif indépendant, cette fonction de base, se présente seulement comme une fonction instrumentale. La contenu typique des préambules consiste dans les informations appréciatives délimitant la finalité des normes en question. Ces informations peuvent être qualifiées comme des informations normatives à l’opposé des appréciations contenues par exemple aux exposés ministériels des motifs. Ainsi en les considérant d’un aspect positiviste ces informations appréciatives disposent potentiellement d’une normativité de pleine valeur. Leur importance normative dépend cependant des composantes de leur contenu. En conséquence de la relation logiquement non-équivalent du but et de l’activité instrumentale, la normativité de l’information appréciative peut se réaliser seulement dans la sphère de l’interprétation et de l’application de l’information relative à la norme. Le but et le moyen sont donc des catégories qui peuvent passer génétiquement et dialectiquement l’un dans l’autre, mais en même temps ils gardent leur indépendance logique. La création du droit a pour but de donner des informations normatives; pour cette raison une forme normative donnée à des informations appréciatives doit être seulement une solution exceptionelle, socialement et juridiquement exigée, qui a besoin d’être justifiée.
LES PROBLÈMES DES PRÉAMBULES ET LA PRATIQUE LÉGISLATIVE
Allant de pair avec la mise en écrit des propositions juridiques, les formes d’introductions des actes créateurs de droit se sont formées déjà dans le période initiale du développement du droit. Pendant leur histoire remontant à plusieurs milliers d’années elles ont pris des formes différentes et étaient au service de buts différents.
L’étude consacrée aux problèmes généraux des principes régissant l’application des préambules essaie de découvrir — en employant une méthode historique et comparative — la formation et le développement des formes des introductions en Hongrie ainsi que les principaux facteurs régissant les préambules dans la législation hongroise actuelle. Dans la suite, sur la base d’un examen de la pratique constitutionnelle non-socialiste et socialiste, l’étude analyse les composantes des préambules. Enfin elle essaie d’expliquer les problèmes analytiques, dogmatiques et sociologiques des préambules sur le plan de la théorie du droit.
À défaut des restrictions juridiques le législateur décide souverainement sur la forme et le contenu de son acte, et ainsi nombreux cas-limites prennent naissance qui restent en dehors des types idéaux. Ainsi le préambule est une partie de l’acte créateur de droit, laquelle, placée à la tête de l’acte et séparée de toutes les autres parties de celui-ci, comprend un contenu ayant trait d’une façon directe el concrète à la réglementation portée pour l’ensemble ou par une partie de l’acte. La fonction fondamentale de l’ensemble de l’acte créateur de droit consiste dans l’information. Chez les préambules simples cette fonction de base est en même temps la fonction principale. Chez les préambules composés qui portent un contenu hétérogène en offrant une motivation générale de principe ou en déployant un effet agitatif ou propagatif ou en augmentant le caractère solennel de l’acte ou bien par effet d’un règlement normatif indépendant, cette fonction de base, se présente seulement comme une fonction instrumentale. La contenu typique des préambules consiste dans les informations appréciatives délimitant la finalité des normes en question. Ces informations peuvent être qualifiées comme des informations normatives à l’opposé des appréciations contenues par exemple aux exposés ministériels des motifs. Ainsi en les considérant d’un aspect positiviste ces informations appréciatives disposent potentiellement d’une normativité de pleine valeur. Leur importance normative dépend cependant des composantes de leur contenu. En conséquence de la relation logiquement non-équivalent du but et de l’activité instrumentale, la normativité de l’information appréciative peut se réaliser seulement dans la sphère de l’interprétation et de l’application de l’information relative à la norme. Le but et le moyen sont donc des catégories qui peuvent passer génétiquement et dialectiquement l’un dans l’autre, mais en même temps ils gardent leur indépendance logique. La création du droit a pour but de donner des informations normatives; pour cette raison une forme normative donnée à des informations appréciatives doit être seulement une solution exceptionelle, socialement et juridiquement exigée, qui a besoin d’être justifiée.
Research Interests:
Tűnődés a jelenről múlt és lehetséges jövő tükrében a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézete újraprofilírozása kapcsán Essay on what the Institute for Legal Studies of the Hungarian Academy of Sciences was, is, and... more
Tűnődés a jelenről múlt és lehetséges jövő tükrében a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézete újraprofilírozása kapcsán
Essay on what the Institute for Legal Studies of the Hungarian Academy of Sciences was, is, and can become in a new profile
Essay on what the Institute for Legal Studies of the Hungarian Academy of Sciences was, is, and can become in a new profile
Research Interests:
Eventually, the new Transitory Rules to the Basic Law Art. 2/1 excludes presciption for those “crimes specified by the law and committed against Hungary or persons in the name, interest or consensus of the party-state during the communist... more
Eventually, the new Transitory Rules to the Basic Law Art. 2/1 excludes presciption for those “crimes specified by the law and committed against Hungary or persons in the name, interest or consensus of the party-state during the communist dictatorship which, running counter the criminal law in force at the time of the deed committed, were not prosecuted for political reasons”. In its execution, the Law No. CCX of 2011 specifies the circle of both the deeds and those who may have committed them as to be considered within the former provision. As the paper’s argument holds, any such posterior declaration by the legislator is only legitimate when drawing Ernst Fraenkel’s classical line between two sides of the same dictatorial state: the normal one with prescription period passing on and the abnormal one when the state degenerated into criminal perpetrator itself where prescription cannot even begin. Accordingly, specification ought not to involve further selection from within the latter’ domain, for it would necessarily embody legal policy consideration with the strive for its retroactive validation. At the same time it is to be noted that the line between retro- and pro-activity so much as the prohibition of analogy in criminal and tax matters with the underlying principles of nullum crimen/nulla poena sine lege are elevated to almost catechistic heights exclusively in Europe, as an after-effect of feudal miserability once caused by the abusive practice of Christian princes as absolutistic monarchs, only broken by the French revolution. Albeit as means—even if counter proposed mostly for their in-built technique—they are neutral, can serve various ends, and are to be justified as a curative measure especially when former legislation is systematically abused. Or, as the old sagesse holds, the instrumental principle of »lex non reagit« may not prevail over the fundamental validity of the tenet »salus rei publicae suprema lex esto«.
Research Interests:
Argument developed against a government conception of practically dissolving the Historical Archives of the State Security Services by authorising anyone to take out documents concerning them, alleging that a state ruled by law cannot... more
Argument developed against a government conception of practically dissolving the Historical Archives of the State Security Services by authorising anyone to take out documents concerning them, alleging that a state ruled by law cannot preserve anything acquired by infringement upon the same law. This “opinion article” may have changed government mind, which subsequently has qualified the conception itself to have been of a solely testing purport.
Research Interests:
A notice on a new style of policy in Hungary, settling an annuity on law-defined categories of selectable persons (members of the Academy of Sciences, of the Arts, olimpic winners, “actors/sports(wo)men of the Nation”, extra, of the... more
A notice on a new style of policy in Hungary, settling an annuity on law-defined categories of selectable persons (members of the Academy of Sciences, of the Arts, olimpic winners, “actors/sports(wo)men of the Nation”, extra, of the amount close to a professorial renumeration, as well as ex-presidents of the Republic, of the amount of three times of a professorial renumeration, with state residence, large secretariat, unlimited use of government car, and own state-funds), which the author criticises as a feudal style
Research Interests:
A biographically substantiated essay meditating on how one dared to face unprecedented challenges and reconstructing what ideal of law and especially of rule of law lurked in top elite minds
Research Interests:
Visszaemlékezés arról, miként került a szerző birtokába a főmű The Concept of Law (1961) Bolgár Vera [Michigan] jólelkűségének köszönhetően; látogatás szerzője, oxfordi professzornál (1987) két fotóportréval kísérten, levelezés egy magyar... more
Visszaemlékezés arról, miként került a szerző birtokába a főmű The Concept of Law (1961) Bolgár Vera [Michigan] jólelkűségének köszönhetően; látogatás szerzője, oxfordi professzornál (1987) két fotóportréval kísérten, levelezés egy magyar kiadás elősegítése jegyében (1987. július 18. / 1989. szeptember 11. / 1990. november 24. / 1991. április 6.), majd a magyar kiadás megszületése (1995): egyidejűleg a posztumusz második, javított és utószóval ellátott végleges oxfordi kiadással, az azt gondozó Joseph Raz professzor barátságának köszönhetően.
ABSTRACT: Recollection of Vera Bolgár [Michigan] donating her copy The Concept of Law (1961) to the author; visiting Herbert Lionel Adolphus Hart (1907–1992) in 1987 (with two photos), correspondence with letters in fac simile (July 18, 1987 / September 11, 1989 / November 24, 1990 / April 6, 1991) to help edition in Hungarian, then the story of the Hungarian edition itself (1995), simultaneously with the final, posthumous edition at Oxford, thanks to Professor Joseph Raz’ favour done.
ABSTRACT: Recollection of Vera Bolgár [Michigan] donating her copy The Concept of Law (1961) to the author; visiting Herbert Lionel Adolphus Hart (1907–1992) in 1987 (with two photos), correspondence with letters in fac simile (July 18, 1987 / September 11, 1989 / November 24, 1990 / April 6, 1991) to help edition in Hungarian, then the story of the Hungarian edition itself (1995), simultaneously with the final, posthumous edition at Oxford, thanks to Professor Joseph Raz’ favour done.
Research Interests:
Research Interests:
Gondolatok a mai orosz és ukrán jogösszehasonlító mozgalomról a Foundations of Comparative Law Methods and Typologies, ed. William E. Butler, O. V. Kresin & Iu. S. Shemshuchenko (London: Wildy, Simmonds & Hill 2011) 354 [JCL Studies in... more
Gondolatok a mai orosz és ukrán jogösszehasonlító mozgalomról a Foundations of Comparative Law Methods and Typologies, ed. William E. Butler, O. V. Kresin & Iu. S. Shemshuchenko (London: Wildy, Simmonds & Hill 2011) 354 [JCL Studies in Comparative Law 4] gyűjtőkötete kapcsán
Reflections on the comparative law movement in Russia and the Ukraine à propos the colligatum volume of a Foundations of Comparative Law Methods and Typologies, ed. William E. Butler, O. V. Kresin & Iu. S. Shemshuchenko (London: Wildy, Simmonds & Hill 2011) 354 [JCL Studies in Comparative Law 4]
Reflections on the comparative law movement in Russia and the Ukraine à propos the colligatum volume of a Foundations of Comparative Law Methods and Typologies, ed. William E. Butler, O. V. Kresin & Iu. S. Shemshuchenko (London: Wildy, Simmonds & Hill 2011) 354 [JCL Studies in Comparative Law 4]
Research Interests:
Bibó István (1911–1979) Hans Kelsenhez (1881–1973) fűződő kapcsolatai, beleértve a Reine Rechtslehre (1934) magyar fordítását (1937) és Kelsen ezzel kapcsolatos válaszlevelét (1936); továbbá szerzői reflexiók és kapcsolattörténet István... more
Bibó István (1911–1979) Hans Kelsenhez (1881–1973) fűződő kapcsolatai, beleértve a Reine Rechtslehre (1934) magyar fordítását (1937) és Kelsen ezzel kapcsolatos válaszlevelét (1936); továbbá szerzői reflexiók és kapcsolattörténet
István Bibó’s (1911–1979) acquantanceship to Hans Kelsen (1881–1973), involving his translation into Hungarian (1937) of the Reine Rechtslehre (1934) and Kelsen’s reply (1936); with reflexion and history of research
István Bibó’s (1911–1979) acquantanceship to Hans Kelsen (1881–1973), involving his translation into Hungarian (1937) of the Reine Rechtslehre (1934) and Kelsen’s reply (1936); with reflexion and history of research
Research Interests:
Recalling the intellectual milieu of Communist Central and Eastern Europe within which Kulcsár Kálmán (1928–2010) and his first book A jogszociológia problémái [The problems of legal sociology] (1960) could serve as a revelative... more
Recalling the intellectual milieu of Communist Central and Eastern Europe within which Kulcsár Kálmán (1928–2010) and his first book A jogszociológia problémái [The problems of legal sociology] (1960) could serve as a revelative path-breaking in local legal scholarship
Research Interests:
Legal sociologist Kálmán Kulcsár (1928–2010) interviewed by Csaba Varga
Research Interests:
Professorial recollection of Ms Nagy, Katalin Szegvári (1930–2012), professor of history of law at the metropolitan Eötvös Loránd University, spanning from her study and professional starts at Szeged to her carrier in Budapest,... more
Professorial recollection of Ms Nagy, Katalin Szegvári (1930–2012), professor of history of law at the metropolitan Eötvös Loránd University, spanning from her study and professional starts at Szeged to her carrier in Budapest, descripting the intellectual climate in Hungary before and after the Communist take-over in 1948
Research Interests:
The edited minutes of a shameful (almost ritual) attack annihilating interwar non-communist past of legal philosophising, especially Gyula Moór and Barna Horváth
Research Interests:
cf. the posthumous edition by Csaba Varga of one chapter of his exclusive scholarly work (»Candidate for Legal Science«) as ‘Halász Aladár: Szászy-Schwarz Gusztáv és a jogalany Második traktátus: A fikció’ [Subject in Law (1957), 2nd... more
cf. the posthumous edition by Csaba Varga of one chapter of his exclusive scholarly work (»Candidate for Legal Science«) as ‘Halász Aladár: Szászy-Schwarz Gusztáv és a jogalany Második traktátus: A fikció’ [Subject in Law (1957), 2nd tract on fiction] Jogelméleti Szemle 2005/2 in <http://jesz.ajk.elte.hu/halasz22.html>
Research Interests:
Somló Bódog (1873–1920) a háborúvesztés utáni szellemi összeomlásában a múlt tanulságaiból keresve kapaszkodót fordult Arisztotelész, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Machiavelli újraolvasásához; a kézirat az Országos Széchenyi... more
Somló Bódog (1873–1920) a háborúvesztés utáni szellemi összeomlásában a múlt tanulságaiból keresve kapaszkodót fordult Arisztotelész, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Machiavelli újraolvasásához; a kézirat az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában maradt fenn
Felix Somló (1873–1920) turned to Aristotle, Augustin, Thomas Aquinas and Machiavelli to learn lessons from the past in the intellectual and moral breakdown following the lost war; the manuscript is preserved in the National Széchenyi Library
Felix Somló (1873–1920) turned to Aristotle, Augustin, Thomas Aquinas and Machiavelli to learn lessons from the past in the intellectual and moral breakdown following the lost war; the manuscript is preserved in the National Széchenyi Library
Research Interests:
cf. a biographical sketch on him by Csaba Varga: ‘Halász Aladár (életrajzi jegyzet)’ in Jogelméleti Szemle 2005/2 in <http://jesz.ajk.elte.hu/varga22.html>
Research Interests:
‘Előszó A XX. SZÁZAD ELMÉLETI JOGTUDOMÁNYA ‘Kísérlet az »új magyar jogfilozófia« megteremtésére a XX. század első felében (Szabadfalvi József dolgozatáról)’ 15–32 / ‘Somló Bódog esete a pécsi jogakadémiával’ 33–40 / ‘Bevezető gondolatok... more
‘Előszó A XX. SZÁZAD ELMÉLETI JOGTUDOMÁNYA ‘Kísérlet az »új magyar jogfilozófia« megteremtésére a XX. század első felében (Szabadfalvi József dolgozatáról)’ 15–32 / ‘Somló Bódog esete a pécsi jogakadémiával’ 33–40 / ‘Bevezető gondolatok Somló Bódog Állambölcseleti feljegyzéseihez’ 41–53 / ‘Moór Gyula’ 55–66 / ‘Moór Gyula a napisajtóban’ 67–90 / ‘Horváth Barna, a magyar és a nemzetközi jogtudós’ 91–101 / ‘Az utókor szakmai ínsége (Horváth Sándor és a hazai természetjogi örökség)’ 103–110 / ‘Losonczy István, a filozófus jogtudós’ 111–008 / ‘»Magyarok a nagyvilágban«: Nékám Sándor (1905–1982), a jogi személy, az afrikai szokásjog, a komparatisztika kutatója’ 119–134 / ‘Látásmódok a Schmitt-problematikában (Elöljáró köszöntő)’ 135–141 / ‘Halász Aladár’ 143–157 / ‘Kulcsár Kálmán jogszociológiai úttörése’ 159–167 / ‘Peschka Vilmos jogfelfogása’ 169–179 / ‘Egy organikus jogszemlélet lehetősége a marxista jogelméletben (Szabó Miklós dolgozatáról)’ 181–192 / ‘Lukács és a jog ontológiai világképe’ 193–216 / ‘Pályakezdés az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete Jogösszehasonlító Osztályán’ 217–229 / ‘Igazgatói pályázat az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében 1990 szeptemberében’ 231–246 / ‘Egy akadémiai jogtudományi intézet kilátásairól (Lehetőségek és várakozások)’ 247–262 TANULSÁGOK A JOGÁLLAMI ÁTMENET SORÁN ‘A rendszerváltozás sorsfordító évei (Antall József miniszterelnök – egy valahai jogfilozófus munkatárs szemével) ’ 265–283 / ‘»Méltón a sorshoz, alkalmas a küzdelemre«: Szellemünk és tudományunk állapotáról’ 285–305 / ‘A szekrények nem csontvázaknak valók’ 307–309 / ‘Nehézségek az alkotmányos átmenetben: Belső ellentmondások az elévületlenség és elévülhetetlenség törvényi megerősítésében’ 311–332 / ‘Búcsú az elévüléstől’ 323–325 / ‘Elévülés? Visszaható törvényhozás? Csapdahelyzet és jogtechnikai semlegesség a jogban’ 327–344 / ‘Volt-e egyáltalán szocializmus? Az állambiztonsági szolgálatoknál keletkezett iratok sorsáról’ 345–348 / ‘Az élethosszig tartó juttatásokról’ 349 / ‘Civil szerveződések – állami politikák: Egymásmellettiségek, kapcsolatok, lehetséges torzulások’ 351–358 / ‘Felelősségünk jövendő generációkért’ 359–363 / ‘Múltkutatás, jövőkeresés Közép-Európa jogában’ 365–389 / ‘Eszményből bálvány? A »joguralom« és csapdahelyzetei’ 391–413 A JELEN PERSPEKTÍVÁI AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGI KULTÚRÁK FÉNYÉBEN ‘Theatrum legale mundi avagy a jogrendszerek osztályozása’ 417–441 / ‘Jog és kultúra összehasonlító perspektívából’ 443–456 / ‘Comparatio a jogtudományban s a jogi oktatásban: Alaphelyzetek, érzékenységek és problémák egy multikulturális világban’ 457–500 / ‘A jogösszehasonlítás kalandja, avagy centrumok/perifériák viszonylagossága’ 501–511 / ‘Népszokások mint kollektív én-reprezentációk (A jogi népszokás-kutatás lehetséges többletüzenetéről)’ 513–529 / ‘Jany János: Mítosz és valóság (Az iszlám, a zsidó és a zoroasztriánus jog igazságszolgáltatásának történeti és szociológiai vizsgálata című könyvéről)’ 531–544 KATOLIKUS EGYETEM ‘Egyetemi létünk éthoszáról’ 547–550 / ‘Egy közös vállalkozás íze (Emlékezés Zlinszky Jánosra)’ 551–556 / ‘Jövőalapozás közös szándékkal a katolikus egyetemi jogászképzés beindulásakor’ 557–561 / ‘Búcsúírás’ 563–566 / ‘Tudásban hit, hitben tudás (Búcsúzó hallgatóinknak)’ 567–570 // A tanulmányok forrása / Tárgymutató / Jogforrásmutató / Névmutató
Research Interests:
TUDOMÁNYFILOZÓFIAI ALAPOK Visszavont emberi teljesség? Eszmeuralom és tetszőlegesség Bizonyosság, bizonytalanság esendősége, avagy az emberi tudás eredendő társadalmisága Természetjog? Jog? Emberi rend és emberi esendőség dilemmái A... more
TUDOMÁNYFILOZÓFIAI ALAPOK
Visszavont emberi teljesség? Eszmeuralom és tetszőlegesség
Bizonyosság, bizonytalanság esendősége, avagy az emberi tudás eredendő társadalmisága
Természetjog? Jog? Emberi rend és emberi esendőség dilemmái
A jogtudomány természete (Komplexitás, modellértékűség: eszmények, korlátok)
KELSEN / HART
Hans Kelsen, a kontinentális jogi gondolkodás formaadója
Herbert Hart, csoda és jelenség
JOGFILOZÓFIA, JOGELMÉLET
A teoretikus jogi gondolkodás jövője
Elméleti jogtudomány a világválság ölelésében
Tudományos-technikai forradalom és globalizmus: Lehetséges változások a jog szerepkörében?
Jogdogmatika, avagy jus, jurisprudentia és társai (Tudományelméleti nézőpont)
‘Jog’, ‘jogtudomány’, ‘tudomány’ (Lét- és ismeretelméleti nézőpont)
A dogmatika természetétől a jog természetéig: A kutatások lehetséges hozadéka
TEORETIKUS KIÁGAZÁSOK
Jogelmélet, jogi néprajz: Népszokásvizsgálatok és teoretikus hozadékuk
Ősnépeink jogszemlélete
Irodalom? Jogbölcselet?
TANULSÁG
A jog talánya: hat évtized vitái
Jogfogalmunk változása az utóbbi évtizedek tükrében
A jogbölcselkedés állapota Magyarországon
A JOG ÉS MIBENLÉTE
Jog és nyelv? Jog mint nyelv? Lét- és ismeretelméleti nézőpontok végső egysége
Az emberi jogok problematikája
A jog és a jogi érvelés természete: Jogontológiai tanulmány
A JOG ÉS MEGVALÓSULÁSA
»Külső« és »belső« a jogban
Célok és eszközök a jogban II. János Pál tanúsága nyomán
A bírói eljárás természetének kutatása
Teória és gyakorlatiasság a jogban: A jogtechnika varázsszerepe
Jog, jogértés, jogalkalmazás (Harmincöt tételben)
A bírói döntéshozatal »fekete doboza« és a jogvalóság
A tanulmányok forrása
Tárgymutató
Jogforrásmutató
Névmutató
Visszavont emberi teljesség? Eszmeuralom és tetszőlegesség
Bizonyosság, bizonytalanság esendősége, avagy az emberi tudás eredendő társadalmisága
Természetjog? Jog? Emberi rend és emberi esendőség dilemmái
A jogtudomány természete (Komplexitás, modellértékűség: eszmények, korlátok)
KELSEN / HART
Hans Kelsen, a kontinentális jogi gondolkodás formaadója
Herbert Hart, csoda és jelenség
JOGFILOZÓFIA, JOGELMÉLET
A teoretikus jogi gondolkodás jövője
Elméleti jogtudomány a világválság ölelésében
Tudományos-technikai forradalom és globalizmus: Lehetséges változások a jog szerepkörében?
Jogdogmatika, avagy jus, jurisprudentia és társai (Tudományelméleti nézőpont)
‘Jog’, ‘jogtudomány’, ‘tudomány’ (Lét- és ismeretelméleti nézőpont)
A dogmatika természetétől a jog természetéig: A kutatások lehetséges hozadéka
TEORETIKUS KIÁGAZÁSOK
Jogelmélet, jogi néprajz: Népszokásvizsgálatok és teoretikus hozadékuk
Ősnépeink jogszemlélete
Irodalom? Jogbölcselet?
TANULSÁG
A jog talánya: hat évtized vitái
Jogfogalmunk változása az utóbbi évtizedek tükrében
A jogbölcselkedés állapota Magyarországon
A JOG ÉS MIBENLÉTE
Jog és nyelv? Jog mint nyelv? Lét- és ismeretelméleti nézőpontok végső egysége
Az emberi jogok problematikája
A jog és a jogi érvelés természete: Jogontológiai tanulmány
A JOG ÉS MEGVALÓSULÁSA
»Külső« és »belső« a jogban
Célok és eszközök a jogban II. János Pál tanúsága nyomán
A bírói eljárás természetének kutatása
Teória és gyakorlatiasság a jogban: A jogtechnika varázsszerepe
Jog, jogértés, jogalkalmazás (Harmincöt tételben)
A bírói döntéshozatal »fekete doboza« és a jogvalóság
A tanulmányok forrása
Tárgymutató
Jogforrásmutató
Névmutató
Research Interests:
+ FÜGGELÉK ‘A racionális jogszemlélet eredendő ambivalenciája’ [2000] 316–329 / ‘A jog és rendszerszerű megközelítésének történetisége’ [1975] 331–342 / ‘Leibniz és a jogi rendszerképzés kérdése’ [1973] 343–358 / ‘A relevancia... more
+ FÜGGELÉK ‘A racionális jogszemlélet eredendő ambivalenciája’ [2000] 316–329 / ‘A jog és rendszerszerű megközelítésének történetisége’ [1975] 331–342 / ‘Leibniz és a jogi rendszerképzés kérdése’ [1973] 343–358 / ‘A relevancia kiválasztó szerepe’ [1989] 359–362 / ‘Az intézmény mint rendszer’ [1991] 363–386 / ‘A jog belső szerkezete’ [2002] 387–397 / ‘Ismereteink korlátozottsága és nyelvünk határozatlansága’ [1989] 398–407 / ‘Vajon tételezések rendszeréből áll-e a jog?’ [1984] 408–417 / ‘Autopoiesis és a jog bírói újratermelése’ [1987] 418–430 / ‘Jogtechnika és jogdogmatika’ [2002] 431–449 / ‘Paradigmaváltás a jogi gondolkodásban’ [2003] 450–466 / ‘Célok és eszközök a jogban’ [2003] 467–479
Utószó [2000] 177–196
Utószó 379–403
Preface I. HUNGARY AND EUROPE: WHAT MAKES THE EUROPEAN LAW EUROPEAN? WHAT ARE WE SHARING NOW? 1. Our Encounters with the Idea of Europe / 2. The Prospect of European Unification and its Reality in Operation / 3. Our Tasks in Legal... more
Preface I. HUNGARY AND EUROPE: WHAT MAKES THE EUROPEAN LAW EUROPEAN? WHAT ARE WE SHARING NOW? 1. Our Encounters with the Idea of Europe / 2. The Prospect of European Unification and its Reality in Operation / 3. Our Tasks in Legal Scholarship / 4. Facing the New Paradigms of Global Thinking [4.1. The Example of the »Rule of Law«] 5. The Ethos of our Tasks II. LEGAL CULTURE: THE MYTH OF UNITY BASED UPON ACTUAL DIVERSITY 1. Culture in General / 2. Legal Culture in Particular / 3. Legal Culture of the European Union in General / 4. Legal Cultures of the European Union Member-states in Particular III. CONVERGENCE? THE FUTURE OF THE DIVERGENCE BETWEEN CIVIL LAW AND COMMON LAW MENTALITIES 1. Unity out of Diversity? / 2. Variations to Divergence [2.1. Markesinis’ Vision / 2.2. The Wisdom of Common Sense / 2.3. The Specificity of Casual Thinking in Common Law: Historical and Theoretical Reconstructions] 3. British Pessimism as to the Chance of a Final Convergence / 4. The Emerging New Factors of Divergence IV. TRANSFORMATION OF LEGAL SYSTEMS: EUROPEANISATION WITHIN GLOBALISATION AND AMERICANISATION WITH THE WITHERING AWAY OF NATIONAL LAWS? 1. Deterritorialisation and Supranationalisation Grounded by Multi-lingual Cultural Complexity / 2. The Role and Potential of Languages V. LAW IN COMMON: HARMONISATION AND CODIFICATION 1. Legal Unification and its Alternatives / 2. Official Expectations, Non-official Fears: the »Common Frame of Reference« / 3. The Dread of a Genuine Code [3.1. Deprivation Felt by Legrand] 4. The Future of a Common Code VI. LAW-ADJUDICATION IN COMMON: THE PROSPECTS IN STYLE DOMINANCE AND CONCURRENCE 1. European Litigation in General / 2. Roles Assumed [2.1. With Jurisdiction Amounting to Constitution-making / 2.2. Extended also to Penal Law / 2.3. In Substitution to the Harmonisation of Laws / 2.4. In Representation of the Entire Community Law / 2.5. Also in Case when the Law Keeps Silence / 2.6. With Casual Effect or As a Precedent / 2.7. Striving for Sensible Balance / 2.8. Attempting to Implement a Grand System Structure] 3. The Style of Adjudication [3.1. French Type Sentencing after the Advocate General’s English-type Opinion is Heard] 4. Interpretation [4.1. Methods of Interpretation / 4.2. Interpretation in a Multi-lingual Context / 4.3. By Fertilising General Principles / 4.4. With Dubious Certainty of Law in the Outcome / 4.5.National Reactions] 5. Legal Pluralism? / 6. Ended by a Lawyerly Rule over Europe? VII. THE WAYS OF JURIDICAL THOUGHT: IN THE DUAL CAPTIVITY OF INERTIA AND PATTERN FOLLOWING 1. Political Change-over, Sublation of the Past / 2. Defiance by the Union Member-states / 3. The Past Continued in Central and Eastern Europe [3.1. Juridical Patterns before and after Joining the Union / 3.2. In Poland / 3.3. In the Czech and Slovak Republics / 3.4. In Croatia] 4. The Dangers of Dual Captivity VIII. LEGAL SCHOLARSHIP, THEORY OF LAW: AN UNRECOGNISED NEED OF THE EUROPEAN THOUGHT 1. Basic Issues [1.1. Human Refinement / 1.2. The Westphalian Heritage of State Law and International Law / 1.3. The Place of European Law / 1.4. Uncertitude as to what is Soft and what is Hard in Law] 2. The Scholarly Stand / 3. Analogies [3.1. Solar System with Planets / 3.2. Pre-modernity, Modernity, Post-modernity] 4. Theoretical Model of the Operation of European Law [4.1. Multipolarity, with Centripetality and Centrifugality / 4.2. Order, out of Chaos / 4.3. Practical Continuum in Standing Flux and Flow IX. LEGAL EDUCATION: THE SEA OF EUROPE TO BE SEEN IN DOMESTIC DROPS 1. Disciplinary Peculiarity of European Law / 2. Curricular Presentation of European Law X. LESSONS: OWN FUTURE BY OWN CARE AND EFFORTS
Literature / Index of Subjects / Index of Normative Materials / Index of Names
Literature / Index of Subjects / Index of Normative Materials / Index of Names
Research Interests:
ELŐZMÉNYEK ‘Múlt és jelen: A jog társadalmi presztizséről’ [1985] 9–16, ‘Reformkísérletek megkísértése – Az államhatalmak szétválasztása: Ideológia és utópia a politikai gondolkodásban’ [1984] 17–23, ‘Mi kell a joghoz?’ [1989] 25–49;... more
ELŐZMÉNYEK ‘Múlt és jelen: A jog társadalmi presztizséről’ [1985] 9–16, ‘Reformkísérletek megkísértése – Az államhatalmak szétválasztása: Ideológia és utópia a politikai gondolkodásban’ [1984] 17–23, ‘Mi kell a joghoz?’ [1989] 25–49; ÁTMENET ‘A kihívás egyedisége’ [1993] 53–58, ‘Egy kezdő jogállam botladozásai: Mindennapi alkotmányunk / Jogi hagyományunk kérdőjelei’ [1992] 59–69; JÁTÉKSZABÁLYOK, VITÁK ‘A taxisblokád megítéléséről’ [1990] 73–76, ‘Törékeny jogállamiságunk’ [1990] 77–82, ‘Szerepzavar a jog funkciói körül’ [1991] 83–86, ‘Jog és jogállamiság oszthatatlansága’ [1991] 87–91, ‘Polgári engedetlenség: minta mérték nélkül?’ [1991] 93–100; SZEMBENÉZÉS A MÚLTTAL ‘A mértékállítás szüksége’ [1990] 103–110, ‘Szabad-e ítélnünk a múltról? Jogfilozófiai megfontolások’ [1991] 111–119, ‘A jogérvényesítés dilemmája’ [1992] 121–127, ‘Igazságtétel jogállamban: Alkotmányos kudarcra ítélten?’ [1995] 129–136; JOGÁLLAMISÁG ‘A jogállamiság és joga’ [1993] 139–154, ‘Alkotmánybíráskodás mint »láthatatlan alkotmány« írása’ [ms] 155–159; MINTAKÖVETÉS ‘Újsütetű jogállamiság: a kölcsönminták bája és esendősége’ [ms] 163–165, ‘Jogi kultúrák – összehasonlító megközelítésben’ [1997] 167–175, ‘A jogváltás paradoxonai’ [1996] 177–186, ‘Jogtudományunk az ezredvégen’ [1998] 187–200
FÜGGELÉK: VONZÁSOK, TASZÍTÁSOK ‘Gondolkodói választás a forradalom dilemmájában: Szalay Károly és a magyar reformkor’ [1984] 203–207, ‘Egy élet a századelőn’ [1981] 209–213, ‘Szerencsés társadalom?’ [1988] 215–223
Tárgy-, Jogforrás-, Névmutató
FÜGGELÉK: VONZÁSOK, TASZÍTÁSOK ‘Gondolkodói választás a forradalom dilemmájában: Szalay Károly és a magyar reformkor’ [1984] 203–207, ‘Egy élet a századelőn’ [1981] 209–213, ‘Szerencsés társadalom?’ [1988] 215–223
Tárgy-, Jogforrás-, Névmutató
Research Interests:
VÁGYOTT JOGÁLLAMISÁGUNK FELÉ ‘A JOGVÁLTÁS PARADOXONAI’ [1996] 7–22 [Átmenet? / 1. Gondolati felkészületlenség / 2. Vakság és csodavárás / 3. Bibó-szindróma / 4. Nyugat és Nyugat között / Jogállamiság?] // ‘MEGVALÓSULATLANUL MEGVALÓSULT,... more
VÁGYOTT JOGÁLLAMISÁGUNK FELÉ ‘A JOGVÁLTÁS PARADOXONAI’ [1996] 7–22 [Átmenet? / 1. Gondolati felkészületlenség / 2. Vakság és csodavárás / 3. Bibó-szindróma / 4. Nyugat és Nyugat között / Jogállamiság?] // ‘MEGVALÓSULATLANUL MEGVALÓSULT, VAGY MEGVALÓSULTAN MEGVALÓSULATLAN JOGÁLLAM?’ [2000] 23–31 // ‘JOGÁLLAMISÁGUNK – KIHÍVÁSOK KERESZTÚTJÁN’ [2001] 32–52 [Jelszavak mögött jog: értékek és technikák / Emberszerűség, gyakorlatiasság / Teológiai–antropológiai alapok/ Helyettesíthetetlenül saját feladat / Jogi újraépítkezés szüksége]
A MÚLT TERHE ‘MIÉRT MARADT EL A MÚLTTAL SZEMBENÉZÉS, AZ ÚJRAKEZDÉS BETELJESÜLÉSE?’ [2003] 55–63 // ‘LOPAKODÓ JOGÚJÍTÁS ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS ÚTJÁN? (Rendszerváltoztatásunk természetrajzához)’ [2006] 64–111 [1. Globális rendszerformálás? / Jogbehozatal alkotmánybíráskodás örvén: a jogállamiság bűvszavával, aktivizmussal, nyugatimádat hamis idelizmusával, fügefalevélként a parlament fölé növekvő jogalkotással / 3. Eredmény: az átmenet uralása, a múlt eltörlése / 4. Folytonosság visszaépítése az igazságtétel ellehetetlenítésével / 5. Joguralom alkotmánybírósági önkény nyomán?] // ‘AMI MEGTÖRTÉNT, ÉS AMI AZÓTA TÖRTÉNIK (A hortobágyi kényszermunkatáborokba hurcolások emlékére)’ [2005] 112–127 [Elárultatásunk előzményei / »Kitelepítés« és következmények / »Kitelepítés« és az utókor hallgatása / Rendszerváltó elgondolások a múlt kezeléséről / Hazai csőd még liberális mércével mérve is] // ‘1956 ERKÖLCSI ÉS JOGI MEGÍTÉLÉSE, avagy a jog válaszadási képességének erkölcsi egysége mint a totalitarizmusok utáni korszak dilemmája’ [2006] 128–146 [A jog és társadalmi–erkölcsi alapjai / Erkölcsi minimum feltétlensége a jogban / 1956 drámája, egyedisége és nagyszerűsége / Az utókor szégyene a jog elhallgattatásáért]
KITEKINTÉS ‘KUDARCOT VALLOTT KERESZTESHADJÁRAT? Amerikai önbizalom, orosz katasztrófa’ [2002] 149–168 [1. A példaadó és tranzitológiája / 2.a. Szervezett mintakényszer / 2.b. Provokált csőd / 2.c. Cui prodest? / 2.d. Gyámságban fogant demokrácia 3. Fátumszerűség és martalékká válás a globalizmusban] // ‘A »GYÖKERESEN GONOSZ« A JOG MÉRLEGÉN’ [2002] 169–186 [A normalitás jogának nehézségei szélsőségek kezelésében / 1. Történelmi háttér / 2. Normatív (erkölcsi és politikai) összefüggések / 3. Normatív (jogi) összefüggések / A jog mint gyakorlati feladatvállalás] // ‘JOGÁLLAMI VÍVÓDÁS MINTAKÉNYSZEREK SZCYLLÁJA ÉS CSALÓDÁSOK KHARÜBDISZE KÖZT (Litvánia példájában)’ [2004] 187–201 [Az átmenet ellentmondásossága / Litvánia útja / Joguralom – előfeltételezettséggel? / Átmenet – szélsőségekbe bukdácsolás árán? / A tudomány kizárólagos feladata nemzete iránt]
HOL ÁLLUNK? ‘PARADOXONOK FOGSÁGÁBAN, avagy patthelyzet a jog csúcsain, mit magunknak teremtettünk’ [ms] 205–213 // ‘A POLGÁRI ENGEDELMESSÉG ÉS ENGEDETLENSÉG VÁLASZÚTJAIN’ [2007] 214–222 [Polgári engedetlenség / Polgári engedelmesség]
Tárgy-, Jogforrás-, Névmutató
A MÚLT TERHE ‘MIÉRT MARADT EL A MÚLTTAL SZEMBENÉZÉS, AZ ÚJRAKEZDÉS BETELJESÜLÉSE?’ [2003] 55–63 // ‘LOPAKODÓ JOGÚJÍTÁS ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS ÚTJÁN? (Rendszerváltoztatásunk természetrajzához)’ [2006] 64–111 [1. Globális rendszerformálás? / Jogbehozatal alkotmánybíráskodás örvén: a jogállamiság bűvszavával, aktivizmussal, nyugatimádat hamis idelizmusával, fügefalevélként a parlament fölé növekvő jogalkotással / 3. Eredmény: az átmenet uralása, a múlt eltörlése / 4. Folytonosság visszaépítése az igazságtétel ellehetetlenítésével / 5. Joguralom alkotmánybírósági önkény nyomán?] // ‘AMI MEGTÖRTÉNT, ÉS AMI AZÓTA TÖRTÉNIK (A hortobágyi kényszermunkatáborokba hurcolások emlékére)’ [2005] 112–127 [Elárultatásunk előzményei / »Kitelepítés« és következmények / »Kitelepítés« és az utókor hallgatása / Rendszerváltó elgondolások a múlt kezeléséről / Hazai csőd még liberális mércével mérve is] // ‘1956 ERKÖLCSI ÉS JOGI MEGÍTÉLÉSE, avagy a jog válaszadási képességének erkölcsi egysége mint a totalitarizmusok utáni korszak dilemmája’ [2006] 128–146 [A jog és társadalmi–erkölcsi alapjai / Erkölcsi minimum feltétlensége a jogban / 1956 drámája, egyedisége és nagyszerűsége / Az utókor szégyene a jog elhallgattatásáért]
KITEKINTÉS ‘KUDARCOT VALLOTT KERESZTESHADJÁRAT? Amerikai önbizalom, orosz katasztrófa’ [2002] 149–168 [1. A példaadó és tranzitológiája / 2.a. Szervezett mintakényszer / 2.b. Provokált csőd / 2.c. Cui prodest? / 2.d. Gyámságban fogant demokrácia 3. Fátumszerűség és martalékká válás a globalizmusban] // ‘A »GYÖKERESEN GONOSZ« A JOG MÉRLEGÉN’ [2002] 169–186 [A normalitás jogának nehézségei szélsőségek kezelésében / 1. Történelmi háttér / 2. Normatív (erkölcsi és politikai) összefüggések / 3. Normatív (jogi) összefüggések / A jog mint gyakorlati feladatvállalás] // ‘JOGÁLLAMI VÍVÓDÁS MINTAKÉNYSZEREK SZCYLLÁJA ÉS CSALÓDÁSOK KHARÜBDISZE KÖZT (Litvánia példájában)’ [2004] 187–201 [Az átmenet ellentmondásossága / Litvánia útja / Joguralom – előfeltételezettséggel? / Átmenet – szélsőségekbe bukdácsolás árán? / A tudomány kizárólagos feladata nemzete iránt]
HOL ÁLLUNK? ‘PARADOXONOK FOGSÁGÁBAN, avagy patthelyzet a jog csúcsain, mit magunknak teremtettünk’ [ms] 205–213 // ‘A POLGÁRI ENGEDELMESSÉG ÉS ENGEDETLENSÉG VÁLASZÚTJAIN’ [2007] 214–222 [Polgári engedetlenség / Polgári engedelmesség]
Tárgy-, Jogforrás-, Névmutató
Research Interests:
KÜLVILÁGUNK – BELVILÁGUNK ‘SZÉP ÚJ VILÁGUNK?’ [1992/2002] 7–15 // ‘DÉL KERESZTJE ALATT (Úti tűnődés sorsunkról – a közös múltról s jövőről)’ [2009] 16–30 // ‘HALÁLA VAGY EGYETLEN ESÉLYE-E A TETTNEK AZ OKOSKODÁS?’ [2010] 31–43 //... more
KÜLVILÁGUNK – BELVILÁGUNK ‘SZÉP ÚJ VILÁGUNK?’ [1992/2002] 7–15 // ‘DÉL KERESZTJE ALATT (Úti tűnődés sorsunkról – a közös múltról s jövőről)’ [2009] 16–30 // ‘HALÁLA VAGY EGYETLEN ESÉLYE-E A TETTNEK AZ OKOSKODÁS?’ [2010] 31–43 // ‘KOMMUNIZMUS UTÁN? Kényszerek és esetlegességek – nemzetközi ellenszélben’ [1998/2009] 44–81 [Kis országos magányossága – nagyhatalmak árnyékában / Helyzetünk példátlansága s a megtapasztalás szükségessége / Igazságtétel szüksége, félelme, majd elodázásának kártevése / Joguralom, jogállam, s az elévülés kérdése: a jog lehetőségei elidegendés és emberszolgálat között]
A JOG VILÁGA ‘KÖZÖS FELELŐSSÉGÜNK A JOGÉRT’ [2007/2008] 85–97 // ‘PARTITÚRA ÉS KATARZIS: mi végre szolgál a jog?’ [2010] 98–102 // ‘JOGFILOZÓFIA – A JOGON TÚL’ [2007] 103–108 // ‘ÉRDEKEK ÉS ÁTMENETEK, NORMALITÁSOK ÉS JOGÁLLAMISÁG-FELFOGÁSOK’ [2009] 109–129 [Két minta, feloldatlan ellentmondással / Történelmi partikularitás és elvont univerzalizmus feszültsége / A jog szerkezetének és működésmódjának egysége / Kényszer vagy organikus fejlődés dilemmája / A társadalmi legitimáció megkerülhetetlensége]
DIAGNÓZISOK ÉS A KIÚT LEHETŐSÉGEI ‘VÁLSÁG A VÁLSÁGBAN?’ [2010] 133–146 [Zavarok jogfelfogásunk, jogrendünk körül / Az öncéllá válás és kiüresedés: veszélyek és károk] // ‘»KÜZDELEM A JOGÉRT?« Alkotmányvitáink és tanulságaik’ [2010] 147–162 [»Húsz éve szabadon Közép-Európában« / »Twenty Years of Freedom« / Globalizmus? Kozmopolitizmus? / Kell-e új jog? Kell-e új alkotmány? / Zsákutcának bizonyult-e eddigi »jogállami átmenetünk«? / Milyen jogfelfogást plántál hát belénk szívósan?] // ‘KÉNYSZEREDETTEN BOLYONGUNK’ [2009] 163–174 // ‘FENSÉGES JELSZAVAKKAL’ [2010] 175–181 // ‘VILÁGPROBLÉMÁKBA ÉGTÜNK ISMÉT BELE’ [2011] 182–206 // ‘EVILÁGI FELTÁMADÁSUNK: Állapotok, esélyek’ [2011] 207–217 [Stílusteremtés / Jogkiüresedés / Támogató szerep helyett / Meddig jutottunk?]
FÜGGELÉK: POSZTUMUSZ ELEMZÉS A KOMMUNIZMUS ÁTMENTŐDÉSÉNEK JOGI LOGIKÁJÁRÓL 1991 DECEMBERÉBŐL VARGA CSABA ‘Szabó Józsefről’ 221–227 // SZABÓ JÓZSEF ‘»Quo usque tandem abutere, Catilina, patientia nostra«’ 228–252
Személynévmutató 253
A JOG VILÁGA ‘KÖZÖS FELELŐSSÉGÜNK A JOGÉRT’ [2007/2008] 85–97 // ‘PARTITÚRA ÉS KATARZIS: mi végre szolgál a jog?’ [2010] 98–102 // ‘JOGFILOZÓFIA – A JOGON TÚL’ [2007] 103–108 // ‘ÉRDEKEK ÉS ÁTMENETEK, NORMALITÁSOK ÉS JOGÁLLAMISÁG-FELFOGÁSOK’ [2009] 109–129 [Két minta, feloldatlan ellentmondással / Történelmi partikularitás és elvont univerzalizmus feszültsége / A jog szerkezetének és működésmódjának egysége / Kényszer vagy organikus fejlődés dilemmája / A társadalmi legitimáció megkerülhetetlensége]
DIAGNÓZISOK ÉS A KIÚT LEHETŐSÉGEI ‘VÁLSÁG A VÁLSÁGBAN?’ [2010] 133–146 [Zavarok jogfelfogásunk, jogrendünk körül / Az öncéllá válás és kiüresedés: veszélyek és károk] // ‘»KÜZDELEM A JOGÉRT?« Alkotmányvitáink és tanulságaik’ [2010] 147–162 [»Húsz éve szabadon Közép-Európában« / »Twenty Years of Freedom« / Globalizmus? Kozmopolitizmus? / Kell-e új jog? Kell-e új alkotmány? / Zsákutcának bizonyult-e eddigi »jogállami átmenetünk«? / Milyen jogfelfogást plántál hát belénk szívósan?] // ‘KÉNYSZEREDETTEN BOLYONGUNK’ [2009] 163–174 // ‘FENSÉGES JELSZAVAKKAL’ [2010] 175–181 // ‘VILÁGPROBLÉMÁKBA ÉGTÜNK ISMÉT BELE’ [2011] 182–206 // ‘EVILÁGI FELTÁMADÁSUNK: Állapotok, esélyek’ [2011] 207–217 [Stílusteremtés / Jogkiüresedés / Támogató szerep helyett / Meddig jutottunk?]
FÜGGELÉK: POSZTUMUSZ ELEMZÉS A KOMMUNIZMUS ÁTMENTŐDÉSÉNEK JOGI LOGIKÁJÁRÓL 1991 DECEMBERÉBŐL VARGA CSABA ‘Szabó Józsefről’ 221–227 // SZABÓ JÓZSEF ‘»Quo usque tandem abutere, Catilina, patientia nostra«’ 228–252
Személynévmutató 253
Research Interests:
Bevezetés: ‘A jog mint társadalmi kérdés’ [1985] 11–35 ELMÉLETTÖRTÉNETI ADALÉKOK ‘Leibniz és a jog matematikai szemlélete’ [1973] 39–55 / ‘Gondolkodó a forradalom dilemmájában (Szalay László és a magyar reformkor)’ [1984] 56–62 /... more
Bevezetés: ‘A jog mint társadalmi kérdés’ [1985] 11–35
ELMÉLETTÖRTÉNETI ADALÉKOK ‘Leibniz és a jog matematikai szemlélete’ [1973] 39–55 / ‘Gondolkodó a forradalom dilemmájában (Szalay László és a magyar reformkor)’ [1984] 56–62 / ‘Lenin és a forradalmi jogalkotás’ [1969] 63–75 / ‘Az elméleti jogi gondolkodás formálódása a Magyar Tanácsköztársaságban’ [1969] 76–94
KÍSÉRLETEK LUKÁCS NYOMÁN ‘A jog ontológiai megalapozása felé’ [1983] 97–113 / ‘»Dolog« és eldologiasodás a jogban’ [1978] 114–141 / ‘Az államhatalmak szétválasztása (ideológia és utópia a politikai gondolkodásban)’ [1984] 142–152 / ‘A jog mint felépítmény (Adalékok egy kategóriapár történetéhez)’ [1986] 153–215
AZ ELMÉLETALKOTÁS KÉRDŐJELEI ‘Fogalomképzés a jogtudományban (módszertani kérdések)’ [1970] 219–233 / ‘Makroszociológiai jogelméletek (a jogászi világképtől a jog társadalomelmélete felé)’ [1983] 234–281 / Tételezések rendszeréből áll-e a jog?’ [1984] 282–290
JOGALKOTÁS – JOGALKALMAZÁS ‘Racionalitás és jogkodifikáció’ [1975] 293–318 / ‘Racionalista utópiák a jogfejlődésben’ [1976] 319–335 / ‘Gondolatok a jogról és belső erkölcsiségéről’ [1984] 336–352 / ‘Jogalkalmazás (politikum a logikum ellenőrzése alatt?)’ [1978] 353–388 / ‘A bírói tevékenység logikája (ellentmondás az eszmények, a valóság és a távlatok között)’ [1982] 389–412
MÚLT ÉS JÖVŐ DILEMMÁI ‘Népi jogszokástól a jogi népszokásig’ [1981] 415–429 / ‘A kodifikáció és határai’ [1978] 430–457 / ‘Modern államiság és modern formális jog’ [1982] 458–467 / ‘Átalakulóban a jog?’ [1980] 468–488
Név- & Tárgymutató
ELMÉLETTÖRTÉNETI ADALÉKOK ‘Leibniz és a jog matematikai szemlélete’ [1973] 39–55 / ‘Gondolkodó a forradalom dilemmájában (Szalay László és a magyar reformkor)’ [1984] 56–62 / ‘Lenin és a forradalmi jogalkotás’ [1969] 63–75 / ‘Az elméleti jogi gondolkodás formálódása a Magyar Tanácsköztársaságban’ [1969] 76–94
KÍSÉRLETEK LUKÁCS NYOMÁN ‘A jog ontológiai megalapozása felé’ [1983] 97–113 / ‘»Dolog« és eldologiasodás a jogban’ [1978] 114–141 / ‘Az államhatalmak szétválasztása (ideológia és utópia a politikai gondolkodásban)’ [1984] 142–152 / ‘A jog mint felépítmény (Adalékok egy kategóriapár történetéhez)’ [1986] 153–215
AZ ELMÉLETALKOTÁS KÉRDŐJELEI ‘Fogalomképzés a jogtudományban (módszertani kérdések)’ [1970] 219–233 / ‘Makroszociológiai jogelméletek (a jogászi világképtől a jog társadalomelmélete felé)’ [1983] 234–281 / Tételezések rendszeréből áll-e a jog?’ [1984] 282–290
JOGALKOTÁS – JOGALKALMAZÁS ‘Racionalitás és jogkodifikáció’ [1975] 293–318 / ‘Racionalista utópiák a jogfejlődésben’ [1976] 319–335 / ‘Gondolatok a jogról és belső erkölcsiségéről’ [1984] 336–352 / ‘Jogalkalmazás (politikum a logikum ellenőrzése alatt?)’ [1978] 353–388 / ‘A bírói tevékenység logikája (ellentmondás az eszmények, a valóság és a távlatok között)’ [1982] 389–412
MÚLT ÉS JÖVŐ DILEMMÁI ‘Népi jogszokástól a jogi népszokásig’ [1981] 415–429 / ‘A kodifikáció és határai’ [1978] 430–457 / ‘Modern államiság és modern formális jog’ [1982] 458–467 / ‘Átalakulóban a jog?’ [1980] 468–488
Név- & Tárgymutató
Előszó ix–xi MARXIZMUS ÉS JOG ‘A jog meghatározásának néhány kérdése a szocialista jogelméletben’ [1967] 3–16 / ‘A jogmeghatározás kérdése a ’60-as évek szocialista elméleti irodalmában’ [1979] 17–30 / ‘A jog mint felépítmény: Adalékok... more
Előszó ix–xi
MARXIZMUS ÉS JOG ‘A jog meghatározásának néhány kérdése a szocialista jogelméletben’ [1967] 3–16 / ‘A jogmeghatározás kérdése a ’60-as évek szocialista elméleti irodalmában’ [1979] 17–30 / ‘A jog mint felépítmény: Adalékok egy kategóriapár történetéhez’ [1986] 31–70
A JOGI FORMALIZMUS ÉS ELMÉLETE ‘Modern államiság és modern formális jog’ [1982] 73–79 / ‘Fogalomképzés a jogtudományban: Módszertani kérdések’ [1970] 80–90 / ‘A jog érvényessége és hatékonysága: Fogalmi megközelítés Lukács Ontológiája alapján’ [1978] 91–95
JOGALKOTÁS ‘Jogalkotás’ [1979] 99–119 / ‘A kodifikáció és határai’ [1978] 120–134
A JOGRACIONALIZÁLÁS HAJTÓERŐI ‘Racionalitás és jogkodifikáció’ [1975] 137–153 / ‘Racionalista utópiák a jogfejlődésben’ [1976] 154–164
JOGALKALMAZÁS ‘Jogalkalmazás: Politikum a logikum ellenőrzése alatt?’ [1978] 167–188 / ‘A bírói tevékenység és logikája: Ellentmondás az eszmények, a valóság és a távlatok között’ [1982] 189–203
JOGRENDSZER, JOGPOLITIKA ‘A jog és rendszere’ [1979] 207–221 / ‘A jogpolitika önállóságáért’ [1985] 222–227
JOG ÉS ERKÖLCS ‘A jog és belső erkölcsisége’ [1984] 231–241 / ‘Jog, társadalom, nyelv, értékek’ [1985] 242–252
A JOG TÁRSADALOMELMÉLETE FELÉ ‘A jog társadalomelmélete felé: Tételek Lukács Ontológiája alapján’ [1983] 256–266 / ‘Makroszociológiai jogelméletek: A jogászi világképtől a jog társadalomelmélete felé’ [1983] 267–296
KITEKINTÉS ‘Átalakulóban a jog?’ [1980] 299–311
Tárgy-, Jogforrás-, Névmutató
MARXIZMUS ÉS JOG ‘A jog meghatározásának néhány kérdése a szocialista jogelméletben’ [1967] 3–16 / ‘A jogmeghatározás kérdése a ’60-as évek szocialista elméleti irodalmában’ [1979] 17–30 / ‘A jog mint felépítmény: Adalékok egy kategóriapár történetéhez’ [1986] 31–70
A JOGI FORMALIZMUS ÉS ELMÉLETE ‘Modern államiság és modern formális jog’ [1982] 73–79 / ‘Fogalomképzés a jogtudományban: Módszertani kérdések’ [1970] 80–90 / ‘A jog érvényessége és hatékonysága: Fogalmi megközelítés Lukács Ontológiája alapján’ [1978] 91–95
JOGALKOTÁS ‘Jogalkotás’ [1979] 99–119 / ‘A kodifikáció és határai’ [1978] 120–134
A JOGRACIONALIZÁLÁS HAJTÓERŐI ‘Racionalitás és jogkodifikáció’ [1975] 137–153 / ‘Racionalista utópiák a jogfejlődésben’ [1976] 154–164
JOGALKALMAZÁS ‘Jogalkalmazás: Politikum a logikum ellenőrzése alatt?’ [1978] 167–188 / ‘A bírói tevékenység és logikája: Ellentmondás az eszmények, a valóság és a távlatok között’ [1982] 189–203
JOGRENDSZER, JOGPOLITIKA ‘A jog és rendszere’ [1979] 207–221 / ‘A jogpolitika önállóságáért’ [1985] 222–227
JOG ÉS ERKÖLCS ‘A jog és belső erkölcsisége’ [1984] 231–241 / ‘Jog, társadalom, nyelv, értékek’ [1985] 242–252
A JOG TÁRSADALOMELMÉLETE FELÉ ‘A jog társadalomelmélete felé: Tételek Lukács Ontológiája alapján’ [1983] 256–266 / ‘Makroszociológiai jogelméletek: A jogászi világképtől a jog társadalomelmélete felé’ [1983] 267–296
KITEKINTÉS ‘Átalakulóban a jog?’ [1980] 299–311
Tárgy-, Jogforrás-, Névmutató
Előszó 11–13 ELMÉLETI HAGYATÉK ‘Jogfilozófia Közép- és Kelet-Európában’ [1999] 15–20 / ‘A marxizmus jogelméletéről’ [1993] 21–41 MODERN FORMÁLIS JOG ‘A modern formális jog és kultúrája: kihívások, buktatók’ [1988] 43–49 / ‘Kelsen... more
Előszó 11–13
ELMÉLETI HAGYATÉK ‘Jogfilozófia Közép- és Kelet-Európában’ [1999] 15–20 / ‘A marxizmus jogelméletéről’ [1993] 21–41
MODERN FORMÁLIS JOG ‘A modern formális jog és kultúrája: kihívások, buktatók’ [1988] 43–49 / ‘Kelsen tiszta jogtana – tegnap, ma és holnap’ [1988] 50–59
JOGI LÉT, JOGI ÉRVÉNYESSÉG ‘Jogontológia’ [1999] 61–66 / ‘A jog és érvényessége: Ontológiai megfontolások’ [1986] 67–85 / ‘Érvényesség’ [1999] 86–90 / ‘Visszaható hatályú szabályozás’ [1999] 91–95
JOG, TÖRTÉNELEM ‘Jog és történelem: A jog historikus megközelítéséről’ [1999] 97–102 / ‘A jog mint történelem’ [1986] 103–119
ANTROPOLÓGIAI ALAPOK ‘Népi jogszokástól a jogi népszokásig’ [1981] 121–138 / ‘Antropológiai jogelmélet? Leopold Pospíšil és a jogfejlődés összehasonlító tanulmányozása’ [1985] 139–208
JOGTECHNIKÁK ‘Kodifikáció’ [1999] 209–213 / ‘A jogi technika’ [1988] 214–233 / ‘Vélelem és fikció mint a jogtechnika eszközei’ [1988] 234–270
A JOGALKALMAZÁS KÉRDŐJELEI ‘Kelsen jogalkalmazástana: Fejlődés, többértelműségek, megoldatlanságok’ [1986] 271–304 / ‘Miből is tevődik össze a bírói eljárás?’ [1994] 305–322 / ‘A jogi normaalkalmazás természete: Tudomány- és nyelvfilozófiai megfontolások’ [1992] 323–359
KITEKINTÉS ‘A jog és korlátai: Antony Allott a hatékony jogi cselekvés korlátairól’ [1985] 361–394 / ‘Európai integráció és a nemzeti jogi kultúrák egyedisége’ [1992] 395–409
Tárgy-, Jogforrás-, Névmutató
ELMÉLETI HAGYATÉK ‘Jogfilozófia Közép- és Kelet-Európában’ [1999] 15–20 / ‘A marxizmus jogelméletéről’ [1993] 21–41
MODERN FORMÁLIS JOG ‘A modern formális jog és kultúrája: kihívások, buktatók’ [1988] 43–49 / ‘Kelsen tiszta jogtana – tegnap, ma és holnap’ [1988] 50–59
JOGI LÉT, JOGI ÉRVÉNYESSÉG ‘Jogontológia’ [1999] 61–66 / ‘A jog és érvényessége: Ontológiai megfontolások’ [1986] 67–85 / ‘Érvényesség’ [1999] 86–90 / ‘Visszaható hatályú szabályozás’ [1999] 91–95
JOG, TÖRTÉNELEM ‘Jog és történelem: A jog historikus megközelítéséről’ [1999] 97–102 / ‘A jog mint történelem’ [1986] 103–119
ANTROPOLÓGIAI ALAPOK ‘Népi jogszokástól a jogi népszokásig’ [1981] 121–138 / ‘Antropológiai jogelmélet? Leopold Pospíšil és a jogfejlődés összehasonlító tanulmányozása’ [1985] 139–208
JOGTECHNIKÁK ‘Kodifikáció’ [1999] 209–213 / ‘A jogi technika’ [1988] 214–233 / ‘Vélelem és fikció mint a jogtechnika eszközei’ [1988] 234–270
A JOGALKALMAZÁS KÉRDŐJELEI ‘Kelsen jogalkalmazástana: Fejlődés, többértelműségek, megoldatlanságok’ [1986] 271–304 / ‘Miből is tevődik össze a bírói eljárás?’ [1994] 305–322 / ‘A jogi normaalkalmazás természete: Tudomány- és nyelvfilozófiai megfontolások’ [1992] 323–359
KITEKINTÉS ‘A jog és korlátai: Antony Allott a hatékony jogi cselekvés korlátairól’ [1985] 361–394 / ‘Európai integráció és a nemzeti jogi kultúrák egyedisége’ [1992] 395–409
Tárgy-, Jogforrás-, Névmutató
‘A logikaként, rendszerként és technikaként felfogott jog belső ellentmondása’ [2000] 7–11 A JOG MINT LOGIKA ‘A jogi okfejtés társadalmi meghatározottságáról’ [1971] 15–53 / ‘A joglogikai vizsgálódás lehetőségei’ [1971] 54–57 A JOG... more
‘A logikaként, rendszerként és technikaként felfogott jog belső ellentmondása’ [2000] 7–11
A JOG MINT LOGIKA ‘A jogi okfejtés társadalmi meghatározottságáról’ [1971] 15–53 / ‘A joglogikai vizsgálódás lehetőségei’ [1971] 54–57
A JOG MINT RENDSZER ‘A kódex mint rendszer: A kódex rendszerjellege és axiomatikus felfogásának lehetetlensége’ [1973] 61–93 / ‘A jog és rendszerszemléletű megközelítése’ [1975] 94–105
A JOG MINT TECHNIKA ‘A törvényhozás és felelős tudatossága: A miniszteri indokolás rendszerének elvi kérdései’ [1977] 109–141 / ‘A preambulumok problémája és a jogalkotási gyakorlat’ [1970/a] 142–206
Tárgy-, Jogforrás-, Névmutató
A JOG MINT LOGIKA ‘A jogi okfejtés társadalmi meghatározottságáról’ [1971] 15–53 / ‘A joglogikai vizsgálódás lehetőségei’ [1971] 54–57
A JOG MINT RENDSZER ‘A kódex mint rendszer: A kódex rendszerjellege és axiomatikus felfogásának lehetetlensége’ [1973] 61–93 / ‘A jog és rendszerszemléletű megközelítése’ [1975] 94–105
A JOG MINT TECHNIKA ‘A törvényhozás és felelős tudatossága: A miniszteri indokolás rendszerének elvi kérdései’ [1977] 109–141 / ‘A preambulumok problémája és a jogalkotási gyakorlat’ [1970/a] 142–206
Tárgy-, Jogforrás-, Névmutató
ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGI KULTÚRÁK ‘A JOG MINT KULTÚRA?’ [2002] 11–18 // ‘ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGTUDOMÁNYI TÖREKVÉSEK’ [2002] 19–21 // ‘»ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGI KULTÚRÁK« (Szempontok a fogalmi körülhatároláshoz)’ [1997] 22–27 // ‘ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGI... more
ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGI KULTÚRÁK ‘A JOG MINT KULTÚRA?’ [2002] 11–18 // ‘ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGTUDOMÁNYI TÖREKVÉSEK’ [2002] 19–21 // ‘»ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGI KULTÚRÁK« (Szempontok a fogalmi körülhatároláshoz)’ [1997] 22–27 // ‘ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGI KULTÚRÁK?’ [2001] 28–46 // ‘JOGI HAGYOMÁNYOK? JOGCSALÁDOK ÉS JOGI KULTÚRÁK NYOMÁBAN’ [2004] 47–66
MAI IRÁNYOK ‘JOGÁTVITEL, JOGÁTVÉTEL (Fogalmi elemzés napjaink globalista tendenciái tükrében)’ [2004] 69–97 // ‘JOGURALOM? JOGMÁNIA? Ésszerűség s anarchia határmezsgyéjén Amerikában’ [2002] 98–113 // ‘AZ ANGOL–AMERIKAI ÉS A KONTINENTÁLIS-FRANCIA HAGYOMÁNYOK TALÁLKOZÁSÁNAK PEREMVIDÉKÉN: Kanadai fejlemények és tapasztalatok’ [2002] 114–147
JOGELMÉLET ‘SZABÁLY ÉS/VAGY NORMA, avagy a jog fogalmiasíthatósága és logizálhatósága’ [2003] 147–157 // ‘ÉRVÉNYESSÉG’ [1999] 158–172 // ‘JOG, ERKÖLCS, GAZDASÁG: Autonómiák – független pályákon, avagy egymás rendjéből épülve?’ [2004] 173–186 // ‘A HART-JELENSÉG’ [2003] 187–207 // ‘ÖNMAGÁT FELEMELŐ EMBER? KORUNK RACIONALIZMUSÁNAK DILEMMÁI’ [2000] 208–243 // ‘MÉRTÉK ÉS ÉRTÉK, AVAGY AZ ÖNCÉLÚSÁG ÖNVESZÉLYESSÉGE’ [2004] 244–247
A MÚLT HAGYATÉKA ‘A SZOCIALIZMUS MARXIZMUSÁNAK JOGELMÉLETE: Hazai körkép nemzetközi kitekintésben’ [2003] 251–302 // ‘VISSZATEKINTÉS’ [2004] 303–312 // ‘ELMÉLETI JOGI GONDOLKODÁSUNK AZ EZREDVÉGEN’ [1999] 313–340
JOGÁLLAMI ÁTMENET ‘MEGVALÓSULATLANUL MEGVALÓSULT, VAGY MEGVALÓSULTAN MEGVALÓSULATLAN JOGÁLLAM?’ [2000] 343–349 // ‘JOGÁLLAMISÁGUNK – KIHÍVÁSOK KERESZTÚTJÁN’ [2002] 350–368 // ‘JOGÁLLAMI VÍVÓDÁS MINTAKÉNYSZEREK SZCYLLÁJA ÉS CSALÓDÁSOK KHARÜBDISZE KÖZT (Litvánia példájában)’ [2004] 369–381 // ‘MIÉRT MARADT EL A SZEMBENÉZÉS, AZ ÚJRAKEZDÉS BETELJESÜLÉSE?’ [2004] 382–389 // ‘A »GYÖKERESEN GONOSZ« A JOG MÉRLEGÉN’ [2002] 390–404 // ‘KUDARCOT VALLOTT KERESZTESHADJÁRAT? Amerikai önbizalom, orosz katasztrófa’ [2002] 405–422
Tárgy-, Jogforrás-, Névmutató
MAI IRÁNYOK ‘JOGÁTVITEL, JOGÁTVÉTEL (Fogalmi elemzés napjaink globalista tendenciái tükrében)’ [2004] 69–97 // ‘JOGURALOM? JOGMÁNIA? Ésszerűség s anarchia határmezsgyéjén Amerikában’ [2002] 98–113 // ‘AZ ANGOL–AMERIKAI ÉS A KONTINENTÁLIS-FRANCIA HAGYOMÁNYOK TALÁLKOZÁSÁNAK PEREMVIDÉKÉN: Kanadai fejlemények és tapasztalatok’ [2002] 114–147
JOGELMÉLET ‘SZABÁLY ÉS/VAGY NORMA, avagy a jog fogalmiasíthatósága és logizálhatósága’ [2003] 147–157 // ‘ÉRVÉNYESSÉG’ [1999] 158–172 // ‘JOG, ERKÖLCS, GAZDASÁG: Autonómiák – független pályákon, avagy egymás rendjéből épülve?’ [2004] 173–186 // ‘A HART-JELENSÉG’ [2003] 187–207 // ‘ÖNMAGÁT FELEMELŐ EMBER? KORUNK RACIONALIZMUSÁNAK DILEMMÁI’ [2000] 208–243 // ‘MÉRTÉK ÉS ÉRTÉK, AVAGY AZ ÖNCÉLÚSÁG ÖNVESZÉLYESSÉGE’ [2004] 244–247
A MÚLT HAGYATÉKA ‘A SZOCIALIZMUS MARXIZMUSÁNAK JOGELMÉLETE: Hazai körkép nemzetközi kitekintésben’ [2003] 251–302 // ‘VISSZATEKINTÉS’ [2004] 303–312 // ‘ELMÉLETI JOGI GONDOLKODÁSUNK AZ EZREDVÉGEN’ [1999] 313–340
JOGÁLLAMI ÁTMENET ‘MEGVALÓSULATLANUL MEGVALÓSULT, VAGY MEGVALÓSULTAN MEGVALÓSULATLAN JOGÁLLAM?’ [2000] 343–349 // ‘JOGÁLLAMISÁGUNK – KIHÍVÁSOK KERESZTÚTJÁN’ [2002] 350–368 // ‘JOGÁLLAMI VÍVÓDÁS MINTAKÉNYSZEREK SZCYLLÁJA ÉS CSALÓDÁSOK KHARÜBDISZE KÖZT (Litvánia példájában)’ [2004] 369–381 // ‘MIÉRT MARADT EL A SZEMBENÉZÉS, AZ ÚJRAKEZDÉS BETELJESÜLÉSE?’ [2004] 382–389 // ‘A »GYÖKERESEN GONOSZ« A JOG MÉRLEGÉN’ [2002] 390–404 // ‘KUDARCOT VALLOTT KERESZTESHADJÁRAT? Amerikai önbizalom, orosz katasztrófa’ [2002] 405–422
Tárgy-, Jogforrás-, Névmutató
{Surveys and critical reviews on PHILOSOPHY OF LAW (including ‘Henri Lévy-Bruhl and the sociology of law’ [1966] and authors like Aulis Aarnio, Paul Amselek, Edgar Bodenheimer, Per Olof Bolding, Maria Borucka-Arctowa, Albert Brimo, H. H.... more
{Surveys and critical reviews on PHILOSOPHY OF LAW (including ‘Henri Lévy-Bruhl and the sociology of law’ [1966] and authors like Aulis Aarnio, Paul Amselek, Edgar Bodenheimer, Per Olof Bolding, Maria Borucka-Arctowa, Albert Brimo, H. H. Bruun, Ronald M. Dworkin, Torstein Eckhoff, Paul Foriers, Lon L. Fuller, Wesley Newcomb Hohfeld, Josef Horovitz, Stig Jørgensen, Viktor Knapp, Zdeněk Kryštůfek, Jacques Leclerq, Philippe Nonet, Karl Olivecrona, Kazimierz Opałek, Aleksander Peczenik, Chaïm Perelman, Geoffrey Sawer, Philip Selznick, Per Stjernqvist, Stig Strömholm, Michel Villey, Michel Virally, Richard A. Wasserstrom, Ota Weinberger, Jerzy Wróblewski, Zygmunt Ziembinski), on COMPARATIVE ELEMENTS OF LAW (including ‘Transplanting laws, or borrowing as a universal factor of developing law’ [1980] and ‘Référé législatif or filling gaps of the law in the French legal development’ [1971] as well as authors like Antony Allott, John Gilissen, Jerome Hall, Yves-Louis Hufteau, Eugene Kamenka, Preben Stuer Lauridsen, Vilmos Peschka, Jean Poirier, Alan Watson, Jacques Vanderlinden, R. Vulcanescu), and on LEGAL CULTURES, FAMILIES OF LAW (including ‘Defining law in socialist legal theory of the ’60s’ [1979] and authors like Sarwat Anis Al-Assiuty, Yunichi Aomi, Harold J. Berman, Mauro Cappelletti, René David, S. Ginossar, R. H. Graveson, John N. Hazard, Takeyoshi Kawashima, Kéba M’Baye, John Henry Merryman, Yosiyuki Noda, René Rodière, André Tunc), with index of subjects, of normative materials, and of names}
Előszó 1–3 ‘A magatartási szabály és az objektív igazság kérdése’ [Rule of behaviour & the question of objective truth, 1964] 4–18, ‘A jog meghatározásának néhány kérdése az ausztrál jogelméletben’ [Some questions of the definition of... more
Előszó 1–3
‘A magatartási szabály és az objektív igazság kérdése’ [Rule of behaviour & the question of objective truth, 1964] 4–18, ‘A jog meghatározásának néhány kérdése az ausztrál jogelméletben’ [Some questions of the definition of law in the light of the Australian legal theory, 1964] 19–48, ‘A jog meghatározásának néhány problémája a szocialista jogelméletben’ [Some problems of defining law in the socialist legal theory, 1966 w/Discussion] 49–59 + 59–64, ‘»Jogforrás és jogalkotás«’ [»Sources of law & law-making«: debate on VILMOS PESCHKA’s thesis at the Hungarian Academy of Sciences, 1968] 65–72, ‘A jogi fogalomképzés pozitivisztikus és szociologisztikus aspektusának néhány kérdése’ [Some questions relating to the positivistic & sociologistic aspects of conceptualisation in law, 1968 w/Discussion] 73–86 + 86–88, ‘A jogi okfejtés társadalmi alapjai’ [The social bases of legal reasoning, 1971] 89–93, ‘A jog alapvető kettősségéről’ [On the basic duality of law, 1972?] 94–96, ‘Összehasonlító módszer és jogelmélet’ [Comparative method & legal theory, 1973?] 97–101, ‘A rendszerek logikájához (A Hószakadás második, paradox jelentésrétege’ [To the logic of systems (as manifested by the 2nd, paradoxic layer of meaning of the film Snow-storm), 1974] 102–103, ‘A jog’ [Law, 1983?] 104–109, ‘Politikum és jog ütközése? (A törvényelőkészítés kérdőjelei) [A clash of politics with law? question-marks relating to preparatory works to legislation, 1984] 110–117, ‘A modern formális jog – önnön csapdájában’ [Modern formal law – in self-captivity, 1984] 118–123, ‘Fogalomalkotás és reflexivitás’ [Reflexivity of conceptual building, 1985?] 124–126, ‘A jog és történelmi alternatívái’ [The law’s historical alternatives, 1986?] 127–131, ‘A Theory of the Judicial Process’ [1987] 132–137, ‘Az ellentmondás természete’ [The nature of contradictions, 1989] 138–139, ‘Marxizmus és hiteles tudás’ [Marxism & authentic knowledge, 1989] 140–143, ‘A hagyomány talajáról’ [From the soil of tradition, 1991] 144–148, ‘Bírálati vélemény SOLT KORNÉL A jog, a valóság és a nyelv (1992) című dolgozatáról’ [Criticism of KORNÉL SOLT’s Law, Reality & Language (1992), 1994] 149–157
Tárgy-, Jogforrás-, Névmutató
‘A magatartási szabály és az objektív igazság kérdése’ [Rule of behaviour & the question of objective truth, 1964] 4–18, ‘A jog meghatározásának néhány kérdése az ausztrál jogelméletben’ [Some questions of the definition of law in the light of the Australian legal theory, 1964] 19–48, ‘A jog meghatározásának néhány problémája a szocialista jogelméletben’ [Some problems of defining law in the socialist legal theory, 1966 w/Discussion] 49–59 + 59–64, ‘»Jogforrás és jogalkotás«’ [»Sources of law & law-making«: debate on VILMOS PESCHKA’s thesis at the Hungarian Academy of Sciences, 1968] 65–72, ‘A jogi fogalomképzés pozitivisztikus és szociologisztikus aspektusának néhány kérdése’ [Some questions relating to the positivistic & sociologistic aspects of conceptualisation in law, 1968 w/Discussion] 73–86 + 86–88, ‘A jogi okfejtés társadalmi alapjai’ [The social bases of legal reasoning, 1971] 89–93, ‘A jog alapvető kettősségéről’ [On the basic duality of law, 1972?] 94–96, ‘Összehasonlító módszer és jogelmélet’ [Comparative method & legal theory, 1973?] 97–101, ‘A rendszerek logikájához (A Hószakadás második, paradox jelentésrétege’ [To the logic of systems (as manifested by the 2nd, paradoxic layer of meaning of the film Snow-storm), 1974] 102–103, ‘A jog’ [Law, 1983?] 104–109, ‘Politikum és jog ütközése? (A törvényelőkészítés kérdőjelei) [A clash of politics with law? question-marks relating to preparatory works to legislation, 1984] 110–117, ‘A modern formális jog – önnön csapdájában’ [Modern formal law – in self-captivity, 1984] 118–123, ‘Fogalomalkotás és reflexivitás’ [Reflexivity of conceptual building, 1985?] 124–126, ‘A jog és történelmi alternatívái’ [The law’s historical alternatives, 1986?] 127–131, ‘A Theory of the Judicial Process’ [1987] 132–137, ‘Az ellentmondás természete’ [The nature of contradictions, 1989] 138–139, ‘Marxizmus és hiteles tudás’ [Marxism & authentic knowledge, 1989] 140–143, ‘A hagyomány talajáról’ [From the soil of tradition, 1991] 144–148, ‘Bírálati vélemény SOLT KORNÉL A jog, a valóság és a nyelv (1992) című dolgozatáról’ [Criticism of KORNÉL SOLT’s Law, Reality & Language (1992), 1994] 149–157
Tárgy-, Jogforrás-, Névmutató
Research Interests:
An overview of the ways law is taught by university faculties in the contemporary world. Surveyed are: institutional network & profile, admission, forms of education, subjects in theoretico-historical foundations & positive law,... more
An overview of the ways law is taught by university faculties in the contemporary world. Surveyed are: institutional network & profile, admission, forms of education, subjects in theoretico-historical foundations & positive law, alternativity & optionality of, as well as specialisation in & grades of the studies, forms & the discipline of participation, and examination. Introduction [ch. I] is followed by country reports [ch. II] from the socialist orbit (Soviet Union, Bulgaria, Czechoslovakia, Yugoslavia, Poland, German Democratic Republic, Romania, with notices on Albania, Korea, Mongolia, Vietnam, China & Cuba) [§1], the Civil Law (Austria, Belgium, Finland, France, Germany, Italy, Sweden, Mexico, with notices on Argentina & Venezuela) [§2A], the Common Law (Great Britain with England & Scotland, USA, Canada with Quebec, & South Africa) [§2B], as well as from the Afro–Asian countries (Egypt, Philippines, India, Israel, Japan, Lebanon, Saud-Arabia, with notices on Ghana, Liberia, Kenya, Nigeria, Rhodesia, Sierra Leone, Sudan, Tanzania, Uganda & the Malgash Republic) [§2C]. The bibliography [ch. III] is followed by concluding remarks on the issues surveyed [ch. IV]
In the editorial Preface, general characterisation of the Pure Theory (IX–XIV) is followed by contemporary recollection as well as by the editor’s collection of J. G. Starker’s memories [Canberra] (XIV–XVI), with Kelsen’s letter to his... more
In the editorial Preface, general characterisation of the Pure Theory (IX–XIV) is followed by contemporary recollection as well as by the editor’s collection of J. G. Starker’s memories [Canberra] (XIV–XVI), with Kelsen’s letter to his Hungarian translator (“Genf, 26 V 36”) in fac simile (XVII + transcription XVIII).
Bibliography & Index of subjects
Bibliography & Index of subjects
‘Losonczy István’ [2002] XI–XVI
Névmutató
Névmutató
A HAZA ÉS HAZASZERETET BÖLCSELETI ALAPJAI (1922) / A TULAJDONJOG SZENT TAMÁSNÁL (1928) / LÉTJOG (1940) / NEMZETI ERKÖLCS – KERESZTÉNY ERKÖLCS (1940) / A TERMÉSZETJOG RENDEZŐ SZEREPE (1941) [1. A jogrenddel összefüggő világnézeti... more
A HAZA ÉS HAZASZERETET BÖLCSELETI ALAPJAI (1922) / A TULAJDONJOG SZENT TAMÁSNÁL (1928) / LÉTJOG (1940) / NEMZETI ERKÖLCS – KERESZTÉNY ERKÖLCS (1940) / A TERMÉSZETJOG RENDEZŐ SZEREPE (1941) [1. A jogrenddel összefüggő világnézeti problémák / 2. A jog meghatározásához vezető utak / 3. Az embernek mint joganyagnak eredete és alakítási lehetősége / 4. A joganyag létrehozó és nevelő tényezői és ezek igényei annak alakítására / 5. Az istenképiség jelentősége a joganyagra és a jogalkotásra nézve / 6. A joganyag mint tiszta és mint módosult természetjogi adottság / 7. A joganyag viszonya a kényszerhez és a tiszta és levezetett természetjoghoz / 8. A természetjog tartalmi meghatározása az elvonás, a hajlandóságok fogalmazása és a következtetés alapján / 9. A joganyag személyi létének befolyása a jogrendezésre és a jogban való tökéletesülésre / 10. Az ember társadalmi vonatkozásainak jogrendező jelentősége / 11. Az egyenlőség kérdése a jogalkotásnál / 12. A szociális igazság mint a jogrendezés lelke / 13. A társadalmi felelősség mint természetjogi követelmény / 14. A társadalmi felelősségrevonás (bíráskodás) kiterjesztése / 15. A természetjog viszonya a tapasztalatihoz / 16. A természetjog viszonya az örök törvényhez / 17. A jog és erkölcs viszonya / 18. A jogalkotás tényezői és a különböző jogi csoportok / 19. A jogrendezés természetadta célja / 20. Összefoglalás: A jog meghatározása összes okai alapján] / TÁRSADALMI ALAKULÁSOK ÉS A TERMÉSZETJOG (1942) / A TERMÉSZETJOG EGYEDI VONATKOZÁSAI (1943) / A TERMÉSZETJOG KÖZÖSSÉGI VONATKOZÁSAI (1943) [1. Társadalomfölöttiség és közösségi beállítottság / 2. A szeretet és a közösség] / ÁTÉRTÉKELÉS VAGY MEGVILÁGÍTÁS? (1944) / SZENT TAMÁS ÁLLAMESZMÉJE (1918) [A társadalomszemlélet fizikai analógiái és részlegező szempontjai / Az állam létjoga, lényege és személyi mivolta / Az állami cél szervező ereje és a szervezés korlátai / Az állam elemei: nép, nemzet / Az állami önrendelkezés] / AZ ÖRÖK TÖRVÉNY – A TERMÉSZETJOG (1948) / A TERMÉSZETJOG (1949)
Bibliográfia // Vaarga Csaba: Az utókor szakmai ínsége (Horváth Sándor és a hazai természetjogi örökség) // Tárgymutató / Jogforrásmutató / Névmutató
Bibliográfia // Vaarga Csaba: Az utókor szakmai ínsége (Horváth Sándor és a hazai természetjogi örökség) // Tárgymutató / Jogforrásmutató / Névmutató
Research Interests:
I. Somló pozitivista korszaka / Jogszociológiai munkássága // II. Somló újkantiánus korszaka: 1. jogértéktani, 2. joganalitikai, 3. utolsó évizedbeli munkássága
[Magyar Örökség harmincegyedik döntése a II. világháborút megelőző időszak legjelentősebb magyar teljesítményeinek megnevezésében (Pesti Vigadó Kamaraterme, 2003. június 21.)] [The Hungarian Heritage, the jury of which Csaba Varga has... more
[Magyar Örökség harmincegyedik döntése a II. világháborút megelőző időszak legjelentősebb magyar teljesítményeinek megnevezésében (Pesti Vigadó Kamaraterme, 2003. június 21.)]
[The Hungarian Heritage, the jury of which Csaba Varga has been a member of, upon his initiation granted the title to Professor Moór as one of the most significant Hungarian achievement of the pre-WWII epoch on 21 June, 2003]
[The Hungarian Heritage, the jury of which Csaba Varga has been a member of, upon his initiation granted the title to Professor Moór as one of the most significant Hungarian achievement of the pre-WWII epoch on 21 June, 2003]
Research Interests:
his complete personal bibliography
Research Interests:
topical part of his complete personal bibliography
Research Interests:
the whereabout of his publications, totalling some 13.300 acquisitioned items registered throughout the world
Research Interests:
the variety of some 80.000 downloads of his works during the last three years, based upon the statistical figures of homepage: <http://drcsabavarga.wordpress.com> and its basis on <http://www.scribd.com/>, Social Sciences Research... more
the variety of some 80.000 downloads of his works during the last three years,
based upon the statistical figures of
homepage: <http://drcsabavarga.wordpress.com> and its basis on <http://www.scribd.com/>, Social Sciences Research Network on <http://ssrn.com/author=1182696> and Academia.edu on <https://ppke.academia.eud/CVARGA>
based upon the statistical figures of
homepage: <http://drcsabavarga.wordpress.com> and its basis on <http://www.scribd.com/>, Social Sciences Research Network on <http://ssrn.com/author=1182696> and Academia.edu on <https://ppke.academia.eud/CVARGA>
Research Interests:
a VARGA GYULA AUTÓKAROSSZÉRIA- ÉS KOCSIGYÁR (1926–1949) létrejötte, déldunántúli buszgyártása // as owned and directed by (with an individual design due to) father Gyula Varga, constructing individual automotive bodies for motor coaches,... more
a VARGA GYULA AUTÓKAROSSZÉRIA- ÉS KOCSIGYÁR (1926–1949) létrejötte, déldunántúli buszgyártása // as owned and directed by (with an individual design due to) father Gyula Varga, constructing individual automotive bodies for motor coaches, cars and emergency cars, as well as lorries, involving one of the earliest petrol filling stations in the country (Rex), carriage trade (representing Steyr; Mercedes; Opel; DKW & BMW) covering the Southern parts of Transdanubia, with housing & repair, Reithoffer & Englebert pneumatic service, DuPont Duco polishing, Gargoil Mobiloil Mobilgrease & Shell Service, and spare part trade as well, up to the annihilation by Communist alleged nationalisation
a VARGA GYULA AUTÓKAROSSZÉRIA- ÉS KOCSIGYÁR (1926–1949) déldunántúli személy- és mentőautó-, valamint kisteherautó-gyártása, jelzéssel az automobilizmus szükségleteit teljességgel kiszolgáló márkaképviseletre, üzemanyagellátásra és... more
a VARGA GYULA AUTÓKAROSSZÉRIA- ÉS KOCSIGYÁR (1926–1949) déldunántúli személy- és mentőautó-, valamint kisteherautó-gyártása, jelzéssel az automobilizmus szükségleteit teljességgel kiszolgáló márkaképviseletre, üzemanyagellátásra és egyebekre // as owned and directed by (with an individual design due to) father Gyula Varga, constructing individual automotive bodies for motor coaches, cars and emergency cars, as well as lorries, involving one of the earliest petrol filling stations in the country (Rex), carriage trade (representing Steyr; Mercedes; Opel; DKW & BMW) covering the Southern parts of Transdanubia, with housing & repair, Reithoffer & Englebert pneumatic service, DuPont Duco polishing, Gargoil Mobiloil Mobilgrease & Shell Service, and spare part trade as well, up to the annihilation by Communist alleged nationalisation
Research Interests:
1. Жизнь интеллектуала в послевоенной Венгрии / 2. Марксизм в юридической науке и его социалистическая обработка / 3. Споры о праве (3.1. Подходы к праву / 3.2. Приближение к онтологии права)
Research Interests:
Research Interests:
interjú (kérdések elhagyásával) az alábbi témákról: gyermekkor könyvtalálkozásai / egyetemi kor nemzetközi könyvkunyerálásai / MTA Jogtudományi Intézete perspektíva-nyitása / az Országgyűlési Könyvtár / saját reprinteltetés / saját... more
interjú (kérdések elhagyásával) az alábbi témákról:
gyermekkor könyvtalálkozásai / egyetemi kor nemzetközi könyvkunyerálásai / MTA Jogtudományi Intézete perspektíva-nyitása / az Országgyűlési Könyvtár / saját reprinteltetés / saját kötetek, gyűjtőkötetek kiadása / könyvmentés és könyvtárgyarapítás (Sárospataki Bibliotheca) / külföldi nagykönyvtári duplikátumokkal gyarapítás / a Pécsi Egyetemi Könyvtárra hagyatékozás / tudományos kutatás és A KÖNYVTÁR hazai hiánya / itthon: gyűjtőkörfogságú fragmentált gyűjtemények zárt raktárakban / kultúrdiplomácia hazai hiánya / nagy presztízsű nyugati kiadónál történő vagy saját, de szabad e-hozzáférhetőségű könyvkiadás dilemmája
gyermekkor könyvtalálkozásai / egyetemi kor nemzetközi könyvkunyerálásai / MTA Jogtudományi Intézete perspektíva-nyitása / az Országgyűlési Könyvtár / saját reprinteltetés / saját kötetek, gyűjtőkötetek kiadása / könyvmentés és könyvtárgyarapítás (Sárospataki Bibliotheca) / külföldi nagykönyvtári duplikátumokkal gyarapítás / a Pécsi Egyetemi Könyvtárra hagyatékozás / tudományos kutatás és A KÖNYVTÁR hazai hiánya / itthon: gyűjtőkörfogságú fragmentált gyűjtemények zárt raktárakban / kultúrdiplomácia hazai hiánya / nagy presztízsű nyugati kiadónál történő vagy saját, de szabad e-hozzáférhetőségű könyvkiadás dilemmája
Research Interests: Law and Library Science
A résumé of the walk of professional life,
with special regard to Hungarian–Soviet/Russian relationship
with special regard to Hungarian–Soviet/Russian relationship
Research Interests:
Az ártatlanság kora: Gyermekkor és ifjúság Pécsett 5 / Föld alatt és föld felett: Bányából az egyetemre 45 / Az oroszlán barlangjában: Akadémiai kutatóintézetben 87 / Nem középiskolás fokon...: ELTE és Bibó Kollégium 113 / Kormányműködés... more
Az ártatlanság kora: Gyermekkor és ifjúság Pécsett 5 / Föld alatt és föld felett: Bányából az egyetemre 45 / Az oroszlán barlangjában: Akadémiai kutatóintézetben 87 / Nem középiskolás fokon...: ELTE és Bibó Kollégium 113 / Kormányműködés közelről: Miniszterelnöki tanácsadó 117 / A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 130 / Néhány szó országunk állapotáról 134
Research Interests:
a survey of efforts spanning from the author’s childhood up to his professional researcher status at the Hungarian Academy of Sciences, to get contemporary literature from beyond the Iron Curtain, all the official policy’s counter... more
a survey of efforts spanning from the author’s childhood up to his professional researcher status at the Hungarian Academy of Sciences, to get contemporary literature from beyond the Iron Curtain, all the official policy’s counter measures notwithstanding
Research Interests:
on roots and childhood mainly, with old photos
Research Interests:
on the impact of reading in adolescence, especially under conditions of an ideologico-political dictatorship, exemplified by Catholic literature—and particularly by Erik Kühnelt-Leddihn’s The Gates of Hell: An Historical Novel of the... more
on the impact of reading in adolescence, especially under conditions of an ideologico-political dictatorship, exemplified by Catholic literature—and particularly by Erik Kühnelt-Leddihn’s The Gates of Hell: An Historical Novel of the Present Day... [Jesuiten, Spieer, Bolschewiken (Salzburg: Pustet 1933)] trans. I. J. Collins (London: Sheed & Word 1933)—, on the one hand, and Arthur Koestler’s Darkness at Noon, on the other, as recollected by the author referring to both his childhood and early professionalism, in the 1950s and 1970s, respectively
Research Interests:
Reminiscences of the years 1965–1968
Research Interests:
Prof Em Csaba Varga’s path of life is recorded from pre-WWII Hungary’s time via Communism to founding a new, Catholic University in the country, with new ambitions in scholarship.
Research Interests:
Recollections on how the author could by correspondence and personal queries acquire contemporary western literary production, both professional and of general interest, for widening his perspectives by further reading at a time when... more
Recollections on how the author could by correspondence and personal queries acquire contemporary western literary production, both professional and of general interest, for widening his perspectives by further reading at a time when political censorship backed by the reality of iron curtain would make it hardly available—if at all and by taking definite risks
Research Interests:
[Remembrance to collaboration with Professor Péteri after 1995, when I was to found the Institute for Legal Philosophy]
Research Interests:
Laudation for Julius Moór (1888–1950)
A „Magyar Örökség” harmincegyedik döntése a II. világháborút megelőző időszak legjelentősebb magyar teljesítményeinek megnevezésében (Pesti Vigadó Kamaraterme, 2003. június 21.)
A „Magyar Örökség” harmincegyedik döntése a II. világháborút megelőző időszak legjelentősebb magyar teljesítményeinek megnevezésében (Pesti Vigadó Kamaraterme, 2003. június 21.)
Research Interests:
The reminiscences of the author’s father, Gyula Varga, coach-builder at Pécs and reserve second lieutenant of the Hungarian Royal Air Force, of his short-distance reconnaissance mission ahead of the Hungarian ground forces reoccupying... more
The reminiscences of the author’s father, Gyula Varga, coach-builder at Pécs and reserve second lieutenant of the Hungarian Royal Air Force, of his short-distance reconnaissance mission ahead of the Hungarian ground forces reoccupying parts of the old Hungarian Southland in April 1941, when a forced landing placed him amidst triumphant local Hungarians, disorganised withdrawing Serbian troops, and Serbian gendarmery on duty for one and a half weeks, with the only chance to community survival of organising the fulfilment of local needs through guaranteeing full law and order, including the rotation of the locality-elected village juge who was to be changed from Hungarian to Serbian during his command at Roman/Orthodox Easter.
Research Interests:
After further missions with one of them ending by crash and cushy wound, the author’s father, Gyula Varga, coach-builder at Pécs and then reserve first lieutenant of the Hungarian Royal Air Force, had been missioned to command, with... more
After further missions with one of them ending by crash and cushy wound, the author’s father, Gyula Varga, coach-builder at Pécs and then reserve first lieutenant of the Hungarian Royal Air Force, had been missioned to command, with solely technical competence of supply, the part of the Krivoy Rog German military airport serving his Hungarian short-distance reconnaissance squadron, which subsequently was heavily bombed with him also wounded. He then could leave military service to return to his factory and family. His front diary is reproduced and commented/complemented in the report.
Research Interests:
Commemoration of a best friend until his early death, András Hevesi (1942–2009), theatre orchestra director (Kaposvár) and composer
Research Interests:
Personal memory of literary editor and historian, essayist Tibor Tüskés (1930–2009), with a recall of what the spirit of Pécs may have been in his time, as well as before and after that
Research Interests:
Personal memory of a Catholic priest, theologian, János Goják (1930–2012), and of a friendship between him and those born in Pécs who cultivate their attachment to the birthplace
Research Interests:
As a guest professor at the Lund University Juridicum, by chance the author got acquainted with a high ranking military emigré of the Hungarian ground forces, who gave an account of his war memories to the author, and the latter committed... more
As a guest professor at the Lund University Juridicum, by chance the author got acquainted with a high ranking military emigré of the Hungarian ground forces, who gave an account of his war memories to the author, and the latter committed it in writing subsequently. Unchecked, they span from responsibility to Újvidék/Novi Sad atrocity in January 1942, via later arrow-cross-leader Ferenc Szálasi’s character and the popular reaction to the news of the Red Army invading the country, to end-of-the-war Hungarian senior officerdom leaking sensitive information to the enemy for their hoped-for personal salvation.
Research Interests:
BJARNE MELKEVIK ‘Standing Tall: Hommages à Dr. Csaba Varga’ 9–14 / ROBERTO ANDORNO (Zürich) ‘Intergovernmental Declarations Relating to Bioethics: Are they Legal in Nature or Merely Ethical?’ 15–23 / MARIE-EVE ARBOUR (Québec, Laval) ‘The... more
BJARNE MELKEVIK ‘Standing Tall: Hommages à Dr. Csaba Varga’ 9–14 / ROBERTO ANDORNO (Zürich) ‘Intergovernmental Declarations Relating to Bioethics: Are they Legal in Nature or Merely Ethical?’ 15–23 / MARIE-EVE ARBOUR (Québec, Laval) ‘The Role of Comparatists within EU’s Private Law Making Process’ 25–37 / STÉPHANE BAUZON (Roma, Tor Vergata) ‘Brain Death vs. Heart Death’ 39–42 / ANDRÉ BÉLANGER (Québec, Laval) ‘From the Reification to the Re-humanization of the Contractual Bond?’ 43–59 / JES BJARUP (Stockholm) ‘The Concept of Validity: Some Remarks on the Theories of Carl Schmitt, Hans Kelsen and Alf Ross’ 61–78 / JAN M. BROEKMAN (Pennsylvania, PennState) ‘Moore’s Law and Law’ 79–95 / WILLIAM CONKLIN (Windsor, Ontario) ‘Lon Fuller’s Legal Structuralism’ 97–121 / PAULO FERREIRA DA CUNHA (Porto) ‘Natural Law & Fraternal Law’ 123–133 / FRANCESCO D’AGOSTINO (Roma, Tor Vergata) ‘Natural Law, Positive Law, and the New Provocations of Bioethics’ 135–143 / MICHAEL FISCHER (Salzburg) ‘The Cultural Context of Illness, Death and Transplantation’ 145–152 / ANDREAS FUNKE (Köln) ‘Felix Somló’s Legal Philosophy: Content, Critique, Counterparts’ 153–163 / H. PATRICK GLENN (Montreal) ‘On the Origins of Peoples and of Laws’ 165–171 / SERCAN GÜRLER (Istanbul) ‘The Problem of Legal Indeterminacy in Contemporary Legal Philosophy and Lawrence Solum’s Approach to the Problem’ 173–182 / YASEMIN IŞIKTAÇ (Istanbul) ‘The Meaning of the Law: Limits and Possibilities’ 183–198 / BERNARD S. JACKSON (Manchester) ‘Some Preliminary Observations on Truth and Argumentation in the Jewish Legal Tradition’ 199–207 / ZDENĚK KÜHN (Praha) ‘Formalism and Anti-Formalism in Judicial Reasoning’ 209–226 / MAURIZIO MANZIN (Trento) ‘»Ordo civitatis«: The Birth of the City and the Urbanization of the Philosophical Landscape’ 227–233 / BJARNE MELKEVIK (Québec, Laval) ‘Poetry as Resilience: Engaging Silence and Indifference’ 235–246 / FRANÇOISE MICHAUT (Paris, CNRS) ‘Deconstruction as a Tool in American Legal Theory and Jurisprudence’ 247–259 / HAYRETTIN ÖKÇESIZ (Antalya, Akdeniz) ‘Sovereignty in a Seven-Trigeminus Construct Legal Culture Diagram Within the Frame of »Nomos–Physis« (Society–Culture–Nature)’ 261–266 / PETER TH. ØREBECH (Tromsö) ‘The Rebus sic stantibus through the Lenses of the Gabcikovo-Nagymaros and the Questech Cases’ 267–287 / ASSYA OSTROUKH (Krasnodar, Kuban) ‘Legal Philosophy in Russia’ 289–304 / MEHMET TEVFIK OZCAN (Istanbul) ‘Capitalism and the Rule of Law: The Three Stages of Legal Order in Modern Society’ 305–340 / LAURA PALAZZANI (Roma, LUMSA) ‘Biolaw and Ethical Pluralism’ 341–350 / ENRICO PATTARO (Bologna) ‘Jus, ratio and lex in some Excerpts of Aquinas’ 351–369 / ANDREY POLYAKOV & MIKHAIL ANTONOV (Saint-Petersburg) ‘Leon Petrazycki’s Legal Theory and Contemporary Problems of Law’ 371–381 / SOFIA POPESCU (Bucureşti, Institutul de Cercetări Juridice) ‘Legal Culture: A Key Concept for Research on the European Integration of Law’ 383–396 / FEDERICO PUPPO (Trento) ‘A Classical View on Law and Information Technologies’ 397–408 / ERICH SCHWEIGHOFER (Wien) ‘Theory of Legal Informatics’ 409–416 / ALEXANDER SOMEK (Iowa) ‘Integration without Emancipation: Reflections on »Social Europe«’ 417–433 / TERUJI SUZUKI (Japan) ‘Pluralistic Structure of Social Norms in Asia’ 435–439 / GÜLRIZ UYGUR (Ankara) ‘Neutral Principles, Justice and Law’ 441–449 / ALFONSAS VAIŠVILA (Vilnius, Mykolas Römeris) ‘Human Dignity and the Right to Dignity in Terms of Legal Personalism: From the Conception of Static Dignity to the Conception of Dynamic Dignity’ 451–463 / FRANCESCO VIOLA (Palermo) ‘Legal Hermeneutics and Cultural Pluralism’ 465–481 / JAN WOLEŃSKI (Kraków) ‘Remarks on Legal Positivism’ 483–487
Acknowledgements / Preface / Contributors / Abbreviations ATTILA BADÓ (Szeged) & MÁTYÁS BENCZE (Debrecen) ‘Reforming the Hungarian Lay Justice System’ 1–13 // CHONGKO CHOI (Seoul) ‘East Asian Encounter with Western Law and Emergence of... more
Acknowledgements / Preface / Contributors / Abbreviations
ATTILA BADÓ (Szeged) & MÁTYÁS BENCZE (Debrecen) ‘Reforming the Hungarian Lay Justice System’ 1–13 // CHONGKO CHOI (Seoul) ‘East Asian Encounter with Western Law and Emergence of Asian Jurisprudence’ 15–26 // LAJOS CS. KISS (Budapest) ‘Karl Mannheims Rezeption in Ungarn’ 27–65 // PÉTER CSERNE (Budapest) ‘How to Use Philosophy, Economics and Psychology in Jurisprudence: The Case of Paternalism in Contract Law’ 67–91 // JØRGEN DALBERG-LARSEN (Aarhus) ‘Policy of Law and Codifications’ 93–106 // PÉTER ERDŐ (Budapest) ‘Kirchenrechtliche Aspekte der Bischofssynode’ 107–121 // CARLA FARALLI (Bologna) ‘Challenges in Contemporary Legal Philosophy’ 123–130 // BALÁZS FEKETE (Budapest) ‘In the Matrix of Global Governance: Reflections on the Transformation of Statehood in the Age of Global Governance’ 131–145 // VOLKMAR GESSNER (Bremen) ‘Regulation and Support: International Business in a Global Legal Culture’ 147–159 // CHRISTOPHER BERRY GRAY (Montréal) ‘Kelsen’s Kairos: The Secessinary Moment and Its Validation’ 161–174 // TAMÁS GYŐRFI (Miskolc) ‘Jurisprudence of Reasons? The Dworkin–Schauer Debate’ 175–188 // ISTVÁN H. SZILÁGYI (Budapest) ‘Barna Horváth’s Genius’ 189–202 // ANDRÁS JAKAB (Liverpool) ‘Critical Remarks on Alexy’s Theory of Principles’ 203–219 // JÁNOS JANY (Piliscsaba) ‘Legal Pluralism in Islamic and Jewish Law during their Formative and Classical Period’ 221–242 // ANDRÁS KARÁCSONY (Budapest) ‘Legal Hermeneutics in German Jurisprudence’ 243–254 // KEZIBAN KILIÇ (Lyon) & MÁTÉ PAKSY (Budapest) ‘À la recherche du meilleur droit possible: Trois aspects de l’ontologie juridique leibnizienne’ 255–273 // PETER KOLLER (Graz) ‘Die Idee sozialer Gleichheit’ 275–287 // MIKLÓS KÖNCZÖL (Budapest) ‘Justice to Future Generations and the Problem of Uncertainty: Some Communitarian Approaches’ 289–301 // DAVID NELKEN (Macerata) ‘Legal Culture, Transnational Legal Processes and Conformity’ 303–320 // VITTORIO OLGIATI (Urbino) ‘The Preamble of the Treaty that Institutes a Constitution for Europe: A Question of Virtual Reality’ 321–337 // ESIN ÖRÜCÜ (Glasgow) ‘Some Problems and Pitfalls in Researching Law in Foreign Jurisdictions’ 339–359 // MARIJAN PAVČNIK (Ljubljana) ‘The Rule of Law Arguments: Its Elements and Some Open Questions and Cases’ 361–375 // ZOLTÁN PÉTERI (Budapest) ‘Droit et culture: Aux origines de la comparaison des cultures juridiques’ 377–392 // BÉLA POKOL (Budapest) ‘Einbeziehung der Herrschaftsdimension in die Luhmannsche Systemtheorie’ 393–413 // JIRI PRIBAN (Cardiff) ‘From the Spirit of the Laws to the Politics of Identity: A Critique of Ethno-nationalist Fantasies and their Legalisations’ 415–437 // NIKOLAS H. M. ROOS (Maastricht) ‘Theodicee: God Guilty as Charged?’ 439– 455 // JUAN IGARTUA SALAVERRÍA (Bilbao) ‘Some Cautionary Observations with Regard to the Judicial Evaluation of »Scientific Evidence«’ 457–468 // MIHÁLY SAMU (Budapest) ‘Collective Rights of Minorities and their Quality as Constituent of the State’ 469–474 // MARIE SANDSTRÖM (Stockholm) ‘The Swedish Model: Three Aspects of Legal Methodology’ 475–484 // JÓZSEF SZABADFALVI (Miskolc) ‘»Prima Philosophia Iuris«: A Sketch of Bódog Somló’s Legal Philosophical Oeuvre’ 485–498 // MIKLÓS SZABÓ (Miskolc) ‘Propositions in Law’ 499–515 // PÉTER SZILÁGYI (Budapest) ‘Zum Verhältnis der Rechtstheorie und der Verfassungsgerichtsbarkeit in Ungarn’ 517–526 // PÉTER TAKÁCS (Budapest) ‘Der Begriff des Gemeinwohls’ 527–537 // SZILÁRD TATTAY (Budapest) ‘»Ius« and »Dominium« in Thomas Aquinas’ /539–551 / JEAN-MARIE TRIGEAUD (Bordeaux) ‘Immutabilité et changement dans le politique et le droit’ 553–577 // ANTAL VISEGRÁDY (Pécs) ‘The Developmental Tendencies of the National Legal Systems in the European Union’ 579–587 // GORDANA VUKADINOVIĆ (Novi Sad) & ÁGNES KARTAG-ÓDRI (Novi Sad) ‘Tendencies in the Contemporary Theory of Law in Serbia’ 589–598 // JÁNOS ZLINSZKY (Budapest) ‘Römisches Recht: Beispielsammlung für Rechtsphilosophie’ 599–607 // ‘Bibliography of Csaba Varga’s Works’ 609–674
ATTILA BADÓ (Szeged) & MÁTYÁS BENCZE (Debrecen) ‘Reforming the Hungarian Lay Justice System’ 1–13 // CHONGKO CHOI (Seoul) ‘East Asian Encounter with Western Law and Emergence of Asian Jurisprudence’ 15–26 // LAJOS CS. KISS (Budapest) ‘Karl Mannheims Rezeption in Ungarn’ 27–65 // PÉTER CSERNE (Budapest) ‘How to Use Philosophy, Economics and Psychology in Jurisprudence: The Case of Paternalism in Contract Law’ 67–91 // JØRGEN DALBERG-LARSEN (Aarhus) ‘Policy of Law and Codifications’ 93–106 // PÉTER ERDŐ (Budapest) ‘Kirchenrechtliche Aspekte der Bischofssynode’ 107–121 // CARLA FARALLI (Bologna) ‘Challenges in Contemporary Legal Philosophy’ 123–130 // BALÁZS FEKETE (Budapest) ‘In the Matrix of Global Governance: Reflections on the Transformation of Statehood in the Age of Global Governance’ 131–145 // VOLKMAR GESSNER (Bremen) ‘Regulation and Support: International Business in a Global Legal Culture’ 147–159 // CHRISTOPHER BERRY GRAY (Montréal) ‘Kelsen’s Kairos: The Secessinary Moment and Its Validation’ 161–174 // TAMÁS GYŐRFI (Miskolc) ‘Jurisprudence of Reasons? The Dworkin–Schauer Debate’ 175–188 // ISTVÁN H. SZILÁGYI (Budapest) ‘Barna Horváth’s Genius’ 189–202 // ANDRÁS JAKAB (Liverpool) ‘Critical Remarks on Alexy’s Theory of Principles’ 203–219 // JÁNOS JANY (Piliscsaba) ‘Legal Pluralism in Islamic and Jewish Law during their Formative and Classical Period’ 221–242 // ANDRÁS KARÁCSONY (Budapest) ‘Legal Hermeneutics in German Jurisprudence’ 243–254 // KEZIBAN KILIÇ (Lyon) & MÁTÉ PAKSY (Budapest) ‘À la recherche du meilleur droit possible: Trois aspects de l’ontologie juridique leibnizienne’ 255–273 // PETER KOLLER (Graz) ‘Die Idee sozialer Gleichheit’ 275–287 // MIKLÓS KÖNCZÖL (Budapest) ‘Justice to Future Generations and the Problem of Uncertainty: Some Communitarian Approaches’ 289–301 // DAVID NELKEN (Macerata) ‘Legal Culture, Transnational Legal Processes and Conformity’ 303–320 // VITTORIO OLGIATI (Urbino) ‘The Preamble of the Treaty that Institutes a Constitution for Europe: A Question of Virtual Reality’ 321–337 // ESIN ÖRÜCÜ (Glasgow) ‘Some Problems and Pitfalls in Researching Law in Foreign Jurisdictions’ 339–359 // MARIJAN PAVČNIK (Ljubljana) ‘The Rule of Law Arguments: Its Elements and Some Open Questions and Cases’ 361–375 // ZOLTÁN PÉTERI (Budapest) ‘Droit et culture: Aux origines de la comparaison des cultures juridiques’ 377–392 // BÉLA POKOL (Budapest) ‘Einbeziehung der Herrschaftsdimension in die Luhmannsche Systemtheorie’ 393–413 // JIRI PRIBAN (Cardiff) ‘From the Spirit of the Laws to the Politics of Identity: A Critique of Ethno-nationalist Fantasies and their Legalisations’ 415–437 // NIKOLAS H. M. ROOS (Maastricht) ‘Theodicee: God Guilty as Charged?’ 439– 455 // JUAN IGARTUA SALAVERRÍA (Bilbao) ‘Some Cautionary Observations with Regard to the Judicial Evaluation of »Scientific Evidence«’ 457–468 // MIHÁLY SAMU (Budapest) ‘Collective Rights of Minorities and their Quality as Constituent of the State’ 469–474 // MARIE SANDSTRÖM (Stockholm) ‘The Swedish Model: Three Aspects of Legal Methodology’ 475–484 // JÓZSEF SZABADFALVI (Miskolc) ‘»Prima Philosophia Iuris«: A Sketch of Bódog Somló’s Legal Philosophical Oeuvre’ 485–498 // MIKLÓS SZABÓ (Miskolc) ‘Propositions in Law’ 499–515 // PÉTER SZILÁGYI (Budapest) ‘Zum Verhältnis der Rechtstheorie und der Verfassungsgerichtsbarkeit in Ungarn’ 517–526 // PÉTER TAKÁCS (Budapest) ‘Der Begriff des Gemeinwohls’ 527–537 // SZILÁRD TATTAY (Budapest) ‘»Ius« and »Dominium« in Thomas Aquinas’ /539–551 / JEAN-MARIE TRIGEAUD (Bordeaux) ‘Immutabilité et changement dans le politique et le droit’ 553–577 // ANTAL VISEGRÁDY (Pécs) ‘The Developmental Tendencies of the National Legal Systems in the European Union’ 579–587 // GORDANA VUKADINOVIĆ (Novi Sad) & ÁGNES KARTAG-ÓDRI (Novi Sad) ‘Tendencies in the Contemporary Theory of Law in Serbia’ 589–598 // JÁNOS ZLINSZKY (Budapest) ‘Römisches Recht: Beispielsammlung für Rechtsphilosophie’ 599–607 // ‘Bibliography of Csaba Varga’s Works’ 609–674
Research Interests: Canon Law, Comparative Law, Sociology of Law, Hermeneutics, Karl Mannheim, and 13 moreLegal Theory, Legal Culture, Philosophy Of Law, Thomas Aquinas, States of Affairs, Facts, Propositions, Gottfried Wilhelm Leibniz, Globalism, Niklas Luhmann, Methodology of law (research), Codification, Römisches Recht, History of Legal Theory, and Kirchenrecht
Találkozási pontok / Exkurzus I. Carl Schmitt jogelméleti recepciója / Exkurzus II. Hans Kelsen jogelméleti recepciója / Exkurzus III. Herbert L. A. Hart jogelméleti recepciója /// This study lauds Professor Csaba Varga’s life-work from... more
Találkozási pontok / Exkurzus I. Carl Schmitt jogelméleti recepciója / Exkurzus II. Hans Kelsen jogelméleti recepciója / Exkurzus III. Herbert L. A. Hart jogelméleti recepciója /// This study lauds Professor Csaba Varga’s life-work from the point of view of the reception of the European and Hungarian tradition of legal philosophy. The central problem of Csaba Varga’s life-work is the attempt to eliminate the consequences of the intellectual trauma and breakdown caused by the monolitic socialist state at its totalitarian stage. This became his programme of research and his main scientific goal. His programme of research was formed by the intellectual warfare of a lifetime against the socialist normativism and naive positivism of the era and manifested itself in numerous monographs and studies. He intended to decide this competition by the reception of the tradition of the Euro-Atlantic and Hungarian legal philosophy, as well as the elaboration of the legal theory of the synthesis in a social theoretical context. The external (Carl Schmitt, Hans Kelsen, Herbert L. A. Hart) and internal reception of the legal philosophy facilitated a lucrative collaboration with Csaba Varga. The results of this collaboration are presented in the second part of this article.
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
1) ‘A JOG HELYE LUKÁCS ONTOLÓGIÁJÁBAN’ (Valóság, 1979): VISEGRÁDY ANTAL ‘A jog helye Lukács György: A társadalmi lét ontológiájáról című munkájában’ (Jogtudományi Közlöny, 1979) 2) A KODIFIKÁCIÓ MINT TÁRSADALMI-TÖRTÉNELMI JELENSÉG... more
1) ‘A JOG HELYE LUKÁCS ONTOLÓGIÁJÁBAN’ (Valóság, 1979): VISEGRÁDY ANTAL ‘A jog helye Lukács György: A társadalmi lét ontológiájáról című munkájában’ (Jogtudományi Közlöny, 1979)
2) A KODIFIKÁCIÓ MINT TÁRSADALMI-TÖRTÉNELMI JELENSÉG (Budapest 1979): BÓNIS GYÖRGY (Századok, 1981)
3) [...]: KIS ZOLTÁN ‘A jogfilozófiai kurzusról’ (Szakkollégiumi Értesítő 1984)
4) JOGFILOZÓFIA AZ EZREDFORDULÓN (Budapest 2004): VAJDA KORNÉL (PoLíSz, 2005) & TAXNER TÓTH ERNŐ ‘»Néznél, de csak azt látod, mit ő eléd varázsolt«’ (Hitel, 2005)
5) JOGÁLLAMI? ÁTMENETÜNK? (Pomáz 2007): TECHET PÉTER ‘Csak a kérdőjelek maradnak’ (Magyar Hírlap, 2007) & H[ORKAY]H[ÖRCHER]F[ERENC] ‘A rendszerváltás zsákutcái’ (Heti Válasz, 2008) & MEGYERI DÁVID ‘Elhanyagolt örökség: jogállami engedetlenségek’ (Magyar Nemzet, 2008) & TECHET PÉTER ‘Jogállami uchrónia? Kritikai észrevételek a jogállami Magyarországról’ (Iustum Aequum Salutare, 2008) & VARGHA BÁLINT TAMÁS ‘A villám, a tél, a sakál’ (Valóság, 2008) & TECHET PÉTER ‘Jogfilozófia a jogon túl’ (Társadalomkutatás, 2008) & FALUSI MÁRTON ‘Hol lakozik a jog lelke?’ (Hitel, 2008) & TECHET PÉTER ‘Konstruktív dekonstrukció, avagy jogelméleti és jogpolitikai rendszerváltás-kritika’ (Nagyvilág, 2009) & VAJDA KORNÉL (PoLíSz, 2009)
2) A KODIFIKÁCIÓ MINT TÁRSADALMI-TÖRTÉNELMI JELENSÉG (Budapest 1979): BÓNIS GYÖRGY (Századok, 1981)
3) [...]: KIS ZOLTÁN ‘A jogfilozófiai kurzusról’ (Szakkollégiumi Értesítő 1984)
4) JOGFILOZÓFIA AZ EZREDFORDULÓN (Budapest 2004): VAJDA KORNÉL (PoLíSz, 2005) & TAXNER TÓTH ERNŐ ‘»Néznél, de csak azt látod, mit ő eléd varázsolt«’ (Hitel, 2005)
5) JOGÁLLAMI? ÁTMENETÜNK? (Pomáz 2007): TECHET PÉTER ‘Csak a kérdőjelek maradnak’ (Magyar Hírlap, 2007) & H[ORKAY]H[ÖRCHER]F[ERENC] ‘A rendszerváltás zsákutcái’ (Heti Válasz, 2008) & MEGYERI DÁVID ‘Elhanyagolt örökség: jogállami engedetlenségek’ (Magyar Nemzet, 2008) & TECHET PÉTER ‘Jogállami uchrónia? Kritikai észrevételek a jogállami Magyarországról’ (Iustum Aequum Salutare, 2008) & VARGHA BÁLINT TAMÁS ‘A villám, a tél, a sakál’ (Valóság, 2008) & TECHET PÉTER ‘Jogfilozófia a jogon túl’ (Társadalomkutatás, 2008) & FALUSI MÁRTON ‘Hol lakozik a jog lelke?’ (Hitel, 2008) & TECHET PÉTER ‘Konstruktív dekonstrukció, avagy jogelméleti és jogpolitikai rendszerváltás-kritika’ (Nagyvilág, 2009) & VAJDA KORNÉL (PoLíSz, 2009)
Research Interests:
2007. augusztus 29. 12:00: »A LAKITELKI SÁTORTÓL A KOSSUTH TÉRI KORDONIG – MAGYARORSZÁG MŰVELETI TERÜLET« Meghívott előadók: FÜR LAJOS, az MDF alapító tagja, volt honvédelmi miniszter BORBÉLY IMRE, a Magyarok Világszövetsége... more
2007. augusztus 29. 12:00:
»A LAKITELKI SÁTORTÓL A KOSSUTH TÉRI KORDONIG – MAGYARORSZÁG MŰVELETI TERÜLET«
Meghívott előadók:
FÜR LAJOS, az MDF alapító tagja, volt honvédelmi miniszter
BORBÉLY IMRE, a Magyarok Világszövetsége Stratégiai Bizottságának elnöke
VARGA CSABA kormányfőtanácsos 1991–92, főtanácsos, majd címzetes tanácsos 1992–94
BOROS BÁNK LEVENTE politológus
»A LAKITELKI SÁTORTÓL A KOSSUTH TÉRI KORDONIG – MAGYARORSZÁG MŰVELETI TERÜLET«
Meghívott előadók:
FÜR LAJOS, az MDF alapító tagja, volt honvédelmi miniszter
BORBÉLY IMRE, a Magyarok Világszövetsége Stratégiai Bizottságának elnöke
VARGA CSABA kormányfőtanácsos 1991–92, főtanácsos, majd címzetes tanácsos 1992–94
BOROS BÁNK LEVENTE politológus